11/2003. (BK 17.) BM utasítás
11/2003. (BK 17.) BM utasítás
a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról*
utasítást.
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
belügyminiszter
Melléklet a 11/2003. (BK. 17.) BM utasításhoz
1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek); a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (a továbbiakban: minisztériumi szervek); valamint, ha e Szabályzat külön így rendelkezik, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló belügyi szervek); a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalra; a belügyminiszter útján irányított – a Kormánynak alárendelt központi hivatalként működő – Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra; a belügyminiszter közreműködésével irányított – a Kormány területi szerveiként működő – fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra (a továbbiakban: közigazgatási hivatalok); továbbá a belügyminiszter tanácsadó testületeire.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szervek felsorolását a Szabályzat 1. függelékének A–F. pontjai tartalmazzák.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szervek tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezetek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat második része szerint a fő feladatkörébe tartozik.
(2) Az 1. §-ban meghatározott szerv dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni.
(3) A minisztérium hivatali egységei – a jelen Szabályzatban meghatározott ügykörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek.
(4) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok (a továbbiakban: felső szintű vezetők), a főosztályvezetők, valamint a minisztériumi szervek főigazgatói, igazgatói (kivéve a szervezeten belüli igazgatókat), főosztályvezetői besorolású vezetői:
a) feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják;
b) az egyedi hatósági ügyek kivételével az alárendeltségükbe tartozó szervektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;
c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – érdemi és eljárási utasítást adhatnak;
d) megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják – egyedi hatósági ügyek kivételével – az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység, minisztériumi szerv bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.
(5) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szerv kijelölésére.
(6) A felettes vezető rendelkezése alapján a hivatali egységek, minisztériumi szervek, annak vezetői és ügyintézői kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely a Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.
3. § (1) A jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelően részt vesz a kormányzati munkában; a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja – többek között – a minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló szervezetek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét; gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket; irányítja a közigazgatási hivatalokat; ellátja az építésügyi igazgatási és a lakásügyi feladatokat; közreműködik a bűnmegelőzési feladatok ellátásában; továbbá az általános közigazgatás-szervezési és fejlesztési feladatok kialakításában, ellátja a közigazgatási személyzetpolitikai feladatokat; valamint irányítja a választások szakmai tevékenységét az Országos Választási Iroda vezetője útján.
(2) A minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:
a) meghatározza a szervezetek – államtitkárok, Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, helyettes államtitkárok általi – irányítási rendjét, a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a személyzeti és munkaügyi, szervezési hatásköröket; a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét; a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, az adat- és titokvédelem, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait;
b) közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője tevékenységét és a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek munkáját;
c) a közigazgatási államtitkár útján:
ca) irányítja az 1. §-ban meghatározott szervek, valamint az önkormányzatok rendkívüli állapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre (a továbbiakban: minősített időszak) vonatkozó felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését. Meghatározza a minősített időszaki tevékenységüket;
cb) meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az 1. §-ban felsorolt szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét;
cc) elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtási költségeit;
d) megállapítja a szervezet-irányítás és felügyelet rendjét; az 1. §-ban meghatározott szervek létszámát és iránymutatást ad a bérezés elveire;
e) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a Belügyminisztérium által alapított költségvetési szervek alapító okiratát az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára;
f) jóváhagyja a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeit, a BM Helyzetelemző-értékelő Központ működési rendjét, valamint – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjét; továbbá az illetékes vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatait; a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint a Nemzeti Lakásprogram Kormánymegbízott Irodája Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyek a humánpolitikai helyettes államtitkár útján kerülnek felterjesztésre, továbbá jóváhagyja – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a közigazgatási hivatalok szervezeti és működési szabályzatait, melyeket az önkormányzati helyettes államtitkár terjeszt elő;
g) kialakítja és előterjeszti a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatát, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót;
h) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve a saját hatáskörében fenntartott ügyekben;
i) jóváhagyja – a közigazgatási államtitkár útján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik;
j) dönt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által előkészített, a törvényben hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi hatósági ügyekben;
k) közvetlenül irányítja a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát;
l) a jogszabályban meghatározott jogkörében irányítja a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt, valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot;
m) a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal útján irányítja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságát, jóváhagyja a Magyar Közigazgatási Intézet munkatervét, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát;
n) a jogszabályban meghatározott módon felügyeli a Kormány irányításával működő Országos Atomenergia Hivatalt.
(3) Az országgyűlési biztos felkérésére a rendvédelmi szerveknél elvégezteti az országgyűlési biztos által kért vizsgálatokat azokra az ügyekre nézve, amelyeknek az irataiba az országgyűlési biztos az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének III–V. fejezete szerint nem tekinthet be, és a vizsgálat eredményéről az országgyűlési biztost 15 napon belül tájékoztatja.
(4) A Belügyminisztérium (rész)tulajdonú közhasznú és gazdasági társaságok vonatkozásában gyakorolja a jogszabályokban előírt tulajdonosi jogokat, valamint az alapítványok tekintetében gyakorolja az alapítói jogokat.
(5) Tevékenységét segítik a belügyminiszter tanácsadó testületei, a főtanácsadók és tanácsadók.
A politikai államtitkár
4. § (1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, a miniszter helyettesítése.
(2) Közreműködik a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában. Ennek során különösen:
a) gondoskodik a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről;
b) ellátja a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat;
c) irányítja a parlamenti pártközi egyeztetési munkálatokat.
(3) Figyelemmel kíséri a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos tevékenységet.
(4) Összehangolja – a közigazgatási államtitkár útján – a helyettes államtitkároknak a parlamenti és a kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét.
(5) Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét.
(6) A politikai államtitkár – a miniszter akadályoztatása esetén – helyettesíti a minisztert:
a) az Országgyűlés, illetve a bizottsága ülésén;
b) a Kormány ülésén;
c) a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságokban;
d) a jogszabály kiadásában.
(7) A közigazgatási államtitkárnak csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.
(8) Ellátja – a miniszter megbízásából – az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöki, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnöki teendőit.
(9) A sajtó és tájékoztatási, a személyzeti feladatokra vonatkozó koncepciók kialakításában, továbbá a politikai okokból elbocsátottak rehabilitációjával kapcsolatos egyedi ügyekben, valamint minden jelentősebb kérdésben előzetesen ki kell kérni a politikai államtitkár véleményét.
(10) Eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben.
(11) Ellátja – a miniszter megbízásából – az országos köztisztviselői érdekegyeztetésben a központi érdekegyeztetési fórumok (KÉT, OÖKÉT) kormányzati oldalának vezetését, és ebben a körben biztosítja a Kormány képviseletét.
(12) Irányítja a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumának tevékenységét, ellátja a Kormány képviseletét.
(13) Vezeti a miniszter által létrehozott Rendészeti és Bűnmegelőzési Tanácsadó Kollégiumot.
(14) Az 1. §-ban meghatározott szervek a politikai államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.
A közigazgatási államtitkár
5. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.
(2) Irányítja a helyettes államtitkárok, a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek és minisztériumi szervek tevékenységét. Ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából reá háruló feladatokat.
(3) A közigazgatási államtitkár – alárendeltségüktől függetlenül – biztosítja a hivatali egységek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:
a) gondoskodik a működés dologi és pénzügyi feltételeiről, biztosítja a minisztériumi munkarend, az ügyintézés és az iratkezelés, a gazdálkodás szabályainak megtartását;
b) jogszerűségi és közigazgatás-szervezési szempontból véleményezi az 1. §-ban meghatározott szervezetek által kidolgozott szakmai koncepciókat; a szabályozást igénylő kérdésekben gondoskodik a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének elkészítéséről;
c) véleményezi a miniszter, a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és az önálló belügyi szervek személyzeti, munkaügyi és szervezeti ügyeit;
d) jóváhagyja – az illetékes helyettes államtitkár javaslatára, a humánpolitikai helyettes államtitkár útján felterjesztett – hivatali egységek ügyrendjeit és a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatait;
e) kijelöli a kiemelt, több szervet érintő fejlesztési projekt vezetőjét – mint delegáltját – a hivatali egységek vagy az érintett szervek állományából, akit a projekt sikeres végrehajtása érdekében felruház a szükséges hatáskörrel valamennyi érintett szerv vonatkozásában;
f) a Távközlési Szolgálat útján irányítja a minisztérium rendvédelmi és a közigazgatási zártcélú távközlő hálózatainak üzemeltetését.
(4) A közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, továbbá a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység, illetve minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint a politikai államtitkár döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben szakmailag illetékes hivatali egység, illetve minisztériumi szerv. Gondoskodik a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról.
(5) Állást foglal az országgyűlési biztos azon ajánlásai tekintetében, amelyeket az alárendeltségébe tartozó hivatali egységek, illetve a minisztériumi szervek feladat- és hatáskörét érintően tett. Az országgyűlési biztos felkérése alapján elvégzi, illetve elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy a politikai államtitkár alárendeltségébe.
(6) Összehangolja az önkormányzati helyettes államtitkár útján a közigazgatási hivatalok tevékenységét.
(7) Helyettesíti a minisztert a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításában.
(8) A minisztert jogszabály alapján megillető, átruházott hatáskörében eljárva engedélyezi a szolgálati útlevél kiadását, az idegenrendészeti és menekültügyi méltányossági ügyekben kiadmányozási jogkört gyakorol.
(9) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén az általa esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(10) Az 1. §-ban meghatározott szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.
(11) A hivatali egységek jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselői részére szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat, melyek számát a Szabályzat 6. függeléke tartalmazza.
(12) A hivatali egységek köztisztviselői részére képzettségi pótlékot állapíthat meg, melyet a Szabályzat 7. függeléke tartalmazza.
(13) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-a (8) bekezdésének a)–c) pontjain túlmenően – figyelemmel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/B. § (1) bekezdésére – a hivatali egységek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek felsorolását a Szabályzat 8. függeléke tartalmazza.
(14) Ellátja a Jegyzői Tanácsadó Kollégium elnöki feladatait.
A kabinetfőnök
6. § (1) A kabinetfőnök – helyettes államtitkár besorolású – hivatalvezetői jogállású vezető, munkáját közvetlenül a miniszter irányítása alatt végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelőséggel.
(2) A miniszter olyan vezető munkatársa, akinek személye közvetlenül kapcsolódik a miniszter személyéhez, és alapvető feladata a miniszter segítése, lehetőség szerinti tehermentesítése, egyes programjainak szervezése.
(3) A miniszter nevében és megbízásából:
a) meghatározott feladatokat adhat a Miniszteri Kabinethez tartozó politikai főtanácsadóknak, tanácsadóknak;
b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül – egyébként szolgálati úton – tájékoztatást, jelentést kérhet az 1. §-ban meghatározott szervek vezetőitől, illetőleg a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel;
c) részt vesz olyan – hazai és nemzetközi – tanácskozásokon, rendezvényeken, ahol nem szükségszerű a miniszter megjelenése;
d) hazai vagy nemzetközi szakmai konferenciákat szervezhet;
e) irányítja a miniszter belföldi rendezvény-programjainak szervezését;
f) előkészíti a Nemzetbiztonsági Kabinet részére készülő belügyi tárgyú előterjesztéseket.
(4) A saját hatáskörében:
a) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet;
b) figyelemmel kíséri az Országgyűlés, illetve a Kormány döntései alapján a minisztert terhelő határidős kötelezettségeket, azok teljesítését;
c) felhívja a miniszter figyelmét a tárca tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő fontosabb ügyekre, illetve a tárcát ért bírálatokra;
d) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában;
e) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinet-irodával és más tárcák kabinetfőnökeivel;
f) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyekre vonatkozóan a minisztertől, az államtitkároktól utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a helyettes államtitkárok, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője felkérte;
g) a távollétének idejére – a munkáltatói jogkörének gyakorlásán kívül – az általa megbízott politikai főtanácsadó, tanácsadó helyettesíti.
(5) Eljárása még akkor sem csorbíthatja az államtitkárok vagy más vezetők hatáskörét, ha a feladatokat közvetlenül továbbítja valamely egység vezetőjének, ilyenkor ezekről a legrövidebb időn belül az érintett felettesét tájékoztatja.
A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője
7. § (1) A Hivatal – helyettes államtitkár besorolású – vezetője tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával végzi.
(2) A jogszabályoknak, szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Hivatalt.
(3) Megszervezi a minisztérium hivatali egységeinek, a minisztériumi szerveknek és az önálló belügyi szerveknek, továbbá az ágazatot érintő feladatok vonatkozásában a közigazgatási hivataloknak az ellenőrzését, továbbá a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szakmai tevékenységének a felügyeletét.
(4) Felügyeleti és ellenőrzési tevékenysége gyakorlása során a miniszter jogkörében jár el.
(5) Munkaterv és az ellenőrzés, valamint a felügyelet tapasztalatai alapján elrendeli a (3) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzését.
(6) A főosztályvezető javaslata alapján kinevezi és felmenti a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály állományába tartozó függetlenített belső ellenőrt, jóváhagyja munkatervét, egyéb munkáltatói jogkört a főosztályvezető gyakorolja.
(7) Indokolt esetben kezdeményezi az ellenőrzött szerveket és tevékenységüket érintő jogszabályok, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek a kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(8) Segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, továbbá az európai uniós (a továbbiakban: EU) jogharmonizációs feladatok ellátását.
(9) Meghatározza a felügyeleti tevékenység rendjét, jóváhagyja az egyes ellenőrzések programjait, más szerv munkatársainak ellenőrzésekbe történő bevonását.
(10) Felügyeleti és ellenőrzési jogkörében a rendvédelmi szervek vezetőit – a miniszter tájékoztatásával – közvetlenül felhívhatja:
a) a felügyelet, ellenőrzés által feltárt jogszabálysértő működés megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére;
b) a több rendvédelmi szervet érintő feladatok végrehajtásában való együttműködésre;
c) a szervek adatszolgáltatási kötelezettségeinek soron kívüli teljesítésére.
(11) Összekötő kihelyezésével biztosítja a rendvédelmi szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat között az együttműködést és kapcsolattartást.
(12) Ellátja az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai biztonsági, adatbiztonsági és rejtjel felügyeleti tevékenységének irányítását.
(13) A miniszter akadályoztatása esetén – amennyiben erre más vezető nem kap megbízást – vezeti a Légiközlekedés Védelmi Bizottság üléseit.
(14) Véleményezi a rendvédelmi szervek miniszteri jóváhagyásra felterjesztett fejlesztési koncepcióit, terveit.
(15) Távolléte vagy akadályoztatása esetén a hivatalvezető-helyettes, vagy az esetileg kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
A helyettes államtitkár
8. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján végzi.
(2) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket, és a miniszter által átruházott jogkörben irányítja az önálló belügyi szerveket, ezek vezetőinek bevonásával elemzi a feladatkörébe tartozó terület átfogó kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására.
(3) Meg kell valósítania a feladatkörébe tartozó terület ellenőrzési és szakmai irányítási tevékenységét.
(4) Eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által feladatkörébe utalt ügyekben.
(5) A helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt másik helyettes államtitkár helyettesíti.
(6) Felügyeleti területén segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet, valamint felelős a felügyeletét érintő területeken az EU jogharmonizációs feladatok ellátásáért.
(7) Minden helyettes államtitkár titkársága ellátja a szakterületre vonatkozó:
a) jogszabály-előkészítési és véleményezési;
b) költségvetés-előkészítési és végrehajtási;
c) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;
d) felügyeleti és ellenőrzési;
e) sajtó és a PR részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési
f) a jogszabálytervezetek költségvetési hatáselemzését végző munkacsoport tevékenységét segítő
feladatokat.
(8) Az önkormányzati helyettes államtitkár:
a) felel a közigazgatási és önkormányzati reform feladatainak végrehajtásáért;
b) közreműködik a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában;
c) közreműködik a kormányzati településfejlesztési és -üzemeltetési feladatok kialakításában;
d) felel a minisztériumnak a kistérségi kapcsolataiért;
e) ellátja az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban;
f) kiadmányozási jogkört gyakorol a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-ának b) pontja alapján méltányossági jogkörben hozott határozatok vonatkozásában;
g) ellátja a Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) végrehajtásából a tárcára háruló feladatokat, működteti az NFT munkacsoport adminisztrációját, képviseli a minisztériumot a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Bizottságban.
h) a Titkársága:
ha) ellátja a vagyonátadó bizottságok működésével és az önkormányzati vagyon szabályozásával kapcsolatos feladatokat. Az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott – a miniszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat;
hb) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol az önkormányzati szabálysértési, kisajátítási, bányaszolgalmi, hagyatéki leltározási, a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélyezési, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó igazgatási tevékenység felett;
hc) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-ának b) pontja alapján előkészíti a méltányossági jogkörben hozandó határozatokat;
hd) figyelemmel kíséri és értékeli az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény érvényesülését, végzi az eljárási jellegű jogszabályok, koncepciók készítését, ellátja e jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat;
he) első fokon eljár mindazon hatósági ügyekben, amelyek nem tartoznak más hivatali egység hatáskörébe;
hf) átfogóan értékeli és elemzi az önkormányzati szervek és a közigazgatási hivatalok hatósági igazgatási, valamint a szabálysértési tevékenységét, közreműködik a statisztikai adatszolgáltatási rendszer működtetésében;
hg) figyelemmel kíséri és elemzi a közterület-felügyeletről szóló törvény hatályosulását;
hh) elkészíti az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői névjegyzékkel kapcsolatos javaslatokat;
hi) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.
(9) A közjogi helyettes államtitkár:
a) felel a minisztérium jogszabály-előkészítő feladatainak végrehajtásáért;
b) gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezleten, valamint a kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáról, a háttéranyagoknak az illetékes főosztály által soron kívül történő elkészítéséről;
c) gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről;
d) kezeli a 3000-es kormányhatározatokat, végzi az azokban és egyéb kormányhatározatokban meghatározott feladatokkal kapcsolatos szervezési, ügykezelési teendőket;
e) határidő-nyilvántartást vezet a miniszter jogalkotási kötelezettségével kapcsolatban;
f) nyilvántartja és folyamatosan vezeti a hatályos belső rendelkezések címgyűjteményét;
g) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, illetve a minisztérium féléves munkaprogramját;
h) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását;
i) az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását intézkedését, és gondoskodik az országgyűlési biztos erről történő tájékoztatásáról;
j) kiadmányozza a társadalombiztosítási ellátások tárgyában, valamint a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos, illetve a tűzvédelmi hatósági ügyekben első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat.
k) felel a minisztérium nemzetközi szerződés-előkészítő feladatainak végrehajtásáért;
l) érvényesíti az európai integrációból eredő jogharmonizációs követelményeket a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatai végrehajtása során.
(10) A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
a) felel a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatának előkészítéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért, valamint a Belügyminisztérium Gazdálkodási Szabályzatában számára nevesített közgazdasági feladatok végrehajtásáért;
b) felel az előirányzat felhasználás és módosítás végrehajtásáért;
c) felel az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért;
d) szakmailag felügyeli az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai tevékenységét;
e) felel az 1. §-ban meghatározott szervek az állami feladatok végrehajtásához kapcsolódó fejlesztési terveinek koordinációjáért. A különböző társadalmi, kormányzati és ágazati stratégiák érvényesítése céljából a gazdálkodó szervezetek által indított közbeszerzési eljárások műszaki követelményrendszerét felülvizsgálhatja.
f) képviseli a minisztériumot az informatika területén kormányzati koordinációs bizottságokban, a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, a területi szervekkel és az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásokon, koordinálja az európai integrációval, valamint e területet érintő egyéb nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet. Képviseli a minisztériumot a nemzetközi informatikai szervezetekben, valamint gondoskodik a nemzetközi szervezetek szakirányú munkabizottságaiban történő képviseletről;
g) jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére;
h) a BM Távközlési Szolgálat bevonásával ellátja az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerrel (EDR) összefüggő szakfelügyeleti tevékenységet;
i) szoros együttműködésben a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárral, irányítja az EU-ból származó pénzügyi források igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző lebonyolító tevékenységet. Az EU-s támogatásokból megvalósított informatikai célú fejlesztések vonatkozásában szakmai felelősként is eljár.
(11) A humánpolitikai helyettes államtitkár:
a) felelős az ágazati humánpolitikai stratégia megvalósításáért;
b) gondoskodik a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, szociális és kegyeleti döntések előkészítéséről és végrehajtásáról;
c) felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szervek szociális, segélyező és kegyeleti tevékenységének szakirányítását;
d) koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét; javaslatot tesz – a kabinetfőnökkel együttműködve – a miniszter és a politikai államtitkár elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezeléséről;
e) gondoskodik a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatok előkészítéséről;
f) gondoskodik a hivatali egységek ügyrendjeinek, valamint a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyásra történő előterjesztéséről;
g) ellátja az 1. §-ban meghatározott szervek személyi állományát érintő fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos általános törvényességi felügyeletet;
h) ellátja a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma, valamint a Belügyi Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat;
i) gondoskodik a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkoztatással összefüggő – a vonatkozó jogszabályokban és BM utasításban meghatározott – feladatok ellátásáról;
j) adatot szolgáltat az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság részére;
k) felügyeli a belügyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságával, foglalkozás-egészségügyi és gyógyító-megelőző alapellátásával járó- és fekvőbeteg szakellátásával, rehabilitációjával és rekreációjával, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi helyzetével, valamint a speciális orvosi és pszichológiai feladatokkal kapcsolatos tevékenységet;
l) a közigazgatási államtitkár útján javaslatot tesz és előkészítő tevékenységet folytat a miniszter részére a rendészeti felsőoktatással összefüggésben;
m) irányítja a minisztériumi és a rendvédelmi területen dolgozók oktatási, szakképzési, vezetőképzési és továbbképzési feladatait a minisztériumi és a rendvédelmi tudományos tevékenységet, a tudományos kutatások, pályázatok, a tudományos képzés rendszerét, mint elnök működteti a BM Tudományos Tanácsot;
n) együttműködik a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatallal a belügyi ágazatot érintő személyügyi és képzési feladatok végrehajtásában.
o) a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárral együttműködve irányítja az ENSZ, EU vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján, felkérésre végzett békefenntartással összefüggő feladatokhoz külszolgálatra tervezett, rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos személyzeti, tervezési, kiképzési, kihelyezési, felszerelési és hazatérés utáni visszailleszkedési feladatokat;
(12) A nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár:
a) szakmai felügyeletet gyakorol a belügyi szervek nemzetközi tevékenysége felett;
b) előkészíti a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket;
c) kialakítja a minisztérium szakmai területein a tárca európai integrációs álláspontját az illetékes szakmai szervekkel és az illetékes társtárcákkal előzetesen egyeztetve, az önkormányzatokat érintő kérdésekben az önkormányzati EU integrációs miniszteri megbízottal együttműködve;
d) az EU jogszabály-alkotási és döntéshozatali mechanizmusában a belügyi tárgyú előterjesztések esetén előkészíti és a szakmailag illetékes társtárcákkal az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB) egyezteti a magyar kormányzati álláspontot;
e) az EKTB döntéseiről tájékoztatja a minisztert, az államtitkárokat és a tárgykör szerint illetékes szakmai vezetőket, továbbá kidolgozza a közigazgatási államtitkári értekezleten és a Kormányzati Integrációs Kabinetben képviselendő belügyi szakmai álláspontot;
f) ellátja a tárca EU kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó feladatait és érvényesíti az EU jogalkotásból adódó követelményeket a szakmai szervek jogalkotása és intézményfejlesztése terén;
g) képviseli a kormányzati és tárca álláspontot az EU intézmények felé, és miniszteri kinevezés alapján azok munkacsoportjaiban;
h) képviseli a minisztériumot az EKTB-ban és a NATO Tárcaközi Bizottságban, valamint a PHARE és egyéb bel- és igazságügyi uniós és bilaterális támogatási ügyekben;
i) vezeti az európai integrációs Belügyi Együttműködési Munkacsoportot, valamint koordinálja a más, integrációs munkacsoportok belügyi szakértőinek tevékenységét;
j) az integrációs és schengeni felkészülés szakmai elvárásai alapján felméri, koordinálja és jóváhagyja a tárca EU PHARE és egyéb belügyi EU-támogatásokra vonatkozó igényét a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szervekkel és szervezeti egységekkel szoros együttműködésben; szükség esetén felterjeszti az igényeket a belügyi vezetésnek, felügyeli a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát összhangban a bilaterális támogatások fogadásával és felhasználásával; ennek során szoros horizontális együttműködésben áll a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárral, akinek pénzügyi jóváhagyása szükséges a döntések meghozatalában;
k) végzi a belügyi attasék, a Brüsszeli Állandó Képviselet Bel- és Igazságügyi Szekciója belügyi szakattaséinak, a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) és az EU Polgári Válságkezelési Bizottság (CIVCOM) állandó belügyi képviselői, valamint az EU intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő vezető belügyi tisztségviselők szakmai irányítását a szakmailag illetékes belügyi szervek bevonásával;
l) ellátja a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottság titkári teendőit;
m) elkészíti a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság üléseire a nemzeti álláspontot az érintett társminisztériumokkal, azok szerveivel, valamint a Külügyminisztériummal való egyeztetés során;
n) a Belügyminisztérium Schengen Projektjének irányításában részt vesz, és működteti a Schengen Projekt adminisztrációját, valamint a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságot;
o) miniszteri megbízás alapján vezeti a kétoldalú nemzetközi szerződések végrehajtásával foglalkozó belügyi vegyes bizottságok munkáját.
(13) A bűnmegelőzési helyettes államtitkár:
a) előkészíti a minisztérium és szervei bűnmegelőzési tevékenységére vonatkozó ágazati stratégiát és feladattervet, gondoskodik a végrehajtásról, irányelvekkel, ajánlásokkal, módszertani útmutatókkal segíti a végrehajtást;
b) koordinálja és segíti a minisztériumok, más kormányzati szervek, az önkormányzatok bűnmegelőzési tevékenységét, vezeti a bűnmegelőzési célból létrehozott tárcaközi koordinációs bizottságokat;
c) irányítja, illetve koordinálja az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását;
d) közreműködik a bűnmegelőzési célú képzés és oktatás szakmai irányításában;
e) közreműködik a bűnmegelőzésre biztosított költségvetési források, valamint egyéb forrásból származó támogatások felhasználásában és annak ellenőrzésében;
f) a humánpolitikai helyettes államtitkárral együttműködve koordinálja a bűnözés megelőzésével kapcsolatos tudományos és közvélemény-kutatásokat, statisztikai adatgyűjtéseket, továbbá a felvilágosító munkát, az országos jelentőségű rendezvényeket és a megelőzéssel foglalkozó központi kiadványok készítését;
g) elősegíti a bűncselekmények elkövetését segítő körülmények feltárását, az elkövetést gátló intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozását, a bűncselekmények felderítését, beleértve mindazokat a jogalkotási, intézményfejlesztési, módszertani és gyakorlati intézkedéseket, amelyekkel a köz- és jogbiztonság, valamint a lakosság biztonságérzete javítható;
h) irányítja a minisztériumban működő Országos Bűnmegelőzési Központot, szakmai felügyeletet gyakorol a minisztérium más hivatali egységei, szervei, az önálló belügyi szervek bűnmegelőzési tevékenysége felett;
i) közreműködik a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokban;
j) a bűnmegelőzési prioritások figyelembevételével összehangolja és támogatja a társadalmi szervezetek, önkormányzatok és szövetségek bűnmegelőzési munkáját, javaslatokat tesz pályázatok kiírására;
k) biztosítja a folyamatos tájékoztatást a közbiztonságért felelős szervek részére a bűnmegelőzést célzó kutatások eredményeiről;
l) képviseli a minisztériumot a bűnmegelőzés területén a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal folytatott egyeztetéseken, tárgyalásokon, valamint a nemzetközi bűnmegelőzési fórumokon és szervezetekben;
m) ellátja az emberkereskedelem visszaszorításával kapcsolatos nemzeti koordinátori feladatokat.
A főosztályvezető
9. § (1) Meghatározza a főosztály munkatervét, elkészíti a főosztály ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
(2) Szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, a felettesei utasításainak végrehajtásáról.
(3) Gyakorolja a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét. Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
(4) Vezeti a főosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását.
(5) Gondoskodik a főosztály nemzetközi kapcsolatok tartásával, az EU-hoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs feladatainak ellátásáról.
A főosztályvezető-helyettes
10. § (1) A főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el.
(2) A munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (osztály) vezetése esetén gyakorolja a 11. § (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat.
(3) A Ktv.-ben meghatározottak szerint szervezeti egység vezetése nélkül is rendszeresíthető főosztályvezető-helyettesi munkakör.
Az osztályvezető
11. § (1) A főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az osztályt.
(2) Meghatározza az ügyintézők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.
(3) Eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza.
(4) Megbízás, illetve kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.
(5) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének, valamint a helyettes államtitkároknak a munkáját osztály jogállású személyi titkárság segíti.
A miniszteri (politikai) főtanácsadó, tanácsadó
12. § (1) Jogszabályban meghatározott módon a Miniszteri Kabinetben és a Miniszteri Titkárságon miniszteri (politikai) főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert és az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, az őt helyettesítő politikai államtitkár megbízásából.
(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik.
(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter, illetve a kabinetfőnök határozza meg.
(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.
(5) A miniszteri (politikai) főtanácsadói és tanácsadói munkaköröket a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.
A szóvivő
13. § (1) A szóvivő a miniszter közvetlen irányításával, a kabinetfőnök alárendeltségében:
a) a nyilvánosság előtt képviseli a minisztérium hivatalos álláspontját;
b) részt vesz a miniszter hazai és nemzetközi média megjelenése, exkluzív interjúi, kommunikációs és reakció javaslatai kidolgozásában;
c) kapcsolatot tart a médiával, az Országgyűlés és a Kormány, valamint más tárcák és az önálló belügyi szervek szóvivőivel.
(2) A feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Miniszteri PR Irodával és a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztállyal.
Az ügyintéző
14. § (1) Az ügyintéző feladata: a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint a végrehajtás szervezése.
(2) A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.
(3) Az országgyűlési biztos kérésére adatokat és felvilágosítást ad az általa lefolytatott eljárásról, a biztos kérdésére szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, magyarázatot vagy nyilatkozatot ad. Az országgyűlési biztos eljárásáról és az általa adott tájékoztatásról, nyilatkozatról haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét. Az országgyűlési biztos kérésére betekintést enged az általa intézett iratokba – a Határőrségnél , a Rendőrségnél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18. §-ában foglalt korlátozásokkal – függetlenül azok minősítésétől. Azokról az országgyűlési biztos részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít.
Az ügykezelő
15. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
(2) Ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
(3) Az országgyűlési biztos kérésére betekintést enged az általa intézett iratokba – a Határőrségnél, a Rendőrségnél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18. §-ában foglalt korlátozásokkal – függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít. Az országgyűlési biztos eljárásáról haladéktalanul értesíti az ügyintézőt, illetve közvetlen felettesét.
A fizikai foglalkozású alkalmazott
16. § (1) Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását.
(2) Ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
MÁSODIK RÉSZ
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE,
A HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI
17. § A miniszter közvetlen alárendeltségében – más vezetők jogosítványait nem érintve – működik: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Rendőrtiszti Főiskola és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata.
A Miniszteri Titkárság
18. § (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – titkárságvezetőként – miniszteri (politikai) főtanácsadó áll.
(2) A titkárság fő feladatai különösen:
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
(3) Közreműködik a miniszteri értekezletek, a feladat-meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.
A Miniszteri Kabinet
19. § (1) A Miniszteri Kabinet a miniszter közvetlen alárendeltségében működő – hivatal jogállású – hivatali egység, melynek élén a kabinetfőnök áll.
(2) A Miniszteri Kabinet ellátja a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal.
(3) A Miniszteri Kabinet döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, az előterjesztést átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat.
(4) A miniszter megbízásából komplex szakvélemény, felkészítő anyag elkészítéséről gondoskodik.
(5) Figyelemmel kíséri a kormányprogramból adódó feladatok megvalósítását.
(6) Koordinálja a miniszterelnöktől érkező megkeresések teljesítését.
(7) Közreműködik az Alkotmánybíróság határozataiból adódó, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálatával kapcsolatos minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásában.
(8) Figyelemmel kíséri a minisztérium munkaprogramjának teljesítését.
(9) Koordinálja a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek tevékenységét.
(10) Véleményezi a miniszter közvetlen hatáskörébe tartozó személyzeti tárgyú előterjesztéseket.
(11) Összehangolja a miniszter által meghatározott panaszok, kérelmek vizsgálatát, a döntésnek megfelelő intézkedések kialakítását.
(12) A Miniszteri Titkárság közreműködésével:
a) gondoskodik a miniszteri értekezletek, a feladat meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítéséről és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról;
b) szervezi a miniszter belföldi rendezvény-programjait.
(13) Ellátja – a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó miniszteri megbízott útján – a Kormányprogramban megfogalmazott, az EU-integrációval összefüggő, az önkormányzatokat és az NFT-t érintő stratégiai feladatokat.
(14) Ellátja a minisztériumi ügyeletet, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart az állami szervek ügyeleteivel. Meghatározott vezetők számára tájékoztatást ad a rendkívüli eseményekről. Végzi a minisztérium hatáskörébe utalt riasztási, készültségbe helyezési, értesítési, tájékoztatási feladatokat.
(15) A Miniszteri PR Iroda – a kabinetfőnök alárendeltségében működő, főosztály jogállású hivatali egység – révén gondoskodik a miniszter nyilvános szereplései előkészítéseiről, megszervezéséről és lebonyolításáról. Együttműködik a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztállyal az államtitkárok, helyettes államtitkárok kommunikációs tevékenységének összehangolásában, a tárca arculatának alakításában.
(16) Ellátja a Lakásügyi Tanácsadó Kollégium, valamint a Rendészeti és Bűnmegelőzési Tanácsadó Kollégium titkársági feladatait.
A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal
20. § (1) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) a miniszter közvetlen irányítása alatt a hivatalvezető vezeti.
(2) A Hivatal hatásköre kiterjed:
a) más vezetők jogosítványait nem érintve a Rendőrség, a Határőrség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi, területi és helyi szervei szakmai tevékenységének az ellenőrzésére;
b) a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ellenőrzésére;
c) a Központi Igazgatás költségvetési belső ellenőrzési feladatai és a Központi Igazgatás rendelkezésére átadott fejezeti kezelésű irányzatok felhasználásának belső ellenőrzésére;
d) a közigazgatási hivatalok, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, belügyi ágazati, valamint funkcionális és pénzügyi-gazdasági feladatot érintő ellenőrzésére;
e) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál, valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál végrehajtott ellenőrzés során a belügyminiszter által meghatározott személy, tárgy és ügykörökre.
(3) A Hivatal titkárságból, főosztályokból és önálló osztályból, állományát tekintve berendelt hivatásos állományúakból és köztisztviselőkből álló munkaszervezet.
(4) A Hivatal a tevékenységét a szervek helyszíni szakmai ellenőrzésével, a rendvédelmi információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a szervekkel és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz kötöttség elvéhez igazodó felhasználásával, a szervek vezetőinek beszámoltatásával látja el, melynek során a Hivatal munkatársai:
a) együttműködnek a minisztériumi szervezeti egységekkel, állandó és közvetlen kapcsolatot tartanak a felügyelt szervek vezetőivel és munkatársaival;
b) jogosultak a szerv tevékenységével összefüggő bármilyen iratba, nyilvántartásba, adatkezelési rendszerbe betekinteni, azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni;
c) a szervek vezetőitől, munkatársaitól a szerv tevékenységével összefüggésben információt, felvilágosítást kérhetnek;
d) részt vehetnek a szerv tevékenységi körébe tartozó témákat tárgyaló értekezleteken és ott véleményt nyilváníthatnak;
e) a jogsértő gyakorlat megszüntetésére a szerv vezetőjének figyelmét kötelesek felhívni, javaslatot tenni a jogsértés megszüntetésére, javaslatuk elutasítása esetén kezdeményezni a felettes szerv intézkedését vagy a szerv ellenőrzését.
(5) A Hivatal ellenőrzési tevékenységét a szervek helyszíni ellenőrzésével és vezetőjének szóbeli vagy írásbeli beszámoltatásával hajtja végre.
(6) Az ellenőrzési tevékenység sajátos szabályait a Szabályzat 5. függeléke tartalmazza.
A Hivatal Felügyeleti Főosztálya
21. § (1) Ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó szervek, intézmények és tevékenységek, a rendvédelmi szervek szakmai tevékenységének felügyeletét és ellenőrzését, valamint a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek, továbbá az ágazatot érintő feladatok vonatkozásában a közigazgatási hivatalok, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, illetve a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ szakmai ellenőrzését.
(2) Feladatkörében együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, valamint a nem belügyminiszteri irányítás alatt álló rendvédelmi szervek ellenőrző szerveivel.
(3) Képviseli a minisztériumot a rendvédelemmel összefüggő kijelölt feladatkörű tárcaközi bizottságokban.
(4) Szakfelügyeletet gyakorol a hatáskörébe tartozó rendvédelmi szervek szakmai ellenőrző szervei és tevékenységük felett.
(5) Megszervezi és végrehajtja az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai tevékenysége munkaterv szerinti vagy soron kívüli ellenőrzését.
(6) Közreműködik az (1) bekezdésben meghatározott szervek vezetőinek beszámoltatásában, segíti a beszámolásra történő felkészülést.
(7) A felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását.
(8) Javaslatot tesz a felügyelt szervekkel és tevékenységekkel összefüggő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Kezdeményezi a szervek vezetőinél belső rendelkezés kiadását, ha annak szükségessége a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált.
(9) Véleményezi a belügyi szerveket és tevékenységeket érintő normatervezeteket, a rendvédelmi szervek fejlesztési koncepcióit, terveit.
(10) Közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó személyekkel szemben elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatásában.
A Hivatal Költségvetési Ellenőrzési Főosztálya
22. § (1) Éves ellenőrzési terv alapján a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és végzi az 1. §-ban meghatározott szervek – az önkormányzatok, valamint az önálló belügyi szervek irányítása alá sorolt költségvetési szervek kivételével – gazdálkodásának és folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, valamint belső ellenőrzési rendszerének értékelését.
(2) A költségvetési ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupció ellen. Ennek keretében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását.
(3) Külön utasítás alapján téma-, illetve célellenőrzéseket végez.
(4) Ellátja a feladatkörébe utalt gazdasági információs, elemző, értékelő és koordinációs feladatokat. Gondoskodik az ellenőrzések éves tapasztalatainak összegzéséről, javaslatokat készít a gazdálkodás hatékonyságának növelésére.
(5) Felügyeli a (1) bekezdésben foglalt költségvetési szervek gazdasági belső ellenőrzését.
(6) A főosztály függetlenített belső ellenőre végzi a Központi Igazgatás belső ellenőrzési feladatait és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzését.
(7) Végzi az ellenőrzési tervben szereplő költségvetési szervek beszámolóinak megbízhatóságát biztosító ellenőrzéseket.
A Hivatal Biztonsági Önálló Osztálya
23. § (1) Ellátja az 1. §-ban meghatározott szervek valamennyi informatikai és távközlési biztonsági és rejtjeltechnikai tevékenységének szakirányítását, koordinálását, felügyeletét, ellenőrzését, képviseli a minisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban és részt vesz a nemzetközi együttműködésben.
(2) Részt vesz a minisztérium Informatikai Biztonsági Politikájának kialakításában és az Informatikai Stratégia kidolgozásában.
(3) Kidolgozza a működtetett informatikai és távközlési rendszerekre az egységes elveken nyugvó, a hatályos jogszabályokkal és a minisztérium működési és ügyrendi előírásaival összhangban lévő, az európai/nemzetközi ajánlásokhoz igazodó, informatikai és távközlési biztonsággal kapcsolatos alapkövetelményeket.
(4) Meghatározza az egységes alapelveket és segítséget nyújt a minisztérium és a belügyi szervek Informatikai Biztonsági Szabályzata (IBSZ), valamint a Katasztrófa Elhárítási Tervek elkészítéséhez.
(5) Elősegíti az osztály hatáskörébe tartozó normák egységes értelmezését és alkalmazását, szükség esetén kezdeményezi azok aktualizálását és ellenőrzi az előírások végrehajtását. Szervezi az (1) bekezdésben megjelölt szervek informatikai és távközlési biztonsági szakembereinek képzését és továbbképzését.
(6) Felügyeli és ellenőrzi az (1) bekezdésben említett szervekre vonatkozó különböző szintű, az osztály hatáskörébe tartozó normák meglétét, hatályosulását, valamint az ezekben megfogalmazott biztonsági előírások megtartását, javaslatot tesz a biztonsági előírásoktól eltérő esetekben a hiányosságok megszüntetésére.
(7) Az előírásoknak nem megfelelő működés esetén vizsgálja annak okait és tájékoztatást ad az illetékes szerv vezetője felé a vizsgálat eredményéről és javaslatot tesz a teendő intézkedésekre.
(8) Kivizsgálja és regisztrálja az informatikai rendszerek biztonságát sértő eseményeket, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, a szükséges szankciók alkalmazására.
(9) Dönt az internet kijáratok és végpontok engedélyezéséről vagy megszüntetéséről.
(10) Az osztály a rejtjelzéssel összefüggő feladatait a szervezetében működő BM Központi Rejtjel Felügyelet útján végzi.
(11) A BM Rejtjel Szabályzat alapján szakmailag irányítja és felügyeli a rejtjeltevékenységet, az alárendelt rejtjel felügyeletek és rejtjelző szolgálatok munkáját.
(12) Rejtjel-szakmai kérdésekben képviseli a minisztériumot az Országos Rejtjel Felügyelet felé.
Az EUROPOL Adatvédelmi Felügyelő Hivatala
24. § (1) Az Europol Adatvédelmi Felügyelő Hivatala a miniszter közvetlen alárendeltségében működő – önálló osztály jogállású – hivatali egység, melynek élén az Europol Adatvédelmi Felügyelő áll.
(2) Az Europol Adatvédelmi Felügyelő ellátja az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11–15. §-aiban meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) Figyelemmel kíséri az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) bűnüldözési információs rendszerében megvalósuló adat- és információcserére vonatkozó szabályok betartását, és erről tájékoztatást ad a magyar bűnüldözési hatóságok számára.
(4) Képviseli Magyarországot az Europol Közös Nemzetközi Adatvédelmi Ellenőrző Testületében.
(5) Részt vesz az EU és az Europol által szervezett, adatvédelmet érintő konferenciákon, konzultációkon és munkacsoport-üléseken.
(6) Gondoskodik a bűnüldözési területre vonatkozó adatvédelem szabályainak a rendvédelmi szervezeteken belüli széles körű megismertetéséről és oktatásáról, szakmai alapot nyújtva az ehhez szükséges tevékenység megszervezéséhez.
(7) Szükség szerint tájékoztatást ad a nyilvánosság számára tevékenységéről és a bűnüldözési területre vonatkozó adatvédelem szabályairól.
(8) A kölcsönösség elve alapján szoros munkakapcsolatot alakít ki az EU tagállamainak hasonló feladatot ellátó szerveivel.
(9) Együttműködik az országgyűlési biztosokkal, a közös területet érintő kérdésekben kezdeményezi az együttes fellépést.
(10) Szükség szerint javaslatot tesz a bűnüldözési területre vonatkozó, adatvédelmet érintő jogszabályok módosítására.
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
25. § (1) A Politikai Államtitkár Titkársága a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – titkárságvezetőként – főosztályvezető áll.
(2) A titkárság fő feladatai különösen:
a) gondoskodik a politikai államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a politikai államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri az államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
(3) A politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez.
(4) Részt vesz az önkormányzatokat érintő egyes tárcaközi bizottságok munkájában, így különösen a pinceveszély elhárítási, partfalveszély elhárítási, útalap, bányászati koncessziós és kerékpáros koordinációs bizottságokban.
A Parlamenti Főosztály
26. § (1) Fő feladataként segíti az Országgyűlésben a miniszter és a politikai államtitkár munkáját.
(2) Az Országgyűlés plenáris üléseire előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat, gondoskodik a szakértők részvételéről.
(3) Közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel történő egyeztetésében, Országgyűléshez történő benyújtásban, továbbá a Házszabály szerint a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában.
(4) Közreműködik az Országgyűlés által elfogadott ágazati törvények és országgyűlési határozatok kihirdetésére történő előkészítésében.
(5) Összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját. Információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet.
(6) Gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, továbbá az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészítéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a miniszter, illetve a politikai államtitkár felkészítéséről.
(7) Gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról. Kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel.
(8) Szükség szerint szervezi az országgyűlési képviselők, valamint a miniszter és a politikai államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, előkészíti azok anyagait.
(9) A miniszter, illetve a politikai államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakciók vezetőinek, politikai pártoknak.
27. § A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, a Távközlési Szolgálat, a Duna Palota és Kiadó, a Belügyi Szemle Szerkesztősége, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet.
A Közigazgatási Államtitkári Titkárság
28. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság főosztály jogállású hivatali egység.
(2) A közigazgatási államtitkár által meghatározott témakörökben, utasítása alapján véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő tevékenységet végez.
(3) A titkárság fő feladatai különösen:
a) gondoskodik a közigazgatási államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
b) figyelemmel kíséri a közigazgatási államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
(4) Közreműködik a közigazgatási államtitkári értekezletek, a feladat-meghatározó megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.
Az Igazgatási Főosztály
29. § (1) Gondoskodik a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelő szabályozásáról és felügyeletéről. Ennek keretében szabályozza a hivatali egységek ügyvitelét, irányítja és elősegíti a többi belügyi szerv ügyviteli szabályainak kialakítását, ellenőrzi azok végrehajtását. Felügyeli a hivatali egységek titokvédelmi munkáját, valamint – a 82. §-ban meghatározottak szerint – az adatvédelmi tevékenységet.
(2) Gondoskodik a minisztérium Központi Fénymásolójának jogszabályszerű működtetéséről, továbbá a nagyobb terjedelmű és példányszámú minisztériumi anyagok, parlamenti és a kormány-előterjesztések sokszorosításáról.
(3) Az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti a minisztérium Központi Irattárát. Ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat. A rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár, illetve szerv részére. A hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást.
(4) Biztosítja a Központi Irattár kezelésében lévő jogutód nélkül megszűnt szervek iratai vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést, illetve a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat.
(5) Hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Országos Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel. Figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit.
A Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály
30. § (1) A Miniszteri PR Irodával történő koordinációban felel a minisztérium kommunikációjáért, ezen belül a közérdekű információk közreadásáért, folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért.
(2) Részt vesz a tárca és a tárca vezetőinek sajtómegnyilvánulásainak tervezésében, összhangban a Miniszteri Kabinet tevékenységével.
(3) Kapcsolatot tart más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel.
(4) Részt vesz a tárca által irányított szervezetek PR, sajtótevékenységének koordinációjában.
(5) Részt vesz a Magyar Köztársaság állami ünnepeinek előkészítésében, koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó szervek közreműködését.
(6) Részt vesz – illetve biztosítja – az egységes minisztériumi arculathoz szükséges külső megjelenési elemek kivitelezésében.
(7) Kapcsolatot tart a Miniszteri PR Irodával, a szóvivővel, és sajtófigyeléssel, archiválással, a sajtójelentésekkel és információs anyagok összeállításával segíti annak tevékenységét.
(8) Közreműködik a Személyügyi Főosztály feladatkörébe tartozó miniszteri ünnepségek és egyéb rendezvények előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában.
(9) Szerkeszti az MTV teletext oldalakat és az internet BM honlapjának – hatáskörébe utalt – részeit.
(10) Közreműködik a miniszter és az államtitkárok szakmai jellegű látogatásainak előkészítésében.
(11) Kapcsolatot tart a civil szférával: az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, az állampolgári önszerveződésekkel, az alapítványokkal stb.
(12) Közreműködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és működtetésében.
(13) Szervezi a belügyi közművelődési tevékenységet.
(14) Ellátja a minisztériumi ügyfélszolgálati teendőket.
(15) Részt vesz a tárca feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányok tervezésében és szervezésében.
(16) A tárcát érintő kommunikációs kérdésekben javaslatokat tesz, előkészíti a közvélemény-kutatásokat, és gondoskodik azok hasznosításáról.
(17) Ellátja a társadalmi esélyegyenlőséggel és a romák integrációjával kapcsolatos kormányzati feladatokból eredő ágazati koordinációs teendőket, a főosztály vezetője egyben a minisztérium romaügyi referense.
(18) Közreműködik a Szabadságharcosokért Alapítvány munkájában.
A Védelmi Hivatal
31. § (1) A Védelmi Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.
(2) A védelmi felkészítés és az országmozgósítás területén:
a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó elgondolások kialakításában, a Honvédelmi Tanács Belügyi Hivatala működési feltételeinek megteremtésében;
b) kezdeményezi és koordinálja – a minisztériumra háruló – minősített időszakokra vonatkozó rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezetek – a Jogi Kodifikációs Főosztály közreműködésével történő – kidolgozását és napra készen tartását;
c) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi az 1. §-ban meghatározott szervek minősített időszakra vonatkozó felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a honvédelmi felkészítés, országmozgósítás területén e szervek tevékenysége fölött;
d) kidolgozza a védelmi felkészítés és az országmozgósítás miniszteri felelősségi körbe tartozó követelményrendszerét;
e) kidolgozza és naprakészen tartja a minisztérium vezetése minősített időszakokra vonatkozó okmányait, előkészíti az érintett minisztériumok BM által történő értesítésének okmányait;
f) tervezi, szervezi (az illetékes belügyi szervek bevonásával) az 1. §-ban meghatározott szervek minősített időszaki működéshez szükséges gazdaságmozgósítási tevékenységét;
g) gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a főpolgármester, a megyei közgyűlések elnökei és a polgármesterek felkészítésében;
h) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében, valamint az 1. §-ban meghatározott szervek polgári védelmi feladatokra való felkészülésének összehangolásában;
i) kidolgozza a Személyügyi Főosztály közreműködésével az 1. §-ban meghatározott szervek minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervét, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyásának rendjét, a mozgósítás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos irányelveket és koordinálja azok végrehajtását;
j) ellátja a minisztérium képviseletét a kijelölt tárcaközi bizottságokban;
k) közreműködik a honvédelmi feladatok belügyi költségei elkülönített tervezésében;
l) koordinálja a minisztérium és a miniszter irányítási alá tartozó szervek és szervezetek készenléte fokozásával kapcsolatos feladatokat;
m) részt vesz – együttműködve a Távközlési Szolgálattal – a minősített időszak híradásának tervezésében, szervezésében és előkészítésében;
n) közreműködik a hazai és nemzetközi védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásból eredő szövetségesi gyakorlatokon;
o) koordinálja a válságkezelés minisztériumot érintő védelmi igazgatási feladatait, és ellátja a BM Helyzetelemző-értékelő Központ működtetésével, az érintettek felkészítésével összefüggő feladatokat;
p) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggő törvényességi felügyeleti jogköréből adódó, fővárosi, megyei védelmi bizottságot érintő feladatokat.
q) részt vesz a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő tárca szintű feladatok ellátásában;
r) közreműködik a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos szabályok előkészítésében, valamint a biztonsági őrségek működésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
s) részt vesz – együttműködve a BM Oktatási Főigazgatósággal – a rendőri, határőrizeti és katasztrófavédelmi oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás minősített időszaki feladatokat is tartalmazó irányai kidolgozásában;
t) előkészíti – a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel együtt – a honvédelmi érdekből fokozott védelmet igénylő objektumok kijelölését, és részt vesz az őrzésükkel kapcsolatos szabályok kidolgozásában;
u) az érintettek adatszolgáltatása alapján nyilvántartja az ország működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket;
v) koordinálja az ország fegyveres védelmi tervének kidolgozása során az érintett országos hatáskörű belügyi szervek (ORFK, HOP, OKF) tevékenységét;
w) ellátja a KKB Titkárság feladatait.
(3) Koordinálja az 1. §-ban meghatározott szervek környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását és működteti az ezzel összefüggő központi nyilvántartási rendszert.
A Titokvédelmi Iroda
32. § (1) A Titokvédelmi Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Szakmai előterjesztőként közreműködik az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok tervezeteinek kidolgozásában, ellátja a miniszter ágazati felügyeletébe utalt feladatokat. A miniszter nevében országos hatáskörrel – hatósági jogkörben eljárva – ellenőrzi, felügyeli az államtitok és a szolgálati titok védelmét.
(3) Az állam- és szolgálati titokkal összefüggő feladatok ellátása során kapcsolatot tart az adatvédelmi biztossal.
(4) Ellátja a nemzetközi kötelezettség alapján átvett vagy készült minősített adat védelmére, a titokvédelem ágazati irányítása körébe tartozó feladatokat.
(5) Részt vesz a NATO és az EU minősített adatok védelmét ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet munkájában.
HELYETTES ÁLLAMTITKÁR
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN, ILLETVE FELÜGYELETÉVEL,
KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
33. § Az önkormányzati helyettes államtitkár közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában.
Az Önkormányzati Hivatal
34. § (1) Az Önkormányzati Hivatal vezetését a hivatal főosztályvezetői közül – a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter által kijelölt – főosztályvezető látja el.
(2) Az önkormányzati helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik.
(3) Koordinálja a szervezetében működő Önkormányzati Főosztály, Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Iroda, Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda tevékenységét.
Az Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Főosztálya
35. § (1) Figyelemmel kíséri és elemzi az Alkotmány helyi önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a hatályosulását.
(2) Figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását.
(3) Feldolgozza a helyi önkormányzatok működési feltételeire vonatkozó információkat, adatokat.
(4) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok működése szempontjából véleményezi a jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz a jogszabályok korszerűsítésére, illetve túlhaladott jogszabályok hatályon kívül helyezésére.
(5) Előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.
(6) Figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzőségek működését, az új körjegyzőségek alakítását segítő ösztönző-rendszer hatályosulását, javaslatot tesz a korszerűsítésre, továbbá előkészíti a miniszter körjegyzőségi kijelölésre vonatkozó döntését.
(7) Átfogóan értékeli a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok működése törvényességének helyzetét, elemzi a törvényességi ellenőrzési információs rendszer adatait. Az Önkormányzati Tájékoztató különszámában évente összefoglalja a helyi önkormányzati működés törvényességének tapasztalatait.
(8) Az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át a törvényességi ellenőrzés aktuális kérdéseit a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok Törvényességi Főosztályainak vezetőivel.
(9) Javaslatot tesz a Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Irodával közösen a törvényességi ellenőrzési információs rendszer adattartalmának korszerűsítésére.
(10) Segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján.
(11) Vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét.
(12) Közreműködik az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérletek, új módszertani megoldások kidolgozásában.
(13) Szerkeszti a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztatót.
(14) Közreműködik a polgármesterek és jegyzők, önkormányzati képviselők képzési-továbbképzési tematikáinak, programjainak összeállításában.
(15) Közreműködik az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai szakmai tartalmának meghatározásában, a nemzetközi tapasztalatok rendszerezésében.
(16) Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri előterjesztéseket.
(17) Előkészíti az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést.
(18) Felkérés alapján – a törvényességi ellenőrzést illetően – részt vesz a közigazgatási hivatalok tevékenységének komplex ellenőrzésében.
Az Önkormányzati Hivatal
Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Irodája
36. § (1) A Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Segíti a közigazgatási államtitkárt a közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában. Ennek keretében szervezi a hivatalvezetői értekezleteket, közreműködik a hivatalok ágazati tevékenységének koordinálásában, elemzi a hivatalok tevékenységét, együttműködik a Miniszterelnöki Hivatallal. Jóváhagyásra előkészíti a hivatalok szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát.
(3) Gyűjti, rendszerezi és feldolgozza a közigazgatási hivatalok és a jegyzői szervezetek – az önkormányzatok működési feltételeire vonatkozó – információit, adatait, és továbbítja azokat az Önkormányzati Főosztályra.
(4) Előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, a közigazgatási hivatalok jogállására, működésére vonatkozó jogszabályokat, közreműködik a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.
(5) Az Informatikai Hivatallal közösen kifejleszti és működteti a törvényességi ellenőrzési információs rendszert, rendszerezi az adatokat, az Önkormányzati Főosztállyal közösen gondoskodik a rendszer adattartalmának korszerűsítéséről.
(6) Segíti a közigazgatási hivatalok önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteit, új módszertani megoldásait, illetve azok megismertetését.
(7) Gondoskodik a polgármester, a jegyző a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által ellátott államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenység összehangolásáról.
(8) Közreműködik a közigazgatási hivatalok útján a területi szervek közötti kapcsolatok összehangolásában, a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtását illetően.
(9) Szervezi a közigazgatási hivatalok főosztályvezetőinek értekezleteit.
(10) Közreműködik a közigazgatási korszerűsítésre vonatkozó feladatok megoldásában.
(11) Közreműködik a közigazgatási hivatalok továbbképzési tevékenységének szervezésében.
(12) Kapcsolatot tart a Jegyzők Országos Szövetségével, más jegyzői szervezetekkel.
(13) Közreműködik a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztató szerkesztésében.
(14) Külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.
Az Önkormányzati Hivatal
Polgármesteri és Képviselő-testületi Irodája
37. § (1) A Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Közreműködik a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendjének, működésének továbbfejlesztésében.
(3) Kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel.
(4) Gyűjti, rendszerezi és feldolgozza az önkormányzati érdekszövetségek – az önkormányzatok működési feltételeire vonatkozó – információit, adatait, és továbbítja azokat az Önkormányzati Főosztályra.
(5) Közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.
(6) Az Informatikai Hivatallal közösen kifejleszti és működteti az önkormányzati törzsadattárat, rendszerezi és értékeli az adatokat.
(7) Az önkormányzatok jogalkalmazási munkáját segítve működteti az Önkormányzati és a Kisebbségi Forródrót telefonos szolgálatot.
(8) Segíti az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteket, új módszertani megoldásokat, illetve azok megismertetését.
(9) Közreműködik a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztató szerkesztésében.
(10) Közreműködik a polgármesterek és jegyzők továbbképzésének szervezésében.
(11) Közreműködik az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésében.
(12) Intézi a helyi önkormányzatok tevékenységével összefüggő panaszos leveleket, meg-kereséseket.
(13) Ellátja – a más szervezeti egység hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatokkal kapcsolatos belügyminiszter hatáskörébe tartozó feladatokat.
(14) Külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.
A Településfejlesztési Iroda
38. § (1) A Településfejlesztési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályok, valamint a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.
(3) Közreműködik a kormányzati településpolitika feladatainak kialakításában, az országos koncepció kidolgozásában, és a településügy jogi kereteinek kimunkálásában, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásában.
(4) Összehangolja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos tárcafeladatokat.
(5) Közreműködik az önkormányzatok településfejlesztési tevékenysége eszközrendszerének kialakításában.
(6) Közreműködik a településtervezés differenciált szakmai követelményeinek szabályozásában.
(7) Részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács szakbizottságainak munkájában, megbízás esetén képviseli a minisztériumot a Tanács ülésein.
(8) Kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanácsokkal és a Balatoni Térségi Tanáccsal, továbbá a térségi tanácsokkal.
(9) Jogszabályi előírás alapján véleményezi az országos, a regionális, a kiemelt térségi és a megyei területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési stratégiai és operatív programokat, területrendezési terveket, megbízás alapján a kistérségek hasonló terveit.
(10) Közreműködik a települések fejlesztési, rendezési, építészeti, természet- és környezetvédelmi tevékenységével összefüggő központi koncepciók, ágazati döntések előkészítésében és véleményezésében.
(11) Jogszabályi előírás alapján véleményezi az egyes települések településrendezési terveit, helyi építési szabályzatait, megbízás vagy felkérés alapján fejlesztési koncepcióit, programjait.
(12) Közreműködik a pincerendszerek, természetes partfalak, és a földcsuszamlások okozta veszélyhelyzetek elhárítására jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában.
(13) Irányítja a pincerendszerek, természetes partfalak, és a földcsuszamlások okozta veszélyhelyzetek elhárítására benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkáját.
(14) Részt vesz a PHARE közigazgatási és regionális programjai, valamint a SAPARD program előkészítésében és lebonyolításában.
(15) Közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában. Szakmailag előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó várossá nyilvánítási döntéseket.
(16) Részt vesz egyes EU integrációs tárcaközi bizottságok munkájában.
(17) Ellátja a – területfejlesztésre és területrendezésre vonatkozó – Területi Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos tárcafeladatok összehangolását.
(18) Előkészíti a társadalmi -gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolását tartalmazó kormányrendeleteket, irányítja az adott célra létrehozott tárcaközi szakértői testület munkáját, kivizsgálja a besorolással kapcsolatos panaszos ügyeket.
(19) Részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési oktatás korszerűsítésének szakmai előkészítésében és végrehajtásában.
(20) Folyamatosan figyelemmel kíséri az országos térszerkezet, településrendszer alakulását és javaslatot tesz a szükséges kutatások elvégzésére, annak kormányzati hasznosítására.
(21) Tájékoztatást ad – BM kiadványok útján – az önkormányzatoknak a településfejlesztés időszerű kérdéseiről illetve feladatairól.
(22) Támogatja az ENSZ HABITAT magyarországi szervezetének működését, részt vesz az időszakos országjelentések kidolgozásában.
A Településüzemeltetési Iroda
39. § (1) A Településüzemeltetési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó, a helyi önkormányzatok településüzemeltetési tevékenységére vonatkozó kormányzati feladatokat, közreműködik azok összehangolásában.
(3) A településüzemeltetés körében ellátja a temetkezés, a kéményseprőipar, a közterület fenntartásával összefüggő települési zöldfelület-gazdálkodás, valamint a települési szilárd és folyékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatások szakmai, kommunális igazgatási feladatait.
(4) Ellátja az egyes helyi közszolgáltatások ellátásával (temetkezés, kéményseprés, zöldfelület-gazdálkodás) és az ezekhez kapcsolódó szakmai és vizsgáztatási követelményekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítését, azokhoz szakmai koncepciót készít. Kidolgozza a döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során képviseli a minisztériumot. Figyelemmel kíséri és segíti a végrehajtást, a feladatkörét érintő rendelkezések hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra.
(5) Közreműködik a települési önkormányzat vízgazdálkodással összefüggő közszolgáltatásainak szakmai kormányzati feladataiban.
(6) Közreműködik a településüzemeltetés kormányzati és önkormányzati feladatait segítő gazdasági, pénzügyi eszközrendszer kidolgozásában, javaslatot tesz az eszközrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére. Részt vesz a településüzemeltetés önkormányzatokat érintő eszközrendszerének megalapozásában és kialakításában.
(7) Részt vesz a települések üzemeltetésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, közreműködik a helyi önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak környezetvédelemmel összehangolt szakmai feltételrendszerének kialakításában.
(8) Kialakítja és működteti a hulladékgazdálkodás területén a települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert.
(9) Tárcaközi koordináció keretében részt vesz a helyi önkormányzatok településüzemeltetést is szolgáló, fejlesztési, üzemeltetési célú pályázatainak értékelésében. Segíti a közterületek fejlesztésére és fenntartására irányuló önkormányzati és civil programokat. Közreműködik a „Virágos Magyarországért” környezetszépítési verseny megrendezésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.
(10) Gondoskodik az önkormányzatok rendszeres informálásáról a településüzemeltetést érintő kérdéskörben szakmai módszertani tanácsokkal, kiadványokkal és konzultációkkal segíti azok munkáját.
(11) Kapcsolatot tart a közigazgatási hivatalokkal, az önkormányzatok érdekszövetségeivel és a településüzemeltetés területén működő szakmai szövetségekkel.
(12) Megbízás alapján képviseli a minisztériumot tárcaközi bizottságokban.
(13) Koordinatív és szervezési feladatokat lát el a Településüzemeltetési Tanács működtetésében.
(14) Közreműködik az Országos Környezeti Kármentesítési Program Tárcaközi Koordinációs Munkacsoport munkájában.
Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály
40. § (1) Ellátja – a Pénzügyminisztériummal együttműködve – az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban. Végzi az önkormányzatok jövedelemviszonyait meghatározó pénzügyi bevételek modellezésének munkáit. Irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.
(2) Részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében, a működéséhez szükséges feltételek megteremtésében, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében.
(3) Ellátja a Belügyminisztérium fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását.
(4) Ellátja a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok előkészítéséből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat. Gondoskodik a működést szolgáló feltételek megteremtéséről. Kialakítja és működteti a címzett- és céltámogatással kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert. Szervezi és koordinálja a finanszírozás, az elszámolás rendjét.
(5) Ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.
(6) Ellátja a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítéséből és végrehajtásából adódó feladatokat.
(7) Összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő kormányzati tevékenységet.
(8) Vizsgálja az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételeket és javaslatot tesz azok biztosítására.
(9) Ellátja a Pénzügyminisztériummal közösen – jogszabályban meghatározott feladatkörének megfelelően – a Magyar Államkincstár fővárosi, megyei Területi Igazgatóságai helyi önkormányzatokat érintő feladatainak szakmai irányítását.
(10) Közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében.
(11) Szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési-, zárszámadási tevékenységét.
(12) Közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában, működtetésében.
(13) Részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő állami döntések előkészítésében, végrehajtásában. Közreműködik az önkormányzati vállalkozásokat érintő központi állami döntések előkészítésében, segíti a vállalkozási feltételeket kialakító önkormányzati tevékenységet.
(14) Ellátja az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozásával, a vagyonátadó bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti az ingatlanvagyon értékelésének irányelveit, az érdekeltek bevonásával előkészíti a helyi önkormányzati vagyonkataszter szabályozását és a döntést követően végzi a rendszer működtetéséből adódó feladatokat.
(15) Ellátja az egyedi központi fűtéssel és melegvíz ellátással kapcsolatos kormányzati feladatokat.
(16) Közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulásokra, a központosított előirányzatokra, valamint a központi adókból való részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok előkészítésében.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
41. § (1) Végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályokkal, az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, illetőleg a belső normákkal (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: belügyi jogszabályok) kapcsolatban a (2)–(12) bekezdésben meghatározottakat.
(2) Elkészíti a belügyi jogszabályok tervezeteit a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai szervezet által előkészített szakmai tervezet alapján.
(3) Gondoskodik a belügyi jogszabályok tervezeteinek belső és külső véleményeztetéséről.
(4) Gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a közigazgatási államtitkári értekezlet, illetőleg a kormányülés napirendjére történő felvételéről és beküldéséről; a közigazgatási államtitkári értekezlet, illetőleg a Kormány döntésének megfelelő véglegesítéséről; az Országgyűléshez történő benyújtás előtti kormányzati egyeztetésről.
(5) Gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, valamint a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítéséről és azoknak a közjogi helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításukról.
(6) Közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában.
(7) Közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatának, valamint a törvény és a határozati javaslat szövegének véglegesítésében, kihirdetésre történő előkészítésében, gondoskodik azoknak a közjogi helyettes államtitkár útján a miniszterhez aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításáról.
(8) Gondoskodik a belügyi jogszabályok kihirdetéséről, illetve közzétételéről.
(9) Ellátja az EU-jogalkotásból fakadó jogharmonizációs feladatokat a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai főosztályok javaslata alapján, az EU Integrációs Hivatallal koordinálva.
(10) Figyelemmel kíséri a belügyi jogszabályok hatályosulását, a jogalkalmazási gyakorlatot, és indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(11) Az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban gondoskodik az egyeztetett miniszteri állásfoglalás kialakításáról, és a választervezet elkészítéséről, vezetői megbízás esetén az alkotmánybírósági eljárásban a tárca képviseletéről, továbbá – az Alkotmánybíróság 60/1992. AB határozata szabta keretek között – megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket.
(12) Gondoskodik az Országos Atomenergia Hivatal által előkészített jogszabályok és nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések tervezetének a közjogi helyettes államtitkár útján a miniszterhez egyetértésre történő felterjesztéséről.
A Jogi Koordinációs Hivatal
42. § (1) A Jogi Koordinációs Hivatal főosztály jogállású hivatali egység, melynek élén – főosztályvezetői jogállású – főigazgató áll.
(2) Gondoskodik a más tárcák által előkészített jogszabályok, nemzetközi szerződések, állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések, és jelentések és tájékoztatók belső egyeztetéséről, a beérkezett véleményeket jogi szempontból felülvizsgálja, összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és aláírásra a külső anyag tárgya szerint illetékes helyettes államtitkárnak felterjeszti.
(3) Közreműködik az (2) bekezdésben részletezett, más tárcák által előkészített anyagok szakmai egyeztetésében, és a kormányülésre történő felkészítésben.
(4) Véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő, a Közgazdasági Főosztály által elkészített okiratokat.
(5) Előkészíti a társadalombiztosítási és tűzvédelmi ügyekben első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat, és dönt a fegyveres biztonsági őrzés létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről.
(6) Közreműködik a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztő bizottság irányítása mellett, gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről.
A Nemzetközi Jogi Önálló Osztály
43. § (1) A minisztérium hatáskörébe tartozó területeken az érintett szakmai szervezetek bevonásával előkészíti a tervezett államközi-, kormányközi-, tárcaközi-, illetve alacsonyabb szintű két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokat (a továbbiakban együtt: nemzetközi megállapodások).
(2) A nemzetközi szerződés tárgya szerint illetékes hivatali egységekkel közösen készíti el – a minisztérium nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének irányelveit figyelembe véve – a nemzetközi megállapodás, valamint a szükséges kormány-előterjesztés tervezetét, ellátja az ezzel kapcsolatos koordinációs feladatokat, beleértve a nemzetközi szakértői tárgyalások előtti hazai egyeztetést is.
(3) Végzi a nemzetközi megállapodás aláírásával és a további kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, illetve közzététellel kapcsolatos feladatokat. Elkészíti a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok indokolását, közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében. A jóváhagyást, megerősítést igénylő nemzetközi szerződéseket a közjogi helyettes államtitkár küldi meg a Miniszterelnöki Hivatalnak.
(4) Figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések végrehajtását, hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását, deregulációját, ellátja nyilvántartásuk kezelését, karbantartja azokat.
(5) Gondoskodik a nemzetközi szerződések végrehajtásának összehangolására létrehozott vegyes bizottságok működéséről, határozataik végrehajtásáról.
(6) Tájékoztatja a helyettes államtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól, valamint a nemzetközi szerződések aláírásáról és a hatálybalépéséről a minisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket.
(7) Ellátja az EU keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő nemzetközi jogi feladatokat.
A Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda
44. § (1) A Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Az iroda feladata, hogy a jog eszközével elősegítse a minisztérium működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítésében, valamint a kötelezettségek teljesítésében.
(3) Az iroda e kereteken belül:
a) a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez jogi tanácsot és tájékoztatást ad, részt vesz a jogi munka megszervezésében;
b) a feladatkörében tudomására jutott jogsértésekre felhívja az illetékes szervezeti egység vezetőjének figyelmét, javaslatokat tesz azok kiküszöbölésére;
c) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában;
d) közreműködik a minisztérium hivatali egységei polgári jogi szerződéseinek – kivéve a nemzetközi és a külkereskedelmi szerződéseket – alapító- és egyéb okiratainak előkészítésében, elkészítésében, megkötésében és ellenjegyzi azokat. Végzi ezen szerződésekhez, alapító- és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket;
e) vezeti az általa ellenjegyzett szerződések, alapító- és egyéb okiratok számítógépes nyilvántartását. Az alapítást végző szervek által megküldött alapító okiratok egy eredeti példányát őrzi;
f) ellát minden olyan jogi ügyet, amely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján a feladatkörébe tartozik;
g) ellátja a minisztérium és a miniszter jogi (peres és nem peres) képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét a minisztérium és a miniszter által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során indult közigazgatási perekben, valamint a minisztérium működéséből adódó társadalombiztosítási, munka-, cég-, polgári jogi stb. ügyekben a szakfőosztályokkal együttműködve végzi. Irányítja a minisztérium hivatali egységeinek esetenkénti jogi képviseleti tevékenységét;
h) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek jogi képviseletét;
i) a közbeszerzési eljárások során érvényesíti a jogszabályba foglalt szerződési feltételeket;
j) felkérésre véleményezi a közhasznú társaságok és a gazdasági társaságok jelentős összegű szerződéseinek tervezeteit.
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
45. § A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Gazdasági Főigazgatóság.
A Közgazdasági Főosztály
46. § (1) Kialakítja és irányítja a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó címek és költségvetési intézmények tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet belügyi ágazatának éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében.
(2) Javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési intézmények, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására. Elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről. Ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat. Meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, működteti a pénzügyi információs rendszert.
(3) Szervezett módon gyűjt és szolgáltat információkat a fejezet és az általa irányított szervek gazdálkodásáról. Ennek keretében kontrolling információkra, adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében. Közreműködik a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belső rendelkezések előkészítésében. Elkészíti a fejezeti szintű pénzügyi statisztikai és munkaügyi, illetmény- és létszámbeszámolókat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos felméréseket.
(4) Közreműködik a minisztérium gazdasági képviseletében. Jogosult a minisztérium nevében a szakterületét szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére.
(5) Előkészíti a fejezeti gazdálkodási (költségvetési, pénzügyi tárgyú) szabályozási javaslatokat. A gazdálkodási, pénzügyi szabályozási kérdésekben állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít. A költségvetési szervek gazdálkodását folyamatosan elemzi, az ennek eredményeként rendelkezésre álló és vezetői döntésekhez szükséges információkat továbbítja a minisztérium felső vezetése felé.
(6) Az érintett szervek kezdeményezésével és közreműködésével, a Jogi Koordinációs Hivatal és a Személyügyi Főosztály véleményezése mellett elkészíti a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő okiratokat, valamint nyilvántartja ezeket.
(7) Közreműködik a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében.
(8) Részt vesz a Belügyminisztérium (rész)tulajdonú gazdasági társaságok, közhasznú társaságok és (köz)alapítványok működtetésében, továbbá azok közgazdasági elemzésében és elszámoltatásában.
(9) Részt vesz a minisztériumot, illetve szerveit érintő közbeszerzési eljárásokban, a versenytárgyalások lebonyolításában és a szállítási szerződések előkészítésében. Képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit.
(10) Létrehozza és működteti a jogszabálytervezetek költségvetési hatáselemzését végző munkacsoportot a témaköröknek megfelelő szakemberek bevonásával.
(11) Közreműködik a PHARE-programok lebonyolításának pénzügyi koordinációjában.
A Műszaki Fejlesztési Főosztály
47. § (1) Közreműködik a minisztérium ágazati gazdasági stratégiájának összeállításában. Elkészíti a minisztérium rövid, illetve hosszú távú vagyongazdálkodási, beruházási, műszaki-fejlesztési koncepcióit, terveit.
(2) A minisztérium és a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek műszaki és ingatlangazdálkodási középirányító szervei tekintetében szakirányító felügyeletet gyakorol, melynek során szakmai normatívákat dolgoz ki, ellátja a szabályozásra vonatkozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését.
(3) Értékeli és elemzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek ingatlangazdálkodását és beruházási tevékenységét, ellenőrzi a feladatellátás szabályszerűségét.
(4) Ellátja a minisztérium képviseletét a katonai beruházásokkal, a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzésével, a katonai szabványosítási ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottságokban.
(5) Részt vesz a szakterületét, valamint a minisztérium szervezeteit érintő közbeszerzési eljárásokban.
(6) A minisztérium és a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek tekintetében:
a) döntésre előkészíti az építési jellegű beruházások, a lakás- és ingatlangazdálkodási, valamint elhelyezési igények normatíváit és a feladat ellátásával kapcsolatos szabályozást. Ezen belül:
aa) összegyűjti az önálló belügyi szervek által benyújtott igényeket, majd ennek alapján döntésre előkészíti a központi építési beruházási terveket;
ab) tervezi a megvalósítás finanszírozásához szükséges központi beruházási előirányzatot, gondoskodik a pénzügyi forrásokat kezelő pénzintézeten keresztül a beruházások bejelentéséről és biztosítja a finanszírozásukat;
ac) felügyeli a tervező és kivitelező szervezetek kiválasztását célzó közbeszerzési eljárásokat, kijelöli a lebonyolító szervezeteket, jóváhagyja, illetve jóváhagyásra felterjeszti a nyertes ajánlattevőkkel megkötendő szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárást lezáró határozatokat;
ad) meghatározza, koordinálja és ellenőrzi a beruházások ütemezett megvalósítását. Folyamatosan elemzi a beruházások végrehajtásának helyzetét, javaslatot tesz az előirányzatok év közbeni szükségessé váló módosítására;
b) irányítja és felügyeli a minisztérium, valamint a minisztérium irányítása alá tartozó vagyonkezelők lakás- és ingatlangazdálkodási tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozást, működteti a lakás- és ingatlan-nyilvántartás központi adatbázisát. Ezen belül:
ba) kivizsgálja a méltányossági kérelmeket. Eljár a kiemelt ingatlan- és lakásügyekben, elvégzi, illetve meghatározott esetekben kezdeményezi és felügyeli az ingatlanok hasznosításához szükséges belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket;
bb) a hatályos jogszabályok által előírt engedélyeket, hozzájárulásokat beszerzi, az ingatlan szerzésével, cseréjével, elidegenítésével kapcsolatos szerződéseket, megállapodásokat előzetesen véleményezi, adott esetben – a Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda ellenjegyzésével – jóváhagyja;
c) a szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódóan szervezi, felügyeli, koordinálja a hadi- és rendészettechnikai, a szárazföldi, vízi- és légi jármű, a ruházati szakterület műszaki fejlesztési, valamint az irodagépekkel, illetve ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátás feladatait. Ezen belül:
ca) irányítja és koordinálja a belügyi szervek által használatra tervezett termékek- és tárgyi eszközök rendszeresítését szolgáló eljárást, valamint rendszerből való kivonásukat.
cb) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek javaslatait véleményezi, összehívja és irányítja a rendszeresítési (használatból való kivonási) bizottság munkáját, az előkészített okmányokat döntésre felterjeszti. Végzi a rendszerből való kivonással járó feladatokat;
cc) közreműködik a belügyi vagyontárgyak használatból való kivonásának és értékesítésének előkészítésében;
cd) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek javaslatait véleményezi;
ce) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek technikai ellátásával kapcsolatos fegyverzeti anyag, vegyi-védelmi eszköztervezésekhez, a feladatokhoz igazodóan egységes alapellátási- és utánpótlási norma-ajánlásokat dolgoz ki. Értékeli és elemzi a szervek által elkészített és felterjesztett eszközszükségleti táblázatok (ÉSZT) adatait, amelyek alapján tervezi a hadi- és rendészettechnikai eszközök központi forgótartalékának költségeit fejezeti előirányzat formájában.
cf) kidolgozza a gépjárműállomány üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket. Koordinálja és véleményezi a belügyi szervek gépjármű utánpótlási és fejlesztési tervét. Végzi a minisztérium gépjármű-korszerűsítési program előirányzatok tervezését, intézi a minisztérium gépjármű-korszerűsítési program előirányzat felhasználását;
cg) engedélyezi a járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a minisztérium gépjárműjavító műhelyek üzemeltetését és ellenőrzi a gépjárművek szabályszerű fenntartását, üzemeltetését, az igénybevétel jogosságát;
ch) vezeti és felügyeli a minisztérium, valamint szervei gépjárműparkjával kapcsolatos központi adatnyilvántartást. Gondoskodik a nyilvántartási adatok rendszeres – legalább negyedévi – frissítéséről;
d) ellátja a belügyi szervek tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat.
(7) Létrehozza és működteti a minisztériumban a nem hagyományos finanszírozási móddal (PPP, outsourcing) történő fejlesztések előkészítésének koordinációját végző munkacsoportot.
Költségvetési és Gazdasági Főosztály
48. § (1) Ellátja a Belügyminisztérium Központi Igazgatása – mint önálló költségvetési szerv – gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatát.
(2) Gondoskodik költségvetésének összeállításáról, a jóváhagyását követően az elemi költségvetés elkészítéséről.
(3) Folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzat-felhasználás alakulását, gyűjti az évközi többletigényeket, szükség esetén kezdeményezi az előirányzat-módosításokat.
(4) Végzi a rendelkezésre álló fedezet figyelembevételével a kötelezettségvállalások nyilvántartását.
(5) Folyamatosan végzi a Magyar Államkincstár működéséből eredőn az önálló költségvetési szervre háruló feladatokat (banki átutalások, adatszolgáltatások, finanszírozás ütemezése, előrehozás kezdeményezése stb.).
(6) Folyamatosan nyilvántartja a személyi kiadások előirányzatát és felhasználását. Nyilvántartása és a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása alapján a Személyügyi Főosztállyal közösen javaslatot készít a bérmegtakarítások felhasználására, előkészíti az éves bérfejlesztéseket.
(7) Végzi a hivatali egységek anyagi, tárgyi, üzemeltetési igényeinek felmérését, nyilvántartását, teljesítés lehetőségeinek vizsgálatát, intézkedik a teljesítés érdekében.
(8) Figyelemmel kíséri az integrációs csatlakozás előkészítésével kapcsolatos feladatok pénzügyi fedezetét és annak felhasználását az EU Integrációs Hivatal által teljesített adatszolgáltatások alapján.
(9) A Központi Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: KGF) szakterületének bevonásával gondoskodik a költségvetési szerv vagyonának leltározásáról és a kapcsolódó feladatok végrehajtásáról.
(10) A nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárral, valamint az EU Integrációs Hivatallal együttműködve végzi a PHARE és egyéb bel- és igazságügyi EU-támogatások felhasználásából eredő, a Központi Igazgatást érintő, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat.
(11) Folyamatosan végzi a tartós külszolgálatban lévő belügyi attasék, a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC), a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés Regionális Központ Operatív Támogató Osztály (SECI), és az EU Polgári Válságkezelési Bizottság (CIVCOM) belügyi képviselői pénzügyi ellátását. Gondoskodik a fenti, továbbá az EU intézményeibe, más nemzetközi szervezethez történő a ki- és hazahelyezés pénzügyi és anyagi vonatkozású feladatainak ellátásáról.
(12) A Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatallal, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatallal, valamint a Területi Főépítészi Irodákkal együttműködve – a KGF-el kötött megállapodásban foglalt munkamegosztás alapján – folyamatosan végzi a „részben önálló költségvetési szerv” minősítésből eredő jogszabályban előírt feladatokat.
(13) Gondoskodik a belső szabályzatainak folyamatos – jogszabályi változásokon alapuló és a belső gazdálkodási követelményekhez igazodó – naprakészen tartásáról.
(14) A KGF számfejtési tevékenységének alapján kifizetési feladatokat lát el (megbízási díjak, napidíjak, közlekedési költségtérítés, szemüvegtérítés, fogpótlás, tanulmányi szerződésekből eredő kifizetések stb.).
(15) Általános forgalmi adóbevalláshoz adatszolgáltatást teljesít a tárgyhónapot követően a KGF részére. A Főosztály által bonyolított adó- és járulékköteles kifizetésekről havonkénti feladást teljesít az adócsoport felé.
(16) Kiállítja a pénztárbizonylatokat, figyeli a készpénzkészletet, bonyolítja és dokumentálja a kifizetéseket, vezeti a pénztárnaplót, az önálló pénztár működéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat lát el.
(17) Kontírozza a bizonylatokat.
(18) Rögzíti a főkönyvi programba a pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli tételeket, főkönyvi kivonatot készít, keretenkénti egyeztetést végez.
(19) Vezeti az eszközök, készletek vagyonnyilvántartását, a mozgásokat rögzíti, könyveli.
(20) Elkülönítetten nyilvántartja a PHARE-programok keretében beszerzett eszközöket, előkészíti a használó szervek részére történő számviteli átadást.
(21) Ellenőrzi és rendezi a függő-, átfutó tételeket.
(22) Beszámolókat készít, egyéb jelentési kötelezettségeket állít össze, eseti adatszolgáltatásokat teljesít.
(23) Figyelemmel kíséri és koordinálja az üzemeltetési, karbantartási, gondnokolási feladatok végzését, folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a KGF-el.
Az Informatikai Hivatal
49. § (1) Az Informatikai Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Ellátja az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai tevékenységének koordinálását, képviseli a minisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban és részt vesz a nemzetközi együttműködésben.
(3) Előkészíti – az érintett szervek javaslatainak figyelembevételével – a minisztérium átfogó, tárcaszintű, közép- és hosszú távú informatikai stratégiai tervét, figyelemmel kíséri az elfogadott terv végrehajtását és gondoskodik annak folyamatos aktualizálásáról.
(4) Döntésre előkészíti a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét.
(5) Összehangolja az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai rendszereinek fejlesztését, véleményezi az új rendszerek fejlesztési és költségvetési terveit.
(6) Nyilvántartást vezet az 1. §-ban meghatározott szervek információs rendszereiről és fejlesztési terveiről.
(7) Közreműködik az informatikát érintő jogszabályok, jogi iránymutatások és szakmai szabályok előkészítésében, hatályosulásuk vizsgálatában, a más tárcák által előkészített koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése során érvényesíti az informatikai szempontokat.
(8) Biztosítja a minisztérium önálló költségvetési intézményei részére az egységes humánerőforrás-gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazásokat, szervezi azok fejlesztését, bevezetését, működési feltételeinek megteremtését.
(9) Összesíti és továbbítja a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos intézményi adatszolgáltatásokat.
(10) Gondoskodik a Belügyminisztérium Fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó előirányzatok, a címzett támogatások nyilvántartása, az önkormányzatok nettó finanszírozása, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások rendszer, valamint a céljellegű decentralizált támogatások rendszere kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásának számítástechnikai feltételeiről.
(11) Biztosítja a Személyügyi Főosztály nyilvántartási adatfeldolgozási feladatainak számítástechnikai hátterét.
(12) Az Önkormányzati Hivatallal együttműködve koordinálja a közigazgatási hivatalok informatikai tevékenységét, fejlesztéseit, a közigazgatási hivatalok közreműködésével módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik informatikai támogatásához.
(13) Javaslatot tesz az EU-ból származó pénzügyi források igénybevételével járó informatikai beruházásokra,az informatikai vonatkozású javaslatok kidolgozásában és előkészítésében szakmai irányító szerepet lát el szoros horizontális együttműködésben az EU Integrációs Hivatallal; szakmai felelősként részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.
(14) Részt vesz a köztisztviselők informatikai tárgyú képzésében és továbbképzésében.
(15) Koordinálja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek statisztikai tevékenységét. Felelős az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) előírt adatszolgáltatások előkészítéséért, működtetéséért, illetve teljesítéséért. Így különösen:
a) közlekedésrendészeti statisztika;
b) közrendvédelmi szabálysértési statisztika;
c) rendőrségi szabálysértési ügyforgalmi statisztika;
d) bűnügyi ügyforgalmi statisztika;
e) egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika;
f) önkormányzati szabálysértési statisztika;
g) önkormányzati ügyiratforgalmi és hatósági statisztika;
h) önkormányzati törzsadattár;
i) önkormányzati törvényességi ellenőrzési információs rendszer;
j) igazgatási társulási statisztika;
k) személy- és járműforgalmi statisztika.
(16) Biztosítja az informatikai feltételeket a Biztonsági Önálló Osztály, valamint az adatvédelmi felelős feladatai ellátásához, közreműködik az adatvédelmi nyilvántartás vezetésében.
(17) A Távközlési Szolgálattal együttműködve gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinek számítás- és ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátásáról, számítógépes hálózata fejlesztéséről.
(18) Ellátja a belügyi szervek számítógépes ügyviteli rendszereinek összehangolását. Biztosítja a minisztérium hivatali egységei számítógépes ügyvitelének folyamatos korszerűsítését, egységesítését és működtetését, gondoskodik az elektronikus iratkészítés, kezelés, kézbesítés, tárolás, valamint a digitális aláírás technikai feltételeiről.
(19) Gondoskodik a belügyi szervek belső számítógépes információs rendszereinek koordinálásáról, a minisztérium hivatali egysége intranetes információs rendszerének továbbfejlesztéséről, adatkarbantartásáról, más szervek adatszolgáltatásai igénybevételének informatikai feltételeiről. Gondoskodik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15/A. §, valamint a 16/B. §-aiban előírt közzétételi kötelezettség teljesítéséről.
(20) Ellátja a minisztérium által interneten szolgáltatott adatok karbantartását, közzétételét. Összehangolja a belügyi szervek interneten – adatszolgáltatóként és felhasználóként – történő megjelenésével kapcsolatos informatikai feladatokat.
(21) Szervezi a hivatali egységek informatikai képzését és továbbképzését, helyszíni segítséget nyújt a számítástechnikai eszközök kezeléséhez, alkalmazások használatához. Működteti a minisztérium Szakkönyvtárát.
(22) Az általa működtetett információs rendszerek adatállományaiból rendszeresen és igény szerint számítógépes feldolgozásokat végez, szakmai kiadványokat, tájékoztatókat készít, gondoskodik a minisztérium közérdekű adatainak közzétételéről.
(23) Együttműködik a kormányzati elektronikus aláírás rendszerének részét képező minősített kormányzati szolgáltató megvalósítási tervének kidolgozásában, szervezeti kereteinek, működési és szolgáltatási szabályzatainak kialakításában. Gondoskodik a minősített szolgáltatás előfeltételeiről és a minősítési eljárás kezdeményezéséről, a minősítetté válás és a működtetés további költségeinek a Belügyminisztérium költségvetési előirányzatai közötti tervezéséről.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
50. § A humánpolitikai helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: az Oktatási Főigazgatóság, a Központi Kórház és Intézményei.
A Személyügyi Főosztály
51. § (1) Előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, kegyeleti és szociális döntéseket.
(2) Szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelően – a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet.
(3) A fegyveres és rendvédelmi szervek személyügyi igazgatásával összefüggő felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében végrehajtja a vonatkozó BM rendeletben meghatározott feladatokat.
(4) Ellenőrzi az 1. §-ban meghatározott szervek létszámgazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést.
(5) Közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ágazati koncepciók kialakításában, az ágazatot érintő jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.
(6) Végzi a hivatali egységek és a meghatározott önálló belügyi szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erőforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülő köztisztviselők és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését.
(7) Működteti – az Informatikai Hivatallal együttműködve – az integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját (SZENYOR for Windows). Feldolgozza az 1. §-ban meghatározott szervek állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat.
(8) Közreműködik a minisztérium éves továbbképzési tervének elkészítésében.
(9) Szervezi – ütemezés szerint – a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára bocsátását. Szervezi a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést.
(10) Ellátja az ENSZ, EU vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással összefüggő feladatokhoz külszolgálatra tervezett rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos személyzeti – a tervezéshez, kihelyezéshez, kiképzéshez, felszereléshez, kihelyezéshez, hazatéréshez kapcsolódó – feladatkört.
(11) Közreműködik a BM minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek Védelmi Hivatal általi kidolgozásában.
(12) Végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkoztatással összefüggő ( a vonatkozó jogszabályokban és BM utasításban meghatározott – feladatokat.
(13) Előkészíti az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság részére történő adatszolgáltatást.
(14) Ellátja a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma, valamint a Belügyi Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos titkársági (szervezési) feladatokat.
(15) Előkészíti a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Közgazdasági Főosztállyal, a Belügyminisztérium Igazgatási cím központi igazgatási alcíme vonatkozásában pedig a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal együttműködve. Ellátja a BM Hatásköri Listában meghatározott egyéb szervezési, valamint a szervezeti- és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat.
(16) Közreműködik a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeinek, a BM Helyzetelemző-értékelő Központ működési rendjének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének, továbbá az önálló belügyi szervek, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzeti Lakásprogram Kormánymegbízott Irodája Szervezeti és Működési Szabályzatainak miniszteri, valamint a többi hivatali egység ügyrendjeinek és a többi minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatainak közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztésében.
(17) Véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő, a Közgazdasági Főosztály által elkészített okiratokat.
(18) Személyzeti nyilvántartást vezet és adatfeldolgozást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot. Az 1945-től folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból – társadalombiztosítási szervek, munkáltatók és állampolgárok megkeresésére – a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét.
(19) Országosan gondoskodik az 1. §-ban meghatározott szervek munkáltatói, szolgálati (rendőri, határőri, katasztrófavédelmi, tűzoltói, polgári védelmi) és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról. Végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos – hatáskörébe utalt – feladatokat. Az 1. §-ban meghatározott szervek munkatársai foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén közreműködik a Társadalombiztosítási Hatósági Igazolvány biztosításában. Gondoskodik a fegyveres biztonsági őrségek, valamint a közterület-felügyelők szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel történő ellátásáról.
(20) A Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály közreműködésével előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a minisztérium központi ünnepségeit és egyéb rendezvényeit. Gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, végzi az elismerések okmányolását és kifizetését, intézkedik az átutalásról.
(21) Közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében, szervezésében.
(22) Ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó beléptetési feladatokat.
(23) Megállapítja és határozattal elbírálja a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek szolgálati és rokkantsági nyugdíját, valamint az elhunyt hivatásos állományúak hozzátartozóinak (özvegyi, árva, szülői) nyugellátását, továbbá a hivatásos állomány szolgálati baleseti, illetve szolgálati megbetegedésen alapuló baleseti járadék igényét és a járulék összegét (a továbbiakban: e § alkalmazásában: társadalombiztosítási ellátással összefüggő ügyek).
(24) Előkészíti és megküldi másodfokú ügyintézés céljából a Jogi Koordinációs Hivatalhoz a társadalombiztosítási ellátással összefüggő ügyek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket; a nyugdíjmegállapító határozatok bíróság előtti megtámadása esetén szakmai állásfoglalást ad és előkészítő munkát végez a Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda részére.
(25) Intézi a minisztériumból és szerveitől, valamint a volt tanácsoktól politikai okokból elbocsátottak munkáltatói rehabilitációját, szociális és kegyeleti gondozását.
(26) Végzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek dolgozóiról (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet.
(27) Közreműködik az 1. §-ban meghatározott szervek személyi állományát érintő fegyelmi és kártérítési ügyek általános törvényességi felügyeletében. Lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi, kártérítési és panasz ügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására.
Az Egészségügyi Koordinációs Önálló Osztály
52. § (1) Szakmailag felügyeli a belügyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának megállapításával, valamint foglalkozás-egészségügyi és gyógyító-megelőző alapellátásával (beleértve a fogászati és pszichológiai ellátást is) kapcsolatos tevékenységet.
(2) Szervezi a belügyi állomány rekreációját és megváltozott egészségi állapotú, illetve munkaképességű tagjainak rehabilitációját.
(3) Szakmailag felügyeli a területi alapellátó egységeknél folyó speciális orvosi és pszichológiai tevékenységet.
(4) Közreműködik a Központi Kórház és Intézményei tevékenységének szakmai irányításában. Egészségügyi kérdésekben tanácsadó, koordináló, véleményező, javaslattevő feladatokat lát el.
(5) Közegészségügyi és járványügyi, valamint munkavédelmi kérdésekben másodfokú hatósági jogkört gyakorol a miniszter irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában. A rendvédelmi szervek országos hatáskörű központi szervei vonatkozásában gyakorolja közegészségügyi-járványügyi kérdésekkel, a munkavédelemmel kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört.
(6) Koordinálja az 1. §-ban meghatározott szervek foglalkozás-egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi tevékenységét, ellenőrzi a közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi szabályok érvényesülését.
Az Oktatási Önálló Osztály
53. § (1) Koordinálja és felügyeli a minisztériumi és a rendvédelmi területen dolgozók oktatási, szakképzési, vezetőképzési és továbbképzési feladatait.
(2) Elemző és értékelő munkája alapján javaslatot tesz a minisztériumi, kiemelten a rendvédelmi oktatási, szakképzési, vezetőképzési és továbbképzési feladatokra.
(3) Segíti a minisztert a belügyi közoktatási intézményekkel kapcsolatos fenntartói irányító jogosítványai gyakorlásában.
(4) Elősegíti a miniszter szakmai felügyeletébe tartozó és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vonatkozásában a szakképesítésekkel kapcsolatos tanügy-igazgatási koordinációt.
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
54. § (1) Az EU Integrációs Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.
(2) A Hivatal végzi alapvetően az EU bel- és igazságügyi együttműködést érintő, valamint a közösségi vívmányokból fakadó, a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok koordinációját és egyeztetését, továbbá az uniós követelmények ismertetését és megküldését a szakmailag érintett szervek, főosztályok számára.
(3) Végzi az EU kormányzati koordinációs rendszer keretében a minisztérium hatáskörébe tartozó szakterületeken az EU jogalkotása és döntési mechanizmus koordinációját, az e feladatra a miniszter által kijelölt belügyi szakértői hálózaton keresztül; elvégzi a tárca, és a kormányzati álláspont kialakításához szükséges tárcaközi szakértői koordinációt, továbbá képviseli a kormányzati álláspontot az EU-intézmények munkacsoportjaiban.
(4) Szakmailag közreműködik a más minisztériumoktól, országos hatáskörű szervtől európai integrációs témában érkezett nemzetközi megállapodások, vagy ilyen tárgyú kormány-előterjesztések előkészítésében a minisztérium álláspontja kialakítása céljából.
(5) Kapcsolatot tart az EU szerveivel (Bizottság és ennek szakértői, munkacsoportjai, Tanács), valamint más regionális és univerzális nemzetközi szervekkel (ENSZ, ET, OECD, IOM), szervezi az e tevékenységhez kapcsolódó feladatokat, azok fórumain való képviseletet. A helyi önkormányzatok uniós csatlakozásával összefüggésben kapcsolatot tart a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletével.
(6) Működteti a csatlakozást előkészítő jogharmonizációhoz és intézményfejlesztéshez szükséges szakértői és PHARE koordinátori hálózatot az Országos Rendőr-főkapitányság, (a továbbiakban: ORFK) a Határőrség Országos Parancsnokság, (a továbbiakban: HOP) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH) illetékes vezetőinek és szakértőinek közreműködésével.
(7) Részt vesz a helyi önkormányzatok uniós csatlakozásra való felkészülését elősegítő programok előkészítésében, szervezésében, koordinálásában, illetve a kapcsolódó jogszabályok előkészítésében.
(8) Szervezi, koordinálja és előkészíti a minisztérium vezetőinek integrációs tárgyú beszámolóit és az EU-integrációt érintő nemzetközi tárgyalásait.
(9) Kezeli és folyamatosan frissíti a minisztérium dokumentumtárát, melyből kérésre információt, illetve dokumentumot továbbít.
(10) Az integrációs és schengeni felkészülés során felmerülő elvárások alapján koordinálja az EU PHARE-programjainak, illetve az egyéb belügyi EU-támogatások fogadásának és felhasználásának előkészítését, megvalósítását és monitoringját a bel- és igazságügyi együttműködés fejezete vonatkozásában, szoros együttműködésben az érintett szervekkel és szervezeti egységekkel, valamint a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal a programokat érintő pénzügyi és gazdálkodási feladatok vonatkozásában, valamint működteti a Schengeni Projekt adminisztrációját.
(11) Működteti az EU Információs Központot, melynek fő feladata a helyi önkormányzatokat érintő közösségi jogszabályok alkalmazásához, a helyi önkormányzati jogharmonizációs feladatok ellátásához történő szakmai segítségnyújtás, interaktív kommunikáció kialakítása a helyi önkormányzatokkal önkormányzati integrációs kérdésekben.
A NATO és EU Koordinációs Főosztály
55. § (1) Biztosítja a Kormány 2337/1999. (XII. 20.) határozata szerint a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés hazai feladatainak koordinálását, javaslatokat dolgoz ki a feladatok végrehajtására és figyelemmel kíséri a végrehajtást.
(2) Előkészíti és koordinálja az érintett tárcák bevonásával a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési és Felülvizsgálati Ciklussal kapcsolatos nemzeti feladatok végrehajtását.
(3) Kidolgozza a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezésre vonatkozó miniszteri irányelvekből származó nemzeti feladatokat, biztosítva az érintett szervek tervezési feladatainak végrehajtásához szükséges koordinációs tevékenységet.
(4) Javaslatot tesz a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) állandó és plenáris ülésein képviselendő nemzeti álláspontra az érintett társminisztériumok és azok illetékes szerveivel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, valamint a Külügyminisztériummal való egyeztetés és a közigazgatási államtitkári jóváhagyás után. Javaslatot tesz a plenáris ülésen résztvevő magyar delegáció összetételére.
(5) A NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés hazai kapcsolattartási pontja és napi munkakapcsolatban áll a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Igazgatósággal (CEPD).
(6) Információt biztosít az SCEPC tervezési tanácsaiban és bizottságaiban tevékenykedő szakminisztériumok és országos hatáskörű szervek képviselőinek a vonatkozó kormányhatározat szerint.
(7) Részt vesz a békepartnerségi feladatokkal kapcsolatos polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatokban, különös figyelemmel a kelet-közép-európai, illetve a NATO déli térségének, valamint a NATO Mediterrán Párbeszéd országaira koncentrálva.
(8) Részt vesz az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Egység (EADRU) alkalmazásának további kialakításában. Kapcsolatot tart az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központtal (EADRCC).
(9) Végzi az EU keretében folyó válságkezelési és humanitárius műveletekkel összefüggő feladatok koordinálását, az érintett minisztériumokkal együttműködve.
(10) Közreműködik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 27. sz. szakértői munkacsoportjában az EU polgári válságkezelésével kapcsolatos belügyi feladatok véleményezésében és kidolgozásában.
(11) Ellátja az ENSZ, EU vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással, vagy rendészeti szakértői tevékenységgel összefüggő tárcaközi koordinációs feladatokat, továbbá – a Személyügyi Főosztállyal és a BM Oktatási Főigazgatósággal – együttműködve – a magyar kontingensek felajánlásával, kiképzésével, felszerelésével és kihelyezésével kapcsolatos belügyi kormányzati feladatokat.
A Nemzetközi Főosztály
56. § (1) Szervezi a minisztérium nemzetközi tevékenységét.
(2) Összeállítja minden év november 15-ig a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket és felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
(3) A jóváhagyott irányelvek alapján elvégzi a minisztériumi szervek éves munkaterveinek összesítését és prioritási javaslataival december 15-ig felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
(4) A vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak. Gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium illetékes szervei által történő végrehajtásáról.
(5) Összeállítja a minisztériumi szervek nemzetközi tevékenységéről szóló éves jelentést és január 10-ig felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
(6) Kapcsolatot tart a partner országokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal, illetve a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást.
(7) Szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való belügyi szakmai kapcsolattartást (az EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó szervezetek kivételével), javaslatot tesz a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak az e fórumokon való részvételére.
(8) Az illetékes belügyi szervek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a minisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait. Gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány és/vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről.
(9) Tájékoztatja a helyettes államtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól, a minisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket.
(10) Ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendőket. Megszervezi a felsőszintű és szakértői tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat.
(11) A minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló belügyi szervek vezetőinek kezdeményezésére, végzi a közigazgatási államtitkár által engedélyezett szolgálati útlevelek kiadásával kapcsolatos ügyintézést.
(12) Jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről.
(13) Végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását).
(14) Vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján.
57. § A Országos Bűnmegelőzési Központ (a továbbiakban: Központ) – hivatali jogállású szervezeti egység – a minisztérium hazai és nemzetközi bűnmegelőzési feladatainak irányító szerve, amelyet a bűnmegelőzési helyettes államtitkár vezet.
A Központ Értékelő, Elemző és Módszertani Főosztálya
58. § (1) A miniszter irányítása alatt álló szervekkel együttműködve, azok támogatásával elemzi és értékeli a bűncselekmények volumenét, dinamikáját, struktúráját, területi szóródását, a bűncselekmények elkövetésének okait, körülményeit, továbbá azok társadalmi hatását és következményeit.
(2) A bűnözés megismerése és a bűnmegelőzés lehetőségeinek feltárása érdekében tudományos- és közvélemény-kutatásokat, statisztikai adatgyűjtéseket kezdeményez.
(3) Az elemzésekből levont következtetések alapján kidolgozza a minisztérium bűnmegelőzési ágazati stratégiáját, bűnmegelőzési ajánlásokat tesz, megelőzési célú intézkedéseket kezdeményez, megállapítja az intézkedést igénylő területeket.
(4) Javaslatot tesz a bűncselekmények megelőzését szolgáló önálló jogi normák megalkotására, illetve jogszabályok bűnmegelőzési hatású módosítására, valamint a joghézagok és bűnalkalmak csökkentése érdekében, a jogszabályok bevezetését megelőzően, kezdeményezi azok bűnmegelőzési célú modellezését, hatásvizsgálatát.
(5) Bűnmegelőzési módszertani ajánlásokat tesz a tudományos és a gyakorlati tapasztalatok hasznosítására, szakanyagokat dolgoztat ki, ajánlott programcsomagokat készít.
(6) Összegyűjti a bűnmegelőzési célú kezdeményezéseket, ötleteket és támogatja megvalósulásukat, ennek érdekében figyelemmel kíséri a nemzetközi gyakorlatot, a kapcsolódó hazai és nemzetközi pályázatokat és közösségi programokat, pályázatok kiírását kezdeményezi, bűnmegelőzési projektek finanszírozásához támogatókat kutat fel.
(7) Működteti a gyakorlati programok adatbázisát és a közbiztonságért felelős szervek, szervezetek, testületek részére ezeken keresztül információt szolgáltat.
(8) Évente jelentést készít a nemzeti bűnmegelőzés helyzetéről.
A Központ Koordinációs Főosztálya
59. § (1) Felügyeli és koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó szervek (ORFK, HOP, OKF, BÁH) bűnmegelőzési tevékenységét, ennek keretében:
a) kezdeményezi és koordinálja az országos jelentőségű bűnmegelőzési programok, rendezvények szervezését,
b) közreműködik a megelőzési tevékenység ellenőrzésében.
(2) Kapcsolatot tart fent az önkormányzatokkal, valamit a regionális szervekkel és ösztönzi azok bűnmegelőzési tevékenységét.
(3) Együttműködik a bűnmegelőzésben érintett tárcákkal, más kormányzati szervekkel, a hatékonyabb fellépés érdekében koordinálja tevékenységüket:
a) a bűnmegelőzési információs rendszer kialakítása és működtetése,
b) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem,
c) kábítószer-fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében,
d) a visszaeső és a szervezett bűnözés megelőzése,
e) a megelőző vagyon-, vállalkozás- és üzembiztonság,
f) a közösségi környezet rendjének és biztonságának javítása, a környezet és a természet értékeinek védelme,
g) a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel való kapcsolattartás kölcsönös adatszolgáltatás, valamint módszertani együttműködés kialakítása, működtetése,
h) a bűnmegelőzési célú tájékoztató és propagandatevékenység,
i) az emberkereskedelem visszaszorítása terén.
(4) Segíti a helyi, területi bűnmegelőzési tanácsok megalakítását, működését, összefogja a nemzeti bűnmegelőzési hálózatot.
(5) Összehangolja a miniszter irányítása alatt álló szervek áldozatvédelmi feladatait, segíti a helyi, területi bűnmegelőzési és áldozatvédelmi irodák létrejöttét, az áldozatok kárenyhítését, együttműködik az e témával foglalkozó társadalmi szervezetekkel.
(6) Végzi a bűnmegelőzési célelőirányzattal kapcsolatos adminisztrációt, pályáztatást, (kiírás, feldolgozás, bírálat, szerződéskötés, ellenőrzés és szervezése) figyelemmel kíséri a végrehajtást, és az eredményességet.
(7) Szakmailag képviseli a minisztériumot a tárcaközi bizottságok, társminisztériumok bűnmegelőzéssel foglalkozó bizottságai, illetve a bűnmegelőzési célú országos jelentőségű alapítványok munkájában.
(8) Kapcsolatot tart a bűnmegelőzésben érdekelt, illetve azt felvállaló civil szervezetekkel, szerveződésekkel.
(9) Képviseli a hazai bűnmegelőzési rendszert a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekben, a nemzetközi szervezetek számára nemzeti kapcsolati pontot biztosít.
(10) Gondoskodik a bűnmegelőzési tájékoztató, felvilágosító tevékenységről, megelőzési célú központi kiadványok, ismeretterjesztő anyagok és egyéb tájékoztatók készítéséről, közzétételéről.
(11) A bűnmegelőzési kutatás, képzés, továbbképzés tekintetében együttműködik az Oktatási Főigazgatósággal.
(12) Együttműködőket és támogatókat kutat fel a bűnmegelőzési programok megvalósításának biztosítása érdekében.
HARMADIK RÉSZ
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE
60. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szervek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek (béke, illetve minősített időszaki), illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk és a felettes vezető utasításai határozzák meg.
(2) A hivatali egység ügyrendjét és a minisztériumi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár, a miniszter alárendeltségében működő hivatali egység ügyrendjét a közigazgatási államtitkár javaslatára, az önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes vezető javaslatára, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát az érdekelt miniszterek egyetértésével – ha jogszabály, vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a miniszter hagyja jóvá.
(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai foglalkozású alkalmazott feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.
(4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.
(5) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket végzi el:
a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére.
b) amennyiben az ügyben más hivatali egység vagy minisztériumi szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;
c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi; fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az előadói ívre vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi;
d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban rövid előadmány, feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét;
e) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja azt a kiadmányozásra jogosulthoz;
f) az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot.
61. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen, a minisztériumi szerven belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.
(2) A miniszter kiadmányozza az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az jogok és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a külképviseletek vezetői felé irányuló ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket, a miniszteri rendeleteket, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. [Erre szóban, vagy írásban „a.k” (aláírásommal kiadom) betűjelzéssel hívja fel a figyelmet.]
(3) A közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkár, a hivatali egység, illetve a minisztériumi szerv vezetője – saját hatáskörében eljárva – kiadmányozza a más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású, vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.
(4) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza az alárendeltségében működő hivatali egységek, a helyettes államtitkárok, illetve az alárendeltségükben működő hivatali egységek által előkészített, a feladatkör szerint érintett azonos jogállású közigazgatási szervek teljes köréhez, valamennyi önkormányzathoz, vagy azok többségéhez címzett ügyiratokat. Indokolt esetben a helyettes államtitkár kezdeményezésére a kiadmányozási jogkört átruházza.
(5) Valamennyi ügyintéző jogosult kiadmányozni az ügyviteli jellegű, érdemi döntést nem tartalmazó (iratbekérés, idézés, iratok átküldése stb.) ügyiratokat.
(6) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
62. § (1) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezetője utasításai szerint eljárni.
(2) Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet:
a) köteles azt a közvetlen felettesének szóban megindokolni;
b) ezt követően jogosult az elutasított ellenvéleményét az ügyiratra vagy az ügyiratot kísérő lapra rávezetni;
c) az ügyiratban feltüntetett ellenvéleményét a szolgálati felettese útján vagy annak előzetes értesítésével felsőszintű vezetők elé terjesztheti.
(3) Az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyűlési biztos részére – annak kérésére – ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások végrehajtását megtagadni.
(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített irat fogalmazványát (másodpéldányát) mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető szignálja és keltezéssel lássa el. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az iraton, vagy az előadói íven készült feljegyzésben kell számot adni, melyet az illetékes vezetőnek is láttamoznia kell.
(5) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét szignójával igazolja.
(6) A kormány-előterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozására való előterjesztést a politikai államtitkár és a kabinetfőnök véleményezi.
(7) Különösen indokolt esetben vezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, ha ez nem lehetséges utólagos tájékoztatása mellett.
(8) A felső szintű vezető által kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a feljegyzéseket, tájékoztatókat a személyi titkárságok vezetőihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.
(9) Az ügyintézés során betartandó részletes ügykezelési (iratkezelési) szabályokat a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
(10) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minősítési jogosultságok meghatározását a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.
A feladatok meghatározása
63. § (1) A minisztérium fő feladatait – a törvényalkotási programról szóló országgyűlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként munkaprogram foglalja össze.
(2) A féléves munkaprogramot – a Kormány munkatervének elfogadását követő 15 napon belül – a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága előzetes egyeztetés alapján, a kabinetfőnök véleményét kikérve állítja össze, és a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.
(3) A munkaprogram tartalmazza:
a) a kormányülés napirendjére tűzött előterjesztéseket, ezek elkészítésének határidejét, a részhatáridőket és a felelősöket;
b) a miniszteri, valamint az államtitkári értekezleteken írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének határidejét, előterjesztőjét és felelősét.
c) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadásának határidejét és felelőseit.
(4) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a minisztériumi munkaprogram alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet a részleget irányító felső szintű vezető hagy jóvá.
A MINISZTÉRIUMI TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE
A miniszteri szaktanácsadó testület
64. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő döntések előkészítését a miniszteri szaktanácsadó testület segíti. Tagjai a miniszter által felkért külső szakértők.
A miniszteri értekezlet
65. § (1) A miniszteri értekezlet szükség szerint ülésezik.
(2) Feladata: a kölcsönös tájékoztatás az előző miniszteri értekezlet óta történt jelentősebb eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladategyeztetés, valamint minden olyan előterjesztés és kérdés megtárgyalása, amelyet a miniszter napirendre tűz.
(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszteri főtanácsadók, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.
(4) Az értekezlet összehívásáról a kabinetfőnök gondoskodik.
A közigazgatási államtitkári értekezlet
66. § (1) A közigazgatási államtitkár tanácsadó testülete az államtitkári értekezlet, amely üléseit – a minisztérium féléves munkaprogramjára is figyelemmel – szükség szerint tartja.
(2) Feladata: a miniszteri értekezlet fontosabb írásos előterjesztéseinek előkészítése, a jelentősebb, de a miniszteri értekezletre nem kerülő előterjesztések, jogszabálytervezetek megvitatása, beszámoltatás az időszerű feladatok, a felső szintű vezetői rendelkezések végrehajtásának helyzetéről, továbbá a vezetői programegyeztetés.
(3) A közigazgatási államtitkári értekezlet állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a közigazgatási államtitkár alárendeltségében működő hivatali egységek (Közigazgatási Államtitkári Titkárság; Igazgatási Főosztály; Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály; Védelmi Hivatal, Titokvédelmi Iroda); minisztériumi szervek (Távközlési Szolgálat; Duna Palota és Kiadó, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, Oktatási Főigazgatóság), önálló belügyi szervek (Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal; Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal) vezetői, a Miniszteri PR Iroda vezetője, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője, valamint az ORFK Hivatala, a HOP Igazgatási és Koordinációs Főosztály és az OKF Hivatala vezetői. Más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján vesznek részt.
(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet összehívásáért a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője felelős.
Egyéb értekezletek
67. § A miniszter évente legalább egyszer az éves munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából apparátusi értekezletet hív össze: a résztvevők körét a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter állapítja meg.
68. § Az államtitkárok, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a főosztályvezetők, a főigazgatók és az igazgatók szükség szerint tartanak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.
69. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szervek munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekegyeztető fóruma a Belügyi Érdekegyeztető Tanács.
(2) Résztvevői: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértők és a tanács titkára.
(3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein eseti döntéstől függően a politikai vagy a közigazgatási államtitkár, illetve az általuk megbízott – helyettes államtitkárnál nem alacsonyabb beosztású – személy vezeti.
(4) Az Érdekegyeztető Tanács maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét.
(5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat a belügyminiszteri rendeletben kihirdetett Együttműködési Megállapodás határozza meg.
(6) A hivatali apparátust érintő előterjesztéseket a közigazgatási államtitkár nyújtja be.
70. § (1) Az értekezletekről az összehívásért felelős vezető a döntést, a végrehajtásért felelős vezetőt és a határidőt tartalmazó emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet készít, amelyet az értekezlet vezetője hagy jóvá.
(2) Az emlékeztetőt a résztvevőknek és az érintett szervek vezetőinek meg kell küldeni.
A jogszabály-előkészítés rendje
71. § (1) A Kormány, a minisztérium munkaprogramjában levő, a közigazgatási államtitkár által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállítása a feladatkör szempontjából elsődlegesen érintett belügyi szerv feladata, a Jogi Kodifikációs Főosztály, a Közgazdasági Főosztály feladatkörének megfelelően abban közreműködik. Amennyiben szabályozási javaslat készítése nem kötelező, a tervezet szakmai anyagát (probléma-vázlat) ugyanilyen módon kell kialakítani.
(2) A szabályozási javaslat, illetve a probléma-vázlat előkészítésébe be kell vonni a feladatkör szerint érintett, az 1. §-ban meghatározott szervet.
(3) A szabályozási javaslat tartalmazza:
a) az elérendő társadalmi, gazdasági célt, a jogi szabályozás politikai, szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás hatályosulásának, illetve elmaradásának következményeit;
b) a szabályozással befolyásolni tervezett társadalmi jelenség rövid leírását, az érintett alanyi kört, a jogalanyok magatartását befolyásoló jogi, gazdasági és egyéb tényezőket;
c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, a várható társadalmi, gazdasági, igazgatási, államháztartási következményeket;
d) törvényi szabályozás esetén az a)–c) pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az EU jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti-, személyi feltételeit, a végrehajtás időszükségletét és ütemezését;
e) ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint előzetesen be kell mutatni, a külső és belső egyeztetés és a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.
(4) A jogszabályok előkészítése során:
a) a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró, az 1. §-ban meghatározott szerv felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért, illetve a jogszabálytervezet előírt költségvetési hatáselemzését végző munkacsoportba a témakörnek megfelelő szakember delegálásáért;
b) a Közgazdasági Főosztály felelős a jogszabálytervezetek előírt költségvetési hatáselemzéséért, amelyet az általa létrehozott és működtetett munkacsoport lát el a témaköröknek megfelelő szakemberek bevonásával;
c) a Jogi Kodifikációs Főosztály felelős a jogszabálytervezet előírások szerinti szerkesztéséért, a jogalkotási eljárás szabályainak érvényesítéséért, a jogrendszeri illeszkedés biztosításáért; továbbá a jogalkotási törvénynek megfelelően gondoskodik arról, hogy a törvénytervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek.
d) az EU Integrációs Hivatal felelős az EU-hoz való csatlakozásból eredő, a minisztériumra háruló jogharmonizáció megteremtéséért;
e) a Parlamenti Főosztály vezetője – a politikai államtitkár irányításával – felelős a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetésért.
(5) Törvényre vonatkozó szabályozási javaslat és a tervezet elkészítésében feladatkörüknél fogva érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek), az 1. §-ban meghatározott szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek munkatársaiból – a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – törvényelőkészítő bizottság szervezhető.
(6) A miniszter az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) által előkészített jogszabályok és nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések tervezetével kapcsolatos egyetértési jogát a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújtását megelőzően gyakorolja. Az OAH a tervezeteket a Jogi Kodifikációs Főosztálynak küldi meg, amely gondoskodik a tervezetnek a közjogi helyettes államtitkár útján történő felterjesztéséről.
A jogszabálytervezet elkészítése
72. § (1) A közigazgatási államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat, illetve az illetékes helyettes államtitkár által elfogadott probléma-vázlat alapján jogszabálytervezet készül, ennek során gondoskodni kell az elfogadott javaslatok érvényesítéséről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, a jogalkotási eljárás és a Kormány ügyrendjében foglaltak megtartásáról és az előterjesztés elkészítéséről, melyben a szükséges mértékig ki kell térni a 71. § (3) bekezdésében felsorolt szempontokra.
(2) A tervezet belső véleményezését (részletes indoklással együtt), a külső szakmai egyeztetést az előkészítésért felelős hivatali egység megkeresése alapján a Jogi Kodifikációs Főosztály végzi, törvénytervezet esetében a közjogi helyettes államtitkár engedélyével. Ha a helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a közjogi helyettes államtitkárnak.
(3) A belső egyeztetés kiterjed a Szabályzat hatálya alá tartozó azon szervekre, amelyek ügykörét a tervezet érinti, a felsőszintű vezetők titkárságvezetőire, a kabinetfőnökre, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjére, a központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetőjére. A beérkezett véleményeket a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró hivatali egység a Jogi Kodifikációs Főosztállyal együtt érvényesíti, véleményeltérés esetén munkaértekezleten rendezik a nézetkülönbséget, ennek sikertelensége esetén felsőszintű vezetői döntést kérnek.
(4) A belső, illetve a külső szakmai egyeztetés lefolytatását követően kialakított tervezetet a Jogi Kodifikációs Főosztály tárcavezetői egyeztetésre küldi, melyet a közjogi helyettes államtitkár engedélyez. Ha helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a közjogi helyettes államtitkárnak. A tárcavezetői egyeztetésről beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal, hogy ha az észrevételek érvényesítése a tervezet lényeges változtatását eredményezi, az egyeztetést meg kell ismételni.
(5) A jogszabály végleges tervezetét rövid tájékoztató feljegyzéssel a közjogi helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján továbbítja kiadmányozásra. A feljegyzést láttamozza a kabinetfőnök, egyetértően aláírja a szakterületet irányító helyettes államtitkár, továbbá a politikai államtitkár.
(6) A jogszabály-előkészítés folyamatának figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az ügyintézés fontosabb mozzanatait és annak időpontjait tartalmazó adatlapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni, melyet az ügy irataihoz csatolva meg kell őrizni. Az adatlap vezetése a Jogi Kodifikációs Főosztályhoz koordinációra való megküldéséig a tervezet előkészítéséért felelős hivatali egység, a koordináció megkezdésétől kezdve pedig a Jogi Kodifikációs Főosztály feladata.
Más tárcák előterjesztésének koordinációja
73. § (1) A más jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által készített tervezetekkel (továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi állásfoglalásra a miniszter, az államtitkár, illetve a tárgykörben érintett helyettes államtitkár jogosult. Az állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Koordinációs Hivatal feladata.
(2) A Jogi Koordinációs Hivatal a kezdeményező szerv által megjelölt határidőre is figyelemmel megküldi a tárcatervezetet az ügy által érintett hivatali egységnek, a titkárságvezetőknek, a kabinetfőnöknek, az érintett önálló belügyi szervnek, illetve a központi hivatalként működő Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalnak. A Jogi Koordinációs Hivatal az észrevételek alapján összeállítja a minisztérium álláspontját összegező választervezetet, továbbá abban jelzi a jogi, kodifikációs szempontú észrevételeket.
(3) A Jogi Koordinációs Hivatal a véglegesített választervezetet az érintett helyettes államtitkárhoz, illetve a közigazgatási államtitkárhoz érkezett tárcatervezet esetén az érintett helyettes államtitkár szignálásával a közjogi helyettes államtitkárhoz, illetve külön rendelkezés alapján a közigazgatási államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás céljából.
(4) Ha a tárcatervezet véleményezése során felmerült vitás kérdés főosztályi szinten nem rendezhető, az ügy súlyától függően a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár vagy magasabb szintű vezető dönt a minisztériumi állásfoglalás tartalmáról.
(5) A tárcatervezetekkel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére kitűzött megbeszéléseken a minisztérium álláspontjának képviseletére – ha a miniszter vagy államtitkár másként nem rendelkezik – a tárgykörrel érintett helyettes államtitkár, illetve az általa kijelölt vezető jogosult.
A parlamenti és kormányzati munka segítése
74. § (1) Az Országgyűlés plenáris ülésén való részvételről a napirendek függvényében a miniszter dönt.
(2) A minisztert, illetve az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt az ülésre megfelelően fel kell készíteni. Ennek érdekében:
a) minisztériumi előterjesztés esetén az illetékes hivatali egység összeállítja a miniszteri expozét, az általános és részletes vita lezárását követő záróbeszédeket, és azt szolgálati úton a Parlamenti Főosztály közreműködésével továbbítja a miniszterhez;
b) más tárca előterjesztése esetén csak a miniszter külön rendelkezése szerint kell felszólalási anyagot készíteni.
(3) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítéséről a Parlamenti Főosztály vezetője gondoskodik a következők szerint:
a) az interpellációk, illetve kérdések kézhezvétele után a választervezet elkészítése céljából megküldi azokat a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek az érintett helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett;
b) a helyettes államtitkár szükség szerint az általa kijelölt hivatali egységgel, az érintett tárgykörben elvégezteti a szükséges egyeztetést, teljes és kimerítő információs anyagot gyűjtet, összeállíttatja a választervezetet, amelyet megküld a közigazgatási államtitkár, a Parlamenti Főosztály vezetője és a Miniszteri PR Iroda vezetője részére.
(4) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselői és bizottsági indítványokról kormány-előterjesztés készül a következők szerint:
a) a Parlamenti Főosztály vezetője véleményezésre megküldi az önálló indítványt a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek az érintett helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett;
b) a minisztérium véleményt tartalmazó kormány-előterjesztés közigazgatási államtitkári értekezletre és Kormányülésre történő benyújtásáról a Jogi Kodifikációs Főosztály gondoskodik.
(5) A Parlamenti Főosztály vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlési bizottságok működését és közreműködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelő vezetői és szakértői szinten képviseljék, ennek érdekében a szakértők kijelölését egyezteti a közigazgatási államtitkárral vagy a közjogi helyettes államtitkárral. Gondoskodik a szakértők részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról.
(6) A szakértők a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekről, véleményekről azonnal rövid, tömör, írásos tájékoztatót készítenek, melyet összesítés céljából soron kívül megküldenek a Parlamenti Főosztály vezetőjének, aki elvégzi a miniszter, illetve a politikai államtitkár szükség szerinti tájékoztatását.
(7) A Parlamenti Főosztály vezetője és/vagy képviselője rendszeresen köteles részt venni az Országgyűlés – minisztériumot érintő – plenáris és bizottsági üléseinek napirendi pontjain. A Parlamenti Főosztály vezetője az üléseket követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert és az államtitkárokat a jelentősebb, vezetői döntést igénylő eseményekről.
(8) A Parlamenti Főosztály a civil szervezetek és az országgyűlési képviselők részére a minisztériumban zajló törvényelőkészítő munkáról felmerült igények alapján tájékoztatót, konzultációt szervez, közreműködik a képviselői megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy bizottságok közvetlenül az egyes főosztályokat keresik meg, arról az adott főosztályok haladéktalanul tájékoztatják a Parlamenti Főosztályt.
(9) Amennyiben az 1. §-ban meghatározott szervek részére közvetlen megkeresés érkezik a Kormány Kabinetjétől, az Országgyűlés valamely bizottságától állásfoglalás, illetve véleménykérés céljából, úgy a belügyi tárca álláspontját tükröztető válasz tervezetét a közigazgatási államtitkár részére meg kell küldeni és csak egyetértése esetén lehet továbbítani a megkereső szerv részére.
A testületi ülésekre való felkészítés rendje
75. § (1) A Kormány, a Kormány kabinetjei, a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságok ülései előtt a minisztert (őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt), a kormányülést előkészítő közigazgatási államtitkárok értekezlete előtt az államtitkárt, a helyettes államtitkárt fel kell készíteni.
(2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, a közigazgatási államtitkári értekezletre, kabinetülésre vagy kormányülésre benyújtott tervezeteket a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága – amennyiben indokolt – haladéktalanul továbbítja véleménynyilvánítás céljából az államtitkárok, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok titkárságainak, a Miniszteri Kabinetnek, továbbá soron kívül elkészítteti a Jogi Koordinációs Hivatallal és a tárgykör szerint illetékes hivatali egységekkel, – a tárca által készített tervezet esetén – a Jogi Kodifikációs Főosztállyal a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár felkészítését szolgáló feljegyzést.
(3) A felkészítéshez készült feljegyzések röviden tartalmazzák az előterjesztés lényegét, az előterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást és ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy attól való elállásra. Saját előterjesztés esetén a más tárcák részéről felmerült észrevételekkel kapcsolatos minisztériumi véleményt, és amennyiben hozzászólást is javasolnak, úgy annak rövid lényegét is. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a megelőző közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket.
(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet anyagainak átadására legkésőbb pénteken 15 órakor kerül sor a közjogi helyettes államtitkár titkárságán, a tárgykör szerint illetékes helyettes államtitkár (önálló belügyi szerv vagy hivatal vezetője, a továbbiakban e § alkalmazásában: illetékes vezető) vagy az általa megbízott személy részére.
(5) A közigazgatási államtitkári értekezletre a felkészítő értekezlet hétfő reggel 7.30–8.30-ig, az érintett helyettes államtitkárok (akadályoztatása esetén általa kijelölt helyettese) személyes részvételével történik. Minden előterjesztést, illetve az ahhoz kapcsolódó tárca álláspontot tartalmazó feljegyzést a tárgykör szerint illetékes helyettes államtitkárok (illetékes vezetők) személyesen szignálnak. A felkészítő értekezletet a közjogi helyettes államtitkár vezeti.
(6) A közigazgatási államtitkár vezetésével a közjogi helyettes államtitkár és az érintett helyettes államtitkárok, illetve kijelölt helyettese (illetékes vezetők) részvételével 10.00–10.45-ig áttekintésre kerül minden közigazgatási államtitkári értekezleten szereplő napirend.
(7) A közigazgatási államtitkári értekezlet a Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) 11.00 órakor kezdődik, melynek ideje alatt minden helyettes államtitkár (illetékes vezető) személyesen köteles figyelemmel kísérni az SMS üzeneteket, amelyek az előterjesztésekkel kapcsolatos feladatokat tartalmazzák.
(8) A MEH-ből a kormányülés anyagai legkésőbb kedd este 17.30-ig érkeznek meg, amelyeknek a (2) bekezdésben rögzített szerveknek történő szétosztása 18.30-ig történik.
(9) A kormányülésre a felkészítő értekezlet kedd este 19.00–19.45-ig az érintett helyettes államtitkárok személyes részvételével történik. Minden előterjesztést, illetve az ahhoz kapcsolódó tárca álláspontot tartalmazó feljegyzést a helyettes államtitkárok, illetve akadályoztatása esetén kijelölt helyettese (illetékes vezetők) személyesen szignálnak. A felkészítő értekezletet a közjogi helyettes államtitkár vezeti.
(10) A közigazgatási államtitkár vezetésével – a közjogi helyettes államtitkár és az érintett helyettes államtitkárok, illetve akadályoztatása esetén kijelölt helyettese (illetékes vezetők) részvételével a kormányülés napján 8.00–8.45-ig áttekintésre kerül minden kormányülésen szereplői napirend. A miniszter részére a kormányülésre való felkészítést a közigazgatási államtitkár végzi 8.50-től.
(11) A kormányülés napján a miniszter a felkészítést végző vezetőket, továbbá a belügyi előterjesztés készítő főosztályvezetőket és munkatársakat tájékoztatja az ülésen hozott döntések, illetve az elhangzottak alapján teendő intézkedésekről.
76. § (1) A Kormány üléseiről készült emlékeztetőket, illetve a belső kormányhatározatokat a miniszternek történő bemutatás után a Miniszteri Kabinet megküldi a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkárságának.
(2) A Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága gondoskodik ezek felsőszintű vezetői körben történő köröztetéséről, a határozatot megküldi a végrehajtásra kijelölt vezetőnek és a meghatározott feladatokat, határidőket nyilvántartásba veszi.
(3) A Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, és a teljesítésről havonta előkészíti a tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal részére.
A nemzetközi kapcsolatok rendje
77. § A Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjét a Szabályzat 10. függeléke tartalmazza.
A sajtó- és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje
78. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár kommunikációs tevékenységét a Miniszteri PR Iroda, a szóvivő – a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztállyal együttműködve – koordinálja.
(2) A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárárok sajtótevékenységét a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály szervezi, valamint a hivatali egységek és minisztériumi szervek az időszerű feladataikról, rendezvényeikről, akcióikról, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekről, eseményekről, ügyekről, vezetői közszereplésekről és az állampolgárokat érdeklő belügyi kérdésekről a közvéleményt – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály közreműködésével tájékoztatják. A közszereplések összehangolásában és az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásában együttműködik a Miniszteri PR Irodával.
(3) Az egyes minisztériumi feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs terveket a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály – a szóvivő közreműködésével – készíti elő, egyezteti azokat a Miniszteri PR Irodával és szükség esetén jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti; gondoskodik végrehajtásuk koordinálásáról.
79. § (1) A minisztérium vezetői és ügyintézői a 78. §-ban és a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint jogosultak az írott vagy elektronikus sajtó tájékoztatására.
(2) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, a politikai államtitkár, a kabinetfőnök, nem politikai jellegű kérdésekben az előzőekben felsoroltak, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.
(3) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekről saját működési területüket illetően a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, valamint a főosztályvezetők nyilatkozhatnak. Az érdemi ügyintézést végző munkatársak a főosztályvezető által adott felhatalmazás körében nyilatkozhatnak.
(4) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, csak a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével és a Miniszteri PR Irodával egyeztetett koncepció szerint; a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők és munkatársak a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály vezetőjével történt előzetes egyeztetés után nyilatkozhatnak.
(5) A nyilvánosságnak szánt közlésről, nyilatkozatról (riport, interjú), illetve publikációról (cikk, tanulmány), annak megjelenési helyéről, idejéről a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztályt a nyilatkozatot adó köteles tájékoztatni.
(6) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
80. § (1) A minisztérium kommunikációs tevékenységében valamennyi, az 1. §-ban meghatározott szerv közreműködik.
(2) A Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi tevékenységről kialakult közvéleményt, ennek érdekében felméréseket végez és rendel meg. Azokat feldolgozva a közigazgatási államtitkárnak és a Miniszteri PR Irodának javaslatot tesz a kommunikáció formáira.
(3) A minisztériumi szervek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakra vonatkozó kezdeményezéseikkel a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztályhoz fordulhatnak.
Az informatikai és távközlési tevékenység szakmai irányítása
81. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szervek hatáskörébe tartozó informatikai rendszerek és távközlési hálózatok fejlesztésének összehangolása, a minisztérium egységes tárcaszintű informatikai és távközlési stratégiai tervének kidolgozása, az informatikai és híradástechnikai ágazati rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciók kidolgozásában történő közreműködés, az informatikai és híradástechnikai tevékenység szakmai irányítása, szervezése, felügyelete és ellenőrzése a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár feladata, amelyet az Informatikai Hivatal és a Távközlési Szolgálat bevonásával végez el.
(2) A minisztérium informatikai, illetve távközlési tevékenységének összehangolását segíti az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai, illetve távközlési szakértőiből álló Informatikai, illetve Távközlési Értekezlet, amelynek konzultatív tanácsadó szerepe van.
(3) Az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai és távközlési fejlesztési tervet, illetve az informatikai és távközlési rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciót csak az Informatikai Hivatal és a Távközlési Szolgálat közreműködésével készíthetnek.
(4) Az 1. §-ban meghatározott szervek távközlési és adatátviteli tevékenységével kapcsolatos sávszélesség-gazdálkodás és a tevékenységhez kapcsolódó eszközök felügyelete, a vonatkozó IP címek kiosztása a Távközlési Szolgálat feladat- és felelősségi körébe tartozik.
(5) A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár egyetértési jogot gyakorol az önálló költségvetéssel rendelkező szervek informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési tervei, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetése, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítása tekintetében. Jóváhagyja a kiemelt informatikai és távközlési projektek fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásáról – az érintett szervek által – készített tervet.
(6) A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár az informatikai és távközlési fejlesztések előkészítésére és lebonyolítására – az érintett igazgatási, rendvédelmi, jogi, közgazdasági, informatikai stb. szakértők bevonásával – projekt szervezetet hoz létre, melynek finanszírozására fejezeti kezelési előirányzatot kell biztosítani a Belügyminisztérium költségvetésében.
(7) Az Informatikai Hivatal és a Távközlési Szolgálat közreműködik az 1. §-ban meghatározott szervek informatikai, távközlési, információ-technológiai fejlesztései és szakmai koncepciói, valamint az e területeket érintő költségvetés előkészítésében.
(8) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek minden olyan koncepciót vagy jogszabály-tervezetet véleményezésre megküldeni az Informatikai Hivatalnak és a Távközlési Szolgálatnak, amelyek informatikai vagy távközlési kérdéseket (feladatokat) érintenek, illetve amelyek végrehajtásának vagy végrehajthatóságának informatikai vagy távközlési tárgyú összefüggése van.
(9) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek tájékoztatni a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárt az informatikát, annak igazgatási hátterét, a távközlést, a nyilvántartási rendszerek működését érintő külföldi szakmai tapasztalataikról.
Az adatvédelmi tevékenység irányítása
82. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szerveknek a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységének felügyeletét az Igazgatási Főosztály szervezetéhez tartozó – a miniszter által kijelölt – adatvédelmi felelős látja el.
(2) Az adatvédelmi felelős feladatai:
a) segíti a minisztert a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatai ellátásában. Ennek során évente jelentést tesz a miniszternek a miniszter irányítása alá tartozó szervek hatáskörébe tartozó adatkezelésekkel kapcsolatosan az adatvédelmi feladatok végrehajtásának tapasztalatairól és a közérdekű adatok nyilvánosságának helyzetéről;
b) gondoskodik az adatkezelések nyilvántartásának kialakításáról és javaslatot tesz működtetésének részletes szabályai meghatározására;
c) kapcsolatot tart az adatvédelmi biztossal; gondoskodik az adatkezelések bejelentésének előkészítéséről;
d) az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben képviseli a minisztériumot az adatvédelmi biztos előtt. Az adatvédelmi biztossal – a minisztérium felső vezetői és a Jogi Kodifikációs Főosztály koordinációs tevékenysége, valamint a Miniszteri Kabinet államtitok és szolgálati titok kérdéscsoport körében végzett tevékenysége kivételével – levelezni csak az adatvédelmi felelős útján lehet. Az adatvédelmi biztostól érkezett megkeresésekről, ajánlásokról az adatvédelmi felelőst tájékoztatni kell(
e) részt vesz a személyes adatok kezelését, illetve az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében. Az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintően véleményezi a minisztérium szervei, illetve a más tárcák által előkészített jogszabályok tervezeteit;
f) véleményezi az 1. § hatálya alá tartozó szervek által vezetett, személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására;
g) az illetékes adatkezelő szervek vezetőinek kivizsgálás végett továbbítja az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést. Indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást, vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez;
h) a miniszter által átruházott jogkörben – az adatvédelmi és ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben – az állami és szolgálati titokra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult az 1. § hatálya alá tartozó szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba, illetve a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni;
i) segítséget nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához. Kapcsolatot tart a szervek adatvédelmi felelőseivel és segítséget nyújt munkájukhoz;
j) a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal szervezésében közreműködik a köztisztviselők adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos képzésében és továbbképzésében.
(3) Az adatvédelmi felelős részére véleményezésre meg kell küldeni:
a) a miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője által elkészített, adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő belső intézkedések tervezetét;
b) az adatkezeléseket és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozás változására, vagy új szabályozásra irányuló javaslatokat (koncepciók, tervezetek);
c) az új adatkezelési rendszer kifejlesztésére, vagy meglévő adatkezelési rendszer funkcionális megváltoztatására készített fejlesztési javaslatot.
(4) Az adatvédelmi felelős a minisztérium ellenőrzési tervében foglaltak, illetve a miniszter, az államtitkár intézkedése alapján ellenőrzi az 1. § hatálya alá tartozó szervek adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét.
(5) Az adatvédelmi felelős az ellenőrzések, az állampolgári bejelentések, illetve az adatvédelmi biztos kezdeményezése alapján a felmerült problémákat jelzi az érintett szervek vezetőinek, és javaslatot tesz a jogszerűség helyreállításának módjára, valamint ellenőrzi annak végrehajtását; amennyiben nem alakítható ki jogszerű állapot, javaslatot tesz az ellenőrzött szerv hivatali felettesének a szükséges intézkedések megtételére.
A minisztériumi ügyelet
83. § (1) A minisztérium ügyeleti szolgálatát a Miniszteri Kabinet szervezetében működő Belügyminisztériumi Ügyelet – BM Ügyeleti Osztály – látja el.
(2) Az ügyelet munkarendje szerint a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ügyeleteitől – külön utasításban szabályozott rend szerint – érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz, azokról BM Tájékoztató Jelentés címen összefoglalót készít és azokat a kabinetfőnök által jóváhagyott elosztónak megfelelően, továbbítja.
(3) Ellátja a különböző szintű jogszabályokban előírt, a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi felkészítéssel és országmozgósítással összefüggő értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatokat.
(4) Végzi a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésekről, valamint a nukleáris baleset, vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásának rendszerére vonatkozó, a minisztérium hatáskörébe utalt értesítési feladatokat.
(5) Ellátja a minősített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig. Működteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert.
(6) A minisztérium központi épületében előforduló rendkívüli esemény (tűz-, robbanás-, közveszély-okozással történő fenyegetés stb.), illetve ilyen fenyegetettség esetén – az ennek kezelésére hivatott szervek által rendelkezésére bocsátott tervek alapján – végzi az objektumőrség, a gondnokság, a veszély- és kárelhárításban részt vevő szervek értesítését, közreműködik az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában.
(7) Szemlézi az írott sajtót, műsorkijelölés alapján figyeli a magyar nyelvű rádiók és televíziók belügyi vonatkozású adásait, amelyek alapján lapszemléket, hír- és médiafigyelőket, hang- és videofelvételeket készít és archivál.
A választással és a népszavazással kapcsolatos feladatok
84. § (1) Az országgyűlési, az önkormányzati képviselő- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi és egyéb hatáskörébe utalt választáskor alkalmazandó választási eljárásra és a népszavazásra vonatkozó jogi szabályozási koncepciót és a jogszabályok szakmai tervezetét a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: KÖNYV) készíti elő. Elősegíti az Országos Választási Irodának a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatait.
(2) A KÖNYV közreműködik a választások és népszavazások lebonyolításában, előkészíti a választások költségtervét, utalványozza a kifizetéseket, ellenőrzi az előirányzatok felhasználását.
Az országgyűlési biztosra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával összefüggő általános feladatok
85. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, annak általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos (a továbbiakban együtt: országgyűlési biztos) és ezek igazolt munkatársai részére a minisztérium hivatali egységekbe, a minisztériumi szervekbe, valamint a – a Rendőrségnél, a Határőrségnél a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18. §-ában foglalt korlátozásokkal – belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekbe történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell.
(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a Rendőrségnél, a Határőrségnél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18. §-ában foglalt korlátozásokkal – a minősítésre tekintet nélkül betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetben részére át kell adni. Az adatvédelmi biztos az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok esetén a Rendőrségnél és a Határőrségnél csak személyesen járhat el, egyéb esetben felhatalmazott munkatársát is kötik a titokvédelmi korlátozások.
(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, de az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést – az ügy irataival együtt – köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni.
(4) A belügyi szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell a felettes szervüket, illetve az irányító államtitkárt, valamint a miniszter részére negyedévenként tájékoztatót kell készíteni. Az adatvédelmi biztos ellenőrzése, eljárása vagy kezdeményezése esetén – az adatvédelmi felügyelő útján – a közigazgatási államtitkárt kell tájékoztatni.
NEGYEDIK RÉSZ
Vegyes és értelmező rendelkezések
86. § (1) A miniszter és az államtitkárok jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.
(2) A miniszter és az államtitkárok más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.
(3) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Hatásköri Listája tartalmazza.
87. § (1) A minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló költségvetési címmel, alcímmel rendelkező szervezetek gazdálkodási tevékenységét (bér, költséggazdálkodás, beruházás, fejlesztés stb.) a külön utasításként kiadott BM Gazdálkodási Szabályzat, az intézmények gazdálkodási jogkör szerinti besorolását BM rendelet határozza meg.
(2) A Belügyminisztérium Alapító Okiratában foglalt legfontosabb feladatokat és szervezeti adatokat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 10. § (4) bekezdése alapján a Szabályzat 9. függeléke tartalmazza.
(3) A BM Központi Igazgatás és a fejezeti szintű polgári jogi és támogatási szerződések megkötésének rendjét a Szabályzat 11. függeléke tartalmazza.
88. § (1) Ahol a jelen Szabályzat minisztériumot említ, ez alatt a hivatali egységek és minisztériumi szervek összessége értendő.
(2) Szervezeti egység alatt értendők a hivatali egységek és minisztériumi szervek ügyrendjük, illetve szervezeti és működési szabályzatok szerint elkülönült részlegei.
A Belügyminisztérium hivatali szervezetei
(hivatali egységek):
A minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek
(minisztériumi szervek):
A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek
(önálló belügyi szervek):
A Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi szervek:
A belügyminiszter közreműködésével irányított
Kormány területi szervek:
A belügyminiszter tanácsadó testületei:
A Kormány irányításával, a belügyminiszter felügyeletével működő központi szerv:
A Belügyminisztérium (rész)tulajdonú
gazdasági társaságai:
A Belügyminisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok:
I. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Belügyminisztériumban (a továbbiakban: Minisztérium) az iratkezelést vegyes iratkezelési szervezettel látják el. A Minisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységek) az iratkezelés fázisait önállóan végzik, a nem selejtezhető, maradandó értékű iratok őrzése és levéltárba adása központilag történik. A hálózati formában működő számítógépes iratkezelés is vegyes rendszerben történik.
Az iratkezelés felügyelete
2. A Minisztérium iratkezelési és titokvédelmi feladatainak felügyeletét az Igazgatási Főosztály vezetője látja el, aki különösen indokolt esetben – a minősített adatot tartalmazó iratok kezelési szabályainak kivételével – az iratkezelési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) egyes előírásai alól felmentést adhat.
3. A Minisztérium hivatali szervezeteinek vezetői (a továbbiakban: vezetők) az iratkezelést – a Szabályzat rendelkezéseit figyelembe véve – szervezzék meg.
4. A vezető évente ellenőrzi a Szabályzat végrehajtását, szükség esetén az adott év október 1-ig javaslatot tesz módosítására az Igazgatási Főosztály vezetőjének.
5. A Magyar Országos Levéltár – a nem selejtezhető köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében – a Szabályzat alapján ellenőrizni jogosult az iratok védelmét és az iratkezelés rendjét.
6. A Minisztérium iratkezelési szabályzatának módosítása előtt a Magyar Országos Levéltár egyetértését be kell szerezni.
Az irat védelmével kapcsolatos szabályok
7. Iratot munkaköri feladat ellátásához kapcsolódóan munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak vezető engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen ne ismerje meg.
8. Ügyfélnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges. Ennek rendjét a vezetők az irányadó és hatályos jogszabályok figyelembevételével határozzák meg.
9. Az ügyintézőnél levő iratba a közérdekű adat nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok követelményeit biztosítva más személy akkor tekinthet be, ha ezt
– a közhivatali munkájával, tevékenységével összefüggő feladatellátás szükségessé teszi,
– a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása indokolja,
biztosítva ezekben az esetekben is a személyes adatok védelmét.
10. Belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő irat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik, illetve ha a vezető az irat megismerését – kérelem alapján – e határidőn belül engedélyezi.
A külföldi levelezés rendje
11. Külföldi szervezet, intézmény vagy személy
– részére a Minisztérium nemzetközi kapcsolatait és együttműködését érintő leveleit a Nemzetközi Főosztályon keresztül,
– Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya, vagy külföldi kérelmező által megküldött megkeresésére adott választ (kiadmányt) – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik – a Külügy-minisztérium Konzuli Főosztálya útján, állásfoglalásának figyelembevételével
kell megküldeni.
III. FEJEZET
AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE
ÉS ELHELYEZÉSE
12. Az ügykezelés feladatait a feladatkör, az iratforgalom nagysága alapján az ügykezelési csoport, illetve önálló ügykezelő vagy több munkafolyamatot ellátó – ügykezeléssel is megbízott – személy (a továbbiakban együtt: ügykezelő) végzi.
Az ügykezelő feladata
13. Az ügykezelő feladata:
a) a hivatali egységeknél készült és más szervtől, illetve személytől érkezett irat átvétele, nyilvántartása, postázása, továbbítása, kezelése, irattározása, őrzése és selejtezése, valamint ezek ellenőrzése;
b) az irat kiadása és visszavétele;
c) a bélyegzők, pecsétnyomók (segédeszközök) nyilvántartása, a bélyegzők selejtezése (a címert és a bankszámlaszámot tartalmazó bélyegzők kivételével);
d) a vezető által meghatározott határidő nyilvántartása;
e) a 3 hónapon túl kintlévő irat nyilvántartása és erről a közvetlen vezető tájékoztatása.
Az ügykezelés helyiségei
14. Az ügykezelésnek lehetőleg külön helyiséget kell kijelölni, illetőleg a helyiséget úgy kell kialakítani, hogy az iratok kezelése és tárolása az egyéb tevékenységtől (átadás-átvétel stb.) elkülönítetten történjen.
15. A helyiséget külső behatolás ellen védetté kell tenni. A feladatkörtől függően a vezető határozza meg a kulcsok tárolásának rendjét. A fokozott biztonsági igények érvényesülése érdekében a hivatali egység vezetője elrendelheti a kulcstartó dobozok használatát és munkaidőn kívüli tárolását az épületőrség ügyeletén. A helyiség munkaidőn kívül, munkaszüneti napon történő felnyitásáról az illetékes vezetőt értesíteni kell. A helyiség felnyitásáról – amennyiben az ügykezelő nincs jelen – jegyzőkönyvet kell felvenni. A felügyelet nélkül hagyott helyiségeket munkaidő alatt is be kell zárni az ott tárolt iratok, technikai eszközök védelme érdekében.
IV. FEJEZET
A KÜLDEMÉNY ÁTVÉTELE, FELBONTÁSA,
AZ ÜGYINTÉZŐ KIJELÖLÉSE
16. A küldemény postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve magánfél személyes benyújtása útján kerül a hivatali egységekhez.
17. A küldemény átvételére jogosult:
a) a címzett;
b) a vezető;
c) az ügykezelő;
d) az ügyeleti szolgálatot teljesítő;
e) a címzett vagy vezető által felhatalmazott személy;
f) félfogadási időben magánszemélyektől és más külső szervektől kézbesítő útján érkező levelek esetében az ügyfélszolgálati iroda.
18. A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni:
a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságot;
b) a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő iktatószám azonosságát;
c) az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét;
d) az iraton jelzett melléklet meglétét, amennyiben a küldemény felbontására jogosult;
e) illetékköteles iratnál az illeték lerovásának tényét.
19. Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles 24 órán belül, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni.
20. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni a küldemény tartalmának meglétét. (A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt – jegyzőkönyv felvételével – értesíteni kell.)
21. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt az ügykezelő köteles a címzettnek vagy a szignálásra jogosultnak soron kívül bemutatni, illetve átadni.
22. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Az iktatást végző szervezeti egység feladata jegyzéket vezetni az átirányított iratokról.
23. A küldemények átvételénél a szervnél érvényben lévő biztonsági előírásokat is érvényesíteni kell (pl. a küldemények biztonsági átvilágítása, számítógépes érkezés esetén vírustalanítás stb.).
24. Küldemények szétosztása postaátvevő esetén:
a) amennyiben a postaátvevő különböző székhelyű, nem központosított iktatásban eljáró szervezeti egység küldeményeit is átveszi, úgy az érkeztetés és iktatás folyamatába a küldeményirányítás mozzanata is beékelődik;
b) a postaátvevő az érkezett küldeményeket szervezeti egységek szerint csoportosítja, majd kézbesítőkönyvvel továbbítja az illetékesekhez;
c) a postaátvevő a küldeményeket a kézbesítőkönyvekkel együtt naponként többször, a táviratokat, express küldeményeket, „azonnal”, „sürgős” vagy más hasonló jelzésű küldeményeket soron kívül továbbítja.
A küldemények felbontása
25. Az ügykezelő minden hozzáérkezett küldeményt – az „s. k., felbontásra” jelzésű és a névre szóló, megállapíthatóan magánjellegű kivételével – felbonthat.
26. Az „s. k., felbontásra” jelzésű küldeményeket minden esetben csak a címzett, tartós akadályoztatása esetén a címzett helyettese, illetve felettese bonthatja fel.
27. A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje, az általa felbontott hivatalos küldeményt iktatás céljából soron kívül köteles visszajuttatni, illetve nyilvántartásba vétel céljából a szükséges adatokat közölni a szervezeti egység iktatást végző ügykezelőjével.
28. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a feltüntetett tartalom (pl: melléklet) meglétét. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton – tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell.
29. A mellékletek hiánya nem akadályozhatja az ügyintézést. (A hiánypótlást az ügyintézőnek kell kezdeményezni.)
30. A küldemények téves felbontásakor, valamint, ha később derül ki, hogy a küldeményben minősített irat van, a borítékot újból le kell ragasztani, rá kell vezetni a felbontó nevét, majd a küldeményt a felvett jegyzőkönyvvel sürgősen eljuttatni a címzetthez, illetve a minősített iratokat az ügykezelőhöz.
31. A felbontó a kézbesítőkönyvben az átvétel és a felbontás tényét köteles rögzíteni az átvétel dátumának megjelölésével.
32. A faxon érkezett irat esetében gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről. A másolat hitelesítését – záradékkal – az eredeti irat őrzésére kijelölt szervezeti egység ügykezelője végzi. Egyebekben a faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadóak.
33. Amennyiben felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét – az illetékköteles beadvány kivételével – köteles az iratokon feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget, továbbá egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni.
34. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha
– az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,
– a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,
– a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett,
– bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel.
Az ügyintéző kijelölése
35. Az ügykezelő az érkezett iratot – iktatás előtt – az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett köteles a vezetőnek vagy a vezető megbízottjának, iratonként előadói ívbe helyezve bemutatni. A vezető – a TÜK-iratok kivételével – engedélyezheti az irat bemutatás előtti iktatását.
36. Amennyiben a szignálásra jogosult másként nem rendelkezik, nem kell bemutatni azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes ügyintéző már korábban ki volt jelölve.
37. Az irat szignálására jogosult:
a) kijelöli az ügyintézőt (hivatali egységet, minisztériumi szervet, vagy részleget, illetve személyt);
b) közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyzi az előadói ívre és aláírja.
38. Elektronikus iratforgalom esetén, ha az irat nem iktatóhelyhez (pl. előadóhoz) érkezett, iktatásra az illetékes ügykezelőhöz kell irányítani. Az ügykezelő, ha az érkezett irat esetleges előzményéből az ügyintéző nem azonosítható, az elektronikus iratot is köteles az illetékes vezetőnek szignálásra bemutatni.
V. FEJEZET
AZ IRAT NYILVÁNTARTÁSA, IKTATÁSA
ÉS KIADÁSA
ügykezelési nyilvántartások
39. Az ügykezelőnél az irat nyilvántartása történhet:
a) főnyilvántartókönyvben;
b) átmenőnaplóban (a vezetőnek bemutatásra kerülő, de iktatást nem igénylő iratok nyilvántartására);
c) iktatókönyvben (az iktatott anyagok nyilvántartására);
d) gyűjtőíven (iktatólap);
e) kiadási füzetben (az utasítások és más belső normák nyilvántartására);
f) átadókönyvben (más szerv részére történő átadás, illetve az ügyintézők részére történő át- és az irattárnak visszaadott iratok nyilvántartása esetén);
g) név-, illetve tárgymutatóban, továbbá kartonon és
h) számítógépen.
40. Főnyilvántartókönyvben nyilvántartásba kell venni az átmenőnaplót, az iktatókönyvet, a kiadási füzetet és az átadó könyvet. A főnyilvántartókönyvet egyes sorszámmal kell megkezdeni, betelte után a következő könyvet sorszám kihagyása nélkül kell folytatni.
Az ügykezelő a nyilvántartásba vett könyvet, naplót, füzetet hitelesíti, lapjait sorszámmal látja el és a borítólap belső oldalán feltüntetni: „Ez a könyv ........ számozott lapot tartalmaz. Megnyitva: 20....... év ........... hó ....... nap. Lezárva. 20....... év ........... hó ....... nap.”, aláírja, körbélyegzővel ellátja, továbbá a főnyilvántartási számot rávezeti.
Az iktatásra nem kerülő irat nyilvántartása
41. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartani szükséges a más szervektől érkezett, sokszorosított vagy nyomdai úton előállított iratok közül:
a) a tananyagokat;
b) a tájékoztatókat;
c) az utasításokat;
d) az intézkedéseket;
e) a meghívókat;
f) a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat;
g) az „s. k., felbontásra” érkezett iratokat, továbbá
h) pénzügyi bizonylatokat, számlákat ( külön szabályozás szerint).
42. Kiadási füzetben kell nyilvántartani a 41. pontban a)–e)) alpontig, átmenőnaplóban az f) és g) alpontban felsorolt iratokat. Az átmenőnapló, illetve kiadási füzet nyilvántartási számát kell az iratra feljegyezni.
43. Az átmenőnapló „Megjegyzés” rovatában az irat elintézésének módjaként be kell jegyezni az iktatószámot, ha az ügykezelő az iratot iktatásra visszakapta, valamint a visszavárólag érkezett irat esetén a visszaküldés tényét, véglegesen kiadott irat esetén a VE jelzést.
44. Szükség esetén kiadható iktatószám olyan iratok iktatásához is, amelyek elintézésének figyelemmel kísérését, őrzését (irattározását) vezetői utasítás a hivatali egység hatáskörébe utalja.
Az ügykezelés iktatási rendszere
45. Az iktatás történhet hagyományos (manuális) módszerrel és számítógépes eljárással.
46. Az irat iktatása alszámos rendszerben történik. Az alszámos iktatási rendszerben minden alapiratot egyszer kell az iktatókönyvbe bejegyezni, a tárgyban keletkezett minden újabb irat 1-től növekvő alszámot kap. Ha az ügy tárgya megváltozik vagy kiegészül, az ügyiratot új sorszám alatt kell nyilvántartásba venni.
47. Számítógépes iktatásnál az alszámokra tagolódó rendszert célszerű használni. Egy sorszámhoz ebben az esetben korlátlan számú alszám tartozhat.
48. Szükség esetén együttes nyilvántartási és mutatózási rendszer is alkalmazható. Ebben az esetben az iratok iktatását és mutatózását együtt, betűsoros (számítógépes) nyilvántartás foglalja össze. Az iktatásra szolgáló nyilvántartás egyúttal mutató is.
49. Nagyobb iratforgalmú hivatali egységek az iktatást végezhetik szakáganként, vagy ha az elhelyezés ezt szükségessé teszi, az iratok iktatására számkeretet lehet használni. (Pl. anyagi jellegű ügyek 500–1500-ig stb.). Megszűnt szervek számkerete öt évig nem használható fel. Az új hivatali egységeknek új számkeretet kell kijelölni.
50. Az iktatás – a folyamatos iktatás kivételével – minden év január 1-jén 1-es számmal kezdődik, és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. Év végén az iktatókönyvet és a segédleteket le kell zárni, és minden évben új iktatókönyvet (segédletet) kell nyitni.
Az irat iktatása
51. A szervhez érkező, illetve ott keletkező iratokat – a 41. pont kivételével – iktatással kell nyilvántartani. A saját használatra készített iratok közül csak azokat kell iktatni, amelyekre az illetékes vezető utasítást ad.
52. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból az irat beérkezésének pontos ideje, az intézkedésre jogosult ügyintéző neve, az irat tárgya, az elintézés módja, a kezelési feljegyzések, valamint az irat holléte megállapítható legyen.
53. Az ügykezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, express küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat.
54. Kézi iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell használni.
55. Gépi iktatás esetén az iktatóprogram tartalmazza a kézi iktatásnál előírtakat. (Törlési, javítási, hozzáférési jogosultságok letiltásával és szabályozásával.)
56. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.
57. Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át.
58. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján – az iktatásra felhasznált utolsó számot követően -aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell lezárni.
59. Iktatás előtt ellenőrizni kell, hogy van-e az ügynek kezdő-, előzmény- (alap-) irata. Ha van, akkor annak az iktatószámához alszámra, ha nincs, akkor a soron következő iktatószámra kell iktatni. Ha az iratnak a tárgyévet megelőző évben keletkezett előzménye van, akkor szerelni kell az újonnan érkezett, tárgyévi iktatószámot kapott irathoz.
60. Az iktatásra kerülő iraton – kivéve a kiadmányozás után továbbítandó iratot – az iktató bélyegző lenyomatát el kell helyezni és a rovatait ki kell tölteni. Ha ez helyhiány miatt nem lehetséges, az iktatás adatait az iktatóbélyegző használata nélkül kell az iraton feltüntetni. Iktatni minden esetben az eredeti iraton kell, borítólap vagy csatolt üres lap nem iktatható.
61. Az iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza:
– a szerv nevét, székhelyét;
– az iktatás évének, hónapjának, napjának,
– az iktatókönyv sorszámának (alszámának),
– az ügyintéző nevének és a
– mellékletek számának feltüntetésére szolgáló rovatokat.
62. Az iktatás során az iktatókönyvben, illetve az előadói íven, továbbá az ügyintézés különböző fázisaiban fel kell tüntetni:
– az iktatás sorszámát (iktatószám),
– az iktatás időpontját,
– az irat küldőjének (ügyfélnek) azonosító adatait,
– a küldő iktatószámát (hivatkozási szám),
– az irat tárgyát,
– az elő- és utóirat korábbi azonosító-(iktató-)számát,
– az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző azonosító adatait,
– az elintézés határidejét,
– az elintézés módját, idejét,
– az esetleges címzett(ek)et,
– a kezelési feljegyzéseket (csatolás, szerelés, határidő, visszaérkezés stb.),
– az irattári tételszámot és az irattárba helyezés keltét,
– az iratnak és mellékletének számát (ha korábban nem került rögzítésre).
63. Az irat az iktatást követően iktatószámot kap, amelyet a mellékletre is fel kell jegyezni. Az iktatószám négy számcsoportból áll:
a) az előszám az Igazgatási Főosztálynál nyilvántartott és a hivatali egységek részére biztosított egy-, kettő- vagy háromjegyű arab szám;
b) a második számcsoport az iktatókönyv következő sorszáma (főszám);
c) a harmadik számcsoport – az úgynevezett alszám – az ügyben beérkezett irat alszámának meghatározása;
d) az iktatószám utolsó tagja az iktatás évszáma. Például: 14–135/5/1991.
64. Ha az alapirathoz más irat érkezik (válasz, jelentés stb.), illetve az ügyben saját irat készül azt a soron következő alszámra kell beiktatni.
65. Ha az ugyanabban az ügyben érkezett iratok iktatásához az iktatókönyv alszámrovata nem elegendő, az iktatást gyűjtőíven (iktatólap) kell folytatni, és azt az iktatókönyv „Megjegyzés” rovatában jelezni kell (pl. „folytatás a .......számú gyűjtőíven”).
66. A gyűjtőíveket (iktatólap) az iktatókönyv mellékleteként kell kezelni és emelkedő számsorrendben tárolni.
67. Ha az iktatott irathoz korábbi években keletkezett iratot kell szerelni, az iktatókönyv „Megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni azt az iktatószámot, melyhez az iratot szerelték, illetve az új iratnál a hozzászerelt irat iktatószámát (pl. „vele: 14–135/1980”).
68. Az iratot minden esetben az utoljára iktatott irathoz kell szerelni. A korábbi iktatókönyvben pedig jelezni kell, hogy melyik számú anyaghoz van szerelve (pl. „szerelve a 14–126/2000. számhoz”).
69. Rendszeresen érkező vagy keletkező, azonos tárgyú – általában egy intézkedéssel lezáruló – ügyek iratait tárgyanként gyűjtőszámon célszerű iktatni (pl. munkatervek, értekezletek anyagai stb.). Ez esetben az iktatókönyvből kell kiemelni iktatószámot, és az iktatást három alszámos gyűjtőíven (iktatólap) kell 1-től kezdődő sorszámmal kezdeni. Az iktatókönyv „Megjegyzés” rovatában „Folytatása csoportos gyűjtőíven” szöveget kell bejegyezni.
70. Az iktatás során az illetékköteles iratokon lerótt illetékbélyeget felülbélyegzéssel érvényteleníteni kell. Az illetékkel kapcsolatos egyéb eljárást az illetékről szóló jogszabály tartalmazza.
Számítógépes iktatási sajátosságok
71. A számítógépes iktatásnál ugyanazokat a követelményeket kell teljesíteni, mint a hagyományos iktatásnál.
72. Számítógépes érkeztetés és iktatás esetén is szerepelnie kell az iratokon mindazoknak a kezelési feljegyzéseknek, amelyek a hagyományos iratkezeléshez szükségesek. A számítógépes nyilvántartás nem helyettesíti azokat az átadókönyveket (postakönyvek, kézbesítőkönyvek) sem, amelyekben az átadás-átvétel tényét a sajátkezű aláírás bizonyítja.
73. Számítógépes iktatásnál az iktatási nyilvántartás az „iktatókönyv” és az „előadói ív” azonos adattartamú, mivel egy állományból kerül megjelenítésre, ügyenként automatikusan nyomtatható.
74. A felvitt iktatási adatbázist – a vonatkozó adatvédelmi szabályok betartásával – hozzáférhetővé kell tenni mindaddig, amíg az ügyintézéshez szükséges.
75. A bevitt adatokat – a levéltár igényének megfelelően – év végén tartós megőrzést lehetővé tévő módon ki kell nyomtatni, és az így készült iktatókönyv, név- és tárgymutatóval hitelesítve a tárgyév irataihoz szerelendő.
76. A felhasználók körére vonatkozó szabályozás, valamint a számítógépes megvalósítás során gondoskodni kell a számítógépes nyilvántartások illetéktelen beavatkozás elleni védelméről.
77. A számítógépes rendszerbe vitt érkeztetési és iktatási adatokat, az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkező ügyintéző azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell, ugyanitt rögzítésre kerül a módosítás előtti szövegrész is.
78. A nem papír alapú, elektronikus adathordozón érkezett iratok (pl. magnetofonszalag, hajlékony lemez, CD ROM stb.) mellé kísérőlapot kell csatolni, és ezeket együtt kell kezelni. A kísérőlapon fel kell tüntetni az adathordozó iktatószámát, az adathordozó tartalmi kivonatát, a felvételek tárgyát, a készítő és a nyilvántartásba vevő aláírását. Az adathordozóra (tokjára) – maradandó módon – ugyancsak rá kell vezetni az iktatószámát. Egy elektronikus adathordozón egy témában keletkezett iratok adhatók át. Amennyiben ez nem teljesül, a küldeményt vissza kell utasítani.
Az irat mutatózása
79. Az iktatókönyv és a kiadási füzet megnyitásával egyidejűleg név- és tárgymutatót kell felfektetni. A mutatózás végezhető regiszteres könyvben, füzetben, különböző kartotékrendszer vagy számítógép alkalmazásával. A mutatózás végrehajtását az iktatókönyvben és a kiadási füzetben jelezni kell.
80. Ahol az évi iktatás száma nem haladja meg az 500-at, nem szükséges mutatót vezetni.
81. Az „idegenszám-mutató” az érkezett iratok – a külső és saját iktatószám szerinti -nyilvántartására szolgál. Az idegenszám-mutató, illetve a küldő, vagy készítő szerinti mutató használata nem kötelező, alkalmazása azonban nagy iratforgalom esetén célszerű.
Az irat kiadása
82. Az ugyanarra az ügyre vonatkozó – alapszámra és alszámra iktatott – valamennyi iratot együtt kell kezelni. Az utóbb érkezett irathoz minden elintézett és elintézetlen előiratát – az ügyintézésre való kiadás előtt – szerelni kell.
83. Az előiratok szerelését az újabb iraton az iktatóbélyegző lenyomata alatt „Előzmény szerelve” szöveggel kell jelezni. Azokban az esetekben, amikor az előiratok nem szerelhetők, azok hollétét fel kell tüntetni. Ha az előirat irattárban vagy határidő-nyilvántartásban van, akkor az ügykezelő, ha pedig az előzmény az ügyintézőnél van, az ügyintéző köteles azt az utóbb érkezett irathoz szerelni.
84. Az irat kiosztásakor az ügykezelő átadókönyvbe vagy átmenőnaplóba bejegyzi az irat számát, és úgy adja át az ügyintézőnek, illetve más hivatali egység ügykezelőjének.
Az irat nyilvántartása a hivatali egységeknél
85. Az érkező vagy a készített iratok nyilvántartása, átadásának aláírással történő igazolása átadókönyvben, illetve átmenőnaplóban történik.
86. Az ügykezelőnek kell átadni:
a) az iktatott iratok közül a hivatali egységen belül más részlegnek átadásra;
b) más külső szervnek továbbításra, valamint
c) a határidőbe és irattárba helyezésre kerülő iratokat.
87. Az irat átadása az ügykezelőnek átadókönyvvel, illetve előadói munkakönyvvel történik.
VI. FEJEZET
AZ IRAT KÉSZÍTÉSE, KIADMÁNYOZÁSA
88. A fogalmazványt csatolt külön lapon kell elkészíteni.
89. Azokban az ügyekben, amelyben a fogalmazványt a készítője kiadmányozza, továbbá ha a kiadmányozó erre engedélyt ad, a kiadmány és a fogalmazvány egyidejűleg is elkészíthető.
90. Ha kettő vagy több, más-más iktatószámon bejegyzett ügyet egyszerre intéznek el, a fogalmazványban fel kell tüntetni minden irat iktatószámát.
91. Az ügykezelő az iktatókönyvben e feltüntetett szám alapján jelzi, hogy az ügyet milyen számon intézték el. A fogalmazványt a szöveg utolsó sora után az ügyintéző baloldalon szignálja, a kiadmányozó a jobb oldalon aláírja (kiadmányozza).
92. A kiadmány akkor hiteles, ha
– azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja,
– a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel és – nem nyomdai sokszorosítású irat esetén – a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, illetve a kiadmányozó alakhű aláírásmintája és/vagy a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata,
– a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.
93. Az „s. k.,” jelzésű kiadmányokat hitelesíteni kell. A hitelesítési záradék „A kiadmány hiteles” szövegből, a bélyegző lenyomatából és az ügykezelő aláírásából áll.
94. A kiadmányozási jog gyakorlását a vezető ügyrendben, (SZMSZ-ben), illetve munkaköri leírásban határozza meg.
95. A kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy névaláírását tartalmazó bélyegző csak akkor használható, ha ezt az azonos ügyben kiadott iratok nagy száma feltétlenül indokolja. E bélyegző használatát az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár engedélyezi.
Digitális hitelesítés
96. Az elektronikusan előállított, a szervezetek között elektronikusan továbbított iratok hitelesítésére – az idevonatkozó szabályozásnak megfelelően – elektronikus aláírást és időbélyegzőt, jogszabályban kijelölt szervezet által kezelt nyilvános és titkos kulcsot kell alkalmazni.
Az irat külalakja
97. A kiadmányozott iratokon az alábbiakat kell feltüntetni:
a) az irat első lapjának fejrészén:
– a miniszter által kiadmányozott iratokon a Magyar Köztársaság címerét és a Magyar Köztársaság Belügyminisztere megnevezést,
– az államtitkárok, a kabinetfőnök és a helyettes államtitkárok által kiadmányozott iratokon a Belügyminisztérium címeres jelképét (téglalap alakú nemzeti színű keretben a Magyar Köztársaság címere az alatta található BM felirattal), a Belügyminisztérium és a kiadmányozó megnevezését,
– a hivatali egységek által kiadmányozott iratokon a Belügyminisztérium jelképét (téglalap alakú nemzeti színű keretben található BM felirat), a Belügyminisztérium és kiadmányozó hivatali egység megnevezését;
b) az első lap fejrésze alatt az iktatószámot;
c) az iktatószám alatt a címzésben:
– a címzett nevét, beosztását, székhelyét és címét;
d) az irat első lapjának jobb felső sarkán:
– az ügyintéző nevét és telefonszámát,
– válasz esetén a hivatkozási számot,
– az irat tárgyát;
e) a szöveg alatt bal oldalon:
– a keltezést (év, hó, nap), az s. k., jelzésű kiadmányokon a hitelesítési záradékot (ez alól kivétel a nyomdai úton készített kiadvány),
– a mellékletek számát (10 lapig lapszám szerint, azon felül csomag megjelöléssel),
– a címzettek megnevezését, ha az irat 2–5 példányban készült, efölött külön elosztó ívet kell készíteni;
f) a szöveg alatt jobb oldalon:
– a kiadmányozó nevét, beosztását;
g) az irat első lapjának alján középen:
– a hivatali egység címét, telefonszámát és elektronikus elérési lehetőségét;
h) a kiadmányhoz készített mellékleten, az irat első lapjának jobb felső sarkán a „Melléklet a ..... számú irathoz” szöveget.
(A Belügyminisztérium hivatali szervezetei által rendszeresen használt irattípusokat a Szabályzat 2. számú mellékletét képező iratmintatár tartalmazza.)
98. A hivatali levelezés során:
a) a belügyi szervezetekkel folytatott, belső levelezésben fekete-fehér fejrésszel ellátott normál levél és faxpapírt szükséges alkalmazni; az egységes fejrész elektronikus letöltési lehetőségéről az Informatikai Hivatal gondoskodik,
b) a külső szervezetekkel és személyekkel folytatott levelezésben színes fejrésszel ellátott, nyomdai úton előállított levélpapírt szükséges alkalmazni, amelyet a BM Nyomda Kft-től kell megrendelni a Költségvetési és Gazdasági Főosztály ellenjegyzésével.
99. A hivatali levelezés során alkalmazott iratok egységes fejrészének elektronikus letöltést lehetővé tévő kialakításához, illetve nyomdai előállításához szükséges arculati kézikönyvet a Sajtó- Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály biztosítja.
Az irat továbbítása
100. Az ügykezelő az irat átvétele után köteles:
a) az iratot a címzettnek az e Szabályzatban meghatározottak szerint – az „azonnal, illetve a „sürgős” jelzéssel ellátottakat soron kívül – kell továbbítani;
b) az iktatókönyvbe a továbbítás megtörténtét bejegyezni;
c) az irat irattárban maradó példányán az elküldés (expediálás) időpontját feljegyezni, és aláírni.
101. A szervezeti egység ügykezelőjének ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtottak-e minden kiadói utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket szerelték-e.
102. Az iratot borítékban (szükség esetén csomagban) kell továbbítani. Az azonos címzettnek szóló iratokat lehetőleg egy borítékba kell helyezni, és a borítékra valamennyi irat iktatószámát fel kell jegyezni. Telefaxon küldött irat esetén a „továbbítási jegyzőkönyv"-et az irathoz kell csatolni.
103. A boríték címoldalán
a) fel kell tüntetni:
– a küldő hivatali egység megnevezését és címét,
– az irat(ok) iktatószámát, több példány esetén a példányok darabszámát, szükség szerint sorszámukat,
– a címzett megnevezését és címét;
b) fel lehet tüntetni: a továbbításra vonatkozó egyéb jelzéseket (s. k., felbontásra, sürgős, ajánlva, stb.).
104. Külső szervezetekkel és személyekkel folytatott hivatali levelezés során a Belügyminisztérium színes jelképét tartalmazó borítékot szükséges alkalmazni. A megfelelő egységes borítékok beszerzése a 98. b) pontban ismertetett módon történik. A borítékok nyomdai előállításához szükséges arculati kézikönyvet a Sajtó-, Civilkapcsolatok és Esélyegyenlőségi Főosztály biztosítja.
105. Szükség esetén, ha az iratforgalom nagysága indokolja, az irattovábbításhoz futárzsákot lehet alkalmazni. A futárzsákok lezárásához lakatot kell használni, ennek kulcsát az ügykezelők kezelik.
106. Az iratot a futárszolgálattal, postán vagy saját (alkalmi) kézbesítővel kell továbbítani.
107. A központi postafiókot csak a futárszolgálat útján lehet használni. A hivatali egységek indokolt esetben költségkeretük terhére saját postafiókot nyithatnak, ennek számát a futárszolgálattal közölniük kell.
VII. FEJEZET
AZ IRAT HATÁRIDŐ-NYILVÁNTARTÁSBA
ÉS IRATTÁRBA HELYEZÉSE
108. Az iratot határidő-nyilvántartásba vagy irattárba helyezni csak a kiadmányozásra jogosult vagy megbízottja engedélyével szabad. Az engedélyt az iraton fel kell tüntetni.
Az irat határidő-nyilvántartásba helyezése
109. Az ügykezelőnél kell határidő-nyilvántartásba helyezni azt az iratot, amelynek végleges elintézése valamilyen közbeeső intézkedés elvégzése, feltétel bekövetkezése vagy megszűnése után válik lehetővé.
110. A határidőt az iktatókönyv „Megjegyzés” rovatában, a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni.
111. Az ügykezelő a határidő-nyilvántartásra átvett iratot köteles
a) az egyéb iratoktól elkülönítve, és határidőként megjelölt naptári napok és az iktatószám sorrendjében elhelyezni és nyilvántartani;
b) a határidő előtti napon – ha időközben másként nem intézkedtek – az iktatókönyvből kivezetni és az ügyintézőnek átadókönyvvel kiadni.
Az irat irattárba helyezése
112. Az ügykezelőnél kell irattárba helyezni a tudomásul vett vagy véglegesen elintézett, rendezett iratot. Erre az ügyintéző köteles a Szabályzat 1. számú mellékletét képező irattári terv alapján meghatározott irattári tételszámát és a megőrzés idejét rávezetni. Az irattári tételszámot az iktatókönyvben is fel kell tüntetni.
113. Nem kell irattárba tenni azt az önálló ügyintézést nem igénylő, illetve iktatott irathoz nem csatolható iratot, amely az ügykezelő által nincs iktatva.
114. Számítástechnikai megoldás esetén az elektronikus adathordozóra felvitt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat egy közös adathordozón kell kezelni. Az elektronikus adathordozókon tárolt adatok, állományok utólagos elolvasását, használatát mindenkor biztosítani kell az erre szolgáló eszközök esetleges módosítása, cseréje esetén is. Ha ez nem biztosítható, az elektronikus iratokról tartós, hitelesített papírmásolatot kell készíteni, vagy hivatalosan kell nyilatkozni arról, hogy a készített másolatok tartalmilag és formailag megegyeznek az elektronikus adathordozón rögzített iratokkal.
115. A szervre vonatkozó hatályos irattári terv alapján az irattári tételszámot az ügy tárgyának ismeretében az érdemi ügyintéző határozza meg, és rögzíti az előadói ív megfelelő rovatában. Az ugyanabban az ügyben keletkezett különböző ügyiratdarabokból összeálló ügyiratnak mindig a leghosszabb megőrzési időt biztosító ügyiratdarab irattári tételszámát kell adni.
116. Az irattárba helyezés alkalmával az ügykezelő köteles ellenőrizni, hogy az ügykezelés szabályainak eleget tettek-e. Amennyiben az ügykezelő hiányosságot észlel az iraton, visszaadja az ügyintézőnek, aki gondoskodik annak kijavításáról.
117. Az irattárban az iratokat keletkezési évek szerint, az irattári tételszámok, azon belül az iktatószám emelkedő sorrendjében kell elhelyezni és őrizni. A dossziékban őrzött iratoknál az irattári tételszámot a dosszién is fel kell tüntetni
118. Az irattárba helyezett iratokat az irattári tételszámok figyelembevételével évente selejtezni szükséges. Adott év iratanyagát az irattárba kerülés naptári évétől számított megőrzési idő letelte után szabad csak kiselejtezni. (Pl.: az 1999-ben keletkezett 1 éves megőrzési idejű irattári tételeket csak 2000. december 31. után, vagyis 2001-ben szabad kiselejtezni.)
119. A selejtezéseket követően visszamaradó nem selejtezhető, maradandó értékű iratokat a hivatali egység irattárában kell őrizni a Központi Irattár részére történő átadásig.
120. Az irattárból kiadott iratokról külön nyilvántartást kell vezetni.
121. Az irat kiadását és visszaérkezését az iktatókönyvben (gyűjtőíven) is jelezni kell.
122. Az ügykezelő az irattárból iratot véglegesen csak a vezető írásbeli engedélye alapján adhat ki, kivéve, ha az iratot más iktatott irathoz szerelik.
123. Az ügykezelő iratot véglegesen – a 122. pontban rögzített esetet kivéve – csak a Központi Irattárnak adhat át.
Az iratok átadása a Központi Irattár részére
és a Központi Irattár működése
124. A hivatali egységek az irattározott iratok közül a nem selejtezhetőeket keletkezésük után legkésőbb tíz év elteltével a Központi Irattárnak kötelesek átadni. Minősített irat átadását megelőzően – a hatályos titokköri jegyzék alapján – a minősítés fenntartásának indokoltságát felül kell vizsgálni. (A személyi és fegyelmi anyagok, valamint a személyzeti panaszügyek iratanyagát a Személyügyi Főosztály kezeli és őrzi).
125. A Központi Irattár az iratokat eredeti alakjukban, előadói ívben elhelyezve, irattároló dobozokban, nyilvántartásaikkal együtt, az irattári tervben meghatározott tételszámok szerint csoportosítva, iratátadás-átvételi jegyzőkönyv és ennek mellékletét képező iratjegyzék (lásd 6–7. számú iratminta) kíséretében veszi át. (Az iratokról el kell távolítani az összefűzésükhöz használt anyagokat, pl. fémből készült iratkapcsoló, zsineg).
126. A hivatali egységek kötelesek az általuk kiadott időszaki kiadványok és rendszeres tájékoztatók egy-egy példányát a Központi Irattárnak megküldeni.
127. Az Igazgatási Főosztály Irattári Osztálya működteti a Belügyminisztérium Központi Irattárát. A Központi Irattár:
a) nyilvántartja a Minisztérium hivatali egységeinek iratképző szerveit;
b) az irattárban őrzött iratanyagokról gyarapodási és fogyatéki naplót vezet, raktári jegyzéket készít;
c) az őrizetében lévő iratokat rendezi és az illetékes levéltár jóváhagyását követően az irattári tervnek megfelelően selejtezi;
d) gondoskodik a nem selejtezhető köziratoknak a Magyar Országos Levéltár, illetve egyéb illetékes levéltár és törvény által meghatározott szerv részére történő átadásáról. Az iratokat a vonatkozó jogszabályok szerint teljes és lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt, az irattári terv szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyv és annak mellékletét képező iratjegyzék (lásd 6–7. számú iratminta) kíséretében adja át. A levéltárak részére történő iratátadások költségei a Belügyminisztériumot terhelik.
128. A Központi Irattár iratot csak az iratot készítő szerv vagy jogutódja vezetőjének írásbeli megkeresésére ad ki. Hasonlóan engedélyezi a betekintést is. Ha más hivatali egység iratát kérik ki az irattárból, illetőleg más hivatali egység iratába kérnek betekintést, akkor a leadó hivatali egység vagy jogutódja vezetőjének írásbeli engedélye is szükséges. Jogutód nélkül megszűnt szerv esetén az engedélyt az Igazgatási Főosztály vezetője jogosult megadni.
129. A Központi Irattár a levéltárak, illetve törvény által meghatározott szervek részére történő átadáson kívül iratanyagot véglegesen nem adhat ki, kivéve, ha azt a 128. pontban előírt megkeresés szerint más irathoz szerelik.
VIII. FEJEZET
AZ ÜGYKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
130. A másoló- és sokszorosítógépet a vezető által megbízott személy kezeli. Ha a vezető a gép kezelésével nem bíz meg külön személyt, akkor a sokszorosítást minden ügyintéző maga végzi.
131. Nem minősített kiadvány, nyomdai termék bármely nyomdával elkészíttethető. A külső nyomdával kötött szerződésben azonban rögzíteni kell a nyomdai termék készítésével kapcsolatos kikötéseket (a kézirat, a korrektúra visszaadása, a selejtanyagok megsemmisítése stb.).
132. A nyomdába küldött, jóváhagyott iraton bármilyen változtatásra csak az iratot jóváhagyó vezető jogosult engedélyt adni.
Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések
133. Az ügykezelő feladata a bélyegzők, továbbá a minősített adathordozók tárolására szolgáló lemezszekrényekhez használatos személyi (negatív) pecsétnyomók (a továbbiakban: pecsétnyomó) nyilvántartása. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból mindenkor megállapítható legyen a bélyegző, pecsétnyomó használója, kezelője.
A bélyegző, pecsétnyomó használója felelős annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért.
134. Címeres körbélyegző a felsőszintű vezető, a hivatali egységnek az ügykörébe tartozó kiadványokon, a kiadmányozási jogkörrel rendelkező sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez használható. A körbélyegzőt a hivatali idő után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor – az épületen kívüli munkavégzést kivéve – el kell zárni.
135. Pecsétnyomó más munkatársnak csak az ügykezelőnél történő előzetes átírás után adható át. A pecsétnyomót a munkaviszony megszűnése esetén az ügykezelőnek kell visszaadni. A minisztériumon belüli áthelyezés esetén ugyancsak le kell adni és az új szervezeti egység ügykezelőjénél kell szükség szerint másik pecsétnyomót kérni, illetve felvenni. A pecsétnyomó elvesztéséről az ügykezelőn, valamint az illetékes vezetőn keresztül, soron kívül, írásban kell tájékoztatni az Igazgatási Főosztály vezetőjét.
136. A minisztérium felsőszintű vezetői a tisztségüket, illetve beosztásukat megjelölő, a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegzőt használnak. A hivatali egységek körbélyegzőjén felül a Belügyminisztérium, alul a szerv hivatalos megnevezése van feltüntetve. Több azonos szövegezésű körbélyegző használatának szükségessége esetén azokat a lenyomatukban is feltüntetett sorszámmal kell ellátni és ennek megfelelően nyilvántartani.
137. Az iktató bélyegzőt, valamint a negatív pecsétnyomót az Igazgatási Főosztálytól kell igényelni, ahol gondoskodnak a központosított beszerzésről és nyilvántartásról, valamint – az ügykezelőn keresztül – a kiadásról. A régi iktatóbélyegzőt, pecsétnyomót az újonnan készített megérkezését és nyilvántartásba vételét követően selejtezés céljából az Igazgatási Főosztálynak kell megküldeni. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
138. A címeres körbélyegzők, fejbélyegzők, illetve a feladataik ellátásához szükséges egyéb bélyegzők elkészíttetéséről, használatáról és a nyilvántartásáról a hivatali egységek önállóan gondoskodnak.
A megszűnt hivatali egységek iratainak kezelése
139. Hivatali egység megszűnése esetén az el nem intézett, illetőleg a folyamatban lévő ügyek iratait jegyzék kíséretében át kell adni a jogutódnak, és iktatókönyvébe azokat be kell jegyezni.
140. A megszűnt hivatali egység iratait az idevonatkozó szabályok szerint kell őrizni, illetve selejtezni. A nem selejtezhető iratokat külön kell választani, és a jogutód szervnek vagy ennek hiányában a Központi Irattárnak kell átadni.
141. Ha a megszűnő hivatali egység más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kell elhelyezni.
142. Ha a megszűnő hivatali egység feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely hivatali egység egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását a Magyar Országos Levéltár egyetértésével kell elvégezni.
Munkakör-átadással kapcsolatos rendelkezések
143. A hivatali egységtől távozó ügyintézőt, illetve ügykezelőt, vagy aki a továbbiakban egyéb ok miatt iratot nem tarthat magánál, a rábízott iratokkal a nyilvántartás alapján tételesen el kell számoltatni. Ennek rendjét és módját a vezető határozza meg.
144. Az ügykezelői munkakör átadása esetén és az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az iratok selejtezése
145. A hivatali egységeknél minden év első felében selejtezni kell a lejárt megőrzési határidejű iratokat.
146. Az iratselejtezés elvégzésére selejtezési bizottságot kell létrehozni. Ennek egyik tagja az ügykezelő, további tagját és vezetőjét a hivatali egység vezetője jelöli ki.
147. A selejtezési bizottság feladata a selejtezés (rendezés, kiválogatás, stb.) szakszerű megszervezése és lebonyolítása.
148. A selejtezést az iratokon feltüntetett irattári tételszám, illetve megőrzési idő alapján kell végrehajtani.
149. A selejtezés során gondoskodni kell arról, hogy a több példányban megtalálható iratokból – az előírt megőrzési időig – csak az eredeti példány kerüljön megőrzésre. A nyilvántartásba vett iratok felesleges példányainak selejtezéséről jegyzőkönyvet nem kell felvenni, de annak megtörténtét a nyilvántartásokban és az irattári példányon fel kell tüntetni.
150. A selejtezés során külön-külön kell összegyűjteni az 1-3-5-10 év után selejtezhető iratokat.
151. A selejtezés során ellenőrizni kell:
– az iratok irattári tételszám, illetve megőrzési idő szerinti csoportosítását,
– a nyilvántartás alapján csoportosított iratok hiánytalanságát.
152. A selejtezésről 3 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni (lásd 5. számú iratminta), amely tartalmazza:
– az iratok évfolyamát,
– a selejtezésre kiválogatott iratok irattári tételszámát és iktatószámát,
– a hivatali egység vezetője ellenőrzési feladatainak megtörténtét.
153. A jegyzőkönyvet a selejtezési bizottság tagjai és az ellenőrzést végző vezető aláírják és a hivatali egység bélyegzőjével látják el.
154. Az iratselejtezési jegyzőkönyveket iktatás után a Központi Irattárnak kell megküldeni, amely azokat a Magyar Országos Levéltárhoz továbbítja a selejtezés engedélyeztetése végett. A selejtezés időpontját a nyilvántartás megfelelő rovatába be kell vezetni.
Megsemmisítés
155. A Magyar Országos Levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.
156. A kiselejtezett iratokat zúzással, vagy az irat anyagától függő egyéb módszerek alkalmazásával úgy kell megsemmisíteni, hogy tartalmukat megállapítani ne lehessen. A hulladékanyag-hasznosító vállalatnak a selejtpapírt csak zúzott állapotban, vagy zsineggel átkötött zsákokban és két szállítással megbízott munkatárs felügyelete mellett szabad átadni. Ez utóbbi esetben az iratok megsemmisítése csak a minisztériumi munkatársak állandó jelenlétével történhet. Az elektronikus adathordozón levő iratok selejtezése és megsemmisítése a külön szabályozás szerint történik.
Az ügykezeléssel kapcsolatos munka ellenőrzése
157. Az ügykezelés központi szervezése, szakirányítása és felügyeleti ellenőrzése az Igazgatási Főosztály feladata.
158. A vezető az irányítása alá tartozó hivatali egységnél évente köteles ellenőrizni az iratkezelés rendjét és a Szabályzat végrehajtását, az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében köteles intézkedni.
159. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeit és utasításait az átadókönyv (munkakönyv) soron következő rovatába kell bejegyezni.
160. A Magyar Országos Levéltár képviselője az 5. pontban rögzített ellenőrzési jogosultságából adódó feladatának ellátása során
a) az ügykezelői és az irattári helyiségbe beléphet, az iratokba – az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok kivételével – és az iratkezelési nyilvántartásokba betekinthet, az iratkezelési tevékenységet folyamatában vizsgálhatja;
b) iratkezelési kérdésekben szaktanácsot ad, a nem selejtezhető iratok épségben és használható állapotban történő megőrzését súlyosan veszélyeztető hibákat és hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalja, megszüntetésükre határidőt állapít meg;
c) ha a szerv a jegyzőkönyvben meghatározott ideig nem intézkedik, akkor a levéltár szabálysértési eljárás indítása céljából a felügyeleti szervet értesíti, annak hiányában a szabálysértési eljárás indítását maga kezdeményezi.
A minősített adatot tartalmazó iratok (TÜK-irat)
kezelése
161. A vezető felelős az államtitok, illetve a szolgálati titok megőrzését biztosító személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért. Aki államtitok, szolgálati titok birtokába juthat, az államtitok, szolgálati titok védelmére vonatkozó jogszabályokat megismerni és az előírásokat megtartani köteles.
162. A belügyminiszter a hivatali egységek minősített adatainak, továbbá az euro-atlanti szervezetek által keletkeztetett és a Belügyminisztériumhoz érkezett adatok kezelési eljárását szükség szerint szabályozza.
Számítógépes ügykezelés
163. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára – az információtechnológiai eszközök fejlődését követve, a vonatkozó jogszabályokra és az informatikai tárcaközi bizottsági ajánlásokra figyelemmel – intézkedést ad ki a számítógépes ügyvitel és az elektronikus levelezés alkalmazásáról.
164. Az Igazgatási Főosztály és az Informatikai Hivatal vezetője felhasználói (üzemeltetői) kézikönyvet ad ki a számítógépes ügyvitel és elektronikus levelezés szabályairól.
1. számú melléklet az iratkezelési szabályzathoz
NS |
= nem selejtezhető irattári tétel |
HŐ |
= helyben őrzendő levéltári átadásra nem kerülő, nem selejtezhető irattári tétel |
HN |
= határidő nélkül őrzendő, később meghatározandó időpontban levéltárba adandó, nem selejtezhető irattári |
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI ÜGYEK
1. JOGALKOTÁSI ÉS KORMÁNYZATI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYEK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
1 |
A Belügyminisztérium jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei és ezek tervezetei, koordinációs iratai |
|
|
a) |
a fő- és társfelelősséggel előkészítő, készítő, koordináló hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a többi véleményező, javaslattevő hivatali egységnél |
1 |
– |
2 |
Más minisztérium, szerv jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei, koordinációs iratai |
|
|
a) |
a koordináló hivatali egységeknél |
10 |
– |
b) |
a többi véleményező, javaslattevő hivatali egységnél |
1 |
– |
3 |
Az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok megkereséseivel kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél |
5 |
– |
4 |
A miniszterhez intézett interpellációkra, kérdésekre adott válaszok iratai a hivatali egységeknél |
5 |
– |
5 |
Országgyűlési képviselői, bizottsági önálló indítványokkal, képviselői megkeresésekkel, kérdésekkel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
6 |
Tárcaközi bizottságok és munkacsoportjaik működésével kapcsolatban keletkezett iratok |
5 |
– |
7 |
Más minisztérium, állami szerv tevékenységével, intézkedéseivel kapcsolatos megkeresések, koordinációs megbeszélések, tárgyalások iratai |
5 |
– |
2. SZERVEZET, MŰKÖDÉS ÉS ÜGYVITEL
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
10 |
A minisztériumi testületek (szaktanácsadó testület, miniszteri értekezlet, közigazgatási államtitkári értekezlet) működése során keletkezett jegyzőkönyvek, emlékeztetők, egyéb iratok és ezek mellékletei (előterjesztések stb.) |
|
|
a) |
a készítő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
a feladat alapján keletkező irat őrzési idejének megfelelően |
a feladat alapján keletkező irat átadási idejének megfelelően |
11 |
Egyéb vezetői értekezletekről (apparátusi értekezlet, helyettes államtitkári, főosztályvezetői stb. értekezlet) készült jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők és ezek mellékletei (előterjesztések stb.) |
|
|
a) |
a készítő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
a feladat alapján keletkező irat őrzési idejének megfelelően |
a feladat alapján keletkező irat átadási idejének megfelelően |
12 |
Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) hivatali egységek részére megküldött iratai |
5 |
– |
13 |
Tervek, munkatervek, munkaprogramok |
|
|
a) |
hosszabb időtartamra vonatkozó (távlati, többéves, éves, féléves) vagy időszaki és eseti, de jelentősebb tartalmú (intézkedési, végrehajtási tervek, stb.) a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
időszaki és eseti, kevésbé jelentős tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél a végrehajtást követően |
5 |
– |
c) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
a feladat alapján keletkező irat őrzési idejének megfelelően |
a feladat alapján keletkező irat átadási idejének megfelelően |
14 |
Jelentések, beszámolók (tervek, munkatervek, munkaprogramok végrehajtásáról, stb.) |
|
|
a) |
hosszabb időtartamra vonatkozó (többéves, éves, féléves) vagy időszaki és eseti, de jelentősebb tartalmú (intézkedési, végrehajtási tervek, stb.) a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
időszaki, kevésbé jelentős tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
5 |
– |
c) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
1 |
– |
15 |
Statisztikai jelentések, kimutatások |
|
|
a) |
hosszabb időtartamra vonatkozó (többéves, éves, féléves, összefoglaló) vagy időszaki, de jelentősebb tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
időszaki és kevésbé jelentős tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
5 |
– |
c) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
1 |
– |
16 |
Ügyrend és mellékletei |
NS |
15 |
17 |
Szervezetre és a létszámra vonatkozó jelentések, javaslatok, fejlesztéstervek, kimutatások |
NS |
15 |
18 |
Munkakör átadás-átvétel során keletkezett iratok |
|
|
a) |
vezetők esetén |
NS |
15 |
b) |
nem vezető beosztású munkatársak esetén |
5 |
– |
c) |
TÜK ügykezelők esetén |
10 |
– |
19 |
Ellenőrzésről, vizsgálatról készült iratok |
|
|
a) |
külső szerv által belügyi szervnél végzett ellenőrzésről készített iratok |
NS |
15 |
b) |
a Belügyminisztérium hivatali egységei által végzett ellenőrzésről készített iratok az ellenőrzést főfelelőséggel végző hivatali egységeknél |
NS |
15 |
c) |
a Belügyminisztérium hivatali egységei által végzett ellenőrzésről készített iratok az ellenőrzésben résztvevő (részjelentést készítő), illetve az ellenőrzésről tájékoztatást kapott egyéb hivatali egységeknél |
5 |
– |
d) |
a belügyi szerv által ellenőrzött hivatali egységeknél |
10 |
– |
e) |
külső szerv által a Belügyminisztériumhoz tartozó gazdasági és társadalmi szervezeteknél végzett ellenőrzésről készített iratok |
10 |
– |
20 |
Nemzetközi együttműködéssel és kapcsolattartással összefüggő ügyek iratai |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok (megállapodások, egyezmények, szerződések, együttműködési programok, jelentések stb.) a kapcsolattartást feladatkörében végző hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
érdemi jelentőségű iratok a kapcsolattartásban érintett hivatali egységeknél |
10 |
– |
c) |
konferenciákkal, kongresszusokkal, értekezletekkel kapcsolatos iratok, levelezés, útijelentések, javaslatok, delegációk fogadása, kiutazási tervek stb. a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
5 |
– |
d) |
egyéb hivatali egységeknél |
1 |
– |
e) |
egyes relációk helyzetéről készített tájékoztatók a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
3 |
– |
21 |
Euro-atlanti szervezetekkel és európai integrációval kapcsolatos ügyek iratai |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok (megállapodások, egyezmények, szerződések, együttműködési programok, jelentések stb.) a kapcsolattartást feladatkörében végző hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
érdemi jelentőségű iratok a kapcsolattartásban érintett hivatali egységeknél |
10 |
– |
c) |
konferenciákkal, kongresszusokkal, értekezletekkel kapcsolatos iratok, levelezés, útijelentések, javaslatok, delegációk fogadása, kiutazási tervek stb. a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
5 |
– |
d) |
egyéb hivatali egységeknél |
1 |
– |
e) |
egyes relációk helyzetéről készített tájékoztatók a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
3 |
– |
f) |
rendőri missziós szolgálatokkal kapcsolatos ügyek iratai |
5 |
– |
22 |
PHARE-programok, dokumentumok a hivatali egységeknél a feladat elvégzése után |
1 |
– |
23 |
Eseti döntés alapján a minisztérium feladat- és hatáskörébe utalt ágazati irányítási ügyek iratai |
|
|
a) |
elvi jelentőségű ügyek iratai |
NS |
15 |
b) |
elvi jelentőséggel nem bíró ügyek iratai |
10 |
– |
24 |
Eseti vezetői döntés alapján a hivatali egység hatáskörébe utalt igazgatási ügy iratai |
a különös részben feltüntetett irattári tétel megőrzési ideje szerint |
a különös részben feltüntetett irattári tétel átadási ideje szerint |
25 |
A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó bejelentések, kérelmek, megkeresések, javaslatok, panaszügyek |
|
|
a) |
a Miniszteri Titkárságon |
NS |
15 |
b) |
a többi hivatali egységnél |
5 |
– |
c) |
a kisebb jelentőségű ügyek iratai a többi hivatali egységnél |
1 |
– |
26 |
A minisztérium feladat- és hatáskörébe nem tartozó bejelentések, kérelmek, megkeresések, javaslatok, panaszügyek iratai, illetőleg ügyintézés céljából végleg eredetben továbbított iratok kísérő iratai |
1 |
– |
28 |
Belügyi szervek által tájékoztatás céljából megküldött iratok |
|
|
a) |
ügyeleti szervek által készített napi tájékoztató (összefoglaló) jelentések |
1 |
– |
b) |
egyéb tájékoztatás céljából megküldött iratok (szerződések, stb.) |
1 |
– |
29 |
Vezetői utasítás alapján iktatásra kerülő egyéb iratok (értekezletekkel, előadásokkal, bemutatókkal, szolgáltatásokkal, termékekkel stb. kapcsolatos tájékoztatók, beszámolók, meghívók, ismertetők, ajánlatok, köszönőlevelek stb.) |
1 |
– |
30 |
Tömegkommunikációval, médiával kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél (MTI-nek, sajtónak adott belügyi vonatkozású tájékoztatók, közlemények stb.) |
1 |
– |
31 |
Iratbetekintési engedély ügyek iratai |
|
|
a) |
minősített iratok esetén |
NS |
HŐ |
b) |
nyílt iratok esetén |
az irat őrzési idejének megfelelően |
– |
32 |
Kutatási engedély ügyek iratai |
NS |
HŐ |
33 |
Ügyvitelszervezéssel kapcsolatos iratok (belső szabályzatok, módszertani útmutatók, elektronikus programleírások, stb.) |
|
|
a) |
a készítő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a többi hivatali egységnél a hatályon kívül helyezés, illetve elévülés után |
3 |
– |
34 |
Ügyviteli, iratkezelési nyilvántartások |
|
|
a) |
főnyilvántartókönyv, iktatókönyv, gyűjtőív (iktatólap), tárgymutató, átmenő napló, átadókönyv, illetve évenként kinyomtatott számítógépes iktatókönyv és mutatókönyv |
NS |
15 |
b) |
futárjegyzék lezárás után |
3 |
– |
c) |
adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás |
20 |
– |
35 |
Iratok átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvek, jegyzékek és az ezzel kapcsolatos levelezés |
NS |
HŐ |
36 |
Iratok selejtezéséről készült jegyzőkönyvek, jegyzékek és az ezzel kapcsolatos levelezés |
NS |
HŐ |
37 |
Iratok minősítésének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok (javaslatok, rendelkezések stb.) |
NS |
HN |
b) |
kisebb jelentőségű iratok (nem ügydöntő) |
5 |
– |
c) |
a 11/2001. (BK. 4.) BM utasítás 2. pontja alapján működő bizottság üléseinek emlékeztetői a készítő hivatali egységnél |
NS |
HŐ |
d) |
a 11/2001. (BK. 4.) BM utasítás 2. pontja alapján működő bizottság üléseinek emlékeztető a többi hivatali egységnél |
5 |
– |
38 |
Informatikával, az információs rendszerek adattartalmának korszerűsítésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű |
5 |
– |
b) |
kisebb jelentőségű |
1 |
– |
39 |
Engedélyezési ügyek (ki- és belépés, csomag kivitel stb.) iratai |
3 |
– |
3. HUMÁNPOLITIKA ÉS MUNKAÜGYEK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
45 |
Foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával, foglalkoztatásával, szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél a munkaviszony megszűnése után |
1 |
– |
46 |
Foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok a hivatali egységeknél |
|
|
a) |
szabadságolással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
b) |
egyéb eseményekkel (munkahelyi baleset stb.), változásokkal (betegállomány, , gyermekgondozás, családi állapot, lakcím és iskolai végzettség, stb.) kapcsolatos iratok |
1 |
– |
47 |
Szervezési, szervezeti, létszám és munkaköri (állomány-) táblázatok a hivatali egységeknél hatályon kívül helyezést követően |
1 |
– |
48 |
Fegyelmi és kártérítési eljárással kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél az eljárás befejezését követően |
1 |
– |
49 |
Kitüntetésekkel, jutalmazásokkal kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél |
1 |
– |
50 |
Képzési, továbbképzési ügyek iratai a hivatali egységeknél a képzés befejezését követően |
1 |
– |
51 |
Szociális ügyek iratai a hivatali egységeknél |
1 |
– |
52 |
Lakásügyek iratai a hivatali egységeknél |
1 |
– |
53 |
Üdültetéssel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
4. GAZDASÁGI ÜGYEK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
60 |
Beszerzésre, anyag-, javítási igénylésre vonatkozó iratok az igénylő hivatali egységeknél |
1 |
– |
61 |
Leltározással kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél |
5 |
– |
62 |
Pénzügyi levelezés, számviteli iratok, bizonylatok (bevétel-kiadási bizonylatok, pénztárbizonylatok, pénztárnaplók, számlák, számlatömbök tőpéldányai stb.) a hivatali egységeknél |
5 |
– |
II. KÜLÖNÖS RÉSZ
A HIVATALI EGYSÉGEK IGAZGATÁSI ÜGYEI
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
90 |
Napi események rögzítésére szolgáló ügyeleti napló |
NS |
HŐ |
91 |
Az ügyelet által készített napi tájékoztató (összefoglaló) jelentések |
NS |
15 |
92 |
Az ügyeleti jelentőszolgálat keretén belül érkező iratok |
1 |
– |
93 |
Az ügyelet által rögzített hanganyag |
1 hónap |
– |
94 |
Az ügyelet által rögzített, valamely ügyhöz hagyományos hangszalagra is elmentett hanganyag |
az irat őrzési idejének megfelelően |
az irat átadási idejének megfelelően |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
120 |
Éves felügyeleti és ellenőrzési terv |
NS |
15 |
121 |
Belügyi és más szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
hosszabb távra szóló, jelentősebb együttműködés esetén |
NS |
15 |
b) |
egy-egy alkalomra vonatkozó, kevésbé jelentős együttműködés esetén |
3 |
– |
c) |
biztosítási, intézkedési tervek |
3 |
– |
123 |
Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentések |
3 |
– |
124 |
Ellenőrzési eseti megbízólevelek nyilvántartása |
1 |
– |
125 |
Ügyeleti utasítás, ügyeleti beosztás, jelszó hatályon kívül helyezést követően |
1 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
128 |
Az EUROPOL Egyezményben meghatározott adatvédelmi tevékenységgel kapcsolatos iratok, levelezések, tájékoztatások |
NS |
15 |
129 |
A NEBEK által küldött időszaki és éves jelentések; a NEBEK adatvédelmi tevékenységével összefüggésben folytatott levelezések iratai, tájékoztatások |
NS |
15 |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
130 |
A miniszter országgyűlési képviseletének elősegítésével, helyettesítésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
131 |
A parlamenti munkával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
133 |
Politikai pártokkal, parlamenti frakciókkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
134 |
Kormányülés, Gazdasági Kabinet ülés iratai |
1 |
– |
135 |
Külügyminisztériumi anyagok, diplomáciai jelentések |
1 |
– |
136 |
A Belügyminisztérium szervezeti egységeitől származó információt, tájékoztatást tartalmazó iratok |
3 |
– |
137 |
Önkormányzatokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
138 |
Közigazgatási Koordinációs Bizottság iratai |
5 |
– |
139 |
A közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
140 |
Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottsággal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
141 |
A Közigazgatási Továbbképzési Kollégiummal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
142 |
A Nemzetbiztonsági Kabinet üléseivel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
előterjesztések, emlékeztetők |
NS |
15 |
b) |
egyéb iratok |
5 |
– |
143 |
Haditechnikai Tárcaközi Bizottság iratai |
5 |
– |
144 |
A Magyar Olimpiai Bizottsággal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
150 |
Miniszterhez intézett azonnali kérdésekkel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
151 |
Miniszterhez intézett kérdésekkel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
152 |
Miniszterhez intézett írásos kérdésekkel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
153 |
Miniszterhez intézett interpellációkkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
154 |
Napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
155 |
Napirend utáni felszólalásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
157 |
Kormány és belügyminisztériumi jogalkotási programmal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
158 |
Országgyűlési frakcióknak megküldött iratok |
5 |
– |
159 |
Választásokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
170 |
Ügykezeléshez használt iktatóbélyegzők nyilvántartása, lenyomata és selejtezése |
NS |
HŐ |
171 |
Negatív pecsétnyomók kiadásának nyilvántartása |
NS |
HŐ |
173 |
Iktatási előszámok nyilvántartása |
NS |
15 |
175 |
Ügykezelők TÜK vizsgájával kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
176 |
A Központi Irattárban őrzött iratanyagról készült nyilvántartások (gyarapodási és fogyatéki napló, raktári jegyzék stb.) |
NS |
HŐ |
177 |
A Központi Irattárban őrzött iratanyagokból történő adatszolgáltatás |
NS |
HŐ |
178 |
A Belügyminisztérium által készített, illetve támogatott kiadványokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
179 |
A Belügyminisztérium Szakkönyvtárának a Központi Irattár kézikönyvtárában lévő állományával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
180 |
Iratselejtezési engedélyek beszerzésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
210 |
PR és kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos iratok (a tárca arculatának tervezése, kiállítások szervezése, filmkészítés stb.) |
|
|
a) |
elvi ügyek, a tevékenység szervezésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
b) |
a tevékenységgel kapcsolatos feladatok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
211 |
Közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
212 |
Központi állami és nemzeti ünnepek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
213 |
Belügyi ünnepségek és egyéb rendezvények előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
214 |
Civil szférával, társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal stb. kapcsolatos iratok |
3 |
– |
218 |
Rendvédelemmel, bűnmegelőzéssel, közbiztonsággal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
220 |
Sajtótevékenységgel, belügyi tudósítókkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
250 |
Minősített időszaki feladatok ellátására való felkészüléssel összefüggő koordinációs iratok (levelezések, feljegyzések, javaslatok stb.) |
1 |
– |
251 |
A magasabb készültségbe helyezés és a minősített időszaki továbbműködés végrehajtását biztosító tervezéssel összefüggő iratok |
5 |
– |
252 |
A készültségi, a különleges intézkedések feladatai irányításának és végrehajtásának céljából készült összesített készültségbe helyezési terv, intézkedési terv, tervkivonat, végrehajtási terv |
NS |
HN |
253 |
A minősített időszaki felkészülési helyzetet értékelő összefoglaló jelentés, beszámoló, tájékoztató; a GM (gazdaságmozgósítás) feladatok végrehajtásának éves értékelése |
NS |
HN |
254 |
Gazdaságmozgósítással kapcsolatos javaslatok, tájékoztatók, útmutatók, együttműködési okmányok, ütemtervek |
5 |
– |
255 |
Az ország védelmi célú terület-előkészítésével kapcsolatos iratok |
NS |
HN |
256 |
Fontosabb objektumok minősített időszaki őrzésével és védelmével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
összesített jelentések és kimutatások |
10 |
– |
b) |
koordinációs iratok |
3 |
– |
257 |
A "K" vezetési rendszer működésével kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
258 |
Rendkívüli intézkedési tervekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
intézkedési tervek |
NS |
HN |
b) |
koordinációs iratok |
3 |
– |
259 |
Védelmi igazgatási rendszergyakorlatokkal kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
levezetési tervek, értékelő jelentések |
NS |
HN |
b) |
előkészítő koordinációs iratok |
1 |
– |
260 |
Védelmi bizottságok működésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
261 |
Belügyminisztériumi referensek tevékenységével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
262 |
Nem minősített időszakban bekövetkezett veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
következtetések, megállapítások és összefoglaló jelentések |
NS |
15 |
b) |
koordinációs iratok |
1 |
– |
263 |
Minősített időszaki igénybejelentés a hatályon kívül helyezést követően |
3 |
– |
264 |
Minősített időszakra vonatkozó normák, tervezési szabályzók a hatályon kívül helyezést követően |
5 |
– |
265 |
Anyagi, technikai és pénzügyi vonatkozású iratok |
|
|
a) |
beruházásokkal kapcsolatos programok, szerződések, költségvetések stb. |
NS |
15 |
b) |
lebonyolítással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
266 |
Környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
70 |
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény |
NS |
15 |
72 |
Titokvédelmi ellenőrzésekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
saját kezdeményezésre történő ellenőrzés |
NS |
15 |
b) |
bejelentésre történő ellenőrzés |
NS |
15 |
c) |
Nemzeti Biztonsági Felügyelet felkérésére történő ellenőrzés |
NS |
15 |
73 |
Titokvédelmi felügyelőkkel történő levelezés |
|
|
a) |
saját kezdeményezésre |
10 |
– |
b) |
minisztériumi felsőbb vezetés utasítására |
10 |
– |
c) |
állapotfelmérés a titokvédelem helyzetéről |
NS |
15 |
74 |
Titokvédelmi koordinációval kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
konzultációk |
NS |
15 |
b) |
titokvédelemben érintett partnerekkel történő együttműködés |
NS |
15 |
c) |
intézkedésre kötelezés |
NS |
15 |
d) |
feladatkijelölés, számonkérés |
NS |
15 |
75 |
Normasértés esetén történő intézkedésekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
büntető feljelentések |
NS |
HŐ |
b) |
szabálysértési feljelentések |
NS |
HŐ |
c) |
államigazgatási eljárás szerinti szignalizáció |
NS |
HŐ |
d) |
egyéb intézkedések |
NS |
HŐ |
e) |
évi büntető statisztika kérése |
5 |
– |
76 |
Más országokkal történő titokvédelmi együttműködéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
77 |
NATO-val és NYEU-val kapcsolatos feladatok végrehajtása során keletkező iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
78 |
EU-val kapcsolatos feladatok végrehajtása során keletkező iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
79 |
EUROPOL-lal kapcsolatos feladatok végrehajtása során keletkező iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
80 |
Szakértői tevékenységgel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
előzetes szakértés |
NS |
HŐ |
b) |
titokkörökkel kapcsolatos állásfoglalás |
NS |
HŐ |
c) |
a Ttv. alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalás |
NS |
HŐ |
d) |
a Ttv. 29. § (2) bekezdés alapján történő felülvizsgálat |
NS |
HŐ |
81 |
A belügyminiszter titokvédelemben fennálló felügyeleti tevékenységéről készült összefoglalók |
NS |
15 |
82 |
Informatika területét érintő titokvédelmi tevékenység |
NS |
15 |
83 |
Titokvédelmi oktatással kapcsolatos iratok, vizsgaanyagok |
1 |
– |
HIVATALI EGYSÉGEK FELADATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
IRATTÁRI TÉTELSZÁMOK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
291 |
Fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok működésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű |
5 |
– |
292 |
Fővárosi és a megyei önkormányzatok működésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű |
5 |
– |
293 |
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréhez kapcsolódó iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű |
5 |
– |
294 |
Helyi önkormányzati nemzetközi ügyek iratai |
5 |
– |
295 |
Helyi önkormányzatokkal kapcsolatos Európa tanácsi ügyek iratai |
NS |
15 |
309 |
A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékének aktualizálása során keletkezett iratok |
3 |
– |
310 |
Területszervezéssel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
311 |
Helyi önkormányzatok megalakulásával, feloszlásával, megszűnésével, illetőleg kisebbségi önkormányzat megszűnésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
312 |
Nemzetiségekkel, etnikumokkal kapcsolatos iratok |
||
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
5 |
– |
313 |
Közterület-felügyelettel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
314 |
Központi igazgatás és a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendjének, működésének továbbfejlesztésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
315 |
Jogértelmezéssel összefüggésben kiadott szakmai vélemények |
|
|
a) |
önkormányzat és szervei részére |
5 |
– |
b) |
fővárosi és megyei közigazgatási hivatal részére |
5 |
– |
c) |
egyéb szervek és magánszemélyek részére |
5 |
– |
316 |
Közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzésével és szakmai irányításával összefüggő iratok |
NS |
15 |
317 |
Közigazgatási hivatalok szervezetével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
318 |
Közigazgatási hivatalok költségvetésének előkészítésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
320 |
Illetékes hivatalvezető helyett másik hivatalvezető kijelölése, hatásköri illetékességi okok miatt iratáttétel, eljáró szerv vagy ügyintéző kijelölése, egyéb kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
321 |
Hivatalvezetői értekezletek (közigazgatási hivatalok vezetői) iratai |
NS |
15 |
322 |
Megyei (fővárosi) államigazgatási kollégium tevékenységével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
323 |
Módszertani és közigazgatás-fejlesztési iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
324 |
Önkormányzati érdekszövetséggel, Jegyzők Országos Szövetségével, jegyzőklubokkal, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatos |
5 |
– |
325 |
Képviselettel kapcsolatos iratok (bizottságok, kuratóriumok stb.) |
5 |
– |
326 |
Közigazgatási hivatalok hatósági tevékenységének ellenőrzésével összefüggő iratok |
NS |
15 |
327 |
Településfejlesztéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi ügyek iratai |
NS |
15 |
b) |
egyéb iratok |
5 |
– |
329 |
Országos, regionális és megyei szintű területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek |
|
|
a) |
jóváhagyott tervek |
NS |
15 |
b) |
egyeztetési anyagok, résztervek |
5 |
– |
330 |
Területfejlesztéssel kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
331 |
Területrendezéssel kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
332 |
Ágazati (közlekedés, út, víz, energia, környezetvédelem stb.) tervek, koncepciók, javaslatok |
10 |
– |
333 |
Pince, partfal veszély-elhárítással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
335 |
Hatósági, szabálysértési, igazgatási statisztikai adatok, adatfeldolgozással kapcsolatos adatok |
NS |
15 |
336 |
Szabálysértési hatósági iratok |
5 |
– |
337 |
Kisajátítással, bányaszolgalom megállapítással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
338 |
Birtokháborítással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
342 |
Külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatban hozott államigazgatási határozatok |
5 |
– |
371 |
Hagyatéki leltározással, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó igazgatási tevékenységgel összefüggő iratok |
5 |
– |
346 |
Az önkormányzati tájékoztató szerkesztésével kapcsolatos iratok |
1 |
– |
347 |
Várossá nyilvánítással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
pályázatok, felterjesztések |
NS |
15 |
b) |
értékelések, bizottsági anyagok |
NS |
15 |
c) |
interpellációk, véleménykérések |
15 |
– |
d) |
városavatók anyagai |
5 |
– |
350 |
Minisztériumokkal, valamint az Államkincstárral való együttműködéssel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
|
|
b) |
kisebb jelentőségű ügyek iratai |
NS |
– |
351 |
Ágazati, szakági fejlesztési koncepció |
NS |
15 |
352 |
Az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő szakvélemény |
5 |
– |
353 |
Központosított előirányzat igénylése (aktuális költségvetési törvénybe foglaltak szerint) |
5 |
– |
354 |
Céltámogatással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elutasított igénybejelentés esetén |
3 |
– |
b) |
támogatott igénybejelentés eseten a beruházás befejezését követően |
5 |
– |
c) |
céltámogatással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
d) |
céltámogatással kapcsolatos kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
355 |
Normatív állami támogatással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
356 |
Címzett támogatással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elutasított igénybejelentés esetén |
3 |
– |
b) |
támogatott igénybejelentés esetén a beruházás befejezését követően |
5 |
– |
c) |
címzett támogatással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
d) |
címzett támogatással kapcsolatos kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
357 |
A Magyar Államkincstár fővárosi megyei területi igazgatóságai, valamint a fővárosi Területi Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) működésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
358 |
Területfejlesztési tanácsok által odaítélt támogatásokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
a) |
területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások |
5 |
– |
b) |
céljellegű decentralizált támogatások |
|
|
359 |
Önkormányzat vagyonkataszterével kapcsolatos iratok |
10 |
– |
360 |
Önkormányzat önálló vállalkozásban, gazdasági társaságban való részvételével kapcsolatos iratok |
10 |
– |
362 |
Nemzetközi együttműködésben készülő kutatásokkal kapcsolatos iratok |
10 |
– |
363 |
Kutatási- fejlesztési szerződések |
10 |
– |
364 |
Munkabizottsági iratok |
5 |
– |
365 |
Önkormányzati dolgozók képzésével, továbbképzésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
366 |
Településüzemeltetési szakágazati tevékenységgel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
szakmai vélemény önkormányzat vagy állampolgár által kezdeményezett ügyekben |
5 |
– |
b) |
tájékoztatás |
3 |
– |
c) |
egyéb kisebb jelentőségi iratok |
1 |
– |
d) |
költségvetési javaslatok (ÖKF részére) iratai |
5 |
– |
367 |
Településüzemeltetési tanács működésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
368 |
Települési hulladék közszolgáltatási fejlesztéseinek támogatásával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
támogatott pályázat esetén a támogatás évét követően |
5 |
– |
b) |
elutasított pályázat esetén |
3 |
– |
c) |
a támogatással kapcsolatos kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
d) |
döntés-előkészítéssel és döntéssel kapcsolatos iratok a támogatás évét követően |
5 |
– |
369 |
Minisztériumoktól, hivataloktól érkezett településüzemeltetéssel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
370 |
A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásokkal kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
támogatási kérelmek |
5 |
– |
b) |
tájékoztatás, szakmai vélemény |
3 |
– |
c) |
támogatásokkal kapcsolatos kisebb jelentőségű egyéb iratok |
1 |
– |
554 |
PR tevékenységgel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi és általános jelentőségű iratok |
10 |
– |
b) |
egyéb és egyedi iratok |
5 |
– |
556 |
Költségvetési ügyek iratai |
10 |
– |
557 |
Technikai és egyéb iratok |
5 |
– |
558 |
Továbbképzési tevékenységgel kapcsolatos ügyek iratai |
|
|
a) |
polgármesterek, települési képviselők |
5 |
– |
b) |
jegyzők és közigazgatási hivatalok |
5 |
– |
c) |
továbbképzések szervezésével kapcsolatos ügyek |
5 |
– |
HIVATALI EGYSÉGEK FELADATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
IRATTÁRI TÉTELSZÁMOK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
380 |
Az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok megkereséseivel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
381 |
Jogszabály alkalmazására, értelmezésére vonatkozó állampolgári, vagy szervezeti megkeresésre adott állásfoglalás, tájékoztatás |
3 |
– |
382 |
A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos hatósági jogkörben keletkezett iratok |
10 |
– |
383 |
A belügyminiszter irányítása alá tartozó hivatásos állományúakat foglalkoztató szervek tagja szolgálati, rokkantsági nyugdíjügyeivel, baleseti járadék megállapítási ügyeivel kapcsolatos hatósági jogkörben keletkezett iratok |
NS |
HŐ |
390 |
Ingatlan tulajdonjogára, vagyonkezelői jogára, használati jogára, ingatlant terhelő szolgalmi jog és egyéb teherként nyilvántartott jogra vonatkozó iratok |
NS |
HN |
391 |
Szerződéstervezetek, véleményezési iratok és szerződések nyilvántartásával kapcsolatos iratok |
10 |
– |
592 |
Peres, illetve nemperes eljárással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
593 |
Alapító okiratok nyilvántartásával kapcsolatos iratok |
10 |
– |
594 |
Egyéb jogi ügyekkel, jogi tanácsadással, tájékoztatással kapcsolatos iratok |
3 |
– |
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK
FELADATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ IRATTÁRI TÉTELSZÁMOK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
400 |
Egy évet meghaladó pénzügyi kötelezettségvállalás engedélyezésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
401 |
Közbeszerzéshez, valamint központi közbeszerzéshez kapcsolódó iratok |
5 |
– |
410 |
A Belügyminisztérium fejezeti költségvetésének tervezésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
folyó évi tervezés, fejezeti költségvetés |
NS |
15 |
b) |
következő évi terv |
3 |
– |
c) |
évközi módosítás |
3 |
– |
d) |
lakástámogatás |
5 |
– |
e) |
alapítvány |
1 |
– |
f) |
választás |
5 |
– |
411 |
A belügyi fejezet (címek, alcímek) finanszírozása |
|
|
a) |
előirányzat-módosítás, szervek pénzellátása |
5 |
– |
b) |
államkincstári pénzellátás |
5 |
– |
c) |
kormányzati pénzügyi döntések belügyi végrehajtása kormányhatározat alapján |
5 |
– |
d) |
nem állami normatív finanszírozással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
e) |
egyéb (fentiekbe nem sorolható) költségvetési iratok |
5 |
– |
412 |
A Belügyminisztérium fejezeti és költségvetési szervei általános és operatív gazdálkodásának iratai |
|
|
a) |
gazdálkodás-szabályozás |
5 |
– |
b) |
központi beruházás |
5 |
– |
c) |
adózás |
5 |
– |
d) |
számvitel |
5 |
– |
e) |
költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő okiratok |
NS |
15 |
f) |
a Belügyminisztériumhoz tartozó gazdasági társaságok működésével összefüggő iratok |
10 |
– |
413 |
A Belügyminisztérium fejezeti zárszámadásával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
414 |
Társadalombiztosítással és bérgazdálkodással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
határőr sorkatonák kártérítési ügyeinek elbírálása II. fokon |
NS |
HŐ |
b) |
személyi juttatás |
5 |
– |
c) |
egyéni panaszügyek |
5 |
– |
d) |
adatszolgáltatás bekérés, összesítés |
1 |
– |
e) |
munkaügyi adatszolgáltatás külső szervek felé (PM, KSH stb.) |
5 |
– |
f) |
bérpolitikai intézkedések végrehajtása |
5 |
– |
415 |
Számvitel |
|
|
a) |
költségvetési beszámoló |
NS |
15 |
b) |
számvitellel kapcsolatos szabályozási anyagok, állásfoglalások |
5 |
– |
c) |
egyéb számviteli iratok |
1 |
– |
416 |
Bírságok pénzügyi lebonyolításával összefüggő iratok |
|
|
a) |
építésügyi bírság |
10 |
– |
b) |
egyéb bírságok és általános iratanyagaik |
3 |
– |
417 |
Fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő iratok és számviteli dokumentumaik |
5 |
– |
418 |
Központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
440 |
Újítási, szabványügyi, biztosítási, tűzvédelmi, energetikai, környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nagyobb jelentőségű iratok (szakvélemény, határozat, szerződés, jelentés stb.) |
10 |
– |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
441 |
Központi beszerzésű termékellátással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
haditechnikai termékek esetén |
10 |
– |
b) |
nem haditechnikai termékek esetén |
5 |
– |
442 |
Termékek és tárgyi eszközök rendszeresítésével, használatbavételével, ezen termékek és eszközök használatból való kivonásával, értékesítésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nagyobb jelentőségű iratok (szakvélemény, határozat, szerződés, jelentés, (jóváhagyott rendszeresítési jegyzőkönyv és annak mellékletei stb.) |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
443 |
Információtechnológiai, híradástechnikai, jármű és egyéb technikai, műszaki fejlesztéssel, ellátással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
444 |
Normával és eszközszükséglettel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
norma és eszközszükséglet meghatározása |
NS |
15 |
b) |
norma elkészítése során keletkezett koordinációs iratok |
5 |
– |
445 |
Közúti gépjármű, vízi és légi jármű beszerzésével nyilvántartásával, üzemeltetésével, használatával és javításával kapcsolatos levelezés |
5 |
– |
446 |
Eszköz és szolgáltatás ajánlatok |
1 |
– |
447 |
Hadi- és rendészettechnikai eszközök, rendszeresített ruházati cikkek minőségi problémáival kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
minőségi problémával kapcsolatos iratok (reklamációk) |
10 |
– |
b) |
rendkívüli esemény miatti (haláleset, 100%-os rokkantság stb.) felterjesztés esetén |
NS |
HŐ |
448 |
Iparjogvédelemmel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
449 |
Egyenruházati boltokkal kapcsolatos iratok |
3 |
– |
450 |
Hadi- és rendészettechnikai eszközök, egyenruházati cikkek vizsgálatával, kísérletével és csapatpróbájával (próbahasználatával) kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
451 |
Fegyvercserével, elvesztéssel, selejtezéssel, előtalálással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
452 |
Fegyverzeti és vegyvédelmi, illetve ruházati anyagigények |
|
|
a) |
fegyveres biztonsági őrségek fegyverzeti és vegyvédelmi anyagigénye |
10 |
– |
b) |
BM szervek fegyverzeti, vegyvédelmi és ruházati anyagigénye |
5 |
– |
453 |
Építési és bontási engedély, közbeszerzést lezáró határozat, kivitelezési dokumentáció egy példánya, műszaki átadás-átvételi üzembe helyezési, valamint garanciális bejárásról készült jegyzőkönyvek, épületátadási dokumentációk |
NS |
HN |
455 |
Beruházással és felújítással kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
456 |
Beruházási tervvel, igénybejelentéssel kapcsolatos pénzügyi iratok, építési, tervezési megbízási és vállalkozási szerződések, valamint fontosabb beruházási iratok |
10 |
– |
458 |
Ingatlan használatára vonatkozó megállapítások, szerződések, dokumentációk |
|
|
a) |
kincstári vagyoni körbe kerülés: kijelölés |
NS |
HN |
b) |
elidegenítés: csere, értékesítés, tulajdonjog átadás-átvétel |
NS |
HN |
c) |
vagyonkezelői jog átruházása |
NS |
HN |
d) |
hosszú távú (10 év feletti) bérleti szerződések |
NS |
HN |
459 |
Ingatlan- és lakásgazdálkodással kapcsolatos: |
|
|
a) |
nagyobb jelentőségű levelezések |
5 |
– |
b) |
rövid távú (10 év alatti) bérleti szerződések és bérleti jogviszony lejárta után |
3 |
– |
c) |
kisebb jelentőségű levelezések |
1 |
– |
460 |
Saját vagyonkezelésű ingatlanra vonatkozó határozatok |
|
|
a) |
önkormányzati építési, megosztási |
NS |
HN |
b) |
földhivatalai nyilvántartással kapcsolatos iratok |
NS |
HN |
461 |
Ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó iratok |
|
|
a) |
vagyonkezelési szerződések és módosításai |
NS |
HN |
b) |
egyéb dokumentációk |
NS |
HN |
462 |
Ingatlan-gazdálkodással, elhelyezéssel kapcsolatos |
|
|
a) |
adatszolgáltatások, változásjelentések |
5 |
– |
b) |
egyéb anyagok |
5 |
– |
463 |
Lakásügyekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nyilatkozatok, engedélyek |
NS |
15 |
b) |
bérlőkijelölési jogok |
NS |
HŐ |
c) |
adás-vételi szerződések |
NS |
15 |
d) |
egyéb megállapodások |
NS |
HŐ |
e) |
lakásügyi panaszok |
10 |
– |
f) |
egyéb iratok |
10 |
– |
420 |
Tárgyévet követő év költségvetésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
költségvetés és kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
b) |
a költségvetés összeállítása során keletkezett iratok |
10 |
– |
421 |
Elemi költségvetéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
költségvetés és kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
b) |
a költségvetés összeállítása során keletkezett iratok |
10 |
– |
422 |
Éves gazdasági program |
NS |
15 |
423 |
Egy évet meghaladó időszakra vonatkozó – középtávú – tervezések iratanyaga |
10 |
– |
424 |
Középtávú gazdasági program |
NS |
15 |
425 |
Adott év költségvetési tevékenységéről készített beszámolóval kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
költségvetési beszámoló és kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
b) |
a beszámoló készítése során keletkezett iratok |
10 |
– |
426 |
Költségvetési gazdálkodás értékelését bemutató szöveges beszámoló |
NS |
15 |
427 |
Alkalomszerűen elrendelt – költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó – időszaki beszámolók |
5 |
– |
428 |
Költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó belső szabályzatok hatályon kívül helyezést követően |
5 |
– |
429 |
Előirányzatok nyilvántartása, módosítása |
10 |
– |
430 |
Átutalásokkal kapcsolatos iratok (számlák kiegyenlítése) |
3 |
– |
431 |
Leltárfelvétel, kiértékelés |
NS |
HŐ |
432 |
Kötelezettségvállalások nyilvántartása |
10 |
– |
433 |
Működéshez kapcsolódó levelezések |
|
|
a) |
Magyar Államkincstárral |
3 |
– |
b) |
Központi Gazdasági Főigazgatósággal |
3 |
– |
c) |
egyéb szervekkel, szervezetekkel |
3 |
– |
434 |
Szerződések lejártukat követően |
5 |
– |
435 |
Tartós külszolgálattal kapcsolatos iratok |
10 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
470 |
Információs rendszerrel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
rendszerterv |
NS |
15 |
b) |
információrendszerek felelősségi viszonyainak rendezésével kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
c) |
információrendszerrel összefüggő koordináció iratai |
NS |
15 |
471 |
Statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programmal (OSAP) és az Országos Statisztikai Tanáccsal (OST) kapcsolatos iratok |
5 |
|
b) |
más szervek statisztikai javaslatai |
5 |
– |
c) |
statisztikai rendszerek felelősségi viszonyainak rendezésével kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
472 |
Számítógépes oktatással, képzéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
473 |
Számítógépes erők, eszközök elosztásával és nyilvántartásával kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
474 |
Információs rendszerek együttműködésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
saját rendszerre vonatkozó számítógépes adatbázis dokumentációja |
NS |
15 |
b) |
más szerv számítógépes rendszerére vonatkozó dokumentáció |
5 |
– |
475 |
Informatikai fejlesztéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
informatikai stratégiai terv |
NS |
15 |
b) |
saját készítésű fejlesztési dokumentációk |
NS |
15 |
c) |
más szervtől érkezett fejlesztési koncepciók |
5 |
– |
HIVATALI EGYSÉGEK FELADATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
IRATTÁRI TÉTELSZÁMOK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
190 |
A különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
felvételi kérelem, önéletrajz, javaslat és az ellenőrzés során keletkezett iratok a személyi anyagban |
jogviszony megszűnésétől számított 50 év |
|
b) |
a felvétel meghiúsulása esetén a szervnél keletkezett iratok |
5 |
– |
c) |
pályázatok elbírálásáról készült jegyzőkönyv, egyéb iratok |
5 |
– |
d) |
kinevezésre, megbízásra, munkakör változásra vonatkozó javaslatok, kikérők a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
f) |
jogviszony megszűntetésére vonatkozó kérelem, javaslat a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
g) |
az állomány tagja részéről előterjesztett kérelem, panasz és kapcsolódó iratok a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
191 |
A személyzeti nyilvántartással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
személyzeti anyaggyűjtő (személyi anyag) |
jogviszony megszűnésétől számított 50 év |
0 |
b) |
az állományra vonatkozó határozatok eredeti példányai (személyzeti okmánytár) |
NS |
HŐ |
c) |
a határozatok kivonati példányai a személyi anyagban |
jogviszony megszűnésétől számított 50 év |
HŐ |
d) |
a szolgálati és egyéb jogviszonyra vonatkozó igazolások másolatai a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
e) |
határozatok feldolgozói (második) példányai |
3 |
– |
f) |
adatváltozásra vonatkozó bejelentések (változásjelentés) a személyi anyagban |
jogviszony megszűnésétől számított 50 év |
HŐ |
g) |
szolgálati, munkáltatói és nyugdíjas igazolványokkal kapcsolatos megkeresések, megrendelések, adatszolgáltatások |
5 |
– |
h) |
igazolványátadás-átvételi elismervények, postalisták |
5 |
– |
i) |
fegyveres biztonsági őrségek és közterület-felügyelők igazolványaihoz és jelvényeihez kapcsolódó levelezések |
3 |
– |
j) |
hatósági igazolványok kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos levelezés |
3 |
– |
k) |
a Belügyminisztérium központi épületébe történő belépéshez szükséges kérelem |
3 |
– |
192 |
Szervezési munkával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
szervezési, munkaköri (állomány) táblák eredeti példánya |
NS |
15 |
b) |
a szervek által előterjesztett javaslatok és kapcsolódó iratok |
5 |
– |
193 |
Fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
a szolgálati és egyéb jogviszonyt érintő fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek, jelentések, határozat) a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
fegyelmi ügyben keletkezett egyéb iratok |
10 |
– |
c) |
rendkívüli eseményekről készült jelentések |
3 |
– |
d) |
statisztikai lapok, tényjelentések |
3 |
– |
194 |
Kitüntetések, elismerések iratai |
|
|
a) |
Köztársasági Elnöki kitüntetésre vonatkozó javaslatok |
5 |
– |
b) |
elismerésre, jutalmazásra vonatkozó javaslatok |
5 |
– |
c) |
adóigazolások személyzeti példánya |
5 |
– |
195 |
Képzési, továbbképzési ügyek iratai |
|
|
a) |
tanulmányi szerződések a személyzeti anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
költségelszámolások, egyéb igazolások |
5 |
– |
c) |
pályázatok kiírása, azok elbírálásával kapcsolatos iratok, jegyzőkönyvek |
5 |
– |
d) |
a felügyelt szakképzések vizsgajelentései, a szakmai vizsgák jóváhagyásával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
e) |
tanulmányi szerződések irattári példányai |
a képzés befejezését követő vállalt idő után egy év |
– |
196 |
Szociális ügyekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
kérelmek, javaslatok kivizsgálásáról készült jelentések a személyzeti anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
az állomány szociális helyzetével és munkakörülményeinek alakulásával kapcsolatos értékelések, jelentések |
NS |
15 |
c) |
szociális, kegyeleti ügyintézéssel kapcsolatos egyéb levelezés |
5 |
– |
d) |
átiratok, egyéb levelezések |
1 |
– |
197 |
Nyugdíj-megállapítással kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
198 |
Egészségügyi (gyógyító-megelőző, közegészségügyi) és munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
199 |
Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) jegyzőkönyvei és ezek mellékletei |
NS |
15 |
200 |
Érdekképviseleti szervekkel történő levelezések iratai |
3 |
– |
201 |
Csomag ki- és beléptető tömbök nyilvántartása |
NS |
HŐ |
480 |
A közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás és levelezés |
3 |
– |
481 |
Felvételi alkalmassági adatlap |
NS |
HŐ |
482 |
Egészségügyi törzskönyvek (alaporvosi dokumentáció) |
NS |
HŐ |
483 |
FÜV eljárosok kapcsán kelt iratok |
NS |
HŐ |
484 |
Éves alkalmassági vizsgálatok dokumentumai |
NS |
HŐ |
485 |
Kórházi kórlapok és a hozzájuk csatolt orvosi dokumentációk |
NS |
HŐ |
486 |
Járóbeteg ellátási naplók |
NS |
HŐ |
487 |
Rendkívüli eseményekre vonatkozó feljegyzések |
NS |
HŐ |
488 |
Baleseti jegyzőkönyvek |
NS |
HŐ |
489 |
Boncjegyzőkönyvek |
NS |
HŐ |
490 |
Orvosszakértői vélemények (pl.: látleletek készítése) |
NS |
HŐ |
491 |
Hatósági igazolások, engedélyek, műszerbevizsgálások iratai |
NS |
HŐ |
492 |
Munkavédelmi naplók, oktatásról szóló dokumentumok |
NS |
HŐ |
493 |
Munkavédelmi ellenőrzések iratai |
NS |
HŐ |
494 |
Fertőző beteg bejelentés |
30 |
– |
495 |
Sterilizátor ellenőrző teszt eredménye |
5 |
– |
496 |
Oltási nyilvántartás |
5 |
– |
497 |
Egészségügyi ellenőrzések |
5 |
– |
498 |
Panaszkivizsgálás |
5 |
– |
499 |
Röntgenfelvételek |
5 |
– |
500 |
Országos intézmények módszertani levelei |
új levél megjelenéséig |
– |
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ HIVATALI EGYSÉGEK
FELADATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ IRATTÁRI TÉTELSZÁMOK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
100 |
Állandó Tárgyaló Delegációval kapcsolatos iratok |
5 |
– |
101 |
Integrációs célú vezetői, illetve szakértői kiutazás szakmai anyagai |
5 |
– |
103 |
PHARE-programokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
529 |
Az Európai Unió Tanácsának, Főtitkárságának a polgári válságkezeléssel kapcsolatos határozatai, irányelvei |
a hatályon kívül helyezésig |
– |
530 |
Az EU-tól és az állandó EU-képviselettől kapott egyéb ügyiratok |
5 |
- |
531 |
Az EU polgári válságkezeléssel összefüggő koordinációs feladatok során keletkezett ügyiratok |
10 |
– |
532 |
Az EU polgári válságkezelésben részt vevő magyar kontingens kiképzésével, kihelyezésével kapcsolatos ügyiratok |
5 |
– |
533 |
Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési (a továbbiakban: CEP) összekötő részére írt utasítások a tárgyévet követően |
1 |
– |
534 |
CEP összekötő által készített jelentések, tájékoztatók és feljegyzések a tárgyévet követően |
1 |
– |
535 |
CEP összekötővel kapcsolatos anyagi-technikai és pénzügyi iratok |
3 |
– |
230 |
A külföldi országok társ-minisztériumával folytatott miniszteri tárgyalás előkészítő anyaga, valamint a tárgyalásról készült jelentés |
NS |
15 |
231 |
A külföldi országok társ-minisztériumával folytatott államtitkári, helyettes államtitkári szintű tárgyalás előkészítő anyaga, valamint a tárgyalásról készült jelentés |
NS |
15 |
232 |
Egyéb munkadelegáció ki- és beutazásával kapcsolatos levelezés, valamint az arról készült útijelentés |
5 |
– |
233 |
A minisztérium ki- és beutazási tervével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
jóváhagyott ki- és beutazási terv |
NS |
15 |
b) |
előkészítő anyagok |
1 |
– |
235 |
Miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári szintű program és ajándékjavaslat |
5 |
– |
236 |
Vendéglátással kapcsolatos levelezés, program, pénzügyi elszámolás |
3 |
– |
237 |
Fordításra megküldött anyagok |
5 |
– |
238 |
Levéltovábbítás |
1 |
– |
239 |
A Külügyminisztériumtól érkezett diplomáciai és egyéb jelentések |
5 |
– |
240 |
A belügyi attasék működésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
241 |
Vegyes bizottságok működésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
242 |
Önkormányzatok testvérvárosi kapcsolataival összefüggő iratok |
5 |
– |
HIVATALI EGYSÉGEK FELADATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
IRATTÁRI TÉTELSZÁMOK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő |
Levéltári átadás |
|---|---|---|---|
270 |
Bűncselekmények elemzésével értékelésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
éves országos szintű értékelések |
NS |
15 |
b) |
regionális vagy kisebb jelentőségű értékelések |
3 |
15 |
271 |
A bűnmegelőzéssel kapcsolatos tudományos kutatások, képzések és továbbképzések iratai |
|
|
a) |
tudományos kutatással kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
b) |
képzésekkel és továbbképzésekkel kapcsolatos iratok |
5 |
|
272 |
Hazai és nemzetközi pályázatokkal kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nemzetközi pályázatok iratai |
5 |
– |
b) |
hazai pályázatok iratai az elszámolást követően |
1 |
– |
273 |
Minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való együttműködés iratai |
|
|
a) |
elvi jelentőségű ügyek irati |
10 |
– |
b) |
kisebb jelentőségű ügyek iratai |
3 |
– |
274 |
Bűnmegelőzésben érdekelt civil szerveződésekkel, egyházakkal, nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
együttműködési megállapodások |
NS |
15 |
b) |
az együttműködéssel kapcsolatos értekezletek iratai, emlékeztetők és egyéb iratok |
3 |
– |
275 |
Áldozatvédelmi tevékenységgel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű ügyek iratai |
10 |
– |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
276 |
Nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nemzetközi konferenciák anyagai |
10 |
– |
b) |
egyéb nemzetközi kapcsolattartás iratai |
3 |
– |
277 |
Országos Bűnmegelőzési Tanács működésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű ügyek iratai |
10 |
– |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
278 |
Bűnmegelőzési programok, rendezvények szervezésével, bűnmegelőzési célú tájékoztatással és propagandatevékenységgel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
2. számú melléklet az iratkezelési szabályzathoz
Az iratmintatárban a Belügyminisztérium hivatali egységei által az ügyintézés és az ügyiratkezelés során leggyakrabban alkalmazott irattípusok kerülnek bemutatásra. Az iratminták a különböző iratfajták legfontosabb kötelező elemeit (szükséges minimum) tartalmazzák.
A mintákban a kötelező és állandó elemek normál álló, a kiadmányozó szervezeti egységtől, címzettől, tárgytól stb. függő kötelező, de változó elemek kurzív (dőlt) betűvel szedve szerepelnek. (A tényleges iratokban ezeket a részeket is normál, álló betűkkel célszerű szerepeltetni!)
A fett (félkövér) szedésű szövegrészeket az iratokban is félkövér betűvel szedve célszerű alkalmazni.
Az iratok tartalmi részének készítése során a Times New Roman CE betűtípust és 12–14 pontos betűméretet szükséges alkalmazni.
Az iratmintatár a következő irattípusokat tartalmazza:
1. átirat (megkeresés, értesítés, tájékoztatás stb.),
2. jegyzőkönyv,
3. emlékeztető,
4. feljegyzés,
5. iratselejtezési jegyzőkönyv,
6. iratátadás-átvételi jegyzőkönyv,
7. iratátadás-átvételi jegyzék.
1. számú iratminta: átirat |
||
Címer, vagy a Belügyminisztérium jelképe és megnevezése |
||
Iktatószám: |
Ügyintéző: |
|
|
Telefonszám: |
|
|
Hivatkozási szám: |
|
|
Tárgy: |
|
|
||
Címzett neve |
||
|
||
Szervezeti egység neve |
||
|
||
Küldetési hely |
||
|
||
Megszólítás |
||
|
||
Szöveg |
||
|
||
Keltezés helye, ideje |
||
|
||
Üdvözlettel / Tisztelettel: |
||
|
||
aláírás |
||
kiadmányozó neve |
||
beosztása |
||
|
||
(P. H. – a hivatali bélyegző lenyomata) |
||
|
||
|
||
Melléklet: |
||
|
||
Készült: |
3 példányban |
|
Kapják: |
személy vagy szerv megnevezése |
|
|
személy vagy szerv megnevezése |
|
|
irattár |
|
|
||
A kiadmányozó címe, telefonszáma, elektronikus elérési lehetősége |
||
1. számú iratminta: jegyzőkönyv |
||
|
||
Kiadmányozó felsővezető, vagy |
||
|
||
Iktatószám: |
||
|
||
J e g y z ő k ö n y v |
||
|
||
Készült: |
dátum, szerv és helyiség megnevezése |
|
|
|
|
Tárgy: |
a jegyzőkönyv felvételének indokául szolgáló esemény, |
|
|
|
|
Jelenlevők: |
a jelenlévő, résztvevő, eljáró stb. személyek neve és beosztásuk felsorolása |
|
|
|
|
Jegyzőkönyvvezető: |
a jegyzőkönyvezető megnevezése |
|
|
||
Szó szerinti szöveg |
||
|
||
k. m. f. |
||
|
||
aláírás |
aláírás |
|
|
|
|
aláírás |
aláírás |
|
|
||
(P. H. – a hivatali bélyegző lenyomata) |
||
|
||
Melléklet: |
||
|
||
Készült: |
3 példányban |
|
Kapják: |
személy vagy szerv megnevezése |
|
|
személy vagy szerv megnevezése |
|
|
Irattár |
|
3. számú iratminta: emlékeztető |
||
|
||
Kiadmányozó felsővezető, vagy |
||
|
||
Iktatószám: |
||
|
||
E m l é k e z t e t ő |
||
|
||
Készült: |
esemény, intézkedés, eljárás stb. megnevezése, mikor és hol |
|
|
|
|
Résztvevők: |
a jelenlévő személyek neve és beosztásuk felsorolása |
|
|
||
|
||
Szöveg |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
Keltezés helye, ideje |
||
|
||
aláírás |
||
készítő neve, beosztása |
||
|
||
(P. H. – a hivatali bélyegző lenyomata) |
||
|
||
Melléklet: |
||
|
||
Készült: |
3 példányban |
|
Kapják: |
személy vagy szerv megnevezése |
|
|
személy vagy szerv megnevezése |
|
|
Irattár |
|
4. számú iratminta: feljegyzés |
|
|
|
Kiadmányozó felsővezető, vagy |
|
|
|
Iktatószám: |
|
|
|
F e l j e g y z é stárgy és címzett megnevezése |
|
|
|
Szöveg |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
aláírás |
|
készítő neve, beosztása |
|
|
|
(P. H. – a hivatali bélyegző lenyomata) |
|
|
|
Melléklet: |
|
|
|
Készült: |
3 példányban |
Kapják: |
személy vagy szerv megnevezése |
|
személy vagy szerv megnevezése |
|
Irattár |
5. számú iratminta: iratselejtezési jegyzőkönyv |
|||||||
|
|||||||
Kiadmányozó felsővezető, vagy |
|||||||
|
|||||||
Iktatószám: |
|||||||
|
|||||||
I r a t s e l e j t e z é s i j e gy z ő k ö ny v |
|||||||
|
|||||||
|
|
||||||
Készült: |
dátum, szerv és helyiség megnevezése |
||||||
|
|
||||||
A selejtezési bizottság tagjai: |
a selejtezést végző személyek és beosztásuk felsorolása |
||||||
|
|
||||||
A selejtezés tárgya: |
a selejtezés alá vont iratanyag keletkeztetőjének (keletkeztetőinek), évkörének (évköreinek) és hozzávetőleges mennyiségének (iratfolyóméterben) történő megadása |
||||||
|
|
||||||
A selejtezést ellenőrizte: |
a vezető neve és beosztása |
||||||
|
|||||||
A selejtezés alapjául szolgáló jogszabályok, egyéb normák felsorolása. A selejtezésre javasolt iratanyag – keletkeztető szervenként történő – részletes felsorolása. |
|||||||
|
|||||||
Év |
Irattári tételszám |
Irattári tétel címe |
Iktatószám |
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|||||||
A selejtezésre kijelölt iratanyag a levéltári jóváhagyást követően megsemmisítésre kerül. |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
k. m. f. |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
aláírás |
aláírás |
||||||
|
|
||||||
aláírás |
ellenőrző vezető aláírása |
||||||
|
|||||||
(P. H. – a hivatali bélyegző lenyomata) |
|||||||
|
|||||||
Melléklet: |
|||||||
|
|||||||
Készült: |
3 példányban |
||||||
Kapják: |
2 példány: |
Központi Irattár |
|||||
|
1 példány: |
irattár |
|||||
6. számú iratminta: iratátadás-átvételi jegyzőkönyv |
||
|
||
Kiadmányozó felsővezető, vagy |
||
|
||
Iktatószám: |
||
|
||
I r a t á t a d á s - á t v é t e l i j e gy z ő k ö ny v |
||
|
||
|
|
|
Készült: |
dátum, szerv és helyiség megnevezése |
|
|
|
|
Átadó: |
az átadó szerv, illetve az átadásért felelős vezető és beosztásának megnevezése |
|
|
|
|
Átvevő: |
az átvevő szerv, illetve az átvételért felelős vezető és beosztásának megnevezése |
|
|
|
|
Az átvétel tárgyát képező iratanyag: |
az iratanyag keletkeztetőjének, évkörének, mennyiségének megnevezése |
|
|
||
Az iratátadás alapjául szolgáló jogszabályok, egyéb normák, megállapodások stb. felsorolása. Utalás az átadásra kerülő iratanyag mellékelt iratátadás-átvételi jegyzék formájában történő részletes felsorolására. |
||
|
||
aláírás |
aláírás |
|
Átadó |
átvevő |
|
|
||
(P. H.) |
(P. H.) |
|
|
||
Melléklet: ..... lap iratátadás-átvételi jegyzék |
||
|
||
Készült: |
2 példányban |
|
Kapják: |
átadó megnevezése |
|
|
átvevő megnevezése |
|
7. számú iratminta: iratátadás-átvételi jegyzék |
||||
|
||||
Melléklet a(z) ......... sz. iratátadás-átvételi jegyzőkönyvhöz |
||||
|
||||
I r a t á t a d á s - á t v é t e l i j e gy z é k |
||||
|
||||
Átadási egység |
Év |
Irattári tételszám |
Iktatószám |
|
1. doboz |
|
|
|
|
2. doboz |
|
|
|
|
|
||||
Keltezés helye, ideje |
||||
|
||||
|
||||
|
||||
aláírás |
||||
készítő neve, beosztása |
||||
|
||||
|
||||
Készült: |
2 példányban |
|||
Kapják: |
átadó megnevezése |
|||
|
átvevő megnevezése |
|||
|
||||
* * * |
||||
1. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (3) bekezdése alapján az államtitok minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára jogosultak feladat- és hatáskörüknek megfelelően az államtitkárok, a helyettes államtitkárok.
2. A Ttv. 6. § (4) bekezdése alapján a feladat- és hatáskörében szolgálati titok minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a Ttv. 6. § (1) bekezdésében nem említett önálló belügyi szervek vezetője, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok vezetői, továbbá a belügyminiszternek a Ttv. 25. § (1) bekezdése szerinti szakmai felügyeleti hatáskörében eljáró Titokvédelmi Iroda vezetője.
3. A Ttv. 7. § (2) bekezdése alapján a minősítés kezdeményezésére jogosultak és kötelezettek a feladat- és hatáskörükben eljáró – a fentieken kívül eső – vezetők és ügyintézők.
4. A NATO részére készített anyagok:
– államtitokká minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára a közigazgatási államtitkár és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosultak;
– szolgálati titokká minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára a NATO és EU Koordinációs Főosztály vezetője jogosult.
A Belügyminisztérium és szervei részére a NATO anyagok ügykezelését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Ügykezelési és Titokvédelmi Osztálya végzi.
I.
Az ellenőrzés általános rendje
1. A hivatali egységek és a minisztériumi szervek vezetői kötelesek az általuk irányított részleg munkáját folyamatosan ellenőrizni, ennek keretében az ügyintézőket a kiadott feladatok végrehajtásáról beszámoltatni, a minisztérium munkaprogramjában, a munkatervben, valamint a miniszteri, illetve az államtitkári értekezleteken meghatározott feladatok teljesítéséről – a szervezeti alárendeltségtől függően – az irányítást gyakorló helyettes államtitkárt, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjét, illetve az államtitkárokat az első félév tekintetében tárgyév június 15-ig, a második félév tekintetében a tárgyév december 10-ig írásban tájékoztatni.
2. A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a munkaprogramban, munkatervekben meghatározott feladatok végrehajtásáról a közigazgatási államtitkárnak az általa meghatározott határidőre – a szervezeti alárendeltségtől függően – az irányítást gyakorló helyettes államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője útján kötelesek írásban beszámolni.
3. Belső ellenőrzést kell működtetni a minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél a saját tevékenységére és a gazdálkodására irányulóan.
4. A költségvetési szervek vezetői saját hatáskörben kötelesek gondoskodni a belső ellenőrzés megszervezéséről. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet, vagy arra kijelölt személy a belső ellenőrzést a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában, illetve ügyrendjében rögzítettek szerint végzi.
5. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői a belső ellenőrzésről készített éves beszámolójukat a tárgyévet követő év január 31-ig kötelesek megküldeni a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály vezetőjének.
6. A Költségvetési Ellenőrzési Főosztály függetlenített belső ellenőre végzi a Központi Igazgatás költségvetési belső ellenőrzési feladatait és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzését.
7. Valamennyi, a 22. § (1) bekezdésében felsorolt szervnél legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell végezni. Az átfogó ellenőrzés során vizsgálni kell különösen:
a) az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségét, tervszerűségét, az állam- és szolgálati titok védelmét;
b) a személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását;
c) a költségvetés tervezését és végrehajtását, az állami pénzeszközök kezelését és ésszerű felhasználását;
d) a bér-, a létszám- és költséggazdálkodás jogszerűségét;
e) a pénzügyi rendelkezések megtartását;
f) a beruházások, fejlesztések, felújítások rendjét;
g) a belső ellenőrzési tevékenységet;
h) az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát;
i) a minősített adatok elektronikus formában történő kezelését, továbbítását (rejtjelzés), amelyre a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal Biztonsági Önálló Osztálya az illetékes;
j) az állomány szolgálati és munkakörülményeit.
8. Az átfogó ellenőrzéseket a munka- vagy ellenőrzési tervben meghatározott, vagy a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője által kijelölt személy vezeti, a költségvetési ellenőrzéseket a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály végzi, szükség esetén más hivatali egység, minisztériumi szerv bevonásával. Az ellenőrzések vizsgálati programját az ellenőrzés vezetője állítja össze és – a szükség szerinti egyeztetést követően – a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője hagyja jóvá.
9. A miniszter, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője bármelyik 1. §-ban felsorolt egy vagy több szervet – ideértve az önálló belügyi szerveket és a közigazgatási hivatalokat, azonban a Belügyminisztérium többségi tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – cél-, illetve témavizsgálatokat rendelhet el. A vizsgálat lefolytatásáért felelős vezető az ellenőrzésről készített összefoglaló ellenőrzési jelentést a miniszternek, a közigazgatási államtitkárnak, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének terjeszti fel.
10. A 7. pontban érintett szervek körét éves ellenőrzési tervben kell meghatározni. Az ellenőrzési tervet a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője készíti elő és egyezteti, ezt követően – az államtitkárok egyetértésével – nyújtja be a miniszterhez jóváhagyásra.
11. A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője köteles a vizsgálatban részt vevő hivatali egységek, minisztériumi szervek és a kijelölt ellenőrök munkáját összehangolni, valamint az ellenőrzés lefolytatásáról gondoskodni olyan módon, hogy a legkevésbé akadályozza az ellenőrzött szerv munkáját.
12. Az ellenőrzésekről és azok megállapításairól – a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott – ellenőrzési részjelentést, ellenőrzési jelentést, illetve összefoglaló ellenőrzési jelentést, a konkrét, tényszerű és hiteles rögzítést igénylő szabálytalanságokról ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni, illetve felvenni. Az ellenőrzött szerv (szervezeti egység) vezetőjének nyilatkozatát, észrevételeit a jelentés (jegyzőkönyv) záradékában rögzíteni kell.
13. Az ellenőrzési jelentést, illetve az ellenőrzési részjelentések alapján készített összefoglaló ellenőrzési jelentést a vizsgálat lefolytatásáért felelős vezető a miniszternek, a közigazgatási államtitkárnak, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének terjeszti fel.
II.
A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal
felügyeleti és ellenőrzési tevékenységének
speciális szabályai
14. A hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, az önálló belügyi szerveknél, valamint a közigazgatási hivataloknál végzett költségvetési ellenőrzéseket, melyek az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználásának, a vagyonkezelés rendeltetésszerűségének és hatékonyságának, a központi és az intézményi költségvetés bevételek jogszerű kezelésének, továbbá a számviteli és bizonylati rend betartásának ellenőrzésére irányulnak – a minisztérium más hivatali egységeivel és önálló belügyi szervekkel együttműködve – a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el, melynek szakmai ellenőrzési szerve a Felügyeleti Főosztály, költségvetési ellenőrzési szerve a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: KEF).
A rendvédelmi szervek felügyelete
15. Az egyes rendvédelmi szervek miniszteri felügyeletét
a) a szervek helyszíni szakmai ellenőrzésével;
b) a rendvédelmi információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a rendvédelmi szervekkel és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz-kötöttség elvének megfelelő felhasználásával, a rendvédelmi szerveknél keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérésével;
c) a szervek vezetőinek beszámoltatásával
kell ellátni.
16. A helyszíni felügyelet
a) az Országos Rendőr-főkapitányság központi, területi és helyi szerveire;
b) a Határőrség Országos Parancsnokság központi, területi és helyi szerveire;
c) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi és területi szerveire;
d) a belügyminisztériumi és rendvédelmi oktatási intézményekre terjed ki.
17. A 16. pont szerinti szervek felügyeletével biztosítani kell, hogy a rendvédelmi irányításhoz folyamatosan aktuális információk álljanak rendelkezésre
a) a rendvédelmi szervek tevékenységének és működésének belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről;
b) a szervek működése személyi, pénzügyi és anyagi feltételeinek biztosítottságáról;
c) a személyi állomány fegyelmi helyzetéről és képzettségéről, a képzési igényekről és lehetőségekről, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesüléséről;
d) a rendvédelmi szervek és működési környezetük (az együttműködő állami és önkormányzati szervek, a lakosság, a rendvédelmi feladatokat is ellátó-, valamint egyéb szervezetek, egyesületek) kapcsolatáról, a szerv működésére vonatkozó véleményükről.
18. Az egyes rendvédelmi szervek helyszíni felügyeletét ellátók
a) együttműködnek a rendvédelmi szerveket érintő jogosultságokkal rendelkező minisztériumi szervezeti egységekkel, állandó és közvetlen kapcsolatot tartanak a felügyelt szervek vezetőivel és munkatársaival;
b) jogosultak a felügyelt szervnél a szerv tevékenységével összefüggő iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni;
c) a felügyelt szervek vezetőitől, munkatársaitól a szerv tevékenységével összefüggő információt, felvilágosítást kérhetnek, a felügyelt szerv állományának tagját feladatkörével összefüggésben meghallgathatják;
d) részt vehetnek a felügyelt szerv tevékenységi körébe tartozó témákat tárgyaló értekezleteken, ott véleményt nyilváníthatnak;
e) a felügyelt rendvédelmi szervnél végzett ellenőrzések iratait tanulmányozhatják;
f) kapcsolatot tartanak az illetékes önkormányzati-, ügyészi és bírói szervekkel, a rendvédelmi szervvel együttműködő más szervekkel, értékelik az együttműködés szintjét és hatásfokát, feltárják az együttműködés esetleges zavarainak az okát, javaslatot tehetnek azok megszüntetésére;
g) a felügyelt szervnél tapasztalt jogsértő gyakorlat megszüntetésére a szerv vezetőinek figyelmét kötelesek felhívni, javaslatot tenni a jogsértés megszüntetésére, javaslatuk elutasítása esetén kezdeményezni a felettes szerv intézkedését vagy a felügyelt szerv ellenőrzését.
A BM SZMSZ 1. függelékében felsorolt szervek
ellenőrzése
19. A Hivatal végzi a hivatali egységek és a minisztériumi szervek felügyeleti költségvetési és a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalapok ellenőrzését, amit a szervek helyszíni ellenőrzésével és vezetőinek szóbeli vagy írásbeli beszámoltatásával kell végrehajtani. A fejezet felügyeletét ellátó Hivatal felügyeleti ellenőrzésébe bevonhatja a felügyelete alá tartozó azon országos hatáskörű szerveket, amelyek kiterjedt terület és helyi hálózattal rendelkeznek. Ennek megfelelően a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek és a Központi Gazdasági Főigazgatóság a felügyeletük alá tartozó, részben önálló költségvetési szerveknél legalább három évenként átfogó szakmai és költségvetési ellenőrzést végeznek.
20. Az országos hatáskörű szervek ellenőrzéseiket önállóan tervezik, programjaikat maguk készítik. Az ellenőrzéseket a jelen szabályzatban meghatározottak szerint folytatják le, az ellenőrzési jegyzőkönyvet pedig tájékoztatásul megküldik a Hivatal vezetőjének.
21. Az ellenőrzéseket a Hivatal vezetője által kijelölt személy irányítja. A KEF végzi az állami költségvetés rendszerében a BM fejezethez tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint végezheti az alárendeltségükben működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodásának fejezetszintű pénzügyi-gazdasági (költségvetési) ellenőrzését és utóellenőrzését.
22. A Hivatal által végrehajtott helyszíni ellenőrzés kiterjedhet:
a) az átfogó vizsgálat keretében a szerv működése és tevékenysége egészének a felmérésére, így különösen:
– az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásainak összhangjára;
– a szerv alaptevékenységét meghatározó jogszabályok hatályosulására, a tevékenység jogszerűségére és szabályszerűségére;
– a szervezetre ható irányítási és a szervezeten belül érvényesülő vezetési funkciók, valamint a szerv tevékenysége hatásfokára;
– a működés teljes feltételrendszerének, a működési feltételek, a feladatrendszer, az eredményesség közötti összefüggések megállapítására és értékelésére;
– az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségére, tervszerűségére, az állam- és szolgálati titok védelmére;
– a személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartására;
– a költségvetés tervezésére és végrehajtására, az állami pénzeszközök kezelésére és ésszerű felhasználására;
– a létszám- és illetménygazdálkodás jogszerűségére;
– a pénzügyi rendelkezések megtartására;
– a beruházások, fejlesztések, felújítások rendjére;
– a belső ellenőrzési tevékenységre;
– az adatvédelemre és a közérdekű adatok nyilvánosságának ellenőrzésére;
– a minősített adatok elektronikus formában történő kezelésére, továbbítására (rejtjelzés), amelyben a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal Biztonsági Önálló Osztálya az illetékes;
b) a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés kiterjed elsődlegesen:
– a gazdálkodás színvonalának, az előirányzatok, a pénzeszközök felhasználásának célszerűségére és az egyes erőforrások (munkaerő, befektetett eszközök, forgóeszközök, stb.) működtetésének hatékonyságára;
– a finanszírozott feladatok és szervezetek indokoltságára;
– a kötelezettségvállalások megalapozottságára, azok előirányzattal való összhangjára, nyilvántartására;
– az önfinanszírozó képesség javítására, a bevételi lehetőségek feltárására és kiaknázására, a bevételek szabályszerű előírására és maradéktalan beszedésére, a költségek csökkentésére, a takarékosság érdekében tett intézkedések hatására, a belső érdekeltségi rendszer működésére;
– a működés szabályozottságára, a tevékenységek és a gazdálkodás rendjének szabályszerűségére, a bizonylati rend és okmányfegyelem biztosítására, valamint a társadalmi tulajdon védelmére;
– a költségvetési beszámoló kimunkálásának valódiságára, szabályszerűségére, jogszabályban a költségvetési ellenőrzés hatáskörébe utalt, állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítésére, az alapok képzésének és felhasználásának szabályszerűségére;
– a pénzügyi szabályozás hatására;
– a belső ellenőrzés szervezettségére és hatékonyságára.
23. Ellenőrzések típusai:
a) átfogó-, téma-, cél- és utóellenőrzés:
– átfogó ellenőrzés keretében kell a vizsgált szervnél meghatározott időszak alatt végzett szakmai feladatok és a költségvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzését elvégezni;
– témaellenőrzést kell tartani, ha adott feladatot egy időben több költségvetési szervezetnél, szervezeti egységnél indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni;
– célellenőrzést kell végezni, ha a költségvetési szervnél, a szervezeti egységnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé;
– utóellenőrzést kell tartani, ha valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata;
b) az ellenőrzés irányulhat szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára:
– hatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni annak megítélésére, hogy a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmény elérhető;
c) az ellenőrzés lefolytatható előzetesen, egyidejűleg vagy utólagosan
– előzetes ellenőrzésnek minősül az az ellenőrzés, amelyet a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően, valamint az, amelyet a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el;
– egyidejű ellenőrzés az az ellenőrzés, amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni;
– utólagos ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt ellenőrzés.
Az ellenőrzés tervezése
24. A hivatali egységek és a minisztériumi szervek miniszteri ellenőrzését a minisztérium éves ellenőrzési tervében, valamint a Hivatal munkatervében kell tervezni. Az ellenőrzési tervet a Hivatal vezetője készíti el és terjeszti fel jóváhagyásra a belügyminiszterhez a tárgyév január 15-ig. A helyettes államtitkárok által tárgyévre tervezett ellenőrzéseket – negyedéves bontásban – a Hivatal részére január 5-ig meg kell küldeni.
25. A Hivatal vezetője indokolt esetben kezdeményezi a jóváhagyott terv módosítását, a hivatali egységek és a minisztériumi szervek soron kívüli ellenőrzését vagy vezetőjének beszámoltatását.
26. A Hivatal munkaterve (éves ellenőrzési terve) tartalmazza
a) a rendvédelmi szakmai és a költségvetési ellenőrzéseket;
b) a naptári évben átfogó ellenőrzésre kijelölt hivatali egységeket és minisztériumi szerveket, tevékenységi köröket;
c) az egyes szakmai ellenőrzések ütemezését és jelentősebb határidőit;
d) az ellenőrzés formáját és terjedelmét, a beszámoltatás fórumát és tárgyát;
e) az egyes szakmai ellenőrzések indokait és célját;
f) a költségvetési ellenőrzések típusait.
27. A Hivatal munkaterve jóváhagyásának és módosításának, a befejezett ellenőrzések alapján szükséges intézkedések meghatározásának jogát a belügyminiszter, közigazgatási államtitkár gyakorolja.
28. A helyszíni vizsgálatot – eltérő utasítás hiányában – annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal korábban szóban, vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, vagy az általa kijelölt személynek.
29. A minisztérium jóváhagyott éves tervében szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására részletes ellenőrzési programot kell készíteni. Az átfogó ellenőrzés programját a KEF, az átfogó ellenőrzés részprogramjait az ellenőrzésben részvevő szervezeti egységek készítik és vezetőik hagyják jóvá. Az ellenőrzési tervben nem szereplő vizsgálat programját a belügyminiszter vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt szervezeti egység állítja össze és a belügyminiszter vagy a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
30. A belügyminiszter vagy az államtitkárok által elrendelt cél- és témavizsgálatok ellenőrzési programját – átruházott hatáskörben – a hivatalvezető hagyja jóvá.
31. Téma- és utóellenőrzés programját az ellenőrző szervezet készíti és vezetője hagyja jóvá.
32. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell az alábbiakat
a) az ellenőrzési szervezet megnevezését;
b) az ellenőrzendő szerv megnevezését;
c) az ellenőrzés témáját, célját;
d) az ellenőrzés típusának megjelölését;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
f) az ellenőrzés részletes feladatait;
g) az ellenőrizendő időszakot;
h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint a vizsgálatvezető megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást;
i) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét;
j) a kiállítás keltét;
k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.
33. Az ellenőröket (ideértve a külső szakértőket is) megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a Felügyeleti Főosztály, illetve a KEF vezetője ír alá. Az ellenőr megbízólevelének tartalmaznia kell
a) a „ Megbízólevél” megnevezést;
b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát;
c) az ellenőrzés helyére az ellenőrzési programra való utalást;
d) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését;
e) a megbízólevél érvényességét;
f) a kiállítás keltét;
g) kiállításra jogosult aláírását, a bélyegző lenyomatot.
34. Az ellenőrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékítéletet, következtetéseket, megállapításokat írásba kell foglalni. Az írásba foglalás formái
a) ellenőrzési jegyzőkönyv;
b) ellenőrzési részjelentés;
c) ellenőrzési jelentés;
d) összefoglaló ellenőrzési jelentés.
35. Az összefoglaló jelentést az ellenőrzés helyszíni vezetője – eltérő döntés hiányában – köteles megküldeni az ellenőrzött szerv, illetőleg a felettes központi rendvédelmi szerv vezetőjének, akik az ellenőrzés megállapításaira 8 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehetnek. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról a Hivatal vezetője dönt, döntését indokolni köteles.
36. Az észrevételezett összefoglaló jelentést miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésre a Hivatal vezetője terjeszti elő. A felterjesztésben javaslatot tesz az ellenőrzési jelentés megtárgyalásának fórumára – ha indokolt – a résztvevők körére, az ellenőrzés megállapításai nyomán szükséges intézkedésekre, azok végrehajtásának ütemezésére.
37. A szerv vezetőjének beszámoltatásával végrehajtott ellenőrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza.
III.
Vegyes rendelkezések
38. A kizárás szabályai:
a) az ellenőrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenőrzött szerv vezető beosztású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, élettársát, volt házastársát, továbbá akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható;
b) az ellenőr a kizárási okot közvetlen vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenőrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról a Hivatal vezetője dönt.
39. Az ellenőrzés helyszíni vezetője az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt hivatali felettese (szolgálati elöljárója):
a) az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően meghatározza a konkrét ellenőrzendő témaköröket;
b) az ellenőrzés időtartamától függően, rendszeres időközönként beszámoltatja a csoportok vezetőit, indokolt esetben az egyes ellenőröket az ellenőrzés részmegállapításairól;
c) az ellenőrök részére konkrét ellenőrzési feladatokat határozhat meg, az ellenőrző csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok működését;
Az utasítást a 36/2005. (BK 21.) BM utasítás 3. a) pontja hatályon kívül helyezte, 2005. november 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás