2003. évi C. törvény

az elektronikus hírközlésről¹

2010.08.11.

Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,

b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(2) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló – rendeltetésük szerint elkülönült – hírközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekben és más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § A törvény céljai és alapelvei:

a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése;

b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók

ba) rendelkezésére álljanak azok a hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy – a jogosultságok függvényében – hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz, illetőleg tartalomszolgáltató szolgáltatásához,

bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,

bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,

bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,

be) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, a számukra elérhető legalacsonyabb áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe,

bf) a szolgáltatások jellemzőivel és igénybevételük feltételeivel kapcsolatban megbízható, átlátható és naprakész információt kapjanak,

bg) magas szintű védelmet vehessenek igénybe a szolgáltatókkal szembeni jogvitáik egyszerű és gyors rendezése érdekében;

c) a társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony elektronikus hírközlési szolgáltatások egyetemes biztosítása;

d) meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele;

e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;

f) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának – a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű – differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket;

g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása;

h) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon egyenlő elbánás elvét érvényesítő eljárások és szolgáltatások biztosítása az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján;

i) az elektronikus hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;

j) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az elektronikus hírközléssel összefüggésben;

k) a kulturális, tudományos és társadalmi értékek közvetítésének elősegítése a műsorterjesztés mint elektronikus hírközlési szolgáltatás megfelelő szabályozása útján, így különösen a közszolgálati rádió- és televízió-műsorok elérhetőségének biztosítása, valamint e szolgáltatások minőségével és folyamatos elérhetőségével kapcsolatos alapvető közszolgáltatási feladatok meghatározása;

l) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása;

m) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás;

n) a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítése;

o) az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseivel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása és a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások biztosítását az elérhető legalacsonyabb áron;

p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;

q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.

3. § (1) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során kötelesek együttműködni.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok – jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben – a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK

II. Fejezet

A KORMÁNY ÉS A MINISZTER FELADATAI

A Kormány feladatai

4. § (1) A Kormány:

a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum politikát, az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat;

b) gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;

c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén;

d)² a fogyasztóvédelemért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;

e) gondoskodik a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során gondoskodik az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről;³

f) rendelkezik a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetéről és működéséről, irányításáról, feladatairól és finanszírozásáról, meghatározza a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjét, valamint a körébe tartozó szervezeteket;

g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

i) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további feladatokat.

(2) A Kormány az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályainak tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.

A miniszter feladatai

5. § (1)⁴ Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:

a)–f)⁵

g)–h)⁶

i)⁷

j) rendeletben meghatározza a piacmeghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;

k)⁸ az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;

l)⁹ figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal;

m)¹⁰

n) kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;

o)¹¹

p)¹²

q) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket;

r)¹³

s)¹⁴ a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;

t)¹⁵

u) ellátja a más jogszabályban feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2)¹⁶ A miniszter kijelölő hatóságként engedélyezi az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az elektronikus hírközlő berendezések megfelelőségértékelésére irányuló tevékenységet.

(3)¹⁷ Minősített időszak esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében – a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a Kormány döntése alapján – a miniszter határozattal állapítja meg az elektronikus hírközlési tevékenység átmeneti korlátozását vagy szünetelését.

6. § A miniszter az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.

7. §¹⁸

8. §¹⁹

III. Fejezet

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE²⁰

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság²¹

9. §²² (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának végrehajtásában. A Hatóságnak az Országgyűlés által választott tagokból álló, önálló jogi személyiségű autonóm szerve a Médiatanács.

(2) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

(3) A Médiatanács összetételét, feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szabályozza.

(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(5) A Hatóság feladata – különösen a 2–3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(6) A Hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.

(7) A Hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját az Rttv. szabályozza.

(8) A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi. A Médiatanács bevételeire vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

(9) A Hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.

(10) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a Hatóság részére befizetni.

(11) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig – a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.

(12) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.

(13) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.

10. §²³ A Hatóság

a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;

b) nyilvános meghallgatást tart;

c)²⁴

d) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;

e) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;

f) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;

g) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben;

h) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;

i) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben;

j) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;

k)²⁵ a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában;

l) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;

m) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;

n) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben;

o) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;

p)²⁶ ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;

q)²⁷

r) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

s)²⁸ ellátja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

t)²⁹ közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal;

u)³⁰ ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;

v)³¹ eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben.

11. § (1)³² A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság és a KFGH (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:

a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;

b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);

c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;

d) a frekvenciahasználat feltételeire.

(2)³³ A Hatóságnak a frekvenciák káros zavarástól mentes felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében szükség szerint operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt kell végezni.

(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok kötelesek a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádiómegfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosultak a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

(4)³⁴ A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn.

12. §³⁵ A Hatóság a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

a) közzéteszi a rádiófrekvencia-használatra vonatkozó rádiófrekvencia sáv felhasználási és kiosztási követelményeket és feltételeket;

b) közzéteszi a rádiófrekvencia használati jogának megszerzésére vonatkozó feltételeket, eljárási szabályokat, továbbá a díjakkal és illetékekkel kapcsolatos információkat;

c) közzéteszi a szolgáltatásnyújtási célú rádiófrekvenciák, valamint azonosítók használati jogának megadásával kapcsolatos döntéseket; valamint

d) gondoskodik az a)–c) pont alatti információk rendszeres, naprakész nyilvántartásáról és a vonatkozó adatbázis fejlesztéséről.

13. §³⁶ (1)³⁷ A Hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket.

(2)³⁸ A Hatóság értesíti az Európai Bizottságot azokról az interfész típusokról, amelyeket a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői kínálnak.

(3)³⁹ A Hatóság értesíti az Európai Bizottságot, ha megállapította, hogy valamely berendezés megfelel a forgalomba hozatali követelményeknek, ugyanakkor

a) a hálózatban súlyos kárt vagy káros rádiófrekvenciás zavart okoz, vagy

b) károsan befolyásolja a hálózatot vagy annak működését,

és ezért felhatalmazást adott a csatlakoztatás megtagadására, a készülék összeköttetésének megszüntetésére, illetve az üzemeltetésből történő kivonására.

Az Elnök⁴⁰

14. §⁴¹ (1) Az Elnök

a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáért,

b) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,

c) ellátja a 10. § b)–i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,

d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,

e) előterjeszti a hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,

f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.

(2) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.

(3) Az Elnök olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(4) Az Elnök a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnak a lejárta után korlátlan alkalommal kinevezhető.

(5) Az Elnök nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, a Hivatalt vezető főigazgató, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármesterhelyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.

(6) Az Elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(7) Az Elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

(8) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes kinevezésére.

(9) Elnökhelyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(10) Az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen az elnökhelyettes vonatkozásában is alkalmazni kell.

(11) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult az elnökhelyettesre delegálni. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(12) Az elnökhelyettest nem lehet utasítani a másodfokú hatósági döntéshozatal során.

(13) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(14) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek

a) a miniszter jogállására vonatkozó rendelkezéseit az Elnök jogállására, és

b) az államtitkár jogállására vonatkozó rendelkezéseit az elnökhelyettes jogállására

alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott kérdésekben.

14/A. §⁴² (1) Az Elnök – a kinevezését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Ha az Elnök az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(3) A miniszterelnök az Elnöknek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(4) Az elnökhelyettes tekintetében az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.

15. §⁴³ (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

a) a kinevezés időtartama lejár,

b) tisztségéről lemond,

c) meghal,

d) a miniszterelnök a (3) bekezdés szerint felmenti.

(2) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az elnök a (4) bekezdés szerint felmenti,

d) az (5) bekezdés szerinti visszahívással.

(3) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha

a) a 14. § (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,

c) cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

d) ha neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(4) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha

a) a 14. § (10) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(5) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.

(6) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

(7) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(8) A megbízatás (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

16. §⁴⁴ (1) Az Elnök további feladatai:

a) összehívja, és vezeti a Médiatanács üléseit

aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,

ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,

b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,

c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,

d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,

e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,

f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Hírközlési és Média Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,

i) minden év február 28-áig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a Hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,

j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

k) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

l) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,

n) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében,

o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.

(2) Az Elnöknek a Médiatanács elnökévé jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

A Hivatal

17. §⁴⁵ (1) A Hivatal élén az Elnök által kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)–u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény, az Rttv. és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.

(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével – a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeit a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

(5) A 10. § v) pontjában meghatározott ügyekben a KFGH jár el.

17/A. §⁴⁶ (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.

(2) A főigazgató olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, az e törvény szerinti Elnök, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.

(5) A főigazgató pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(6) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.

(7) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az Elnök a (8) bekezdés szerint felmenti,

d) a (9) bekezdés szerinti visszahívással.

(8) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha

a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(9) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.

(10) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.

(11) A megbízatás (7) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (10) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(12) A főigazgató tekintetében a 14/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.

18. §⁴⁷ A főigazgató feladatai:

a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,

b) eljár a 10. § j) és l) pontjaiban meghatározott ügyekben,

c) biztosítja a hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,

e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által – a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként – meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

18/A. §⁴⁸ (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörüket az Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni.

(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató-helyettes nem lehet

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, helyi önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

d) az a)–c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.

(5) A főigazgató-helyettes pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(6) A főigazgató-helyettes megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az Elnök a (7) bekezdés szerint felmenti,

d) az (8) bekezdés szerinti visszahívással.

(7) Az Elnök felmenti a főigazgató-helyettest, ha

a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgató-helyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató-helyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a főigazgató-helyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(8) A főigazgató javaslatára visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató-helyettes megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.

(9) A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgató-helyettesként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgató-helyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató-helyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(11) A főigazgató-helyettes tekintetében a 14/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.

A Hatóság alkalmazottai⁴⁹

19. § (1)⁵⁰ A Hatóság esetében

a) a Ktv. 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg, és

b) – a Ktv. 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a középiskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletményének 35%-a.

(2)⁵¹

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

20. § (1)⁵² A Hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

a) az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározásával,

b) az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével,

c) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával,

d) árprés vizsgálatára vonatkozó módszertan kidolgozásával, valamint árprés vizsgálatával

kapcsolatos eljárásokban.

(2)⁵³ A Hatóság az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatja.

(3)⁵⁴ A Hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(4)⁵⁵ A Hatóság és a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

Együttműködés a fogyasztóvédelmi hatósággal⁵⁶

21. § (1)⁵⁷ A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(2)⁵⁸ A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(3)⁵⁹

(4)⁶⁰ A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.

(5)⁶¹ A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(6)⁶² A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén az ügyfélszolgálat 138. § (1) és (2) bekezdése szerinti működése, továbbá az általános szerződési feltételek 130. § (2) és (3) bekezdése szerinti hozzáférhetővé, illetve elérhetővé tétele és nyilvánosságra hozatala tekintetében. A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alapján jár el, az említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

22. §⁶³

IV. Fejezet

A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása⁶⁴

23. §⁶⁵ A Hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény⁶⁶ rendelkezései szerint jár el.

Eljárási alapelvek

24. § (1)⁶⁷ A Hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:

a) a törvényesség,

b) az egyenlő elbánás,

c) a tárgyilagosság,

d) az átláthatóság,

e) az arányosság,

f) a nyilvánosság,

g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás,

h) a pártatlanság,

i) a hatékonyság

alapelveit.

(2)⁶⁸ A Hatóság eljárása során – a jogszabályok keretei között – köteles figyelembe venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről – álláspontja indokainak megadásával – értesíti az Európai Bizottságot.

Elektronikus dokumentumok és okiratok

25. § (1)⁶⁹ A Hatóság a döntését az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus dokumentumba foglalhatja, valamint eljárása során köteles elektronikus dokumentumokat elfogadni.

(2)⁷⁰ A Hatóság a döntését elektronikus dokumentumként köteles kézbesíteni, amennyiben a szolgáltató elektronikus levélcímét bejelentette, ekkor a kézbesítés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, és a kézbesítés sikerességéről a Hatósághoz visszajelzés érkezik.

Kizárás

26. §⁷¹ (1) Az ügy érdemi elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben⁷² foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve a bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy évben belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(2) A Hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hatóság eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(5) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.

(6) A kizárásról az Elnök dönt, és szükség esetén kijelöli a Hatóság eljáró alkalmazottját.

(7) Ha a Hatóság eljáró alkalmazottja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.

(8) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.

(9) A Hatóság eljáró alkalmazottja – a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve – a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ügyfél, bejelentő

27. §⁷³ Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához és a zavarelhárításhoz kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény⁷⁴ ügyfélként meghatároz.

28. § (1)⁷⁵ Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, akit elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, valamint fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet (a továbbiakban: bejelentő).

(2)⁷⁶ A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását valószínűsítő körülményeket.

(3)⁷⁷ A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság hivatalból eljárást indít, erről tájékoztatja a bejelentőt. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján eljárást nem indít, erről szóló határozatát megküldi a bejelentőnek. Az eljárás megindításának megtagadásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(4)⁷⁸ A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy az eljárás bejelentés alapján hivatalból indult. Ebben az esetben a bejelentésbe való betekintést a Hatóság kizárja.

(5)⁷⁹ Az eljárást lezáró érdemi határozatot a Hatóság a bejelentőnek megküldi.

Titoktartás

29. § (1)⁸⁰ A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Üzleti titok

30. § (1)⁸¹ Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői (így különösen a bejelentő) kérhetik – a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként üzleti titoknak nem minősíthető adatok kivételével – az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(3) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(4) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, jogszabály alapján általában rendelkezésre bocsátana (így különösen az ár, összekapcsolási pontok vagy közös eszközhasználati, illetve helymegosztási feltételek).

(5)⁸² Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a Hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a Hatóság végzésében az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(6)⁸³ A Hatóság (5) bekezdésben foglalt végzése ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titok minősítés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(7)⁸⁴ Az eljárás egyéb résztvevői a Hatóság engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályba, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek – kérelmére – az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül a Hatóság köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba – a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – betekinthessen, és azokról feljegyzést készíthessen.

(8) Amennyiben a külföldi hatóság igényli, a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A tényállás tisztázása

31. § (1)⁸⁵ A Hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében – az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett – jogosult

a) az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos – akár üzleti titkot is tartalmazó – iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,

b) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,

c) minta és ellenminta vételére,

d) próbavásárlás végzésére,

e) üzleti titok megismerésére,

f) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját, vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,

g) az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,

h) méréseket és vizsgálatokat végezni,

i) bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni.

(2) Ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, e személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat rendelkezésre bocsátani.

(3)⁸⁶ A Hatóság jogosult – a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben – megismerni az ügyfélnek és az eljárás más résztvevőinek a személyes adatait.

(4)⁸⁷ A Hatóság jogsértés megállapítására irányuló eljárása során az ügyfelet olyan időben köteles tájékoztatni a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.

(5) A terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetőleg a nyilatkozó személy a törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles megtenni.

(6)⁸⁸ A Hatóságnak a tényállás tisztázása érdekében eljáró közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottja ellenőrzési jogosultságát – a próbavásárlás esetének kivételével – az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolja.

32. § (1)⁸⁹ A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, kivételes esetben az ügyfél eredeti iratait, adathordozóit és az eljárás egyéb tárgyi bizonyítási eszközeit lefoglalhatja vagy zár alá veheti, ha súlyos jogsértés gyanúja merül fel, és az irat, illetve az adathordozó tartalmának meghamisításától vagy megsemmisítésétől megalapozottan lehet tartani.

(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, őrizetében lévő iratot, adathordozót vagy egyéb bizonyítási eszközt, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nem az ügyfél tulajdona, illetőleg olyan adatokat tartalmaz, amelyek a lefoglalás alapjául szolgáló üggyel nem hozhatók összefüggésbe.

(3)⁹⁰ A Hatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A lefoglalást, illetve a zár alá vételt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.

Bírság

33. § (1)⁹¹ A Hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály és az általános szerződési feltételek megsértőjével szemben a jelen § keretei között bírságot alkalmazhat. A Hatóság a kiszabott bírság összegét a jogsértésnek az elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatására, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számára, az érdeksérelem mértékére, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve frekvenciahasználó által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre tekintettel állapítja meg, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

(2) A bírság összegének felső határa

a) a 68. § (3) bekezdésének a), b), d) és e) pontjai szerinti esetekben a jogsértő árbevételének 0,25%-a;

b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlési berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;

c)⁹² szabálytalan frekvenciahasználat esetén a jogsértéssel érintett éves frekvencia díj tízszerese;

d) árprésre vonatkozó tilalom megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;

e) referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított egyéb kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a; illetve

f) az V. fejezet szerinti egyéb ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a;

g)⁹³ műsorterjesztéssel kapcsolatos elektronikus hírközlési szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 5%-a;

h)⁹⁴ rádiófrekvencia, illetve azonosító engedély nélküli használata esetén a jogsértő árbevételének 1%-a, árbevétel hiányában legalább 10 000 Ft, legfeljebb 100 000 Ft.

(3)⁹⁵ A Hatóság a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben

a) az árbevételének legfeljebb 0,05%-ának megfelelő mértékű, de legalább 100 000 Ft összegű,

b) frekvenciahasználattal kapcsolatos eljárásban legfeljebb a frekvencia díj 50%-ának megfelelő mértékű, de legalább 20 000 Ft összegű,

c)⁹⁶ műsorterjesztéssel kapcsolatos adatszolgáltatási eljárásban az árbevételének 1%-a, de legalább 100 000 Ft összegű

pénzbírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – az eljárás résztvevőjét az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos – e törvényben meghatározott – kötelezettségek megsértése esetén a bírság összege a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a.

(5)⁹⁷ A Hatóság a (2)–(4) bekezdések szerinti esetekben, az ott meghatározottakon túlmenően 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét.

(6) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(7)⁹⁸ A jelen § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni, előző üzleti évi árbevétel vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság összege legalább 100 000, de legfeljebb 10 000 000 Ft.

Nyilvános meghallgatás

34. § (1)⁹⁹ A Hatóság, ha feladatainak ellátásához megítélése szerint az 1. § b)–d) pontjaiban meghatározottak, illetve a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közreműködése, szakmai álláspontjuk, illetve véleményük megismerése indokolt – de legalább félévente – nyilvános meghallgatást tart az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok végrehajtására vonatkozó intézkedések előkészítésével, továbbá az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából.

(2)¹⁰⁰ A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább huszonkét munkanappal megelőzően közzéteszi.

(3)¹⁰¹ A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat – az üzleti titkok kivételével – legalább tíz munkanappal megelőzően közzéteszi.

35. § (1)¹⁰² Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb öt munkanappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.

(2)¹⁰³ A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő huszonkét munkanapon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

(3)¹⁰⁴ A nyilvános meghallgatások eljárásának részleteit a Hatóság közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

36. § (1)¹⁰⁵ A Hatóság

a) az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására és a referenciaajánlatok jóváhagyására vonatkozó,

b)¹⁰⁶ a Hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő

határozatának meghozatala előtt legalább huszonkét munkanappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat.

(2)¹⁰⁷ Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenöt munkanapon belül írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).

(3)¹⁰⁸ A Hatóság az (1) bekezdés szerinti határozata meghozatala során a beérkezett észrevételeket lehetőség szerint figyelembe veszi. A határozat által érintett fél indokolt kérelmére vagy hivatalból a Hatóság az érdekelteket szóban is meghallgathatja. A határozat indokolásában a Hatóság megjelöli a figyelembe vett, illetve a figyelembe nem vett észrevételeket, valamint azok figyelmen kívül hagyásának indokát.

Fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata

37. §¹⁰⁹ (1) A Hivatal által a Hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen az Elnökhöz lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnök által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

(4) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 46–47. §-okban és a 48. § (3), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltak megfelelően irányadók.

V. Fejezet

AZ ELNÖK ÉS AZ ELJÁRÓ TANÁCS ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK¹¹⁰

Általános rendelkezések

38. §¹¹¹ Amennyiben a Hatóság nevében az Elnök jár el, eljárására a IV. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

39. §¹¹²

Az eljárás megindítása

40. § (1) Az eljárást – a jogviták elbírálása, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató ilyen szolgáltatóként történő azonosítása, illetve megszüntetése iránti eljárás kivételével – az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 2 hónapon belül, de legkésőbb a körülmény bekövetkezésétől számított 4 hónapon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni.

(2)¹¹³ Az (1) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha az Elnök az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 4 hónapnál régebben, de egy éven belül következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

41. § (1) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét);

c) az ügy tárgyát, az érintett elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály pontos megjelölését;

d) azt, hogy mikor történt az eljárásra okot adó esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

e)¹¹⁴ azt, hogy a kérelmező az Elnök milyen intézkedését kéri és ennek indokait.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(3)–(4)¹¹⁵

42. §¹¹⁶ (1) Az Elnök az eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.

(2) Az Elnök az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben

a) a miniszter,

b) a versenyhatóság elnöke,

c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,

d) az adatvédelmi biztos,

e) a Médiatanács,

f) az Európai Bizottság

hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.

(3) Ha az Elnök a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.

(4) Az Elnök az eljárás megindításának hatáskörét – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szabályok szerint – az elnökhelyettesre, vagy a Hatóság alkalmazottjára delegálhatja.

43. § (1)¹¹⁷ Az Elnök eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2)¹¹⁸ Az Elnök az eljárás megindításáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, a kezdeményező irat megküldése mellett haladéktalanul értesíti, és felhívja, hogy haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat.

Ügyintézési határidő¹¹⁹

44. § (1)¹²⁰ Az Elnök – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított harmincöt munkanapon belül köteles határozatot hozni.

(2)¹²¹ Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő ötvenöt munkanap.

(3)¹²² A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(4)¹²³ Az 52–55. § szerinti, piacmeghatározással, piacelemzéssel és a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára előírható kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokra kizárólag az 57. § (1) bekezdése szerinti határidő vonatkozik.

(5)¹²⁴

Az Elnök döntései¹²⁵

45. § (1)¹²⁶ Az Elnök a döntésében

a) elutasítja az alaptalan kérelmet;

b) megállapítja a jogsértés megtörténtét;

c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására;

d) meghatározza az érintett piacokat és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, valamint e törvény keretei között legalább egy kötelezettséget ír elő számára;

e) jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára e törvény keretei között kötelezettségeket írhat elő;

f) jóváhagyja a referenciaajánlatot, megállapítja annak tartalmát, módosítja a korábban elfogadott referenciaajánlat tartalmát, illetve előírhatja a referenciaajánlat módosítását;

g) jóváhagyja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyéb kötelezettség teljesítését;

h) e törvényben meghatározott keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmaz;

i) a jogsértőt kötelezheti az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére;

j) jogszabályba ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;

k) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség fennállása esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában megállapíthatja a szerződés tartalmát;

l) ideiglenes intézkedést rendelhet el;

m) a 49. § (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben hatáskör hiányában megszünteti az eljárást.

(2)¹²⁷ A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén az Elnök az (1) bekezdésben foglaltak mellett megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.

(3)¹²⁸ Ha az Elnök az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

(4)¹²⁹ Az Elnök az (1) és (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények közül többet is alkalmazhat.

(5) A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és közzé kell tenni.

Az Elnök határozatának bírósági felülvizsgálata¹³⁰

46. § (1)¹³¹ Az Elnök e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnöknek az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3)¹³² Az Elnök az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(4)¹³³ A bíróságnak az Elnök határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1)¹³⁴ A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az Elnökhöz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2)¹³⁵ Az Elnök a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. Az Elnöknek a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

48. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 26. § (1) bekezdése alapján az ügy elbírálásában sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a)¹³⁶ írásban közli az Elnök nyilatkozatát a felperessel;

b)¹³⁷ határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve az Elnök határozata rendelkezést tartalmaz.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5)¹³⁸ A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja és megteheti a 45. § (1) bekezdésének a)–h) és a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézkedéseket.

(6)¹³⁹ Az Elnök közzéteszi a bíróság határozatát, tiszteletben tartva az érdekelteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.

(7) A bíróság elektronikus hírközlési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásában az ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

Eljárás jogvitában¹⁴⁰

49. §¹⁴¹ (1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint

a) bírósághoz,

b) a hatósághoz, vagy

c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság, illetve a Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a hatóságot az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).

(3) A Hatóság eljáró tanácsa (a továbbiakban: eljáró tanács) kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás – a (6) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével – nem indítható.

(5) Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti.

(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha az eljáró tanács eljárását kezdeményező kérelem Hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a Hatóság eljárását – a felek kérelmére vagy hivatalból – megszünteti.

49/A. §¹⁴² (1) Az eljáró tanácsnak elnöke és két tagja van.

(2) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy – a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon – az elnökhelyettes.

(3) Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető besorolású alkalmazottai közül.

(4) Az eljáró tanács eljárására vonatkozó – e törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

50. § (1) A kérelmező a kérelemben a 41. § (1)–(2) bekezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.

(2)¹⁴³ A kérelmet az eljáró tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb tíz munkanapos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.

(3)¹⁴⁴ Az eljáró tanács jogvitás ügyekben tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(4) A tárgyalást az eljáró tanács elnöke tűzi ki. A tárgyalás nem nyilvános.

(5)¹⁴⁵ Amennyiben az eljáró tanács a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait külön köteles indokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére kell értékelni.

(6)¹⁴⁶ A bizonyító fél indítványára az eljáró tanács a felet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére értékelni nem lehet. Ilyen esetben az eljáró tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(7)¹⁴⁷ Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, az eljáró tanács bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat vele szemben.

(8)¹⁴⁸ Amennyiben a jogvita körülményei, különösen a bizonyítás azt indokolja, az eljáró tanács a tárgyalást elhalaszthatja. A folytatólagos tárgyalás határnapját az eljáró tanács azonnal kitűzi és a jelen lévő felekkel kihirdetés útján közli.

(9)¹⁴⁹ Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból a 68. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(10)¹⁵⁰ Az eljáró tanács (9) bekezdésben foglalt határozata ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az ideiglenes intézkedés megszüntetése érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(11)¹⁵¹ A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban az eljáró tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.

51. §¹⁵² (1)¹⁵³ Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a Hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a Hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.

(2)¹⁵⁴ A jogvita rendezése érdekében a Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása

52. § (1)¹⁵⁵ Az Elnök azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellően hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI–XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, illetve azt követően a Hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.

(2)¹⁵⁶ A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök a 33. § (3)–(5) bekezdése szerint bírságot szab ki.

(3)¹⁵⁷ Az Elnök a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett alapelvek alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.

53. § (1)¹⁵⁸ A piacelemzés alapján az Elnök jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(2)¹⁵⁹ A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során az Elnök figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.

(3)¹⁶⁰ Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(4)¹⁶¹ Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.

54. § (1)¹⁶² Az Elnök az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI–XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(2)¹⁶³ Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.

55. § (1)¹⁶⁴ Amennyiben az Elnök megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi, az Elnök, illetve az elsőként elvégzett piacelemzés és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárás megkezdésének időpontjában hatályos jogszabály által megállapított kötelezettség alkalmazását megszünteti.

(2)¹⁶⁵ Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget megfelelő átmeneti időtartamra (amely legalább 30 nap, de legfeljebb 120 nap) hatályban tarthatja.

56. §¹⁶⁶ Amennyiben az Elnök – kivételes és indokolt esetben – a XI–XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 65. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig az Elnök eljárása felfüggesztésre kerül.

57. § (1)¹⁶⁷ A piacelemzést az érintett piacokon az Elnök rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő két éven belül ismételten elvégzi.

(2)¹⁶⁸ Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a Hatóság tudomására, az Elnök a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon, illetve piacokon.

(3)¹⁶⁹ Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján

a) új érintett piac vagy piacok meghatározása, vagy

b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése, vagy

c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy

d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése

válik szükségessé, az Elnök a 36. § és az 52. § szerinti eljárásokat lefolytatva haladéktalanul határozatot hoz.

Referenciaajánlat elfogadása

58. § (1)¹⁷⁰ Az Elnök határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (az 58–61. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra az Elnökhöz benyújtani.

(2)¹⁷¹ Az Elnökhöz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:

a)¹⁷² a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek az Elnök számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,

b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésről szóló mintaszerződést,

c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.

(4)¹⁷³ A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét az Elnök állapítja meg.

(5)¹⁷⁴ Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet – az Elnök eltérő rendelkezése hiányában – az Elnök által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.

59. § (1)¹⁷⁵ Az Elnök a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.

(2)¹⁷⁶ Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4)–(6)¹⁷⁷

(7)¹⁷⁸ Az Elnök a jóváhagyás tárgyában született határozatot közzéteszi, a referenciaajánlatot internetes oldalán közzéteszi. Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. Az Elnök által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

(8)¹⁷⁹ Az Elnök indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.

(9)¹⁸⁰

60. § (1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat

a) módosításának indokát,

b) módosuló részeit és a módosítás tartalmát.

(3) A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(4) Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó szabályokat az 59. § (8) bekezdése szerinti eljárás során.

(5) Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.

61. § (1)¹⁸¹ Ha az Elnök határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.

(2) A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.

Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása

62. § (1)¹⁸² A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles az Elnöknek jóváhagyásra benyújtani.

(2)¹⁸³ Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról az Elnök érdemben dönt.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4)¹⁸⁴ Az Elnök jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.

(5)¹⁸⁵ Az Elnök a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá, és erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben

a) a számviteli szétválasztási kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagy

b) a számviteli szétválasztási kimutatáshoz kapcsolódóan benyújtott költségfelosztási módszertant nem találja megfelelőnek.

(6)¹⁸⁶ Az (5) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles az Elnök által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök bírságot szab ki.

Eljárás árprés vizsgálata során

63. § (1)¹⁸⁷ Az Elnök az árprés vizsgálatára vonatkozóan kérelemre, hivatalból, illetve a 42. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kezdeményezésére jár el.

(2)¹⁸⁸ A Hatóság a végzésében elrendelt adatszolgáltatás során bekért adatok felhasználásával megvizsgálja, hogy a szolgáltató által a hálózati szolgáltatásért kért ellenérték következtében árprés alakulhat-e ki.

(3)¹⁸⁹ Amennyiben az Elnök árprés fennállását állapítja meg, az Elnök megvizsgálja, hogy a hálózati szolgáltatás ellenértéke a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez igazodik-e. E körülmény fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania.

(4)¹⁹⁰ Amennyiben az árprés fennállása ellenére a hálózati szolgáltatás ellenértéke a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségekhez igazodik, úgy az Elnök az ügyet átteszi a versenyhatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a ráépülő előfizetői szolgáltatás árának meghatározása megvalósítja-e a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának sérelmét. A versenyhatóság eljárásában az Elnök együttműködik.

(5)¹⁹¹ Amennyiben az Elnök tudomására jutott új körülmény alapján a 116. § (1) bekezdés szerinti hálózati szolgáltatás ellenértékéről nem állapítható meg, hogy igazodik a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez, úgy az Elnök határozatában

a) megállapítja a hálózati szolgáltatás és a ráépülő előfizetői szolgáltatás ára közötti különbség kötelező legkisebb mértékét, és a szolgáltatót a hálózati szolgáltatás árának megfelelő csökkentésére kötelezi, illetve

b)¹⁹² 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően tíz munkanapon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint

c) e törvényben, illetve külön jogszabályban megállapított keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat.

Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

64. § (1)¹⁹³ Az Elnök a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.

(2)¹⁹⁴ Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy piacmeghatározás, illetve piacelemzés lefolytatására az Elnök nem köteles.

(3) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyeztetés az Európai Bizottsággal és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal

65. §¹⁹⁵ (1)¹⁹⁶ Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően az Elnök

a) az érintett piacok meghatározására,

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,

c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére

vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.

(2)¹⁹⁷ Amennyiben az Európai Bizottság vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a Hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a Hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, illetve hozza meg.

(3)¹⁹⁸ Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely

a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, illetve érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy

b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és

c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,

mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.

(4)¹⁹⁹ Amennyiben az Európai Bizottság – a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül – részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, illetve szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi az Elnököt, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(5)²⁰⁰ Amennyiben az Európai Bizottság határozatában nem hagyja jóvá az Elnök 56. § szerinti határozatának tervezetét, az Elnök az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint jár el. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén az Elnök az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozattervezet szerinti tartalommal hozza meg.

(6)²⁰¹ Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben az Elnök az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)–(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül határozatban dönt.

VI. Fejezet

A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

Nyilvántartások vezetése

66. § (1)²⁰² A Hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.

(2)²⁰³ A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;

b) az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;

c) az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;

d) az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;

e) külön jogszabályokban meghatározott egyedi engedélyekről;

f)²⁰⁴

g)²⁰⁵ a Hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;

h) a nem azonosítható hívószámokról (elektronikus nyilvántartás);

i)²⁰⁶ a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról.

j)²⁰⁷

(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

(4)²⁰⁸ A Hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Piacfelügyelet

67. § (1)²⁰⁹ A Hatóság az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági jogkörében hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2)²¹⁰ A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a Hatóság határozatában, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak megtartását és arról elemzést készít.

(3)²¹¹ A Hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által a hálózati szolgáltatások, illetve ráépülő előfizetői szolgáltatások tekintetében alkalmazott árakat az árprés szempontjából a piacfelügyeleti tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4)²¹² A Hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetve személy közreműködését is igénybe veheti.

(5)²¹³ A Hatóság az előző év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt 15 napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(6)²¹⁴ A Hatóság beszámolót készít a piacfelügyeleti tervben foglaltak teljesítéséről, a piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről, a (2) bekezdés szerinti elemzés megállapításairól, valamint az ennek alapján általa javasolt jogszabály-módosításokról, és ezt 15 napon belül közzéteszi.

(7)²¹⁵ A Hatóság hivatalból vagy kérelemre a piacfelügyeleti és ellenőrzési terven kívül is folytat piacfelügyeleti tevékenységet.

68. § (1)²¹⁶ A piacfelügyeleti eljárás keretében feltárt jogsértés esetén a Hatóság a fokozatosság elvét követve, a jogsértéssel arányos szankciót alkalmaz.

(2)²¹⁷ A Hatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja a jogsértőt a jogszerű magatartás tanúsítására. Indokolt esetben a Hatóság ettől eltérő, de legfeljebb 15 nappal hosszabb, illetve ismételt jogsértés esetén ennél rövidebb határidőt is megszabhat.

(3)²¹⁸ A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében szankciót különösen a következő jogsértések esetén alkalmazhat:

a)²¹⁹ elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében, illetőleg az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való eltérés;

b) rádiófrekvencia, illetve azonosító jogszerűtlen, engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata;

c) elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő villamos és elektronikus berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése;

d) bejelentési kötelezettség elmulasztása;

e) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.

(4)²²⁰ Amennyiben a jogsértő nem tesz eleget a Hatóság felhívásában foglaltaknak, úgy a Hatóság jogosult a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény²²¹, e törvény és külön jogszabályban foglalt előírások alapján:

a)²²² a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére, amennyiben a hivatalból lefolytatott hatósági felügyeleti eljárás során a Hatóság megállapítja a jogsértés tényét;

b) jogszabályban megállapított mértékű bírságot kiszabni;

c)²²³ a jogsértőt a Hatóság által meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára kötelezni,

d) az (5) bekezdésben meghatározott intézkedéseket tenni;

e) a díjkülönbözet jóváírására vagy visszafizetésére kötelezni a szolgáltatót, amennyiben az nem tesz eleget a 138. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének, illetve

f) egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazni.

(5)²²⁴ A Hatóság a következő intézkedések megtételére jogosult:

a) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani;

b) a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltani;

c)²²⁵ a 31. § (1) bekezdése alapján megszerzett információkat e törvényben meghatározott, indokolt esetekben nyilvánosságra hozni;

d)²²⁶ a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát országos napilapban is nyilvánosságra hozni, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;

e)²²⁷

f) a jogsértő tevékenység folytatásához használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést a külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint lepecsételni, illetve lefoglalni.

(6)²²⁸ A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén, feltéve, hogy a jelen §-ban meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre, a Hatóság felfüggesztheti vagy megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, illetve felfüggesztheti vagy visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyeket. A felfüggesztés időtartama legalább harminc nap, de a kilencven napot nem haladhatja meg.

(7)²²⁹ A Hatóság a határozatát közzéteszi. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni fellebbezés tényét, valamint a bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

(8)²³⁰ A piacfelügyeleti eljárás során a Hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős befejezéséig tart. Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(9)²³¹ A piacfelügyeleti eljárás során az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében, valamint a rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használatának megállapítása kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(10)²³² Rádiófrekvencia engedély nélküli használata esetében a Hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogosult az (5) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott intézkedések azonnali megtételére.

Egyedi engedélyek

69. § (1)²³³ Rádiófrekvenciák használati jogát – jogszabályban meghatározott esetekben – a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a Hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a KFGH adja ki. A KFGH eljárásaira – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)²³⁴ A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárásban a Hatóság nyílt, objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján határoz a frekvenciahasználati jog kiadásáról. A frekvenciahasználati joggal, illetve jogosultsággal kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(3)²³⁵ A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Pályázat vagy árverés útján megszerezhető jogosultságok esetén a határidő legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbítható.

(4) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.

(5)²³⁶ A Hatóság a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, illetőleg külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatja vagy megtagadhatja.

(6) A közszolgálati műsorszolgáltatóra rótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges frekvenciahasználati jogosultság kiadása során a közszolgálati műsorszolgáltató kérelme elsőbbséget élvez.

(7) A frekvenciagazdálkodó hatóságnak a frekvenciahasználatra irányuló kérelmet el kell utasítania, ha

a) a kérelem teljesítése műszaki, illetőleg frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;

b) a frekvencia használata a meglévő vagy tervezett frekvenciafelhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;

c)²³⁷ a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj-fizetési kötelezettsége van a Hatósággal szemben.

(8) A frekvenciahasználati jog jogosítottjának kérelmére a frekvenciahasználati jogot vissza kell vonni. A visszavonás egyéb feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(9)²³⁸ A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával, kijelölésével és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály²³⁹ tartalmazza.

70. § (1) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.

(2)²⁴⁰ A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a Hatóság engedélyezi.

(3)²⁴¹ A Hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére figyelemmel hozza meg.

(4)²⁴² Az azonosító használatot a Hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.

Zavarelhárítás

71. § (1) Elektronikus hírközlő berendezést, nagyfrekvenciás berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, továbbá azokat a villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket (a továbbiakban együtt: villamos vagy elektronikus berendezés), amelyek alkalmasak arra, hogy elektromágneses zavart okozzanak, vagy amelyek működésére ilyen zavar hatással lehet, úgy kell üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos vagy elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.

(2) A hírközlő berendezés működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, illetőleg a keletkezett zavart megszüntetni.

(3)²⁴³ A Hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a Hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határozatnak akkor is helye van, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel – a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart villamos vagy elektronikus berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával – meg lehet szüntetni.

(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart villamos vagy elektronikus berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.

VII. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI ÁLLANDÓ
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

72. § (1)²⁴⁴ Az Elnök megalapítja a Hírközlési Állandó Választottbíróságot.

(2) A Hírközlési Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény 49. § (1) bekezdése szerinti jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is; egyéb választottbíróság eljárásának kikötéséről szóló megállapodás helyébe a Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának kikötése lép. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.

(5) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(6)²⁴⁵ A Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait az Elnök jelöli ki meghatározott időre a főigazgató javaslata alapján. Nem lehet a Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja az Elnök, illetve a Hatóság egyéb alkalmazottja.

(7) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(8)²⁴⁶ A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(9) A Hírközlési Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.

73. § (1) A Hírközlési Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:

a) a választottbíróság szervezeti rendjét,

b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,

c) a választottbíróság képviseletének rendjét,

d) az elnökség feladatait, jogkörét,

e) az alapítói hozzájárulás összegét.

(2) A Hírközlési Állandó Választottbíróság működésének forrásai:

a) alapítói hozzájárulások,

b) választottbírósági díjak,

c) a vagyon hozama,

d) egyéb bevételek.

(3) A Hírközlési Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.

(4) Az elnökség a Hírközlési Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(5) A Hírközlési Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

(6) A Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot közzé kell tenni.

(7) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.

(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.

(9) Szabad pénzeszközét a Hírközlési Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Hírközlési Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.

(10) A Hírközlési Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(11) A Hírközlési Állandó Választottbíróság beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.

VII/A. Fejezet²⁴⁷

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

73/A. §²⁴⁸ (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési feladatai ellátásában közreműködő, öt tagból álló testület.

(2) Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) Az NHIT tagjai – köztük az NHIT elnöke és alelnöke – a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.

(4) A tagok közül

a) két tagot a Médiatanács,

b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia

delegál.

(6) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.

(7) Az NHIT tagjainak megbízása négy évre szól.

(8) Az NHIT-re és tagjaira az Rttv. 35. §-ában és a 37. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:

a) az NHIT elnöke, alelnöke és tagja nem lehet többségi magántulajdonban álló hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),

b) az NHIT elnöke és alelnöke lehet köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,

c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,

d) az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez az NHIT tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat – a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével – a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.

73/B. §²⁴⁹ (1) Az NHIT a Kormány véleményező, tanácsadó szerve.

(2) Az NHIT véleményezheti a Kormánynak az infokommunikáció (informatika-hírközlés-média) területén:

a) az információs társadalom kialakításának programjával, az információs kultúra elterjesztésével, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntésekkel;

b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával; valamint

c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban; továbbá

d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére;

e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására;

f) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontot;

g) valamint az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.

(3) Az NHIT véleményezi:

a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit;

b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket;

c) a Kormány, vagy a miniszterelnök felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet;

d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.

(4) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.

(5) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(6) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.

(7) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.

(8) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.

73/C. §²⁵⁰ (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezetébe tagozódó részjogkörű költségvetési egység, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.

(2) Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.

(3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát – az NHIT elnökének egyetértésével – az Elnök hagyja jóvá.

(4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét – az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfelelően – az Iroda vezetője irányítja.

(5) Az Iroda e törvény 73/B. § (2)–(3) bekezdése alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.

(6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának e törvény 73/B. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét.

(7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA, ILLETŐLEG TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

VIII. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Jogosultság elektronikus hírközlési szolgáltatás
nyújtására

74. § (1) A Magyar Köztársaság területén elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, valamint elektronikus hírközlő hálózaton szolgáltatást nyújtani bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult.

(2)²⁵¹ Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltessen, elektronikus hírközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, továbbá, hogy kérelmet nyújtson be a Hatósághoz rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedély, illetve elektronikus hírközlési építmények építésére vonatkozó jogosultság megszerzése érdekében.

(3) Amennyiben külön jogszabály alapján a szolgáltatás nyújtásához szükséges rádiófrekvenciák használati jogának megszerzéséhez egyedi használati engedély nem szükséges, a szolgáltatás szabadon nyújtható.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások díjait – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok keretei között állapítja meg.

(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások közül

a) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás díja,

b)–c)²⁵²

legmagasabb árát a miniszter állapítja meg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint.

Egyes elektronikus hírközlési tevékenységek megkezdésének és végzésének sajátos feltételei

75. §²⁵³ Ha az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vezetékes (kábeles) műsorelosztási hálózatot kíván üzemeltetni, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia, amennyiben

a) különleges jogok jogosultja vagy felette az állam irányítást gyakorol, és

b) az európai közösségi piac jelentős részén gazdasági erőfölénnyel rendelkezik a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és a távbeszélő szolgáltatások nyújtása terén, valamint

c) ugyanazon földrajzi területen olyan vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózatot üzemeltet, amelyet különleges vagy kizárólagos jogok alapján hoztak létre.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás bejelentése

76. § (1)²⁵⁴ Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnál.

(2) A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a bejelentő neve (cégneve), címe (székhelye);

b) a vállalkozás cégjegyzékszáma, illetve külön jogszabályban meghatározott más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószáma;

c)²⁵⁵ a bejelentő képviselőjének, valamint a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve (cégneve), címe (székhelye);

d) az elektronikus hírközlési szolgáltatás, illetve amennyiben a bejelentő elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet, az elektronikus hírközlő hálózat megjelölése és rövid leírása; a szolgáltatásnyújtás földrajzi területe;

e) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja.

(3)²⁵⁶ A Hatóság a bejelentőt a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított öt munkanapon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyúttal a hírközlési szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a 74. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.

(4)²⁵⁷ A Hatóság a szolgáltatót a szolgáltató által a (2) bekezdés d) pontja szerint adott leírás alapján, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rendszerezésére vonatkozóan a Hatóság által kialakított és közzétett osztályozás szerint jegyzi be nyilvántartásába.

(5)²⁵⁸ A nyilvántartásba vételt a Hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, és egyúttal kötelezi a szolgáltatót a bejelentés 8 napon belüli ismételt benyújtására.

(6)²⁵⁹ Az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetését 3 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(7)²⁶⁰ A Hatóság által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a Hatóság közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

(8)²⁶¹ A Hatóság az (1) és (6) bekezdés szerinti bejelentés egy példányát annak nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul megküldi – az elektronikus úton tett bejelentéseket továbbítja – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki jellemzőivel kapcsolatosan a bejelentőtől információt kérhet, amelyet a bejelentő 30 napon belül köteles teljesíteni.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdése

77. § (1) A bejelentést követően az elektronikus hírközlési szolgáltató megkezdheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását.

(2)²⁶² Ha a szolgáltató a bejelentésben az elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdésének időpontját pontosan nem határozta meg, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról – az erre vonatkozó adat nyilvántartásba vétele céljából – köteles a Hatóságot a bejelentésre vonatkozó feltételeknek megfelelően, a megkezdést követő 30 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság bírságot szab ki.

(3) Amennyiben e törvény valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően teljesítendő további feltételeket állapít meg, a szolgáltató csak a vonatkozó feltételek teljesítését követően kezdheti meg a szolgáltatás nyújtását.

(4) A bejelentési és nyilvántartási eljárással összefüggő, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyek megadásával kapcsolatos, a szolgáltatókat általában terhelő, valamint az egyedi kötelezettségek ellenőrzésére irányuló hatósági eljárások díját az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett kötelesek megfizetni.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, illetve az elektronikus hírközlési
szolgáltató megszűnése

78. §²⁶³ Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató megszűnése vagy halála esetében a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából, a számára kiadott azonosító használatára vonatkozó engedélyeket visszavonja, valamint a törlés tényét közzéteszi.

78/A. §²⁶⁴ (1)²⁶⁵ Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetéséről az elektronikus hírközlési szolgáltató – legalább hatvan nappal megelőzően – értesíti a Hatóságot, és értesítésében megjelöli a (2) bekezdés szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles intézkedni aziránt, hogy legkésőbb a szolgáltatás nyújtásának befejezésekor a szolgáltatásnyújtás földrajzi területén azonos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó más elektronikus hírközlési szolgáltató átvegye a 159/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése céljából megőrzött adatokat.

(3)²⁶⁶ Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud más szolgáltatóval megállapodást kötni az adatok átvételéről, a Hatóság haladéktalanul intézkedik az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére.

(4)²⁶⁷ Természetes személy elektronikus hírközlési szolgáltató halála esetén a Hatóság jelöli ki az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(5)²⁶⁸ Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, haladéktalanul, legkésőbb a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napján, illetőleg a végelszámolás cégbírósági bejelentésével egyidejűleg köteles tájékoztatni a Hatóságot e tényről. A Hatóság az eljárás időtartama alatt jogosult tájékoztatást kérni a felszámolótól, illetőleg a végelszámolótól az ügy állásáról. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem értesíti a Hatóságot a (2) bekezdés szerinti intézkedésről, a Hatóság kijelöli az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(6)²⁶⁹ A (3)–(5) bekezdés szerinti intézkedése során a Hatóság

a) elsősorban a szolgáltatásnyújtás földrajzi területén azonos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,

b) ennek hiányában az azonos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,

c) ennek hiányában a 159/A. § szerinti adatmegőrzésre kötelezett más elektronikus hírközlési szolgáltatók

köréből jelöli ki a megőrzött adatok átvételére és azok 159/A. § szerinti kezelésére kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltatót.

(7) Az adatok átadásával és átvételével összefüggésben felmerült költségeket a szolgáltatás nyújtását megszüntető elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.

(8) Az adatokat átadó elektronikus hírközlési szolgáltató az adatok átadáskori teljeskörűségéért, minőségéért és időszerűségéért, az adatokat átvevő elektronikus hírközlési szolgáltató az átvett adatok 159/A. § szerinti megőrzéséért és az adatszolgáltatási kérelmek teljesítéséért felelős.

Az elektronikus hírközlő berendezések forgalmazásának feltételei²⁷⁰

79. §²⁷¹ (1) Elektronikus hírközlő berendezés akkor forgalmazható, ha az megfelel a 80. §-ban meghatározott alapvető követelményeknek és a miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek.

(2)²⁷² A nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozatali szándékát a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a gyártónak, a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, az importőrnek vagy a rádióberendezés belföldi forgalomba hozataláért felelős személynek be kell jelentenie a Hatóságnak.

(3) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazásának feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály állapítja meg.

80. § (1) A hírközlő berendezések nem veszélyeztethetik a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények) és meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek, továbbá eleget kell tenniük az egészségvédelmi és környezetvédelmi jogszabályokban előírt követelményeknek.

(2)²⁷³ A rádióberendezést úgy kell kialakítani, hogy az – a káros zavarás elkerülése mellett – hatékonyan használja a földfelszíni rádiótávközlésre és űrtávközlésre felosztott rádióspektrumot, illetőleg műholdas pályákat.

(3)²⁷⁴ Egyes, a miniszter rendeletében meghatározott osztályokba tartozó rádióberendezések, illetve elektronikus hírközlő végberendezések forgalmazására – az Európai Bizottság határozatát átültető jogszabályi rendelkezés alapján – az alábbiakban felsorolt további egy vagy több követelményt is alkalmazni kell. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie:

a)²⁷⁵ elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban;

b)²⁷⁶ arra, hogy ne okozzon káros zavart az elektronikus hírközlő hálózatban vagy annak működésében, valamint ne használja helytelenül az elektronikus hírközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgáltatás elfogadhatatlan minőségromlását idézné elő;

c) a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

d) a visszaélések megakadályozására;

e) a segélyszolgálatok elérésére;

f) a fogyatékkal élő személyek általi használatra.

(4)²⁷⁷ A rádióberendezés és elektronikus hírközlő végberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését a miniszter rendeletében meghatározottak szerint – megfelelőség értékelési eljárás alapján tett – megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni.

(5)²⁷⁸ A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőség értékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

81. § Nagyfrekvenciás berendezést, valamint villamos vagy elektronikus berendezést úgy kell előállítani, hogy az általa okozott elektromágneses zavarás ne haladja meg azt a szintet, amely az elektronikus hírközlő berendezések és más villamos vagy elektronikus berendezések üzemszerű működését akadályozza.

Interfészek bejelentése

82. § (1)²⁷⁹ A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy a szolgáltató köteles a Hatóságnak bejelenteni, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a hálózaton elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához használt előfizetői és hálózati interfészek jellemzőit.

(2) Az interfészt legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor be kell jelenteni.

(3) Nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak vagy szabványjellegű dokumentumnak megfelelő interfész esetén a bejelentésben az alkalmazott dokumentumra kell hivatkozni az esetleges opciók megadásával, egyéb esetekben a bejelentéshez csatolni kell az interfészek pontos, más jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki leírását.

(4)²⁸⁰ Az interfész bejelentéseket a Hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.

Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

83. § (1)²⁸¹ Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hatósági engedély szükséges. Az engedélyt – az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével – a Hatóság adja ki.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.

Rádiófrekvenciák és azonosítók használati joga

84. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádiótávközlő rendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádiótávközlő hálózatot üzemben tartani rádióengedély alapján lehet külön jogszabályban meghatározott ideig.

(2)²⁸²

(3)²⁸³ A rádiófrekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a frekvenciasávok nemzeti felosztására, valamint a sávfelhasználás szabályaira vonatkozó jogszabályokkal – kivéve a kísérleti és a 30 napnál rövidebb felhasználást, valamint a Magyarországon forgalmazott, de üzemszerűen Magyarországon nem használható berendezések kipróbálását – és a külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal.

(4) A 69. § (6) bekezdése alapján kiadott frekvenciahasználati jog gyakorlása során a közszolgálati műsorszolgáltató köteles biztosítani a közszolgálati műsorok általános elérhetőségével és minőségével kapcsolatban rárótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. Így különösen, hosszú távon köteles biztosítani a műsorszolgáltatási jogosultság meghatározott vételkörzetében a műsorszórás folytonosságát és meghatározott minőségét, a frekvenciahasználati jogot ráruházó engedélyben meghatározott részletes feltételek szerint.

(5) A frekvenciahasználati jog külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel ruházható át.

(6) A polgári célú rádiófrekvenciák használati jogáért a frekvenciakijelöléskor, továbbá használatuk során jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(7) A frekvenciadíjat oly módon kell megállapítani, hogy az tükrözze az erőforrások optimális felhasználásának biztosítására irányuló igényeket. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok objektíven megalapozottak, átláthatók és megkülönböztetéstől mentesek, valamint az elérni kívánt cél tekintetében arányosak legyenek és a frekvenciagazdálkodási célok elérését szolgálják.

(8) Ha a frekvenciahasználati jog visszavonására jogszabály, különösen jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, a jogosultat kártérítés illeti meg a központi költségvetés terhére, amely nem terjed ki az elmaradt haszonra.

(9)²⁸⁴ Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat – a jogutódlástól számított harminc napon belül – a Hatósághoz történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a Hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának volna helye.

(10)²⁸⁵ A bejelentéshez (egyszerűsített rádióengedélyhez) kötött frekvenciák használatára vonatkozó hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás kötelező, kivéve ha az az adott eljárási cselekmény tekintetében nem értelmezhető.

85. § (1) Az Internet Protokoll és elektronikus levél címek, valamint a domain nevek nem képezik kizárólagos állami tulajdon tárgyát.

(2) Azonosítót használni – az (1) bekezdésen meghatározottakon kívül – csak kijelölési engedély alapján lehet. Az egyes azonosítók vagy azonosító tartományok kijelölésének feltétele az előzetes lekötés.

(3) Az azonosítók lekötéséért és használatáért azonosító-lekötési és használati díjat, az ahhoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott hatósági eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) Az azonosító-lekötési és használati díjat a miniszter rendeletben, a 84. § (7) bekezdése szerinti módon állapítja meg.²⁸⁶

IX. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Általános szabályok

86. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:

a) elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben működtetni, hogy azok – jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben – a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőknek jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük, és lehetővé kell tenniük egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést;

b) együttműködni az elektronikus hírközlési építmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában;

c) biztosítani a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságát a jogosulatlan hozzáféréssel szemben;

d) minősített időszakban külön jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal;

e) betartani a terület- és ingatlanhasználattal kapcsolatos szabályokat;

f) betartani a környezet védelmével, az élet, a testi épség, az egészség védelmével és megóvásával, az elektromágneses sugárzással kapcsolatos jogszabályi előírásokat;

g) az együttműködés során a fogyasztók védelmére különös figyelmet fordítani.

(2) Az elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetői jogosultak, illetve, amennyiben azt más szolgáltató igényli, kötelesek a hálózatok összekapcsolásáról jóhiszemű tárgyalásokat folytatni.

(3) A szolgáltatók a hálózati szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások alatt, illetve azokkal összefüggésben a tudomásukra jutott üzleti titkot kizárólag ezzel összefüggésben használhatják fel, és az üzleti titkot más személy, üzletág részére nem adhatják át, amennyiben az üzleti titok átadása tisztességtelen versenyelőnyt eredményezhet.

A tevékenység elkülönítése

87. § (1) A más iparágban kizárólagos vagy különleges jogok alapján tevékenységet végző elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségeit, ráfordításait és bevételeit könyveiben és nyilvántartásaiban elkülönítetten kimutatni oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült gazdálkodó szervezet végezte volna.

(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint eszközeit és forrásait számviteli kimutatásaiban elkülönítetten nyilvántartani.

A hálózati szerződések köre, közös szabályai

88. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott feltételekkel köthetnek hálózati szerződést.

(2) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell:

a) a szerződés tárgyáról, céljáról;

b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről és a vállalt teljesítési határidőkről;

c) a fizetendő ellenértékről;

d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról;

e) a szolgáltatások együttműködéséről;

f) a szerződés megszűnésének eseteiről, a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről;

g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról;

h) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről;

i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről.

(3)²⁸⁷ Az elektronikus hírközlési tevékenységet végző és az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést a feleknek a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül – tájékoztatás céljából – be kell nyújtaniuk a Hatósághoz.

(4) A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül tervezett változtatásokat is.

(5) A hálózati szerződés semmissége, illetve a hálózati szerződés vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben ezen törvény ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A hálózati szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.

(7) Az elektronikus hírközlési hálózati szerződésekből eredő igények két év alatt évülnek el.

Multiplex szolgáltatási szerződés

89. §²⁸⁸ (1) A multiplex technikai szolgáltató a szolgáltatást ésszerű és tisztességes feltételek mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően köteles biztosítani.

(2)²⁸⁹ Amennyiben a felek közt a szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a jogvita rendezése érdekében bármely fél az Eht. 49–51. §-a szerinti eljárást kezdeményezheti. A Hatóság a szerződés tartalmát – a piaci viszonyoknak megfelelően – megállapíthatja.

Közös eszközhasználat

90. § (1) Az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltatót közös eszközhasználat biztosítására – beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is – szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények ezen funkciót betöltő részére.

(2) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, illetőleg rendeltetésszerű használatot akadályozza;

b) a közös eszközhasználat létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

c) a közös eszközhasználat létesítése más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért;

d) a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja, illetve az ehhez szükséges fizikai helymegosztás megvalósíthatatlansága miatt nem képes.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti közös eszközhasználathoz az elektronikus hírközlési építményt át kell alakítani, az átalakítás költségei – az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével – az új használót terhelik. A közös eszközhasználat költségeit a felek a használat arányában viselik.

(4) Ha az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltató a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a közös eszközhasználatra ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételét. A közös eszközhasználat érdekében ráfordított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.

(5) Ha a felek a közös eszközhasználattal kapcsolatos ajánlatról, költségeiről, fenntartásának terheiről nem tudnak megállapodni, a jogviták rendezésére irányadó eljárás szabályai szerint kell eljárni.

Egységes azonosítóhasználat

91. § (1) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működése érdekében kötelesek a hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT-ben meghatározott azonosítóhasználatot megvalósítani.

(2) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosítóbővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését diszkriminációmentesen megvalósítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben a jogviták rendezésére irányadó szabályok szerint kell eljárni.

Együttműködés titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés érdekében, illetőleg minősített időszakban és honvédelmi érdekből

92. §²⁹⁰ (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus hírközlési tevékenységét olyan módon köteles folytatni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést.

(2) Amennyiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat írásban kezdeményezi, az elektronikus hírközlési szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles minden olyan – a 76. § (1) és (6) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá nem tartozó – tevékenységéről, szolgáltatásáról, termékéről, illetve annak változásairól közvetlenül tájékoztatni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, amely érinti, vagy rendeltetésszerű működésében befolyásolja a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltató által biztosított vagy biztosítandó feltételeket, eszközöket, módszereket, eljárásokat.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg az általa használt, működtetett berendezések, helyiségek és az együttműködő személyek tekintetében – külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles biztosítani az elektronikus hírközlő hálózatban továbbított küldemények, közlések, továbbá a szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel történő megismeréséhez szükséges eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit. A szolgáltató az előzőeken túl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére, a szolgáltatás műszaki jellemzői alapján a szükséges mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit a kilépési pontig.

(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz a (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert – így különösen alapkiépítésű monitoring alrendszert – létesíteni és ennek elérhetőségét hálózatában a kilépési pontig biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére a műszaki alapkövetelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül. Az alapkiépítésű monitoring alrendszer valamennyi költségét a szolgáltató viseli.

(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére az elektronikus hírközlési szolgáltató egyedi kérelemre szolgáltat adatot, közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott műszaki alapkövetelményeknek megfelelő, az elektronikus hírközlési szolgáltató által kiépített felületen. Amennyiben az elektronikus adatkapcsolat útján az igényelt adat nem hozzáférhető, az adatszolgáltatást az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban vagy – erre vonatkozó igény esetén – elektronikus adathordozón teljesíti. Az elektronikus adatkapcsolat kiépítését nem igénylő titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek számára az adatszolgáltatást az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban vagy elektronikus adathordozón teljesíti. Az adatszolgáltatási felület valamennyi költségét az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli, az adatszolgáltatást az elektronikus hírközlési szolgáltató térítésmentesen teljesíti.

(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltatónak – jogszabályban meghatározott esetekben – együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.

(8) Műszaki, forgalmi, katasztrófa- vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni.

(9) Minősített időszak esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel.

(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató minősített időszak idején az intézkedési terv alapján tett intézkedések, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.

Űrszegmens használat

93. § Az űrszegmens-szolgáltató jogosult annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltató űrszegmensével kapcsolatban felhasznált műholdas földi állomás megfelel-e az adott szolgáltató által használt űrszegmens-kapacitásra vonatkozóan közzétett igénybevételi feltételeknek.

X. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EGYES FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA HARMADIK SZEMÉLYEK
RÉSZÉRŐL

Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

94. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

(2)²⁹¹ Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.

(4)²⁹²

95. §²⁹³ (1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával nincs lehetőség, és a közüzemi szolgáltató, vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és a szolgáltató között megállapodás nem jött létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a közüzemi szolgáltató létesítményén, illetve másodsorban magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.

(2)²⁹⁴ A Hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy

a) az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett,

b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg magántulajdon esetén más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban is elbírálható.

(4)²⁹⁵

(5) A hatósági határozatban meg kell határozni:

a) a korlátozás mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében történik,

b) szolgalmi vagy más használati jog tartalmát, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője belépési jogát az érintett ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény és berendezések ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából,

c) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit, és a rá vonatkozó környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeket.

96. §²⁹⁶ (1) Az állami tulajdonban álló közterület és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más közüzemi létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen.

(3) Az elektronikus hírközlési építményt az érintett ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeken belül – a körülmények által lehetővé tett – legkisebb mértékben zavarja, ez a létesítmény elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

97. § (1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott.

(2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.

98. § Az elektronikus hírközlési építmény építtetője jogosult a folyóvíz, csatorna, természetes tavak és azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek elektronikus hírközlési célú igénybevételére.

Az ingatlan tulajdonosának
az elektronikus hírközlés védelmével összefüggő
közérdekű kötelezettsége

99. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles az elektronikus hírközlés működésének érdekében az ezt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket eltávolítani. Az eltávolítással kapcsolatos költségek az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót terhelik.

(2)²⁹⁷ Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban fel kell szólítania az ingatlan tulajdonosát. Ha az írásbeli felszólítástól számított 15 napon belül a tulajdonos nem intézkedik, a szolgáltató kérésére a Hatóság határozattal kötelezheti a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

XI. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA ELŐÍRHATÓ KÖTELEZETTSÉGEK

100. § (1)²⁹⁸ A Hatóság a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – e fejezetben meghatározott kötelezettségeken kívül más kötelezettségeket nem írhat elő, illetve hatályában nem tarthat fenn.

(2)²⁹⁹ Az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a Hatóság határozatában foglaltak szerint hálózatát más szolgáltató hálózatával összekapcsolni. Ezzel összefüggésben a Hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, illetve e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket.

(3)³⁰⁰ Annak érdekében, hogy a végfelhasználók elérhessék a digitális rádió- és televízió-műsorokat, a szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott körben köteles a Hatóság határozatában meghatározott eszközökhöz tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférést biztosítani más szolgáltatók számára.

(4)³⁰¹ Ha a szolgáltató a Hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a Hatóság hivatalból vagy kérelemre a szolgáltatót annak teljesítésére kötelezi.

101. §³⁰² A Hatóság a 106. § szerinti kötelezettségek előírása során megállapíthat olyan mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

XII. Fejezet

JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI
A NAGYKERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSI
PIACOKON

Átláthatóság

102. § (1)³⁰³ A Hatóság határozatában átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a szolgáltató számára meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, hálózati jellemzők, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalát.

(2)³⁰⁴ A Hatóság az egyenlő elbánás elve alapján megállapított kötelezettségekhez kapcsolódóan előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára, hogy az e kötelezettségével érintett hálózati szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a Hatóság részére.

103. § (1)³⁰⁵ A Hatóság az átláthatóság biztosításának érdekében többek között előírhatja a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű referenciaajánlat készítését, a nyilvánosságra hozandó adatok körét és a nyilvánosságra hozatal módját.

(2)³⁰⁶ Amennyiben e törvény vagy – a 168. §-ban meghatározott időpontot követően – a Hatóság határozata alapján a szolgáltatót a fémes sodrott érpár tekintetében helyi hurok átengedésével kapcsolatos kötelezettség terheli, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles legalább a külön jogszabályban meghatározott tartalmú referenciaajánlatot közzétenni.

(3)³⁰⁷ A referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hatóság által meghatározott feltételekkel közzétett referenciaajánlatához annak hatálya alatt kötve van bármely összekapcsolást, illetve hozzáférést igénylő szolgáltatóval szemben (e § alkalmazásában: jogosult szolgáltató), attól a hálózati szerződéseiben a jogosult szolgáltató beleegyezésével sem térhet el.

(4) A referenciaajánlatban foglalt szolgáltatásokat a kötelezett szolgáltató a jogosult szolgáltató részére

a) átlátható módon,

b) az egyenlő elbánás elvének,

c) az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően, és

d)³⁰⁸ a nyújtott szolgáltatásoknak a jogszabály, illetve a piacelemzést követően a Hatóság határozata szerint, a piaci igényeknek megfelelő alapvető szolgáltatásokra bontásával

köteles biztosítani.

(5) A referenciaajánlatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Egyenlő elbánás

104. § (1)³⁰⁹ A Hatóság határozatában összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2) Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeknek elsősorban azt kell biztosítaniuk, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató

a) a lényegét tekintve azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatók vonatkozásában lényegét tekintve azonos körülmények között lényegét tekintve azonos feltételeket alkalmaz, és

b) legalább ugyanolyan feltételekkel, legalább ugyanolyan minőségű szolgáltatásokat és információt nyújt mások számára, mint amelyeket saját szolgáltatásaira, illetve bármely általa irányított más szolgáltató szolgáltatásaira alkalmaz.

(3) E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás elvébe ütköző magatartásnak minősülhet különösen, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató:

a) hálózati szolgáltatás nyújtását indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelyek teljesítésére csak egyetlen vagy kevés szolgáltató képes;

b) a hálózati szolgáltatás ellenértékének megállapításakor olyan árazási feltételeket – ideértve a forgalom után számított árkedvezményt – állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak egy vagy kevés számú szolgáltató számára válnak elérhetővé;

c) az előfizetőivel kötött szerződéseiben olyan indokolatlan feltételeket alkalmaz, amelynek eredményeképpen az előfizetőnek a szolgáltatóval fennálló jogviszonyában bekövetkező változás egyben az előfizető és más elektronikus hírközlési szolgáltató között elektronikus hírközlési szolgáltatás tárgyában fennálló vagy létrejövő megállapodás teljesítését veszélyezteti;

d) az előfizetőivel kötött szerződése olyan feltételt tartalmaz, amely más elektronikus hírközlési szolgáltató szolgáltatásainak az igénybevételét kizárja.

Számviteli szétválasztás

105. § (1)³¹⁰ A Hatóság határozatában – a 87. §-ban foglaltakon túl – számviteli szétválasztásra vonatkozó további részletes kötelezettségeket írhat elő összekapcsolással, illetve hozzáféréssel összefüggő meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2)³¹¹ A Hatóság a számviteli szétválasztással kapcsolatban előírhatja többek között a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára nagykereskedelmi árai és transzferárai átláthatóvá tételét, továbbá egyéb, az átlátható működéssel, illetve az egyenlő elbánással kapcsolatos kötelezettség, valamint az árpréstilalom ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatását.

(3)³¹² A Hatóság – a külön jogszabályban meghatározott keretek között – meghatározhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a számviteli szétválasztásra alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

(4) A számviteli szétválasztási kimutatást a szolgáltatótól független könyvvizsgáló évente ellenőrzi a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató költségén, és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőséget tanúsítja. A könyvvizsgáló tanúsítványát nyilvánosságra kell hozni.

(5)³¹³ A Hatóság a számviteli szétválasztási kimutatásban foglalt adatokat a feladatainak ellátásához korlátozás nélkül felhasználhatja, illetve azokat a szükséges mértékig a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja a szolgáltató egyidejű értesítésével.

Hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek

106. § (1)³¹⁴ A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot, erre vonatkozó gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén – a Hatóság határozatában foglaltak szerint – biztosítani köteles.

(2)³¹⁵ A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó ésszerűtlen feltételek kikötése a Hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és ebből eredően az előfizetők érdekeivel ellentétes eredményre vezetne.

(3)³¹⁶ A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy

a) hozzáférést biztosítson meghatározott hálózati elemekhez és eszközökhöz, beleértve a helyi hurok átengedését és a bitfolyam hozzáférést;

b) jóhiszemű tárgyalásokat folytasson a hozzáférést kérővel;

c) ne vonja vissza a szolgáltatásokhoz, illetve az eszközökhöz korábban biztosított hozzáférést;

d) továbbértékesítés céljából harmadik felek részére meghatározott hálózati szolgáltatásokat nyújtson, így többek között internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást és átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást;

e) szabad hozzáférést biztosítson az olyan interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek a szolgáltatások együttműködő-képessége szempontjából nélkülözhetetlenek;

f) tegye lehetővé a helymegosztást vagy a közös eszközhasználat más formáját, beleértve az elektronikus hírközlési építmények közös használatát;

g) a végpontok közötti szolgáltatások kölcsönös együttműködő-képességének felhasználók részére történő biztosításához szükséges meghatározott szolgáltatásokat nyújtson, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatásokra szolgáló berendezésekhez való hozzáférést vagy a mobil rádiótávközlő hálózatokon történő barangolást;

h) megfelelő biztonsági és alkalmazási feltételek szerint hozzáférést biztosítson a működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez, amelyek a szolgáltatások nyújtása során szükségesek a tisztességes verseny biztosításához;

i) összekapcsoljon, illetve csatlakoztasson hálózatokat vagy hálózati eszközöket.

(4)³¹⁷ A Hatóság a határozatában megállapítja az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének részletes feltételeit, továbbá megállapíthat olyan, mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

(5)³¹⁸ A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) az egymással versengő eszközök használatának vagy telepítésének műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági ésszerűségét a piac fejlődési ütemétől függően, figyelembe véve az érintett összekapcsolás és hozzáférés jellegét és típusát;

b) a hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát a rendelkezésre álló kapacitás függvényében;

c) az eszköz tulajdonosának kezdeti befektetését, figyelemmel a befektetéssel kapcsolatos kockázatokra;

d) a verseny hosszú távú védelmének szükségességét;

e) az esetleges szellemi alkotásokon fennálló jogot;

f) az összeurópai szolgáltatások biztosítását.

(6) Az összekapcsolási, illetve hozzáférési szerződés részletes feltételeit, valamint az erre irányuló ajánlattal és tárgyalással kapcsolatos eljárási szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(7) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató valamely hálózati szolgáltatás vagy eszközhöz való hozzáférés nyújtását nem teheti függővé az adott hálózati szolgáltatás igénybevételéhez nem szükséges más szolgáltatás vagy eszköz igénybevételétől.

A közös eszközhasználat és helymegosztás különös szabályai

107. § (1)³¹⁹ A Hatóság határozatában közös eszközhasználatra és helymegosztásra kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) – a 90. §-ban foglalt kötelezettségeken túl – köteles a jelen § szerinti adatokat a jogosult részére megadni, és a jogosult szolgáltatóval az alábbi szabályok szerint együttműködni.

(2) A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen:

a) a kötelezett szolgáltató érintett hálózati helyeire vonatkozó információkat;

b) a helymegosztási lehetőségekre vonatkozó adatokat az előző pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást);

c) virtuális helymegosztás esetén a berendezésjellemzőket, illetve korlátozásokat;

d) az ingatlanba és ezen belül a berendezéseket, hálózatrészeket, központokat tartalmazó helyiségekbe, helyiségrészekbe való belépés és az ott tartózkodás rendjét;

e) a jogosult szolgáltató által használt saját vagy a kötelezett szolgáltató tulajdonában álló berendezések telepítésére, karbantartására, hibajavítására való jogosultság szabályait;

f) az alkalmazott biztonsági szabványokat;

g) az objektív műszaki okok miatt elutasított helymegosztási helyeknek a jogosult szolgáltató általi megvizsgálása feltételeit és fellebbezési szabályait;

h) az információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeit, így különösen a kötelezett szolgáltató üzemeltetés támogató rendszereihez, információs rendszereihez és adatbázisaihoz való hozzáférés feltételeit előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási igény és számlázás esetében;

i) a felek helymegosztás, illetve berendezéshasználat során szükséges együttműködésének módját és egymással szemben erre tekintettel fennálló adatvédelmi, adatszolgáltatási jogaikat, kötelezettségeiket.

(3) A helymegosztást a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkisebb költség elve alapján kell megvalósítani.

(4) A jogosult szolgáltató berendezései részére a kötelezett szolgáltató köteles biztosítani – a jogosult szolgáltató költségén – különösen:

a) a megfelelő áramú tápellátást;

b) a kötelezett szolgáltató hálózatához való csatlakozási lehetőséget.

(5) A jogosult szolgáltató által használt berendezésekkel kapcsolatban követelményeket kizárólag a következő célok érdekében lehet előírni:

a) az emberi élet és testi épség védelme;

b) az elektromágneses összeférhetetlenség elkerülése;

c) a kötelezett szolgáltató vonatkozó interfész specifikációjának való megfelelés biztosítása;

d) a kötelezett szolgáltató kábel hálózati jellemzőinek való megfelelés biztosítása;

e) a helymegosztás során rendelkezésre bocsátott hely méretéhez igazodó berendezéskonstrukció;

f) tűzvédelmi előírások.

(6) A hozzáféréssel, illetve összekapcsolással kapcsolatos helymegosztás részletes szabályait, így különösen az azzal kapcsolatos költségviselést külön jogszabály tartalmazza.

(7) Amennyiben a szolgáltató referenciaajánlat alkalmazására köteles, a jelen §-ban foglaltakat a referenciaajánlatában köteles feltüntetni.

Költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége

108. § (1)³²⁰ A Hatóság a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében – amennyiben a piacelemzés megállapítása szerint a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett szolgáltató indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat – a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára egyes összekapcsolási, illetve hozzáférési szolgáltatások tekintetében

a) költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő,

b)³²¹ meghatározott költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazására, illetve a díjak ellenőrizhetőségére vonatkozó kötelezettséget írhat elő, továbbá

c) a hatékony szolgáltatás költségének ellenőrzésére a szolgáltató által egyébként alkalmazottól eltérő költségszámítási módszert alkalmazhat.

(2)³²² A Hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatának meghozatala során figyelembe veszi a hatékony szolgáltató befektetését, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat, a befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, továbbá figyelembe veheti az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegelheti az érintett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett szolgáltatót terheli a költségalapúság bizonyítása. A költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.

(4)³²³ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ellenőrzésre alkalmazott módszertan leírását a Hatóság legalább olyan részletességben köteles nyilvánosságra hozni, hogy a főbb költségcsoportok kialakítására és a költségek felosztására, valamint a felosztás időszakára vonatkozó szabályok megismerhetőek legyenek.

(5)³²⁴ A Hatóság kötelezheti a szolgáltatót a díjak megváltoztatására, és megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét vagy a hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat.

XIII. Fejezet

A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI A KISKERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSI PIACOKON

Előfizetői szolgáltatások díjával kapcsolatos kötelezettségek

109. § (1)³²⁵ Amennyiben a Hatóság a piacelemzés alapján megállapítja, hogy egy általa meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon a verseny nem kellően hatékony, és a 102–108. §, illetve a 111. § szerinti kötelezettségek előírásával e törvény céljai nem lennének megvalósíthatók, az adott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a felhasználók, előfizetők érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében határozatában megtilthatja

a) az indokolatlanul magas díjak alkalmazását,

b) a piacra lépést vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c)³²⁶ az egyes felhasználók, előfizetők indokolatlan megkülönböztetését, vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalomnak arányban kell állnia az általa elérni kívánt céllal.

(3)³²⁷ A Hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatában előírhatja a díjakkal kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges költségszámítási kimutatás vezetését, amelynek keretében meghatározhatja többek között az alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

(4)³²⁸

A bérelt vonali szolgáltatások minimális készletének biztosítása

110. § (1)³²⁹ A Hatóság határozatával a bérelt vonali piacon jelentős piaci erejű szolgáltatóra a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletére vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeket állapíthat meg.

(2)³³⁰ A Hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában rendelkezhet a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletébe tartozó bérelt vonal átviteli kapacitásáról és műszaki feltételeiről.

Közvetítőválasztás

111. § (1)³³¹ A helyhez kötött telefonhálózathoz történő előfizetői hozzáféréssel és használattal kapcsolatos, az Elnök által érintett piacként meghatározott bármely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles az előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást – előválasztás, illetve hívásonkénti közvetítőválasztás útján – a helyhez kötött telefonhálózat valamennyi hívásviszonylatában, beleértve az internet hívásviszonylatot is.

(2)³³² A Hatóság a piacelemzéssel és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárása alapján határozatában előírhatja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott piactól eltérő piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a közvetítőválasztás lehetővé tételének kötelezettsége az (1) bekezdés szerint vagy attól eltérő, a Hatóság által meghatározott feltételekkel terhelje. A Hatóság az e bekezdésben foglalt kötelezettségeket a 106. § (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott szempontok alapján írhatja elő.

(3) A közvetítőválasztás biztosítására kötelezett előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást a (4) bekezdésben foglaltak szerint

a) híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás keretében, illetve

b) hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás keretében

köteles biztosítani.

(4) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval hálózati szerződést kötni jogosult szolgáltató az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató által felajánlott valamennyi összekapcsolási pont tekintetében választani jogosult, hogy a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt, illetve mindkét változatra vonatkozóan kíván-e az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval a közvetítőválasztást lehetővé tevő összekapcsolási szerződést kötni. Amennyiben valamely hívásviszonylat tekintetében a szolgáltatók mindkét változatra vonatkozóan kötöttek összekapcsolási szerződést, úgy a közvetítőválasztást az előfizető bármelyik módon igénybe veheti.

(5)³³³ A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közvetítő szolgáltató igénybevételével lebonyolított hívás előfizetői forgalmi díját az egyenlő elbánás elvének érvényesítésével úgy kell kialakítani, hogy a közvetítő szolgáltató által nyújtott hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatás díja és az azonos végződtetési helyű hívások esetén közvetítőválasztás nélkül felmerülő díjak közötti különbséget az előfizetői forgalmi díjban legkésőbb az összekapcsolási vagy hozzáférési szerződés hatálybalépésekor, vagy a felek által módosított hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatási díjak hatálybalépését követő hónap első napjától érvényesíteni kell. E kötelezettség megszegése esetén a közvetítő szolgáltató jogvitás eljárást kezdeményezhet. E kötelezettség betartását a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

(6) Valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a közvetítőválasztással összefüggésben nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét költségalapon köteles kialakítani.

(7) A szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint hálózati szerződéseinek megkötése, illetőleg teljesítése során köteles biztosítani.

(8) Közvetítőválasztás esetén az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodása esetén a közvetítő szolgáltató által megállapított díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.

(9) A közvetítőválasztás biztosítására köteles szolgáltató előfizetői szerződésben nem zárhatja ki és nem korlátozhatja a közvetítőválasztást.

(10) A közvetítőválasztás megvalósításával kapcsolatban közvetítő szolgáltatónként, illetve előfizetőnként felmerülő költségeket a közvetítő szolgáltató, az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató hálózatának a közvetítőválasztás biztosítására történő alkalmassá tételéhez szükséges költségeket az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles viselni.

XIV. Fejezet

A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

Az internet-elérés elterjedését elősegítő különös szabályok

112. § (1) Internet szolgáltatás helyhez kötött telefonhálózaton keresztüli elérésével kapcsolatos valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (a jelen § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles költségalapú díj ellenében internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás és átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás nyújtására referenciaajánlatában ajánlatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást a kötelezett szolgáltató csak ott és addig az időpontig köteles biztosítani, ahol és ameddig műszaki okból az adott előfizető számára a kötelezett szolgáltató szélessávú szolgáltatás nyújtására nem képes.

(3) Az internet híváskezdeményezés és átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás díjának megállapításakor a kötelezett szolgáltató ezen szolgáltatásoknak a helyhez kötött telefonhálózaton megvalósuló híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatástól eltérő jellegére (az internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás esetében különösen a hosszabb tartásidőre) tekintettel a költségszámítás szabályait a megfelelő eltérésekkel és kiegészítésekkel köteles alkalmazni.

113. § (1) A kötelezett szolgáltató az előfizetői internet hívások eljuttatása érdekében azzal az elektronikus hírközlési szolgáltatóval, amely az internet szolgáltatóval az előfizetői internet hívás eljuttatása tárgyában hálózati szerződéses jogviszonyban áll (a jelen § alkalmazásában: közvetítő szolgáltató), illetve az internet szolgáltatóval elsősorban úgy működik együtt, hogy

a) az előfizetői internet hívásnak az internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjához történő továbbításáról az előfizető által közvetítőválasztással választott közvetítő szolgáltató gondoskodik, oly módon, hogy a közvetítő szolgáltató a kötelezett szolgáltatótól internet híváskezdeményezés, illetve átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe (híváskezdeményezési modell); vagy

b) az adott internet szolgáltatóhoz irányuló előfizetői internet hívások esetén a kötelezett szolgáltató – közvetítőválasztás hiányában is – köteles a hívást átadni az előfizetői internet hívásnak az internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjához történő továbbítását az internet szolgáltatóval való megállapodás alapján végző közvetítő szolgáltatónak, amely a kötelezett szolgáltatótól internet híváskezdeményezés, illetve átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe (számfordításos modell).

(2) Amennyiben az internet szolgáltatást a közvetítő szolgáltató maga nyújtja, az (1) bekezdésben foglaltak – a közvetítő szolgáltató és az internet szolgáltató közötti megállapodások kivételével – értelemszerűen alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az előfizetői hívás díja az internet híváskezdeményezés után a kötelezett szolgáltatónak fizetett díjból és a közvetítő szolgáltató díjrészéből áll. Átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás esetén az előfizetői díjakat a közvetítő szolgáltató és a vele együttműködő internet szolgáltató állapítja meg, a kötelezett szolgáltató felé fizetendő átalánydíj nincs közvetlen kapcsolatban az előfizetői díjjal. A közvetítő szolgáltató és az internet szolgáltató – amennyiben ezek nem azonosak – a közvetítő szolgáltató díjrészének megosztásáról kereskedelmi alapon állapodnak meg.

(4) Amennyiben a közvetítő szolgáltató a kötelezett szolgáltatótól internet híváskezdeményezés, illetve átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe, a kötelezett szolgáltató – a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodás esetén – a közvetítő szolgáltatót megillető, az előfizető által fizetendő díjakat, illetve a közvetítő szolgáltatóval hálózati szerződéses jogviszonyban álló internet szolgáltatót megillető díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.

114. § (1) A kötelezett szolgáltató a 113. § (1) bekezdésében leírt modelleket és a 113. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat a saját üzletágai, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltatók vonatkozásában is köteles alkalmazni, biztosítva a transzferárak és a harmadik feleknek nyújtott hálózati szolgáltatások költségalapú árainak egyenlőségét. A jelen bekezdés alkalmazásakor a közvetítő szolgáltató alatt azt az üzletágat kell érteni, amelyik a hívásnak az internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjára vagy az internet szolgáltatást nyújtó üzletághoz történő eljuttatásáért felelős.

(2) Amennyiben az előfizetői internet hívások eljuttatása tárgyában a felek a 113. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően állapodnak meg, a kötelezett szolgáltató köteles a saját üzletágai, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltatók közötti transzferekkel azonos költségalapú összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatásokat nyújtani az azt igénylőknek, biztosítva a transzferárak és a harmadik feleknek nyújtott hálózati szolgáltatások költségalapú árainak egyenlőségét.

115. § A 112–114. §-ban foglalt kötelezettségekre a 168. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

Árprés alkalmazásának tilalma

116. § (1) Az érintett piacok valamelyikén jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az e piacon nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét úgy köteles kialakítani, hogy – a ráépülő előfizetői szolgáltatások árát figyelembe véve – az ne okozzon árprést.

(2)³³⁴ A referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának általa vagy az általa irányított, őt irányító vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által végrehajtott csökkentésével egyidejűleg köteles a referenciaajánlatában meghatározott árakat az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülésének érdekében megfelelően csökkenteni, és ezt a Hatóságnak bejelenteni, illetve a nyilvánosság számára – a referenciaajánlatokkal azonos módon – hozzáférhetővé tenni.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltakat, amennyiben a díjcsökkentés a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás előfizetőinek legfeljebb 10%-át érintheti, vagy a díjcsökkentés hatása a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató vagy az általa irányított, őt irányító, vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás csökkentett díjakkal számított, a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás előző üzleti évi volumenével súlyozott nettó árbevétele a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás nyújtásából származó előző üzleti évi nettó árbevételétől az utóbbi 5%-át meg nem haladó mértékben tér el.

(4)³³⁵ A (2) bekezdés szerinti ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának csökkentése esetén a referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a díjcsökkentés meghirdetésével egyidejűleg köteles a Hatóságnak a díjcsökkentést a várható hatásainak részletes bemutatásával, illetve az ezt alátámasztó adatok megküldésével a referenciaajánlatban szereplő díjaknak a (3) bekezdésben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzése céljából bejelenteni.

(5) A hálózati szolgáltatás ellenértékének megállapításakor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete kizárólag annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetése méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.

ÖTÖDIK RÉSZ

A FELHASZNÁLÓK MEGFELELŐ ELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS EGYÉB KÖZÉRDEKŰ CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSBEN

XV. Fejezet

AZ EGYETEMES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁS

Az egyetemes elektronikus hírközlési
szolgáltatás tartalma

117. §³³⁶ Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő megfizethető díjú szolgáltatáselemek tartoznak:

a)³³⁷ a telefonhálózathoz a felhasználó lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint meghatározott helyen való olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi helyhez kötött előfizetői hozzáférési ponton keresztül belföldi és nemzetközi hívások, faxüzenetek és adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, a segélyhívó szolgálatok elérését, a funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű internet szolgáltatást, figyelembe véve az előfizetők többsége által használt, leginkább elterjedt technológiákat és a technológiai megvalósíthatóságot;

b)³³⁸ a lakosságszámhoz igazodva a Kormány által rendeletben meghatározott számú, de legalább településenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése, továbbá a kötelezően létesített nyilvános telefonállomások legalább 3%-a hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;

c) országos belföldi tudakozó nyújtása;

d) előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele.

118. § (1) Az egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető – a szolgáltatóhoz intézett kéréssel – térítésmentesen letilthasson meghatározott típusú, vagy meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat.

(2) Az egyetemes szolgáltatót a 117. § a) pontja szerinti egyetemes szolgáltatás vonatkozásában – jogszabályban meghatározott kivételekkel – szerződéskötési kötelezettség terheli az egyetemes szolgáltatási szerződésében meghatározott területen állandó lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező felhasználónak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén, felhasználónként egy hozzáférés biztosítására.

(3)³³⁹ Jogszabályban meghatározott (alacsony jövedelmű, illetve fogyatékkal élő) előfizetők részére a központi költségvetés terhére támogatás nyújtható az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez.

(4)³⁴⁰ Az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott eseteken felül nem terheli a szolgáltatót szerződéskötési, illetve szolgáltatási kötelezettség, ha az igénybejelentőnek

a) egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, 3 hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy

b) korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően 6 hónapon belül mondták fel.

Az egyetemes szolgáltatók, az egyetemes szolgáltató kijelölése

119. § (1)³⁴¹ Ha az ország teljes területén a 117. § szerinti valamely szolgáltatáselem nem érhető el, a miniszter az érintett szolgáltatáselem vagy szolgáltatáselemek vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében egyetemes szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöl ki azzal, hogy egy szolgáltatáselemre egy adott területen csak egy szolgáltató jelölhető ki.

(2)³⁴² A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése során biztosítja, hogy az ország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatásnak a 117. §-ban meghatározott egyes szolgáltatáselemeit az azt leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa, valamint a kijelölési eljárás átlátható, objektív szempontok alapján álló és megkülönböztetésmentes legyen.

(3) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése és az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötése során biztosítja, hogy az egyetemes szolgáltatás díja megfizethető legyen. Amennyiben az egyetemes szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató a szolgáltatás költségei egy részének átvállalásával alakít ki előfizetői részére díjcsomagot, az ebből származó terhei mérséklésére nem igényelhet a 121. § (1) bekezdés szerinti támogatást.

(4)³⁴³ A miniszter egyetemes szolgáltatót jelöl ki az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával, ha

a) az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az elektronikus hírközlési piacok körülményei lényegesen változnak, és a felek bármelyike felmondja az egyetemes szolgáltatási szerződést azért, mert a szerződés módosítására vonatkozó eljárás nem vezetett eredményre,

b) a korábbi egyetemes szolgáltató nem az egyetemes szolgáltatási szerződésnek megfelelően nyújtja a szolgáltatást, és a miniszter emiatt az egyetemes szolgáltatási szerződést felmondja,

c) a korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével, vagy

d) az egyetemes szolgáltatási szerződés egyéb okból megszűnik.

120. § (1) A kijelölt szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt, amelyben a felek megállapodnak legalább:

a) az egyetemes szolgáltatás tárgyáról;

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyéről és módjáról;

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamáról;

d)³⁴⁴ az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minőségi és egyéb feltételeiről, ideértve a 117. §-ban meghatározott szolgáltatáselem, szolgáltatáselemek nyújtásának 121. § (2) bekezdése szerint számított és a Hatóság által – szükség szerint független könyvvizsgáló bevonásával – előzetesen ellenőrzött nettó elkerülhető egységköltségét is;

e) a szerződés módosításának módjáról;

f) a szerződés megszűnésének módjáról, jogkövetkezményeiről;

g) a szerződés hibás teljesítése esetén alkalmazandó kötbér mértékéről, illetve egyéb jogkövetkezményekről;

h)³⁴⁵ a szerződésben foglaltak megtartásának ellenőrzésével kapcsolatosan a minisztert, illetőleg a felhatalmazása alapján eljáró Hatóságot megillető jogosultságokról.

(2)³⁴⁶ A miniszter és a Hatóság az egyetemes szolgáltatási szerződést nyilvánosságra hozza.

Az egyetemes szolgáltatás finanszírozása

121. §³⁴⁷ (1)³⁴⁸ Az egyetemes szolgáltatók kérelmükre az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhető és ezért méltánytalan többlettehernek minősülő költségeiknek az állam általi – a Hatóságon keresztül történő – megtérítésére jogosultak.

(2) Az egyetemes szolgáltatás

a) 117. § a)–b) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemei egy előfizetői hozzáférési pontra, illetve egy nyilvános telefonállomásra jutó éves, valamint

b)³⁴⁹ 117. § c)–d) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemeinek a Hatóság által a 120. § d) pontja alapján előzetesen auditált éves

nettó elkerülhető költségei részletes számítási szabályait külön jogszabály határozza meg.

(3) A tárgyévi várható nettó elkerülhető költség az egyetemes szolgáltatók által az egyetemes szolgáltatás egyes szolgáltatáselemeinek külön jogszabály szerint számított éves nettó egységköltségei és az egyetemes szolgáltató által ténylegesen veszteségesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyiségének szorzata.

(4)³⁵⁰ A Hatóság az egyetemes szolgáltatók nettó elkerülhető költség számítása helyességét a külön jogszabály szerinti eljárásban ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményeként hozott döntését honlapján közzéteszi.

(5)³⁵¹ Ha a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Hatóság megállapítja a számítások helyességét, a számítás szerinti nettó elkerülhető költség megtérítéséről dönt.

(6)³⁵² A Hatóság az (5) bekezdés szerinti határozat alapján az éves nettó elkerülhető költségek előlegét négy részletben, az egyetemes szolgáltatónak az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtott kérelmére az adott negyedévet követő második hónap 20. napjáig kifizeti.

(7)³⁵³ Az éves nettó elkerülhető költségek előlegei és a Hatóság által tárgyévet követő június hó 30-ig, a tárgyévben ténylegesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyisége alapján megállapított nettó elkerülhető költségekről a Hatóság dönt. A Hatóság a nettó elkerülhető költségekről történő döntése alapján a következő és második negyedéves nettó elkerülhető költség előlegében, szükség esetén az azt követő előlegekben elszámol, illetve ha az előlegekben történő elszámolás az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése miatt nem lehetséges, a Hatóság a különbözet kifizetéséről vagy az egyetemes szolgáltató általi visszafizetéséről dönt.

122. § (1) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza (a továbbiakban: Kassza) hozható létre. A Kassza létrehozására, működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására és megszüntetésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.

(2)³⁵⁴ A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a Hatóság kezeli.

(3) A Kassza saját tőkéje nem osztható fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, és a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. A Kasszához történő be- és kifizetések után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) A Kassza pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(5)–(6)³⁵⁵

(7)³⁵⁶ A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi.

(8)³⁵⁷ A Kassza az Egyetemes Távközlési Támogatási Alap jogutódja.

Az egyetemes szolgáltatás ellenőrzése, módosítása, megszüntetése

123. § (1)³⁵⁸ Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a Hatóság folyamatosan ellenőrzi. A Hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a Hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2)³⁵⁹ Amennyiben az egyetemes szolgáltató tartósan nem teljesíti a szerződésben meghatározott szolgáltatás-minőségi értékeket, a Hatóság elrendelheti azok független szakértő általi ellenőrzését, és előírhatja az ellenőrzés költségeinek az érintett szolgáltató által történő megfizetését.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, új egyetemes szolgáltató kijelöléséről a miniszter köteles gondoskodni oly módon, hogy az új szolgáltatóval történő szerződéskötésig az egyetemes szolgáltatást a szerződésszegő szolgáltató biztosítja.

(4) Az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött szerződés szolgáltató részéről történő felmondási idejének legrövidebb időtartama egy év.

(5) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató – a 136. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével – csak a miniszter előzetes írásbeli hozzájárulásával és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.

(6)³⁶⁰ Ha az egyetemes szolgáltatások köre, az azokkal kapcsolatos jogszabályi követelmények vagy az elektronikus hírközlési piaci körülmények módosulnak, a szerződő felek – bármelyik fél kezdeményezésére – kötelesek az egyetemes szolgáltatási szerződést felülvizsgálni, módosítása érdekében az egyetemes szolgáltatási szerződés szerinti tárgyalásokat folytatni azzal, hogy az egyetemes szolgáltatás egyes szolgáltatáselemeinek külön jogszabály szerint számított, az egyetemes szolgáltatási szerződésben rögzített éves nettó egységköltségei, valamint a ténylegesen veszteségesen nyújtott szolgáltatáselemek legnagyobb mennyisége az egyetemes szolgáltatási szerződés időtartama alatt nem módosíthatók.

124. §³⁶¹ A kijelölési és szerződéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait, a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az egyetemes szolgáltatók együttműködése a távirat-szolgáltatás terén

125. § (1) Belföldi távirat-szolgáltatást az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó egyetemes szolgáltató és a külön jogszabály alapján kijelölt egyetemes postai szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság köteles nyújtani.

(2) A belföldi távirat-szolgáltatás igénybevételét az egyetemes elektronikus hírközlési és a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kötelesek – külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint – mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a belföldi távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében kötelesek együttműködni, és az együttműködésről egymással szerződést kötni (távirat-szolgáltatási szerződés).

XVI. Fejezet

AZ ELŐFIZETŐK ÉRDEKEIVEL ÉS JOGAIVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Hírközlési és Média Biztos³⁶²

126. §³⁶³ (1) A Hírközlési és Média Biztos (a továbbiakban: Biztos) a Hatóság köztisztviselője.

(2) A Biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt, illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.

(3) A Biztos az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.

(4) A Biztos a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján

a) tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,

b) felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,

c) kezdeményezheti a hatóság hivatalból történő eljárását,

d) más hatóságnál – a bejelentő egyidejű értesítése mellett – megfelelő eljárás megindítását kezdeményezheti.

(5) A Biztos a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a Hatóság számára a hivatalból történő eljárásához szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.

(6) A Biztos eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.

(7) Ha a Biztos adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.

(8) A Biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.

Előfizetői szerződés

127. § (1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, illetve igénylő (a továbbiakban együtt: felek) előfizetői szerződést kötnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll.

(2) Az előfizetői szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) E törvényben foglaltaktól a szolgáltató az általános szerződési feltételekben csak akkor térhet el, ha az eltérést a törvény kifejezetten megengedi.

(4) A felek az egyedi előfizetői szerződésben az e törvényben, illetve az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek.

(5) Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, a szolgáltatás minőségével, a díjazás hitelességével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő további feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

128. § (1) Az előfizető az előfizetői szerződés alapján az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt jogosult bármikor igénybe venni, és a hálózaton biztosított előfizetői interfészhez az alapvető követelményeknek megfelelő elektronikus hírközlő végberendezést csatlakoztatni.

(2)³⁶⁴ Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függővé valamely előfizetői szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől.

(3)–(4)³⁶⁵

Az előfizetői szerződés létrejötte

129. § (1) A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással – így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével – köthetik meg. A nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az általános szerződési feltételei szerint köteles előfizetői szerződést kötni. A szolgáltatót az előfizetői szerződés megkötése körében – a 118. § (2) bekezdésében szabályozottakon túl – szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

(2) Internet szolgáltatás telefon hálózaton keresztül történő elérése esetén ráutaló magatartással is létrejön az előfizetői szerződés a hívást kezdeményező előfizető és a hívott internet szolgáltatóval az internet szolgáltatóhoz irányuló forgalom eljuttatására vonatkozó hálózati szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató között.

(3) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést, az általános szerződési feltételek kivonatát, valamint – az előfizető kérése esetén – az általános szerződési feltételek egy példányát az előfizető rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.

(4) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a természetes személy előfizetőnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni előfizetőként kívánja igénybe venni. Ha az előfizetői szerződést nem írásban kötik, a szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető egyszerű módon és ingyen megtehesse az egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozat megtételének módját, annak határidejét egyebekben a szolgáltatói általános szerződési feltételek határozzák meg.

(5) Az előfizető az előfizetői szerződés hatálya alatt a (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az általános szerződési feltételekben meghatározott módon vonhatja vissza vagy módosíthatja.

(6) Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia, amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltató neve, címe, az ügyfélszolgálat és hibabejelentő szolgálat elérhetősége és nyitvatartási rendje, illetve internetes honlapjának címe;

b) az előfizető neve, lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye;

c)³⁶⁶ természetes személy előfizető esetén az előfizető születési neve, születési helye és ideje;

d)³⁶⁷ nem természetes személy előfizető esetén az előfizető cégjegyzékszáma vagy más nyilvántartási száma, valamint az előfizető pénzforgalmi számlaszáma;

e) az előfizető hozzájárulása a 157. § (2) bekezdésében foglalt adatállományon kívüli adatainak kezeléséhez, illetve az adatállományban szereplő adatainak az e törvényben meghatározott céloktól eltérő felhasználásához;

f) a szerződés tartama;

g) a szolgáltatás megkezdésének, illetve a csatlakozás kiépítésének a határideje;

h) a szolgáltatásra irányadó díjak és egyéb kapcsolódó díjak, költségek mértéke, a díjak megfizetésének ideje, módja;

i) a szerződés megszüntetésének feltételei, valamint utalás arra, hogy az általános szerződési feltételek mely pontjai tartalmazzák a szerződés szüneteltetésének és a szolgáltatás korlátozásának feltételeit;

j) utalás arra, hogy az általános szerződési feltételek mely pontjai tartalmazzák a szerződésszegés jogkövetkezményei, így különösen a szolgáltatás minőségére, szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések megszegése esetén az előfizetőt megillető jogokat, a díjvisszatérítés rendjét, az előfizetőt megillető kötbér mértékét;

k) a hibabejelentések megtételének, számlapanaszok bejelentésének lehetséges módjai, utalás arra, hogy az általános szerződési feltételek mely pontjai tartalmazzák a hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét, a karbantartási szolgáltatások biztosítására vonatkozó információkat;

l) a szerződésmódosítás feltételei, az előfizető jogai szerződésmódosítás esetére;

m)³⁶⁸ tájékoztatás arról, hogy jogvita esetére az előfizető jogosult a vitát Hatóság elé terjeszteni, továbbá utalás arra, hogy az általános szerződési feltételek mely pontjai tartalmazzák a hatáskörrel rendelkező hatóságok pontos megnevezését, továbbá elérhetőségük megjelölését;

n) az előfizetői végberendezés felszerelésének helye – amennyiben az rögzített – és az előfizető hívószáma. Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésben a feleknek rögzíteni kell a szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont létesítési helyét. Az előfizetői hozzáférési pont meghatározása tekintetében az előfizetők által szokásosan megjelölt pont az irányadó, amely csak az előfizető kifejezett kérésére létesíthető az előfizető helyiségén kívül;

o) az előválasztással választott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok és adatok;

p) a tételes számlamelléklet igénylésére vonatkozó nyilatkozat;

q) az általános szerződési feltételek elérhetősége, valamint az előfizető azon nyilatkozata, amely szerint az e szerződésben foglaltakat megismerte és elfogadja.

(7) Ha a természetes személy előfizető korlátozottan cselekvőképes, az utólag fizetett díjú szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződésnek a természetes személy előfizető törvényes képviselőjének a (6) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt adatait is tartalmaznia kell.

(8)³⁶⁹ Az elektronikus hírközlési szolgáltató – a 159/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból – a nem írásban megkötött előfizetői szerződések esetén is köteles rögzíteni a (6) bekezdés b)–d) pontjában foglalt adatokat, amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik.

Általános szerződési feltételek

130. § (1) Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az általános szerződési feltételeket írásba kell foglalni.

(2) A szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket és azok kivonatát az ügyfélszolgálatán, illetve internetes oldalán hozzáférhetővé tenni. A szolgáltató általános szerződési feltételeit és általános szerződési feltételeinek kivonatát térítésmentesen köteles előfizetői számára rendelkezésre bocsátani.

(3)³⁷⁰ Az általános szerződési feltételeket – azok minden módosítása esetén a módosítás hatálybalépését 30 nappal megelőzően – nyilvánosságra kell hozni, a szolgáltató ügyfélszolgálatán, illetve honlapján ingyenesen elérhetővé kell tenni, valamint a Hatóságnak meg kell küldeni. A szolgáltató a módosítás Hatóságnak történő megküldésének kivételével nem köteles a jelen bekezdésben foglaltakat az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti.

(4)³⁷¹ A Hatóság az általános szerződési feltételeknek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőségét a piacfelügyelet keretében rendszeresen vizsgálja.

131. § Az előfizetői szolgáltatások általános szerződési feltételeinek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató neve, címe;

b) ügyfélszolgálatának elérhetősége (cím, telefonszám, nyitvatartási idő), illetve internetes honlapjának címe;

c) a szolgáltató által nyújtott előfizetői szolgáltatások meghatározása;

d) az előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének esetleges időbeli és földrajzi korlátai;

e) az előfizetői hozzáférési pont létesítésére és a szolgáltatás igénybevételét biztosító üzembe helyezésre vállalt idő (célérték), mobil rádiótávközlési szolgáltatások esetén a végberendezés hálózati végponthoz csatlakoztatásának ideje, az igénybejelentéstől számítva;

f) a szolgáltatások minőségi célértékei, a minőségi célértékek értelmezése és teljesítésük ellenőrzésének mérési módszere;

g) az előfizetői szerződés megkötéséhez szükséges előfizetői adatok listája, az előfizetői jogviszony létrejötte, a legrövidebb szerződési időszak;

h) az előfizetői szerződés módosításának egyes esetei és a szerződésmódosítás feltételei, a szolgáltató joga egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizetőt a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosításának eseteiben megillető jogok, egyoldalú szerződésmódosítás esetén az előfizető tájékoztatásának módja, a díjfizetéshez kötött szerződésmódosítás esetei és a fizetendő díj mértéke, az áthelyezés és az átírás teljesítésének határideje;

i) az előfizetői szolgáltatás szünetelésének esetei, az előfizető által kérhető szünetelés leghosszabb időtartama, a díjfizetéshez kötött szünetelés esetei és a fizetendő díj mértéke;

j) az előfizetői szolgáltatás korlátozásának, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett forgalom korlátozásának, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzői csökkentésének az esetei és feltételei;

k) az előfizetői szerződés megszűnésének esetei és feltételei, azon határidő megjelölése, ameddig az előfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet anélkül, hogy a szolgáltató a szerződést felmondaná;

l) a hibabejelentő elérhetősége, a vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételének menete;

m) az ügyfélszolgálat működése, az előfizetői bejelentések, panaszok intézése (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése). Az ügyfélszolgálat elérhetőségét az általános szerződési feltételek elején, jól azonosítható módon fel kell tüntetni;

n) az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén, az előfizetőt megillető kötbér mértéke, a hiba kijavításának átmeneti vagy tartós lehetetlensége esetén az előfizetőt megillető díjcsökkentés mértéke, az előfizetői szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja;

o) az előfizetői végberendezés csatlakoztatásának feltételei;

p) a szolgáltató által kezelt adatok fajtái, tárolásuk és esetleges továbbításuk célja és időtartama, az adatok továbbításának biztosítása, az adatbiztonság, valamint az előfizetőnek, illetve a felhasználónak az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatás;

q) az előfizetői szolgáltatások díja, ezen belül az egyszeri díjak, rendszeres díjak és forgalmi díjak számszerű és egyértelmű mértéke, díjazási időszakok, kedvezmények és díjfizetés nélküli szolgáltatások, a kedvezményre jogosultság elvesztése esetén a kedvezmény visszafizetésének feltételei, a díjfizetés és a számlázás módja és ideje, a díjnak az előfizető igénye szerinti előre történő megfizetésére vonatkozó szabályok;

r) telefon szolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai;

s) a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai, a közvetítőválasztást biztosító összekapcsolási szerződésekben foglaltakkal összhangban;

t) a felügyeleti szerv címe, telefonszáma;

u) az általános szerződési feltételek elérhetősége.

Az előfizetői szerződés módosítása

132. § (1) Az egyedi előfizetői szerződés módosítására az előfizetői szerződés megkötésének szabályai vonatkoznak. Az általános szerződési feltételek lehetővé tehetik az egyedi előfizetői szerződés (2) bekezdés szerinti módosítását.

(2) A szolgáltató az előfizetői szerződést csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

a) az egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – amennyiben jogszabály vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását;

b) jogszabályváltozás vagy hatósági döntés indokolja; vagy

c) a körülményekben bekövetkezett lényeges változás indokolja.

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire vagy minőségi célértékeire vonatkozó változtatás.

(4) Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket e törvényben foglaltak szerint értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben az előfizető jogosult a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 8 napon belül a szerződés azonnali hatályú felmondására.

(5) Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani az előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető az előfizetői szerződést ilyen esetben azonban akkor, ha kötelezettséget vállalt arra, hogy a szolgáltatást meghatározott időtartam alatt igénybe veszi és az előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja az előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét.

(6) A szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidőket az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely előfizetői díj csökken.

(7) Az általános szerződési feltételek módosításának a jelen §-ban foglalt keretek közötti részletes feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben határozza meg.

(8) A nyilatkozattétel elmulasztása – mint ráutaló magatartás – a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével elfogadásnak minősül, ha a felek erről az egyedi előfizetői szerződésben előzetesen megállapodtak. Vita esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a módosításról az előfizetőt a törvényben előírt módon és időpontban értesítette.

133. § A szolgáltató az előfizető (vagy elhalálozás esetén az örökös) kérésére csak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint módosíthatja az egyedi előfizetői szerződést, ha az előfizető személyében szerződés, öröklés vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás következik be (átírás).

Az előfizetői szerződés megszűnése

134. § (1) Az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani.

(2) Az előfizetői szerződés szolgáltató általi felmondásának felmondási ideje a (6)–(7) bekezdésekben meghatározottak kivételével nem lehet kevesebb mint 60 nap.

(3) A szolgáltató az előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben köteles megküldeni, kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az előfizetőt a szerződés felmondásáról a 144. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb módon is értesítheti.

(4) Ha a felmondás indoka az előfizető szerződésszegése, és az előfizető a felmondási idő alatt a szerződésszegést megszünteti, az előfizetői szerződés nem szűnik meg a szolgáltató felmondásával. Erről a szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul értesíteni.

(5) A szolgáltató általi felmondásnak tartalmaznia kell

a) a felmondás indokát,

b) a felmondási időt, a felmondási idő lejártának napját, és

c) ha a felmondás indoka az előfizető szerződésszegése, akkor az előfizető tájékoztatását a (4) bekezdésben foglaltakról.

(6) A szolgáltató az előfizetői szerződés megszegése esetén az előfizetői szerződést a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek szerint 15 napos határidővel mondhatja fel, ha

a) az előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg,

b) az előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához és elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze, vagy

c) az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő előfizető az előfizetői szolgáltatást a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is harmadik személy részére továbbértékesíti,

d) az előfizető a szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja.

(7)³⁷² A szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Nem jogosult a szolgáltató felmondani a szerződést, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget, illetve havi előfizetési díj hiányában vagy 5000 Ft-nál magasabb havi előfizetési díj esetén az 5000 Ft-ot, vagy ha az előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a Hatósághoz vagy a jogvita elbírálására jogosult más szervezethez kérelmet terjesztett elő, feltéve, hogy az előfizető a szolgáltatás igénybevétele után a nem vitatott, illetve az esedékes, nem vitatott további díjakat folyamatosan megfizeti.

(8) Megszűnik az előfizetővel kötött előfizetői szerződése az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatónak a más szolgáltatóval kötött – a helyi hurok teljes átengedésére vonatkozó – szerződésének hatálybalépésével egyidejűleg, amelyről a szolgáltató az előfizetőt értesíteni köteles a megszűnés előtt 15 nappal.

(9) Ha a szolgáltató az előfizetői szolgáltatást más szolgáltatóval a helyi hurok átengedésére kötött szerződés alapján nyújtja, köteles az előfizetőt a helyi hurok átengedésére irányuló szerződés felmondásáról haladéktalanul értesíteni.

(10) A szolgáltató jogosult a szerződés felmondása helyett biztosítékot kérni vagy – a 137. § feltételei szerint – korlátozni a szolgáltatások körét, illetve használatát. Amennyiben az előfizető a korlátozás okát 30 napon belül nem szünteti meg, a korlátozás nem akadálya a felmondásnak, ha a felmondás feltételei egyébként fennállnak.

(11) Az előfizetői szerződés megszűnése egyes eseteinek az (1)–(9) bekezdésekben nem szabályozott feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

(12) A szolgáltató – a másik szolgáltató kérelmére – köteles felmondani az előfizetői szerződést, ha a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatát másik szolgáltató használja, vagy a díjat másik szolgáltató helyett szedi be, és

a) a (6) vagy (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek, valamint

b) a harmadik szolgáltató nem jogosult vagy nem képes a szolgáltatás korlátozására, illetve megszüntetésére.

(13) A műsorelosztási szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést a szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

A szolgáltatás szüneteltetése

135. § (1) A szolgáltató köteles az előfizetői szolgáltatást az előfizető kérésére – amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik – szüneteltetni.

(2) A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározhatja a szünetelés kérhető leghosszabb időtartamát, amely azonban egyéni előfizető esetén nem lehet kevesebb 6 hónapnál.

(3) Ha az előfizetői szolgáltatás az előfizető kérésére szünetel, a szünetelés időtartamára az előfizetőt csak – az előfizetői szerződésben feltüntetett – csökkentett, indokolt és méltányos díj fizetésére lehet kötelezni.

136. § (1) Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésére sor kerülhet:

a) az előfizető a szünetelést legalább 15 nappal megelőző előzetes értesítése mellett a hálózat átalakítása, felújítása, cseréje, karbantartása miatt – amennyiben a szüneteltetést nem igénylő más gazdaságos műszaki megoldás nem áll rendelkezésre – amely naptári hónaponként az 1 napot nem haladhatja meg;

b) előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) esetén;

c) a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terroristaelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon.

(2) Ha a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre – ide nem értve az általános szerződési feltételekben meghatározott rendszeres karbantartást –, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles. Ha a szüneteltetés egy adott naptári hónapban meghaladja a 48 órát, a szolgáltató köteles visszatéríteni az egy hónapra eső előfizetési díjat.

(3) Nem kell visszatéríteni a díjat, ha a szünetelés oka vis maior, feltéve, hogy a szolgáltató igazolja, hogy a szüneteltetést kiváltó ok határidőn belüli megszüntetésére minden tőle elvárhatót megtett.

(4) Az előfizetői szolgáltatás szünetelésének egyéb eseteit és feltételeit, így azokat az eseteket, amikor a szünetelést a szolgáltató díjfizetéshez köti, a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

A szolgáltatás korlátozása

137. § (1) Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló) forgalom korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével a következő esetekben jogosult:

a) az előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, így különösen, ha az előfizető az előfizetői hozzáférési ponthoz megfelelőség-tanúsítással nem rendelkező végberendezést vagy nem megfelelő interfésszel rendelkező végberendezést csatlakoztatott;

b) a támogatott egyetemes szolgáltatást igénybe vevő előfizető az előfizetői szolgáltatást a szolgáltató hozzájárulása nélkül harmadik személy részére továbbértékesíti, vagy azt hálózati szolgáltatás céljára használja;

c) az előfizetőnek a díjtartozásról szóló felszólításban megjelölt – de legalább 30 napos – határidő elteltét követően is esedékes díjtartozása van, és az előfizető a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a szolgáltatónak nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot.

(2) A telefon szolgáltató az előfizetői szolgáltatás korlátozása esetén is köteles biztosítani

a) az előfizető hívhatóságát,

b) a segélykérő hívások továbbítását,

c) a szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét,

d) a hibabejelentőjének elérhetőségét.

(3) A műsorelosztó szolgáltató a szolgáltatás igénybevételének a korlátozására akkor is jogosult, ha az előfizető a műsorjelet jogosulatlanul vételezi, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

(4) A szolgáltató köteles az előfizető kérelmére – kivéve a 118. § (4) bekezdésében foglalt esetet – újra biztosítani a szolgáltatást, ha a korlátozás indoka megszűnt. A szolgáltató a szolgáltatás igénybe vehetőségének újbóli biztosításáért az előfizetői szerződésben feltüntetett – indokolt és méltányos – díjat számolhat fel.

Az előfizetői bejelentések, panaszok szolgáltató általi kezelése

138. § (1) Az előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni telefon hálózaton történő eléréssel, lehetőség szerint internetes eléréssel, valamint – amennyiben az előfizetők száma az ezret meghaladja – az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.

(2) A szolgáltató köteles az előfizetőt az ügyfélszolgálatán közzétéve, internetes honlapján, valamint az előfizetői szerződésben tájékoztatni arról, hogy

a) az előfizetői szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat milyen feltételek szerint teheti meg a szolgáltatónál, az egyes fogyasztóvédelmi szerveknél, illetve az illetékes hatóságoknál,

b) az ügyfélszolgálathoz érkező egyes panaszokat mennyi időn belül fogja kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről mennyi időn belül és milyen módon értesíti az előfizetőt,

c) az előfizetői szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos viták rendezése végett az előfizető mely fogyasztóvédelmi szervekhez, szervezetekhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.

(3)³⁷³ Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét vitatja, a szolgáltató a bejelentést (díjreklamációt) haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és a bejelentés megvizsgálásának befejezéséig nem jogosult az előfizetői szerződést a 134. § (7) bekezdésében foglaltak szerint felmondani.

(4) Ha az előfizető a bejelentést a díjfizetési határidő lejárta előtt nyújtja be a szolgáltatóhoz, és a bejelentést a szolgáltató nem utasítja el 5 napon belül, a bejelentésben érintett díjtétel vonatkozásában a díjfizetési határidő a díjreklamáció megvizsgálásának időtartamával meghosszabbodik.

(5) Az a szolgáltató, amelynek számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja, akkor is jogosult a 134. § (7) bekezdése szerinti felmondás alkalmazására, ha az előfizető a (3) bekezdés szerinti bejelentést a díjfizetési határidő lejárta előtt nyújtja be. A díjfizetési határidő a díjreklamáció megvizsgálásának időtartamával akkor sem hosszabbodik meg, ha a szolgáltató a bejelentést 5 napon belül nem utasítja el.

(6) Ha a szolgáltató a bejelentésnek helyt ad, havi díjfizetési kötelezettség esetén a következő havi elszámolás alkalmával, egyébként a bejelentés elbírálásától számított 30 napon belül – az előfizető választása szerint – a díjkülönbözetet és annak a díj befizetésének napjától járó kamatait az előfizető számláján egy összegben jóváírja vagy a díjkülönbözetet és annak kamatait az előfizető részére egy összegben visszafizeti. A díjkülönbözet jóváírása vagy visszafizetése esetén az előfizetőt megillető kamat mértéke legalább a szolgáltatót az előfizető díjfizetési késedelme esetén megillető kamat mértéke.

(7) Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a hálózata az illetéktelen hozzáféréstől védett és számlázási rendszere zárt, a díj számlázása, továbbá megállapítása helyes volt. Ellenkező bizonyításig nem terheli számlázási rendszere zártságának vonatkozásában külön bizonyítási kötelezettség a szolgáltatót, ha számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja.

(8)³⁷⁴ Az előfizetői panasz intézésére irányadó eljárást egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg az Fgytv. 17/A. §-ában és 17/C. §-ában foglaltakkal összhangban.

(9) Az előfizető kérésére a szolgáltatónak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy az előfizető a kezelt adatok törléséig díjmentesen megismerhesse a fizetendő díj számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatást.

Az előfizetői szolgáltatások teljesítésének minőségi követelményei

139. § A szolgáltató általános szerződési feltételeiben a 131. § (1) bekezdésének e) és f) pontjaiban és külön jogszabályban meghatározott módon köteles meghatározni az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó minőségi célértékeket. A szolgáltató köteles a minőségi célértékek teljesítésére vonatkozó információkat rendszeresen közzétenni a jogszabályban meghatározott tartalommal, formában és módon, hogy az előfizetők átfogó, áttekinthető, összehasonlítható, felhasználóbarát, naprakész információhoz juthassanak.

140. § (1) A szolgáltató a telefonhálózaton elérhető ügyfélszolgálat elérését köteles a legalacsonyabb díjú hívás díjánál nem magasabb díjazású hívhatósággal is biztosítani.

(2) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a műszaki szolgáltatási feltételek megléte esetén saját hálózatából díjmentesen köteles biztosítani ügyfélszolgálatának elérhetőségét.

(3) Az előfizető az előfizetői szolgáltatás meghibásodását a szolgáltató által biztosított hibabejelentő szolgálatnál jelentheti be, amelyet a szolgáltató az ügyfélszolgálatán keresztül vagy közvetlenül köteles elérhetővé tenni, az ügyfélszolgálat elérhetőségével azonos feltételek szerint.

141. § (1) A szolgáltató köteles a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni, és az adatkezelési szabályok betartásával azt legalább egy évig megőrizni.

(2) A szolgáltatónak a hibabejelentést az előfizető részére vissza kell igazolnia, és azt a rögzítésen túl nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) az előfizető értesítési címét vagy más azonosítóját;

b) az előfizetői hívószámot vagy más azonosítót;

c) a hibajelenség leírását;

d) a hibabejelentés időpontját (év, hónap, nap, óra);

e) a hiba okának behatárolására tett intézkedéseket és azok eredményét;

f) a hiba okát;

g) a hiba elhárításának módját és időpontját (év, hónap, nap, óra), eredményét (eredménytelenségét és annak okát);

h) az előfizető értesítésének módját és időpontját.

Tételes számlamelléklet

142. § (1)³⁷⁵ Az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatások kivételével a szolgáltató az előfizető részére kiállított számlához csatolt mellékletben az előfizető által fizetendő díjakat külön jogszabályban meghatározott bontásban köteles feltüntetni. A hívó előfizető számára ingyenes hívások, beleértve a Hatóság által ,,nem azonosítható hívószámként'' megjelölt hívószámokra kezdeményezett hívásokat, nem jelölhetők meg a hívó előfizető számláján és a számlamellékletben.

(2) A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles az (1) bekezdésben meghatározottaknál részletesebb számlamellékletet csatolni (hívásrészletező), amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott számlamelléklet – egyéni előfizető részére elektronikus vagy nyomtatott, más előfizető részére elektronikus formában történő – kiadását a szolgáltató külön díj fizetéséhez nem kötheti.

Felelősség az előfizetői szerződések
teljesítéséért

143. § (1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.

(2) Az előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott mértékű kötbért köteles fizetni.

Az előfizetők tájékoztatása

144. § (1) Ha jogszabály valamely általános szerződési feltételnek vagy más tájékoztatásnak (e bekezdésben a továbbiakban: tájékoztatás) a szolgáltató ügyfélszolgálatán történő közzétételét rendeli el, ennek a szolgáltató a következők teljesítésével tesz eleget:

a) a tájékoztatást az ügyfélszolgálati helyiségben, ennek hiányában internetes honlapján közzéteszi, továbbá

b) az abban foglaltakról a telefon szolgáltatás igénybevételével elérhető ügyfélszolgálat szóbeli tájékoztatást ad.

(2) Ha jogszabály az előfizető értesítését írja elő, a szolgáltató az értesítési kötelezettségének a következő módon tehet eleget:

a) az előfizető közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben);

b) elektronikus levélben;

c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy

d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni.

(3) A (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott értesítési módokat a szolgáltató akkor alkalmazhatja, ha maradandó módon rögzíteni tudja, hogy

a) a szóbeli értesítést az előfizető tudomásul vette, vagy

b) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. §-ának 12. pontja szerinti elektronikus dokumentumban foglalt értesítést az elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó előfizetőnek megküldték.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értesítési módot a szolgáltató kizárólag e törvény 136. § (1) bekezdése és a 132. § (4) bekezdése szerinti értesítések esetén alkalmazhatja.

(5)³⁷⁶ A Hatóság annak érdekében, hogy az előfizetők, illetve felhasználók megfelelő információkkal rendelkezve a szolgáltatások minőségéről, az árakról és díjszabásokról, összehasonlíthassák az egyes szolgáltatásokat és a választási szabadságnak megfelelően ésszerű döntéseket hozzanak, előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről, valamint áráról adatokat szolgáltassanak a Hatóságnak, illetve ilyen adatokat tegyenek közzé.

(6)³⁷⁷ A Hatóság a hírközlési szolgáltatók által benyújtott információk alapján összehasonlító adatokat tesz közzé.

Segélyhívó szám

145. § (1) A telefon szolgáltató köteles ingyenesen – nyilvános telefonállomás esetén fizetőeszköz használata nélkül – biztosítani, hogy az előfizetője vagy a szolgáltatásának igénybevevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat, beleértve a ,,112'' egységes európai segélyhívószám elérését.

(2)³⁷⁸ A segélyhívások megválaszolása céljából a telefonszolgáltató a hívó fél azonosítása kijelzésének letiltására, továbbá a helymeghatározási adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulásának hiánya vagy visszavonása esetén is köteles a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére bocsátani – külön jogszabályban meghatározott módon – a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatokat.

Tudakozó szolgáltatás

146. § A telefon szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető igénybe vehessen bármely országos tudakozó szolgáltatást, továbbá köteles megadni az ilyen tudakozó szolgáltatóknak – az előfizető hozzájárulásától függően – az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát. A 117. § c) pontja szerinti tudakozó szolgáltató részére a fenti információk átadása térítésmentes. Az átadott információk csak az egyetemes tudakozó szolgáltatáshoz használhatók fel.

147. § Tudakozó szolgáltatás nyújtása lehetséges

a) terület szerint

aa) országosan, vagy

ab) meghatározott területen;

b) kapcsolási szám szerint

ba) valamennyi telefon szolgáltató kapcsolási számai, vagy

bb) egyes szolgáltatók kapcsolási számai tekintetében.

Nemföldrajzi számok elérhetősége

148. §³⁷⁹ (1)³⁸⁰ A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nemföldrajzi számokat, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.

(2) A nemföldrajzi számmal rendelkező előfizető meghatározott földrajzi területekről hívást kezdeményező felhasználók általi elérhetőségét kereskedelmi okokból korlátozhatja.

Hangfrekvenciás tárcsázás és hívószám azonosítás

149. § Amennyiben ez műszakilag lehetséges és gazdaságilag nem ésszerűtlen, a telefon szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára a hangfrekvenciás tárcsázás használatát a hálózat egészében a végponttól végpontig terjedő jeltovábbításban, illetve a hívószám azonosítását biztosító szolgáltatást.

Számhordozhatóság biztosítása

150. § (1) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára, hogy

a) helyhez kötött telefon szolgáltatás esetén, ha az előfizető a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatót változtat, megtarthassa földrajzi előfizetői számát,

b)³⁸¹ nemföldrajzi számmal elérhető szolgáltatás esetén, ha az előfizető szolgáltatót változtat, megtarthassa nemföldrajzi előfizetői számát,

c)³⁸² mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén, ha az előfizető mobil rádiótelefon szolgáltatót változtat, megtarthassa mobil előfizetői számát

(a továbbiakban: hordozott szám).

(2) Az előfizetői hozzáférést nyújtó telefon szolgáltató (átadó szolgáltató), amelynek előfizetője szolgáltató változtatás keretében az előfizetői számát egy másik telefon szolgáltatóhoz átviszi (átvevő szolgáltató) köteles a számhordozhatóságról az átvevő szolgáltatóval megállapodni, amennyiben az átvevő az összekapcsolási szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ajánlatot tesz.

(3) A hordozott számokra irányuló hívás díját a ténylegesen felépülő hívás, illetve szolgáltatás díjának megfelelően kell megállapítani. A hívó fél számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a hívás megkezdése előtt tájékozódni tudjon arról, hogy a hívás melyik szolgáltató hálózatában végződik, és annak tarifájáról.

(4) A hívás- és jelzésirányítás költségeit, valamint a hívás- és jelzéstovábbítás járulékos többletköltségeit a hívás-, illetve jelzésirányításáért felelős, külön jogszabályban meghatározott szolgáltató viseli.

(5) A szolgáltató által a hordozott számok tekintetében fizetendő azonosító használati díj megegyezik a nem hordozott számok használati díjával.

(6) A számhordozás igénybevételéért az átadó szolgáltató hordozásonkénti egyszeri díjat határozhat meg, amelyet az átvevő szolgáltató fizet meg az átadó szolgáltató részére. A fizetendő díj nem haladhatja meg a számhordozás teljesítésével összefüggésben felmerült indokolt költségeket. Ezen egyszeri díjat vagy annak egy részét az átvevő szolgáltató a számhordozást igénybevevő előfizetőre átterhelheti.

(7) Az átvevő szolgáltató köteles az előfizető hozzájárulásának megfelelően a hordozott előfizetői számnak az előfizetői nyilvántartásban, valamint a tudakozóban való közzétételéről gondoskodni.

(8) A számhordozhatóság biztosításának részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

XVII. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Adatszolgáltatás

151. § (1)³⁸³ A Hatóság határozatával kötelezheti az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt az elektronikus hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, a hálózati szolgáltatások megvalósításához, továbbá a Hatóság hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükségesek, abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) Az adatszolgáltatásra megfelelő határidőt kell meghatározni. Amennyiben az adatszolgáltatás piacmeghatározás, illetve piacelemzés érdekében szükséges, az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő 30 nap.

(3)³⁸⁴ Amennyiben egy szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hatóság rendelkezésére, a Hatóság a 33. § (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

(6)³⁸⁵ A Hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatszolgáltató egyidejű értesítésével a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja. A versenyhatóság a Hatóság által rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag az e törvényben meghatározott feladatai elvégzésére használhatja fel.

152. § (1)³⁸⁶ A Hatóság feladatai ellátásához szükséges, továbbá a miniszter felkérése alapján a miniszter feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából határozattal, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozók számára.

(2)³⁸⁷ A Hatóság köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat szolgáltatóját – az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával együtt – tájékoztatni.

(3)³⁸⁸ A Hatóság a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja a miniszter által vezetett minisztérium számára az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők által szolgáltatott adatokat.

(4)³⁸⁹ A Hatóság a miniszter számára feladatai ellátása érdekében átadhatja:

a) a piacfelügyeleti feladataival összefüggésben kezelt adatokat;

b) a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataival összefüggésben kezelt adatokat.

(5)³⁹⁰ A Hatóság a minisztertől érkezett, e törvény, illetve egyéb jogszabály hatálya alá tartozó adatszolgáltatási célú megkeresésnek, valamint e törvény, illetve egyéb jogszabály alapján szolgáltatott adatok minden további feldolgozására, illetve azok alapján elemzések elkészítésére vonatkozó megkeresésnek haladéktalanul köteles eleget tenni, és erről az adatszolgáltatással érintett szolgáltatót tájékoztatni.

(6)³⁹¹ A piaci elemző, értékelő tevékenység ellátásához az (1), illetőleg a (3)–(4) bekezdés szerinti kötelezően szolgáltatott, valamint továbbított adatok alapján a Hatóság nem folytathat le piacfelügyeleti eljárást, és ezeket az adatokat nem használhatja fel egyéb módon sem az adatszolgáltató ellen. Erről a Hatóság az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával egyidejűleg tájékoztatja az adatszolgáltatót.

(7) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen külön halasztó hatályú jogorvoslatnak van helye. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

Adatszolgáltatás az Európai Bizottság és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok,
valamint az elektronikus hírközlés nemzetközi szervezetei számára

153. §³⁹² (1)³⁹³ A miniszter és a Hatóság az Európai Bizottságtól érkezett, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatási célú megkereséseknek haladéktalanul köteles eleget tenni és erről az adatszolgáltatással érintetteket tájékoztatni.

(2)³⁹⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás teljesítése során a miniszter, illetőleg a Hatóság kérheti az Európai Bizottságtól, hogy a szolgáltatott adatkört más tagállam hatóságának ne adja tovább.

(3)³⁹⁵ Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kérelmet az adatszolgáltatással érintett adatszolgáltató kezdeményezi, a miniszter, illetőleg a Hatóság a kérelem előterjesztéséről az adatszolgáltatás összes körülményeinek mérlegelése alapján dönt.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség valamely szolgáltató üzleti titokká minősített adatait érinti, az adatszolgáltatás teljesítése előtt 3 nappal az érintett adatszolgáltatót tájékoztatni kell.

(5)³⁹⁶ A miniszter és a Hatóság az elektronikus hírközléssel foglalkozó nemzetközi szervezetektől érkező, a hazai hírközlési szektorra vonatkozó adat- és információkéréseket egymással egyeztetve kötelesek megválaszolni.

Személyes adatok védelme

154. § (1) A szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatásra irányuló szerződés létrehozatala, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti a felhasználó, illetve előfizető azonosításához szükséges és elégséges személyes adatot.

(2) A szolgáltató a díjak számlázása céljából kezelheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos olyan személyes adatot, amely a díj meghatározásához és a számlázáshoz szükséges és elégséges, így különösen a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatot.

(3) A szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti az e § (1) és (2) bekezdésében említett azonosító és egyéb személyes adaton túl azon személyes adatot, amely a szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges.

(4) A szolgáltató csak úgy választhatja meg és minden esetben úgy üzemeltetheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja, hogy személyes adat kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges.

(5) A szolgáltató a kezelt személyes adatot az adatkezelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul törli, ha a szolgáltatónál valamely e § (1)–(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezelésre került sor.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybevevőnek valamely e § (1)–(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától.

(7) A személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a felhasználó az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból milyen személyes adatokat kezel.

155. § (1) A szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága).

(2) A szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát.

(3) A szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges.

(4) Elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével elektronikus hírközlő végberendezésen csak a felhasználó, illetve előfizető világos és teljes körű tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet információt tárolni, vagy az ott tárolt információhoz hozzáférni.

(5)³⁹⁷ A nyomozó hatóságok és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban együtt: nyomozó hatóságok), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok külön törvényben foglaltak szerint, továbbá a frekvenciagazdálkodó hatóságok – a 11. § (3) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása során – a közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak.

(6)³⁹⁸ A szolgáltató – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában meghatározott adatszolgáltatás és adatbetekintés kivételével – köteles tájékoztatni az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat minősített adatot képező, védett telefonszámait érintő adatszolgáltatási megkeresésekről.

(7) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás alapos gyanúja esetén a nyomozóhatóság külön törvényben foglaltak szerint az előfizető vagy a felhasználó írásbeli kérelmére az előfizető vagy a felhasználó használatában lévő végberendezésen folytatott beszélgetés, üzenetküldés, e-mail levelezés útján vagy más módon továbbított közlést lebonyolítók személyes adatait a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti és rögzítheti.

156. § (1) A szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – műszaki és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a nyújtott szolgáltatás biztonságának védelméről.

(2) A műszaki és szervezési intézkedéseknek – figyelembe véve a legjobb gyakorlatot és a meghozandó intézkedések költségeit – a szolgáltatónál, a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő biztonsági szintet kell nyújtaniuk.

(3)³⁹⁹ A szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt a szolgáltatás biztonságát veszélyeztető, a szolgáltató által megtett műszaki és szervezési intézkedések ellenére fennmaradó, ismert kockázatokról és a védelem érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről.

(4) Ha a szolgáltatás biztonságát érintő vagy veszélyeztető esemény következtében korábban nem ismert, új biztonsági kockázat jelentkezik, a szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja az előfizetőt a korábban nem ismert, új biztonsági kockázatról, a védelem érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről, és azok várható költségeiről. A szolgáltató által nyújtott tájékoztatásért külön díj nem kérhető az előfizetőtől. A szolgáltató által nyújtott tájékoztatás nem mentesíti a szolgáltatót a védelem érdekében teendő, a szolgáltatás megszokott biztonsági szintjének visszaállítása érdekében szükséges intézkedések megtétele alól.

(5) A szolgáltató a személyes adatok védelmével, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések bizalmasságával, valamint a szolgáltatás biztonságával kapcsolatos, e törvényben meghatározott kötelezettségein túlmenően a személyes adatok kezelésének részletes szabályait, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések és küldemények bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(6) Amennyiben valamely értéknövelt szolgáltatás nyújtásához a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatok szükségesek, a szolgáltató köteles a felhasználót, illetve előfizetőt tájékoztatni ezen adatok típusáról, az adatkezelés céljáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy az adatokat szükséges-e harmadik fél számára továbbítani.

(7)⁴⁰⁰ A felhasználóval, illetve előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat – a (9)–(10) bekezdésben foglalt adatkezelés kivételével – az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag a felhasználó, illetve az előfizető hozzájárulása esetén kezelheti és csak olyan mértékben és időtartamig, amely szükséges az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához.

(8) A felhasználó, illetve az előfizető a (7) bekezdésben foglalt hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

(9)⁴⁰¹ Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, kérelmükre köteles megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval, illetve az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

(10)⁴⁰² A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben, az adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelmére az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval, illetve az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

Forgalmi és számlázási adatok

157. §⁴⁰³ (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás teljesítése után – a (2) bekezdésben, valamint a 159/A. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – törli vagy anonimizálja az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket a szolgáltatás nyújtása során kezel.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:

a) a 129. § (6) bekezdés b)–d) pontjában foglalt adatok;

b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;

c) az előfizető címe és az állomás típusa;

d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;

e) a hívó és a hívott előfizetői számok;

f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rádiótelefon szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók;

g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma;

h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;

i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei;

j) távbeszélő szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatok;

k) az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott – így különösen a tulajdonosa által letiltott – előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező adatok.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok a (2) bekezdésben meghatározott céllal, a keletkezésétől az előfizetői szerződésből az adattal összefüggésben eredő igények 143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató saját üzletszerzés céljából – az előfizető kifejezett előzetes hozzájárulásával – kezelheti a (2) bekezdés szerinti adatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető a hozzájárulását bármikor visszavonhassa.

(5) Külön törvény ilyen előírása esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetőkre és felhasználókra vonatkozó, a külön törvény előírása szerinti személyes adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból és ideig kezelheti, az e törvény szerinti célhoz kötött adatkezeléseket a jelen törvényben a célhoz kapcsolódóan előírt kezelési határidőn belül meg kell szüntetnie.

(6) Az e törvény, illetve más törvények által lehetővé tett, illetve előírt különféle célú adatkezeléseket az elektronikus hírközlési szolgáltatónak el kell különítenie egymástól. Az elkülönítés történhet

a) kezelési cél szerint fizikailag elkülönített adatkezelési rendszerekben, amelyekben egymástól függetlenül vannak eltárolva az eltérő kezelési céllal kezelhető adatok;

b) logikailag elkülönített adatkezelési rendszerben, amelyben a különféle céllal kezelhető adatok közös rendszerben vannak eltárolva, azonban az adatokhoz való hozzáférések az adatkezelés célja szerint elkülönülnek egymástól.

(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltató haladéktalanul, legfeljebb 30 napon belül megsemmisíteni köteles

a) a fizikailag elkülönülő adatkezelési rendszerből mindazokat az adatokat, amelyekre vonatkozóan az adott kezelési célhoz kötött kezelési határidő letelt;

b) a logikailag elkülönített adatkezelési rendszerből mindazokat az adatokat, amelyekre vonatkozóan a célhoz kötött kezelési határidők mindegyike letelt.

(8) Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében, illetve vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése érdekében indított eljárás keretében a (2) bekezdés szerinti adatok közül az előfizető családi és utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére vonatkozó információ, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az őt hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő időpontja átadható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.

(9) A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, a (3) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időn belül átadhatók:

a) azoknak, akik az elektronikus hírközlési szolgáltató megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik;

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére;

c) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak;

d) az Avtv. 3. § (8) bekezdése szerinti esetben az adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelme alapján a felhatalmazott szerv részére.

(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató – az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából – kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a (2) bekezdés alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokat.

158. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a díjfizetési, illetőleg a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszásának megelőzése, illetve a 118. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a szerződéskötés megtagadásának céljából jogosultak a 157. § szerint jogszerűen kezelhető adatok köréből az előfizető azonosításához szükséges adatokat, valamint az adatátadásnak a (3) bekezdés szerinti indokáról szóló tájékoztatást másik elektronikus hírközlési szolgáltatónak átadni vagy attól átvenni, illetőleg – azzal az adattartalommal – közös adatállományt létrehozni.

(2)⁴⁰⁴ A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (6) bekezdésének b)–f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.

(3) Az előfizető adatai a 118. § (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

a) számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben korlátozta, vagy

b) számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetve az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c) az igénylő, illetve az előfizető kár okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).

(4) A szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni az adatátadás tényéről.

(5) A közös adatállomány kezelésére, annak időtartama tekintetében a 157. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adatok kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra használhatók fel.

(6) Amint megszűnnek az adatok jogszerű kezelésének vagy átadásának feltételei, a szolgáltató köteles haladéktalanul intézkedni az előfizető adatainak a közös adatbázisból történő törlése iránt, és értesítést küldeni a korábban értesített szolgáltatóknak és az érintett előfizetőnek a törlés tényéről.

(7) Az adatállományból adatot igényelhet

a) az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra,

b)⁴⁰⁵ a 157. § (8)–(10) bekezdésében megjelölt szerv, illetve hatóság,

c) bármely fogyasztó annak tekintetében, hogy a nyilvántartás milyen rá vonatkozó adatot tartalmaz.

(8) A közös adatállomány létrehozása, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó megbízása, valamint azok jogai és kötelezettségei tekintetében az érintetteknek írásban kell megállapodniuk.

159. § (1) Az előfizetői szerződés megkötésekor az igénylőt kifejezetten és egyértelműen tájékoztatni kell:

a)⁴⁰⁶ a 156. § (9)–(10) bekezdés, a 157. § (2) és (8)–(10) bekezdés, továbbá a 159/A. § (1) bekezdés szerinti adatkezelésekről;

b) arról, hogy a kezelt adatok mely esetekben és mely elektronikus hírközlési szolgáltatóknak adhatók át;

c) ezen adatok alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók milyen döntéseket hozhatnak;

d) milyen jogorvoslati lehetősége van az ajánlattevőnek;

e) a közös adatállomány adatkezelőjéről és adatfeldolgozójáról, az adatkezelés és adatfeldolgozás helyéről (címéről).

(2) Az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni kell az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változásokról.

Bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettség

159/A. §⁴⁰⁷ (1) Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatás szolgáltatója – az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, a kérelmükre történő adatszolgáltatás érdekében – megőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatás előfizető, illetve felhasználó általi igénybevételével kapcsolatos, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a szolgáltató által előállított vagy kezelt alábbi adatokat:

a) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a 129. § (6) bekezdés b)–d) pontjában foglalt adatok;

b) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont hívószáma vagy egyéb, az előfizető, felhasználó egyedi azonosításához szükséges – az előfizetői szerződésben rögzített, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által egyéb módon az előfizetőhöz, felhasználóhoz rendelt – állandó műszaki-technikai azonosítók;

c) helyhez kötött telefonszolgáltatás, helyhez kötött internet hozzáférési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont létesítési címe és típusa;

d) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók hívószámai, egyedi műszaki-technikai azonosítói, felhasználói azonosítói, az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa, a kommunikáció dátuma, kezdő és záró időpontja;

e) helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, illetve ezek kombinációja igénybevételénél alkalmazott hívásátirányítás és hívástovábbítás esetén a hívásfelépítésben részt vevő köztes előfizetői vagy felhasználói hívószámok;

f) mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén a szolgáltatás igénybevételekor használt, a kommunikációban részt vevő felek készülékazonosítója (IMEI), valamint mobil-előfizetői azonosítója (IMSI);

g) mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó hálózat- és cellaazonosítója a közlés megkezdésekor, valamint az adott szolgáltatás nyújtásának időpontjában az adott cellaazonosítóhoz tartozó cella tényleges földrajzi helyének meghatározását lehetővé tevő adatok;

h) internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a szándékolt címzett irányában megkezdett kommunikációra vonatkozóan a d) pont szerinti adatok;

i) internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa és a szolgáltatás előfizető vagy felhasználó általi igénybevételének dátuma, kezdő és záró időpontja, az igénybevételnél használt IP cím, felhasználói azonosító, hívószám;

j) internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja során az előfizetők, felhasználók egyedi műszaki-technikai azonosítóinak az elektronikus hírközlési szolgáltató általi bármely átalakításának követéséhez szükséges adatok (IP cím, portszám);

k) előre fizetett anonim hívókártyás mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a szolgáltatás első igénybevételének dátuma és időpontja, valamint a cellaazonosító, amelyről az aktiválás megtörtént.

(2) Az (1) bekezdésben előírt adatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettség a sikertelen hívások során előállított vagy kezelt (1) bekezdés szerinti adatokra is kiterjed.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat az előfizetői szerződés megszűnését követő, a d)–k) pontjaiban meghatározott adatokat azok keletkezését követő egy évig, a (2) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezését követő fél évig köteles megőrizni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások teljesítésekor az adatkérés jogszerűségéért az ügyben eljáró, adatkérésre felhatalmazott szerv a felelős. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdés szerint tárolt adatok, továbbá az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljeskörűségéért, minőségéért és időszerűségéért felelős.

(5)⁴⁰⁸ Az (1) bekezdés alapján adatmegőrzésre kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató az adatmegőrzés feladatával kizárólag abban az esetben bízhat meg adatfeldolgozóként más vállalkozást, illetve a megőrzött adatokat kizárólag abban az esetben tárolhatja az Európai Gazdasági Térség más tagállamában, ha a megőrzött adatokhoz való hozzáférés tekintetében az adatfeldolgozóval kötött adatmegőrzési szerződés tartalmazza az (1)–(2) bekezdés szerinti adatkérésekre vonatkozó hazai titokvédelmi, minősítettadat-védelmi szabályoknak megfelelő biztonsági és hozzáférési követelményeket. Az elektronikus hírközlési szolgáltató a megőrzött adatokat nem tárolhatja olyan ország területén, illetve az adatmegőrzés feladatával nem bízhat meg olyan országbeli adatfeldolgozót, amely ország az Európai Gazdasági Térségnek nem tagállama.

(6) E § alkalmazásában kommunikáció valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás révén megvalósított információcsere vagy információtovábbítás véges számú felek között, amely magában foglalja a sikertelen hívásokat. E § alkalmazásában a kommunikáció nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül műsorterjesztési szolgáltatás részeként a nyilvánosságnak továbbított információt, kivéve, ha az információ az azt átvevő, azonosítható előfizetőhöz vagy felhasználóhoz kapcsolható.

Az előfizetői listák, az előfizetői névjegyzékek,
címtárak

160. § (1) A szolgáltató előfizetői listában tartja nyilván az előfizető azonosításához és az általa igénybe vett szolgáltatáshoz szükséges azon adatokat, amelynek a szolgáltató általi adatkezelését e törvény vagy külön jogszabály lehetővé teszi.

(2)⁴⁰⁹ A szolgáltató valamennyi helyhez kötött telefonszolgáltatást igénybe vevő előfizetőjéről évente nyomtatott (telefonkönyv) vagy elektronikus formában előfizetői névjegyzéket köteles készíteni. Az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy más információs szolgáltató létrehozhat címtárakat, amelyben az előfizetőkre vonatkozó adatok meghatározott csoportosításban szerepelnek.

(3) Az előfizetői névjegyzékek vagy címtárak az előfizető önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül csak annyi adatot tartalmazhatnak róla, amennyi azonosításához feltétlenül szükséges.

(4) Az előfizető számára külön költség nélkül biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:

a) kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus névjegyzékből;

b)⁴¹⁰ az előfizetői névjegyzékben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatóak fel közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás céljára;

c) lakcímét csak részben tüntessék fel az előfizetői névjegyzékben.

(5) A 117. § d) pontja szerinti előfizetői névjegyzéket az előfizető – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – térítésmentesen veheti át.

161. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az előfizetői névjegyzékben és a címtárban levő adatokat arra használhatják, hogy szolgáltatásként tájékoztatást nyújtsanak azok adataiból. A szolgáltatás nyújtása keretében nem lehet több adatot közölni, mint amennyi az előfizetői névjegyzékben és címtárban megjelenik, kivéve, ha az érintett további adatok szolgáltatásához hozzájárult.

(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani az előfizetői névjegyzékből és a címtárból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok jogosulatlan vagy indokolatlan mértékű letöltését.

(3) Tilos az elektronikus előfizetői névjegyzékben és címtárakban levő adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással, kivéve, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató részére működtetési okokból szükséges.

Az adatok felhasználása közvetlen üzletszerzési
vagy tájékoztatási célra

162. § (1)⁴¹¹ Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer vagy előfizetői kapcsolat létrehozására szolgáló más automatizált eszköz az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- és piackutatás céljára, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.

(2)⁴¹² Tilos közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából olyan előfizetővel kapcsolatot kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni.

(3)⁴¹³ Az előfizető kifejezett hozzájárulása ellenére sem lehetséges olyan közvetlen üzletszerzési, tájékoztatási, közvélemény- és piackutatási célú küldemény továbbítása, amelyből nem ismerhetők fel a feladó azonosító adatai.

(4) A beszédcélú elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók kötelesek az egyetemes szolgáltatóknak átadni – az előfizető hozzájárulásától függően – az előfizetőkre vonatkozó azon adatokat, amelyek a 117. § c) és d) pontjában foglalt szolgáltatás nyújtása érdekében szükségesek. Az így átadott előfizetői adatok ettől eltérő célra nem használhatók fel.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

163. § (1)⁴¹⁴ Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és az e törvény alapján megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a Hatóságnak fizetendő díjak, illetőleg bírságok, valamint az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Kassza részére teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő, egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló előfizetői szerződések esetén az egyetemes szolgáltató a 111. §-ban meghatározott közvetítőválasztást előválasztás vagy hívásonkénti közvetítőválasztás útján köteles biztosítani.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő, egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló előfizetői szerződések esetén a meglevő előfizetők számára változatlan feltételekkel nyújthatók tovább, és az előfizetői díjakra az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal hogy az egyetemes szolgáltató esetleges támogatási igényére az e törvény szerinti szabályok alkalmazandók.

(4) Az elektronikus hírközléssel kapcsolatos – e törvényben, illetve annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott – állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetésről szóló törvényben fejezeti kezelésű előirányzatként kell megállapítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére állami hozzájárulásként támogatás nyújtható a szolgáltatók számára jogszabályban előírt kötelező fejlesztésekhez.

163/A. §⁴¹⁵ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hírközlési szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)⁴¹⁶ Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3)⁴¹⁷ A Hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

Hatálybalépés

164. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével – 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 182. §-a a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

(3) E törvény 13. §-a, az 51. §, a 75. §, a 148. §, a 150. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a 153. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(4) E törvény 53. § (4) bekezdését, az 54. § (2) bekezdését, az 56. §-t és a 65. §-t a (3) bekezdés szerinti időponttól kell alkalmazni. Amennyiben e törvény szerinti egyes eljárások során e rendelkezések szerinti eljárási cselekményeket is el kell végezni, úgy ezen eljárások a (3) bekezdés szerinti időpontig felfüggesztésre kerülnek.

165–166. §⁴¹⁸

167. § (1)⁴¹⁹ A Hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Hírközlési Felügyelet jogutódja.

(2)⁴²⁰

(3)⁴²¹ A Hatóság jogelődje nyilvántartásait átvezeti és a nyilvántartások hiányainak pótlása iránt intézkedik.

(4)–(5)⁴²²

168. §⁴²³

169. §⁴²⁴

170–181. §⁴²⁵

181/A. §⁴²⁶ A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa elnökének és tagjainak e törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének kinevezésével egyidejűleg megszűnik a megbízatása.

181/B. §⁴²⁷ (1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának a munkáltatói jogok tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a jogutódja.

(2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalánál foglalkoztatott kormánytisztviselők és ügykezelők jogviszonya a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át.

Felhatalmazás

182. §⁴²⁸ (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban rendelettel állapítsa meg:

a) a frekvenciasávok nemzeti felosztását;⁴²⁹

b) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére kiírt árverés és pályázat szabályait;⁴³⁰

c) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetét és működését, irányítását, feladatait és finanszírozását, a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket.⁴³¹

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában

a)⁴³² a Hatóság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásainak részletes szabályait;⁴³³

b) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;⁴³⁴

c) az ANFT-t és az azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat;⁴³⁵

d) a számhordozhatóság szabályait;⁴³⁶

e) a közvetítőválasztás szabályait;⁴³⁷

f) az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjét;⁴³⁸

g) az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeit;⁴³⁹

h) a referenciaajánlatokra, a hálózati szerződésekre, valamint azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁴⁰

i) az elektronikus hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelését, az azonosító-kijelzés és a hívásátirányítás feltételeit;⁴⁴¹

j)⁴⁴² az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza létrehozására, működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására és megszüntetésére vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁴³

k) a zártcélú hálózatokra vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat;⁴⁴⁴

l)⁴⁴⁵ a digitális rádió- és televízió-műsorok elérése érdekében a Hatóság által a 100. § (3) bekezdése alapján előírható kötelezettségek részletes szabályait;

m) a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;⁴⁴⁶

n)⁴⁴⁷ az egyetemes szolgáltatás részletes pénzügyi és műszaki feltételeit, követelményeit.⁴⁴⁸

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

a) a polgári és a közös célú frekvenciasávok felhasználási szabályait;⁴⁴⁹

b) a frekvenciakijelöléshez egyes esetekben szükséges műszaki terv elkészítésére vonatkozó jogosultság képesítési feltételeit a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszterrel egyetértésben;

c) a rádiófrekvenciák használati joga átruházásának elveit és részletes feltételeit;⁴⁵⁰

d) az egyedi használati jog biztosításával kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az egyedi használati jogok kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és kiadásának megtagadására vonatkozó részletes szabályokat, a frekvenciahasználati jog gyakorlásának feltételeit és a frekvenciahasználati engedélyben (frekvenciakijelölésben, rádióengedélyben illetőleg frekvenciahasználati jogosultságban) foglalható feltételek részletes szabályait, valamint a frekvenciahasználati jog érvényességének idejét;⁴⁵¹

e)⁴⁵² a polgári célú frekvenciák használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

f) idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;⁴⁵³

g)⁴⁵⁴ a rádióberendezések és elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőség-igazolásának és elismerésének, valamint forgalomba hozatalának, forgalmazásának, üzembe helyezésének részletes szabályait;⁴⁵⁵

h) a rádióamatőrökre vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeit;⁴⁵⁶

i) az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét;⁴⁵⁷

j)⁴⁵⁸ a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 80. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott jogszabályokban foglalt megfelelőségigazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;

k)⁴⁵⁹ a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában:

a) az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó műszaki feltételrendszert;⁴⁶⁰

b)⁴⁶¹ a Hatóság eljárásainak díjai és a felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit, valamint – a Hatóság véleményét kikérve – e díjak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;⁴⁶²

c)⁴⁶³

d)⁴⁶⁴ az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;⁴⁶⁵

e)⁴⁶⁶ a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait;⁴⁶⁷

f) a hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁶⁸

g) a számhordozhatóság megvalósíthatósága érdekében működő központi referencia adatbázis és a szolgáltatók együttműködésének feltételeit és eljárási szabályait, valamint az adatbázishoz való hozzáférés minőségi követelményeit;⁴⁶⁹

h)⁴⁷⁰ az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokra vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

i)⁴⁷¹

j) település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat;

k)⁴⁷² a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a Hatóság adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat;⁴⁷³

l) a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;⁴⁷⁴

m) az interfészek műszaki leírásának tartalmi követelményeit és az azokhoz való hozzáférés előírását;⁴⁷⁵

n) a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályait;⁴⁷⁶

o) piacmeghatározás, piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölése és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket,⁴⁷⁷

p) az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerének létrehozására, működtetésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat, a szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeit;⁴⁷⁸

q) a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletére vonatkozó szabályokat;

r)⁴⁷⁹ az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóval folytatott szerződéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait;⁴⁸⁰

s) az előfizetői szerződésekre, azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁸¹

t)⁴⁸² a segélyhívások megválaszolása céljából a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatok segélyhívó szolgálatok rendelkezésére bocsátásának módját.

(5)⁴⁸³ Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a nagyfrekvenciás villamos berendezések és a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések megfelelőségének igazolását, a megfelelőségi nyilatkozat feltételeit, a megfelelőség alapvető követelményeit, az idegen honosságú megfelelőség tanúsítványok kölcsönös elismerésének feltételeit a miniszterrel együttesen kiadott rendeletben állapítsa meg.⁴⁸⁴

(6)⁴⁸⁵

(7)⁴⁸⁶ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az építésügyért és, a feladatkörükbe tartozó sajátos építményfajtára vonatkozó szabályok tekintetében, a közlekedésért, az energiapolitikáért, illetve a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben – az elektronikus hírközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítését, védelmét, illetve keresztezését rendeletben állapítsa meg.⁴⁸⁷

(8)⁴⁸⁸ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a szociál- és családpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott társadalmi csoporthoz tartozó előfizetők részére az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.⁴⁸⁹

(9)⁴⁹⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti hírközlési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.

Módosuló jogszabályok

183. § (1)–(2)⁴⁹¹

(3)–(4)⁴⁹²

(5)⁴⁹³

(6)–(7)⁴⁹⁴

184. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtt.) 114/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Műsorszétosztás az e célra rendszeresített nyilvántartásba történő bejelentéssel egyidejűleg kezdhető meg.''

(2) Az Rtt. 114/A. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Műsorszétosztást végezni szándékozó vállalkozás a tevékenység megkezdése előtt köteles a Testületnek bejelenteni''

(3)⁴⁹⁵

185. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat]

,,a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel – írásbeli megkeresésre – szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységéhez;

b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat;''

(2) Az Nbtv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.''

(3) Az Nbtv. 54. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok]

,,j) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.''

186. § (1)⁴⁹⁶

(2) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály olyan meghatározást használ, amely tartalmát tekintve megfelel e törvény 188. §-a szerinti meghatározásnak, e törvény meghatározását kell érteni, így különösen ahol

a) hírközlést említ, ott – értelemszerűen – elektronikus hírközlést is,

b) távközlést említ, ott elektronikus hírközlést,

c) távközlési szolgáltatást, illetve építményt említ, ott elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve építményt,

d) távközlő hálózatot, berendezést, illetve végberendezést említ, ott elektronikus hírközlő hálózatot, berendezést, illetve végberendezést,

e) távbeszélő szolgáltatást, illetve hálózatot említ, ott helyhez kötött telefon szolgáltatást, illetve hálózatot

kell érteni.

(3) Ahol a törvény hatálybalépését megelőzően megkötött hálózati szerződés, illetve elektronikus hírközléssel kapcsolatos egyéb szerződés olyan meghatározást használ, amely tartalmát tekintve megfelel e törvény 188. §-a szerinti meghatározásnak, a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés⁴⁹⁷

187. §⁴⁹⁸ (1) Ez a törvény

a) a helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)⁴⁹⁹ az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről, 2. cikk a)–e) és i) pont, 3. és 4. cikk, 6. cikk (1) és (4) bekezdés, 7. cikk (2) és (4) bekezdés,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési irányelv),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv),

e) az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv),

f) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló irányelv),

g) az Európai Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről,

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/24/EK irányelve (2006. március 15.) a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról,

i)⁵⁰⁰ a Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. július 20.) a távközlési végberendezések piacain folyó versenyről.

Értelmező rendelkezések

188. § E törvény alkalmazásában:

1.⁵⁰¹ Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg felhasználói köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (felhasználók) összlétszámának legalább 0,1–0,6%-át kitevő, 150 000 előfizetői létszám alatt 0,6%, de legalább 60, 150 000–1 000 000 előfizetői létszám között 0,3%, de legalább 900, 1 000 000 előfizetői létszám felett 0,1%, de legalább 3000 (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizető vagy felhasználó kommunikációjának egyidejű ellenőrizhetőségét és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a kilépési pontra.

2. Azonosító: az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ, illetőleg a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból, illetve jelekből álló karaktersorozat.

3. Azonosítógazdálkodás: azon állami tevékenységek összessége, mely – a nemzetközi előírások figyelembevételével – a hírközlő hálózatok, illetőleg az elektronikus hírközlési szolgáltatások eléréséhez szükséges azonosítók használatát az egyes szolgáltatók számára rendelkezésre bocsátja. Jelen törvény vonatkozásában a domain név, az e-mail cím és az IP (Internet Protokoll) címekkel kapcsolatos tevékenységek nem tartoznak bele az azonosítógazdálkodási tevékenységbe.

4. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan működő szolgáltató az árrés szűkösségéből következően nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó szolgáltató által, illetve általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által az érintett piacon már nyújtott ráépülő előfizetői szolgáltatást a hálózati szolgáltatást nyújtó szolgáltató, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által kialakított árszinten gazdaságosan nyújtani.

5. Átalánydíjas internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, amely az előfizetői internet hívások eljuttatását jelenti a hívó előfizetői hozzáférési pontjáról az összekapcsolási pontig olyan módon, hogy az összekapcsolási ponton az arra kötelezett szolgáltató átalánydíj ellenében meghatározott kapacitást bocsát az arra jogosult szolgáltató rendelkezésére.

5/a.⁵⁰² Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik.

6. Barangolás mobil rádiótávközlő hálózaton: mobil rádiótelefon hálózat üzemeltetőjének előfizetője által más mobil rádiótelefon szolgáltató vagy üzemeltető hálózatának igénybevétele oly módon, hogy az előfizető a részére előfizetői hozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatában használt alap-, illetve a műszaki lehetőségek figyelembevételével további szolgáltatásokat és hívási módokat részben vagy egészben az igénybe vett hálózaton is használni tudja, anélkül, hogy ezen szolgáltató előfizetőjévé válna.

6/A.⁵⁰³ Belföldi forgalomba hozatal: a Magyar Köztársaságban első alkalommal történő forgalmazás.

7. Belföldi hívás: minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeznek, és belföldön végződik.

8. Bérelt vonal: azon elektronikus hírközlő eszközök összessége, amelyek a hálózati végpontok között transzparens átviteli kapacitást biztosítanak, de nem tartalmazzák a felhasználó által vezérelhető kapcsoló funkciókat.

9. Bitfolyam hozzáférés: kétirányú, adott nagysebességű digitális hálózati szolgáltatás, amelynek során aktív hálózati eszközeinek átviteli kapacitását engedi át, illetve osztja meg az arra kötelezett szolgáltató az arra jogosult szolgáltatóval.

10. Egyéni előfizető: az a természetes személy előfizető, aki úgy nyilatkozott, hogy gazdasági tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást.

11.⁵⁰⁴ Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás: az e törvényben meghatározott azon elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek meghatározott minőségben, a Magyar Köztársaság területén bárhol, minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehetők.

12. Elektronikus hírközlési építmény: elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – burkoló, tartó, védő, jelző stb. – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

13. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

14. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

15. Elektronikus hírközlési tevékenység: olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.

16.⁵⁰⁵ Elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály: e törvény, e törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, elektronikus hírközlésre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus, valamint a Hatóság határozata.

17. Elektronikus hírközlő berendezés: az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a készüléket.

18. Elektronikus hírközlő eszköz: az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is.

19. Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és – ahol ez értelmezhető – a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.

20. Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője: nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, illetve kapcsolódó eszközök feletti rendelkezési vagy használati jogot gyakorló természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.

21. Elektronikus hírközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése az elektronikus hírközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hozzáférési ponton keresztül az elektronikus hírközlő hálózattal való együttműködés céljából.

22. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.

23.⁵⁰⁶ Előfizetői hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető, vagy felhasználó egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.

24. Előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez elektronikus hírközlő végberendezés nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele céljából történő fizikai és logikai csatlakoztatására vonatkozóan az előfizetővel előfizetői szerződést kötött.

25. Előfizetői szolgáltatás: a nyilvánosan elérhető, e törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatás.

25/A.⁵⁰⁷ Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

26. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési tevékenységeket, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

27. Fizikai helymegosztás: Olyan helymegosztás, amelynek esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményén belül, utóbbi által rendelkezésre bocsátott meghatározott helyen kerülnek elhelyezésre.

28. Fogyasztó: bármilyen természetes személy, aki szakmáján, üzleti tevékenységén vagy hivatásán kívül eső célból nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ vagy igényel.

29.⁵⁰⁸ Forgalmazás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom.

29/A.⁵⁰⁹ Forgalomba hozatal: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.

30. Földrajzi szám: az ANFT-ben meghatározott olyan szám, amely földrajzi helyre utaló számrészét a számkijelölés szerinti előfizetői hozzáférési pont fizikai helyére történő irányítására használnak.

31. Frekvenciagazdálkodás: azon állami tevékenységek összessége, melyek a rádióspektrum szabályozott nemzeti és nemzetközi felhasználását szolgálják, célja a rádióspektrum hatékony és káros zavarástól mentes felhasználása, a frekvenciák biztosítása a rádiószolgálatok keretében működő rádiótávközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádiótávközlési alkalmazások számára.

32.⁵¹⁰ Gyártó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy.

33. Hálózat egysége: az elektronikus hírközlő hálózat létesítésére, működtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó műszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttműködő hálózatok használatának és az ezekhez történő hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát.

34. Hálózati hozzáférési pont: a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul.

35. Hálózati szerződés: hálózati szolgáltatások igénybevételére, azokhoz való hozzáférésre irányuló, szolgáltatók közötti szerződés, ideértve a hozzáférésre és összekapcsolásra irányuló szerződést.

36. Hálózati szolgáltatás: hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más szolgáltató számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő szolgáltatások.

37. Hálózati végpont: az a fizikai és logikai csatlakozási pont vagy rádiós csatlakozási felület, amelyen keresztül a szolgáltató hozzáférést nyújt egy elektronikus hírközlő hálózathoz.

38. Hangfrekvenciás tárcsázás: jogszabályban meghatározott hangfrekvenciás jelek használata.

39.⁵¹¹ Harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazás: olyan rádióalkalmazás, amelyre vonatkozó rádióinterfész-előírások (beleértve a frekvenciafelosztást, a csatornaelrendezési tervet és a vonatkozó frekvenciagazdálkodási jellemzőket) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes minden államban azonosak.

40. Hatékony szolgáltató: az a szolgáltató, amelynek az egy termék-, illetve szolgáltatásegységre jutó költsége nemzetközi összehasonlításban elfogadható, figyelembe véve az adott piaci körülményeket, a szolgáltatás nyújtásának technológiáját és a szolgáltató méretét.

41. Helyhez kötött telefon szolgáltatás: helyhez kötött előfizetői végponton keresztül igénybe vehető nyilvános telefon szolgáltatás mobil rádiótelefon szolgáltatásnak nem minősülő nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás.

42. Helyhez kötött telefonhálózat: helyhez kötött telefon szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő nyilvános telefonhálózat.

43. Helyi alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy előfizetői végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.

44. Helyi bitfolyam hozzáférés: olyan bitfolyam hozzáférés, ahol a hálózati eszköz alatt a helyhez kötött telefonhálózatban lévő, a helyi hurokhoz csatlakozó és annak forgalmát multiplexáló, illetve demultiplexáló eszköz (például DSLAM) értendő, a helyi hurkot továbbra is a kötelezett szolgáltató használhatja szolgáltatás nyújtására.

45. Helyi hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az előfizetői hozzáférési pontot a rendezővel vagy az annak megfelelő eszközzel összekötő fizikai áramkör.

46. Helyi hurok átengedése: a helyi hurok teljes átengedése és a helyi hurok részleges átengedése, amely nem vonja maga után a helyi hurok tulajdonjogának megváltozását.

47. Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amelynek során a helyi huroknak vagy helyi alhuroknak az igénybejelentéskor ténylegesen szolgáltatásra igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv használatát engedik át; a frekvenciasáv át nem engedett részét továbbra is a kötelezett szolgáltató használja.

48. Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára, amelynek során a helyi hurok vagy helyi alhurok teljes frekvenciasávjának használatát engedik át.

49.⁵¹² Helymeghatározási adat: az elektronikus hírközlő hálózatban feldolgozott bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi.

50. Helymegosztás: erre kötelezett szolgáltató által fizikai tér és műszaki feltételek biztosítása a jogosult szolgáltató részére, annak berendezései megfelelő elhelyezése és bekapcsolása céljából fizikai, távoli, illetve virtuális helymegosztás útján.

51. Híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, hívás továbbítása a hívó előfizető hozzáférési pontjáról az összekapcsolási pontig.

52. Híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás: a közvetítőválasztás azon módja, amelyben az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetővel előfizetői jogviszonyban álló közvetítő szolgáltató részére nyújtott híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás által biztosítja.

53. Hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, a hívás továbbítása az összekapcsolási pontról a hívott előfizető hozzáférési pontjára.

54. Hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás: a közvetítőválasztás azon módja, amelyben az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizető által választott, vele előfizetői jogviszonyban álló közvetítő szolgáltató által nyújtott hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás igénybevétele által biztosítja.

55. Hosszú távú, előremutató különbözeti költségek költségszámítási módszere (LRIC): az a költségszámítási módszer, amely a szolgáltatók számviteli nyilvántartásaiban szereplő tényadatokat és a szolgáltató meglévő elektronikus hírközlési struktúráját használja fel kiindulási pontként, a tárgyi eszközökre, immateriális javakra és működési költségekre, illetve ráfordításokra vonatkozó tényleges adatokat a működésében hosszú távon feltételezett változások és hatékonysági tényezők figyelembevételével átértékeli, majd ezek mennyiségtől függő részét a közvetett költségek megtérülését biztosító felár figyelembevételével költség-meghatározó tényezők és költségmennyiség függvények segítségével tevékenységekre és termékekre allokálja.

56.⁵¹³ Hozzáférés: eszközök, illetve szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más elektronikus hírközlési szolgáltató vagy vállalkozás részére meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. A hozzáférés kiterjed többek között a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz történő hozzáférésre, amely magában foglalhatja

– a berendezések vezetékes vagy vezeték nélküli módon történő csatlakoztatását (ez tartalmazza különösen a helyi hurokhoz és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést);

– az összekapcsolást;

– a bitfolyam hozzáférést;

– a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és tornyokat;

– a megfelelő szoftverrendszerekhez való hozzáférést, beleértve a működéstámogató rendszereket, a számfordításhoz vagy ezzel egyenértékű funkciót kínáló rendszerekhez való hozzáférést;

– a vezetékes és mobil hálózatokhoz való hozzáférést, különösen barangoláshoz;

– digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférési rendszereihez való hozzáférést.

56/a.⁵¹⁴ Importőr: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott személy.

57. Interfész: a jelen törvény alkalmazásában

a) hálózati interfész: az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete – annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt –, amely más elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférésre vagy hálózattal való összekapcsolásra szolgál,

b) előfizetői interfész: az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete – annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt –, amelyen keresztül a szolgáltató a felhasználónak előfizetői hozzáférést nyújt az elektronikus hírközlő hálózathoz,

c)⁵¹⁵ rádióinterfész: a rádióhullámoknak a rádióberendezések közötti átviteli útját meghatározó rádiós csatlakozási felület, valamint ennek műszaki jellemzői.

58. Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, internet szolgáltatás elérésére irányuló hívás továbbítása a hívó előfizető hozzáférési pontjáról a közvetítő szolgáltató összekapcsolási pontjáig.

59. Internet szolgáltatás telefonhálózaton keresztül történő elérése: szolgáltatás, amellyel a felhasználó a telefonhálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a telefonhálózaton át csatlakozhat az internethez abból a célból, hogy az internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe.

60. Irányítás: a Tpvt. 23. § (2) bekezdésében így meghatározott kapcsolat.

61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, vagy ahhoz igénybe vehető eszközök, ideértve többek között a feltételes hozzáférési rendszereket és az elektronikus műsortájékoztatókat.

62.⁵¹⁶ Káros zavarás: olyan zavarás, amely veszélyezteti egy rádiónavigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely egyébként komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja egy – a Nemzetközi Rádiószabályzatnak, illetve az alkalmazandó európai uniós vagy nemzeti szabályozásnak megfelelően használt – rádiótávközlési szolgálat működését.

63. Készülék: a rádióberendezés és az elektronikus hírközlő végberendezés.

64.⁵¹⁷ Kilépési pont: a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés során az elektronikus hírközlési szolgáltató rendszeréből a monitoring alrendszerrel, alrendszerekkel kinyert közlések és kísérőadatok fizikai átadási pontja, pontjai a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felé, amelyet az elektronikus hírközlési szolgáltató a 92. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint egyeztetetten, adott földrajzi helyen és formában, az elektronikus hírközlési szolgáltató területén biztosít.

65. Kizárólagos jogok: egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezheti az adott tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.

66. Közös eszközhasználat: az elektronikus hírközlési építmények, valamint az elektronikus hírközlő eszközök, így többek között az információs rendszerek közös használata. A helymegosztás a közös eszközhasználat különös formája.

67. Közvetítő szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződése alapján biztosítja az előfizető választása szerinti esetekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás elérését.

68. Közvetítőválasztás: az elektronikus hírközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közvetítő szolgáltatót, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval összekapcsoláson keresztül nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújt, amely az alábbi módokon vehető igénybe:

Közvetítő-előválasztás: az előfizető szerződésben köti ki a közvetítő szolgáltatót és a hívás közvetítőválasztó előtét alkalmazása nélkül lehetséges.

Hívásonkénti közvetítőválasztás: az előfizető egy-egy híváshoz a közvetítő szolgáltatót szolgáltató-választó előtét tárcsázásával – az esetleges előválasztástól is eltérően – határozza meg.

69.⁵¹⁸ Közzététel: e törvény által a Hatóság számára közzétenni rendelt információ hozzáférhetővé tétele a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az arra vonatkozó eljárás szerint, valamint a Hatóság internetes oldalain haladéktalanul.

70. Különleges jogok: korlátozott számú vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban, egy adott földrajzi területen belül biztosított jogok,

a) amelyek odaítélése során a feljogosított vállalkozások kijelölése, vagy azok számának korlátozása nem objektív, arányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történik, vagy

b) amelyek egyes vállalkozásoknak nem objektív, arányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítanak olyan jogszabályi vagy szabályozási előnyöket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják más vállalkozások lehetőségét arra, hogy ugyanolyan elektronikus hírközlési tevékenységre vállalkozzanak, ugyanazon földrajzi területen belül, lényegében azonos feltételek mellett.

70/a.⁵¹⁹ Meghatalmazott képviselő: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott személy.

71. Mobil rádiótelefon hálózat: olyan földfelszíni rádiótávközlő hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú telefon összeköttetésének felépítését.

72. Mobil rádiótelefon szolgáltatás: olyan nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője – mobil rádiótelefon hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott – nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. E szolgáltatás beszédátvitelre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és egyéb szolgáltatásokra (például adatátviteli szolgáltatások, rövid szöveges üzenetküldés, WAP, GPRS alapú szolgáltatások) szolgál.

73.⁵²⁰ Multiplex technikai szolgáltató: az olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amely a hozzá eljuttatott rádió- és televízióműsorokból, illetve más adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állít elő, és ezt digitális műsorterjesztéssel továbbítja, vagy továbbíttatja.

74.⁵²¹ Műsorelosztás: olyan műsorterjesztés, amely során az előfizető, vagy felhasználó elektronikus hírközlő végberendezése meghatározott földrajzi helyen csatlakozik a műsorterjesztő átviteli rendszerhez.

75.⁵²² Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve televízióműsorokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.

76.⁵²³

77.⁵²⁴ Műsorterjesztés: az 5/a. pont szerinti bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.

78. Nagyfrekvenciás jel: nem rádiótávközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.

79. Nagyfrekvenciás mellékhatás: olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.

80. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú, nem elektronikus hírközlő berendezés.

81. Nem azonosítható hívószám: az a hívószám, amely az előfizető számára kiállított tételes számlamellékletben személyes adatok védelme érdekében nem szerepel.

82. Nemföldrajzi szám: az ANFT által meghatározott különleges számcsoportba tartozó telefon hívószám, amelyhez tartozó hozzáférés földrajzi helye csak számfordítással állapítható meg.

83. Nemzetközi hívás: olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni.

84. Nettó elkerülhető költség: az a költség, amelyet a hatékony szolgáltató az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában el tudna kerülni. A nettó elkerülhető költség számításakor figyelembe kell venni azokat a bevételeket és egyéb (közvetett) hasznokat, amelyeket az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megszüntetésével a szolgáltató elveszítene.

85. Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat.

86. Nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás (telefon szolgáltatás): olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetővé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint minden esetben a segélyhívó szolgáltatások és – a körülményektől függően – egyéb szolgáltatások (többek között kezelői szolgáltatások, tudakozó, előfizetői névjegyzék és nyilvános telefonállomás, emelt díjas szolgáltatások, a fogyatékkal élő előfizetők részére nyújtott szolgáltatások, illetve földrajzi elhelyezkedéstől független szolgáltatások) elérését.

87. Nyilvános telefonhálózat (telefonhálózat): olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, amelyen részben vagy egészben nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatást nyújtanak, illetve amely alkalmas hálózati végpontok között beszéd, továbbá más kommunikációra, így különösen a telefax és adatkommunikációra.

88. Nyilvános telefonállomás: a nagyközönség rendelkezésére álló távbeszélő végberendezés, amelynek használatára vonatkozóan a fizetőeszköz lehet pénzérme, hitelkártya, illetve előrefizetett kártya, beleértve a hívókódokkal használatos kártyákat.

89. Összekapcsolás: egyazon vagy különböző elektronikus hírközlési szolgáltatók által használt elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve elérhessenek más szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. A szolgáltatást az összekapcsolásban részes felek vagy a hálózatukhoz hozzáféréssel rendelkező más szolgáltatók nyújthatják. Az összekapcsolás a hozzáférés sajátos fajtája, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre.

90. Rádióállomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés vagy adó- és vevőberendezés-csoport a tartozékokkal együtt, valamely rádiótávközlési szolgálatnak vagy a rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából.

91. Rádióberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni rádiótávközlés vagy űrtávközlés céljára felosztott rádiófrekvenciás spektrum felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adása és vétele útján távközlésre.

92. Rádióhullámok: olyan elektromágneses hullámok, amelyek mesterséges vezető nélkül terjednek a térben.

93. Rádióspektrum: a 9 kHz és 3000 GHz közötti frekvenciatartomány.

94. Rádiószolgálat: a Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban levő jogszabályban meghatározott rádiótávközlési szolgálatok és a rádiócsillagászati szolgálat együttese.

95. Rádiótávközlő hálózat: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyben az információátvitel egészben, illetőleg jelentős mértékben rádiófrekvenciás jelek adásával és vételével valósul meg.

96. Ráépülő előfizetői szolgáltatás: valamely hálózati szolgáltatással összefüggő olyan előfizetői szolgáltatás, amelynek a hálózati szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól eltérő szolgáltató általi gazdaságos nyújtásához az adott hálózati szolgáltatás igénybevétele a technika fejlettségének adott szintjén feltétlenül szükséges. A jelen meghatározás alkalmazásában valamely előfizetői szolgáltatást a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerűen helyettesítő szolgáltatásokat is figyelembe kell venni.

97.⁵²⁵ Referenciaajánlat: a Hatóság határozata alapján a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által kötelezően közzétett, a megajánlott hálózati szolgáltatásokat, illetőleg azok jogi, műszaki, pénzügyi feltételeit részletező ajánlat.

98. Rendező: a helyi hurok értelmezésében olyan csatlakozásra megfelelő szerelvény, amelyben az érintett helyi hurok vagy helyi alhurok egyedi leválasztó eszközei találhatók.

99. Segélyhívás: a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal vagy az európai harmonizált segélyhívószámmal.

99/A.⁵²⁶ Sikertelen hívás: minden olyan telefonhívás (beleértve a beszédalapú – akár hagyományos, akár IP-alapú – telefonálást, az üzenetrögzítővel való kapcsolatot, a konferenciahívást és az adathívást) vagy kiegészítő szolgáltatás (beleértve a hívástovábbítást és hívásátirányítást), amelynél a hálózati kapcsolat sikeresen létrejött, de a hívás megválaszolatlan maradt (nem fogadott vagy elutasított hívás), illetőleg hálózatkezelői beavatkozás miatt a létrejött kapcsolat automatikusan azonnali bontásra került (foglalt, kikapcsolt vagy más okból nem elérhető állomás hívása).

100.⁵²⁷ Tagállamok közötti piac: az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy azok jelentős részére kiterjedő, az Európai Bizottság által meghatározott piac.

101. Távirat: a felhasználó – az elektronikus hírközlési szolgáltató és/vagy postai szolgáltató közreműködésével – feladott szöveges közleménye, amelyet a szolgáltatók kézbesítés vagy elektronikus hírközlő végberendezés közvetítésével juttatnak el a címzetthez.

102. Távoli helymegosztás: olyan helymegosztás, amely esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményéhez közel, de különállóan kerülnek elhelyezésre.

103. Telepítés: rádióállomás, rádiótávközlő rendszer, illetőleg rádiótávközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, illetőleg kísérleti üzemeltetés nélkül.

104. Teljesen felosztott költségek költségszámítási módszere (FDC): a szolgáltató szokásos vállalkozási tevékenységével, nyújtott szolgáltatásaival kapcsolatban álló, ténylegesen felmerült költségek és ráfordítások tevékenységi alapon történő meghatározása és felosztása költségkategóriákba, tevékenységekre és szolgáltatásfajtákra. A teljesen felosztott költségek költségszámítási módszerének egy fajtája a múltbeli költségeken alapuló teljesen felosztott költségek (HCA-FDC) költségszámítási módszere.

105.⁵²⁸ Titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés: az elektronikus hírközlő hálózaton és elektronikus hírközlő eszközökkel az elektronikus hírközlési tevékenység során, illetve azzal összefüggésben keletkezett, továbbított információk, adatok kiválasztása, kicsatolása, technikai eszközzel történő rögzítése és megismerése az arra külön törvényben felhatalmazott szervek által.

106. Transzferár: azon szolgáltatás egységének meghatározott módszertan szerint számított ellenértéke, amelyet egy szolgáltató egyik üzletága nyújt egy másik üzletága részére.

107. Űrszegmens: távközlési műholdas rendszer része, mely magában foglalja a műholdat és a műholdkövetési, távmérési és távvezérlési funkcióit, valamint a műholdak részére logisztikai támogatást nyújtó földi berendezéseket.

108. Üzletág: a szolgáltató tevékenységi körén belüli, a számviteli szeparációs kimutatásokban elkülönítetten nyilvántartandó területek, amelyek úgy működnek, mintha önállóan gazdálkodó szervezetek lennének.

109. Üzleti titok: a Ptk. 81. §-a szerinti üzleti titok.

110.⁵²⁹ Vállalkozás: Az a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is – amelynek a Magyar Köztársaság területén tanúsított, vagy hatásaiban itt érvényesülő piaci magatartása részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódik.

111.⁵³⁰ Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.

A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 24-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. november 27.

A 4. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

Lásd a 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletet.

⁴

Az 5. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 5. § (1) bekezdés a)–f) pontját a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶

Az 5. § (1) bekezdésének g)–h) pontját a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷

Az 5. § (1) bekezdés i) pontját a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸

Az 5. § (1) bekezdésének k) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

Az 5. § (1) bekezdés l) pontja a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az 5. § (1) bekezdés m) pontját a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹¹

Az 5. § (1) bekezdés o) pontját a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²

Az 5. § (1) bekezdés p) pontját a 2009: CXXXIII. törvény 14. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

Az 5. § (1) bekezdés r) pontját a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴

Az 5. § (1) bekezdés s) pontja a 2010: LXXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

Az 5. § (1) bekezdés t) pontját a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁶

Az 5. § új (2) bekezdését a 2009: CXXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. Alkalmazására lásd e módosító törvény 14. § (1) bekezdését.

¹⁷

Az 5. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése.

¹⁸

A 7. §-t a 2010: LXXXII. törvény 41. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A 8. §-t a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁰

A III. Fejezet címe a 2010: LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

A 9. §-t megelőző alcím a 2010: LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 9. § a 2010: LXXXII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 10. § nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴

A 10. § c) pontját a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 10. § k) pontját a 2004: LII. törvény 6. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CIX. törvény 92. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁶

A 10. § p) pontja a 2009: CXXXIII. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 14. § (1) bekezdését.

²⁷

A 10. § q) pontját a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁸

A 10. § új s) pontját a 2005: CLXXI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti s) pont jelölését t) pontra változtatva..

²⁹

A 10. § új t) pontját a 2006: CIX. törvény 92. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti t) pontjának jelölését u) pontra változtatta.

³⁰

A 10. § t) – eredeti s) – pontjának jelölését u) pontra változtatta a 2006: CIX. törvény 92. § (1) bekezdése.

³¹

A 10. § v) pontját a 2010: LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

³²

A 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³

A 11. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴

A 11. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

A 12. § nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶

A 13. § a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba. A hatálybalépés időpontja 2004. május 1.

³⁷

A 13. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸

A 13. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹

A 13. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰

A 14. §-t megelőző alcím a 2010: LXXXII. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹

A 14. § a 2010: LXXXII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 14/A. §-t a 2010: LXXXII. törvény 2. § (5) bekezdése iktatta be.

⁴³

A 15. § a 2010: LXXXII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

A 16. § a 2010: LXXXII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

A 17. § a 2010: LXXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

A 17/A. §-t a 2010: LXXXII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁴⁷

A 18. § a 2010: LXXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

A 18/A. §-t a 2010: LXXXII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁴⁹

A 19. §-t megelőző alcím a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 19. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

A 19. § (2) bekezdését a 2006: LVII. törvény 77. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵²

A 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵³

A 20. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A 20. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 20. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 21. §-t megelőző alcím a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A 21. § (1) bekezdése a 2005: CLXXI. törvény 15. § (4) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 21. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 21. § (3) bekezdését a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁰

A 21. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶¹

A 21. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶²

A 21. § (6) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (13) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1. napját követőn indított eljárásokban kell alkalmazni.

⁶³

A 22. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: LXXXII. törvény 41. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁴

A 23. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 288. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A 23. § a 2009: LVI. törvény 288. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁶

Lásd a 2004: CXL. törvényt.

⁶⁷

A 24. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2007: CLXXIV. törvény 1. §-a, nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁸

A 24. § (2) bekezdését a 2007: CLXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva, szövege a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁹

A 25. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 25. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷¹

A 26. § a 2010: LXXXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷²

Lásd a 2004: CXL. törvény 42–43. §-át.

⁷³

A 27. § második mondata a 2004: CXL. törvény 179. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁴

Lásd a 2004: CXL. törvényt.

⁷⁵

A 28. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A 28. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁷

A 28. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁸

A 28. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁹

A 28. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁰

A 29. § (1) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (32) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸¹

A 30. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸²

A 30. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸³

A 30. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁴

A 30. § (7) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (32) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁵

A 31. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2004: CXL. törvény 179. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 290. §-a, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁶

A 31. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 31. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 31. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁹

A 32. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁰

A 32. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹¹

A 33. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹²

A 33. § (2) bekezdésének c) pontja a 2007: LXXIV. törvény 47. § (3) bekezdésének c) pontja és 49. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹³

A 33. § (2) bekezdésének g) pontját a 2007: LXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁴

A 33. § (2) bekezdésének h) pontját a 2007: LXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁵

A 33. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A 33. § (3) bekezdésének c) pontját a 2007: LXXIV. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁷

A 33. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁸

A 33. § (7) bekezdése a 2007: LXXIV. törvény 49. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁹

A 34. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

A 34. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰¹

A 34. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 35. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰³

A 35. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴

A 35. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

A 36. § (1) bekezdésének záró szövegrésze a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁶

A 36. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷

A 36. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸

A 36. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A 37. § a 2010: LXXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰

A V. Fejezet címe a 2010: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹¹¹

A 38. § a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹²

A 39. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: LXXXII. törvény 41. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹¹³

A 40. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 41. § (1) bekezdés e) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁵

A 41. § (3)–(4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 290. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹⁶

A 42. § a 2010: LXXXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

A 43. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 290. §-a, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁸

A 43. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁹

A 44. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁰

A 44. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²¹

A 44. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹²²

A 44. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹²³

A 44. § (4) bekezdése a 2005: CLXXI. törvény 15. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 44. § (5) bekezdését a 2005: CLXXI. törvény 15. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²⁵

A 45. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁶

A 45. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁷

A 45. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 45. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁹

A 45. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁰

A 46. §-t megelőző alcím a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³¹

A 46. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 288. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³²

A 46. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³³

A 46. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁴

A 47. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁵

A 47. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁶

A 48. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁷

A 48. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁸

A 48. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁹

A 48. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁰

A 49. §-t megelőző alcím a 2010: LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴¹

A 49. § a 2010: LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴²

A 49/A. §-t a 2010: LXXXII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴³

Az 50. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

Az 50. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁵

Az 50. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

Az 50. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁷

Az 50. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸

Az 50. § (8) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹

Az 50. § (9) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁰

Az 50. § (10) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

Az 50. § (11) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵²

Az 51. § a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

¹⁵³

Az 51. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴

Az 51. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

Az 52. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

Az 52. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

Az 52. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

Az 53. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

Az 53. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁰

Az 53. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶¹

Az 53. § (4) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶²

Az 54. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶³

Az 54. § (2) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

Az 55. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

Az 55. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁶

Az 56. § a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁷

Az 57. § (1) bekezdése a 2005: CLXXI. törvény 15. § (4) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁸

Az 57. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁹

Az 57. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰

Az 58. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷¹

Az 58. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷²

Az 58. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷³

Az 58. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁴

Az 58. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁵

Az 59. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

Az 59. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 92. § (2) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁷

Az 59. § (4)–(6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁸

Az 59. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁹

Az 59. § (8) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

Az 59. § (9) bekezdését a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁸¹

A 61. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸²

A 62. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸³

A 62. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁴

A 62. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵

A 62. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

A 62. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 63. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

A 63. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁹

A 63. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁰

A 63. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹¹

A 63. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹²

A 63. § (5) bekezdésének b) pontja a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹³

A 64. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁴

A 64. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁵

A 65. §-t a 164. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától kell alkalmazni; amennyiben e törvény szerinti egyes eljárások során e rendelkezés szerinti eljárási cselekményeket is el kell végezni, úgy ezen eljárások ezen időpontig felfüggesztésre kerülnek.

¹⁹⁶

A 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁷

A 65. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

A 65. § (3) bekezdés nyitó és záró szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁹

A 65. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰⁰

A 65. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰¹

A 65. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰²

A 66. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰³

A 66. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰⁴

A 66. § (2) bekezdésének f) pontját a 2009: LVII. törvény 46. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁰⁵

A 66. § (2) bekezdés g) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰⁶

A 66. § (2) bekezdésének i) pontja a 2009: LVI. törvény 288. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰⁷

A 66. § (2) bekezdésének j) pontját a 2009: LVI. törvény 290. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰⁸

A 66. § (4) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (32) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰⁹

A 67. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁰

A 67. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹¹

A 67. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹²

A 67. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹³

A 67. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁴

A 67. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁵

A 67. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A 68. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁷

A 68. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁸

A 68. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁹

A 68. § (3) bekezdésének a) pontja a 2007: CLXXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

²²⁰

A 68. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2004: CXL. törvény 179. § (5) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 289. § (1)–(2) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²¹

Lásd a 2004: CXL. törvényt.

²²²

A 68. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²³

A 68. § (4) bekezdésének c) pontja a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²⁴

A 68. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 68. § (5) bekezdésének c) pontja a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának n) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁶

A 68. § (5) bekezdésének d) pontja a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának n) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁷

A 68. § (5) bekezdésének e) pontját a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának m) pontja hatályon kívül helyezte.

²²⁸

A 68. § (6) bekezdésének második mondatát a 2009: LVI. törvény 288. § (4) bekezdése iktatta be, a (6) bekezdés szövege a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²⁹

A 68. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³⁰

A 68. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 288. § (5) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³¹

A 68. § (9) bekezdése a 2009: LVI. törvény 288. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²³²

A 68. § (10) bekezdését a 2009: LVI. törvény 288. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³³

A 69. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²³⁴

A 69. § (2) bekezdése a 2007: LXXIV. törvény 49. § (8) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³⁵

A 69. § (3) bekezdésének második mondata a 2007: LXXIV. törvény 49. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³⁶

A 69. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³⁷

A 69. § (7) bekezdés c) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³⁸

A 69. § (9) bekezdését a 2007: LXXIV. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

²³⁹

Lásd a 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendeletet.

²⁴⁰

A 70. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴¹

A 70. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴²

A 70. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴³

A 71. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴⁴

A 72. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴⁵

A 72. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

A 72. § (8) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁷

A VII/A. fejezetet [73/A–73/B. §] a 2006: CIX. törvény 94. §-a iktatta be.

²⁴⁸

A 73/A. § a 2010: LXXXII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁹

A 73/B. § a 2010: LXXXII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁰

A 73/C. §-t a 2010: LXXXII. törvény 12. §-a iktatta be.

²⁵¹

A 74. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵²

A 74. § (5) bekezdésének b)–c) pontját a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁵³

A 75. § a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

²⁵⁴

A 76. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

A 76. § (2) bekezdés c) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁶

A 76. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (1) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

A 76. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁸

A 76. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁹

A 76. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶⁰

A 76. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶¹

A 76. § (8) bekezdése a 2007: CLXXIV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶²

A 77. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶³

A 78. § a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶⁴

A 78/A. §-t a 2007: CLXXIV. törvény 4. §-a iktatta be.

²⁶⁵

A 78/A. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶⁶

A 78/A. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶⁷

A 78/A. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶⁸

A 78/A. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶⁹

A 78/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷⁰

A 79. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷¹

A 79. § a 2009: LVI. törvény 288. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷²

A 79. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷³

A 80. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 288. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷⁴

A 80. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 288. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷⁵

A 80. § (3) bekezdésének a) pontja a 2004: LXIX. törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított és a 2007: CLXXIV. törvény 17. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

A 80. § (3) bekezdésének b) pontja a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷⁷

A 80. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷⁸

A 80. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

A 82. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸⁰

A 82. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸¹

A 83. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸²

A 84. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 290. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸³

A 84. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 16. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸⁴

A 84. § (9) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸⁵

A 84. § (10) bekezdését a 2009: LVI. törvény 288. § (9) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸⁶

Lásd a 11/2005. (IX. 28.) IHM rendeletet.

²⁸⁷

A 88. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸⁸

A 89. § a 2007: LXXIV. törvény 49. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁹

A 89. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁰

A 92. § a 2007: CLXXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁹¹

A 94. § (2) bekezdése a 2007: LXXIV. törvény 49. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹²

A 94. § (4) bekezdését a 2007: LXXIV. törvény 47. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹³

A 95. § a 2007: LXXIV. törvény 49. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁴

A 95. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

A 95. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 290. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹⁶

A 96. § a 2007: LXXIV. törvény 49. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁷

A 99. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

A 100. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁹

A 100. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁰

A 100. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰¹

A 100. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰²

A 101. § a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰³

A 102. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

A 102. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁵

A 103. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁶

A 103. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁷

A 103. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁸

A 103. § (4) bekezdés d) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

A 104. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁰

A 105. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹¹

A 105. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹²

A 105. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹³

A 105. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁴

A 106. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁵

A 106. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁶

A 106. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁷

A 106. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁸

A 106. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁹

A 107. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²⁰

A 108. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²¹

A 108. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: LII. törvény 6. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

³²²

A 108. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²³

A 108. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²⁴

A 108. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²⁵

A 109. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: XLVII. törvény 45. § (7) bekezdésének a) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²⁶

A 109. § (1) bekezdésének c) pontja a 2008: XLVII. törvény 45. § (7) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁷

A 109. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²⁸

A 109. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³²⁹

A 110. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³⁰

A 110. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³¹

A 111. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³²

A 111. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³³

A 111. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³⁴

A 116. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³⁵

A 116. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³⁶

A 117. § a 2007: CLXXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³³⁷

A 117. § a) pontja a 2009: CLI. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³³⁸

A 117. § b) pontja a 2009: CLI. törvény 18. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³³⁹

A 118. § (3) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (20) bekezdése szerint módosított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁴⁰

A 118. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CLI. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁴¹

A 119. § (1) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁴²

A 119. § (2) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁴³

A 119. § (4) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁴⁴

A 120. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CLI. törvény 18. § (5) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁵

A 120. § (1) bekezdés h) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁶

A 120. § (2) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (12) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

A 121. § a 2009: CLI. törvény 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁴⁸

A 121. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁹

A 121. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵⁰

A 121. § (4) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵¹

A 121. § (5) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵²

A 121. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵³

A 121. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵⁴

A 122. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁵

A 122. § (5)–(6) bekezdését a 2009: CLI. törvény 18. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁵⁶

A 122. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁷

A 122. § (8) bekezdését a 2004: LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

³⁵⁸

A 123. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

A 123. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶⁰

A 123. § (6) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (7) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁶¹

A 124. § a 2009: CLI. törvény 18. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶²

A 126. §-t megelőző alcím a 2010: LXXXII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

³⁶³

A 126. § a 2010: LXXXII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁴

A 128. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 126. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁵

A 128. § (3)–(4) bekezdését a 2009: LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. A 2009: LXXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése alapján – az a)–c) pontokban foglalt eltérésekkel – a 2003: C. törvény 2009. október 31-én hatályos 128. § (3)–(4) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül 2011. április 30-ig jogosult az 1996: CXII. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésére.

³⁶⁶

A 129. § (6) bekezdésének c) pontját a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CLXXIV. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 17. § (5) bekezdését.

³⁶⁷

A 129. § (6) bekezdés d) pontja a 2009: LXXXV. törvény 126. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶⁸

A 129. § (6) bekezdés m) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶⁹

A 129. § (8) bekezdését a 2007: CLXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷⁰

A 130. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷¹

A 130. § (4) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 45. § (4) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷²

A 134. § (7) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷³

A 138. § (3) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 45. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁴

A 138. § (8) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 45. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁵

A 142. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷⁶

A 144. § (5) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 45. § (7) bekezdésének c) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷⁷

A 144. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷⁸

A 145. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁹

A 148. § a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

³⁸⁰

A 148. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 14. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸¹

A 150. § (1) bekezdésének b) pontja a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

³⁸²

A 150. § (1) bekezdésének c) pontja a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

³⁸³

A 151. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸⁴

A 151. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸⁵

A 151. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸⁶

A 152. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸⁷

A 152. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸⁸

A 152. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸⁹

A 152. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁰

A 152. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹¹

A 152. § (6) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹²

A 153. § a 164. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

³⁹³

A 153. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁴

A 153. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁵

A 153. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁶

A 153. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁷

A 155. § (5) bekezdése a 2007: CLXXIV. törvény 17. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁸

A 155. § (6) bekezdése a 2009: CLV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

³⁹⁹

A 156. § (3) bekezdése a 2007: CLXXIV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁰

A 156. § (7) bekezdése a 2007: CLXXIV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰¹

A 156. § (9) bekezdését a 2007: CLXXIV. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰²

A 156. § (10) bekezdését a 2007: CLXXIV. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰³

A 157. § a 2007: CLXXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 17. § (6)–(7) bekezdését.

⁴⁰⁴

A 158. § (2) bekezdése a 2005: LXII. törvény 158. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁵

A 158. § (7) bekezdésének b) pontja a 2005: LXII. törvény 158. § (5) bekezdésével megállapított és a 2007: CLXXIV. törvény 17. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁶

A 159. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CLXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁷

A 159/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CLXXIV. törvény 13. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 17. § (6)–(7) bekezdését.

⁴⁰⁸

A 159/A. § (5) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (32) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁹

A 160. § (2) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg; e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

⁴¹⁰

A 160. § (4) bekezdésének b) pontja a 2007: XCIV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹¹

A 162. § (1) bekezdése a 2008: XLVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹²

A 162. § (2) bekezdése a 2008: XLVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹³

A 162. § (3) bekezdése a 2007: XCIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁴

A 163. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴¹⁵

A 163/A. §-t a 2009: LVI. törvény 288. § (10) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴¹⁶

A 163/A. § (2) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴¹⁷

A 163/A. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴¹⁸

A 165–166. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 630. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁹

A 167. § (1) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁰

A 167. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 630. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²¹

A 167. § (3) bekezdése a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴²²

A 167. § (4)–(5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 630. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²³

A 168. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: LXXXII. törvény 41. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴²⁴

A 169. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 630. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²⁵

A 170–181. §-t a 2010: LXXXII. törvény 41. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴²⁶

A 181/A. §-t a 2010: LXXXII. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴²⁷

A 181/B. §-t a 2010: LXXXII. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴²⁸

A 182. § a 164. § (2) bekezdése alapján 2003. november 27. napján lépett hatályba.

⁴²⁹

Lásd a 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletet.

⁴³⁰

Lásd a 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendeletet.

⁴³¹

Lásd a 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁴³²

A 182. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴³³

Lásd a 97/2010. (III. 31.) Korm. rendeletet.

⁴³⁴

Lásd a 100/2004. (IV. 27.) Korm. rendeletet.

⁴³⁵

Lásd a 164/2005. (VIII. 16.) Korm., 184/2005. (IX. 13.) Korm. rendeletet.

⁴³⁶

Lásd a 46/2004. (III. 18.) Korm. rendeletet, a 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

⁴³⁷

Lásd a 73/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet.

⁴³⁸

Lásd a 180/2004. (V. 26.) Korm. rendeletet.

⁴³⁹

Lásd a 229/2008. (IX. 12.) Korm. rendeletet, a 97/2010. (III. 31.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁰

Lásd a 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletet.

⁴⁴¹

Lásd a 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendeletet.

⁴⁴²

A 182. § (2) bekezdésének j) pontja a 2004: LII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴³

Lásd a 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁴

Lásd a 98/2005. (V. 26.) Korm. rendeletet, a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendeletet, a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 109/2007. (V. 15.) Korm. rendeletet, a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁵

A 182. § (2) bekezdés l) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁶

Lásd a 236/2004. (VIII. 13.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁷

A 182. § (2) bekezdés n) pontját a 2009: CLI. törvény 18. § (9) bekezdése iktatta be.

⁴⁴⁸

Lásd a 97/2010. (III. 31.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁹

Lásd a 35/2004. (XII. 28.) IHM rendeletet, a 6/2006. (V. 17.) IHM rendeletet.

⁴⁵⁰

Lásd a 35/2004. (XII. 28.) IHM rendeletet.

⁴⁵¹

Lásd a 6/2004. (IV. 13.) IHM rendeletet, a 6/2006. (V. 17.) IHM rendeletet.

⁴⁵²

A 182. § (3) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵³

Lásd a 6/2004. (IV. 13.) IHM rendeletet, a 6/2006. (V. 17.) IHM rendeletet.

⁴⁵⁴

A 182. § (3) bekezdésének g) pontja a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése, a 2009: CXXXIII. törvény 14. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁵

Lásd az 5/2004. (IV. 13.) IHM, a 11/2004. (IV. 22.) IHM, a 35/2004. (XII. 28.) IHM rendeletet, a 6/2006. (V. 17.) IHM rendeletet.

⁴⁵⁶

Lásd a 6/2006. (V. 17.) IHM rendeletet.

⁴⁵⁷

Lásd a 6/2004. (IV. 13.) IHM rendeletet, a 6/2006. (V. 17.) IHM rendeletet.

⁴⁵⁸

A 182. § (3) bekezdés j) pontját a 2010: LXXXII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁹

A 182. § (3) bekezdés k) pontját a 2010: LXXXII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁰

Lásd a 11/2004. (IV. 22.) IHM rendeletet, a 23/2007. (II. 23.) GKM rendeletet.

⁴⁶¹

A 182. § (4) bekezdésének b) pontja a 2004: LII. törvény 3. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁶²

Lásd a 20/2003. (XII. 27.) IHM rendeletet, a 15/2004. (IV. 24.) IHM rendeletet, a 24/2007. (II. 23.) GKM rendeletet.

⁴⁶³

A 182. § (4) bekezdés c) pontját a 2009: CLI. törvény 18. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁶⁴

A 182. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁵

Lásd a 11/2005. (IX. 28.) IHM rendeletet.

⁴⁶⁶

A 182. § (4) bekezdés e) pontja a 2009: CLI. törvény 18. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁷

Lásd a 7/2004. (IV. 20.) IHM, a 18/2004. (IV. 29.) IHM rendeletet, a 9/2010. (IV. 21.) MeHVM rendeletet.

⁴⁶⁸

Lásd a 18/2003. (XII. 27.) IHM rendeletet.

⁴⁶⁹

Lásd az 55/2007. (V. 31.) GKM rendeletet.

⁴⁷⁰

A 182. § (4) bekezdésének h) pontja a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése és 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷¹

A 182. § (4) bekezdésének i) pontját a 2006: CIX. törvény 93. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁷²

A 182. § (4) bekezdés k) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷³

Lásd a 15/2004. (IV. 24.) IHM rendeletet.

⁴⁷⁴

Lásd a 24/2004. (VIII. 16.) IHM rendeletet, a 4/2010. (III. 26.) MeHVM rendeletet.

⁴⁷⁵

Lásd a 9/2004. (IV. 22.) IHM rendeletet.

⁴⁷⁶

Lásd a 19/2003. (XII. 27.) IHM rendeletet.

⁴⁷⁷

Lásd a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendeletet.

⁴⁷⁸

Lásd a 27/2004. (X. 6.) IHM rendeletet.

⁴⁷⁹

A 182. § (4) bekezdés r) pontja a 2009: CLI. törvény 18. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁰

Lásd a 3/2004. (III. 4.) IHM rendeletet.

⁴⁸¹

Lásd a 16/2003. (XII. 27.) IHM rendeletet.

⁴⁸²

A 182. § (4) bekezdésének t) pontját a 2007: CLXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

⁴⁸³

A 182. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁴

Lásd a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendeletet.

⁴⁸⁵

A 182. § (6) bekezdését a 2010: LXXXII. törvény 41. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁸⁶

A 182. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2009: LVI. törvény 289. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁷

Lásd a 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendeletet.

⁴⁸⁸

A 182. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁹

Lásd a 19/2004. (VI. 12.) IHM rendeletet.

⁴⁹⁰

A 182. § (9) bekezdését a 2009: LVI. törvény 288. § (11) bekezdése iktatta be.

⁴⁹¹

A 183. § (1)–(2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 95. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹²

A 183. § (3)–(4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 630. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹³

A 183. § (5) bekezdését a 2004: XXV. törvény 44. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁴

A 183. § (6)–(7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 630. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁵

A 184. § (3) bekezdését a 2007: LXVII. törvény 8. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁶

A 186. § (1) bekezdését a 2010: LXXXII. törvény 41. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁷

A 187. §-t megelőző cím a 2007: LXXIV. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁸

A 187. § a 2007: CLXXIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁹

A 187. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 288. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁰

A 187. § (2) bekezdésének i) pontját a 2009: LVI. törvény 288. § (13) bekezdése iktatta be.

⁵⁰¹

A 188. § 1. pontja a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰²

A 188. § 5/a. pontját a 2007: LXXIV. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁰³

A 188. § 6/A. pontját a 2009: LVI. törvény 288. § (14) bekezdése iktatta be.

⁵⁰⁴

A 188. § 11. pontja a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁵

A 188. § 16. pontja a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁶

A 188. § 23. pontja a 2007: LXXIV. törvény 49. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁷

A 188. § 25/A. pontját a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁰⁸

A 188. § 29. pontja a 2009: LVI. törvény 288. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁹

A 188. § 29/A. pontját a 2009: LVI. törvény 288. § (15) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁰

A 188. § 32. pontja a 2009: LVI. törvény 288. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹¹

A 188. § 39. pontja a 2009: LVI. törvény 288. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹²

A 188. § 49. pontja a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹³

A 188. § 56. pontja a 2007: LXXIV. törvény 49. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵¹⁴

A 188. § 56/a. pontját a 2009: LVI. törvény 288. § (18) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁵

A 188. § 57. pontjának c) alpontját a 2009: LVI. törvény 288. § (19) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁶

A 188. § 62. pontja a 2009: LVI. törvény 288. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁷

A 188. § 64. pontja a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁸

A 188. § 69. pontja a 2008: LXXXII. törvény 31. § (19) bekezdése, a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵¹⁹

A 188. § 70/a. pontját a 2009: LVI. törvény 288. § (21) bekezdése iktatta be.

⁵²⁰

A 188. § 73. pontja a 2007: LXXIV. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²¹

A 188. § 74. pontja a 2007: LXXIV. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²²

A 188. § 75. pontja a 2007: LXXIV. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²³

A 188. § 76. pontját a 2007: LXXIV. törvény 47. § (3) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁴

A 188. § 77. pontja a 2007: LXXIV. törvény 51. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁵

A 188. § 97. pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵²⁶

A 188. § 99/A. pontját a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be.

⁵²⁷

A 188. § 100. pontja a 2004: LXIX. törvény 14. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁸

A 188. § 105. pontja a 2007: CLXXIV. törvény 16. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁹

A 188. § új 110. pontját a 2007: LXXIV. törvény 51. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 110. pont számozását 111. pontra változtatva.

⁵³⁰

A 188. § eredeti 110. pontjának számozását a 2007: LXXIV. törvény 51. § (4) bekezdése 111. pontra változtatta.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek