• Tartalom

117/B/2003. AB határozat

117/B/2003. AB határozat*

2005.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdés 2. mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: T.) azon rendelkezését sérelmezi, amelynek értelmében a képviselői vagyonnyilatkozat – az ellenőrzésnek szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Elismeri, hogy a közélet szereplőinek a jövedelmeikkel el kell számolniuk, de a képviselői nyilvánosság vállalása nem jelenthet olyan hátrányt amely más módon is orvosolható probléma megoldását célozza. A közélet tisztasága, a korrupció lehetőségének kizárása azonban álláspontja szerint – más módon is megoldható. A vagyonnyilatkozat nyilvánossága ugyanis azt jelenti, hogy a tisztességes állampolgári ellenőrző szándékon túl, a törvényellenes szándékú (bűnöző) indíttatással is megszerezhetők a vagyoni információk mindazokról, akik a közszereplést vállalták. Az indítványozó úgy véli, a vagyonnyilatkozat nyilvánossága révén a polgári élet során megszűnik a törvénytisztelő, a törvények betartására és betartatására esküt tevő személyek vagy családtagjaik személyes, illetve vagyonbiztonsága.
Az indítványozó szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe ütközik, ezért kérte az alkotmányellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvány által érintett rendelkezése:
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
2. A T. indítványozó által sérelmezett rendelkezése:
10/A. § (...)
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában már foglalkozott a vagyoni adatok nyilvánosságával, amikoris az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-kivonatával kapcsolatban megállapította, hogy annak nyilvánosságra hozatala nem sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében rögzítetteket. „A képviselőknek ezek a vagyoni adatai olyan személyes adatnak minősülnek, amelyek a képviselő köztevékenységének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A vagyonnyilatkozat kivonatának nyilvánosságra hozatala a választópolgárok számára átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a képviselők vagyoni és érdekeltségi viszonyait és ezáltal eszköze a képviselők – és rajtuk keresztül az Országgyűlés – tevékenységébe vetett bizalom megerősítésének. A képviselők tevékenységének átláthatósága és tájékozott megítélése szempontjából nem minősül szükségtelen és aránytalan alapjogi korlátozásnak az, hogy a törvényben meghatározott adatokra nézve a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos elve érvényesül.” [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 144–145.]
2. A jelen ügyben az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánossága sérti-e az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe foglaltakat. A tulajdonhoz való alapvető jog védelmében – az Alkotmánybíróság kialakított gyakorlata szerint – az az alkotmányossági kérdés „...hogy milyen esetekben kell a tulajdonosnak a közhatalmi korlátozást minden ellenszolgáltatás nélkül eltűrnie”. [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 381.] Az Alkotmánynak ez a szakasza tehát a tulajdonhoz való jog állam által történő korlátozásával, elvonásával szemben részesíti védelemben a tulajdont.
Az indítványozó által sérelmezett rendelkezés azonban nem a tulajdon korlátozásáról, hanem a vagyoni adatok nyilvánosságáról szól, ez pedig nem hozható alkotmányossági szempontból releváns kapcsolatba az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz való joggal.
A kifejtett indokokra tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2005. május 9.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
    Dr. Bagi István s. k.,    Dr. Bihari Mihály s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró
    Dr. Erdei Árpád s. k.,    Dr. Harmathy Attila s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró
    Dr. Kiss László s. k.,    Dr. Kukorelli István s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkiné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére