2003. évi CX. törvény
2003. évi CX. törvény
a regisztrációs adóról1
Az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása érdekében, figyelemmel az állam intézményvédelmi kötelezettségére a környezetvédelem terén, a személygépkocsik és a lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezésére az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1)2 E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén.
(2) Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.
2. § E törvény alkalmazásában
1.3 forgalomba helyezés: a gépjármű
a) belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,
b) átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,
c)4 12. § a) pontjában meghatározott adómentességének megszűnése;
d)5 törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott adómentesség megszűnése;
2.6 átalakítás: a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül;
3.7 személygépkocsi: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapot alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót, a halottszállító kocsit és az e törvény szerinti motorkerékpárt;
4.8 új gépjármű: az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el;
5.9 muzeális jellegű gépjármű: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 14. pontjában meghatározott gépjármű;
6.10 nyilvántartásba vétel: a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti jármű nyilvántartásba vétele;
7.11
8.12 import: a gépjárműnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területén kívülről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon való bejuttatása;
9. Közösség területe: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 227. cikke szerinti terület;
10.13 motorkerékpár: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő gépjármű, valamint az a személygépkocsiként forgalomba helyezett négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege, valamint motorteljesítménye a KRESZ alapján motorkerékpárnak minősülő négykerekű gépjármű ismérveinek felel meg;
11.14 Közösségen belüli beszerzés: új gépjármű másik tagállamból történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása, ahol az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 154. § (2) bekezdése alapján történik;
12.15 importáló: az áfa-törvény szerinti importáló;
13.16 referencia gépjármű:
a) az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárművel azonos gyártmányú, típusú, változatú és kivitelű gépjármű, amelyet az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjármű forgalomba helyezésének időszakában új állapotban vezettek be a belföldi piacra, vagy
b) azonos gépjármű vagy arra vonatkozó adatok hiányában az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárműhöz az a) pontban felsorolt ismérveket tekintve hasonló gépjármű.
14.17
15.18 gépjárműflotta-üzemeltető: az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 50 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75% -a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.
Adókötelezettség19
3. §20 (1) Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése.
(2) Adókötelezettséget keletkeztet továbbá
a) a gépjármű importálása,
b) a gépjármű Közösségen belüli beszerzése,
c) a gépjármű átalakítása,
feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.
(3)21 Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.
Az adó alanya22
4. §23 (1) Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.
(2) Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.
(3) Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy.
(4) Ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a gépjármű tulajdonosa.
(5) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
(6)24 Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye Közösség területén kívül van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót, vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.) meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.
Adóelőleg fizetésére kötelezett személy
5. §25
Az adófizetési kötelezettség keletkezése26
6. §27 (1) Az adófizetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.
(2) Az adófizetési kötelezettség
a) a 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján,
b) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában,
c) a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetben az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában
keletkezik.
7. §28 (1)29 Az adót – a vámhatósághoz történt bejelentést követően – a 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanynak értékesítő, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, hogy az értékesítő belföldön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya. Az így megfizetett adó, mint más nevében és javára megfizetett összeg, nem tartozik bele a forgalomba helyezést megelőzően teljesített értékesítések, illetve az import áfa alapjába, feltéve, hogy az adó összegét az adót megfizető személy nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként szerepelteti. Nem része az adó az import, illetve a Közösségen belüli beszerzés áfa alapjának akkor sem, ha a 4. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti adóalany és a forgalomba helyezést saját nevére kezdeményező ugyanaz a személy. Nem tartozik bele továbbá az adó az áfa alapjába abban az esetben, ha a gépjármű e törvény szerinti átalakítása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.
(2)30
(3)31 Az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg.
Az adó összege
8. § (1)32 A vámhatóság az adót a gépjárművek egyes kategóriájában a melléklet alapján állapítja meg. Azon gépjármű esetében, amelyre az adót a melléklet II. részének figyelembevételével kell megállapítani, az adóalany – választása szerint – indítványozhatja az adó 10/A–10/G. §-okban foglalt különös szabályok szerinti megállapítását.
(2)33 Átalakítás esetén az átalakított gépjármű forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.
(3)34 Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles a vámhatóságnak megfizetni.
(4)35 Wankel-motoros személygépkocsi esetén a mellékletben szereplő besoroláshoz szükséges műszaki tulajdonságot a gépjármű műszaki adatlapján szereplő kamratérfogatának kétszeresével kell megállapítani.
Eljárási és adó-megállapítási szabályok
9. § (1)36 Az adót a vámhatóság állapítja meg (kivetéses adózás).
(2)37
(3)38 Import esetén az adót a vámhatóság a vámeljárás során állapítja meg.
(4)39 Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A közlekedési hatóság az átalakítási engedély kiadásakor, annak egy példánya megküldésével haladéktalanul értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról, közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított gépjármű hengerűrtartalmát, üzemanyag fajtáját és környezetvédelmi osztályba sorolását, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).
(4a)40
(5)41 A közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű alvázszámáról, gyártmányáról, típusáról és a motor egyedi azonosító jeléről, illetve kódjáról az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet a vámhatóságtól.
(6)42 A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a tárgyhónapban forgalomba helyezett, e törvény alkalmazásában személygépkocsinak és motorkerékpárnak minősülő gépjárművekről a vámhatóság részére adatot szolgáltat a következő tartalommal:
a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, motorszáma;
b) a forgalomba helyezés időpontja.
(7)43 Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos egyéb eljárásban az Air. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8)44 Adóigazgatási eljárásban képviselőként vámjogi képviselőként eljáró személy is jogosult eljárni.
(9)45 Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény tartalmazza.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályai46
10. § (1)47 Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik.
(2) Ha az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az adózó a vámhatóság által biztosított informatikai rendszert veszi igénybe, úgy egy regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus sémát tölt ki, majd ezt egy elektronikus azonosítással egybekötve benyújtja a vámhatósághoz.
10. §48
Az adó különös szabályok szerinti megállapítása49
10/A. §50 (1) Az adóalany az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás kezdeményezésekor nyilatkozhat arról, hogy indítványozza az adó különös szabályok szerinti megállapítását.
(2)51 Az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló indítvány (a továbbiakban: indítvány) írásban, az (1) bekezdésben említett nyilatkozattal egyidejűleg, de legkésőbb a nyilatkozat előterjesztésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vámhatóságnak. Az indítvány benyújtásával egyidejűleg az adóalanynak meg kell előlegeznie az adó különös szabályok szerinti megállapításának külön jogszabályban meghatározott díját (a továbbiakban: egyedi adó-megállapítás díja). Az indítvány megtételére és a díj megfizetésére vonatkozó határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(3) Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a melléklet II. részének táblázatában a gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma (a továbbiakban: gépjármű kora) szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét. A valószínűsítés alapjául szolgálhat különösen: a gépjármű gyártmánya, típusa, a megtett kilométerek száma, a motor típusa, a gépjármű műszaki és általános állapota, az első forgalomba helyezés idején a referencia gépjármű eredeti új belföldi árának és jelenlegi belföldi forgalmi értékének összevetése. A valószínűsítés megalapozottságát alátámasztó bizonyítékokat az indítványhoz csatolni kell.
10/B. §52 (1) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának, ha
a) a 10/A. § (1) bekezdésében említett nyilatkozattételre nem került sor, vagy
b) a 10/A. § (2) bekezdésében említett feltételek bármelyike nem teljesült, vagy
c) az indítvány nem tartalmazza a 10/A. § (3) bekezdése szerinti valószínűsítést arra vonatkozóan, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(2) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának akkor sem, ha az indítvány benyújtásának időpontjában a gépjármű kora elérte vagy meghaladta a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában meghatározott időtartamot.
10/C. §53 (1) Az indítványban valószínűsített tényállás tisztázása érdekében, ha az a gépjárműre vonatkozó műszaki, technikai ismérveket, illetőleg a kiválasztott referencia gépjárműre való hivatkozást tartalmaz, a vámhatóság megkeresi a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresés határideje az indítvány benyújtásától számított 15 nap.
(2) A szakhatóság a megkereséstől számított 15 napon belüli időpontra a gépjármű szemléjét elrendeli, és az adóalanyt és a vámhatóságot a szemle helyéről és időpontjáról értesíti. A szakhatóság – az indítványban foglaltak, valamint a gépjárműre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéb adatok alapján – a szemle befejezésétől számított 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást ad az indítványban valószínűsített tényállás alátámasztására megjelölt műszaki, technikai ismérvek, illetőleg a referencia gépjármű kiválasztásának megalapozottságáról.
10/D. §54 (1) A vámhatóság az indítványban foglaltak, illetőleg – a 10/C. §-ban meghatározott esetben – a szakhatósági állásfoglalás, valamint a rendelkezésére álló, e területre szakosított, a referencia gépjárműre vonatkozó, összehasonlító értékadatokat tartalmazó kiadványok, statisztikák alapján – figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott korlátra – becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét (a továbbiakban: egyedi mérték). Az egyedi mértéket a matematikai kerekítés szabályai szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(2) A vámhatóság a becslés során nem állapíthat meg a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában szereplő adótétel-csökkenés mértékénél magasabb egyedi mértéket.
(3) Az indítvány akkor megalapozott, ha az egyedi mérték meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(4) Megalapozott indítvány esetében a vámhatóság a melléklet I. része alapján meghatározott adótétel, valamint ezen adótétel és az egyedi mérték szorzatának különbségeként állapítja meg az adót.
10/E. §55 Nem megalapozott indítvány esetében, valamint a 10/B. §-ban említett esetekben a vámhatóság az adót a 8. § (1) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezés (a továbbiakban: általános szabályok) szerint állapítja meg.
10/F. §56 (1) A vámhatóság az elsőfokú adóigazgatási eljárás keretében dönt a megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díjának viseléséről is.
(2) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját az állam viseli, és a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik, ha az adó megállapítása a 10/D. § (4) bekezdése szerint történik.
(3) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az adóalany viseli, ha a vámhatóság az adót az általános szabályok szerint állapítja meg.
(4) Ha az egyedi adó-megállapítási díj megelőlegezésére sor került, de az adó különös szabályok szerinti megállapításának a 10/B. § szerint nincs helye, a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik.
(5) Az ezen alcím alatti elsőfokú adóigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele a 10/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat és indítvány előterjesztése közötti időtartam, illetve a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilatkozat megtételétől számított 15 nap.
10/G. §57 A vámhatóság adót megállapító határozata ellen a gépjármű tényleges értékcsökkenésének figyelmen kívül hagyására történő hivatkozással az az adóalany élhet jogorvoslati kérelemmel, aki (amely) az elsőfokú adóigazgatási eljárásban indítványozta az adó különös szabályok szerinti megállapítását. A 10/E. § szerinti esetben a döntésnek az adó különös szabályok szerinti megállapítása iránti indítványt elutasító és a díj viseléséről szóló rendelkezése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
11. §58
Adómentességek
12. §59 Az adót nem kell megfizetni
a) a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CD betűjelű különleges rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
b)60 I betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén
ba) a belföldön vásárolt és Magyarországon forgalomba nem helyezett jármű kivitelére,
bb) a belföldön forgalomba helyezett és átmeneti időszakra a forgalomból kivont jármű kivitelére,
bc) indokolt esetben a Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállítására,
bd) az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára,
be) a Magyarországon elvesztett, megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására,
bf) a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új jármű külföldre vitelének és a 30 napon belüli visszahozatalának esetére;
c) CD betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó, az a) pontban meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint
d) ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény szerinti adót meg kell fizetni;
e) muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.
Az adó visszaigénylése és törlése61
13. §62 (1)63 A forgalomba helyezés előtt megfizetett adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha
a) a gépjárművet – forgalomba helyezés nélkül – végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik;
b) a forgalomba helyezés előtt a gépjármű
ba) műszaki állapota miatt a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált;
bb) megsemmisülése vagy eltulajdonítása (ellopása, elrablása) miatt a forgalomba helyezése igazoltan ellehetetlenült;
c) a gépjármű forgalomba helyezése adómentes.
d)64 a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasította.
(1a)65 A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság
a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy
b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból
törli.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét
a) a Közösség területén kívüli területre történő kiszállítás, kivitel esetében a kiléptetést igazoló okmánnyal,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig
ba) saját fuvareszközzel történő kiszállításnál belső elszámolással,
bb)66 fuvareszköz igénybevétele nélküli kivitelnél a 12. § b) pontban meghatározott betűjelű rendszám visszajuttatásával,
bc) harmadik személy közreműködésével történő kiszállításnál nemzetközi fuvarlevéllel,
bd)67 a Közösség más tagállamában történő forgalomba helyezés esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv eredeti példányának bemutatásával
kell igazolni.
(3)68
(4) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározottakhoz képest a gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, újból adókötelezettség keletkezik.
(5)69 Ha a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsira kötött bérleti szerződés az abban foglalt bérleti időtartam lejártát megelőzően megszűnik, akkor a bérbe adott személygépkocsi után megfizetett adó és a szerződés lejárta alapján számított adó különbözetét az adóalany visszaigényelheti.
14. §70 (1)71 Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha az átalakítást követő forgalomba helyezéskor a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása jobb, mint az átalakítás előtti forgalomba helyezéskori környezetvédelmi osztályba sorolása.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a kérelemhez csatolni kell az átalakítás változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát.
Környezetvédelmi osztályba sorolás
15. §72 A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. fejezetének 2015. július 1. napján hatályos állapota szerint történik.
Módosuló jogszabály
16. §73
Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége74
16/A. §75 (1)76 A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek – 1 napon túli időtartamra – bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet szerinti adófizetési kötelezettség terheli.
(2)77 Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsik és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magyar fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja.
(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerződését – annak megkötésétől számított – 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére.
(4)78 A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, a bérlet időtartamát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt esetben a Kkt. 20. § (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő – elektronikus igazolást továbbít a rendőrség részére az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül.
Záró és átmeneti rendelkezések
17. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben és a 18. §-ban megfogalmazott eltéréssel – 2004. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően forgalomba helyezett gépjárművek esetén kell alkalmazni.
(2) A Kkt.-nek az e törvénnyel megállapított 9/B. §-ának (1) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.
18. § (1)79 2004. február 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget a Fat. 2004. január 31. napján hatályos előírásai szerint kell teljesíteni.
(2)80 A 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az Art. előírásai szerint kell teljesíteni.
(3)81 E törvény 2. §-ának 4. pontja és 11. §-ának (3) bekezdése a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4)–(7)82
19. § (1)83 A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót megfizette, de a személygépkocsit 2004. február 1. napjáig nem helyezték forgalomba, jogosult arra, hogy a személygépkocsi 2004. február 1. napját követően történő forgalomba helyezésekor a befizetett fogyasztási adót – a forgalomba helyezés időpontja szerinti általános forgalmi adó-megállapítási időszakáról készített általános forgalmi adó bevallásában – adókötelezettséget csökkentő tételként elszámolja.
(2)84 Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, aki az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a nevére szóló vámhatósági határozat alapján megfizette, de a személygépkocsit e törvény hatálybalépését követően helyezteti forgalomba. Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is, aki (amely) olyan, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsit helyeztet forgalomba, amelyről a vámhatóság – a vámeljárást kezdeményező, a fogyasztási adó alanyának kérésére – külön igazolta, hogy a személygépkocsit 2004. január 1. napja előtt hozták be belföldre, és a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a fogyasztási adó alanya megfizette.
(3)85
(4)86 A 14. § (1) bekezdése alapján az adó visszafizetése kizárólag olyan személygépkocsi átalakítása során történhet, amelynek a forgalomba helyezésekor az e törvény szerinti adót fizették meg.
20. §87 (1)88 Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az egyedi adó-megállapítás díját, valamint az annak megfizetésre vonatkozó egyéb eljárási szabályokat.89
(2)90
20/A. §91 A Mellékletnek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított II. részét a Módtv. hatálybalépését92 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
21. §93 A 2. § 3. pontjának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított módosítását az e módosítás hatálybalépését94 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
21/A. §95
22. §96
Melléklet a 2003. évi CX. törvényhez97
I. rész rész
Adótételek az egyes adókategóriákban
1. Adótételek személygépkocsik esetén
Adó- kate- gória |
A személygépkocsi műszaki tulajdonságai |
Adótétel |
||||
|
11-nél jobb |
9–11 |
5–8 |
4 |
4-nél rosszabb |
|
1. |
Otto-motoros személygépkocsi |
45 000 Ft/db |
180 000 Ft/db |
270 000 Ft/db |
360 000 Ft/db |
540 000 Ft/db |
2. |
Otto-motoros személygépkocsi |
65 000 Ft/db |
260 000 Ft/db |
390 000 Ft/db |
520 000 Ft/db |
780 000 Ft/db |
3. |
Otto-motoros személygépkocsi |
85 000 Ft/db |
340 000 Ft/db |
510 000 Ft/db |
680 000 Ft/db |
1 020 000 Ft/db |
4. |
Otto-motoros személygépkocsi |
135 000 Ft/db |
540 000 Ft/db |
810 000 Ft/db |
1 080 000 Ft/db |
1 620 000 Ft/db |
5. |
Otto-motoros személygépkocsi |
185 000 Ft/db |
740 000 Ft/db |
1 110 000 Ft/db |
1 480 000 Ft/db |
2 220 000 Ft/db |
6. |
Otto-motoros személygépkocsi |
265 000 Ft/db |
1 060 000 Ft/db |
1 590 000 Ft/db |
2 120 000 Ft/db |
3 180 000 Ft/db |
7. |
Otto-motoros személygépkocsi |
400 000 Ft/db |
1 600 000 Ft/db |
2 400 000 Ft/db |
3 200 000 Ft/db |
4 800 000 Ft/db |
8. |
A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezet- |
0 Ft/db |
||||
9. |
A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, vagy az 1.–8. kategória alá nem tartozó más személygépkocsi. |
76 000 Ft/db |
||||
2. Az adó összege motorkerékpárok esetén
Adókategória |
A motorkerékpár műszaki tulajdonságai |
Adótétel |
1. |
80 cm3-ig |
15 000 Ft/db |
2. |
81–125 cm3-ig |
50 000 Ft/db |
3. |
126–500 cm3-ig |
85 000 Ft/db |
4. |
501–900 cm3-ig |
180 000 Ft/db |
5. |
901 cm3-től |
230 000 Ft/db |
6. |
Elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok |
0 Ft/db |
II. rész rész
Az adó összegének meghatározása a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam
figyelembevételével
I. |
II. |
|---|---|
2-ig |
0,06 |
3–4 |
0,10 |
5–6 |
0,14 |
7–12 |
0,20 |
13–24 |
0,31 |
25–36 |
0,41 |
37–48 |
0,49 |
49–60 |
0,56 |
61–72 |
0,62 |
73–84 |
0,68 |
85–96 |
0,72 |
97–108 |
0,76 |
109–120 |
0,79 |
121–132 |
0,82 |
133–144 |
0,85 |
145–156 |
0,87 |
157–168 |
0,89 |
169– |
0,90 |
III.
I. |
II. |
2-ig |
4% |
3–6 |
8% |
7–12 |
16% |
13–18 |
24% |
19–24 |
32% |
25–30 |
40% |
31–36 |
48% |
37–42 |
56% |
43–48 |
64% |
49–54 |
72% |
55–60 |
80% |
61–90 |
87% |
91–120 |
94% |
121– |
100% |
A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. december 13.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 1. pontja a 2004: CI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 2. § 1. pontjának c) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 358. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXVII. törvény 46. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § 1. pont d) alpontját a 2011: XXXIV. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 2. pontja a 2004: CI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 2. § 3. pontja a 2018: XLI. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 4. pontja a 2005: CXIX. törvény 47. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 184. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
A 2. § 5. pontja a 2005: CXIX. törvény 47. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 184. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
A 2. § 6. pontja a 2004: CI. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 2. § 7. pontját a 2006: CIX. törvény 90. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § 8. pontja a 2004: CI. törvény 306. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 2. § 10. pontját a 2004: CI. törvény 78. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét a 2005: CXIX. törvény 47. §-a állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 184. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
A 2. § 11. pontját a 2004: CI. törvény 78. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 12. pontját a 2004: CI. törvény 78. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 27. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 2. § 13. pontját a 2007: CXXVI. törvény 358. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § 14. pontját a 2011: CLVI. törvény 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontja.
A 2. § 15. pontját a 2011: CLVI. törvény 56. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 72. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § előtti cím a 2004: CI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 2005: CLXIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 27. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 57. §-a iktatta be.
A 4. § előtti cím a 2004: CI. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a 2005: CLXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 27. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 4. § (6) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 64. §-a, a 2014: LXXIV. törvény 72. § 2. pontja, a 2017: CLIX. törvény 115. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. §-t a 2004: CXXXV. törvény 119. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. § előtti cím a 2004: CI. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 2005: CLXIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 27. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 7. § a 2004: CXXXV. törvény 116. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 118. § (7) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 7. § (1) bekezdése a 2005: CLXIII. törvény 25. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja, a 2013: CC. törvény 60. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a 2013: CC. törvény 60. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 359. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (2) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését a 2004: CI. törvény 82. § (2) bekezdése iktatta be, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni. Az (1) bekezdés a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdése a 2004: CI. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a 2004: CXXXV. törvény 118. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni. A (3) bekezdés a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a 2013: CC. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (4a) bekezdését a 2016: CIV. törvény 58. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 49. §-a.
A 9. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja, a 2013: CC. törvény 59. § 2. pontja és 60. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § új (6) bekezdését a 2005: CLXIII. törvény 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 27. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni. A (6) bekezdés a 2006: CIX. törvény 89. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: CLXIII. törvény 26. §-a. A 9. § (7) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 115. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (8) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 59. §-a iktatta be.
A 9. § (9) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 59. §-a iktatta be, szövege a 2016: XIII. törvény 127. §-a szerint módosított szöveg.
Az „Az elektronikus kapcsolattartás szabályai” alcímet (10. §-t) a 2023. évi LIX. törvény 47. §-a iktatta be.
A 10. § (1) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
A 10. §-t és a megelőző alcímet a 2016: CXXI. törvény 41. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/A. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be.
A 10/A. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/A. § (2) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 217. §-a szerint módosított szöveg.
A 10/B. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/C. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/D. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/E. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/F. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/G. §-t a 2007: CXXVI. törvény 360. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CC. törvény 60. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § a 2017: LXXVII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § b) pontja a 2019: CXV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 13. §-t megelőző alcím címe a 2020: CXVIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a 2008: LXXXI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 202. §-a alapján a rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adóvisszaigénylési kérelem benyújtása 2009. január 1. napján vagy azt követően történik.
A 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CC. törvény 59. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: CLVI. törvény 61. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (1a) bekezdését a 2020: CXVIII. törvény 24. §-a iktatta be.
A 13. § b) pont bb) alpontja a 2019: CXV. törvény 22. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját a 2011: CLVI. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (3) bekezdését a 2013: CC. törvény 60. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (5) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 61. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. §-t és alcímét a 2006: CIX. törvény 90. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXXI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 202. §-a alapján a rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adóvisszaigénylési kérelem benyújtása 2009. január 1. napján vagy azt követően történik.
A 14. § (1) bekezdése a 2013: CC. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 2012: LXIX. törvény 22. §-ával megállapított, a 2015: CLXXXVII. törvény 92. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 636. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLVI. törvény 62. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t a 2011: CLVI. törvény 62. §-a iktatta be.
A 16/A. § (1) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (2) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 72. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (4) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 76. §-ával megállapított, a 2013: CC. törvény 59. § 4. pontja, 60. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 636. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 636. pontja, a 2011: CLVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. § (4)–(7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 636. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a 2004: XII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. május 14-ét követően kibocsátott adóigazolások esetén kell alkalmazni; (3) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. február 1. napjától kell alkalmazni azzal, hogy ha a 2004. március 30. előtti rendelkezéseknek megfelelően a regisztrációs adót megfizették, akkor változatlanul a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerinti fogyasztási adó jár vissza.
A 19. § (2) bekezdése a 2004: XII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. május 14-ét követően kibocsátott adóigazolások esetén kell alkalmazni; (3) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. február 1. napjától kell alkalmazni azzal, hogy ha a 2004. március 30. előtti rendelkezéseknek megfelelően a regisztrációs adót megfizették, akkor változatlanul a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerinti fogyasztási adó jár vissza.
A 19. § (3) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 48. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (4) bekezdése a 2013: CC. törvény 59. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. §-t a 2007: CXXVI. törvény 362. §-a iktatta be, e módosító törvény 397. §-a alapján a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 244. §-a hatályon kívül helyezte.
A 20/A. §-t a 2011: XCVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A Módtv. 2003: CX. törvényre vonatkozó módosítása hatálybalépésének időpontja 2011. július 22.
A 21. §-t a 2013: CC. törvény 58. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. január 1.
A 21/A. §-t a 2016: CXXI. törvény 41. § (1) bekezdése iktatta be, a 2023. évi LIX. törvény 48. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 93. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXV. törvény 102. §-a.
A melléklet a 2006: CXXXI. törvény 32. §-ával megállapított, a 2011: XCVI. törvény 2. §-a, a 2011: CLVI. törvény 65. §-a, a 2012: CLXXVIII. törvény 77. §-a, a 2015: CLXXXVII. törvény 94. §-a, a 2016: CXXI. törvény 41. § (2) bekezdése, a 2018: XLI. törvény 119–120. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás