1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozat
1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozat
a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójáról
2003.11.28.
A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi határozatot hozza:
1. A Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepcióját a melléklet szerint elfogadja.
2. A Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójában foglaltak megvalósításának elősegítése érdekében a környezetvédelmi, a természetvédelmi, a vízügyi, a turisztikai, a kulturális örökségvédelmi, illetve az egyéb – területfejlesztést is érintő – pályázatok kiírásakor és elbírálásakor figyelembe kell venni a koncepcióban megfogalmazottakat, illetve a koncepció alapján elkészülő fejlesztési programban szereplő feladatokat és programokat.
Felelős: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, belügyminiszter, oktatási miniszter, nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: folyamatos
3. Az Országos Területrendezési Tervvel, az érintett megyék területrendezési terveivel, valamint a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójával összhangban gondoskodni kell a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének kidolgozásáról.
Felelős: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2004. december 31.
4. Az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezze a Velencei-tó–Vértes Fejlesztési Tanácsnál az elfogadott koncepció alapján kidolgozandó középtávú fejlesztési program elkészítését.
Felelős: az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2003. december 31.
5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Melléklet az 1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozathoz
A Velencei-tó –Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciója
(2002–2012)
(2002–2012)
A fejlesztési koncepció a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet alábbi településeire, illetve területeire terjed ki:
a) Alcsútdoboz, Baracska, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Gárdony, Gyúró, Kajászó, Kápolnásnyék, Lovasberény, Martonvásár, Nadap, Oroszlány, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Pusztavám, Sukoró, Szár, Tabajd, Tordas, Vál, Várgesztes, Velence, Vereb, Vértesacsa, Vértesboglár, Vértessomló, Zichyújfalu, Zámoly települések teljes közigazgatási területe, továbbá
b) Mór város 81. sz. főúttól északkeletre eső közigazgatási területe;
c) Szárliget, Tatabánya települések közigazgatási területének Vértes hegységben kijelölt helyi természetvédelmi területe, valamint
d) Magyaralmás, Székesfehérvár, Seregélyes települések közigazgatási területének a Velencei-tó vízgyűjtőjére eső részei.
I. Alapvető célok
1. A Velencei-tó–Vértes térség természeti-táji, kulturális környezet – mint turizmust vonzó értékek – megőrzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel összehangolt továbbfejlesztése, továbbá az ország nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettségeinek maradéktalan betartása a kiemelt térségben.
A kiemelt üdülőkörzet legnagyobb vonzerejét a természeti, táji és kulturális értékek adják. A kiváló adottságok közül legfontosabbak a Velencei-tó fürdésre, vízi sportolásra kiválóan alkalmas vízfelülete, a gyalogos, lovas, kerékpáros túrázásra alkalmas Vértes és Velencei-hegység, a történelmi és kulturális emlékhelyek, az Európában egyedülálló, sajátos karakterű, változatos és vonzó táj és egészséges környezet. A fejlesztés egyik alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése.
A Velencei-tó–Vértes kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, illetve fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. A ,,fenntartható fejlődés'' elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó–Vértes térség egyrészt, mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen.
2. A turisztikai kapacitás minőségi fejlesztése, az üdülőkörzet turisztikai versenypozíciójának megőrzése, a hazai és nemzetközi turizmus igényes fogadási feltételeinek fejlesztése, az európai normák szerinti kiegészítése.
A Velencei-tó vízgyűjtő területére ma elsősorban a kisigényű és alacsony fajlagos költéssel járó turistaforgalom a jellemző. Ugyanakkor az igényes idegenforgalom fogadásának potenciális adottságai igen jók. A természeti értékek az ökoturizmus számára vonzóak és hozzáférhetővé tehetők; az elmúlt évek vízi sport és horgász rendezvényei nemzetközi vonzást gyakoroltak és hagyományt teremtettek. Növekedett a kiemelt térség ismertsége.
Az eddig végrehajtott infrastruktúra-fejlesztések olyan bázist teremtenek, melyekre alapozva a hiányzó alapinfrastruktúrák relatív alacsony ráfordítással pótolhatók és ezzel a térségben az igényes idegenforgalmi kapacitást bővítő tőkebefektetések vonzóvá tehetők. Ezért a hosszú távú fejlesztés másik alapvető célja az igényes turisztikai fogadási feltételeket megteremtő alap- és speciális infrastruktúrák teljes körű kiépítése.
II. A fejlesztés irányelvei
A fejlesztés alapvető céljainak megvalósítása érdekében az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:
1. A ,,fenntartható fejlődés'' elve szerint a térség terület-felhasználásában az ökonómiai és ökológiai egyensúlyt biztosítani kell, a természeti értékek, védett természeti területek érintettsége esetében a természetvédelem prioritása mellett.
2. A fejlesztések során a térségen belül a fejlettség területi különbségeinek enyhítésére kell törekedni.
3. A fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy azok hozzájáruljanak az állandó népesség életkörülményeinek (munkalehetőségek, az ellátás színvonalának, a környezet minőségének) javításához. A turisztikai és természetvédelmi célú fejlesztések egyben a településekben élők érdekeit is szolgálják.
4. Különös gondot kell fordítani a térségre jellemző más tájegységektől megkülönböztethető sajátos táj- és települési karakter megőrzésére.
III. A koncepció prioritásai, stratégiai programok
A. A Velencei-tó vízminőségének megőrzése, a vízkészlet-gazdálkodás javítása
A Velencei-tó az üdülőkörzet arculatának meghatározó természeti, táji, turisztikai értéke. Megőrzése érdekében alapfeladatnak kell tekinteni a Velencei-tó biztonságos vízkészlet-gazdálkodásának megoldását, biológiai egyensúlyának fenntartását, a vízminőség védelmét, javítását, a környezeti, a természeti és táji értékeinek megőrzését.
Az elmúlt évtizedek során megvalósított fejlesztési tevékenység keretében az üdülési érdekek, szempontok érvényesítése mellett sikerült megőrizni a természeti, táji és ökológiai értékeket is. A mederszabályozási munkák hatására – a tó nyugati felét kivéve – megszűnt a korábbi mozaikos jelleg, nagy szabad vízfelületek jöttek létre és nőtt a vízmélység.
A Velencei-tavat csakúgy, mint az összes tavat és állóvizet az eutrofizálódás fenyegeti. A tó vízminőségi állapota a külső-belső tápanyag, elsősorban a foszfor terhelés függvénye. A tápanyag terhelési mérleg alapján megállapítható, hogy a szennyvíz eredetű tápanyag terhelés mértéke elhanyagolható. A tó vízminőségi állapotát meghatározó terhelés gyakorlatilag a lefolyás által közvetített és nem pontszerű forrásokból ered. Miután a terhelés jelenleg nem számszerűsíthető, a mérési hálózat kiterjesztésére és rendszeres adatértékelésre van szükség a foszforterhelés folyamatos meghatározásához. A tavon a 90-es évek elején megjelent (kisebb-nagyobb mennyiségben) egy olyan kékalga faj, amely toxint is termelhet. Ez a tény fokozott ellenőrzést és szükség esetén beavatkozást igényel. Továbbra is törekedni kell a tisztított szennyvizek más vízgyűjtőre való kivezetésére, ahol erre a topográfiai lehetőségek adottak.
A.1. A Velencei-tó vízháztartási viszonyainak stabilizálása
A Velencei-tó és vízgyűjtője vízkészlet-gazdálkodásának érdekében biztosítani kell, hogy a tó szabályozott vízjátéka a lehető legnagyobb biztonsággal feleljen meg az üdülés igényeinek és az ökológiai elvárásoknak, a szélsőségesen magas és a kritikusan alacsony vízszintek egyaránt elkerülhetőek legyenek. Ennek érdekében továbbra is össze kell hangolni a Velencei-tó és tározói üzemeltetési és fenntartási feladatait. El kell érni, hogy 2005-ig a vízgyűjtő vízkészletének takarékos hasznosításával és a vízszintszabályozó létesítmények összehangolt üzemeltetésével a Velencei-tó vízszintje és vízminősége nagy biztonsággal feleljen meg az elvárásoknak. Ennek keretében felül kell vizsgálni a természet- és környezetvédelem, valamint az idegenforgalom szempontjait is figyelembe vevő, a tó és tározóinak közös üzemeltetési szabályzatát. A Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében a pátkai és a zámolyi tározók megfelelő műszaki állapotának megőrzéséért Tározó Felújítási Programot kell készíteni, amelynek összhangban kell lennie a Víz Keretirányelv eszközeivel, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervvel.
A.2. Part- és mederszabályozási feladatok, nádgazdálkodás
A korábbi fejlesztési tevékenység eredményeként a keleti tórészen Dinnyéstől a Szúnyog-szigetig – a Madárvártához tartozó rövid szakasz kivételével – a part- és mederszabályozási munka befejeződött, azonban a partvédőművek felújítását, korszerűsítését folytatni kell. A partfalfelújítások során lehetőség szerint törekedni kell a rövid lidós, fövenyes partszakaszok kialakítására, fokozottan kell figyelembe venni a minőségi üdülési, turisztikai igények kielégítését. Szilárd burkolatú partvédőmű építése a továbbiakban nem indokolt. A part menti területek természetközeli állapotának megőrzésére, a túlzott beépítések megakadályozására, illetve a művelésből kivonásra fokozott figyelmet kell fordítani.
A jövőben a mederszabályozási kotrásokat elsősorban az üdülési igények, másodsorban a növényi tápanyagokban és szerves anyagokban dús mederüledék eltávolítása indokolják.
A kotrási munkák végrehajtásának alapvető feltétele a zagyelhelyezés lehetővé tétele. Az elvégzendő kotrási munkák zagytér térfogatigénye megköveteli, hogy a Velence és Cserepes sziget állami tulajdonban maradjon.
Évente el kell készíteni a nádgazdálkodás üzemtervét és ez alapján, amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik, rendszeres nádaratást kell végrehajtani. A nádgazdálkodást megalapozó felmérést és nádértékelést ötévente el kell készíteni, a következő értékelés időpontja 2004.
A.3. Kül- és belterületi vízminőség-védelmi vízrendezések
A Velencei-tóba összesen 54 állandó, illetve időszakos vízfolyás torkollik, amelyek jelentős része belterületi vízelvezető árok. A szennyezések a vízgyűjtőről, valamint a településekről ezeken a vízfolyásokon jutnak a tóba, különösen a nagy intenzitású, gyors lefolyású csapadék események idején. A tó vízgyűjtőjén a korábbi meliorációs programon belül az állami tulajdonú vízfolyások 80%-ban, a társulati kezelésű vízfolyások 55%-ban, a külterületi üzemi jellegű árkok 90%-ban, a belterületi árkok viszont csak 15–20%-ban kerültek rendezésre. A csak részben elvégzett beruházások következtében a Velencei-tó közvetlen környezetében megjelentek a vízfolyások elhanyagoltságából eredő problémák.
Az elmaradt vízrendezési beruházásokat pótolni kell elsősorban a belterületi szakaszokon, de fel kell újítani a külterületi vízrendezési létesítmények nagy részét is. Ennek keretében:
– a vízgyűjtőn található közcélú vízfolyások hordalék visszatartó hatásának növelését meg kell vizsgálni,
– a vízgyűjtőn található halastavakon, horgásztavakon és egyéb tározókon vizsgálni kell szűrőtározók és egyéb hordalék visszatartó vízminőség-védelmi tározók kialakításának lehetőségét,
– figyelemmel a már meglévő befogadók hordalék- és vízminőség-védelmére el kell készíteni a vízgyűjtőn található települések vízrendezési tervét,
– el kell készíteni a vízgyűjtőn található települések helyi vízkárral veszélyeztetett területeinek mentesítési tervét,
– be kell fejezni a Dinnyés–Kajtori-csatorna rekonstrukcióját,
– vízminőségi- és talajvédelmi célból erdő, gyep és fasor telepítését kell végrehajtani a tó menti és a vízfolyások menti területeken,
– a Velencei-tó vízgyűjtőjén a vízfolyások közvetlen környezetében (100–500 m-es sáv) folyamatosan ellenőrizni kell a művelési ág változásokat,
– a vízfolyások mentén, figyelemmel a potenciális szennyező forrásokra és a belterületi szakaszokra, biológiai védősávot kell kialakítani,
– felül kell vizsgálni és szükség esetén fel kell újítani a Pátkai és a Zámolyi tározó mentén telepített erdősávokat, erdőket,
– a Velencei-tó vízgyűjtőterületének állapotfelmérésre alapozva el kell készíteni a vízminőség-védelmi akcióprogramot, amely meghatározza az elvégzendő feladatokat és azok végrehajtási sorrendjét.
A.4. Vízminőségi talajvédelmi célú erdő, gyep és fasor telepítése
A Velencei-tó vízgyűjtőjén a vízfolyások közvetlen környezetében (100–500 m-es sáv) folyamatosan ellenőrizni kell a művelési ág változásokat, illetve a vízfolyások, tározók és tó érdekében talajvédelmi támogatásokkal szabályozni kell a művelési ágakat.
A vízfolyások mentén, figyelemmel a potenciális szennyező forrásokra, a belterületi szakaszokra biológiai védősávot kell kialakítani. A kialakítás során különös tekintettel kell lenni a hullámtere, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltakra.
A Pátkai tározó mentén a telepített erdősávok teljes felülvizsgálatát és felújítását, a Zámolyi tározó mentén pedig a telepített erdők szükség szerinti ápolását, illetve újratelepítését kell előirányozni.
A.5. Csatornázás és szennyvíztisztítás a Velencei-tó vízgyűjtő területén
A Velencei-tó parti üdülőterületek szennyvíztisztító és szennyvízelvezető rendszer főművi fejlesztése érdekében a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet kijelölte a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket, valamint vízgyűjtő területén lévő települések listáját.
Ez alapján a tóparti és vízgyűjtő területen lévő települések szennyvízelvezetése és megfelelő tisztítása továbbra is elsődleges feladat, összhangban a 25/2002. (II. 27.), illetve a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletekkel. Ennek megfelelően a következő intézkedések szükségesek:
– 2006-ra az agárdi regionális szennyvíztisztító telep kapacitását 12 400 m3/d-re kell bővíteni.
– Sukoró teljes település szennyvízcsatornázásához a szükséges regionális szennyvízátemelőket és a hozzájuk tartozó főművi szennyvízcsatornákat ki kell építeni.
– Pákozd település regionális szennyvízelvezető rendszerbe történő bekapcsolásához a Velencei-tavat Ny-ról megkerülő főművek kiépítését el kell végezni. Ebbe a főműrendszerbe kerül bekapcsolásra Dinnyés településrész is.
– A Velencei-tó parti települések szennyvízelvezetését és tisztítását végző Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető Rendszert tovább kell fejleszteni.
– A Velencei-tavi szennyvízelvezető főművekhez közvetlenül kell csatlakoztatni Nadap, Vereb, Pázmánd települések szennyvízelvezető rendszerét.
– Önálló szennyvízelvezető rendszert kell kiépíteni, illetve továbbfejleszteni Csákvár, Lovasberény és Pátka települések esetében.
– A Velencei-tó vízgyűjtő területén lévő egyéb települések szennyvízcsatornázásának fejlesztése érdekében a szennyvízcsatornára történő rákötések számának növelésére ösztönzési rendszert kell kidolgozni.
– Szorgalmazni kell az agárdi és csákvári szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap hasznosítását komposztálásra, illetve mezőgazdasági hasznosításra.
A.6. A Velencei-tó vízgyűjtőjének hulladékgazdálkodással összefüggő feladatai
A regionális hulladékgyűjtés a térségben megoldott. A fejlesztés irányvonalát a szelektív hulladékgyűjtést előtérbe helyezve kell meghatározni.
A potenciális, illetve létező szennyező források megszüntetése érdekében:
– A strandok higiénés létesítményeinek fejlesztése szükséges.
– A mezőgazdasági majorok, illetve volt majorok rendszeres ellenőrzése szükséges. Az ellenőrzésnek, állattartó telepek esetén a telepen képződő trágya kezelésére és ártalmatlanítására kell kiterjednie, ipari üzem esetén a levegő-, a zaj- és talajszennyezés felmérésére, illetve a keletkező hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására figyelmet fordítani.
Összhangban a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben megfogalmazottakkal:
– Sürgősen fel kell számolni a vízgyűjtő területén működő illegális hulladéklerakó helyeket.
– A Pénzverő-völgyi kommunális szemétlerakóban meg kell akadályozni az illegális ipari – esetenként veszélyes – hulladékok elhelyezését.
– A lezárt hulladéklerakó helyeket mielőbb rekultiválni kell.
– Fel kell számolni az engedély nélküli folyékony hulladéklerakást.
– Gondoskodni kell a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról.
– Fel kell számolni az engedély nélkül működő dögkutakat.
A.7. Tudományos kutatás, vízminőség-ellenőrzés
Az utóbbi években rendkívüli mértékben csökkent a Velencei-tóval kapcsolatos kutatási tevékenység, ezért a tó vízminőségének megóvása, javítása érdekében feltétlenül szükséges a kutatási tevékenység hatékonyságának növelése. A térségre el kell készíteni a középtávú kutatási tervet, amelyben a részkutatások tárgya az alábbi témákra kell, hogy irányuljanak:
– a Velencei-tó és vízgyűjtője vizeinek minőségállapot felmérése,
– a tó külső és belső tápanyagterhelése és terhelési mérlegének összeállítása,
– a meglévő kutatási eredmények szintetizáló értékelése,
– a vízhasználatokat befolyásoló algásodás okainak és következményeinek folyamatos vizsgálata,
– a tó növényi állományának időszakos biológiai kutatása, vizsgálata,
– a Velencei-tavi vízrajzi atlasz korszerűsítése.
A Vízminőségi Monitoring keretében jelenleg 21 mérőponton történik a felszíni vizek minőségének ellenőrzése, azonban a meglévő rendszert felül kell vizsgálni és a Víz Keretirányelv előírásait figyelembe véve kell korszerűsíteni. A rendszert úgy kell megújítani, hogy az lehetővé tegye egy olyan vízminőségi észlelő, mérő és értékelő rendszer létrehozását, amely biztonságosan követi és előrejelzi a térség ökológiai állapotváltozásait, és megbízható adatok szolgáltatásával elősegíti a változások által igényelt beavatkozások meghatározását.
B. Az észak-vértesi térség turisztikai fejlesztéséhez szükséges környezeti állapot javítása
Az észak-vértesi térség környezetminőségi állapotának javítása a térség turisztikai fejlesztésének alapvető feltétele. A környezetminőség állapotának javítása érdekében:
– mérsékelni kell a turisztikai fejlesztést fékező levegőszennyezés mértékét mind a meglévő ipari üzemek, mind a közlekedés, mind pedig a kommunális fűtés okozta kibocsátások tekintetében,
– tételesen regisztrálni kell az idegenforgalmat befolyásoló szennyezések forrásait,
– a szennyező források érdekeltjeinek bevonásával támogatni kell a mérséklés lehetőségeinek kidolgozását és végrehajtását,
– támogatni kell a természeti környezetben fekvő tavak vízminőségének biztosítása érdekében a tavak környezetének rendezettségét, az erdei pihenő jellegű szolgáltatásokat, a tavak mederállapotának ellenőrzését, vízháztartásának fenntartását, öntisztuló képességük növelését,
– támogatni szükséges a felhagyott bányatelepek, bányák természetvédelmi szempontú tájrendezését, ezen belül állapotfelmérésüket, területük és infrastruktúrájuk idegenforgalmi célra történő hasznosítását, vagy természetes állapotra történő visszaállítását (Oroszlány, Vértessomló, Pusztavám, Gánt).
C. A kiemelt üdülőkörzet természeti, környezeti, táji és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése
A kiemelt üdülőkörzet vonzerejének központi eleme, meghatározó tényezője a Velencei-tó, amelyhez szervesen kapcsolódó és védelemre érdemes természeti, táji értékek tartoznak, továbbá a települések legtöbbjében található olyan kulturális érték, melyeknek megőrzése és fejlesztése az ott élők érdekein túl idegenforgalmi vonzerőt is képviselnek.
Ezek megőrzése érdekében:
– el kell készíteni a kiemelt térség természeti értékeinek komplex felmérése és az értékek részletes összegyűjtése érdekében a védett tájak, természeti területek revitalizációs programját,
– bővíteni kell a Vértes Tájvédelmi Körzetet, ki kell alakítani továbbá a Velencei Tájvédelmi Körzetet és a Zámolyi-medence helyi jellegű természetvédelmi területet,
– a védett kastélyparkok természeti értékeit fel kell mérni, a védelemre érdemes parkokat, kastélyparkokat védetté kell nyilvánítani, és a folyamatos fenntartásukról gondoskodni kell,
– gondoskodni kell az ökológiai folyosók, vizes élőhelyek megőrzéséről, fejlesztéséről,
– az üdülőkörzet természeti-táji adottságainak védelme mellett a tájképi látványok megőrzését, illetve rekonstrukcióját is biztosítani kell (pl. szőlőkultúrák védelme, környezetkímélő extenzív állattenyésztés támogatása, fásítások, tájsebek eltüntetése),
– támogatni kell a hagyományok védelmét, élővé tételét. Felkutatásuk, nyilvántartásba vételük révén biztosítani kell az idegenforgalom számára is vonzó, ma még élő népszokások (a rendezvények, a népi kézművesség, a kézműipar, a történelmi emlékhelyek, a települések értékes településrészei, épületei) továbbélését, turisztikai termékké fejlesztését;
– el kell készíteni a kiemelt térség védett ingatlan kulturális örökségi értékeinek védelmi és fejlesztési programját.
D. A minőségi követelményeknek, európai normáknak megfelelő turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése
Az alapinfrastruktúra fejlesztésében az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek, különösen a közmű- és a hírközlési hálózatok, gázellátás kiépítésében. A régió megítélését, fogadóképességét azonban a szállásférőhelyek általában alacsony száma és színvonala, a ,,rossz idő''-létesítmények, közművek, utak hiánya hátrányosan befolyásolja. Ezért a legfontosabb feladat az alapinfrastruktúra még hiányzó, a korábbi központi fejlesztési programokban előirányzott, de még ki nem épített elemeinek megvalósítása, illetve az ellátási színvonal javítása, az európai normákhoz történő igazítása.
D.1. Szállásférőhelyek fejlesztése
Ennek érdekében:
– fel kell számolni a Velencei-tó környékén a szállásférőhelyek minőségi hiányosságait,
– a térség északi (vértesi) részén, a szállásférőhely, szállodahiányos területeken az új, családias hangulatú, az idegenforgalmi vonzerőhöz kapcsolódó szállodák, panziók, nyaralótelepek építését szükséges ösztönözni,
– a Velencei-tó környéki, a 60–70-es évek során épült szállodák felújítása érdekében támogatási módszereket kell kidolgozni, meg kell vizsgálni a pályázati lehetőségeket,
– ösztönözni kell a falusi turizmust és az ökoturizmust elősegítő szállásférőhelyek kialakítását célzó fejlesztéseket.
D.2. ,,Rossz idő''-, ellátó- és szolgáltató létesítmények
Ezek fejlesztése érdekében:
– az állapot- és igényfelmérés után elsősorban fedett és nyitott létesítmények építését, a potenciálisan meglévő kastélyok, kúriák, pincék átalakítását, a kulturális és szórakoztató létesítmények építését, a sport, a kulturális rendezvények és a passzív pihenést, továbbá a gasztronómiát szolgáló létesítmények kialakítását, illetve fejlesztését kell ösztönözni,
– a Pákozd-Sukoró arborétum területét bővíteni kell az ismeretterjesztés, oktatás, vendéglátás létesítményeivel, az arborétum komplex kirándulóprogrammá való fejlesztése érdekében,
– az ellátó, szolgáltató létesítmények és hálózatok minőségi fejlesztésére különös hangsúlyt kell fektetni,
– elő kell segíteni az egészségügyi ellátás turizmust segítő létesítményeinek fejlesztését, új egészségturisztikai szolgáltatásokkal, illetve kapacitásnöveléssel.
D.3. A műszaki infrastruktúra fejlesztése
D.3.1. Közlekedésfejlesztés
Ennek keretében támogatni kell a közlekedési infrastruktúra turizmust segítő hálózati és pontszerű fejlesztéseit.
– Az M7 autópálya fizetőssé válása miatt a martonvásári és gárdonyi-velencei elkerülő szakaszokat a 7. sz. főúton meg kell építeni.
– A tömegközlekedést javítani kell. Meg kell teremteni, hogy minden település közvetlen kapcsolatot kapjon a megyeszékhely, Székesfehérvár felé. Javítani kell a Velencei-tó körüli, valamint a Velencei-tó–Vértes térség közötti közúti tömegközlekedést.
– Javítani kell a települések közötti közlekedési kapcsolatokat. A térség települései között, valamint a nem parti települések és a Velencei-tó között a települések turisztikai együttműködésének javítása érdekében a közúti kapcsolathiányokat meg kell szüntetni. (Ilyen hiányzó kapcsolatok: Pákozd–Pátka; Pátka–Zámoly; Vereb–Vál–Gyúró–(Pusztazámor); Vértesboglár–Alcsútdoboz; Csákvár-Vértescsaba; Szár–Bodmér; Mór–Csókakő–Csákberény; Oroszlány–Vértessomló–Várgesztes; Oroszlány–Pusztavám; Sukoró–Nadap–Pázmánd; 8116. sz. út–Sukoró vízparti területei M7-es alatt.)
– Külön turisztikai jelentősége van a jelenlegi földutakból kialakuló Csákvár–Gánt–Csákberény–Csókakő–Mór útirányú borútnak. A jó borturisztikai adottságok következtében további borutak kialakítása kívánatos.
– A teljes üdülőkörzet biztonságos kerékpárút hálózatát meg kell oldani. A kerékpáros utak térségen belüli rendszerét csatlakoztatni kell az országos külső hálózathoz (pl. Balaton irányába). A Velencei-tó körüli, korábban tervezett önálló kerékpárút kiépítését folytatni kell.
– A Velencei-tavi vízi közlekedést a meglévő kikötői infrastruktúrák rekonstrukciójával, illetve a járatok rendszeresebbé tételével az idegenforgalmi igényekhez igazodva fejleszteni kell. Javítani kell a déli és északi part üdülőterületei közötti összeköttetést.
– A csákvári, felhagyott volt szovjet használatú katonai repülőtér sportcélú (vitorlázó repülőtér) hasznosítását a természetvédelmi követelményekkel összhangban kell megoldani.
– A területekre érkező autós turisták számára az idegenforgalmi központoknál, a turistautak indulási pontjainál további kultúrált kialakítású, megfelelő kapacitású parkolókat kell létesíteni.
D.3.2. Közműfejlesztés
– A Velencei-tó környékén a 90-es évek elejétől a vízellátás tekintetében az igények és a szolgáltatott vízmennyiség egyensúlyba került. Az üdülőövezet ivóvízellátás helyzete jónak mondható, az ellátottság meghaladja a 90%-ot. Jelenleg a tó É-i oldalán lévő településeknél (Pákozd, Sukoró) a nyári csúcsidőben előfordulnak átmeneti vízhiányok. Ezek elkerülése a Rákhegy-Székesfehérvár ivóvíz távvezeték kiépítésével oldható meg.
– A Velencei-tó és vízgyűjtője területén kívül is meg kell oldani a Váli-völgy és a Szt. László-patak völgyi települések szennyvízelvezető és tisztító rendszerének kiépítését. A már csatornázott Által-ér vízgyűjtő területére eső településeken el kell érni, hogy a szennyvízbekötések száma teljes körű legyen.
– A megújuló energiaforrások és egyéb autonóm közműrendszer használatának ösztönzése érdekében meg kell vizsgálni, hogy milyen megújuló energiaforrások jöhetnek számításba
D.3.3. Hulladékgyűjtés és kezelés
– Intézkedni kell a belterületi határ menti területek, továbbá a külterületi idegenforgalmi célpontok hulladékmentesítéséről és a kommunális hulladék kezeléséről.
– A környezetkímélő hulladék elhelyezéséről gondoskodni kell, így meg kell oldani a pontszerű illegális hulladéklerakók felszámolását, rekultiválását, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, hulladékudvarok létesítését, a szippantott szennyvizek ártalmatlanítását, a veszélyes hulladékok, ipari hulladékok szakszerű kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását.
E. A minőségi követelményeknek megfelelő speciális turisztikai infrastruktúra fejlesztése
A kiemelt üdülőkörzet sajátos környezeti adottságainak megfelelő speciális turisztikai infrastruktúrák minőségi követelményeknek megfelelő fejlesztése a térség sajátos turisztikai arculatának kialakítását segíti elő. Ennek érdekében:
– az új és még meglévő, még beépítetlen üdülőterületek terület-előkészítésével, a termálközpontok fejlesztésével, továbbá a falusi üdülés feltételeinek javításával meg kell teremteni, illetve bővíteni kell a gyermekes családok által is igénybe vehető szolgáltatásokat,
– fejleszteni kell a strandok kapacitását és színvonalát,
– össze kell hangolni a gárdonyi és a velencei termálfejlesztési lehetőségeket, mind a strandok, mind pedig a tervezett gyógyászati központok tekintetében,
– javítani kell a falusi turizmus feltételeit,
– az ifjúság egészséges szabadidő-eltöltése érdekében, a környezetkultúrára, a természet- és sportszeretetre nevelő turisztikai infrastruktúrák létrehozása szükséges ifjúsági üdülési bázisok fejlesztésével, felújításával,
– javítani kell az igényes amatőr sportolás feltételeit, elsősorban a vízi sportolás, a természetjárás, a lovas turizmus és a téli sportok infrastrukturális feltételeinek javítása révén,
– támogatni kell a természetvédelmi oktatóbázisok, bemutatóhelyek, tanösvények, erdei iskolák, turistaházak kialakítását, felújítását, fejlesztését;
– fokozni kell a menedzser és incentive-turizmus feltételeinek javítását, a rekreációs központok kialakításával, a konferencia-, bor-, és gasztronómiai turizmus infrastruktúrájának fejlesztésével.
F. A települési környezet és a humán infrastruktúra minőségi turizmust elősegítő fejlesztése
A térség turisztikai versenypotenciáljának megőrzése megkívánja, hogy a települési környezet színvonala emelésre, a humán infrastruktúra minősége pedig javításra és bővítésre kerüljön. Ennek érdekében:
– az esztétikus települési környezet kialakításának céljából településenként környezetjavító programokat kell kidolgozni,
– egységes tájékoztató jelrendszert kell kialakítani,
– ösztönözni kell a zöldfelületek minőségjavító fejlesztését,
– ki kell alakítani a településeken belül a környezetkímélő ipari ágazatok településének feltételeit,
– növelni kell a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságát,
– a meglévő közbiztonsági koncepcióhoz illeszkedően ki kell dolgozni a térség közbiztonsági stratégiáját, és létre kell hozni a terület sajátos feladatainak elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi intézményrendszert (vízi rendészet, rendőrségi szervezetek hálózata, megfelelő kommunikáció működtetése, természetvédelmi őrszolgálat működtetése),
– a kiemelt üdülőkörzet turizmussal foglalkozó lakosai számára a turisztikai szakmai oktatást, a nyelvi képzést és a képzésekben való részvételt ösztönözni szükséges,
– a marketing koncepció elkészítése, a tanácsadási hálózat szervezése, és az ismeretterjesztő propaganda kiadványok készítése révén javítani kell a turisztikai marketing színvonalát,
– ösztönözni kell a társadalmi szervezetek és azokat kiszolgáló műszaki hálózatok létrehozását,
– támogatni szükséges az olyan civil szervezeteket, információhálózatokat, melyek a turisztikai fejlesztési programokban felvilágosító, ismertető tevékenységet végeznek, továbbá kiállítások rendezésével, idegenforgalmi nyilvántartással, tájékoztatással, oktatással foglalkoznak,
– ösztönözni kell a minőségi turizmust elősegítő idegenvezető hálózat kiépítését,
– az idegenforgalmi tevékenységekhez kapcsolódó műszaki jellegű hibák gyors elhárítása és javítása érdekében ösztönözni kell a kiemelt üdülőkörzet területén működő hibaelhárítással foglalkozó vállalkozások támogatását,
– támogatni kell a településrendezési tervek, környezetvédelmi koncepciók készítését.
G. Természetkímélő mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése
Az idegenforgalmat megalapozó táji-természeti vonzerők védelmében, továbbá azok megőrzése, bővítése és fejlesztése érdekében gondoskodni kell:
– a környezetkímélő földhasznosítási struktúra létrehozásáról,
– a védelmi célokat érvényesítő környezetbarát termelési rendszerek elterjesztéséről,
– a Vértes és a Velencei-hegység szőlőkultúráinak védelme érdekében támogatni kell az új szőlőtelepítéseket és a szőlőműveléshez kapcsolódó rendezvények szervezését,
– védelmi célú erdőtelepítésekkel és az erdők vadállományának óvásával természetkímélő erdőgazdálkodás-fejlesztést kell megvalósítani,
– a szőlő- és bortermelés, valamint az idegenforgalom ellátását szolgáló egyéb helyi termékek előállításának ösztönzésével a tájjellegű mező-és erdőgazdasági termékek támogatását kell biztosítani,
– hagyományos, extenzív mezőgazdasági tevékenységek, fajták fenntartásáról, bemutatásáról, ezekből tájjellegű termékek előállításáról;
– környezetbarát erdőgazdálkodási módszerek támogatásáról;
– a hagyományos, munkaigényes erdei mellékhaszon-bevételek kiegészítő tevékenységként történő hasznosításáról;
– meg kell vizsgálni a Vértesi Natúrpark megvalósíthatóságának lehetőségét.
IV. A térségi fejlesztés forrásai
A koncepció célkitűzései a térség stratégiai és operatív programjai keretében valósulnak meg. A programok kidolgozásával egyidejűleg kell meghatározni a konkrét fejlesztések forrásait. A források között az alábbiak figyelembevétele lehetséges:
1. Állami támogatások
A. Az állam a központi költségvetési forrásokból közvetlenül támogatja:
– a nagy közlekedési infrastrukturális fejlesztéseket (autópálya, gyorsforgalmi utak, későbbiekben európai uniós források igénybevehetősége esetén társfinanszírozóként);
– a vízpart-rehabilitációval összefüggő kisajátításokat és kártalanítást;
– a közműfejlesztés állami főműveit;
– a Velencei-tó–Vértes térségében a víz-, a települési, a környezetvédelmi és a természeti értékvédelmi kutatásokat;
– a térségfejlesztési beavatkozások hatékonyságát megfigyelő monitoring fejlesztését és működését;
– a védett ingatlan kulturális örökség értékmentő beavatkozásait.
B. Az állam társfinanszírozóként a központi pályázati rendszereken keresztül támogatja:
– a vízminőség védelmével összefüggő legfontosabb beruházásokat;
– az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi beruházásokat;
– az időszakos vízhiány enyhítésére a Velencei-tó vízutánpótlását;
– a települési vízellátási és a csatornázási beruházásokat;
– a vállalkozások, az idegenforgalmi beruházások, a komplex szolgáltatások fejlesztését;
– az agrár ágazat fejlesztését;
– az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházásokat;
– a kulturális örökség védelmével összefüggő beruházásokat;
– a védett ingatlan kulturális örökségfejlesztésével összefüggő beruházásokat;
– a minőségi turisztikai kapacitás fejlesztése érdekében az állami tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását;
– a vízminőség-védelmi vízrendezést;
– a tározó rekonstrukciós programot.
C. Az állam decentralizált formában támogatja:
– a térségi fejlesztési elképzelések megvalósítását a Közép-dunántúli régió, a Fejér megye és az érintett kistérségek rendelkezésére bocsátott forrásokból.
2. Helyi önkormányzati és vállalkozási források
– Az addicionalitás elvének megfelelően biztosítják a Kormány által jóváhagyott Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési koncepciójával összhangban központi költségvetésből támogatott beruházásokhoz a saját forrást.
– a hazai vállalkozói tőke befektetéseivel megvalósuló beruházások elősegítik a gazdaság fejlődését.
3. A nemzetközi szervezetektől elnyerhető források
– A környezetvédelmi célok megvalósításához ISPA források, valamint oktatási, képzési és intézményfejlesztési célok megvalósításához PHARE támogatások;
– SAPARD források az agráriumhoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó célok megvalósításához;
– az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a Strukturális Alapokból elnyerhető források.
V. A területfejlesztési intézmények együttműködése
Az érintett kistérségek, megyék és régiók együttműködése elősegíti a kiemelt üdülőkörzet fejlődését. Elengedhetetlen feltétele a fejlesztések végrehajtásának továbbá a települések közötti együttműködések fokozása, különösen a nagyobb volumenű, a térség egészét vagy egy-egy nagyobb részét érintő fejlesztések megvalósítása esetében.
Annak érdekében, hogy a Velencei-tó–Vértes Fejlesztési Tanács a fejlesztések érdekében egyre növekvő koordinációs feladatait el tudja látni, szükséges munkaszervezetének rövid távon történő megerősítése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás