PK BH 2003/107
PK BH 2003/107
2003.03.01.
Építésrendészeti eljárásban kért használatbavételi engedély kiadásához szükséges tulajdonosi hozzájárulás ítélettel való pótlása [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 145. § (1) bek.; 1977. évi 11. tvr. 6. §, 8. § (1) bek.].
A felperes a perbeli lakását fogorvosi rendelőnek alakította át. A megyei közigazgatási hivatal a III-IV. r. alperesek fellebbezése folytán a lakás rendeltetésű helyiség fogorvosi rendelővé történő átalakításához kiadott használatbavételi engedélyt megsemmisítette, és az elsőfokú építésügyi hatóságot az építésrendészeti eljárás lefolytatására utasította. A folytatódó eljárásban az I-IV. r. alperesek nem járultak hozzá a fogorvosi rendelő üzemeltetéséhez, illetőleg az ingatlan használati módjának megváltoztatásához.
A felperes kereseti kérelme az I-IV. r. alperesek hozzájáruló nyilatkozatának pótlására irányult, a hozzájáruló nyilatkozatot megadó V-XV. r. alpereseknek pedig ennek tűrésére kötelezését kérte.
Az I-IV. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, mert álláspontjuk szerint a kérelem teljesítése esetén az alapító okirat módosul, és ehhez a szerződéses nyilatkozat ítélettel nem pótolható.
Az V-XV. r. alperesek a keresetet elismerték.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes keresetének helyt adott; az I-II. r. alperesek mint tulajdonosok, továbbá a III-IV. r. alperesek mint haszonélvezők nyilatkozatát a perbeli lakásingatlan fogorvosi rendelőként történő használatához pótolta, az V-XV. r. alpereseket pedig ennek tűrésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság továbbá úgy rendelkezett, hogy az ítéletet a jogerőre emelkedése után megküldi az S.-i Földhivatalnak, hogy az az ingatlan megjelölését a lakás helyett fogorvosi rendelőként tüntesse fel.
Az I-IV. r. alperesek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az I-IV. r. alperesek jognyilatkozatát a Gy. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi és Környezetvédelmi Iroda építésrendészeti eljárásában pótolja, emellett mellőzte a földhivatali felhívást. A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában a tényállást azzal egészítette ki, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság eljárását a peres eljárás befejezéséig felfüggesztette. A jogi indokolás körében a másodfokú bíróság kiemelte, hogy a társasházközösség tagja a tulajdonában lévő lakással szabadon rendelkezik, a tulajdonostársak előzetes hozzájárulását a jogszabály csak olyan építési munka végzéséhez írja elő, amely a többi tulajdonos jogát és jogos érdekét sérti. Az építésrendészeti eljárásban szükséges tulajdonosi hozzájárulás megtagadása kapcsán előterjesztett kereset nem az alapító okirat módosítására irányult, a Ptk. 5. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása kapcsán pedig az elsőfokú ítélet a tényállást kellően feltárta, és helyes jogi következtetésre jutott; az elsőfokú ítélet megváltoztatását csak a másodfokú eljárásban történt és a konkrét eljárásra utaló keresetpontosítás indokolta. A jogerős ítéletben a bíróság arra a következtetésre jutott a felperes és az I-IV. r. alperesek érdekeinek összevetése alapján, hogy a kereset elutasítása esetén a felperes szenvedne nagyobb érdeksérelmet, ezért a jognyilatkozat pótlására irányuló kereset alapos.
Az I-IV. r. alperesek felülvizsgálati kérelme lényegében a keresetet elutasító ítélet meghozatalára irányult. A felperes lakásának tévesen feltűntetett helyrajzi száma mellett az I-IV. r. alperesek az elsőfokú ítélet indokolását ellentmondásosnak tartották, mert álláspontjuk szerint az ingatlan funkcióváltozását nem lehet azonosnak tartani az építkezéshez való hozzájárulással. Érvelésük szerint a társasház alapító okirata szerint a felperes ingatlana lakásnak minősül, és azt csak a rendeltetésének megfelelően lehet használni, attól eltérni pedig csak valamennyi tulajdonostárs előzetes hozzájárulásával lehet. Amennyiben a bíróság a jogerős ítélettel pótolja az I-IV. r. alperesek hozzájáruló nyilatkozatát az építési engedélyezési eljárásban, ezzel lényegében módosítja az alapító okiratot is. A tulajdoni viszonyokat érintő kérdésekben azonban a hozzájáruló nyilatkozat pótlására a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján nincs jogi lehetőség. Adásvételi szerződés csatolásával egyidejűleg utaltak arra is, hogy a tulajdonostársak körében változás következett be, amely tényt a bíróság az ítélet meghozatalakor nem vett figyelembe. Mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a korábban hatályban volt, a társasházról szóló 1977. évi 11. tvr. 6. §-ába ütközőnek tartották, és jogi álláspontjuk alátámasztásául hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság BH. 1978. 375. számon közzétett eseti döntésében foglaltakra is.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
Az V-XV. r. alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp.-nek az ügy elbírálására irányadó 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető, ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálja, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. Ennek során bizonyítás felvételének nincs helye [Pp. 275. § (1) bek.], ezért a felülvizsgálati kérelemhez csatolt iratok értékelésére sincs lehetőség, az elbírálás során a jogerős ítélet meghozatalakor meglévő bizonyítékok vehetők figyelembe. A jogerős ítéletben történt elírás pedig nem a felülvizsgálatnak, hanem a határozat kijavításának alapjául szolgálhat.
A felperes a keresetét a másodfokú eljárásban pontosította, ennek folytán a bíróságnak arról kellett határoznia, hogy az I-IV. r. alpereseknek az építésrendészeti eljárásban szükséges hozzájáruló nyilatkozata a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ítélettel pótolható-e. A jognyilatkozat ítélettel való pótlásának csak jogszabály által megkívánt nyilatkozat esetén van helye. A jogerős ítélet indokolása helytállóan jelölte meg azokat a jogszabályokat, amelyek az I-IV. r. alpereseknek a hozzájáruló nyilatkozatát megkívánták. Ugyancsak helytálló a jogerős ítélet indokolása a tekintetben, hogy a felperes keresete alapján nem a társasház alapító okiratának módosításáról kellett határozni. A felperes pontosított keresetének megfelelően a másodfokú ítélet mellőzte is a földhivatal felhívását arra, hogy az ingatlan megjelölését lakás helyett fogorvosi rendelőként tüntesse fel.
A felperes a fogorvosi rendelő kialakítását a külön tulajdonú lakásában végezte el. A Ptk. 145. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1977. évi 11. számú tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a külön tulajdonban álló ingatlanával a felperes szabadon rendelkezhet, és a tulajdonostársak előzetes hozzájárulására csak akkor van szükség, ha olyan építési munkát végez, amely a többi tulajdonos jogát, vagy jogos érdekét sérti. A Ptk. 5. §-ának (3) bekezdésére alapított kereset alapján a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az I-IV. r. alperesek joggal való visszaélést követtek-e el a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásával. Ennek elbírálása érdekében a bíróság a tényállást kellően feltárta, a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint okszerűen mérlegelte, és a helyszíni szemle, a többi érintett tulajdonostárs nyilatkozata, valamint a felperes és az I-IV. r. alperesek érdekeinek egybevetése alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes jognyilatkozat pótlása iránti keresete megalapozott. Miután a bíróság a jogerős ítéletben a megjelölt építésrendészeti eljárásban szükséges hozzájáruló nyilatkozatot pótolta, és nem az alapító okiratot módosította, továbbá az építkezés nem a társasház közös tulajdonában lévő ingatlanrészt érintette, ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt nem sértette, és nem áll ellentétben a hivatkozott eseti döntésben foglaltakkal sem.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.III.20.759/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás