1146/B/2006. AB határozat
1146/B/2006. AB határozat*
2008.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének hivatalból történő vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény egésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (1)–(2) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdésének sérelmére alapított indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
3. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
4. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének hivatalból történő vizsgálatára irányuló indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé. Az indítvány lényegi tartalma a következő:
1. Az indítványozó elsődlegesen az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Ptv.) közjogi érvénytelenségének megállapítását kérte. Az indítványozó állítása szerint a Ptv. megalkotásakor nem vették figyelembe az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) 9. § (1)–(2) bekezdését, valamint 10. § (1) bekezdését. Az Eitv. hivatkozott rendelkezései szerint ugyanis közzé kell tenni a jogszabály-előkészítő minisztérium vagy országos hatáskörű szerv honlapján az új jogszabályok tervezeteit, módosítás esetén pedig a módosítandó jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Ezen kívül – a véleményadásra nyitva álló határidő megjelölésével – biztosítani kell azt is, hogy a tervezetekre bárki véleményt nyilváníthasson. Az indítványozó szerint az Eitv. hivatkozott rendelkezéseivel ellentétes jogalkotás eredménye érvénytelen, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti. Ezen túlmenően az indítványozó szerint a jogszabálytervezetek elektronikus közzétételét kötelezővé tevő rendelkezések figyelmen kívül hagyása az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított információszabadsághoz való jogot is sértette.
2. Ezen túlmenően az indítványozó a Ptv. egészének megsemmisítését – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére hivatkozva – azzal az indokolással is kérte, hogy a Ptv. „az állam jogalkotói hatáskörével való visszaélésnek minősíthető”. Az indítványozó ezt azzal indokolta, hogy a Ptv.-ben foglalt adóemelésekre röviddel egy adócsökkentést tartalmazó módosítást követően került sor. Az indítványozó kérelmének indokolásaként továbbá a 9/1994. (II. 25.) AB határozatra hivatkozott.
3. Az indítványozó továbbá kérte az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Eitv. támadott rendelkezése rögzíti, hogy a minisztériumok, illetve az országos hatáskörű szervek nem kötelesek a fizetési kötelezettségekről szóló jogszabályok tervezeteinek elektronikus közzétételére. Az indítványozó azzal érvelt, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szabályozás „nem személyes adat alapján történő korlátozást jelent”, pedig a közérdekű adatok megismeréséhez való jog csak a személyes adatok védelmében lenne korlátozható. Ezért az indítványozó szerint „nincs megfelelő alkotmányos indokoltság” a korlátozás igazolására. Így az Eitv. e kifogásolt rendelkezése az Alkotmány 61. § (1) bekezdését, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot sérti.
4. Végül az indítványozó azt kérte, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság elutasítaná az előző kérelmét, akkor hivatalból eljárva állapítsa meg, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja az 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikkének 2. pontját sérti, és „nemzetközi szerződésbe ütközés okán alkotmánysértő”. Az indítványozó azt állította, hogy az Egyezmény hivatkozott rendelkezése, mely szerint az információk megismerésének szabadsága csak szűk körben korlátozható: az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti korlátozásra nem ad lehetőséget.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
2. Az Eitv. érintett rendelkezései:
„9. § (1) Közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő miniszter által vezetett minisztérium, tárca nélküli miniszter esetén a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban együtt: minisztérium) honlapján az egyeztetés állapotának megjelölésével
a) a jogalkotásról szóló törvény, valamint a kormány ügyrendje alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket,
b) a miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint
c) az a)–b) pontban megjelölt tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint közzétett törvénytervezet más törvény rendelkezéseinek legalább egyötöd terjedelmű módosítására irányul, a módosítani kívánt törvényt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve közzé kell tenni.
(3) Nem kell közzétenni
(...)
b) a fizetési kötelezettségekről,
(...)
szóló jogszabályok tervezeteit.”
„10. § (1) A jogszabályok előkészítése során – a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése érdekében – a jogszabály előkészítője a (2) bekezdés szerint biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó a Ptv. egészét ellentétesnek tartotta az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével. Indítványát azzal támasztotta alá, hogy a Ptv.-be foglalt adóemelésekre egy évvel az adócsökkentésről szóló módosítást követően került sor, s így az adóemeléseket megállapító törvény nem volt előrelátható, s ez sérti a jogbiztonság követelményét.
Az Alkotmánybíróság már többször rámutatott arra, hogy a jogbiztonság követelménye „a viszonylagos állandóság, a kiszámíthatóság követelményét fogalmazza meg”. [16/1996. (V. 3.) AB határozat, ABH 1996, 61, 69.] Ezzel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság 55/1994. (XI. 10.) AB határozatában kifejtette: „Mind a társadalom, mind a tudomány oldaláról egyre szélesebb körben fogalmazódik meg a stabilabb jogalkotás, a jog hosszú távú kiszámíthatóságának az igénye, az az igény, hogy különösen a polgárok gazdasági magatartását, alapvető jogait szabályozó, kötelezettséget megállapító, jogot korlátozó szabályok hosszabb távra tekintve is előreláthatók legyenek. Vannak törekvések arra, hogy egyes jogszabályok módosításának lehetőségét időben korlátozni kellene. Ennek jogi garanciáit a jogalkotásnak kell kimunkálnia. Az Alkotmánybíróságnak erre nincs felhatalmazása.” (ABH 1994, 296, 305.)
Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozatában azt a követelményt támasztotta a jogszabályok módosításával szemben, hogy azok „egyértelműen követhetőek és áttekinthetőek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára”. (ABH 2003, 74.) De elismerte azt is, hogy a jogalkotásnak rugalmasan kell követnie „a társadalmi viszonyok változását”, s a jogszabályok módosítását valamely „jogpolitikai megfontolás, célkitűzés” is indokolhatja. (ABH 2003, 74, 86.)
Az indítványozó a Ptv. egészét azért sérelmezte, mert az elfogadását megelőző évben megállapított, adózással kapcsolatos szabályok módosítását hajtotta végre. Az adójogszabályok esetében az évenkénti változtatás önmagában még nem alkotmányellenes. A Ptv. megalkotásával az adózásban bekövetkező változás önmagában véve nem sérti a jogbiztonságból származó kiszámíthatóság követelményét. Ezért az Alkotmánybíróság a Ptv. egésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a Ptv. egésze alkotmányellenességét – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének és 61. § (1) bekezdésének, valamint az Eitv. 9. § (1)–(2) bekezdésének és 10. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozó – hasonló indítvány alapján a 901/B/2006. AB határozatában már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Eitv. szerinti elektronikus közzététel elmulasztása törvénysértés. Ez azonban önmagában még nem ad elegendő alapot a megalkotott jogszabály, jelen esetben a Ptv. alkotmányellenességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben történő megállapításához. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy önmagában az Eitv. szerinti közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt az sem állapítható meg, hogy a kifogásolt jogszabály ellentétes az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítási és információszabadsággal. (901/B/2006. AB határozat, ABK 2007. november, 1158, 1161.)
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja alapján „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Ptv. egésze tekintetében res iudicata esete áll fenn, így az indítvány e része alapján indult eljárást megszüntette.
3. Az Alkotmánybíróság továbbá észlelte, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességét az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével összefüggésben a 901/B/2006. AB határozatban már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelme nem állapítható meg”. (901/B/2006. AB határozat, ABK 2007. november, 1158, 1162.) Ezért az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság az Ügyrend fentiekben hivatkozott 31. § c) pontja alapján megállapította, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében res iudicata esete áll fenn, mert a jelen indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Ezért Az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján indult eljárást megszüntette.
4. Az Alkotmánybíróság végül azt az indítványozói kérelmet vizsgálta, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja nemzetközi szerződésbe ütközését hivatalból eljárva állapítsa meg, mivel az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja nem felel meg az Egyezmény 10. cikke 2. pontjának.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § c) pontjában és 44. §-ában foglalt nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát hivatalból, illetve kizárólag az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, vagy személyek indítványára végezheti el.
Az Alkotmánybíróság a 4/1997. (I. 22.) AB határozatában, a fenti hatáskörben hivatalból történő eljárással kapcsolatban az alábbiakra mutatott rá:
„Az Abtv. 20. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az eljárás hivatalbóli kezdeményezése az Alkotmánybíróság kivételes hatásköre és a törvény 21. § (7) bekezdése alapján az 1. § c) és e) pontja szerinti eljárásokra vonatkozik. Eszerint az Alkotmánybíróság hivatalból indíthat eljárást jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére. Az Alkotmánybíróság hivatalbóli eljárási jogosultságának kötelező volta viszont sem az Alkotmány 2. §-ából, sem a 7. §-ából, sem 32/A. §-ából nem vezethető le, egyik alkotmánybírósági eljárás vonatkozásában sem.” (ABH 1997, 41, 47.)
A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy az indítványozó nem tartozik az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, illetve személyek közé az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § c) pontja alapján, a nem jogosulttól származó indítványt visszautasította.
Budapest, 2008. március 17.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró az alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Kukorelli István
alkotmánybíró helyett
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás