1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat

1. A koncepciónak, illetve a térségi fejlődésnek a társadalmi, a gazdasági és a táji rendszerek illeszkedésén és együttműködésén kell alapulnia.

2. A fejlesztések célja az ártér fokozatos reaktiválása, amely az ártéri ökológiai és vízrendszer-rehabilitálását jelenti egy, a táji adottságokra épülő tájgazdálkodási rendszer kiépítésével, amely magába foglalja az egészséges, mozaikos tájszerkezet helyreállítását és fenntartását.

3. A jövőben a táj- és vízhasználatnak egyaránt szolgálnia kell az éghajlatváltozásból, az ár- és belvízvédelemből, a vízháztartás kedvezővé alakításából származó stratégiai jelentőségű funkciók és feladatok ellátását, valamint a társadalmi-gazdasági degradációnak fenntartható fejlődéssé fordítását.

4. A szükséges táj- és vízhasználatváltás alapja a VTT által biztosított szabályozott vízkivezetési lehetőség.

5. Az árvízvédelmi célból elfogadott szabályozott vízkivezetést, ártér-reaktiválást úgy kell megvalósítani, hogy a víz továbbvezetésével, szétosztásával csökkenjen az árapasztó tározás okozta kár és a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az ártér alkalmas területeinek gravitációs vízellátása az ökológiai és tájgazdálkodási rendszerek számára.

6. Az ökológiai rendszerek között stratégiai jelentőségük alapján meg kell valósítani a természetes erdők helyreállítását, ökológiai szerepüknek megfelelő fenntartását, területük olyan arányra növelését, amely már lehetővé teszi az ártéri élőrendszer egészséges működését.

7. A tájgazdálkodási rendszert a táji rendszerek működési sajátosságai szerint kell kialakítani, a táj térszintjei és a rehabilitálandó vízrendszerek által meghatározott élőhelyek potenciális haszonvételei, ezek piaci lehetőségei, a helyi társadalom képességei és szándékai, valamint az országos érdekű stratégiai jelentőségű funkciókat elismerő kifizetési rendszer alapján. A tájgazdálkodás-váltást a kellő óvatosság és fokozatosság elve alapján árapasztó, illetve tájgazdálkodási mintaterületeken kell elkezdeni, a helyi társadalom közreműködésével.

8. A táji alkalmasság szerint meghatározott agrárgazdálkodási váltásnak az ártér magasabban fekvő, kedvezőbb agráradottságú területein a piaci követelmények mellett elsősorban a termelés helyi társadalmat és környezetet érintő károkozásának megszüntetését kell jelentenie.

9. A térségi fejlődés egyéb ágazatai az eddigiekhez hasonlóan a népesség megtartást, a jövedelemszerzés lehetőségét és az életminőség javulását kell szolgálják, ezen belül kiemelt jelentősége van a tájhasználatváltás mellett a népesség összetételét is figyelembe vevő oktatási, képzési integrációs és szociális programoknak, valamint a tájgazdálkodáson alapuló termékfeldolgozási, szolgáltatási és turisztikai fejlesztéseknek.

10. A víz jelenléte és az ártér sajátos helyzete következtében kiemelt figyelmet kell fordítani a vízminőség-védelemre, talajvédelemre, szennyvíz- és hulladékártalmatlanításra, beleértve a vízgyűjtőn történő nemzetközi együttműködést is.

1. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Az FVM Nemzeti Vidékfejlesztési Terve (NVT) tartalmazza a 2004 és 2006 közötti mindazon intézkedéseket, amelyek segíthetik a VTT-vel érintett területek harmonikus fejlesztését, a térségek népességmegtartó képességét. Az NVT intézkedések célprogramjainak pénzügyi táblázatai tartalmazzák a tervezett EU forrásokat, a hazai társfinanszírozást, valamint a támogatás intenzitását. Az NVT keretében tervezett intézkedések közül a következők biztosíthatnak jelentős hozzájárulást a VTT megvalósításához:

– agrár-környezetgazdálkodás;

– kedvezőtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlátozás alá eső területek kezelése;

– mezőgazdasági területek erdősítése.

2. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programja (AVOP)

Az operatív program keretében a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban prioritáson belül az erdőgazdálkodás korszerűsítése intézkedéssel a nem mezőgazdasági területek erdősítése támogatható.

A vidéki térségek fejlesztése prioritáson belül tervezett beruházási jellegű fejlesztési lehetőségek is jelentős hozzájárulást jelenthetnek a VTT végrehajtásához:

– mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztési intézkedésen belül a mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodási fejezet, melynek tervezett támogatásai a következők:

= öntözőrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások,

= öntözővíz-szolgáltató (vízbeszerzés, -ellátás, -tározás, -szállítás, -szétosztás, kormányzás) létesítmények építése, bővítése, korszerűsítése,

= vízkárelhárítás létesítményeinek kollektív beruházásai,

= belvízkárok megelőzése, csökkentése, a mezőgazdasági termelés biztonsága és a vizek és vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérése és megőrzése érdekében mezőgazdasági célú vizek és vízilétesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása;

– a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése intézkedés lehetővé teszi az agrártevékenységek diverzifikációjának, a tájspecifikus, minőségi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának támogatását.

3. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE)

A VTT által biztosított állandó vízpótlási lehetőség kedvezni fog a vízgyűjtőn lévő tógazdaságok vízhiány miatti instabil üzemeltetésének biztonságossá tételében, és lehetővé teszi a többlet vízbázisra alapozott új tógazdaságok építését, melynek támogatására az EU HOPE alapjából lesz lehetőség.

1.1. Ha a földtulajdonosok vállalják, hogy a tározó kialakítását követően, az alkalmazható gazdálkodási rendszert betartva – meghatározott támogatás mellett – művelik a területet, annak hasznosítására elsődlegesen ők jogosultak.

1.2. Ha a földtulajdonosok nem szándékoznak élni az előzőekben vázolt lehetőséggel, részükre a Nemzeti Földalap (NFA) mindenkori piaci árakon vásárlási, illetve cserelehetőséget ajánl több helyszín megjelölésével.

1.3. Amennyiben az érintettek ezzel a lehetőséggel sem kívánnak élni, akkor lehet kisajátítást alkalmazni; az így kisajátított földek hasznosításáról az NFA gondoskodik.

1.4. A tározó létesítményeinek és műtárgyainak megvalósításához szükséges területeket (amennyiben azok nem az állami tulajdonú földekre épülnének), az NFA vásárlással vagy cserével szerezze meg és csak végső esetben kerüljön sor a területek építési célú kisajátítására.

2. A földtulajdonosokat egyszeri kompenzáció illeti meg, amelynek fedeznie kell a területnek az árvíz visszatartására szolgáló rendelkezésre állása, a hasznosítás részleges korlátozása miatt a földtulajdon értékében előálló értékcsökkenést.

3. A földtulajdonosokat – kárenyhítési kötelezettségük mellett – az árapasztó tározónak árvíz-szabályozási célból történő igénybevételével okozott kárért teljes kártalanítás illeti meg.

4. Az állandó vízborítású területek kijelölésénél az öblözetek komplex öntözési és belvízi elvezetési feladatainak meghatározására fokozott figyelmet kell fordítani.