114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet
114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet
az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről1
A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1972. évi 9. törvényerejű rendeletben foglalt kötelezettségekre, az alábbiakat rendeli el:
Országos Atomenergia Hivatal
1. § Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) alapvető feladata az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények normális és üzemzavari körülmények közötti biztonságával, a nukleáris veszélyhelyzetekkel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.
2. § (1) Az OAH a nukleáris biztonság elsődlegességének érvényesítése érdekében a jogszabályoknak alárendelten, függetlenül jár el, működését a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) tárcafelelősségétől függetlenül felügyeli.
(2) Az OAH főigazgatója feletti munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Jogállásuknál fogva a főigazgatót államtitkári, a főigazgató-helyetteseket pedig helyettes államtitkári juttatások illetik meg.
3. § (1)2 Az OAH hatáskörébe tartozik:
a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés, a nukleáris létesítmény baleset-elhárítási intézkedési tervének jóváhagyása
b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági és baleset-elhárítási felkészülésének ellenőrzése
c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése
d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése
e) az At. 11. §-ának (2) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszer meglétének ellenőrzése, vagy az OAH által kijelölt intézménnyel való ellenőriztetése
f) a nukleáris anyagok központi nyilvántartása és ellenőrzése
g) a radioaktív anyagok és készítmények központi nyilvántartása
h) a nukleáris export és import előzetes engedélyezése
i) a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint – a hatáskörébe utalt ügyekben – a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése, valamint a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése
j) a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatásfejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése
k) a radioaktív hulladékok országhatáron át való szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása
l)3 radioaktív anyagoknak a Magyar Köztársaság és EU tagállamok közötti szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása
m)4 az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése.
(2)5
(3)6 Az OAH a Szervezeti és Működési Szabályzatát az At. által meghatározott társhatóságoknak megküldi.
4. § (1)7
(2) Az OAH engedélyek feltételeit meghatározó és teljesülésüket ellenőrző vizsgálatok, valamint a hatósági munka megalapozását szolgáló tevékenység elvégzésére az OAH más intézményt is felkérhet, illetve kijelölhet.
(3) Az OAH jogosult az atomenergia bármely alkalmazójánál – hatáskörében – ellenőrzést folytatni.
4/A. §8 (1)9 A Kormány az OAH-nak
a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásában, valamint az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyására vonatkozó engedélyezési eljárásában,
b) az üzemelő nukleáris létesítmény átalakításának elvi engedélyezéséhez, valamint az átalakításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásában – ha az engedélyezett tevékenység megváltoztatja a nukleáris létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést –, valamint
c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezési eljárásában, a nukleáris berendezés tekintetében az üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásában, továbbá az üzemelő nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakítása, módosítása elvi engedélyezési eljárásában – ha az engedélyezett tevékenység a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitás-koncentrációját, fizikai-kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket –
a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget – a radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása kérdésében az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló jogszabályban meghatározottak szerint – szakhatóságként jelöli ki.
(2)10 A Kormány az OAH-nak a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásában, a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezésére irányuló eljárásában, valamint a radioaktív hulladékoknak és kiégett fűtőelemeknek a Magyar Köztársaság országhatárán át történő szállításának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezett tevékenység esetén biztosíthatók-e a tevékenységre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott biztonsági, személy- és vagyonvédelmi, őrzéstechnikai követelmények – az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány az OAH-nak a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezési, továbbá a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezési eljárásában – a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindítására előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
(4) A Kormány az OAH-nak a nukleáris létesítmények helykijelölésével, telepítésével, létesítésével, üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásában – a létesítmény polgári védelmi vizsgálata a lakosságra való veszélyessége tekintetében – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(5)11 A Kormány az OAH-nak a nukleáris létesítmény létesítési eljárásában az At.-ben meghatározott nukleáris létesítmény vonatkozásában a biztonsági övezet határának meghatározása során – a lakosságnak a nukleáris létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmének sugár-egészségügyi vizsgálata tekintetében – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát szakhatóságként jelöli ki.
5. § (1) Az OAH feladatkörébe tartozik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Alap) kezelése. Az Alappal rendelkező miniszter az OAH útján gondoskodik az Alap működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) Az OAH-nak az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége elkülönül az OAH hatósági tevékenységet végző szervezeti egységeitől.
6. § (1) Az OAH – Balesetelhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével – ellátja a számára külön jogszabályokban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat.
(2)12 Az OAH ellátja azokat a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és az illetékes hatóságra háruló feladatokat, amelyek az Európai Uniós tagságból, továbbá a külön jogszabályokkal kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről, a segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből és a kapcsolódó kétoldalú nemzetközi megállapodásokból erednek.
7. § (1) Az OAH feladata az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenység értékelése és összehangolása, a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása.
(2) Az OAH feladatkörébe tartozik az Európai Atomenergia Közösség, az Euratom kutatási-fejlesztési keretprogramjaiban való hazai részvétel összehangolása és a keretprogrammal kapcsolatos nemzeti kapcsolattartási pont feladatainak ellátása.
8. § Az OAH a hatáskörébe tartozó területen két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki, és tart fenn, továbbá összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő nemzetközi együttműködést. Ennek körében véleményezi a más minisztériumok és szervezetek által e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri – hatáskörét illetően – azok megvalósulását.
9. § (1) Az OAH feladatkörébe tartozik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Atomenergia Közösséggel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel folytatott együttműködés. Az OAH látja el az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat.
(2) Az OAH az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel gondoskodik
a) a nukleáris biztonsággal
b) a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek elhelyezésével
c) a nukleárisbaleset-elhárítással
d) a nukleáris anyagok fizikai védelmével
e) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával
f) az atomkárokért való felelősséggel
összefüggő – hatáskörébe utalt – nemzetközi, valamint az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos más kötelezettségek teljesítéséről.
(3) Az OAH feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú nemzetközi, valamint szakmai megállapodásokat köt.
10. § (1) Az atomenergia alkalmazása területén az OAH figyelemmel kíséri:
a) a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését, annak tapasztalatait
b) a nukleáris biztonsággal összefüggő műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat
c) a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését.
(2) Az OAH az (1) bekezdés szerinti tevékenységek alapján kezdeményezéseket tesz, javaslatokat alakít ki a szükséges intézkedésekre, jogszabályok módosítására, illetve megalkotására.
11. § (1)13 Az OAH hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos, a Kormány döntését igénylő előterjesztéseket – a miniszter egyetértésével – az OAH főigazgatója nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztések tervezetének közigazgatási egyeztetése az OAH feladata.
(2) Az At. hatálya alá tartozó ügyekben a Kormányhoz előterjesztés benyújtására jogosultak a Kormány ügyrendje szerinti egyeztetési eljárásban kötelesek az OAH véleményét – a miniszter által vezetett minisztérium véleményezésétől függetlenül – kikérni.
12. § (1)14
(2)15 Az OAH főigazgatójának az At. alapján az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról a Kormány és az Országgyűlés elé terjesztendő éves jelentése elkészítésében a feladatkörrel rendelkező miniszterek és központi közigazgatási szervek kötelesek közreműködni.
(3)16 Az éves jelentések és a 9. § (2) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó nemzetközi szerződések által előírt nemzeti jelentések előkészítése az OAH feladata.
13. § Az OAH tájékoztatást ad a közvéleménynek az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az alkalmazott biztonsági követelményekről.
14. § Az OAH költségvetése a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében önálló címként jelenik meg.
15. § Az OAH hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj kifizetése a ráfordított munkanapok szerint történik. Az OAH a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.
16. § (1) Az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács az atomenergia alkalmazása területén országosan elismert szakemberekből álló, legfeljebb 12 tagú testület. A Tudományos Tanács a korszerű tudományos eredmények figyelembevételével állást foglal a nukleáris biztonsággal, a sugárvédelemmel és a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő legfontosabb elvi és kutatási-fejlesztési kérdésekben. A Tudományos Tanács ügyrendjét maga határozza meg.
(2) A Tudományos Tanács elnökét és tagjait a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki, és menti fel.
(3) A Tudományos Tanács Titkársága az OAH keretében működik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell előirányozni.
Bírságolási jogkör
17. § (1) Az OAH bírságot szabhat ki az engedélyessel szemben jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése, vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén.
(2) A bírság összege legalább 50 ezer forint, de nem haladhatja meg
a) atomerőmű engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben az 50 millió forintot
b) egyéb nukleáris létesítmény engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben az 5 millió forintot
c) nukleáris létesítmény engedélyesével szemben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról rendelkező jogszabályokban írt kötelezettség megszegése miatt indult hatósági ügyben az 5 millió forintot
d) minden egyéb engedélyessel szemben az a)–c) pontokon túli egyéb hatósági ügyekben a 3 millió forintot.
(3)17 A (2) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha az engedélyben meghatározott követelmények megszegését más, a feladatkörében eljáró hatóság észleli, az OAH e hatóság kezdeményezésére folytatja le a bírságolási eljárást.
18. § A bírság összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, ezen belül különösen arra, hogy a szabályszegés vagy mulasztás folytán bekövetkezett-e rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár, továbbá milyen súlyú a biztonsági követelmények megszegése, vagy ismételt szabályszegés történt-e.
19. § A bírságot az OAH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett kiadási számlájára kell befizetni.
Atomenergia Koordinációs Tanács
20. §18 Az Atomenergia Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány által létrehozott testület, amely az At. alapján hatósági feladatokat ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervek tevékenységét hangolja össze az atomenergia alkalmazásának biztonsága, a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén. A Tanács koordináló tevékenységet lát el, ennek keretében javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít, továbbá elemzések készítését kezdeményezi.
21. § (1)19 A Tanács tagjai:
a) az OAH-t felügyelő miniszter,
b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
c) az agrárpolitikáért felelős miniszter,
d) a honvédelemért felelős miniszter,
e) az iparügyekért felelős miniszter,
f) a közlekedésért felelős miniszter,
g) a környezetvédelemért felelős miniszter,
h) az egészségügyért felelős miniszter,
i) a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter,
j) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter,
k) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke
által kijelölt, vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők. A Tanács elnöke az OAH főigazgatója.
(2) A Tanács ügyrendjét maga határozza meg, és a miniszter hagyja jóvá.
(3) A Tanács titkársága az OAH keretében működik. Az ehhez szükséges költségeket az OAH költségvetésében kell biztosítani.
Vegyes rendelkezések
22. §20
23. § (1) Ez a rendelet 2003. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2)21
A rendeletet a 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte 2011. augusztus 3. napjával.
A 3. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 298. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdésének új l) pontját a 155/2004. (V. 14.) Korm. rendelet 22. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti l) pont jelölését m) pontra változtatva.
A 3. § (1) bekezdés eredeti l) pontjának számozását a 155/2004. (V. 14.) Korm. rendelet 22. §-ának (1) bekezdése m) pontra változtatta.
A 3. § (2) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 299. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 43. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (1) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 43. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4/A. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4/A. § (1) bekezdésének záró szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 299. §-a, a 175/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4/A. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 297. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4/A. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 297. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdése a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 298. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 299. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 297. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 298. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 299. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 297. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 850. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 850. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás