• Tartalom
Oldalmenü

11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet

a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

2021.01.01.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel – az elkobzás végrehajtása tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a külügyminiszterrel és a nemzeti kulturális örökség miniszterével is – egyetértésben a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

A LEFOGLALÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. Fejezet

A BŰNJELKEZELÉS

A bűnjel hatósági letétbe helyezése

1. §1 (1)2 E rendelet alkalmazásában

a) bűnjel a lefoglalt bűnjel és a le nem foglalt bűnjel,

b) a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer (a továbbiakban: KBR) olyan, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által működtetett informatikai alkalmazás, amely az e rendeletben meghatározottak szerint a bűnjelkezelés teljes folyamatában biztosítja valamennyi bűnjel egyedi azonosíthatóságát és nyomon követhetőségét,

c) hitelesítés az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 44/A. § (6) bekezdésében meghatározott módon történő hitelesítés.

(1a)3 Lefoglalt bűnjel a lefoglalt ingó dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy elektronikus adat.

(1b)4 Le nem foglalt bűnjel az olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amelyet

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) vagy

b)5 a rendőrség, a NAV, szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság vagy titkos információgyűjtést folytató szerv

a saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával hozott létre, ha annak lefoglalására nem került sor.

(1c)6 Le nem foglalt bűnjel a vér-, illetve a vizeletminta, továbbá az élő szervezetből származó gént, sejtet vagy szövetet tartalmazó minta is, ha annak lefoglalására nem került sor.

(1d)7 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a bűnjelet három munkanapon belül tárgyletétbe kell helyezni. A tárgyletétet a hatóság bűnjelkezelője kezeli.

(2)8 A hatóság a bűnjelként lefoglalt okmányt – a 88. §-ban megjelöltek kivételével – az ügyiratok között kezeli.

(2a)9 A bűnjelet a lefoglalását vagy létrehozását követően haladéktalanul egyedi bűnjelszámmal kell ellátni.

(3)10 A hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon befizeti a bűnjelkezelője letéti számlájára a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar pénzt, ideértve a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyet és érmét. A hatóság a befizetéskor az egyedi bűnjelszámot a közlemény rovatban feltünteti.

(4)11 Az (3) bekezdés alkalmazásában

a) forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedő időtartam alatt törvényes fizetőeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme;

b) törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetőeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme.

1/A. §12 (1)13 A A bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt külföldi pénzt a hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon átadja a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Állampapír- és Pénzforgalmi Osztályának (a továbbiakban: Kincstár), amely azokat az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli.

(2)14 Az átadás alkalmával a Kincstárral írásban közölni kell a büntetőügy számát és az egyedi bűnjelszámot.

(3)15 A Kincstár az átvett értékekről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügyiratok között kell kezelni.

(3a)16 Ha az átadás nem megoldható, a lefoglalt külföldi pénz postai úton, értéklevélként is továbbítható a Kincstárhoz. A postai költség ilyen esetben bűnügyi költségként bejegyezhető.

(4)17 A bíróság a Kincstár részére átadott külföldi fizetőeszközök elkobzásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozatát azzal a felhívással küldi meg a Kincstár részére, hogy a számlán kezelt külföldi fizetőeszközök ellenértékét utalja át a törvényszék gazdasági hivatalának (a továbbiakban: BGH) számlájára. A határozatot és a felhívás másolatát a BGH-nak is meg kell küldeni.

(5)18 A bíróság a jogerős vagy véglegessé vált, az ügyészség és a nyomozó hatóság a további jogorvoslattal nem támadható, a külföldi fizetőeszköz lefoglalásának megszüntetéséről és a kiadásáról rendelkező határozatot megküldi a Kincstár részére, amely a határozatnak megfelelően intézkedik. A határozat megküldésekor a Kincstárral közölni kell, hogy a határozat mikor került a jogosult részére kézbesítésre.

(6)19 Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Kincstár által végzett bűnjelkezelésre a bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adásának szabályait kell alkalmazni.

A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása20

2. § (1)21 Ha a bűnjel hatósági letétbe helyezése nem indokolt és megfelelő őrzése biztosítható, a hatóság azt a lefoglalást szenvedő birtokos, tulajdonos, használó, ezek megbízottja vagy képviselője (a továbbiakban együtt: érintett) őrizetében hagyhatja, vagy ha további vizsgálata nem szükséges, őrizetébe kiadhatja.

(2)22 Ha a hatóság a bűnjelet az érintett őrizetében hagyja, őt a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti. A figyelmeztetést feltünteti a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben.

(3)23 A figyelmeztetés – a büntetőjogi következmények mellett – kiterjed arra is, hogy az érintett a bűnjel kezeléséről (tartásáról, tárolásáról, őrzéséről) saját költségén úgy köteles gondoskodni, hogy a bűnjel állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke – a természetes mértéknél nagyobb arányban – ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe, továbbá a bűnjelet állagának sérelme nélkül is csak akkor használhatja, ha azt a hatóság engedélyezi.

(3a)24 A hatóság az érintett őrizetében hagyott bűnjel meglétét, állapotát, valamint a bűnjel kezelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítését a bűnjel és a kezelésére vonatkozó kötelezettségek jellegének megfelelő időközönként ellenőrzi.

(4) A használatot engedélyezni kell, ha az a bűnjel fennmaradása érdekében szükséges.

(5)25 Az érintett a bűnjel átvételét és a (2) és (3) bekezdés szerinti figyelmeztetés tudomásul vételét

a) a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával ismeri el, amit hitelesít, vagy

b) azt a külön átvételi elismervényen ismeri el.

A bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása26

3. § (1)27 Ha a bűnjel a hatósághoz vagy a bűnjelkezelőhöz terjedelme, súlya, jellege, mennyisége, kezelésének vagy gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, illetve tárolása nem megoldható, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 8. pont] őrizetébe és kezelésébe adható.

(2)28 Ha a lefoglalt bűnjel költségvetési szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet birtokában van és az a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a bűnjel a lefoglalás foganatosítása után is e szerv őrizetében hagyható.

(3)29 A bűnjelet őrző (kezelő) szerv kötelezettségeire és jogaira a 2. § (2)–(4) és a 9. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4)30 A bűnjelet őrző (kezelő) szerv a bűnjel átvételét a lefoglalásról készített jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat hitelesítésével, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.

A bűnjel késedelmet nem tűrő esetben történő lefoglalása31

4. §32 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 309. § (4) bekezdésében vagy 314. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – a közlés vagy küldemény elküldésének megtiltása kivételével – a lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy a bűnjel az érintett őrizetében nem hagyható, valamint egyes szerv őrizetébe és kezelésébe nem adható.

A bűnjelkezelő

5. § (1)33 A bűnjel kezelését a hatóságnál a tárgyletét és a pénzletét kezelésével megbízott dolgozó (bűnjelkezelő) végzi. Egy hatóságnál több bűnjelkezelő is működhet. Egy szervezethez tartozó több nyomozó hatóság a bűnjelkezelést összevontan, egy szervezeti egységben is elláthatja.

(2)34 A rendőrkapitányságon, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon, a Készenléti Rendőrségnél, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál és az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(3)35 A rendőrkapitányság rendőrőrse az általa lefoglalt bűnjelet az illetékes bűnjelkezelőhöz beszállítja. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője engedélyezheti – a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén –, hogy a rendőrkapitányság vezetője a rendőrőrsön is kijelöljön bűnjelkezelőt.

(4)36 Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerven kívüli nyomozó hatóságnál a nyomozószerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(5)37 A járási ügyészségen és a főügyészségen a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(6)38 A járásbíróságon az elnök, a törvényszéken, a törvényszék gazdasági hivatalánál és katonai tanácsainál a törvényszék elnöke jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(7)39 A Fellebbviteli Főügyészségen, a Legfőbb Ügyészségen, az ítélőtáblán és a Kúrián nem működik bűnjelkezelő. Ha az említett szervek lefoglalásról határoznak, gondoskodnak a bűnjelnek az illetékes bűnjelkezelőhöz történő beszállításáról, ha pedig az általuk folytatott eljárás indokolja, a bűnjel bekéréséről.

6. § (1)40 A bűnjelkezelő a részére beszállított bűnjeleket az e rendeletben meghatározott módon bevételezi és gondoskodik a megőrzésükről.

(2)41 A bírósági bűnjelkezelő a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet

a)42 a vádemelés után,

b)43 az új Be. 727. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást követően, illetve

c)44 a bűnjellel kapcsolatban bírósági határozatra tett indítványt követően

bevételezi.

(3) Önállóan végzi a bűnjelkezelést

a)45 az ügyészségi bűnjelkezelő, ha az ügyészség a nyomozást maga végzi vagy lefoglalásról határoz;

b) a bírósági bűnjelkezelő, ha a bíróság lefoglalásról határoz.

A bűnjel csomagolása

7. § (1)46 A hatóság a bűnjelet a lefoglaláskor, a létrehozáskor, az átvételkor vagy a letétbe helyezéskor – ha azt a jellege lehetővé teszi – becsomagolja és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a bűnjeleket külön-külön csomagolja.

(2) A hatóság a bűnjel csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést vagy -károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a bűnjelhez ne lehessen hozzáférni.

(3)47 A hatóság a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével az egyedi bűnjelszámot vagy az azt rögzítő vonalkódot (a továbbiakban együtt: bűnjel azonosító megjelölés) tartalmazó bűnjelcímkét helyez el az olyan bűnjelen vagy bűnjeltárgyon, amelyet a bizonyítás vagy az azonosítás érdekében egyedileg meg kell különböztetni, továbbá amelynek becsomagolása nem vagy csak aránytalanul nehezen kivitelezhető, illetve egyéb okból szükségtelen.

(4)48 A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén a bűnjel azonosító megjelölés feltüntetése mellett feljegyzi a csomag tartalmát, illetve a bűnjel megnevezését, a lefoglalás helyét és idejét, az eljáró hatóság megnevezését és ügyszámát. A feljegyzést a hatóság képviselője aláírja.

(4a)49 A hatóság szükség esetén több bűnjeltárgyat is elláthat azonos bűnjel azonosító megjelöléssel, ha azokat egy bűnjelként foglalták le vagy hozták létre. Ennek során biztosítani kell a több bűnjeltárgyból álló bűnjel egységes kezelését, és valamennyi bűnjeltárgy csomagolásán vagy a bűnjeltárgyon fel kell tüntetni a bűnjel azonosító megjelölést.

(4b)50 Ha a bűnjel csomagolása sérül vagy megbontásra kerül, a bűnjel újabb csomagolásakor a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

(4c)51 Ha a bűnjel csomagolása sérül vagy megbontásra kerül, a hatóság vagy a bűnjelkezelő feljegyzést készít. Ha a hatóság vagy a bűnjelkezelő a bűnjel csomagolását megbontja, és ebben a hatóságon vagy a bűnjelkezelőn kívül más személy is részt vesz, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4d)52 Ha a bűnjel csomagolásának megbontására eljárási cselekmény során kerül sor, a csomagolás megbontását az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe vagy feljegyzésbe kell foglalni.

(5)53 A hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga a természetes mértéknél nagyobb arányban ne romoljon. A szakszerű kezelés ellátásával – szükség esetén – gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(5a)54 Ha a lefoglalt dolog kezelése speciális ismereteket igényel, és az érintett őrizetében nem hagyható, vagy az őrizetébe nem kiadható, az érintettnek erről a bűnjelkezelőt tájékoztatnia kell. Az érintett a speciális ismereteket igénylő dolog kezelésével kapcsolatos kérdésekben köteles a hatósággal együttműködni.

(6)55 A bűnjelet tartalmazó sérült csomag az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy (a továbbiakban: nem érdekelt személy) jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült csomag tartalma azonos-e a KBR-ben korábban rögzített adatokkal. A sérült csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket, valamint a felhasználást és az azonosítást befolyásoló egyéb körülményeket rögzíti a KBR-ben. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a nem érdekelt személy hitelesíti. A nem érdekelt személy a személyes adatainak zárt kezelését kérheti.

(7)56 A bűnjel adataira vonatkozó hiányosságokat és a csomagoláskor észlelt változásokat rögzíteni kell a KBR-ben.

(8)57 A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetén a bűnjel csomagolása és a bűnjel azonosító megjelölés elhelyezése kivételes esetben akkor mellőzhető, ha arra a bűnjel állagára tekintettel nincs lehetőség.

A bűnjel őrzése

8. § (1)58 A bűnjelet az eljárást lefolytató hatóság – a (2) bekezdés kivételével – kezeli (őrzi) és megelőlegezi az ezzel kapcsolatos költségeket. A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása esetén a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költséget a bűnjel őrzését ellátó érintett előlegezi.

(2)59 Az ügyészség erre vonatkozó döntése alapján a bűnjelet a nyomozó hatóság kezeli (őrzi).

9. § (1)60 A tárgyletétbe helyezett bűnjeleket a bűnjelkezelő tűzbiztos, száraz, biztonsági zárral ellátott helyiségben (bűnjelraktárban) őrzi.

(2) A bűnjel őrzése során a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy a bűnjel változatlan (sérülésmentes) maradjon, a bűncselekmény esetleges nyoma róla el ne tűnjön, kicserélni ne lehessen és azonossága könnyen megállapítható legyen.

(3)61 A bűnjelkezelő az érintett 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján, vagy ha a bűnjel jellege egyébként szükségessé teszi, a bűnjel szakszerű kezeléséről is gondoskodik, vagy a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a BGH-nak, a nyomozó hatóság vezetőjének vagy az ügyészségnek előterjesztést tesz.

(4)62 Ha az a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti, a hatóság indítványra engedélyezheti a bűnjel megismerését, különösen annak megvizsgálását, és engedélyezheti a bűnjelből való mintavételt

a)63 törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladata ellátása érdekében a rendőrségnek és a NAV-nak,

b) tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, illetve oktatási célra a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló kormányrendeletben meghatározott szerveknek.

(4a)64 A bűnjelből való mintavétel közigazgatási hatóságnak és szabálysértési hatóságnak is engedélyezhető, ha az a feladata ellátása érdekében szükséges, és a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti. Ha a mintaadás nem lehetséges, ennek indokairól a közigazgatási hatóságot tájékoztatni kell.

(5)65 A hatóság a bűnjelet indítványra a (4) bekezdésben meghatározott célból az ott meghatározott szervek őrzésébe, illetve kezelésébe adhatja, ha

a) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye,

b) a bűnjel értékesítésére vagy megváltására nem került sor, és

c) az nem veszélyezteti a bizonyítás, az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás eredményességét.

(6)66 Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bűnjelkezelő az őrzésért, illetve a kezelésért díjazást nem fizet, a felmerülő őrzési, kezelési díj, illetve költség nem bűnügyi költség.

II. Fejezet

A BŰNJEL NYILVÁNTARTÁSA

Jegyzőkönyv készítése lefoglalás és a bűnjel létrehozása esetén67

10. § (1) Ha a büntetőügyben eljáró hatóság lefoglalásról határoz, a foganatosításáról jegyzőkönyvet készít.

(1a)68 A hatóság az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja, vagy feljegyzést készít a le nem foglalt bűnjel létrehozásának tényéről és körülményeiről vagy a le nem foglalt bűnjel KBR-t nem használó szervtől vagy személytől való átvételéről. E rendeletnek a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit a jegyzőkönyvre és a feljegyzésre is megfelelően alkalmazni kell.

(2)69 A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza:

a) a bűnjel megjelölése, elektronikus adat lefoglalása esetén ideértve a lefoglalás során az adathordozón rögzített adatok, programok megjelölését is, oly módon, hogy az adathordozó tartalma egyértelműen azonosítható legyen,

b) a bűnjel mennyisége,

c)70 a bűnjel értéke, ha az a büntetőügy szempontjából releváns,

d) a bűnjel minőségi állapota,

e) a bűnjel esetleges hiányossága,

f) a bűnjel különös ismertetőjele,

g)71 a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzői és – ha rendelkezésre áll – az egyedi bűnjelszám,

h) a bűnjel lefoglalásának helye és körülményei,

i) a bűnjel tárolására vagy csomagolására szolgáló eszköz,

j) a bűnjel megőrzésének módja és helye.

(2a)72 A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit olyan részletességgel kell feltüntetni, amely megfelel a lefoglalás céljának. Nem szükséges a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt bűnjel sorszámának, illetve egyedi azonosító jelének feltüntetése, ha azt más módon – különösen képfelvétel útján – rögzítették. A lefoglaláskor azonos bűnjel több bűnjeltárgyához azonos egyedi bűnjelszámot kell kiosztani.

(3) Ha a bűnjel értékének, minőségi állapotának, valamint esetleges hiányosságának a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a lefoglalást szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával kell foganatosítani. Ha erre nincs lehetőség, a hatóság haladéktalanul szakértőt (szaktanácsadót) rendel ki.

(4)73 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglaláson részt vett szakértő (szaktanácsadó) nyilatkozatát, valamint azt is, hogy az érintett ezzel egyetért-e, véleményeltérés esetén az okot is meg kell jelölni. Ha a szakértő (szaktanácsadó) a lefoglalás foganatosításakor nyilatkozni nem tud, vagy azon nem vett részt, a később elkészült szakvéleményt az érintett részére kézbesíteni kell. Az érintettnek a szakértői véleményre adott szóbeli nyilatkozatát lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5)74 Ha az érintett nem ért egyet a hatóságnak a (2) bekezdésben felsorolt, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben rögzített megállapításaival, illetve a szakértő (szaktanácsadó) véleményével, szakértő (más szakértő) kirendelését indítványozhatja.

(6)75 A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet a hatóság tagja, az érintett, valamint az új Be. 305. § (2) bekezdése esetén az ügyben nem érdekelt nagykorú személy hitelesíti. A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv tartalmazza – a személyes adatok zárt kezelésére figyelemmel – a nem érdekelt nagykorú személy nevét, lakcímét is.

(7)76 A hatóság a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet az ügyiratok között kezeli, valamint a bűnjelkezelőnek kézbesíti.

(8)77 A le nem foglalt bűnjel létrehozása esetén az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A bűnjel nyilvántartása78

10/A. §79 (1) A bűnjel adatait és azok változását a KBR-ben kell nyilvántartani. A KBR-ben a bűnjelhez tartozó adatokat és azok változását – a nyomon követhetőséget biztosító – egyedi bűnjelszám azonosítja.

(2) A KBR-be csak a hatóság határozata, jegyzőkönyve, más ügyirata, valamint e rendelet rendelkezései alapján rögzíthető adat.

(3) A KBR a bűnjelet egyedileg, megváltoztathatatlanul azonosító egyedi bűnjelszámhoz rendelve rögzíti

a) a bűnjel megjelölését,

b) a bűnjel mennyiségét,

c) a bűnjelet lefoglaló vagy létrehozó hatóság megjelölését és az ügy valamennyi ügyszámát,

d) a bűnjel lefoglalásának vagy létrehozásának helyét és idejét,

e) a bűnjelkezelő szerv vagy szervezeti egység megjelölését,

f) a bűnjel tárolásának helyét,

g) a bűnjel előzetes értékesítésének és megváltásának tényét, idejét és a bűnjel helyébe lépő új bűnjel egyedi bűnjelszámát,

h) a bűnjel értékesítése, megsemmisítése és kiadása esetén ennek tényét és idejét, valamint

i) a bűnjel kezelése szempontjából jelentős további körülményeket, különösen a bűnjelhez tartozó bűnjelcsomagok számát.

(4) Ha a bűnjelről bűnjeltárgy elkülönítése szükséges, az elkülönítés során létrejövő új bűnjelet új egyedi bűnjelszámmal kell ellátni. Az elkülönített bűnjel kezelésére a bűnjel lefoglalására, létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az elkülönített bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.

(5) Bűnjelek összevonására és egyedi bűnjelszám törlésére nincs lehetőség.

(6) A KBR üzemeltetésével összefüggő, e rendeletben nem szabályozott feladatokat a NAV a KBR-t használó szervekkel kötött együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) alapján látja el.

(7) A bűnjelkezelés során a hatóság és a bűnjelkezelő e rendeletben meghatározottak szerint készít ügyiratot (a továbbiakban: bűnjel-ügyirat) és gondoskodik annak megőrzéséről.

10/B. §80 (1) A bűnjel adatait a KBR-ben a hatóság rögzíti

a) a bűnjel bűnjelkezelői tárgyletétbe helyezéséig,

b) a bűnjelpénz bűnjelkezelői letéti számlára való befizetéséig, vagy

c) az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetén a bűnjelkezelő erről való értesítéséig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően a bűnjel adatait a KBR-ben a bűnjelkezelő rögzíti.

(3) A hatóság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is gondoskodik az ügyre vonatkozó adatok, különösen az eljáró hatóság és az ügyszám rögzítéséről.

(4) Ha a hatóság a bűnjelet a lefoglalását vagy a létrehozását követően anélkül adja át a bűnjelkezelőnek, hogy annak adatait a KBR-ben rögzítené, akkor a bűnjel adatait a bűnjelkezelő rögzíti a KBR-ben.

(5) A 19. §-ban meghatározott átadás-átvételt követően a bűnjel adataiban bekövetkezett változásokat az átvevő rögzíti a KBR-ben.

(6) Ha a bűnjel 19. §-ban meghatározott átadás-átvételét követően a KBR adatainak kiegészítése, pontosítása szükséges, a bűnjelkezelő a hatóságot megkeresheti a KBR adatainak kitöltéséhez szükséges ügyiratok és bűnjel-ügyirat rendelkezésre bocsátása, illetve felvilágosítás kérése érdekében.

A bűnjel adatainak rögzítése81

11. §82 (1) A bűnjel adatait a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv vagy a létrehozásról készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés adatai alapján kell rögzíteni a KBR-ben.

(2) A bűnjel KBR-ben rögzített adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul rögzíteni kell a KBR-ben.

(3) Ha a KBR-ben szereplő adatokban bekövetkezett változás haladéktalan rögzítése nem lehetséges, ennek pótlásakor a változás észlelésének idejét és a késedelem okát a KBR-ben rögzíteni kell.

(4) A KBR-ben rögzített adatok ellentmondása esetén a hatóság és a bűnjelkezelő tisztázza az eltérés okát, ennek érdekében a bűnjelkezelő szükség esetén a 10/B. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5) A bűnjelről annak lefoglalásakor, létrehozásakor vagy átvételekor képfelvétel készíthető, az érintett őrizetében hagyott vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről lehetőség szerint képfelvételt kell készíteni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott képfelvételt lehetőség szerint a KBR-ben is rögzíteni kell. A 10. § (3) és (5) bekezdése szerinti ügyiratokat, valamint a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést a bűnjel-ügyiratban kell kezelni.

Üzemszünet és üzemzavar a KBR-ben83

11/A. §84 (1) A NAV a honlapján tájékoztatást tesz közzé, és az együttműködési megállapodásban meghatározott szakmai és informatikai kapcsolattartókat értesíti

a) az előre tervezett olyan technikai tevékenységről, amely a KBR működésének a szünetelését vagy az e rendeletben meghatározott valamely feladat ellátását érintő korlátozott működőképességét eredményezi (a továbbiakban: üzemszünet), valamint

b) a KBR működésének a nem tervezett szüneteléséről vagy az e rendeletben meghatározott valamely feladat ellátását érintő korlátozott működőképességéről (a továbbiakban: üzemzavar).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást üzemszünet esetén annak megkezdődése előtt legalább 3 munkanappal, üzemzavar esetén haladéktalanul közzé kell tenni.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és az ORFK az együttműködési megállapodásban meghatározott szakmai és informatikai kapcsolattartókat haladéktalanul értesíti minden olyan, az informatikai rendszerét érintő eseményről, ami a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek a KBR használatával kapcsolatos, az e rendeletben meghatározott valamely feladatának az ellátását akadályozza.

11/B. §85 (1) A bűnjel átadása idejére kiterjedő üzemszünet vagy üzemzavar esetén a bűnjel átadását és átvételét lehetőleg az üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követően el kell végezni.

(2) Ha a bűnjel átadása nem halasztható el az üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követő időre, akkor a bűnjel átadásának KBR-ben való kezdeményezése helyett átvételi elismervénnyel kell kezdeményezni a bűnjel átadását és átvételét, és a bűnjellel együtt be kell mutatni azt a bűnjel-ügyiratot, amely a bűnjel mennyiségi és minőségi állapotának adatait tartalmazza.

11/C. §86 (1) Ha a bűnjel átvétele üzemzavar vagy üzemszünet ideje alatt szükséges, arra átvételi elismervényen kerül sor. Az átvételi elismervény tartalmazza a bűnjel egyedi bűnjelszámát, az átadó és az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő megjelölését, az átadás-átvételben részt vevő személyek nevét és az ügy számát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha az átvevő bűnjelkezelő a bűnjel sérülését, hiányosságát vagy a bűnjelkezelés szempontjából más fontos körülményt észlel, a bűnjel adatait a bűnjel mennyiségét és állapotát tartalmazó bűnjel-ügyirattal egyezteti.

(3) Ha az átvevő bűnjelkezelő megállapítja, hogy a bűnjel a mennyiségét és állapotát tartalmazó bűnjel-ügyiratban rögzítettektől jelentősen eltér, a 19. § (7)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) Ha az üzemszünet vagy az üzemzavar megszűnik, a bűnjel átadásának és átvételének rögzítését a KBR-ben haladéktalanul pótolni kell.

A bűnjelnyilvántartó könyv

12. §87

13. §88

14. §89 A bűnjelkezelő minden olyan büntetőügyben, ahol a bűnjel egy évnél hosszabb ideje van a bűnjelraktárban, az eljárást folytató hatóság megkeresése útján vagy más módon tájékozódik a büntetőügy állásáról. Ha az eljárás befejeződött, a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés beszerzése érdekében megkeresi az eljárt hatóságot, amely a megtett vagy folyamatban lévő intézkedésekről az azt megalapozó jogszabályi rendelkezések megjelölésével 15 napon belül tájékoztatja a bűnjelkezelőt.

15. §90

A számítógépes nyilvántartás

16. §91

III. Fejezet

A LEFOGLALT BŰNJELLEL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL

A bűnjelkezelőhöz megküldendő ügyiratok92

17. §93 (1) A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet és a bűnjel létrehozásáról készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést akkor kell megküldeni a bűnjelkezelőnek, ha a bűnjel adatainak a KBR-ben történő rögzítésére a bűnjel átadásáig nem került sor. Ebben az esetben a hiányzó adatok rögzítését a 10/B. § (2) bekezdése alapján a bűnjelkezelő pótolja.

(2) A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetében – ideértve a bűnjelpénznek a bűnjelkezelői számlára történő befizetését is – a hatóság a 88. § szerinti okmányt, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet és a létrehozásról készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést megküldi a bűnjelkezelőnek, ha a bűnjel KBR-ben történő rögzítésére a bűnjel átadásáig nem került sor.

(3) Ha a bűnjel 19. §-ban meghatározott átadás-átvételét követően a KBR adatainak kiegészítése, pontosítása szükséges, a bűnjelkezelő szükség esetén a 10/B. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

A bűnjelnek a bíróság részére történő átadása94

18. § (1)95 Ha a nyomozó hatóság magánvádas eljárásban, illetve a bíróság által elrendelt nyomozás során lefoglal, létrehoz vagy átvesz bűnjelet, eljárása befejezése után azt az elsőfokú eljárás lefolytatására illetékes bíróság bűnjelkezelőjéhez szállítja bírósági tárgyletétbe helyezés végett.

(2)96 Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylő egyéb ügyészségi indítvány benyújtására kerül sor, az ügyészség intézkedik a bírósági eljárás lefolytatásához szükséges bűnjelek bírósági bűnjelkezelőnél való tárgyletétbe helyezése iránt, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyészség maga végezte.

(3)97 Az (1) és a (2) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség bűnjelkezelője a bűnjel átadását a 19. § szerint végzi el.

(4)98 Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt szabályok megfelelően irányadók a bűnjelpénznek az illetékes bíróság bűnjelkezelői letéti számlára történő utalása során. Az átutaló a bűnjelpénzt ügyenként külön-külön átutaló (befizető) lapon utalja át (fizeti be). Az átutaló (befizető) lapon feltünteti a ,,Bűnjelpénz'' megjelölést és az átutaló hatóság ügyszámát, valamint az egyedi bűnjelszámot.

(5)99

A bűnjel átadása és átvétele100

19. §101 (1) Az átadó hatóság vagy bűnjelkezelő kezdeményezi a bűnjel KBR-en keresztül történő átadását, ha

a) a bűnjelet az átvevő hatósághoz vagy bűnjelkezelőhöz szállítja, vagy

b) bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetén a hatóság eljárási cselekménye vagy határozata alapján a bűnjelkezelői feladatoknak a bűnjel átszállítása nélküli átadása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az átadó hatóság vagy bűnjelkezelő nem kezdeményezi az olyan bűnjel átadását, amelynek kezelését e rendelet alapján kizárólag meghatározott szerv látja el.

(3) A bűnjel átadása és átvétele során a bűnjel-ügyirat is átadható, ha az a bűnjelkezelés szempontjából, különösen a bűnjel állapota miatt szükséges. A bűnjel-ügyirat megőrzéséről ezt követően az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő gondoskodik.

(4) Az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő a hozzá szállított bűnjelet az egyedi bűnjelszám és a KBR adatai alapján ellenőrzi és az átvétel tényének KBR-ben történő rögzítésével a KBR-en keresztül veszi át.

(5) Az átvételkor a bűnjel csomagolásának megbontására csak a bűnjel sérülése, hiányossága vagy a bűnjelkezelés szempontjából más fontos körülmény észlelése – különösen a csomagolóanyag vagy a zár sérülése – esetén kerülhet sor. A csomagolás megbontása esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) Az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő az átvételekor, ha a bűnjel sérülését, hiányosságát vagy a bűnjelkezelés szempontjából más fontos körülményt észlel, a bűnjel adatait egyezteti a KBR-ben szereplő adatokkal. Az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő a bűnjel átvételét, valamint az észlelt változásokat rögzíti a KBR-ben.

(7) Ha az átvevő hatósághoz vagy bűnjelkezelőhöz szállított bűnjel a KBR-ben rögzített adatoktól jelentősen eltér, az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő az átadóval való egyeztetés alapján

a) az átvételt megtagadja és a bűnjelet visszaadja az átadó hatóságnak vagy bűnjelkezelőnek, vagy

b) az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő jegyzőkönyvet vesz fel és tisztázza az eltérést és annak lehetséges okát.

(8) Jelentős az eltérés, ha a bűnjel rendeltetésszerű bűnjelkezelésre vissza nem vezethető hiányossága vagy értékvesztése állapítható meg.

(9) Ha az eltérés mértékének vagy okának a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bűnjel átvételekor – jegyzőkönyv felvétele mellett – szakértőt (szaktanácsadót) kell kirendelni, ha ez korábban nem történt meg. Ebben az esetben a hatóság vagy a bűnjelkezelő a bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításáról jegyzőkönyvet készít, amelyben a bűnjel valamennyi lényeges adatát feltünteti. A jegyzőkönyvet a szakértő (szaktanácsadó), az átadó és az átvevő hatóság vagy a bűnjelkezelő átadás-átvételkor jelen levő tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő részére is kézbesíteni kell.

(10) Nem minősül átadás-átvételnek a bűnjel meghatározott eljárási cselekmény elvégzése céljából történő ideiglenes kiadása, különösen a bizonyítási cselekményre történő kiadás vagy a szakértői vizsgálat céljából történő kiadás. A bűnjel adataiban bekövetkezett változásokat ebben az esetben a 10/B. §-ban meghatározott személy rögzíti.

20. § (1)102 Ha a bűnjel lezárt postai küldeményként postán érkezett, azt a bűnjelkezelő két tanú (hatósági dolgozó) jelenlétében bonthatja fel. A KBR adataitól való eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít.

(2)103 A postán érkezett sérült könyvelt, valamint a posta által átcsomagolt bűnjelet a posta dolgozójától a bűnjelkezelő csak a posta által készített jegyzőkönyv másolati példányával együtt veheti át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő a csomagot a posta dolgozójának jelenlétében bontja fel és annak tartalmát a KBR adataival, illetve a posta által készített jegyzőkönyvvel egyezteti. Eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít és azt a posta dolgozójával együtt hitelesíti.

(3)104

20/A. §105 Ha a bíróság valamely tárgy körözését rendelte el, a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve által megtalált tárgyat a körözést elrendelő határozat alapján és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén a körözést elrendelő bíróság bűnjelkezelője átveszi és a bűnjel adatait rögzíti a KBR-ben. Ha a körözést az ítélőtábla rendelte el, a megtalált tárgyat az ítélőtábla székhelye szerint illetékes, a körözést elrendelő határozatban megjelölt törvényszék bűnjelkezelője veszi át és rögzíti a KBR-ben. Az átvételről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a bíróságot.

Egyéb ügyviteli rendelkezések

21. §106 (1) A hatóság az ügyirat más szerv részére történő megküldésekor az alábbi esetekben készít bűnjellistát az ügyben szereplő valamennyi bűnjelről:

a) az ügy egyesítése, elkülönítése vagy áttétele esetén,

b) az új Be. 354. § (3) bekezdésben meghatározott esetben,

c) az eljárás megszüntetésére vagy vádemelésre irányuló előterjesztés esetén,

d) az eljárást megszüntető határozat elleni panasz elbírálása esetén,

e) az eljárás megszüntetése vagy vádemelés esetén,

f) az új Be. 727. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben,

g) az új Be. 822. § (1) bekezdésben meghatározott indítvány megtétele esetén.

(2) A bűnjellista tartalmazza az eljáró hatóság ügyszámát, az egyedi bűnjelszámot, valamint az ahhoz tartozó, a 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat.

22. §107 Ha a bűnjel előzetes értékesítése iránt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság intézkedett, és az értékesítésből befolyt összeget a nyomozás befejezésekor nem kell kiadni, a bűnjelkezelő a bűnjelet az átvételi elismervénnyel együtt a BGH-nak megküldi.

23. § (1)108 Ha az eljárás során a nyomozó hatóság nem foglalt le, nem hozott létre, illetve nem vett át bűnjelet, ezt a körülményt az ügyészséghez, illetőleg a bírósághoz küldött ügyiraton röviden feltünteti („bűnjel nincs”).

(2)109 Ha az ügyben a nyomozás során lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, a nyomozó hatóság a bűnügyi iktatókönyvben és a büntetőügy iratborítóján, az ügyészségi iroda dolgozója a büntetőügyek lajstromában és a bíróság részére küldött vádiraton a „Bűnjel” szót feltünteti.

(3)110 Ha az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, és a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a nyomozást megszüntette, az erre vonatkozó határozatáról és a bűnjelre vonatkozó rendelkezéséről a bűnjelkezelőt haladéktalanul értesíti.

(4)111 Ha az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet és a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyészség a nyomozást megszüntette, az erre vonatkozó határozatáról és a bűnjelre vonatkozó rendelkezéséről a bírósági bűnjelkezelőt haladéktalanul értesíti, ha az ügyben a bűnjelkezelést a bírósági bűnjelkezelő végzi.

24. § (1)112 Ha az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, a bírósági iroda dolgozója a papíralapú ügyirat borítón a ,,Bűnjel'' szót bélyegzővel feltünteti.

(2)113

25. §114

26. § (1)115 A bűnjelet a rá vonatkozó döntés előtt csak az eljárást lefolytató hatóság engedélyével lehet bárkinek átadni, illetőleg rendelkezésre bocsátani.

(2)116 A bűnjelkezelő a bűnjelet átvételi elismervény, vagy más igazolt átvétel ellenében adja át az átvételre feljogosított személynek vagy szervnek. A bűnjel átadása esetén az átvevőnek megfelelően gondoskodnia kell a bűnjel őrzéséről, valamint arról, hogy az állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke – a természetes mértéknél nagyobb arányban – ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe. Ha az átvevőnek az eljárásban már nincs szüksége a bűnjelre, akkor azt – átvételi elismervény ellenében – haladéktalanul visszaszolgáltatja a bűnjelkezelőnek. A visszaszolgáltatott bűnjelet a bűnjelkezelő átveszi és – az átvétel KBR-ben való rögzítését leszámítva – teljesíti a 19–20. §-okban meghatározott kötelezettségeit.

(3)117 Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az érintett, és az egyes szerv őrizetében lévő bűnjelre is.

27. §118 (1)119 Ha

a) a hatóság az ügyet véglegessé vált, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozattal átteszi más hatósághoz, és a bűnjel kezelésére nem jogosult, vagy

b) valamely hatóság kizárása miatt az eljáró hatóság kijelölésére kerül sor,

az áttételről, illetve a kijelölésről a hatóság azzal értesíti a bűnjelkezelőt, hogy az üggyel kapcsolatos bűnjelet tizenöt napon belül az illetékes, illetve a kijelölt hatósághoz vagy annak bűnjelkezelőjéhez szállíttassa, ha pedig a bűnjel magyar pénz, azt tizenöt napon belül utalja át. A bíróság a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható, áttételről rendelkező határozatának véglegessé válása időpontjáról értesíti a bűnjelkezelőt.

(2)120 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjelkezelő a bűnjelet az illetékes hatósághoz vagy annak bűnjelkezelőjéhez továbbítja, majd a 19. § alapján jár el.

(3)121

28. §122 Ha a bíróság azt észleli, hogy az ügyiratok között bűnjelként kezelendő dolog van, haladéktalanul intézkedik annak a bűnjelkezelő részére való átadása, és a bűnjelként történő kezelés iránt. A bűnjelkezelő a dolgot bűnjel azonosító megjelöléssel látja el, és a 10/A. § (3) bekezdésben szereplő adatokat rögzíti a KBR-ben.

29. §123 Az ügyiratok csak akkor helyezhetők irattárba, illetve csak akkor selejtezhetők, ha a lefoglalt bűnjelről rendelkeztek. Ha a bűnjelről rendelkeztek, a papíralapú ügyirat borítóján lévő „Bűnjel” feliratot a bírósági iroda dolgozója áthúzza.

A bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség

30. § (1)124 A bűnjellel kapcsolatos költségek közül bűnügyi költség az a költség, amelyet a bűnjel

a)125 értékének és minőségének megállapításával megbízott szakértő vagy szaktanácsadó díja és költsége címén,

b)126 szakszerű kezelésével megbízott gazdálkodó szervezet részére őrzési és kezelési díj (költség) címén, továbbá állagának megóvásával és karbantartásával megbízott gazdálkodó szervezet részére költségtérítés és munkadíj címén,

c)127 megfelelő fuvarköltség (szállítási díj) ellenében történő szállításával, illetve a bűnjel magyar, illetve külföldi pénz átutalásával,

d) megsemmisítésével kapcsolatban,

e)128 szakszerű kezelésével, állagának megóvásával és karbantartásával összefüggésben költségtérítés címén a hatóság saját tulajdonú vagy a kezelésében lévő ingatlanon történő tárolás kapcsán,

f)129 értékesítésével kapcsolatban

az állam előlegezett.

(2)130 A hatóság az eljárása alatt felmerült, az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költséget megelőlegezi, majd bejegyzi az ügyiratokban vezetett költségjegyzékbe. Ha a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség a bűnjelkezelő ügykörében vagy a bűnjelkezelő intézkedése folytán merült fel, a költségjegyzékbe a bejegyzést a hatóság a bűnjelkezelést ellátó szerv (személy) által küldött megkeresés alapján teljesíti.

(3)131 Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költségnek a költségjegyzékbe bejegyzésére az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezése után kerül sor, a bíróság az új Be. 554. § (2) bekezdése szerint jár el.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye bűnügyi költség bejegyzésének, ha a bűnjelet a hatóság saját gépkocsijával vagy más eszközével szállítják, illetőleg, ha a bűnjel szállításával kapcsolatban a hatóság a költségvetése terhére fuvarköltséget (szállítási díjat) másnak nem fizet.

IV. Fejezet132

A BŰNJEL ELŐZETES ÉRTÉKESÍTÉSE, MEGVÁLTÁSA, VISSZAADÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE

A bűnjel előzetes értékesítése

31. §133 Ha a bíróság a véglegessé vált határozatával a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, e rendelet elkobzás végrehajtása során az elkobzott bűnjel értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit az ezen alcím szerinti eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

32. §134 (1)135 A 31. § szerinti eljárás lefolytatásához a bűnjelet csak a bíróság erre irányuló rendelkezése alapján szükséges a bírósághoz szemrevételezés céljából beszállítani.

(2)136

(3)137 Ha a hatóság az új Be. 319. § (7) bekezdésében meghatározott esetben rendelkezik arról, hogy a dologból mintát kell biztosítani, a mintát új egyedi bűnjelszámon kell a KBR-ben nyilvántartani azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az új bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.

(4)138

33. §139 (1) Ha a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség további jogorvoslattal nem támadható határozatával a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, és a lefoglalt dolog megváltásának egyéb feltételei fennállnak, fel kell hívni az érintettet, hogy a lefoglalt dolog megváltását indítványozhatja.

(2)140 Ha az érintett a lefoglalt dolog megváltására 15 napon belül nem tesz indítványt, vagy az indítványt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasítja, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az 57–61. § megfelelő alkalmazásával értékesíti a lefoglalt dolgot.

(3)141 A hatóság az átvételi elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását a KBR-ben rögzíti.

Az előzetes értékesítésből eredő összeg
kezelése

34. § (1)142 A bűnjel előzetes értékesítése során befolyt összeget a bűnjelkezelői letéti számlára kell befizetni (átutalni).

(2)143 A bűnjelkezelő a bűnjel előzetes értékesítésének megtörténtét a bűnjeljegyzéken és a KBR-ben rögzíti.

(3)144 A bűnjel előzetes értékesítése során befolyt összeget új egyedi bűnjelszámon kell a KBR-ben nyilvántartani azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az új bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.

A lefoglalt dolog megváltása145

34/A. §146 (1)147 Ha a bíróságnak a lefoglalt dolog megváltásáról rendelkező határozata végleges, az ügyészség határozata további jogorvoslattal nem támadható, a megváltásból befolyt összeget a bűnjelkezelő letéti számlájára kell befizetni vagy átutalni. Erről és a bűnjelkezelő letéti számlájának számáról a hatóság tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett a megváltásból megállapított összeget befizette a megjelölt letéti számlára, a bűnjelkezelő a 35. § (2) bekezdése szerint jár el.

(2)148 A bűnjelkezelő a bűnjel megváltásának megtörténtét a KBR-ben rögzíti.

(3)149 A bűnjel megváltásából befolyt összeget új egyedi bűnjelszámon kell a KBR-ben nyilvántartani azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az új bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.

A bűnjel visszaadása a jogosult részére

35. § (1)150 A bűnjelkezelőnek átadott (átutalt) bűnjelnek (bűnjelpénznek) a jogosult részére való visszaadása, kiadása, kiutalása (a továbbiakban együtt: visszaadás) iránt a hatóság határozattal intézkedik.

(2)151 A bűnjel visszaadása esetén a bűnjelkezelő – ha a lefoglalás megszüntetése végrehajtásának a felfüggesztésére sor került, annak lejártát követően – felhívja a jogosultat a bűnjel átvételére és figyelmezteti, hogy ha a bűnjelet a felhívás kézbesítésétől számított harminc napon belül személyesen vagy meghatalmazottja útján nem veszi át – kivéve a 37. §-ban meghatározott esetet –, akkor az értékesítés iránt történik intézkedés. Ebben az esetben a hatóság csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalja ki a jogosult részére. A bűnjelkezelő arról is tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a bűnjelet nem sikerül értékesíteni, vagy értékesítése jogszabályba ütközik, annak megsemmisítésére vagy továbbtárolására a jogosult költségén kerül sor.

(3)152 A hatóság a bűnjel visszaadásáról rendelkező határozatát a bűnjelkezelővel is közli. A hatóság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre, illetve kiadásra került.

(4)153 Ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában rendelkezik a bűnjel visszaadása felől, rendelkezését a bűnjelkezelővel a külön jogszabályban előírt módon közli. A bíróság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került.

(4a)154 Ha a hatóság a lefoglalás megszüntetésének a végrehajtását az új Be. 321. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, tájékoztatja a bűnjelkezelőt a felfüggesztés határidejének kezdő időpontjáról.

(4b)155 Ha a hatóság a lefoglalás megszüntetésének a végrehajtását az új Be. 321. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a bűnjelkezelő rövid úton egyeztet az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szervvel arról, hogy a bűnjel lefoglalására ennek a szervnek az eljárásában sor kerülhet-e.

(4c)156 Ha az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bűnjelkezelő a lefoglalt dolgot ennek a szervnek adja ki, és arról a jogosultat értesíti.

(5)157 A bűnjelkezelő a bűnjel visszaadásának az elrendelését és annak megtörténtét rögzíti a KBR-ben.

36. § (1)158

(2)159 Ha az új Be. 323. § alapján visszatartott bűnjel pénz, és meghaladja az új Be. 323. § alapján megállapított követelést, akkor a követelés teljes kiegyenlítése után fennmaradó különbözetet utalja ki a jogosult részére a bíróság.

(3)160 A visszatartott bűnjeltárgy értékesítése esetén az elkobzott bűnjel értékesítésének a szabályai szerint kell eljárni.

37. §161 Ha a jogosult büntetés-végrehajtási intézetben, rendőrségi fogdában vagy javítóintézetben fogvatartásban van, továbbá, ha előzetes kényszergyógykezelés, vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt áll (a továbbiakban együtt: fogvatartott), a fogvatartó szerv vezetője őt – szükség esetén a gondozót, a pártfogó felügyelőt – nyilatkoztatja arról, hogy a visszaadni rendelt bűnjel kinek a részére adható át. Ha nincs ilyen személy és a szerv vezetője szerint a letéti elhelyezés biztosítható, a bűnjelet a fogvatartó szerv részére küldi meg a bűnjelkezelő. Ha a fogvatartó szervnél a letéti elhelyezés feltételei nem biztosítottak, a bűnjelkezelő három hónap határidő meghatározásával felhívja a jogosultat arra, hogy a visszaadni rendelt bűnjel további őrzése érdekében intézkedjen, mert a határidő elteltét követően a 35. § (2) bekezdésében írt rendelkezések alkalmazására kerül sor.

38. § (1)162 Ha a bűnjelet a hatóság a bűnjelkezelőtől a tárgyalásra vagy egyéb eljárási cselekményre bekérte, és a bűnjelnek a jogosult részére való visszaadása iránt hozott határozatot, és az nyomban jogerős, véglegessé vált, illetve további jogorvoslattal nem támadható lett, a bűnjelet a jelenlévő jogosult részére – feltéve, hogy nem fogvatartott – átvételi elismervény ellenében kiadja.

(2)163 A bűnjelnek az (1) bekezdésben szabályozott kiadása esetében ezt a körülményt a hatóság a bűnjelkezelőnek megküldött határozatban vagy értesítésben feltünteti, és az (1) bekezdés szerinti átvételi elismervényt a határozattal vagy értesítéssel együtt kezeli.

(3)164 A bűnjelkezelő a határozat (értesítés) alapján a bűnjel kiadásának megtörténtét rögzíti a KBR-ben és az átvételi elismervényt megőrzi.

39. §165 (1) Ha a bűnjel egyes szerv őrizetében (kezelésében) van és a hatóság elrendelte a jogosult részére való visszaadását, a bűnjelkezelő – ha a lefoglalás megszüntetése végrehajtásának a felfüggesztésére sor került, annak lejártát követően – a jogosult értesítésével (a bűnjel átvételére való felhívással) egyidejűleg a bűnjel őrzését ellátó szervet arra hívja fel, hogy azt a határozat alapján jelentkező jogosultnak átvételi elismervény ellenében adja át és az átvételi elismervényt a hatóságnak küldje meg.

(2) Ha a hatóság a lefoglalás megszüntetésének a végrehajtását az új Be. 321. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a bűnjelkezelő rövid úton egyeztet az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szervvel arról, hogy a bűnjel lefoglalására ennek a szervnek az eljárásában sor kerülhet-e.

(3) Ha az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bűnjelkezelő erről az (1) bekezdésben meghatározott szervet értesíti, aki a lefoglalásról rendelkező határozat alapján a bűnjelet az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott, lefoglalást elrendelő szervnek adja ki, és arról a bűnjelkezelőt értesíti.

(4) A bűnjelkezelő a jogosultat értesíti arról, ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv a bűnjelet kiadja az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott, lefoglalást elrendelő szervnek.

(5) A hatóság az átvételi elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását rögzíti a KBR-ben.

40. § (1)166 A bűnjelet kiadni

a) a hatóság határozatában megjelölt jogosultnak vagy a jogosult – írásbeli meghatalmazással ellátott – meghatalmazottjának,

b) az új Be. 111. § alapján tájékoztatott, a dolog lefoglalását elrendelő szervnek, vagy

c) a dolog lefoglalását, zárlatát vagy zár alá vételét elrendelő hatóságnak

lehet.

(1a)167 Ha a lefoglalás megszüntetésére nem került sor, a bűnjelet az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szerveknek a hatóság határozata vagy engedélye alapján lehet kiadni.

(2) A jogosult, illetőleg a meghatalmazott a személyazonosságát személyazonosító okmánnyal köteles igazolni.

(3)168 A tízezer forintot meg nem haladó becsértékű bűnjelet a jogosult részére közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba [Pp. 325. §] foglalt kérelmére, veszélyére és költségére – tértivevényes ajánlott küldeményként vagy csomagban, illetőleg értéklevélben – postán is meg lehet küldeni, ha a bűnjel postai szállításra alkalmas.

41. § (1) Ha a jogosult jogi személy, a meghatalmazást cégszerű aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

(2)169 Ha a jogosult magánszemély, két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazást előttük aláírta vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakcímét, valamint személyazonosító okmányuk számát is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazásra a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések irányadók.

(3)170 A kétmillió forintot meghaladó becsértékű bűnjel átvételére adott meghatalmazást közokiratba kell foglalni. Ha a jogosult fogvatartott, a meghatalmazást nem szükséges közokiratba foglalni. Ilyen esetben a fogva tartó szerv vezetője igazolja a fogvatartott személyazonosságát.

42. § (1)171 A jogosult, illetőleg a jogosult helyett eljáró meghatalmazott a bűnjel átvételét külön átvételi elismervénnyel ismeri el.

(2)172 A meghatalmazást és a külön átvételi elismervényt a bűnjelkezelő a nála lévő értesítéssel, valamint a kiutaló határozattal együtt kezeli.

43. § (1) Ha a jogosult nem magyar állampolgár, vagy olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és a bűnjel visszaadásának elrendelésekor nem tartózkodik Magyarországon, a bűnjel visszaadásáról szóló határozatot – kulturális javak esetében a külön jogszabályban megállapított, a tulajdonos által a hatóság részére becsatolt kiviteli engedély egy példányával – a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának küldi meg a hatóság, kivéve, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően rendelkezik.

(2) Nemzetközi egyezmény hiányában az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot és a kiviteli engedélyt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya kézbesíti a jogosult részére.

44. § (1) Ha a bűnjelet a hatóság a jogosultnak visszaadni rendeli, de a jogosult (meghatalmazottja) azt a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvből megállapítható minőségi állapotánál rosszabb minőségben találja, a bűnjelet a jogosult és a bűnjelkezelő jelenlétében a hatóság határozata alapján szakértő vizsgálja meg. A vizsgálat megállapításairól – utalással az eredetileg rögzített minőségi állapotra, a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvre, és amennyiben készült, a 10. § (3)–(5) bekezdésében írt szakvéleményre – jegyzőkönyv készül. Ha a jogosult a vizsgálat után a bűnjelet átveszi, ezt a tényt a bűnjelkezelő a jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a jogosult (meghatalmazott), a bűnjelkezelő és a közreműködő szakértő aláírja.

45. §173

46. §174 (1)175 Ha a jogosult a bűnjelet a bűnjelkezelő felhívásában megállapított határidő alatt nem vette át, e tényről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a hatóságot. Az értékesítés, illetőleg a megsemmisítés elrendelése iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyészség a bűnjelkezelőtől kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban intézkedik.

(2)176

47. § (1)177 A hatóság által visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá az új Be. 321. § (5) bekezdése alapján az állam tulajdonába került bűnjel értékesítése, a bűnjel előzetes értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történik.

(2)178 Az értékesítés során befolyt ellenértéket a bűnjelkezelő letéti számlájára kell befizetni.

(3) Az ellenértékre a jogosult a polgári jog szabályai szerinti általános elévülési időn belül tarthat igényt.

(4) A jogosult által át nem vett bűnjel értékesítésének feljegyzésére a 63. § megfelelően irányadó.

48. § (1)179 A jogosult a bűnjelkezelő letéti számlájára az 1. § (3) bekezdése alapján befizetett összeg kiutalására vonatkozó igényét az első fokon eljárt hatóságnál jelentheti be.

(2) A hatóság az igényt bejelentő személy (személyek) meghallgatása után határoz arról, hogy az összeget kiutalja-e a részére, több igénylő esetében pedig azt kinek utalja ki.

(3)180 A bíróság a jogerős, a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható határozatot, az összegnek a jogosult részére való kiutalása végett megküldi az értékesítés során eljárt bűnjelkezelőnek.

Az előzetesen értékesített bűnjel helyébe lépő ellenérték kiutalása

49. § (1)181 Ha a lefoglalt dolgot a jogosultnak természetben már nem lehet kiadni, az új Be. 322. §-a szerint kell eljárni.

(2) Ha a hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséből befolyt összeget utalja ki a jogosultnak, az erre vonatkozó határozatát a kiutalás foganatosítása végett annak a szervnek küldi meg, amelynek számlájára az előzetes értékesítésből befolyt összeget befizették (átutalták).

(3) A hatóság a kiutalást elrendelő határozatot a jogosultnak, valamint annak a BGH-nak, illetőleg bűnjelkezelőnek is megküldi, amely (aki) a hozzá be nem szállított bűnjelet nyilvántartásba vette.

A bűnjel megsemmisítése

50. § (1)182 A bűnjel megsemmisítését a hatóság rendeli el.

(1a)183 Ha a le nem foglalt bűnjel a bizonyításra alkalmatlan, a hatóság annak megsemmisítéséről – határozat hozatala nélkül is – dönthet.

(2)184 Ha a bűnjel megsemmisíthető és az nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadták el, a megsemmisítés iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyészség írásban intézkedik. Ha a bűnjel tárolására szolgáló göngyöleg lefoglalására a bűnjel lefoglalásakor nem került sor, ezért arról bíróság, vagy hatóság nem rendelkezett, és vagyoni értéket nem képvisel, a bűnjellel együtt megsemmisíthető.

51. § (1)185 A megsemmisítés elégetés, összetörés útján, vagy más alkalmas módon úgy történik, hogy a bűnjel rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váljon.

(2)186 A lefoglalt bűnjel megsemmisítésére az erre a célra kijelölt bizottság jelenlétében kerül sor, amely a bűnjelek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít. Ha a megsemmisítést

a)187 a nyomozás során rendelték el, a bizottság a bűnjelkezelőből, az ügyben eljárt nyomozó hatóság és ügyészség megbízottjából,

b)188 a vádemelés után rendelték el, a bizottság a bűnjelkezelőből, az ügyben eljárt bíróság és ügyészség megbízottjából

áll.

(2a)189 A lefoglalt bűnjel megsemmisítésének végrehajtásában a hatóság rendelkezése szerint

a) a Harmadik Részben meghatározott szerv vagy

b) a jogszabályban szakvélemény adására kizárólagosan feljogosított szerv

működik közre.

(2b)190 A le nem foglalt bűnjel megsemmisítését

a) a hatóság vagy

b) – a hatóság rendelkezése szerint – a bűnjelkezelő, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott szerv

hajtja végre. A megsemmisítés végrehajtásáról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni, amit a hatóság vagy a (2a) bekezdésben meghatározott szerv – ha arra korábban nem került sor, a megsemmisítésről szóló döntéssel együtt – megküld a bűnjelkezelőnek.

(3)191 A bűnjelkezelő a megsemmisítés megtörténtét a KBR-ben a jegyzőkönyv vagy feljegyzés alapján rögzíti, és a jegyzőkönyvet vagy a feljegyzést a bűnjel-ügyiratban elhelyezi.

(4)192 Ha a bűnjelkezelő azonos alkalommal több büntetőügyhöz tartozó bűnjeleket összevontan semmisít meg, és

a) a bűnjelek között lefoglalt bűnjel is van, akkor a bizottság a bűnjelkezelőből, a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve, ha bármelyik ügyben vádemelésre került sor, a bíróság megbízottjából áll, vagy

b) ha a bűnjelek között nincs lefoglalt bűnjel, akkor a megsemmisítés végrehajtható a (2b) bekezdés szerint.

(5)193 A megsemmisítés a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben akkor tartható meg, ha az ügyészség vagy a bíróság megbízottjai közül legalább egy jelen van.

(6)194 Ha a bíróság vagy az ügyészség megbízottja szabályszerű értesítés ellenére a megsemmisítésen nem jelenik meg, erről a bíróság elnökét vagy az ügyészség vezetőjét tájékoztatni kell.

(7)195 A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bűnjel megsemmisítése során a megsemmisítés helye szerint illetékes járásbíróság, illetve járási ügyészség megbízottja jár el.

(8)196 E §-ban meghatározott feladatának ellátása során az ügyészség megbízottjaként alügyész és ügyészségi fogalmazó, a bíróság megbízottjaként bírósági titkár és bírósági fogalmazó is eljárhat.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKOBZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

V. Fejezet

AZ ELKOBZOTT BŰNJELLEL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL

Az elkobzott bűnjel értékesítését megelőző intézkedések

52. § (1) A bíróság a bűnjel elkobzásáról a bűnjelkezelőt a külön jogszabályban előírt módon értesíti.

(2)197 A bűnjelkezelő a bűnjel elkobzását rögzíti a KBR-ben.

(3) A bűnjelkezelő az elkobzott bűnjelet a többi bűnjeltől elkülönítve kezeli.

53. § (1)198 A bírósági bűnjelkezelő az elkobzott bűnjeleket – alkalmanként, de legalább hathavonként – a BGH bűnjelraktárába szállítja. Ha a szállítás a bűnjel értékével arányban nem álló költséget okozna, a bűnjelet nem szállítja be, de ezt a körülményt az adott bűnjel vonatkozásában rögzíti a KBR-ben. A bírósági bűnjelkezelő a csekély értékű bűnjelet is beszállítja, ha a szállításával kapcsolatban felmerülő költség az egyéb bűnjelek szállítási költségét lényegesen nem növeli.

(2) A beszállításnál különösen ügyelni kell arra, hogy a szennyező és más káros hatású bűnjel a küldemény egyéb tartalmának az épségét ne veszélyeztesse.

(3)199 Ha a bíróság az érintett, valamint egyes szerv őrizetében hagyott vagy kezelésére bízott bűnjel elkobzásáról határozott, erről a bírósági bűnjelkezelő a BGH-t a jogerős vagy véglegessé vált határozat megküldésével haladéktalanul értesíti.

54. §200

Az elkobzott bűnjel értékesítése

55. § (1) Az elkobozott bűnjelek közül az értékesíthető, amelynek a tulajdonjoga – nemzetközi szerződés vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – az államra szállt és nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadtak el.

(2) Az értékesítés iránti intézkedés előtt a BGH megvizsgálja a közérdekű célra történő felhasználás lehetőségét, és ha a feltételek fennállnak, értesíti a Karitatív Tanácsot.

(3)201 A bíróság, illetőleg a BGH bűnjelraktárában lévő, valamint az érintett vagy egyes szerv őrizetében hagyott (kezelésére bízott) elkobzott bűnjel értékesítése iránt a BGH intézkedik. Ha a bűnjel az aránytalanul magas szállítási költség miatt nem szállítható be a BGH-hoz, a BGH az elkobzott bűnjel értékesítéséről annak őrzési helyén gondoskodik.

56. §202 Az elkobzott bűnjel értékesítése

a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy

b)203

útján történik.

57. § (1) A BGH az elkobzott bűnjelet elsősorban a forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozó kereskedőnek ajánlja fel vételre.

(2)204 A BGH az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban, továbbá a bíróság központi honlapján ajánlati felhívást jelentethet meg.

(3) Az ajánlati felhívás tartalmazza

a) az értékesítendő bűnjel megnevezését és mennyiségét,

b) a pályázati feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.

(4) A BGH a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő kereskedővel köt adásvételi szerződést.

(5)205

58. §206

59. § Az elkobzott bűnjelnek a kereskedő részére történő átadása – eltérő megállapodás hiányában – a kereskedő telephelyén történik. Az átszállításról – eltérő megállapodás hiányában – a kereskedő költségére a BGH gondoskodik.

60. § (1) A kereskedő az átvett bűnjelről átvételi elismervényt állít ki, és annak két példányát a BGH-nak haladéktalanul megküldi.

(2) Az átvételi elismervényen feltünteti

a) a BGH megnevezését és számlaszámát, amelyre az átutalást teljesíti,

b) az ügy számát,

c)207 az átvett bűnjel egyedi bűnjelszámát,

d) az általa fizetendő ellenértéket,

e) saját megnevezését, számlaszámát, cégszerű aláírását és bélyegzőjének a lenyomatát.

(3) Egy átvételi elismervényen csak az ugyanabban az ügyben elkobzott bűnjeleket szabad feltüntetni.

61. §208

61/A. §209 A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 28. § (1) bekezdése alapján lefoglalt és a SIS II. tv. 28. § (2) bekezdése szerint értékesíthető tárgyak értékesítése során – az 57. § (5) bekezdése kivételével – az 56–61. §-ok alkalmazandók azzal, hogy ahol a rendelkezés bűnjelet vagy elkobzott bűnjelet említ, ott a lefoglalt tárgyat, valamint ahol BGH-t említ, ott a SIS II. tv. 28. § (1) bekezdése szerinti hatóságot kell érteni.

Az értékesített bűnjel ellenértékének befizetése

62. § Az elkobzott bűnjel értékesítéséből befolyt ellenértéket a BGH által megjelölt letéti számlára kell befizetni (átutalni). A bűnjel átadására csak a teljes vételár kifizetése után kerülhet sor.

Az elkobzott bűnjel értékesítésének, ingyenes átadásának feljegyzése

63. § (1)210 A BGH bűnjelkezelője az elkobzott bűnjel értékesítésének megtörténtét, a letéti számlára befolyt ellenérték összegét és a bevételezési adatokat is rögzíti a KBR-ben.

(2)211 Ha az elkobzott bűnjelet valamely szerv részére térítés nélkül adták át, a BGH bűnjelkezelője ezt a körülményt rögzíti a KBR-ben.

HARMADIK RÉSZ

A LEFOGLALÁS ÉS AZ ELKOBZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

VI. Fejezet

EGYES BŰNJELEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezés

64. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben megállapított bűnjelekre, az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Minősített adat, nyilvánosságra hozatalában korlátozott adat212

65. §213 Ha a bűnjel minősített adatot vagy nyilvánosságra hozatalában korlátozott adatot tartalmaz, a bűnjel kezelése során a hatóság gondoskodik az adat- és minősített adatvédelem követelményeinek megtartásáról.

Állat

66. § (1)214 Állat – ideértve a vadonélő, a kedvtelésből tartott és a veszélyes állatot is – lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.

(2)215 A Btk. 242–247. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás esetén a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3)216 Az (1) bekezdésben meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni. A lefoglalt élő állaton bűnjel azonosító megjelölés elhelyezése nem okozhat az állatnak szenvedést vagy sérülést, ha a bűnjel azonosító megjelölés elhelyezése ilyen módon nem lehetséges, azt mellőzni kell.

(4)217 A lefoglalt élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről

a)218 a Btk. 244–247. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás),

b)219 a Btk. 242–243. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság

köteles gondoskodni, vadászható állatfaj esetén a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével.

(5)220 A lefoglalt élő állatnak az érintett őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban az állomás véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat az állomáshoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében – a 3. §-ban meghatározott szervezeten és személyen kívül – a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező civil szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.

(6)221 A lefoglalt élő állatnak a jogosult részére történő visszaadása az állategészségügyi előírások figyelembevételével történik.

Élelmiszer222

66/A. §223

Elektronikus adat

67. §224 (1) Az elektronikus adat lefoglalását másolat készítésével kell végrehajtani, ha

a) ha a lefoglalt dolog érintett őrizetében hagyásának feltételei fennállnak, és

b) a másolat készítését követően az adat eredeti helyen való további tárolása a büntetőeljárás érdekeit nem veszélyezteti.

(2) Az elektronikus adat lefoglalását áthelyezéssel kell végrehajtani, ha az adat eredeti helyen történő további tárolása a büntetőeljárás érdekeit veszélyezteti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései helyett az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása érdekében kell intézkedni, ha annak feltételei fennállnak.

(4) Az elektronikus adat lefoglalását az azt tartalmazó adathordozó vagy információs rendszer teljes tartalmáról történő másolat készítésével kell végrehajtani, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, és

b) a bizonyítás szempontjából az adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmának jelentősége van, ideértve azt is, ha a bizonyítás érdekében az információs rendszerben tárolt, előre nem meghatározható vagy jelentős mennyiségű adat átvizsgálására van szükség.

(5) Az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását az új Be. 315. § (2) bekezdésében meghatározott művelet elvégzésével, a fizetésre használt elektronikus adat áthelyezésével vagy az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával kell végrehajtani, ha

a) az adat vagyonelkobzás alá esik, és a zár alá vétel feltételei nem állnak fenn, vagy az nem lenne végrehajtható, illetve

b) az adat elkobzás alá esik, és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának a feltételei nem állnak fenn.

(6) Az új Be. 315. § (2) bekezdésében meghatározott művelet elvégzése végrehajtható olyan művelettel is, amely alapján a fizetésre használt elektronikus adat értéke a bűnjelkezelő e célból rendszeresített számláján kerül jóváírásra.

67/A. §225 (1) A lefoglalás végrehajtásához indokolt esetben szaktanácsadót kell igénybe venni.

(2) Az elektronikus adat lefoglalásakor az átmásolás lehetőség szerint utólag meg nem változtatható adathordozóra történhet. Az átmásolást megelőzően a lefoglalás helyszínén ellenőrizni kell, hogy a hatóság által az átmásoláshoz használt adathordozó adatokat nem tartalmaz. Az átmásolás során biztosítani kell azt, hogy az eredeti adatok ne változzanak meg.

(3) A hatóság a jegyzőkönyvben az átmásoláshoz használt adathordozó típusát, gyártási számát, illetve a rajta tárolt adat jellegét és tartalmát feltünteti. Ha az átmásolás utólag megváltoztatható adathordozóra történik, biztosítani kell az adatok változatlanságát, vagy azt, hogy a megváltoztatás nyomon követhető legyen.

(4) A fizetésre használt elektronikus adat vagyonelkobzás érdekében történő lefoglalását követően haladéktalanul fel kell hívni az érintettet, hogy a bűnjel előzetes értékesítése vagy megváltása kérdésében nyilatkozzon.

(5) Ha az érintett kéri a fizetésre használt elektronikus adat értékesítését, ez csak abban az esetben mellőzhető, ha arra a bizonyítás érdekében is szükség van.

(6) Ha a hatóság az adat birtokosát, illetve kezelőjét az új Be. 316. § (1) bekezdése szerint az adat megőrzésére kötelezte, a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(7)226 A lefoglalt elektronikus adatot adathordozón vagy a hatóság rendelkezése alatt álló tárhelyen kell őrizni. A lefoglalt elektronikus adat külön adathordozón történő tárolása esetén a bűnjel azonosító megjelölést az adathordozón kell elhelyezni.

67/B. §227 Ha a fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását a 67. § (5) bekezdésében meghatározott módon hajtják végre, és annak a bírósági bűnjelkezelő rendelkezésére bocsátása szükséges, azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági bűnjelkezelő e célból rendszeresített számláján történő jóváírással teljesíti.

Értékpapír, pénzhelyettesítő fizetési eszköz,
hamis pénz, zár- és adójegy, -értékpapír, bélyeg,
valamint államkölcsön-kötvény

68. § (1)228 Ha a hatóság értékpapírt vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközt foglal le, a kibocsátó, illetve kiállító szervet haladéktalanul értesíti. Értékpapír lefoglalása esetében a hatóság csak a fizikai megőrzésért felelős. Dematerializált értékpapír lefoglalásáról a hatóság értesíti a számlavezetőt, aki az értékpapírt zárolt értékpapír-alszámlán helyezi el. A számlavezető által kiadott számlakivonatot a hatóság megküldi a bűnjelkezelőnek, aki azt a bűnjel-ügyiratok között kezeli.

(2) Az értékpapír hozama, illetőleg az abban foglalt követelés esedékessé válása esetében a hatóság – ha ezt a lefoglalásról szóló határozatában nem tette meg – külön határozattal feljogosítja a bűnjelkezelőt, hogy a rendelkezésre álló összeget felvegye és azt bűnjelkezelői pénzletétként kezelje.

69. § (1)229 A Btk. 389. §-ában foglalt bűncselekmény elkövetése miatt folytatott büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt pénzt a hatóság – a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint – szakértői vizsgálat céljából a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére – ellenérték nélkül – átadja vagy megküldi. A hamis pénz őrzését és kezelését – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az MNB végzi.

(2)230 Az elkobzott hamis pénzt a hatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Nemzeti Banknak, a hamis zár- és adójegyet a NAV-nak, a hamis értékpapírt és pénzhelyettesítő fizetési eszközt a kibocsátó (kiállító) szervnek, a hamis, meghamisított és újból felhasznált bélyeget a Magyar Posta Zrt.-nek adja ki.

(3)231 A lefoglalt vagy elkobzott, hamis vagy vélhetően hamis euró bankjegyet és euró érmét a hatóság az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egységének vizsgálat, azonosítás és a bűnjel további őrzése és kezelése érdekében haladéktalanul megküldi. Az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egysége az Európai Központi Bank által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró bankjegy minden új fajtáját az Európai Központi Banknak, az Európai Műszaki és Tudományos Központ által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró érme minden új fajtáját az Európai Műszaki és Tudományos Központnak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul megküldi.

70. §232 A külföldi személy tulajdonában volt elkobzott államkölcsön-kötvényt a hatóság a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Pénzügyi Főosztályának adja át.

Ingatlan

71. §233 (1)234

(2)235

Jármű

72. § (1)236 Ha a hatóság a lefoglalt járművet az érintett őrizetében hagyja, a lefoglalásról értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetőleg az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.

(2)237 A hatóság a jármű őrzése és tárolása során, továbbá a lefoglalást szenvedő birtokos, használó vagy tulajdonos 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján úgy jár el, hogy a lefoglaláskori állapot a természetes mértéknél nagyobb arányban ne változzon.

(3) A hatóság az elkobzott légi jármű értékesítésével kapcsolatban beszerzi a légügyi hatóság állásfoglalását.

Jövedéki termék, nem uniós áru, valamint a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárásban lefoglalt bűnjel238

73. § (1)239 A jövedéki terméket és a nem uniós árut lefoglalás után a hatóság a NAV lefoglalás helye szerint illetékes szervének adja át, illetve hagyja az őrizetében (kezelésében), feltéve, hogy a bűnjelre az eljárásban nincs szükség. A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben lefoglalt bűnjelet a NAV szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló kormányrendeletben felhatalmazott szervek kezelik.

(2)240

(3)241 A hatóság a jövedéki termékről vagy a nem uniós áruról rendelkező határozatát megküldi a NAV-nak.

74. §242 (1) A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban

a) lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált,

b) elkobzott,

c) visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá

d)243 az új Be. 321. § (5) bekezdése alapján az állam tulajdonába került

bűnjel értékesítését a NAV végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűnjel értékesítése

a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy

b)244 árverés vagy elektronikus árverés útján

történik azzal, hogy a jövedéki termékek és a nem közösségi áruk értékesítésére a jövedéki, illetve a vámjogszabályok rendelkezései szerint kerülhet sor.

(3)245 A jövedéki termékek és a nem uniós áruk tekintetében befolyt összeget a jövedéki, illetve a vámjogszabályok szerint kell elszámolni.

(4)246 Az (1) bekezdésben meghatározott – jövedéki terméknek nem minősülő – bűnjel elektronikus árverés útján történő értékesítését a NAV az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének alkalmazásával végzi.

75. § (1)247 A bűnjelkezelő az általa őrzött jövedéki terméket vagy nem uniós árut elkobzása esetében az értékesítés, a jogosult részére való visszaadása esetében e határozat végrehajtása érdekében a NAV-nak átadja.

(2)248 Ha a hatóság a bűnjelet vagy annak ellenértékét a jogosultnak visszaadni rendelte, azt a NAV – nem uniós áru esetében a vámjogszabály rendelkezéseinek megfelelően – közvetlenül a jogosultnak adja ki.

(3)249 Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jövedéki adóról szóló törvény vagy az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény valamely rendelkezése alapján a dolog elkobzás alá esik, továbbá a jövedéki termék vagy nem uniós áru megsemmisítése esetében a NAV eljárására külön rendelkezések az irányadók.

76. § (1)250 A nem magyar állampolgárnak, vagy az olyan magyar állampolgárnak, akinek állandó lakóhelye külföldön van, visszaadni rendelt, de a 36. § alapján visszatartott jövedéki terméknek vagy nem uniós árunak a követelés behajtása érdekében történő értékesítése a NAV feladata.

(2)251 Az (1) bekezdés alapján a NAV által értékesített bűnjel ellenértékéből – az esetleges vámtartozás érvényesítését követően – elsősorban az (1) bekezdésben említett személyt terhelő igazságügyi követelést [36. § (1) bekezdés] vagy polgári jogi igényt kell kiegyenlíteni.

(3)252 Az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény biztosítása érdekében a hatóság a visszatartás elrendelésével egyidejűleg közli a NAV-val az (1) bekezdésben említett személy fizetési kötelezettségének az ügydöntő határozat szerinti összegét, valamint azt a bankszámlaszámot, amelyre az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény összegét át kell utalni.

(4)253 Az (1)–(3) bekezdések szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nem magyar állampolgár, vagy az olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, a részére visszaadni rendelt bűnjelet a vámjogszabályokban foglaltak alapján az állam javára felajánlja.

Fegyver, lőszer és haditechnikai eszköz254

77. § (1) Lőfegyvert csak ürített állapotban lehet őrizni (kezelni).

(2) A megtöltött lőfegyverből a lőszert szakszerű ürítéssel (a töltetlenség ellenőrzésével) el kell távolítani, tilos a lövéssel történő ürítés. A lőszert azonosítani kell (gyártmány, fajta, kaliber szerint), majd külön csomagba helyezve a fegyverhez kell erősíteni. Ugyancsak a fegyverhez kell erősíteni a lőszer befogadására alkalmas tárat és a kivehető zárdugattyút.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megtörténtét a hatóság a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben feltünteti.

(4)255 A fegyvert, tartozékait, alkatrészeit, a tűzfegyver fődarabot (lőfegyverdarab) és a lőszert, lőszeralkatrészt (lőszerelemet), valamint a flóberttöltényt és a hangtompítót az eljárás minden szakaszában a rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője, ha a nyomozást a Készenléti Rendőrség vagy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság végzi, akkor ezek bűnjelkezelője kezeli és a bűnjelraktárban elhelyezett, biztonsági zárral ellátott vaslemez- vagy páncélszekrényben őrzi. A szekrény kulcsainak őrzésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A hatóság eljárási cselekmény lefolytatására e lefoglalt tárgyakat a rendőr-főkapitányságtól, a Készenléti Rendőrségtől, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól bekérheti.

(5)256 A Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott fegyvert, lőszert, haditechnikai eszközt, azok fődarabjait, alkatrészeit, tartozékait, valamint a harcanyagokat (rakéták, bombák, aknák, robbanóanyagok) és azok alkotóelemeit a hatóság a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka által kijelölt katonai szervezetnek, az egyéb elkobzott lőfegyvert és lőszert a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak vagy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központnak elismervény ellenében, térítésmentesen átadja.

(6)257 Az egyéb, nem a Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott lőfegyver és lőszer megsemmisítését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.

(7)258 Az elkobozott fegyvert meg kell semmisíteni, ha erről a hatóság rendelkezik, vagy ha a fegyver értékesíthető, de az értékesítés eredménytelen. A megsemmisítés olvasztás útján történik, célja, hogy az elkobzott fegyver rendeltetésszerű használatra teljesen alkalmatlanná váljon. A megsemmisítést bizottság jelenlétében kell végrehajtani. A bizottság a megsemmisítést előkészítőkből és az elkobzott fegyvert leadó hatóság megbízottjaiból áll. A megsemmisítést előkészítőnek a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.

Kábítószer, kábítószer-prekurzor és új pszichoaktív anyag259

78. §260 (1) A következő anyagok szállítása, tárolása és őrzése a jelen alcímben foglalt szabályok szerint történhet:

a) a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott, kábítószernek minősülő anyag;

b) a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletben, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletben meghatározott, kábítószer-prekurzornak minősülő anyag;

c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 37. pontjában meghatározott új pszichoaktív anyag;

d) az a)–c) pontokban felsoroltak gyanúját keltő anyag, illetve készítmény.

(2)261 Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni arra a csomagolóanyagra, amely az (1) bekezdésben meghatározott

a) anyaggal szennyezett, vagy

b) anyagot tartalmaz, és értéktelen,

ha annak az általános szabályok szerinti kezelése nem célszerű.

79. §262 A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK-t.

80. §263 A lefoglalást foganatosító hatóság a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak szakszerű csomagolását – szükség esetén – a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakértő vagy szaktanácsadó közreműködésével végezheti. A hatóság a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, lefoglalt dolgot azonosításra alkalmas módon becsomagolja. A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltakat tartalmazó tartályt, csomagolóanyagot – ha ez lehetséges – a hatóság lepecsételi.

81. §264 A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, lefoglalt dolgot a hatóság hivatali időben haladéktalanul, egyébként a legközelebbi munkanapon szakértőhöz szállítja. A szakértőhöz való szállításig a hatóság gondoskodik annak biztonságos, zárható módon való tárolásáról.

82. §265 (1)266 Szakértő alkalmazása esetén [új Be. 188. § (1) bekezdés] a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltakat a hatóság a szakértőnek adja át.

(2) A szakértő a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak vizsgálata során mintát vesz az anyagból. Ha az anyag vagy készítmény mennyisége lehetővé teszi, a szakértő úgy vesz mintát, hogy az elegendő legyen a vizsgálat megismétlésére, tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, oktatási célra, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt mintaszolgáltatás teljesítésére.

83. §267 (1)268 Az eljárást folytató nyomozó hatóság

a)269 a szakértői vélemény tartalmától függően haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészségnek a 78. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a 78. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott dolog elkobzásának indítványozására, továbbá az új Be. 320. § (2) bekezdése alapján intézkedik a 78. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott dolog megsemmisítése érdekében.

b) az a) pont szerinti javaslatát és a szakértői véleményt a javaslattétellel egyidejűleg megküldi az ORFK-nak, és

c) a bíróság elkobzás tárgyában hozott döntéséről – a határozat megküldésével – tájékoztatja az ORFK-t.

(2)270 Az ORFK a javaslatról, arról a tényről, hogy az ügyészség nem tett indítványt, a szakértői véleményről és a bíróság döntéséről nyilvántartást vezet.

(3)271 A hatóság hivatalból vagy indítványra dönthet a 78. § (1) bekezdésében meghatározott anyaggal szennyezett, értékkel rendelkező csomagolóanyag vagy más dolog megtisztításáról, ha ezzel a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alkalmazásának lehet helye. A megtisztítást követően a nem szennyezett csomagolóanyagot vagy dolgot az általános szabályok szerint kell kezelni.

84. §272 (1)273 A szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt dolgot az ORFK a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további őrzés, tárolás céljából. Az átszállításról az ORFK az országos rendőrfőkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik.

(2)274 A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, lefoglalt dolog és a minta nyilvántartása az azt tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyeletét és ellenőrzését az ORFK végzi.

85. §275 A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, elkobzott és a lefoglalás megszüntetését követően megsemmisíteni rendelt dolog további sorsáról a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóságok bevonásával az ORFK a külön jogszabály szerinti visszairányítási eljárásban dönt. A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, elkobzott és a lefoglalás megszüntetését követően megsemmisíteni rendelt dolog az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bűnüldözési, tesztelési, oktatási, kutatási célra, összehasonlító vizsgálat elvégzése céljából, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehető.

86. §276 (1)277 A 85. § szerinti felhasználás, igénybevétel hiányában az ORFK a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak megsemmisítése iránt intézkedik.

(2)278 A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt dolgoknak a megsemmisítés helyére történő szállítása a 84. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

(3)279 A megsemmisítést az ORFK és az ügyészség képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésen a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézet képviselője jelen lehet. A megsemmisítésről az ORFK tételes jegyzőkönyvet készít, melyet a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézetnek is megküld.

(4) A megsemmisítéskor az ORFK az azonosítás céljából elvégzendő vizsgálat érdekében mintát vehet.

(5)280

Okirat

87. §281 A hatóság a jogosult által át nem vett közokiratot a kiállító hatóságnak küldi meg, az ilyen magánokiratot pedig – a magánokiratra vonatkozó más jogszabályban előírt iratőrzési kötelezettség figyelembevételével – megsemmisítheti.

Okmány, hatósági jelzés és úti okmány

88. § (1) A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a bűnjel használatához, valamint értékesítéséhez szükséges okmányt és hatósági jelzést is – kivéve, ha a jármű használatát engedélyezte – lefoglalja.

(2) Ha a jármű forgalomban való részvételéhez szükséges okmányt nem lehet lefoglalni, a hatóság haladéktalanul intézkedik a bevonása iránt.

(3) Ha a bűnjelre vonatkozó okmányt, vagy hatósági jelzést nem lehet lefoglalni, ennek okát hatóság a jegyzőkönyvben feltünteti.

(4)282 A bűnjelként, bűnjelre vonatkozó okmányként, továbbá hatósági jelzésként lefoglalt eredeti dolgot a hatóság az eljárás befejezése után – a határozattal együtt – a kiállító hatóság részére küldi meg.

(5) A 43. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnjelként lefoglalt úti okmányt a hatóság az eljárás befejezése után, a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint, ezek hiányában a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján küldi meg az úti okmányt kiállító hatóság részére.

Pénz

89. § (1)283 Készpénz lefoglalása esetében a hatóság a jogosult részére csak abban az esetben fizet kamatot, ha a lefoglalás megszüntetésekor azt a jogosultnak visszaadni rendeli. Ebben az esetben a kamat mértéke a lefoglalás foganatosításától a bíróság bűnjelpénz kiadásáról rendelkező határozatának jogerőssé vagy véglegessé válásával, a nyomozó hatóság és az ügyészség határozatának további jogorvoslattal nem támadhatóvá válásával bezárólag, minden naptári nap után a felszámítás évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott jegybanki alapkamatmérték háromszázhatvanötöd része. A kamat mértékére külföldi fizetőeszköz esetén az azt kibocsátó jegybank által meghatározott, mindenkor hatályos jegybanki alapkamatláb az irányadó.

(2) A hatóságot kamatfizetési kötelezettség csak azon időszak tekintetében terheli, amely alatt számára a bűnjel feletti rendelkezési jog biztosított volt.

90. § (1) A bírósági bűnjelkezelői pénzletétről, valamint bármely egyéb szerv által kezelt pénz elkobzásáról értesíteni kell a BGH-t, és az elkobzott pénzt kezelő szervet.

(2)284 Az elkobzott pénzt az elkobzásról szóló értesítés átvételét követően haladéktalanul át kell utalni a törvényszéki letéti számlára.

Sajtótermék

91. § Az elkobzott sajtóterméket a hatóság közvetlenül megküldi az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Veszélyes és sugárzó anyag

92. § (1)285 A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott veszélyes és új veszélyes anyagot, veszélyes készítményt, jogszabályban meghatározott egyéb veszélyes anyagot, vagy veszélyes készítményt (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag), valamint a radioaktív és nukleáris anyagot (a továbbiakban együtt: sugárzó anyag) a helyszínről nem szállíthatja el, hanem – a biztonságos elszállítás érdekében – a lefoglalás helyén biztosítja, és az illetékes rendőrkapitányságot, az pedig a tűzszerész járőrt értesíti. A sugárzó anyag vagy készítmény lefoglalásáról a hatóság az ORFK Főügyeletét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területileg illetékes igazgatóságát, az Országos Közegészségügyi Intézetet, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt is értesíti.

(2) A veszélyes anyag megvizsgálásáról és megsemmisítéséről, valamint a sugárzó anyag lefoglalásánál követendő eljárásról külön jogszabályok rendelkeznek.

(3)286 A hatóság a veszélyes és sugárzó anyagról kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt készít; e bűnjel átvételéről az illetékes szerv a helyszínen elismervényt állít ki, azt a hatóság részére átadja, majd a megvizsgálás után, illetőleg az esetleg szükséges megsemmisítést megelőzően a bűnjelet részletesen leírja és arról szakvéleményt ad.

(4) A veszélyes és sugárzó anyag elkobzásáról a hatóság az azt őrző szervet és a bűnjelkezelőt is értesíti.

(5) Az átvevő szerv az elkobzott veszélyes és sugárzó anyagért térítést nem fizet.

Védett természeti, kulturális, és kriminalisztikai érték

93. § Védett természeti érték lefoglalása esetében a külön jogszabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

94. § (1)287 Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került, a kulturális javak körébe tartozó bűnjelet a megfelelő gyűjteményben való elhelyezés érdekében térítésmentesen át kell adni a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) által kijelölt kezelő szervnek. A bűnjelként az állam tulajdonába került védett kulturális javak esetében a kijelöléshez a kultúráért felelős miniszternek az egyetértése szükséges.

(2)288 A kulturális javak hatóságát a bűnjel őrzési helyéről és átvételi idejéről a bűnjelkezelő értesíti. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, valamint a bűnjel részletes leírását.

(3)289 A kulturális javak hatósága által kijelölt szerv megbízottja az átvételi jogosultságát igazolja. A bűnjelkezelő a megbízott személyazonosságát a személyazonosításra alkalmas okmány alapján megállapítja. A megbízott a bűnjel átvételéről elismervényt állít ki.

(4) A bűnjelnek a kijelölt szervhez szállításával felmerülő költség a kijelölt szervet terheli.

(5)290 Ha a bűnjelet az elkobzás kimondása előtt átadták a kijelölt szervnek, a bűnjelkezelő az elkobzást kimondó határozatról értesíti a kulturális javak hatóságát. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatozó részét, a bűnjel részletes leírását, az őrzést végző szervet, az átadás időpontját, és azt, hogy a bűnjel véglegesen a kulturális javak hatósága rendelkezésére áll.

95. § (1)291 Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került olyan bűnjelet, amely a bűnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható – a hatóság rendelkezése szerint – a hatóság múzeumában, oktatási- illetve szakértő intézetében, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kell elhelyezni a védett kulturális javak kivételével.

(2)292 A Rendőrmúzeumban, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban kell elhelyezni az (1) bekezdésben meghatározott bűnjelen kívül azt az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjelet is, amelynek átadását – bűnügyi jellegzetességeire tekintettel – a Rendőrmúzeum vagy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ külön iratban kéri.

(3)293 Ha az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott bűnjel a terjedelme, súlya vagy egyéb körülmény (pl. törékenység) miatt nem alkalmas a postai szállításra, a bűnjelkezelő erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szerveket. Ebben az esetben a bűnjel szállításáról a hatóság gondoskodik.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók a bűnjelnek a rendvédelmi szervek múzeumában történő elhelyezésére.

(5)294 E § alkalmazásában védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is.

VII. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYBEN ALKALMAZANDÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK295

Általános rendelkezés

96. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben említett bűnjelekre, az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Szabálysértési ügyben alkalmazandó
külön rendelkezések

97. § (1) Ha a bíróság a bűnjel elkobzását szabálysértéssel kapcsolatban mondta ki, az elkobzott dolgot annak a szabálysértési hatóságnak a rendelkezésére bocsátja, amelyik a szabálysértés elbírálására illetékes lett volna.

(2)296 A lefoglalt és visszaadni rendelt bűnjel előzetes értékesítése esetében a befolyt ellenértéket kell a jogosult részére kiutalni. A kiutalás iránt az a szerv intézkedik, amelyik az értékesítést elrendelte.

(3)297

(4) Ha a bíróság az általa megállapított szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt bűnjel visszaadását, illetőleg az elkobzott bűnjelnek más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, a BGH, illetőleg a bűnjelkezelő e rendelet általános rendelkezései szerint jár el.

98. §298

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

99. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)299

Átmeneti rendelkezések300

99/A. §301 (1) A 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások során a 66. §, 69. § és 78. § alkalmazása esetén az e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Ha a bűnjel lefoglalására vagy a bűnjel létrehozására 2021. január 1. napját megelőzően került sor, és a bűnjel KBR-ben való rögzítésére még nem került sor, a bűnjel adatainak KBR-ben történő rögzítésére a hatóság vagy a bűnjelkezelő a bűnjel átadása esetén, a bűnjel átadását megelőzően köteles.

(3) Ha a bűnjel lefoglalására vagy a bűnjel létrehozására 2021. január 1. napját megelőzően került sor, és a bűnjel KBR-ben való rögzítésére még nem került sor, a 2020. december 31. napját követően foganatosított, a 19. § (1) bekezdés alapján átadást igénylő eljárási cselekmény esetén haladéktalanul rögzíteni kell a KBR-ben az e rendelet alapján kizárólag meghatározott szerv kezelésében levő bűnjel adatait, függetlenül attól, hogy az átadásra a 19. § (2) alapján nem kerül sor.

(4) Az ügyben szereplő valamely bűnjel adatainak a KBR-ben való rögzítése esetén az ügyben szereplő összes bűnjel adatait rögzíteni kell a KBR-ben.

(5) Ha a (2) bekezdés alapján a bűnjel átadása és a KBR-ben való rögzítése 2021. január 1. napjától 2021. január 3. napjáig tartó időtartam (a továbbiakban: moratórium) alatt szükséges, azt a moratórium lejártáig el kell halasztani.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjel eljárási cselekmény lefolytatásához szükséges, annak biztosításáról a moratórium kezdetén a bűnjel őrzését, illetve kezelését biztosító bűnjelkezelő vagy hatóság gondoskodik. Ebben az esetben az eljárási cselekményt követően a bűnjel őrzéséről, illetve kezeléséről, a bűnjel állapotának megfelelően, a moratórium kezdetén a bűnjel őrzését, illetve kezelését ellátó bűnjelkezelő vagy hatóság gondoskodik.

(7) A moratórium ideje alatt a bűnjel adataiban bekövetkezett változásoknak a KBR-ben való rögzítését a moratórium lejártát követően kell elvégezni, és ha az változatlanul szükséges, ezt követően kell a bűnjel átadását elvégezni.

99/B. §302 A bűnjeleket 2021. december 31. napjáig e rendelet 2020. december 31. napján hatályos szövege alapján kell kezelni és nyilvántartani, ha

a) a bűnjel

aa) lefoglalására vagy keletkezésére 2021. január 1. napját megelőzően került sor,

ab) KBR-ben való rögzítésére 2021. január 1. napjáig még nem került sor,

ac) átadására nem került sor, és

b) az ügyben valamely bűnjel adatainak a KBR-ben való rögzítésére nem került sor.

Jogharmonizációs záradék

100. § E rendelet az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2001. június 28-án kelt 1338/2001. számú rendelete az euró védelme érdekében a pénzhamisítás terén szükséges intézkedések meghatározásáról;

b) a Tanács 2001. december 6-i határozata az eurónak a hamisítások elleni védelméről.

1

Az 1. § a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § (1a) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

4

Az 1. § (1b) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

5

Az 1. § (1b) bekezdés b) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 1. § (1c) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

7

Az 1. § (1d) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

8

Az 1. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

9

Az 1. § (2a) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

10

Az 1. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 1. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 1/A. §-t a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

13

Az 1/A. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

Az 1/A. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

Az 1/A. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 1/A. § (3a) bekezdését a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 1/A. § (5) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 7. §-ával megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

19

Az 1/A. § (6) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

20

A 2. §-t megelőző alcím a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

21

A 2. § (1) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 4. §-ával megállapított, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

22

A 2. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

23

A 2. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

24

A 2. § (3a) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 2. § (4) bekezdése iktatta be.

25

A 2. § (5) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

26

A 3. §-t megelőző alcím a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 30. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

27

A 3. § (1) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

28

A 3. § (2) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 30. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

29

A 3. § (3) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 30. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

31

A 4. §-t megelőző alcím a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 4. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

33

Az 5. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 6. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

34

Az 5. § (2) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 3. §-ával megállapított, a 33/2015. (XI. 6.) IM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

35

Az 5. § (3) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

37

Az 5. § (5) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

39

A 5. § (7) bekezdése a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 23. § c) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 6. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

41

A 6. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

42

A 6. § (2) bekezdés a) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

43

A 6. § (2) bekezdés b) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 6. § (2) bekezdés c) pontját a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

45

A 6. § (3) bekezdés a) pontja a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

46

A 7. § (1) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

47

A 7. § (3) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

48

A 7. § (4) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 7. § (4a) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

50

A 7. § (4b) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 7. § (4c) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

52

A 7. § (4d) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

53

A 7. § (5) bekezdése a 18/2011. (VI. 24.) KIM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

54

A 7. § (5a) bekezdését a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

55

A 7. § (6) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 7. § (7) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (4) bekezdése iktatta be.

57

A 7. § (8) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 6. § (4) bekezdése iktatta be.

58

A 8. § (1) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 7. §-ával megállapított, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

59

A 8. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

60

A 9. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

62

A 9. § (4) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 3. §-a iktatta be.

63

A 9. § (4) bekezdés a) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

64

A 9. § (4a) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 7. §-a iktatta be.

65

A 9. § (5) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 3. §-a iktatta be.

66

A 9. § (6) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 3. §-a iktatta be.

67

A 10. §-t megelőző alcím a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

68

A 10. § (1a) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 10. § (2) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 5. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 10. § (2) bekezdés c) pontja a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

71

A 10. § (2) bekezdés g) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

72

A 10. § (2a) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 10. § (4) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

74

A 10. § (5) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

77

A 10. § (8) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 8. § (3) bekezdése iktatta be.

78

A 10/A. §-t megelőző alcímet a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 9. §-a iktatta be.

79

A 10/A. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 9. §-a iktatta be.

80

A 10/B. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 9. §-a iktatta be.

81

A 11. §-t megelőző alcím a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 11. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

83

A 11/A. §-t megelőző alcímet a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 11. §-a iktatta be.

84

A 11/A. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 11. §-a iktatta be.

85

A 11/B. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 11. §-a iktatta be.

86

A 11/C. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 11. §-a iktatta be.

87

A 12. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

88

A 13. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

89

A 14. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

90

A 15. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

91

A 16. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

92

A 17. §-t megelőző alcím a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

93

A 17. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

94

A 18. §-t megelőző alcím a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

95

A 18. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 6. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

96

A 18. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

97

A 18. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

98

A 18. § (4) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

99

A 18. § (5) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

100

A 19. §-t megelőző alcím a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

101

A 19. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

102

A 20. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

103

A 20. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

104

A 20. § (3) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

106

A 21. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

107

A 22. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

109

A 23. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 20. §-ával megállapított, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 23. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

112

A 24. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 15. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

113

A 24. § (2) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

114

A 25. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

115

A 26. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

116

A 26. § (2) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 12. §-ával megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

118

A 27. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

119

A 27. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

120

A 27. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

121

A 27. § (3) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

122

A 28. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

123

A 29. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 23. §-ával megállapított, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

124

A 30. § (1) bekezdés nyitó és záró szövegrésze a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

125

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 30. § (1) bekezdés b) pontja a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 30. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

127

A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 10. §-ával megállapított, a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 26. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

128

A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 18/2011. (VI. 24.) KIM rendelet 5. §-a iktatta be.

129

A 30. § (1) bekezdés f) pontját a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 13. §-a iktatta be.

130

A 30. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

131

A 30. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

132

A IV. fejezet címe a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

133

A 31. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

134

A 32. § a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

135

A 32. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

136

A 32. § (2) bekezdését a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 45. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 32. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

138

A 32. § (4) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

139

A 33. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

140

A 33. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

141

A 33. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

142

A 34. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 45. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

143

A 34. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 45. § 3. pontja, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

144

A 34. § (3) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 23. §-a iktatta be.

145

A 34/A. §-t megelőző alcímet a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 29. §-a iktatta be.

146

A 34/A. §-t a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 29. §-a iktatta be.

147

A 34/A. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

148

A 34/A. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

149

A 34/A. § (3) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 24. §-a iktatta be.

150

A 35. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

151

A 35. § (2) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 16. §-ával megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

152

A 35. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 30. §-ával megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

153

A 35. § (4) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 11. §-ával megállapított, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

154

A 35. § (4a) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 25. §-a iktatta be.

155

A 35. § (4b) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 25. §-a iktatta be.

156

A 35. § (4c) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 25. §-a iktatta be.

157

A 35. § (5) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

158

A 36. § (1) bekezdését a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 45. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

159

A 36. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

160

A 36. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

161

A 37. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

162

A 38. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

163

A 38. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 31. §-ával megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

164

A 38. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

165

A 39. § a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

166

A 40. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 40. § (1a) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 28. § (2) bekezdése iktatta be.

168

A 40. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

169

A 41. § (2) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 12. §-ával megállapított, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

170

A 41. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

171

A 42. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

172

A 42. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

173

A 45. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

174

A 46. § a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

175

A 46. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

176

A 46. § (2) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

178

A 47. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

179

A 48. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

180

A 48. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

181

A 49. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

182

Az 50. § (1) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

183

Az 50. § (1a) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

185

Az 51. § (1) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 11. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

186

Az 51. § (2) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

187

Az 51. § (2) bekezdés a) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

188

Az 51. § (2) bekezdés b) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

189

Az 51. § (2a) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

190

Az 51. § (2b) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

191

Az 51. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

192

Az 51. § (4) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be.

193

Az 51. § (5) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be.

194

Az 51. § (6) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be.

195

Az 51. § (7) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be.

196

Az 51. § (8) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be.

197

Az 52. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

198

Az 53. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

199

Az 53. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

200

Az 54. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

202

Az 56. § a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

203

Az 56. § b) pontját a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

204

Az 57. § (2) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

205

Az 57. § (5) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.

206

Az 58. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.

207

A 60. § (2) bekezdés c) pontja a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

208

A 61. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

209

A 61/A. §-t a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 19. §-a iktatta be.

210

A 63. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

211

A 63. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

212

A 65. §-t megelőző alcím a 8/2010. (III. 25.) IRM-PM együttes rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

214

A 66. § eredeti szövegét a 20/2004. (V. 7.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. §-a (1) bekezdésre változtatta.

216

A 66. § (3) bekezdését a 20/2004. (V. 7.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

217

A 66. § (4) bekezdését a 20/2004. (V. 7.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 2. §-a alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

218

A 66. § (4) bekezdés a) pontja a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 65. § d) pontja, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

219

A 66. § (4) bekezdés b) pontja a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 65. § e) pontja, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

220

A 66. § (5) bekezdését a 20/2004. (V. 7.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

221

A 66. § (6) bekezdését a 20/2004. (V. 7.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 2. §-a alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

222

A 66/A. §-t megelőző alcímet a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 19. §-a iktatta be.

224

A 67. § a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 36. §-ával megállapított szöveg.

225

A 67/A. §-t a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 37. §-a iktatta be.

226

A 67/A. § (7) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

227

A 67/B. §-t a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 37. §-a iktatta be.

228

A 68. § (1) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.

229

A 69. § új (1) bekezdését a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 65. § f) pontja szerint módosított szöveg.

230

A 69. § eredeti (1) bekezdésének számozását (2) bekezdésre változtatta a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 20. §-a, szövege e módosító rendelet 30. § (3) bekezdése, a 18/2011. (VI. 24.) KIM rendelet 8. § (1) bekezdése, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

231

A 69. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 20. §-a, szövege a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

232

A 70. § a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 11. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

233

A 71. § a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

234

A 71. § (1) bekezdését a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

235

A 71. § (2) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.

236

A 72. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

237

A 72. § (2) bekezdése a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

238

A 73. §-t megelőző alcím címe a 33/2015. (XI. 6.) IM rendelet 2. §-ával megállapított, a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

239

A 73. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 38. §-ával megállapított, a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

240

A 73. § (2) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.

241

A 73. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

242

A 74. § a 33/2015. (XI. 6.) IM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

243

A 74. § (1) bekezdés d) pontja a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

244

[A 74. § (2) bekezdés b) pontjának a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 39. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „nem közösségi áruk” szövegrész helyébe a „nem uniós áruk” szöveg lép, nem vezethető át.]

245

A 74. § (3) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 36. §-ával megállapított szöveg.

246

A 74. § (4) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 39. §-ával megállapított szöveg.

249

A 75. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

252

A 76. § (3) bekezdése a 18/2011. (VI. 24.) KIM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

253

A 76. § (4) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

254

A 77. §-t megelőző alcím a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 30. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

255

A 77. § (4) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 23. §-ával megállapított, a 33/2015. (XI. 6.) IM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

256

A 77. § (5) bekezdése a 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelet 23. §-ával megállapított, a 27/2016. (XII. 27.) IM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

257

A 77. § (6) bekezdését a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 23. §-a iktatta be.

258

A 77. § (7) bekezdését a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 23. §-a iktatta be.

259

A 78. §-t megelőző alcím a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

260

A 78. § a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

261

A 78. § (2) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

265

A 82. § a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

266

A 82. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 42. pontja, a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

267

A 83. § a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

268

A 83. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 42. §-ával megállapított szöveg.

269

A 83. § (1) bekezdés a) pontja a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

270

A 83. § (2) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

271

A 83. § (3) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

272

A 84. § a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

273

A 84. § (1) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

274

A 84. § (2) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

276

A 86. § a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

277

A 86. § (1) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

278

A 86. § (2) bekezdése a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 10. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

280

A 86. § (5) bekezdését a 11/2019. (IV. 5.) IM rendelet 11. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

281

A 87. § a 17/2014. (XII. 19.) IM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

282

A 88. § (4) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

283

A 89. § (1) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.

284

A 90. § (2) bekezdése a 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 23. § f) pontja szerint módosított szöveg.

285

A 92. § (1) bekezdése a 26/2016. (XII. 27.) IM rendelet 6. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

286

A 92. § (3) bekezdése a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelet 44. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

287

A 94. § (1) bekezdése a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (4) bekezdésével megállapított, a 26/2016. (XII. 27.) IM rendelet 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.

288

A 94. § (2) bekezdése a 26/2016. (XII. 27.) IM rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

289

A 94. § (3) bekezdése a 26/2016. (XII. 27.) IM rendelet 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.

290

A 94. § (5) bekezdése a 26/2016. (XII. 27.) IM rendelet 6. § d) és e) pontja szerint módosított szöveg.

294

A 95. § (5) bekezdését a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 10. § (6) bekezdése iktatta be.

295

A VII. fejezet címe a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 11. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

296

A 97. § (2) bekezdése a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 39. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

297

A 97. § (3) bekezdését a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 40. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.

298

A 98. §-t és az azt megelőző alcímet a 35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

299

A 99. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 18. §-ának 79. pontja hatályon kívül helyezte.

300

A 99/A. §-t megelőző alcímet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 64. §-a iktatta be.

301

A 99/A. §-t a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 64. §-a iktatta be, szövege a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.

302

A 99/B. §-t a 20/2020. (XII. 30.) IM rendelet 38. §-a iktatta be.