2003. évi CXVI. törvény

1. § A magyar gazdaság tartós növekedésének és a versenyképesség erősítésének elősegítése érdekében, a kormányzati szektor hiányának az adott évi költségvetési törvényben az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számított mutatója a bruttó hazai termék (GDP) 2004-ben 3,8%-át, 2005-ben 2,8%-át, 2006-ban 2,5%-át nem haladhatja meg.

2. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be.

(2) Az e törvény 16. számú mellékletében meghatározott tárgyévi kötelezettségvállalási keret-előirányzatok kifizetési előirányzataiból a tárgyévi költségvetési törvény 1. számú mellékletében nem szereplő összegeket a tárgyévet követő két év költségvetésében szükséges előirányozni.

(3) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén a 16. számú mellékletben az arra az évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. Kötelezettségvállalásra az érintett Operatív Program Irányító Hatósága egyetértésével kerülhet sor.

(4) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 17. számú melléklet mutatja be.

Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén a 17. számú mellékletben az arra az évre meghatározott uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Kohéziós Alap Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség.

Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásra a közlekedési projektek esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közreműködő Szervezete, környezetvédelmi projektek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közreműködő Szervezete egyetértésével kerülhet sor.

3. § (1) A több éven átnyúló kötelezettségek fejlesztési céljaiként az Országgyűlés a következő beruházásokat határozza meg:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb célkitűzéseket az Országgyűlés a 18. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

4. §²

5. §³ Az Országgyűlés a 2004. évi központi költségvetés

6. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 68. §-ában meghatározott hiteleinek 2004-ben érvényes kamatlába 6,78%.

8. § (1) Céltartalék szolgál

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók – legfeljebb 1000,0 millió forint összegben – a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – kötött megállapodás alapján, ha a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. MÁV Rt. EU-konform átalakításához történő hozzájárulás alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím előirányzat teljes mértékben felhasználásra került.

(3)⁴ Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében támogathatók a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, valamint a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás alapján.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.

9. § (1)⁵ Az ÁPV Rt. 2004. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona záró pénzkészletének összegét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, de a záró pénzkészlet nem haladhatja meg a 25 000,0 millió forintot.

(2)⁶ 2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.

(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.

(5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal, valamint I/1/d) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 2000,0 millió forinttal túlléphető.

(6) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(7)⁷

(8)⁸ Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatában, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rendet.

(9) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2004. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(10) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. részvényeinek 85%-át térítésmentesen átadja a Magyar Tudományos Akadémia részére 2004. március 31-i határidővel.

(11) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(12) Az ÁPV Rt. a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a privatizációs tartalék nyitó készpénz állományának legfeljebb felét felhasználhatja az e törvény 13. számú mellékletében részletezett – az I/1/d) és II/4. pontok szerinti előirányzatok nélküli – kiadások átmeneti finanszírozására. A privatizációs tartalék számlája és a hozzárendelt vagyon számlája között emiatt keletkező pénzmozgások nem érintik sem az e törvény 13. számú mellékletében szereplő kiadásokat, sem a privatizációs tartaléknak az e törvény 9. § (3) bekezdésében engedélyezett kiadásait. A privatizációs tartalék forrásait erre a célra legfeljebb négy hónapig, de maximum 2004. december 31-ig veheti igénybe az ÁPV Rt. A privatizációs tartalék készpénz állományának felhasználása esetén az igénybe vett összeg után az igénybevétel időtartama alatt esedékes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összeggel csökkennek az e törvény 13. számú mellékletének I. Kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások előirányzatai. A teljes csökkentés előirányzatok közötti felosztásáról a privatizációért felelős miniszter dönt.

(13)⁹ Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Nem kell az ÁPV Rt.-nek befizetnie a központi költségvetésbe a Postabank Rt. értékesítése kapcsán a Magyar Posta Rt.-től elszámolt 44 285,2 millió forint összegű osztalékot.

(14)¹⁰ A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.

(15)¹¹ Az ÁPV Rt. a Magyar Állam vállalkozói vagyonába tartozó, Budapest V. kerület, Erzsébet téren található, 24456/2. helyrajzi számú, Volánbusz pályaudvar elnevezésű ingatlant ellenérték nélkül átadja a kincstári vagyonba.

10. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

11. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.

(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.

12. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 2945,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.

(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.

(5) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(6) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

13. §¹² (1) A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő ingó tárgyi eszközeit és készleteit

(2) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában foglaltak az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyakra nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában foglaltak végrehajtása során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban – a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében – az átadott vagy megsemmisített vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell.

(4) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy az (1) bekezdés c)–d) pontja végrehajtásának szabályait rendeletben határozza meg.

(5) A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő, a külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai missziók használatában, külföldön feleslegessé vált ingó vagyont – a haditechnikai eszközök kivételével – külföldön értékesítheti. A külföldön lévő ingó vagyonra az (1) bekezdés e) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.

14. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutató intézményeit, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 2040,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.

(4) A Hírközlési Intézmények éves szinten – havi bontásban – 3000,0 millió forintot köteles befizetni a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.

15. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét

(3) A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.

(4) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.

(5) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 4000,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására az (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.

(7)¹³

(8) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételnek – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – a fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag beruházási célra.

16. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 50 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.

(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 106 800 forint.

(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege

(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 95 400 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel – 91 400 forint.

17. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletének 19–25., 26. a) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4–8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása a zárszámadás keretében az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik. A 8. számú melléklet I. része 1., 2., 4–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

18. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a X. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a X. fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XII. fejezet, 12. cím alatt meghatározott bevételek, a XII. fejezet, 10. cím, 2. alcím, 7., 10., 15. jogcím-csoport és az 5. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a XV. fejezet, 28. cím, 1. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 2. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 3. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XVI. fejezet, 11. cím alatt meghatározott bevételek, a XVI. fejezet, 10. cím, 8. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXII. fejezet, 31. cím alatt meghatározott bevételek, a XXII. fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport, 1. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXIII. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a XXIII. fejezet, 10. cím, 12. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál és a XXV. fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek, a XXV. fejezet, 5. cím, 6. alcím, 3. jogcím-csoport, 12. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételeknek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kiesésből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű előirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozását szolgáló előirányzatok (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 2. alcím) vonatkozásában a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó bevétel 50%-os mértékéig, a totó játékadójából származó bevétel 100%-os mértékéig, a sorsolásos játékok adójából származó bevétel 12%-os mértékéig. A befolyó bevétel működés támogatására nem használható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételét képezik az előirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati nevezési, eljárási díjak és késedelmi kamatok.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelőséggel.

(6) A beruházás-ösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

(7) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcím-csoport túlléphető. Az előirányzat terhére kizárólag az építési, kivitelezési tevékenységet megelőző, attól elkülönülő feladatok (tervezés, területszerzés, régészet, lőszer és robbanóanyag mentesítés, közműkiváltások) kiadásai számolhatók el. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcím-csoport javára a fejezeti kezelésű előirányzatokból a szükséges mértékben átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítást követően fennmaradt – átcsoportosítással nem fedezhető – többletigény céljára az előirányzat a Kormány jóváhagyásával léphető túl.

19. § A Turisztikai célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a végrehajtás részletes szabályait.¹⁴

20. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.¹⁵

21. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím 8. alcím 2. Vis maior tartalék jogcím-csoporton, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 34. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 17. §-a, illetve 34. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 17. §-a vagy 34. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

22. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 28. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

23. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11–17., 19–26. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 2., 4–8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2002. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2004. január 1-jétől beszedett

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi IIletékhivatal által beszedett (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illétékbevétel

(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2004. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2003. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede – nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada – tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

26. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.

27. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

29. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2), (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 21. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4–8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (6) bekezdés b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a 34. § (3) bekezdése szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást – a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

31. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcím-csoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

32. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

33. § (1)¹⁷ Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások (közvetlen termelői támogatások és piaci támogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2)¹⁸ A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői kifizetések céljaira felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2004-re vonatkozó EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői támogatások EU költségvetéséből nyújtandó összegét.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2004. március 16-áig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.

(4)¹⁹ A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői és piaci támogatást, valamint a közvetlen termelői támogatás központi költségvetés előirányzatából fizetett kiegészítését az igénylő akkor is igényelheti, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az igénylő köztartozásáról az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az MVH-t. A köztartozásnak megfelelő összeget az MVH a központi költségvetés előirányzatából fizetendő kiegészítő támogatásból vonja le és utalja át az állami adóhatóságnak. A jogosultat az ezzel csökkentett összeg illeti meg. A köztartozás megfizetéséről és annak időpontjáról az MVH köteles a kedvezményezettet tájékoztatni.

(5)²⁰ A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(6)²¹ A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió – a hitelfelvételtől számított két éven belül – nem térít meg az MVH útján, továbbá az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím terhére kell törleszteni, illetve teljesíteni.

(7)²² A jogosulatlan közvetlen termelői és piaci támogatások visszafizetése a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára történik, a bevétellel e kiadási előirányzat növelhető.

(8)²³ Az EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői és piaci támogatások árfolyam-különbözetének elszámolása a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára, illetve terhére történik.

34. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult:

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. § (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 133 827 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a)–d), 13–16. és 17. a), c) pontjában megállapított normatíva 48,0%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatások elszámolása – az előbbieké az önkormányzatokkal azonos számítási eljárások alapján – az Oktatási Minisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat.

(7) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i) támogatására fordítani.

(8) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.

(9) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.

(10) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55–80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan – a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlan-felújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.

(12) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat, a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

35. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2004. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása. Felhasználása a 2005. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

36. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2)²⁵ A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím). Ezen előirányzatnak a támogatásra jogosult alapítványok részére történő biztosításáról a hivatkozott törvény szerinti mértékben a Kormány gondoskodik.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.

37. § (1) A Kormány által 2004. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 5. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 37. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.

39. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott – éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján a MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.

(3)²⁶ Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 530 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

40. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

41. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2004. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2004. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

42. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

43. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Államilag támogatott agrárhitelek esetében a 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 400,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

44. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

45. § (1) A 37–38. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

46. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2004. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 3. Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.

47. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között e fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

48. § (1) A 6. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

(2)²⁸ a) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy az Egyszerűsített vállalkozói adó, valamint az Általános forgalmi adó és a Személyi jövedelemadó együttes előirányzata legalább 2 850 500,0 millió forintra teljesül.

(3)²⁹ a) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2605,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 834,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Vám- és importbefizetések előirányzata legalább 42 500,0 millió forintra és a Jövedéki adó előirányzata legalább 661 700,0 millió forintra teljesül.

49. § (1) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatokra tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 34. Védelmi felülvizsgálat célkitűzéseinek megvalósítása jogcím-csoport előirányzatból a fejezet más előirányzataiba, továbbá a fejezet intézményi címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a határozatában megjelölt központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek számára 2004. évben engedélyezze kiemelt előirányzatok közötti – az eredeti előirányzathoz képest történő – átcsoportosítást, ha a végrehajtott létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.

(3) A 8. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(4) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport és a 8. cím, 3. alcím, 29. jogcím-csoport, 12. Országos jelentőségű területfejlesztési programok jogcím előirányzat felhasználásáról az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 12. SAPARD támogatásból megvalósuló programok alcím, a 10. cím, 4. Fejezeti kezelésű szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. alcím, 1. Központosított bevételből működő támogatások jogcím-csoport előirányzat, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcím-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira – EU intézményfejlesztés, PHARE projekt – a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 1–10. címből átcsoportosítást hajthat végre.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcím-csoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi intézmények 2004. évi energiaáremelésből adódó többletterheinek kompenzációjára a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 58. Konszolidációs és reorganizációs feladatok ellátása, egészségügyi reform jogcím-csoporton a korábbi évek kiadásainak visszatérüléséből származó bevételeket a fejezet 10. cím, 2. alcím, 57. Intervenciós célelőirányzat jogcím-csoport, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat javára átcsoportosítsa, majd erről az előirányzatról a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 9. Intervenciós célelőirányzat fedezete jogcím-csoport javára pénzeszközátadást teljesítsen.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak támogatása jogcím-csoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. cím Művészeti intézmények előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze.

(15) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy évközben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Beruházás alcím, 14. Egyéb beruházási célok jogcím-csoport terhére.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 58. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 59. Lakóépületek energia-megtakarítási programja (iparosított technológiával készült lakóépületek energiakorszerűsítésére, felújítására) jogcím és a 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 61. Lakbértámogatási program jogcím előirányzatait egymás között átcsoportosítsa.

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a Sármelléki Repülőtér fejlesztési céljaira a beruházás-ösztönzési célelőirányzatból (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) év közben átcsoportosítást hajtson végre.

(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere kezdeményezése alapján, a belügyminiszter egyetértésével a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Kulturális feladatfinanszírozás alcím, 1. Kulturális célfeladatok jogcím-csoport terhére, az önkormányzati feladatellátást érintő támogatásokat a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím megfelelő jogcím-csoportjaira átcsoportosítsa.

(19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 10. Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása jogcím-csoport előirányzatról a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. Közmunkaprogramok támogatása alcím előirányzatára év közben átcsoportosítást hajtson végre.

50. § (1)³⁰ Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XX. Oktatási Minisztérium fejezeten belül az oktatási miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 8. EU integráció cím, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 12. Tartalékok cím, 15. Nemzeti Sporthivatal cím, 16. Sporttal kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok cím, a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2)³¹ Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. EU integráció cím esetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ugyanezen jogkört a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár, a 15. Nemzeti Sporthivatal cím és a 16. Sporttal kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok cím esetében a Nemzeti Sporthivatal elnöke útján gyakorolja.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) A 2. §-ban meghatározottak kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át.

Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.

(5) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(6) A felsőoktatási intézmények tárgyévi intézményi költségvetésük kiadási főösszegének 10%-os mértékéig hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely a költségvetési beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50%-át a szakmai felügyeletet ellátó fejezet éves beruházási forrásai terhére – az éves beruházási keret 33%-áig – átvállalhatja. A beruházási keret 33%-át meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

(7)³² A Kormány által meghatározott mértékben vállalható fizetési kötelezettség a SAPARD program keretében felhasználható, valamint az EMOGA Garancia Részlegéből támogatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseiből származó európai uniós támogatás és az ehhez kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegén túl.

51. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2004. évben 14 500 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2004. évben 6,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

52. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.

(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

53. §³³ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2004. január 1-jétől 17 100 forint, 2004. július 1-jétől 18 200 forint.

54. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2004. január 1-jétől 304 400 forint.

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2004. április 1-jétől 2000 forint.

(3) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2004. január 1-jétől 3000 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2004. január 1-jétől 304 400 forint.

56. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. § (8) bekezdése szerinti emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2004. évben – gyermekenként – 9750 forint.

(2) A Gyvt. 66/F. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – 12 000 forint/hó.

(3) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 105 000 forint/hó.

57. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege 2004. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.

58. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 511,7 millió forint fordítható.

59. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-ig 3900 forint/fő/hónap, 2004. szeptember 1-jétől 2004. december 31-ig 5000 forint/fő/hónap.

60. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 350 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 700 Ft/óra/fő.

(2)³⁴ A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az Fktv. 22. § (1)–(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.

61. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (3) bekezdése alapján az életjáradék összege 2004. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv., valamint a Korm. rendelet alapján a 2004. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

62. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítására szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról, valamint a felhasználás és folyósítás feltételeiről az alapító Országgyűlés – illetékes bizottságának javaslatára – határozatban dönt.

63. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 930,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

64. § (1) A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának gyorsítása érdekében a Munkaerőpiaci Alap 810,0 millió forintot köteles átadni a X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport javára. Ezen célelőirányzat felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza. Prioritásként kell kezelni a külön jogszabáIyban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a többi kistérségre jutó fajlagos támogatási mértéket.³⁵

(2) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (5) bekezdése alapján kötött megállapodásokban 2004–2006. évekre vállalt kötelezettségek teljesítéséről az érintett miniszterek gondoskodnak.

(3) A Regionális Fejlesztési Tanácsok (a továbbiakban: Tanácsok) a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott előirányzatok tekintetében a régió területfejlesztési koncepciója, illetve programja figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok alapján döntenek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról. Az elkülönített előirányzatok régiók közötti elosztásának elvét, nagyságrendjét, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A Tanácsok az alábbi – az előző évek döntésével, valamint az Európai Uniós társfinanszírozással le nem kötött – előirányzatoknak a teljes összege felett külön jogszabály szerint rendelkeznek döntési joggal:

XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím, 12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása jogcím-csoport,

XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztési program jogcím-csoport,

XXIV. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3., 2. jogcím Ifjúsági házak, klubok fejlesztése, jogcím-csoport,

XXIV. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3., 3. jogcím Játszótérfejlesztés jogcím-csoport,

XXIV. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 4. Ifjúsági szállások fejlesztése jogcím.

(5) A Tanácsok az alábbi – az előző évek döntésével, valamint az Európai Uniós társfinanszírozással le nem kötött – előirányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott összege felett rendelkeznek döntési joggal:

XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 58. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím-csoport,

X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport,

XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcím-csoport,

XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások jogcím,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás-ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoport,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 2. Turisztikai célelőirányzat jogcím-csoport,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 3. Kis- és középvállalkozói célelőirányzat jogcím-csoport,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. Útfenntartási- és fejlesztési célelőirányzat alcím,

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. Környezetvédelmi- és Vízügyi célelőirányzat alcím,

XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 5. cím, 6. Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok alcím.

XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím, 15. Közmunkaprogramok támogatása jogcím-csoport.

65. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások jogcím előirányzat terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatás jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2004. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatás jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2004. évet terhelő kiadásait is.

66. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ,,Munkanélküli ellátások'' és ,,Jövedelempótló támogatás'' előirányzatai, továbbá a ,,Bérgarancia kifizetések'' előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.

(3) Amennyiben a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételek meghaladják az eredeti előirányzat összegét, úgy a többletbevételt elsősorban a (2) bekezdés szerinti, előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok növelésére kell felhasználni.

(4) A (3) bekezdés szerinti túlteljesülés felhasználható a Munkaerőpiaci Alap egyéb kiadási előirányzatainak növelésére is, amennyiben az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok teljesítése elmarad az időarányostól.

(5) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(6) A Munkaerőpiaci Alap 2004-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 31 613,5 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatokra 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 15 120,0 millió forintot, valamint az aktív korúak rendszeres szociális segélyezésre 20 162,5 millió forintot ad át.

(7) A Munkaerőpiaci Alap 5567,4 millió forintot ad át a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából.

67. § (1) A Munkaerőpiaci Alap az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordítandó összes kiadás 75%-át fedezi.

(2) A 66. § (6) bekezdésében meghatározott, közcélú munkavégzés, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordított összes kiadással kapcsolatos éves elszámolást a központi költségvetés és a Munkaerőpiaci Alap között a 2004. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően, a 2004. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A keletkezett különbözet a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, illetve terheli.

68. § (1)³⁶ Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2004. évi

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

69. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2004. évi

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

70. § (1)³⁷ Az Országgyűlés az E. Alap 2004. évi

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

71. § A 69. § és a 70. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül

72. § (1)³⁹ A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoporton belül, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a háziorvosok racionális gyógyszerfelírásának ösztönzése céljából a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 223 743,3 millió forint éves előirányzat 90 százalékának megfelelő összeg, valamint a Magyar Államkincstár adatai szerint 2004. november 30-ig ténylegesen folyósított támogatás megtakarításból eredő különbségének legfeljebb 30 százalékával a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzatát megemelje az 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzat terhére.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok és a 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy

(6)⁴⁰ Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri kifizetések részbeni, illetve teljes fedezetére

73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított év közi előirányzat túllépést az 1. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai és az 5. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mértékek felett a Kormány engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 75. §-ban, az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában és e törvény 76. § (1) bekezdésében meghatározott előleget, továbbá a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 16. Intervenciós célelőirányzat jogcím előirányzatán felüli kiadást nem kell figyelembe venni.

74. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

75. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetmény január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

(2)⁴¹ A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 16. Intervenciós célelőirányzat jogcím az egészségügyi intézmények 2004. évi energia-áremelésből adódó többletterheinek kompenzációjára szolgál. A 16. Intervenciós célelőirányzat jogcímről az előirányzaton felül a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 3. Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek jogcím-csoporton az előirányzaton felül teljesülő – a gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések nélküli – többletbevételek, valamint a 9. Intervenciós célelőirányzat fedezete jogcímen teljesülő bevételek együttes összegének mértékéig teljesíthető kifizetés. A kompenzációs összegből az egészségügyi intézmények pályázat útján részesülhetnek, melyet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ír ki e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül.

76. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport és 5. jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4)⁴² A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. Gyógyszergyártók ellentételezése jogcím kiadási előirányzata a támogatott gyógyszernek nem minősülő gyógyszerek áremelésének elhalasztásával összefüggő kiadásokat tartalmazza.

(5)⁴³ A gyógyszergyártókkal és forgalmazókkal megkötött szerződések alapján az E. Alap részére teljesített befizetéseket a LXXII. fejezet, 1. cím, 7. alcím, 3. Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek jogcím-csoporton kell nyilvántartani.

77. § (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2004. évre 2 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia a 75 ezer főt. Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2004. június 30-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP 700 ezer fő lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 30 napon belül. A pályázat elbírálása során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 75 ezer fő fölé emeli. Azok a szervezők, akik 2003. évben 75 ezer fő alatti biztosított ellátására kötöttek szerződést, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül legfeljebb 100 ezer főig bővíthetik.

(3) 2004. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő szervezővel köthető szerződés, aki vállalja – a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével – az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. Az egészségügyi szolgáltatásokra más szolgáltatóval kötött szerződés alapján, az érintett lakosok részére nyújtott ellátás után járó teljesítmény díjat, az egészségügyi szolgáltatónak a szervezőn keresztül kell elszámolnia az OEP felé. A felek által vitatott elszámolás esetén az OEP-nél kezdeményezett – kormányrendeletben meghatározott – egyeztetés meghiúsulásakor az OEP főigazgatója dönt a vitatott finanszírozási összeg folyósításáról.

(4) A szervező ellátás-szervezési és betegirányítási feladatainak ellátása tekintetében érintett lakosnak minősül az, aki a szervező által működtetett vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosánál Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) alapján bejelentkezett és jogosult az E. Alap terhére finanszírozott ellátás igénybevételére.

(5) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint az érintett lakosok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet (bevételi többlet) a fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet

(6) A szervező az (5) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köthet az érintett lakosok részére szolgáltatások nyújtására, ha a szolgáltató rendelkezik a működéshez szükséges jogszabályi feltételekkel. A szervezőnek – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentenie kell az OEP felé a megkötött szerződéseket, valamint az ezek alapján nyújtott ellátásokat.

(7) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegség-megelőző tevékenységek kiadására, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően

(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási modellkísérlet szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására kell felhasználni.

(9) A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.

(10) A modellkísérletben 2003. évben szerződéssel rendelkező szervezők esetében az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel 2004. évben folyamatos.

78. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 150,0 millió forint, nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) használható fel.

(2)⁴⁴ A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 110 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 8,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 20 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 143,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 5300,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1200,0 millió forint használható fel.

79. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat túlléphető a világbanki informatikai fejlesztés bankgarancia-lehívásával (beváltásával) összefüggő, illetve felmerülő – jogerős bírói határozatban meghatározott – kötelezettség összegével.

80. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 595,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 805,0 millió forintot tartalmaz.

81. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

82. §⁴⁵

83. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Ktv. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Ktv. 31/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) A Ktv. 49/I. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

84. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

85. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8/A. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Áht. 8/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Áht. 12/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(8) Az Áht. 18/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(9) Az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(10) Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(11) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(12) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(13) Az Áht. 49. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(14) Az Áht. 64/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

(15) Az Áht. 86/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(16) Az Áht. 93. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(17) Az Áht. 93. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(18) Az Áht. 93. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(19) Az Áht. 94. §-ának (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(20) Az Áht. 95/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(21) Az Áht. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(22) Az Áht. 97. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

(23) Az Áht. 99. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(24) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(25) Az Áht. 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(26) Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(27) Az Áht. 109/D. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(28) Az Áht. 109/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(29) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(30) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(31)⁴⁶

86. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 1. számú melléklet II. rész 3., 4., 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az ÁFA törvény 2. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

87. § (1)⁴⁷

(2) A Cct.⁴⁸ 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(3) A Cct. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Cct. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(5) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

88. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – módosított – 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Szt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Szt. 124. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Szt. 124. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

89. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 118. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kt. 124. §-ának (22)–(24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

90. § (1) Az állattenyésztésről szóló – módosított – 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Átv. 13. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

(3) Az Átv. mellékletének helyébe az e törvény a 15. számú melléklete lép.

91. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Priv. tv. 5. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

(3) A Priv. tv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:

(4) A Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a követkeő rendelkezés lép:

(5)⁴⁹ A Priv. tv. a 24/A. §-át követően a következő címmel és 24/B. §-sal egészül ki:

(6) A Priv. tv. 69/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(7) A Priv. tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:

Tulajdonosi joggyakorló szerv: gazdasági és közlekedési miniszter

92. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Hszt. 103. §-a (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) A Hszt. 115/A. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

(5) A Hszt. 245/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(6) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő 11. francia bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

93. §⁵⁰

94. § Az atomenergiáról szóló – módosított – 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

95. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló – módosított – 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)–(4) bekezdésének jelölése (4)–(5) bekezdésre változik:

(2) A Jht. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Jht. 8. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Jht. 14. §-a (8) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

96. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – módosított – 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Gyvt. 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

97. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló – módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

(2) A Tny. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Tny. 39. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Tny. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Tny. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

98. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló – módosított – 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 16. §-át követő cím helyébe a következő rendelkezés lép, a 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

(2) Az Eb. tv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Eb. tv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Eb. tv 48. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Eb. tv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

(6) Az Eb. tv. 50. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

99. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló – módosított – 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

100. § A közhasznú szervezetekről szóló – módosított – 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

101. §⁵¹

102. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló – módosított – 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

103. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

104. § (1) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény (a továbbiakban: Esztm.) 82. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Esztm. 82. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Esztm. 82. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

105. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt. tv.) 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Eüszt. tv. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Eüszt. tv. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

106. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben foglaltak kivételével – 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 4. §-a 2003. december 30-án lép hatályba.

(3) Az e törvény 36. § (2) bekezdése, valamint 114. §-a a kihirdetés napjától számított 3. napon lép hatályba.

(4) Az e törvény 85. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja 2004. július 1-jén lép hatályba.

(5) Az e törvény 104. §-ával megállapított, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény rendelkezései 2003. december 30-án lépnek hatályba.

(6) Az e törvény 103. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.

(7) Az e törvény 112. §-ának a) pontjával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának szövegrésze 2003. december 30-án lép hatályba.

(8) Az e törvény 90. §-ával megállapított, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 13. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint az e törvény 15. számú melléklete 2004. február 15-én lép hatályba.

(9) Az e törvény 94. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja, az e törvény 124. §-ával megállapított 14. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2004. február 15-én lép hatályba.

(10) Az e törvény 97. §-ának (5) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (2)–(3) bekezdése 2004. november 1-jén lép hatályba.

(11) Az e törvény 96. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 156. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.

(12) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e törvény 9. § (8) bekezdése és a 33. § (1), (2), (5), (6), (7) és (8) bekezdései hatályba lépnek.

(13) Az e törvény 91. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2003. évi elszámolások során is alkalmazni kell.

(14) Ahol jogszabály vízügyi célelőirányzatot, illetve környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatot említ, azon e törvény hatálybalépését követően Környezetvédelmi és vízügy célelőirányzatot kell érteni.

(15) A Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat terhére kell teljesíteni a környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a vízügyi célelőirányzat felhasználását korábban szabályozó jogszabályok alapján vállalt kötelezettségeket.

107. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(2) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja és az azt módosító 1997. évi IV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése 2003. december 30-án hatályát veszti.

(3) Az e törvény 9. §-ának (7) bekezdése és 129. §-a⁵³ a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.

(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 43. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 42. §-a 2004. március 31-én hatályát veszti.

(5) Az e törvény 85. §-ával megállapított az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ának (8) bekezdése 2004. július 1-jén hatályát veszti.

(6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú mellékletének G) Hatósági adatszolgáltatás 2. b) pontjában az ,,adóazonosító száma, annak hiányában'' szövegrész 2004. január 2-án hatályát veszti.

(7) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 220. § (1) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az ,,adóazonosító számát'', g) pontjában a ,,továbbá adóazonosító'' szövegrész, valamint a (2) bekezdés a Kknyt. 33. § (6) bekezdésére vonatkozó rendelkezése 2004. január 2-án hatályát veszti.

108. § (1) Az e törvény 97. §-a (1)–(3) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ának (8) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, valamint a 39. §-ában meghatározott rendelkezéseit a 2003. december 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell alkalmazni.

(2) Az e törvény 98. §-a (2) és (6) bekezdésével megállapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit a 2004. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(3) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38–39. §-ának lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A települési önkormányzat a szociális pénzbeli ellátások tárgyában alkotott rendeletét a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban módosítja, majd 2004. február 28-áig az új szabályok szerint felülvizsgálja az e törvény hatálybalépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot, dönt a folyamatban levő ügyekben, illetve a lakásfenntartási támogatás iránt a törvény hatálybalépése és az önkormányzati rendelet módosítása közötti időszakban benyújtott kérelmekről.

109. § (1) E törvény 97. §-a (5) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (2)–(3) bekezdését a 2004. október 31-e utáni időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.

(2) A 2004. november 1-je előtti időponttól kezdődően, a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíjakat 2004. november 1-jén 20 százalékkal kell emelni.

(3) Annak az özvegynek, akinek a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással – a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig – együtt folyósították, 2004. november 1-jétől a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, és a (2) bekezdés szerint megemelt özvegyi nyugdíjat kell folyósítani, ha ez az özvegy számára kedvezőbb.

(4) Az özvegyi nyugdíj (2) bekezdés szerinti emeléséről nem kell határozatot hozni.

110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2004-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.

(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

(3)⁵⁸ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a magántőkéből megvalósuló budapesti Indiai Kulturális és Tudományos Központ céljára kincstári vagyonba tartozó ingatlan tulajdonba adásáról rendelkezzen a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége részére. A döntésről szóló kormányhatározatban megfelelő jogi garanciákkal kell biztosítani, hogy amennyiben a beruházás a jogerős és végrehajtható építési engedély elnyerését követő négy éven, legfeljebb azonban a tulajdonba adást követő tíz éven belül nem valósul meg, az ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államra térítésmentesen visszaszáll.

112. § (1)⁵⁹ Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyért felelős minisztert, hogy

(2) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének az Áht. – e törvény 85. §-ával megállapított – 95/B. § (3) és (6) bekezdés szerinti határozatát legkésőbb 2004. március 31-ig kell meghozni.

(3)⁶¹

113. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

114. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 196. §-ával megállapított, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 67/A. §-ának jelölése 67/B. §-ra változik.

115. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2004-re esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001-ben ténylegesen beszedett üzembentartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos, valamint a 2004. évre tervezett éves átlagos fogyasztói árindex-változás mértékével.

116. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(2) A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Programok megvalósítása érdekében szükséges, a X. Miniszterelnökség fejezetében a 8. cím, 3. alcím, 1–6. jogcím-csoportjai között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

117. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerülne 2004-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára – bevételi és kiadási oldalon egyaránt – és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerülne 2004-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

118. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(4) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(8) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(10) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Regionális Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

119. § Az Operatív Programok és az ISPA/Kohéziós Alap projektek esetén tervezett céltartalék csak az adott Operatív Program, illetve az adott ISPA/Kohéziós Alap projektek előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem használható.

120. § Az ÁPV Rt.-nek e törvény hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (7) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 5. §-ának (12) bekezdése alapján átadott vagyontárgyak – kivéve azokat, amelyekre külön törvényben foglalt feltételek és eljárási rend az irányadó – az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának minősülnek.

121. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimumösszegére vonatkozó előírásoktól 2004. évben el lehet térni.

122. §⁶²

123. §⁶³ A Kincstár a 4-es metró beruházás finanszírozása során a Budapesti Közlekedési Rt.-t terhelő, a projektköltség részét képező kifizetésekről kiállított számla általános forgalmiadó-tartalmát az általános forgalmiadó-bevallás benyújtására előírt határidőt követő 60 napon belüli visszatérítési kötelezettséggel, az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi Budapest Főváros Önkormányzata részére.

124. § (1) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. 2003. december 31-ét követően esedékessé váló, az OTP Rt.-vel szemben fennálló 8,0 millió euró és 12 512,5 millió forint összegű, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel szemben fennálló 57,1 millió euró (2003. június 30-i árfolyamon számítva együttesen 29 848,6 millió forint) összegű hiteleit – annak járulékaival együtt – 2004. január 1-jei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által ,,A kormányzati szerkezetváltást követően a Belügyminisztérium érdekeltségi körébe került közhasznú társaságok gazdálkodása szabályszerűségének és célszerűségének vizsgálata'' tárgyában folytatott ellenőrzés eredményeként a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetét érintő

(3)⁶⁴ Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztő Kht.-nek a Külkereskedelmi Bank Rt.-vel szemben fennálló 1450,0 millió forint, az Erste Bank Rt.-vel szemben fennálló 1300,0 millió forint adósságából együttesen legfeljebb 2750,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt – 2004. december 31-i hatállyal ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(4)⁶⁵ A Nemzeti Autópálya Rt. 2004-ben kész autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak legfeljebb 162 000,0 millió forint értékben. Az Országgyűlés hozzájárul, hogy ennek ellenében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére az NA Rt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel szemben fennálló hiteleiből összesen legfeljebb 32 350,0 millió forint hitel-tartozást – annak járulékaival együtt – 2004. december 31-i hatállyal átvállalja. Az útátadások fennmaradó része ellenérték nélküli átadásnak minősül. Az útátadás teljes értéke adó- és illetékmentes.

(5)⁶⁶ Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal mentesíti az FMV Finommechanikai Rt.-t az Állami Fejlesztési Intézettel 1986. november 14-én megkötött és módosított, adós által a Kincstárnak visszafizetett 252,7 millió forint hadiipari célú állami alapjuttatás után fennálló 117,2 millió forint összegű járadék és ennek 4,1 millió forint összegű késedelmi kamata megfizetése alól.

(6)⁶⁷ Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal lemond a Magyar Államnak a következő országokkal szemben fennálló tőke- és kamatköveteléseiről:

(7)⁶⁸ A (6) bekezdés szerinti követelés-elengedés kiadásának elszámolása az árfolyamváltozás következtében eltérhet az előirányzattól.

(8)⁶⁹ Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal mentesíti a Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft.-t az APEH által megállapított 729,0 millió forint összegű adótartozás, és az ehhez kapcsolódó, az adózót terhelő 275,1 millió forint összegű késedelmi pótlék megfizetése alól.

(9)⁷⁰ Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal mentesíti a „100 Tagú Budapest Cigányzenekar” Országos Kulturális Egyesületet a 2004. szeptember 23-án fennálló 31,7 millió forint összegű adótartozás, és ennek az ezen időpontig az adózót terhelő késedelmi pótléka megfizetése alól.

125. § (1)⁷¹ Az Országgyűlés felhatalmazza a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert a 2003. évi LV. törvénnyel jóváhagyott 4-es metró finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleg folyósítására, amennyiben a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben vállalt kötelezettség szerint történik.

(2)⁷² Az Országgyűlés felhatalmazza a közlekedésért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert, hogy az e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jóváhagyott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleg folyósítására, amennyiben a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség szerint történik.

126. §⁷³

127. § Budapest Főváros Önkormányzata a 4-es metró megépítésének pénzügyi lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi számláját a Kincstárban vezeti a Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött, a beruházás közös finanszírozásáról szóló szerződésben foglaltak szerint.

128. §⁷⁴ A vízkészlet-járulékokat az e törvény 14. számú melléklete állapítja meg.

129. §⁷⁵

130. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az informatikai és hírközlési minisztert, hogy a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzatból oktatási, illetve informatikai célra közbeszerzés útján beszerzett vagy később beszerzendő számítógépeken számítástechnikai, távközlési eszközöket a fejezet felügyeletét ellátó szerv által kiírt nyilvános pályázaton kiválasztott természetes és jogi személyek, illetve szervezetek tulajdonába adja.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az informatikai és hírközlési minisztert, hogy az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzatból az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (a továbbiakban: IHM), illetve jogelődjei által kiírt

131. §⁷⁶ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja ,,ideértve a munkanélküli ellátás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,'' szövegrésszel, 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja ,,ideértve az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékű, valamint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulékot,'' szövegrésszel egészül ki.