2003. évi CI. törvény

1. § A törvény célja, hogy

2. § (1)² E törvény hatálya a Magyarország területén végzett vagy igénybe vett postai tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybe vevőkre, valamint a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság) terjed ki.

(2) Az országhatárt átlépő postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatásra, valamint az országhatárt átlépő egyéb postai tevékenységekre e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, vagy az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján kötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.

3. § E törvény alkalmazásában:

4. § (1) Postai tevékenység

(2) A postai szolgáltatás lehet egyetemes postai szolgáltatás vagy nem egyetemes postai szolgáltatás.

(3) A postai tevékenység ellátásához a postai tevékenységet végzők – külön jogszabályban meghatározott esetekben, módon és eljárás alapján – közreműködőt vehetnek igénybe.

(4)¹³ Nem postai szolgáltatás

(5)¹⁴ Nem tekinthető saját kézbesítésnek, ennek megfelelően postai szolgáltatásnak minősül a munkaerő-kölcsönzés, illetve a megbízási, vállalkozói jogviszony keretében igénybe vett személlyel történő küldeménytovábbítás, kézbesítés.

(6)¹⁵ Az (5) bekezdés szerinti postai szolgáltatás nem minősül egyetemes postai szolgáltatásnak, amennyiben a feladó saját küldeményeinek más személy vagy szervezet részére történő kézbesítését kizárólag a feladó részére kézbesítést végző személy vagy szervezet végzi, a vele munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest).

5. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartoznak az alábbi szolgáltatások:

(2) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató – a feladó rendelkezése alapján – köteles az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott küldeményekhez ajánlott, továbbá az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott küldeményekhez tértivevény, illetve értéknyilvánítás különszolgáltatást nyújtani.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásoknak igazodniuk kell az igénybevevők szükségleteihez, valamint a technikai, gazdasági és társadalmi környezethez.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató csak részvénytársasági formában működhet. Az egyetemes postai szolgáltató lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese is.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató a levélküldeményekkel, a címzett reklámküldeményekkel, valamint a nyomtatványokkal kapcsolatos postai szolgáltatás teljesítésekor alkalmazhat a küldemény kezelésének gyorsaságán is alapuló küldeménytovábbítási rendszert.

(6) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tömeghatároktól függetlenül nem egyetemes postai szolgáltatás a futárposta, a gyorsposta, az integrált posta és a dokumentumcsere.

6. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglalt különszolgáltatást

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás korlátozható vagy szüneteltethető:

(3)¹⁷ Az egyetemes postai szolgáltatást – a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – az egyetemes postai szolgáltató csak a postaügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), az engedélyes postai szolgáltató pedig a hírközlési hatóság előzetes írásbeli hozzájárulásával szüneteltetheti. A szolgáltató a szüneteltetésről – annak megkezdése előtt – köteles az érintett igénybevevőket hirdetmény útján tájékoztatni.

7. § (1) Kizárólag az egyetemes postai szolgáltató végezheti az alábbi postai szolgáltatásokat (a továbbiakban: fenntartott postai szolgáltatás):

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tömeghatártól és árkorláttól függetlenül nem fenntartott postai szolgáltatás a vakok írását tartalmazó belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos ingyenesen nyújtott postai szolgáltatás.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult a postakürt jelvénynek és a jelvény stilizált változatának az e törvény hatályosságát érintő használatára, valamint ,,Magyarország'' vagy ,,Magyar Posta'' felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési-lenyomat használatára, továbbá ,,Magyarország'' vagy ,,Magyar Posta'' felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező postai értékcikk kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból való kivonására.

8. § (1)¹⁹ Postai szolgáltatást – a 7. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartott postai szolgáltatások kivételével – bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni cég nyújthat, engedély vagy bejelentés alapján.

(2)²⁰ Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatás – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hírközlési hatóság által kibocsátott engedély alapján nyújtható.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatást e törvény erejénél fogva nyújtja.

(4) A hírközlési hatóság a postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról közhitelű nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az engedélyben, illetve a bejelentésben feltüntetett adatokat. Az egyetemes postai szolgáltató adatainak a nyilvántartására az engedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A hírközlési hatóság köteles a postai szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások jegyzékét nyilvános elektronikus adatbázisában folyamatosan frissíteni, valamint azt a hivatalos lapjában évente közzétenni.

(6)²¹

9. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó, de nem fenntartott postai szolgáltatások szolgáltatási engedély alapján nyújthatók. Az ilyen engedély kiadása nem érinti az egyetemes szolgáltatónak az ország egész területén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségét.

(2) A postai szolgáltatási engedély az 5. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási terület egészét lefedő nyújtására kérhető. Egy meghatározott közigazgatási területre több szolgáltató is kérhet engedélyt.

(3) Engedélyhez kötött postai szolgáltatás csak akkor nyújtható, ha a szolgáltatás jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak.

(4)²² A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató teljesítőképessége, továbbá a szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai tevékenységért felelős vezető állású munkavállalójának, illetve az egyéni vállalkozónak a szakmai alkalmassága – külön jogszabályban meghatározott módon – igazolt, és e személyek büntetlen előéletűek, valamint nem állnak postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A tárgyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató rendelkezik a postai küldemények felvételéhez, feldolgozásához, továbbításához és kézbesítéséhez szükséges és alkalmas ingatlanokkal, helyiségekkel, gépjárműparkkal és műszaki berendezéssel, továbbá a külön jogszabályban meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal és a hírközlési hatóság által jóváhagyott általános szerződési feltételekkel.

(6) A szolgáltatás nyújtásának személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az engedély kiadásának egyéb feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(7)²³ A szolgáltatási engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

(8) A szolgáltatási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

9/A. §²⁹ (1) Az egyéni vállalkozó, a cégnyilvántartásban szereplő, valamint az a kérelmező, amelynek létrejötte más nyilvántartásba vételhez kötött, jogszerű működését a kérelemhez benyújtott 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, vállalkozói igazolványának másolatával vagy a nyilvántartásba vételt igazoló okirattal vagy annak hitelesített másolatával igazolhatja.

(2) Ha a kérelmező a jogszerű működését nem igazolja, a hírközlési hatóság a jogszerű működés elbírálásához szükséges adatok igazolása vagy szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető szervet.

(3)³⁰ A 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

(4)³¹ A hírközlési hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hírközlési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, valamint a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5)³² A hírközlési hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

10. § (1)³³ A nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatást nyújtó köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a megkezdés előtt a hírközlési hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2)³⁴ A bejelentésnek a szolgáltatást nyújtani kívánó személy, illetve szervezet, valamint képviselője nevét, illetve cégnevét, lakcímét, illetve székhelyét, továbbá a 9. § (7) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a 9. § (8) bekezdésében foglaltakat.

(4)³⁵ A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentést tevő megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához előírt jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a 9/A. § szerint jár el. Ha a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentő megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a bejelentett szolgáltatást nyilvántartásba kell venni.

(5)³⁶ A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a bejelentésben foglalt adatok és a bejelentéshez csatolt mellékletek alapján megállapítható, hogy a bejelentett postai szolgáltatás nem nyújtható bejelentés alapján, vagy a bejelentő nyilvántartásba vétele egyéb módon jogszabálysértő lenne.

(6)³⁷

(7) A szolgáltató köteles tájékoztatni a hírközlési hatóságot, ha a postai szolgáltatás nyújtását – a bejelentés ellenére – a nyilvántartásba vételtől számított száznyolcvan napon belül nem kezdi meg.

11. § (1) A postai szolgáltatási engedély iránti kérelem, illetve a postai szolgáltatás nyilvántartása céljából tett bejelentés kötelező tartalmi elemeiben bekövetkezett változás esetén a változásokat – a szolgáltatási engedély iránti kérelemre, illetve a postai szolgáltatás bejelentésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon – a hírközlési hatósághoz be kell jelenteni.

(2) A postai szolgáltatás hatósági nyilvántartásban szereplő személyi és tárgyi feltételeiben, a szolgáltatás minőségét és a vagyoni biztosítékot érintő körülményekben, valamint a jogszabályban vagy az általános szerződési feltételekben foglalt egyéb feltételekben bekövetkező változás esetén a postai szolgáltatás engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

12. § (1) A hírközlési hatóság törli a postai szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított száznyolcvan napon belül nem kezdi meg, illetve, ha a jogszabályban foglaltak szerinti – jogerős és végrehajtható – határozatával megtiltotta a szolgáltatás nyújtását.

(2) A postai szolgáltatás nyújtásának megszüntetési szándékát – ha a szolgáltatási engedély eltérően nem rendelkezik, a megszüntetés előtt legalább hatvan nappal –, illetve a postai szolgáltató megszűnését a postai szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A postai szolgáltató köteles egyidejűleg erről az igénybevevőket is tájékoztatni. A megszüntetésről, illetve a megszűnésről és annak időpontjáról szóló tájékoztatást az egész országra kiterjedő szolgáltatás esetén legalább két országos napilapban, ennél kisebb közigazgatási területre kiterjedő szolgáltatás esetén a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A hírközlési hatóság a bejelentés alapján a postai szolgáltatást, illetve a postai szolgáltatót a nyilvántartásából törli. A megszüntetés (megszűnés) bejelentése és a nyilvántartásból való törlés közötti időtartamban a postai szolgáltató

13. § (1) A postai szolgáltatás végzése során fenn kell tartani a jogszabályokban, valamint a szolgáltatási engedélyben vagy a bejelentésben meghatározott feltételeket, továbbá meg kell felelni a jogszabályokban előírt, illetve a postai szolgáltató által a postai szolgáltatási szerződésben vállalt minőségi és egyéb követelményeknek.

(2) A postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, azonos szerződési feltételrendszer keretében köteles nyújtani igénybevevőik számára.

(3) A postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – más postai szolgáltatókkal az üzleti kapcsolatait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, az üzleti kapcsolat jellegének megfelelően köteles kialakítani.

(4) Az igénybevevői bejelentések intézése, a panaszok kivizsgálása, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából

(5) A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek (szervezetek) kötelesek együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint a 30. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatás díj-, költség- és térítésmentes.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszélyhelyzet miatt keletkező üzemzavar elhárításához az egyetemes postai szolgáltatónak a jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott védelmi, felkészülési és katasztrófaelhárítási tervekkel, valamint a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból eredő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal kell rendelkeznie.

(7) Az egyetemes postai szolgáltatónak a veszélyeztetettségi és a minősített időszak esetén alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon – együtt kell működnie az illetékes szervezetekkel.

(8) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a veszélyeztetettségi és a minősített időszakban az intézkedési terv alapján általa tett intézkedések, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott postai szolgáltatások tényleges költségeinek a megtérítésére.

(9) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató a sérelmére történő bűncselekmények elkövetésének megelőzése, illetve a bűncselekmény elkövetőjének felderítése érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazhat, a bűncselekmény felderítésére jogosult szerv felhatalmazása alapján.

(10) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató szolgáltatást vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során gázsprayt, valamint – az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint – gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, azokat azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

14. § (1)³⁸ A postai szolgáltatási szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben (a továbbiakban: üzletszabályzat) csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a postai szolgáltató az üzletszabályzatában olyan szolgáltatásokat és különszolgáltatásokat is meghirdessen, amelyeket e törvény nem szabályoz.

(3) A szerződő felek e törvény szolgáltatási szerződésre és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől – kizárólag az igénybevevő javára – egyező akarattal eltérhetnek.

(4) A postai szolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a postai küldemény felvételével, illetve a szolgáltatás elvállalásával jön létre.

(5) A postai szolgáltató a szerződés teljesítésének megkezdését, illetve nem könyvelt küldemény esetén a feldolgozást a küldeményen elhelyezett – külön jogszabályban részletesen meghatározott követelményeknek megfelelő, a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas – dátumnyomattal köteles igazolni. A feladó és a szolgáltató azonban megállapodhat abban, hogy a – szerződés teljesítésének megkezdését igazoló – dátumnyomatot a szolgáltató helyett a feladó helyezi el a küldeményen.

(6) A postai szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak, a nemzetközi megállapodásoknak és a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározottaknak megfelelő postai küldeményt az azokban foglaltaknak megfelelően felvenni, feldolgozni, továbbítani és a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére kézbesíteni. Az átvételi jogosultság részletes szabályait, a postai szolgáltatások igénybevétele kapcsán alkalmazható meghatalmazás kötelező tartalmi és formai elemeit külön jogszabály állapítja meg.

(7) A postai szolgáltató a postai küldemények feladásának részletes feltételeit, valamint a szolgáltatás nyújtásának részletes szabályait üzletszabályzatában határozza meg. Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatot (illetve annak módosítását) – a bevezetését megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően – postai szolgáltató helyein és internetes honlapján is közzétenni. A szolgáltató hellyel nem rendelkező postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatot (illetve annak módosítását) – a bevezetését megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően internetes honlapján közzétenni.

(8) A postai szolgáltatás igénybevételekor, a feladott postai küldemények közül

(9) A postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha

(10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott tények valamelyike a szerződés megkötését követően jut a postai szolgáltató tudomására, köteles a szolgáltatás teljesítését (illetve annak folytatását) megtagadni, és erről a feladót értesíteni. A teljesítés megtagadásából, illetve a küldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(11) A postai szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha:

15. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a postai küldemény felvételekor kell készpénzben megfizetni, vagy postabélyeggel, illetve egyéb módon leróni. A postai szolgáltató a fizetésre – üzletszabályzatában – ettől eltérő időpontot is meghatározhat.

(2) A levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott válaszdíj szelvényeket köteles elfogadni.

(3) A postai szolgáltató a szolgáltatási díjat a küldemény felvételétől számított egy éven belül követelheti.

(4) A postai szolgáltató a postai küldemény bérmentesítésének a jelölésére kizárólag olyan eszközt, lenyomatot, jelzést, illetve módszert használhat, amelynek alapján megállapítható a postai szolgáltató neve (cégneve), valamint a bérmentesítés értéke, és amely egyértelműen megkülönböztethető más postai szolgáltató bérmentesítésétől.

16. § (1) A postai szolgáltató a postai küldeményt – jogszabályban foglalt eltérésekkel és kivételekkel – a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő részére a feladó által megjelölt helyen, az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, vagy a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevőnek történő átadással köteles kézbesíteni.

(2) A címzetten kívüli egyéb jogosult átvevő a Ptk. általános szabályai szerint felel a postai küldemény címzett részére történő átadásáért.

(3) Könyvelt küldemény átvételének írásban történő elismerése előtt a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) a személyazonosságát külön jogszabályban meghatározott hatósági igazolvánnyal köteles igazolni. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását nem könyvelt küldemény kézbesítése esetén is kérheti.

(4) A személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát a postai szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt – mint a kézbesítést meghiúsító körülményt – a kézbesítési okiraton rögzíti, és a küldeményt visszaküldi a feladónak.

(5) A postai szolgáltató által felvett küldemény, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették, – az ellenkező bizonyításáig – a feladó tulajdonát képezi.

(6) Ha ezt a címzett vagy – az üzletszabályzatban megjelölt szolgáltatások esetén – a feladó az erre irányuló szolgáltatás igénybevételével kéri, a postai szolgáltató a küldeményt – az eredetileg megjelölt címtől eltérően – az igényelt új címre is kézbesítheti (utánküldés szolgáltatás). E szolgáltatás és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató címnyilvántartás (név, lakcím, székhely, illetve telephely) vezetésére jogosult.

(7) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet

(8) Kézbesíthetetlen küldemény esetén a postai szolgáltató a küldeményt köteles őrizni. Az őrzésre a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók a következő eltérésekkel: a postai szolgáltató

(9) A postai szolgáltató a (8) bekezdés bb) alpontja és c) pontja alapján történt értékesítésből befolyt összeget – a felmerült költségek levonását követően, e költségek egyidejű feltüntetése mellett – bírósági letétbe helyezi.

17. § (1) A postai szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött postai küldeményt – a vámjogszabályoknak megfelelően – vámellenőrzés céljából a vámhatóságnak bemutatja.

(2) A postai szolgáltató a külföldről érkező olyan postai küldeményt, amely vámköteles árut tartalmaz, a vámjogszabályoknak megfelelően a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja, és erről a címzettet értesíti.

(3) A postai szolgáltató a külföldre küldött olyan postai küldeményt, amely nem vámkezelhető – ha a vámjogszabályok vagy a feladó másként nem rendelkezik – visszairányítja a feladóhoz.

18. § (1) A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá késedelmes teljesítése következtében az igénybevevővel vagy harmadik személlyel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 19–27. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az üzletszabályzatában a 19–27. §-okban foglaltaknál szigorúbb (az igénybevevőre nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a postai szolgáltató kártérítési felelősségére – ideértve a kártérítés mértékét is – a szolgáltató és az igénybevevő megállapodása, ennek hiányában a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(3) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető.

19. § (1) A postai szolgáltató – a 20. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – felelős azért a kárért, amely a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve, ha a kárt

(2) A postai szolgáltatónak kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy – a szolgáltató szerződésszerű teljesítése ellenére – a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.

(3) A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságának a következménye, illetve, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága miatt állott elő.

(4) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség, ha csak a postai küldemény külső csomagolása sérül meg.

20. § (1) Ha egyetemes postai szolgáltatás keretében a könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a postai szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót – kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta – kártérítési kötelezettség nem terheli.

21. § Ha az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott (a továbbiakban: értéknyilvánított) postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, vagy megsérül, a postai szolgáltató az alábbiak szerint köteles kártérítést fizetni. A küldemény

22. § (1) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítési átalány összege a garantált idejű postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

(2) Belföldi postai szolgáltatás keretében a postai szolgáltató a nem garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért kártérítési felelősséggel nem tartozik.

(3) Ha belföldi forgalomban a postai küldemény kézbesítése – illetve annak megkísérlése – a feladástól számított tizenötödik napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában a küldeményt elveszettnek kell tekinteni, és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján elveszettnek tekintendő postai küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A (3) bekezdés alapján már kifizetett kártérítést azonban kézbesítés esetében sem kell a szolgáltató részére visszafizetni.

23. § (1) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a postai szolgáltató a 21. § a) pontjában meghatározott kártérítési összeg és a 22. § (1) bekezdése alapján meghatározott kártérítési átalány összege közül a nagyobb összeget köteles kártérítésként megfizetni.

(2) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű, de nem értéknyilvánított küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítést a küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése folytán keletkezett kár alapulvételével kell meghatározni, a kártérítés összege azonban nem lehet kevesebb, mint a 22. § (1) bekezdése szerint meghatározott kártérítési átalány összege.

(3) Ha belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény részlegesen elvész vagy megsérül, a megmaradt küldeményrészt vagy a sérült küldeményt pedig a postai szolgáltató késedelmesen kézbesíti, a szolgáltatónak a késedelmes teljesítés miatt is, és a postai küldemény részleges elveszése, illetve megsérülése miatt is kártérítést kell fizetnie. A kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt teljes érték [21. § a) pontja] és a késedelem miatt fizetendő kártérítési átalány összege [22. § (1) bek.] közül a nagyobbik összeg erejéig terjedhet.

24. § A 20–23. §-okban foglalt esetekben sem a postai szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél kisebb, sem az igénybevevő nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél nagyobb.

25. § A postai szolgáltató nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás nem teljesítéséért vagy nem szerződésszerű teljesítéséért, ha azon az ingatlanon, ahol a küldeményt kézbesítenie kellene, nincs a küldemény elhelyezésére alkalmas, megfelelő méretű, zárható, a címzett tulajdonában vagy használatában lévő, az ingatlan bejárata közelében elhelyezett, a címzett azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott, hozzáférhető levélszekrény. A levélszekrény méretét, valamint azokat az eseteket, amelyekben a levélszekrényt nem kell az ingatlan bejárata közelében elhelyezni, külön jogszabály határozza meg.

26. § (1) A kártérítési igény érvényesítésére – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a feladó jogosult.

(2) A címzett jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha

27. § (1) Az igénybevevő a postai szolgáltatóval szemben a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét – a (2) bekezdés kivételével – a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egy éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

(2) Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszeljárás keretében derül ki, és a panaszra adott – az elveszés, illetve a megsemmisülés tényét megállapító – szolgáltatói válasz megérkezésekor az (1) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.

(3) A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését – ha az felismerhető – a küldemény kézbesítésekor, illetve a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában, illetve, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a felismeréstől számított három munkanapon belül, legkésőbb azonban a kézbesítéstől, illetve a visszakézbesítéstől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül kell a postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni.

(4) Az igénybevevő a postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.

(5) A postai szolgáltató az igénybevevő (3), illetve (4) bekezdés szerinti jelzésére vagy bejelentésére harminc napon belül köteles írásban válaszolni.

(6) Ha az igénybevevő a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározott jelzését vagy bejelentését az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a postai szolgáltató válaszának kézhezvételétől számított – ha pedig a postai szolgáltató nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harminc nap elteltével – egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

(7) Az igénybevevő kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a szolgáltató az üzletszabályzatban köteles rögzíteni.

28. § A postai küldemény által a postai szolgáltatás teljesítése során a postai szolgáltatónak vagy harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni.

29. § (1) A postai tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amely a postai szolgáltatások igénybevételéhez, a hozzáférés megvalósításához, illetve a hírközlési hatóság feladatainak a végzéséhez szükségesek, a postai szolgáltató köteles – jogszabályban meghatározott módon és esetekben – a hírközlési hatóság részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.

30. § (1)³⁹ A postai szolgáltató a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, illetve a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatokat – a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével kezelheti, dolgozhatja fel és továbbíthatja.

(2) A postai szolgáltató az általa továbbított küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(3) A postai szolgáltató

(4) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A c) és e) pont tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (pl. kód, ragszám), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címzését a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, Internet) közli.

(5) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha

(6) A postai küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjait a postai szolgáltatónak az alkalmazottai, tagjai, megbízottai, illetve közreműködői közül kell kijelölnie. Ha a bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(7) A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek (szervezetnek) megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, szöveges közlemények, illetve közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy (szervezet) – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt, illetve közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását, illetve a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.

31. § (1) A postai szolgáltató – az utánküldés-szolgáltatáshoz kapcsolódó – címnyilvántartást csak a címzetteknek történő biztonságos kézbesítés érdekében, és csak az utánküldésre vonatkozó szerződés lejártáig vezethet.

(2) A címnyilvántartásból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását a postai szolgáltatónak technikai megoldásokkal kell biztosítania.

(3) Az elektronikus címnyilvántartásban levő adatokat más adattal vagy nyilvántartással összekapcsolni nem szabad.

(4) A postai szolgáltatón keresztül hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlői jegyzékek a bérlő írásbeli hozzájárulása nélkül a fiókbérlőről csak annyi adatot tartalmazhatnak, amennyi a fiókbérlő azonosításához feltétlenül szükséges (név, lakcím, székhely, illetve telephely).

(5) Az igénybevevő számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére

(6) A küldemény fiókbérlőt a fiókbérleti szerződés megkötésekor tájékoztatni kell az (5) bekezdés szerinti jogairól.

32. § Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.

33. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

(2) A fenntartott postai szolgáltatások [7. § (1) bekezdés] díjai – a nemzetközi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások díjai kivételével – az árak megállapításáról szóló törvény alapján hatósági ármegállapítás alá tartoznak.

(3) A postai szolgáltató a díjakat és azok alkalmazásának feltételeit díjszabásban köteles rögzíteni és azt a felvétel helyén bárki számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a lakosság által rendszeresen igénybe vett szolgáltatások díjjegyzékét köteles a postai szolgáltatóhelyen közzétenni.

(4) A postai szolgáltató a (3) bekezdés szerinti díjszabástól eltérő egyedi díjban is megállapodhat az igénybevevővel. Az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek ebben az esetben is teljesülniük kell.

(5) Az egyedi díjalkalmazás feltételeit a postai szolgáltató üzletszabályzatában köteles közzétenni.

34. § (1) A postai szolgáltató a számviteli nyilvántartási rendszerében elkülönítve – az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles nyilvántartani a postai szolgáltatásokra, valamint az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(2) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató a számviteli rendszerében köteles ellenőrizhető módon elkülöníteni és kimutatni az egyetemes és a nem egyetemes postai szolgáltatások – továbbá az egyetemes postai szolgáltató ezen belül külön-külön az egyes fenntartott és nem fenntartott postai szolgáltatások – bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(3) A fenntartott postai szolgáltatások bevételei nem fordíthatók az egyetemes postai szolgáltatáson kívüli szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekre, illetve ráfordításokra.

(4) A fenntartott postai szolgáltatások bevételei csak olyan mértékben fordíthatók a nem fenntartott, de az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó egyes szolgáltatások költségeire, illetve ráfordításaira, ami elengedhetetlenül szükséges a nem fenntartott szolgáltatási területen fennálló egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez.

(5) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles bejelenteni a hírközlési hatóságnak az (1)–(4) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásoknak azon – a miniszter által rendeletben meghatározott – adatait, amelyek a gazdálkodására és az árak megállapítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükségesek, illetve azok azonosításával kapcsolatosak.

35. §⁴⁰ (1) A postai szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra az Fgytv. 17/A–17/C. §-ában foglalt rendelkezéseket a (2)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben az igénybe vevő állítja, hogy a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás vagy a szolgáltató alkalmazottjának munkavégzése részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban, illetve az üzletszabályzatban foglaltaknak. A panasz egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére is irányulhat. Nem minősül panasznak – az igénybe vevő részéről kezdeményezett – a küldemény továbbításával és kézbesítésével kapcsolatos pontos információk megismerésére irányuló tudakozódás szolgáltatás igénybevétele.

(3) Panasz

(4) Az egyetemes postai szolgáltató az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon biztosítja az Fgytv. 17/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az ügyfélszolgálat elérhetőségére vonatkozó követelmények teljesítését.

(5) A postai szolgáltató köteles a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében megvizsgálni és a panaszokról, kezelésük módjáról a külön jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni.

(6) A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a panasz beérkezésétől számított harminc nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás időtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejű értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható.

(7) A postai szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén a külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás időpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a belföldi szolgáltatót felelősség nem terheli.

(8) Ha a panaszos a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy a postai szolgáltató a panaszra határidőn belül nem válaszol, a panaszos a hírközlési hatósághoz és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjéhez fordulhat a panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálása érdekében.

(9) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a postai szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig – az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások megküldésével – a hírközlési hatóságnak beszámolni, és a beszámolót közzétenni.

(10) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe nem tartozó postai szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról a hírközlési hatóság eseti, írásbeli felhívása alapján, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a postai szolgáltatónak a (9) bekezdés szerinti adatokat szolgáltatnia.

36. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles az egyetemes postai szolgáltatási hálózatához a postai közvetítő, illetve – ha a hozzáférést igénylő postai szolgáltató olyan közigazgatási területre szóló postai küldemények vonatkozásában is kíván postai szolgáltatást nyújtani, ahol kézbesítésre alkalmas postai hálózattal nem rendelkezik – az engedélyes postai szolgáltató hozzáférését biztosítani.

(2) A kötelezett postai szolgáltató elutasíthatja a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató ajánlatát, ha a kért közigazgatási területen kézbesítésre alkalmas postai hálózattal nem rendelkezik, vagy a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató ajánlatának elfogadása a kötelezett postai szolgáltató postai hálózatát oly módon vagy oly mértékben venné igénybe, amely akadályozná vagy veszélyeztetné saját postai tevékenységének megbízható végzését, vagy többletberuházásokat igényelne.

(3) A kötelezett és a jogosult postai szolgáltatónak (közvetítőnek) írásban, a hálózati hozzáférési szerződésben kell rendelkeznie:

(4) A hozzáférésért kért ellenértéknek megkülönböztetéstől mentesnek, átláthatónak és méltányosnak kell lennie, valamint a hozzáférés biztosításával összefüggő költségeken kell alapulnia.

(5)⁴¹ A kötelezett postai szolgáltatónak írásban válaszolnia kell a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató megkeresésére. Ha a megkereséstől számított kilencven napon belül nem sikerül a feleknek megállapodásra jutni, bármelyik fél a hírközlési hatósághoz fordulhat, amely dönt a vitás kérdésekben.

37. §⁴² (1)⁴³ Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 16. pontja szerinti készpénzátutalást, valamint a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 9. pontja szerinti fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni, valamint engedélyt kaphat a Hpt.-ben meghatározott további pénzforgalmi szolgáltatások és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.

(2) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1)–(2) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

38. § (1) Belföldi távirat-szolgáltatást az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles nyújtani. A szolgáltatás igénybevételét kötelesek – külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint – mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a belföldi távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott módon – kötelesek együttműködni, és az erről szóló megállapodásukat írásba foglalni (távirat-szolgáltatási szerződés).

39. § (1) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt postai tevékenység bejelentésére, nyilvántartására és hatósági felügyeletére a postai szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A postai közvetítő tevékenységre egyebekben a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(2) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt postai rész-tevékenység nyilvántartására és hatósági felügyeletére a postai szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt postai tevékenységre a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(4)⁴⁴ A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra – a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a postai szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)⁴⁵

(6) A távirat-szolgáltatás ellátása során a távirat megsemmisüléséből, elveszéséből, megsérüléséből vagy késedelmes kézbesítéséből keletkezett kár megtérítésére kártérítési átalányt kell fizetni, amelynek mértéke a távirat szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

40. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) A postai hozzáférési pontok létesítése és működtetése során gondoskodni kell arról, hogy az igénybevevők könnyen és akadálymentesen hozzáférhessenek a postai hálózathoz. A hozzáférhetőség feltételeinek megteremtésében érvényesíteni kell a fogyatékkal élők érdekeit.

(3) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató jogosult a levélgyűjtő-szekrények közútnak minősülő területen történő elhelyezésére, és ürítésük céljából azok akadálymentes, gyors megközelítésére. A közút kezelője az igénybevételt kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha a levélszekrény adott helyen történő elhelyezése jogszabályba ütközik. Az igénybevételért kizárólag az igénybevétellel kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségeket kell megfizetni.

41. § (1) A postai berendezés – ha megfelel a törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek – szabadon forgalomba hozható.

(2) A postai berendezések nem veszélyeztethetik az igénybevevők és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények); és meg kell hogy feleljenek az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek.

(3) Az adott postai berendezésnek alkalmasnak kell lennie

42. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

(2) Az állam a feladatainak ellátásánál biztosítja az igénybevevők számára a véleménynyilvánítás lehetőségét.

(3)⁴⁶ Az Egyetemes Postaegyesületben (UPU) a magyar ,,igazgatás''-t az Egyetemes Postaegyesület kongresszusain a Kormány által meghatalmazottak, egyébként a postaügyért felelős miniszter, a hírközlési hatóság valamint az egyetemes postai szolgáltató képviseli.

43. § A Kormány az állami feladatok közül:

44. § A miniszter az állami feladatok közül:

45. § (1) A postai hatósági feladatokat a hírközlési hatóság látja el. Ennek keretében a hírközlési hatóság

(2)⁵² A hírközlési hatóságra, valamint annak az (1) bekezdésben felsorolt eljárásaira az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. §-ában, 14–49. § (1)–(5), és 49. § (7)–(11) bekezdéseiben, 51–54/A. §-aiban, valamint 57–61. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

46. § A hírközlési hatóság postai feladatkörében

47. §⁵⁴

48. § (1) A hírközlési hatóság felügyeleti tevékenysége keretében – ha a jogsértés súlyosabb megítélés alá nem esik – a következő jogsértések esetében alkalmazhat szankciót:

(2) A bírság összegének felső határa az (1) bekezdés

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából árbevétel alatt a jogsértőnek a postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

(4) Ha a jogsértő az előző évben nem végzett, vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett postai szolgáltatásnak minősülő tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a bírság szempontjából figyelembe venni.

(5) Árbevételi adatok hiányában a bírság összegének alsó határa százezer forint, felső határa tízmillió forint.

48/A. §⁵⁶ (1)⁵⁷ Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A hírközlési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)⁵⁸ A hírközlési hatóság a postai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5)⁵⁹ A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hírközlési hatóság a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a postai szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

49. § A postai jogszabály-előkészítés során az érdekegyeztető fórumokon és testületekben biztosítani kell a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és a szolgáltatói érdekvédelmi szervezetek részvételét és véleménynyilvánítási jogát.

50. § Az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta Részvénytársaság.

51. § (1) Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(3)⁶⁰

52. § (1)–(3)⁶¹

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött postai szolgáltatási szerződésekre, illetve az ezzel kapcsolatos kártérítési felelősségre a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(5)⁶²

(6) A törvény kihirdetésekor már meglévő állandó postai szolgáltatóhelyeket a külön jogszabályban meghatározott időpontig akadálymentessé kell tenni. A 41. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeknek legkésőbb 2007. december 31-ig kell eleget tenni.

53. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

(3)⁸² Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy – a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel, valamint a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével és a fogyatékosok postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésével összefüggő követelményeit.⁸³

(4)⁸⁴ Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg – a nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások kivételével – a fenntartott postai szolgáltatások hatósági árát.⁸⁵

(5)⁸⁶ Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg:

54. §⁸⁸

55. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: