12/2003. (III. 14.) GKM rendelet
12/2003. (III. 14.) GKM rendelet
a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról1
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A védő- és határpillérek méretezésénél az e rendelet mellékleteként közzétett Bányabiztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Melléklet a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelethez
Általános szabályok
1. §
(1) E szabályzat hatálya kiterjed a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 32. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben kijelölt védőpillérekre és a törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében előírt határpillérekre.
(2) E szabályzat alkalmazásában:
1. Védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény, illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti.
2. Határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek.
3. Határszög (β):
– külfejtés esetén a bányaműveletekkel nem érintett kőzettest rézsűs határoló felületének vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat szerint a határoló felület alatti kőzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a bányaműveletek felől nézve a védőpilléreken túli terület nyugalomban marad és így a bányaműveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti,
– mélyművelés esetén a határszög – egy függőleges, a fejtés határvonalára merőlegesen felvett síkmetszetben – a bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt szöge.
4. Határszög korrekciója (Δβ): a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védőpillér méretek meghatározásánál figyelembe veendő korrekció.
5. Korrigált határszög: a β–Δβ szögérték.
6. Hatástávolság (r): a bányaműveletek talpponti szélétől vagy a fejtési üreg szélétől az ép kőzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kőzetmozgások a felszínen kiterjednek.
7. Korrigált hatástávolság (r’, illetve a, b és c): a határszög megállapításnak bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság.
8. Védősáv (pv): a védendő létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt vízszintes vetületi távolság.
9. Védőpillér szélessége (R): a védősáv és a korrigált hatástávolság méretének összege.
10. Szakértő: szakirányú egyetem2, valamint a külön jogszabály3 alapján az adott szakterületre tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkező és névjegyzékben szereplő személy.
11. Lábvonal: a védőpillért határoló rézsűs felületnek és a védőpillér vonatkozó felületének (alaplap, fekü) metszésvonala.
2. §
A védőpillér méretezés általános rendelkezései
(1) A védőpillér méretezését, a határszög megállapítását – az 5. § (3) bekezdés előírásaiban foglalt eseteket kivéve – szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező felelős műszaki vezetőnek vagy szakértőnek kell elvégeznie, akik e tevékenységükért a más jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.
(2) A védőpilléreket a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag esetében a védőpillérek a telep feküjére is méretezhetők.
(3) Többtelepes vagy többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani.
(4) A védőpillérek méretezésének helyességét a bányaművelés során rendszeresen, de legalább évente a műszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat szerint a kijelölt védőpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozónak haladéktalanul kezdeményeznie kell a védőpillér módosítását.
(5) A bányaműveletek hatására végbemenő mozgások ellenőrzésére a bányafelügyelet – a bányavállalkozó költségére – mérőhálózat telepítését és rendszeres mérését rendelheti el.
(6) Jelen szabályzattól eltérő védőpillér méretezés megengedett, ha a védelmi és biztonsági követelmények más módon is kielégíthetők. Ez esetben a kockázatokról a védendő építmény, létesítmény vagy terület tulajdonosával meg kell állapodni, és a megállapodást a védőpillér kijelölési kérelemhez csatolni kell.
(7) A méretezés során alkalmazandó jelölések:
R védő-, illetve határpillér szélessége [m]
H védő-, illetve határpillér magassága4 [m]
mt telepvastagság [m]
r hatástávolság [m]
r’ korrigált hatástávolság [m]
a korr. hatástávolság dőlésben, a fejtés szélétől lefelé [m]
b korr. hatástávolság csapásirányban [m]
c korr. hatástávolság dőlésben, a fejtés szélétől felfelé [m]
pv védősáv [m]
x a telepben levő létesítmény védőpillér mérete, a pillér kontúrvonala és a létesítmény széle közötti, telepben mért távolság [m]
β határszög [º]
βf határszög dőlésben, a fejtés szélétől felfelé [º]
βa határszög dőlésben, a fejtés szélétől lefelé [º]
βcs határszög csapásirányban [º]
Δβ a határszög korrekciója [º]
α a telep dőlésszöge [º]
A védőpillérrel kapcsolatos jelölések megjelenítése az 1–4. ábrán látható.
(8) A bányatérképeken5 fel kell tüntetni a védősáv határvonalát és a védőpillér lábvonalát. A lábvonalon fel kell írni a védendő objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a védőpillért számították és a védőpillért kijelölő bányafelügyeleti határozat számát. A védőpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep(ek), szelet(ek) vagy szint(ek) megnevezését.
(9) Amennyiben más jogszabály, szabályzat vagy utasítás nagyobb értéket nem ír elő, a védősáv legkisebb mérete 5 m.
Védőpillérek méretezése külfejtés esetén
3. §
(1) A külszíni létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsű felületének felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védősáv vonalával, és a vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált határszöge.
(2) A külszíntől legfeljebb 10 méter mélységben lévő föld alatti létesítményt külszíni létesítménynek kell tekinteni, védőpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni.
(3) A határszög értékét a tervezett védőpillér közvetlen környezetében lévő rétegsor vastagsági, települési, kőzetfizikai, hidrogeológiai, művelési, továbbá a kőzetfal (rézsű) állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzők figyelembevételével, méréssel, számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni, úgy, hogy a védőpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be (2. ábra).
(4) A határszög korrekciója: Δβ= 3º.
Védőpillér méretezés külfejtés esetén (β állandó)
1. ábra
Védőpillér méretezés külfejtés esetén (β változó)
2. ábra
Védőpillérek méretezése mélyművelés esetén
4. §
(1) A védőpillért a 3. § (1) bekezdése szerint kell méretezni.
(2) A pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítmény védelmét szolgáló védőpillért a következők szerint kell méretezni:
a) a legfeljebb 0–5º dőlésű telepek esetén a védőpillér olyan kör, amelynek középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r’) és a védősáv (pv) összege;
b) 5º-nál nagyobb dőlésű telepek esetén a védőpillér dőlésben felfelé, dőlésben lefelé, illetve csapásirányba eső vízszintes vetületi méretét a védősáv (pv) és az adott irányra számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c összege határozza meg (3. ábra).
(3) Vonalas létesítmény vagy határvonal védőpillérét a határvonalat alkotó pontok pillérköreinek (-ellipsziseinek) burkoló görbéje adja.
(4) Sokszög alapú létesítmény védőpillérét pontok és vonalak védőpilléreként kell megszerkeszteni.
(5) A külszíntől 10 m-nél nem mélyebben lévő létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, mintha külszíni létesítmény lenne.
5. §
(1) A korrigált hatástávolságot a következő összefüggések alapján kell meghatározni:
a) 0–5º dőlésű telepek esetén, illetve nem telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag esetén:
r’ = H x ctg (β–Δβ),
b) 5º-nál nagyobb dőlésű telepek esetén (3. ábra):
dőlésben lefelé: |
H |
|
a = |
––––––––––––––––– |
|
|
tg (βα–Δβ) + tg α |
|
|
|
|
dőlésben felfelé: |
H |
|
c = |
––––––––––––––––– |
|
|
tg (βf–Δβ) – tg α |
|
|
|
|
csapásirányban: |
|
|
b = |
H ·ctg (βcs–Δβ) |
|
(2) A határszög korrekcióját a következő a), b) vagy c) pont szerinti módon kell megállapítani:
a) mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült vagy számított, esetleg irodalmi adatokból származó (valószínű) határszög esetén:
Δβ = 5º,
b) egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknő félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni) származó határszög esetén:
Δβ = 3º,
c) kettő vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve tényleges értéknek,
ha a szélső értékek közötti eltérés <3º, akkor Δβ = 1º,
ha az eltérés 3º és 5º között van, akkor Δβ = 2º és
ha az eltérés >5º, akkor Δβ = 3º.
(3) Mélyművelés esetén a határszög értékét – mérési adat hiányában – szakértőnek kell megállapítania.
Pontszerű létesítmény védőpillére 5º-nál nagyobb dőlésű telep esetén
3. ábra
6. §
(1) Telepben lévő létesítmények
Telepben, illetve a telep alatt vagy felett 10 m-nél kisebb távolságra lévő létesítmény védőpillérét a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerűen úgy kell méretezni, hogy a védőpillérben – a létesítmény felhagyása után – az üzem területén általánosan szokásos fejtésmódnak megfelelő méretű fejtéseket lehessen telepíteni. A védőpillér méretek meghatározásánál elsősorban a gyakorlati tapasztalatok a mérvadók. A védőpillér mérete (x) a vágat szélétől számítva azonban
H = 200 m fedőréteg-vastagságig 20 m-nél,
H = 200–400 m fedőréteg-vastagság között 30 m-nél, és
H = 400 m-en felül x = 0,1 x H-nál
kisebbek nem lehetnek (4. ábra).
4. ábra
(2) Telep felett lévő létesítmények
A művelésre tervezett telep feletti föld alatti létesítmény védőpillérét korrigált határszöggel és védősávval kell megszerkeszteni. Ebben az esetben Δβ = 5º értékkel kell számolni.
A művelésre tervezett telep feletti kis magasságban (10–50 m) lévő létesítménynél a védőpillér méretezését kétféle módszerrel kell elvégezni:
– korrigált határszöggel és védősávval méretezve, illetve
– mintha telepben lévő létesítmény lenne.
A védőpillér méretek közül a nagyobb méretet kell alkalmazni.
(3) Lejtősakna védőpillérének méretezése
Lejtősakna védőpillérének méretezését a 4. § (2) és a 6. § (1) bekezdése alapján kell elvégezni úgy, hogy az akna szájnyílásának – mint külszíni létesítménynek – védőpillérét korrigált határszöggel és védősávval, a lejtősakna talpának védőpillérét pedig mint telepben lévő létesítmény védőpillérét kell meghatározni.
A lejtősakna teljes védőpillérét a két végpontban kapott védőpillér-szélességgel megállapított méretek határozzák meg.
A rendeletet a 71/2021. (XII. 30.) ITM rendelet 17. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte 2022. február 1. napjával.
A szabályzat kiadásának időpontjában szakirányú egyetemnek tekintendő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem.
157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól. 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól. 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről.
Adott pontban a védő-, illetve határpillér magassága alatt az alaplap, illetve a telep feküjének vagy a szelet alsó szintjének magassága és a védendő létesítmény vagy határvonal felszíni magassága közötti különbség értendő, figyelemmel a változó terepmagasságra.
Bányatérkép alatt a 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelettel közzétett, a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat 2. § (1) bekezdésében leírt térképeket kell érteni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás