12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás

1. § Az ügyész a jogszabályokban biztosított eszközökkel és módon közreműködik abban, hogy a bíróság eljárása és határozata megfeleljen a büntető anyagi és eljárási jog szabályainak.

2. § (1)² Az ügyészi feladatokat

(2)³ Az ügyész a legfőbb ügyész utasítása alapján az ország egész területén, a főügyész rendelkezése szerint pedig a főügyészség illetékességi területén működő bármelyik bíróság előtt eljárhat.

3. § (1)⁴ A bírósági eljárásban részt vevő ügyész az ügyben elfoglalt korábbi állásponttól – ideértve a főügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség utasítására vagy jóváhagyásával benyújtott, továbbá közlekedési ügyben [11/2003. (ÜK. 7.] LÜ utasítás 89. §-ának (1), (4)–(5) bekezdése] a kijelölt ügyészség által benyújtott vádiratot is – akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. Eljárásáról közvetlen felettesének jelentést kell tennie.

(2)⁵ Közlekedési ügyben a vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése előtt, valamint – amennyiben arra lehetőség van – a tárgyalás során egyaránt a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. A vádképviseletet ellátó ügyész – előzetes engedély hiányában – a vádtól való eltérésről a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést. Ugyanez irányadó azokban az ügyekben is, amelyekben az eljáró bíróság kijelölése miatt, továbbá az ügyek bíróság által elrendelt egyesítése vagy elkülönítése következtében a vádképviseletet nem a vádiratot kiadmányozó ügyész látja el.

(3)⁶ Ha az ügyész lényeges, vagy visszatérő vádelőkészítési hibát vagy mulasztást észlel, ezt közvetlen felettesének jelenti. Ugyanígy jár el akkor is, ha a magánjogi vagy a közigazgatási jogi szakterület intézkedését igénylő körülményt tapasztal. A jelentést és az intézkedést, illetve az intézkedés mellőzését a házi ügyiratban fel kell tüntetni.

(4)⁷ Az ügyész jegyzékben rögzíti a bizonyítással kapcsolatos megjegyzéseit, a tárgyaláson (nyilvános ülésen, ülésen) előterjesztett indítványait, valamint a bíróság ezzel kapcsolatos döntéseit.

(5)⁸ Ha az ügyész álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok, vagy körülmények valamely kényszerintézkedés – különösen az előzetes letartóztatás – törvényben előírt feltételeit megalapozzák, indítványozza annak elrendelését, vagy fenntartását. Amennyiben a bíróság az előzetes letartóztatás elrendelésére, vagy fenntartására irányuló indítványnak nem ad helyt, fellebbezést kell bejelenteni.

(6)⁹ Az ügyész a bírósági eljárásban is vizsgálja a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő, a büntetőeljárás során megállapított okokat, körülményeket, és szükség esetén teljesíti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 63/A. §-ában meghatározott kötelezettségeket.

(6)¹⁰ Amennyiben a bírósági eljárásban részt vevő ügyész a terhelt olyan elítéléséről szerez tudomást, amely miatt a vádemelés előtt, a Be. 178/B. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján kezdeményeznie kell a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerését, haladéktalanul indítványozza, hogy az erre irányuló eljárás lefolytatását a bíróság kezdeményezze az igazságügyért felelős miniszternél.

4. § (1) Ha a bíróság hatáskörének, vagy illetékességének hiányát észleli és emiatt az ügyet más bírósághoz teszi át, az ügyészségen maradt iratanyagot a továbbiakban eljáró ügyészséghez kell megküldeni.

(2) Amennyiben a továbbiakban eljáró ügyész a hatáskör hiánya miatti áttétellel egyetért, a vádat módosítja; egyébként azt változtatás nélkül tartja fenn. E nyilatkozatait írásban közli az eljáró bírósággal.

(3) Az (1) bekezdés irányadó akkor is, ha az iratok megküldését az ügyek bíróság által elrendelt egyesítése, vagy elkülönítése, illetve más bíróság kijelölése indokolja.

(4) Az eljáró bíróság kijelöléséről rendelkező bíróság mellett működő ügyész az érintett ügyészségeket tájékoztatja a kijelölésről, és az emiatt szükséges feladatokról. A vád képviseletének ellátására a korábban eljárt bíróság mellett működő ügyész is kijelölhető, ha ezt az ügy terjedelme, vagy más ok indokolja.

5. § Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

6. §¹¹ (1) Az ügyész a bizonyítási eljárás során fordítson különös gondot arra, hogy milyen további bizonyítási eszközök támaszthatják alá a vádat, ezért azok beszerzésére, megvizsgálására haladéktalanul tegyen indítványt.

(2) Az ügyész még a vádbeszéd előtt módosítsa a vádat, ha a bizonyítási eljárás eredményeként indokoltnak tartja annak megváltoztatását, vagy kiterjesztését.

(3) Ha az ügyész úgy látja, hogy a terhelt más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt vádat emelt, haladéktalanul terjessze ki a vádat. Amennyiben az eredeti vád nem tartható, azt ejtse el, illetve indítványozza a vádlott felmentését.

(4) Ha a vádirati tényállást a jogi minősítéstől függetlenül jelentős mértékben módosítani szükséges, azt – lehetőleg a vádbeszéd előtt – írásban kell a bíróság elé tárni.

(5) Az ügyész csak akkor indítványozza a tárgyalás elnapolását a vádirat kiegészítése végett, ha a bizonyítási eljárás következményeként a vádirati tényállás olyan mérvű megváltoztatása indokolt, amely annak jogi minősítését is lényegesen befolyásolhatja.

(6) Amennyiben a bíróság az indítványnak nem ad helyt, az ügyész a vádbeszédben fejtse ki azokat az okokat, amelyek a vádirat kiegészítésére irányuló indítványát megalapozták.

7. § (1) A vádbeszéd tartalmát az ügy sajátosságai szabják meg. Szerkezete, terjedelme, hangvétele az elbírálandó cselekmény jellegétől, súlyától, a felmerült jogkérdésektől és az elkövető személyiségétől függ.

(2)¹² A vádbeszédben az ügyész elemezze a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékelje a bizonyítékokat, tárgyilagosan foglalkozzék a vádlott védekezését támogató és cáfoló adatokkal. Terjesszen elő indokolt indítványt minden olyan kérdésben, amelyről a bíróságnak döntenie kell; különös alapossággal fejtse ki a bűncselekmény jogi minősítésére, a büntetésekre és mellékbüntetésekre, az intézkedésekre, a polgári jogi igényre, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó álláspontját.

8. § (1)¹³ Az ügyész ejtse el a vádat, ha a bizonyítás eredménye alapján az állapítható meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, a bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. Ezt, és ennek rövid indokolását a bírósággal írásban is közölje.

(2) Nincs helye vádelejtésnek, ha kényszergyógykezelés elrendelése szükséges.

(3) Abban az esetben, ha az ügyész a vád képviseletét a pótmagánvádlótól vette át, a vád elejtése helyett álljon el a vád képviseletétől.

(4) Az ügyész akkor indítványozza a vádlott felmentését, ha a bizonyítás eredménye alapján arra a meggyőződésre jut, hogy nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el; avagy a vádlott javára a büntethetőségét kizáró kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg.

(5) Ha az ügyész a bűncselekmény helyett csupán szabálysértést lát megállapíthatónak, a vádlott felmentése mellett a szabálysértés érdemi elbírálására tegyen indítványt.

(6)¹⁴ Abban az esetben, ha a vád tárgyává tett cselekmény a lefolytatott bizonyításra figyelemmel, vagy jogszabályváltozás miatt már nem bűncselekmény, és szabálysértést sem valósít meg – amennyiben igazgatási eljárás lefolytatásának van helye – az ügyész a vádlott felmentése mellett, indítványozza az iratoknak az illetékes hatóság részére történő megküldését.

9. § (1)¹⁵ A vádbeszédben előterjesztett végindítványt akkor kell írásba foglalni, ha az ügyész a terhelt felmentését indítványozta, a vádat módosította (Be. 310. §), eltért a vádiratban előadott tényállástól, és ezt a bírósággal még nem közölte [6. § (2), (3) és (4) bekezdése], továbbá ha az általa érvényesített polgári jogi igényre, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó indítványát megváltoztatta.

(2)¹⁶ Amennyiben az elektronikus kapcsolattartás szabályait nem kell alkalmazni, a végindítványt papír alapon három példányban kell elkészíteni, amiből két példány a bírósághoz továbbítandó, a harmadik a házi iratok között marad.

10. §¹⁷ (1) Ha az ügyész a kihirdetett, vagy kézbesítéssel közölt határozatot törvénysértőnek, vagy megalapozatlannak tartja, jelentsen be fellebbezést. Ezt, vagy a határozat tudomásul vételéről szóló nyilatkozatát írásban is, a határidőt megtartva terjessze elő.

(2)¹⁸ Az ügyész a technikai eszköz útján bejelentett fellebbezést, illetve nyilatkozatot – amennyiben az elektronikus kapcsolattartás szabályait nem kell alkalmazni – papír alapon is megküldi a bíróságnak, és ahhoz csatolja a perorvoslati nyilatkozat határidőben történt bejelentését igazoló dokumentumot.

(3) Amennyiben az ügyész annak ellenére nem kíván jogorvoslatot bejelenteni, hogy a bíróság határozata az indítványától a tényállást, a vádlott bűnösségét, vagy az alkalmazott joghátrányt illetően jelentősen eltér, ennek okát rövid feljegyzésben rögzítse.

10/A. §¹⁹ A tárgyalás mellőzésével hozott határozat esetén a 10. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

11. § (1) A fellebbezés indokolását a végindítvánnyal egy iratba lehet foglalni.

(2) Különösen bonyolult, vagy nagy terjedelmű ügyben, továbbá, ha a fellebbezés a határozat megalapozottságát is vitatja, a fellebbezés indokolását a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másodfokú ügyészséghez kell továbbítani.

12. §²⁰

13. § (1) A fellebbezésben – indokolásától függetlenül – mindig pontosan meg kell jelölni annak irányát, különösen, ha az a vádlott terhére szól. Félre nem érthető módon kell kifejteni, hogy az ügyész a határozat mely rendelkezését, milyen okból támadja. Felmentés, részbeni felmentés, illetve az eljárás megszüntetésének támadása esetén azt is közölni kell, hogy e rendelkezéseket melyik vádlott mely bűncselekményének esetében sérelmezi.

(2) A megalapozatlanság miatt bejelentett fellebbezés indokolásában ki kell fejteni, hogy mely tények tekintetében a megalapozatlanság melyik esete állapítható meg, s ez milyen módon küszöbölhető ki.

14. § Az első fokú ügyészség vezetője az ügyész fellebbezését az iratoknak a másodfokú bírósághoz való felterjesztése előtt visszavonhatja. Az ezt tartalmazó írásbeli nyilatkozatát közölnie kell az első fokú bírósággal.

15. § Az első fokú eljárásban részt vett ügyész az ügy házi iratait külön utasítás nélkül is felterjesztheti a másodfokú ügyészséghez, ha azt szükségesnek tartja. A felterjesztés kötelező, ha az ügyész a felettes ügyész utasítása alapján járt el, és az első fokú bíróság ettől eltérő döntést hozott.

16. § (1)²² A másodfokú bíróság mellett működő ügyész megvizsgálja az elsőfokú bírósági határozat megalapozottságát, az anyagi és eljárási jogszabályok megtartását. Feljegyzést készít minden olyan megállapításáról, amelyeket az elsőfokú ügydöntő határozat, valamint a másodfokú bíróságnak megküldött indítványa nem tartalmaz, de a kiadmányozásra jogosult, illetve a másodfokú tárgyaláson, vagy nyilvános ülésen részt vevő ügyész megfelelő tájékoztatására alkalmas; azt is jelzi, ha ilyen megállapítást nem tett.

(2) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész dönt az első fokú ügyész által bejelentett fellebbezés fenntartásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról. Az első fokú ügyészség vezetőjét írásban értesíti a fellebbezés visszavonásáról, módosításáról, a vádképviseleti tevékenység hiányosságairól, illetve kiemelkedően színvonalas ellátásáról.

(3) Ha a felterjesztett iratok hiányos volta miatt érdemi álláspontot kialakítani nem lehet, az iratokat a hiány pótlása iránti intézkedés végett a másodfokú bíróság tanácsának elnökéhez kell továbbítani, közölve, hogy érdemi indítvány előterjesztésére csak az eredmény ismeretében kerülhet sor.

(4) Amikor a másodfokú bíróság mellett működő ügyész a bűnügy iratait érdemi elbírálás végett a másodfokú bírósághoz megküldi, átiratban közli indítványait, és az első fokú bíróság határozatáról kialakított álláspontját.

17. §²³ (1) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész érdemi indítványában nyilatkozzék arról is, hogy a másodfokú bírósági eljárás melyik formáját tartja indokoltnak, továbbá, hogy a nyilvános ülésen részt kíván-e venni.

(2) Ha az ügyész a fellebbezés elbírálását a Be. 360. §-ának (4) bekezdése szerinti tanácsülésen is lehetségesnek tartja, ezt közölje átiratában a másodfokú bírósággal.

(3) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész akkor vegyen részt a nyilvános ülésen, ha

18. § A másodfokú tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen részt vevő ügyész a védelmi álláspontot is figyelembe véve nyilatkozzon perbeszédében az eljárási szabályok megtartásáról, a határozat megalapozottságáról, a bűnösségről, a jogi minősítésről, az alkalmazott joghátrányról és az első fokú határozat egyéb rendelkezéseiről.

19. § Az ügyész vesse egybe a másodfokú tárgyaláson képviselt álláspontját a másodfokú bíróság határozatával. A lényeges eltérést jelentse közvetlen felettesének.

19/A. §²⁵ A harmadfokú bíróság előtti eljárásban a másodfokú bíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni:

20. § (1)²⁸ Más jogosulttól származó perújítási indítvány esetén a főügyészség, illetve a fellebbviteli főügyészség ügyésze haladéktalanul intézkedjék a bírósági iratok beszerzése iránt. A törvényszéknek (Fővárosi Törvényszéknek),, illetve az ítélőtáblának megküldött nyilatkozatában fejtse ki a perújítási indítvánnyal kapcsolatos álláspontját. Ha az ügyész az alapügy bírósági iratait a Be. 411. §-ának (2) bekezdésében megszabott határidőn belül nem tudja beszerezni, az indítványt az ügyészségi iratok alapján tett nyilatkozatával küldje meg a bíróságnak. Ebben jelezheti, hogy érdemi álláspontja utólag, a Be. 412. §-ának (1) bekezdése alapján beszerzett iratok ismeretében módosulhat.

(2) Amennyiben a nem jogosulttól származó beadványban az ügyésztől perújítási indítvány benyújtását kérik, vizsgálni kell a közölt adatok tárgyszerűségét, különösen, ha azok a terhelt terhére szóló perújítási okra utalnak.

(3)²⁹ Az ügyész értesítse döntéséről a perújítási indítvány benyújtása iránti kérelem előterjesztőjét.

21. § Az ügyész által benyújtott perújítási indítványban meg kell jelölni annak irányát, indokolásának pedig tartalmaznia kell a perújítás törvényes feltételeit, illetve a perújítás alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat.

22. §³⁰ Az ügyész akkor rendeljen el perújítási nyomozást, ha az indítvány, illetve a rendelkezésére álló adatok alapján úgy látja, hogy az új bizonyítékok ezt szükségessé teszik. A perújítási nyomozás elrendeléséről készítsen feljegyzést, annak teljesítésére szabjon határidőt. A perújítási indítvány előterjesztőjét a nyomozás elrendeléséről, valamint annak eredményéről értesíteni kell.

23. § (1) Amennyiben a másodfokú tárgyaláson vagy nyilvános ülésen részt vevő ügyész a jogerős ügydöntő határozat kihirdetésekor a terhelt terhére szóló felülvizsgálati okot észlel, a házi ügyiratot a Be. 260. §-ának (4) bekezdésében előírt leghosszabb határidő tartamára nyilvántartásba helyezi. Ha a nyilvántartás lejártáig a határozatot a bíróság nem kézbesíti, a felülvizsgálati indítványt az ügydöntő határozat szóbeli indokolásában elhangzott okok megjelölésével be kell nyújtani azzal, hogy az indokok részletes kifejtésére a kézbesített határozat ismeretében, pótlólag kerül sor. Ha az ügyész jogi álláspontja a határozat kézbesítését követően megváltozik, kezdeményezze az indítvány visszavonását.

(2)³¹ A Be. 416. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, illetve az (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetekben a megyei (fővárosi) főügyész haladéktalanul megállapítja, hogy az illetékességi területén első fokon eljárt bíróságok jogerősen befejezett ügyei közül melyek tartoznak az Alkotmánybíróság határozatán alapuló felülvizsgálati eljárás hatálya alá. Ezt követően az iratokat beszerzi, és azokat a Be. 416. §-a (1) bekezdésének e) pontja alá tartozó ügyekben az Alkotmánybíróság határozatának közzétételétől számított hatvan napon belül a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszti, a Be. 416. § (1) bekezdésének f) pontja esetén pedig ugyanezen határidőn belül a felülvizsgálati indítványt benyújtja, illetve a másodfokú ügyészként eljárt fellebbviteli főügyésznek megküldi.

(3) A felülvizsgálati indítványnak tartalmaznia kell a felülvizsgálati ok megjelölését, a bíróság által megállapított tényállás lényegét, a sérelmezett határozat jogerőre emelkedésének, illetve közlésének időpontját. Az indítványban részletesen ki kell fejteni, hogy az ügyész a megtámadott határozatot miért tartja törvénysértőnek, és meg kell jelölni az orvoslás lehetséges módját is. Indítványt kell tenni a hozandó határozatra, indokolt esetben a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztésére, illetve félbeszakítására. Az indítványhoz csatolni kell a rendelkezésre álló bírósági, vagy más hatósági iratokat.

24. § (1)³² Felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyben másodfokon eljárni illetékes főügyészség, illetve fellebbviteli főügyészség, valamint a Legfőbb Ügyészség jogosult. Ha az első fokon jogerőre emelkedett ügydöntő határozatot érintő felülvizsgálati okot az első fokon eljárt ügyészség észleli, az arra illetékes főügyészség, illetve fellebbviteli főügyészség részére felülvizsgálati indítvány benyújtása iránti előterjesztést tesz, melyhez mellékeli a bírósági iratokat.

(2) Amennyiben a felülvizsgálati eljárás lefolytatására okot adó körülményt nem az előterjesztés megtételére, illetve az indítvány benyújtására illetékes ügyészség észleli, azt közvetlen felettesének haladéktalanul jelenteni köteles.

(3)³³ A felülvizsgálati indítvány benyújtásáról az elsőfokú ügyészséget, illetve a Legfőbb Ügyészséget tájékoztatni kell. Ha a felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség nyújtja be, erről a másodfokon eljárni illetékes főügyészséget, illetve fellebbviteli főügyészséget értesíti.

(4)³⁴ Az ügyész által benyújtott felülvizsgálati indítványt csak a Legfőbb Ügyészség módosíthatja, illetve vonhatja vissza.

25. § (1) Ha az ügyésztől felülvizsgálati indítvány benyújtását kérik, azt az illetékes megyei (fővárosi), vagy fellebbviteli főügyészséghez kell áttenni.

(2) A kérelmezőt az ügyben tett intézkedésekről tájékoztatni kell. Ennek során fel kell világosítani arról is, hogy saját jogon benyújthat-e felülvizsgálati indítványt, és ha igen, azt hol teheti meg.

26. § (1)³⁵ A jogorvoslati indítvány benyújtására irányuló kérelmet a főügyészség, illetve a fellebbviteli főügyészség útján a Legfőbb Ügyészséghez fel kell terjeszteni. A felterjesztéshez a beszerzett bírósági iratokat mellékelni kell.

(2)³⁶ Amennyiben a főügyészség, illetve a fellebbviteli főügyészség jogorvoslati indítvánnyal támadható törvénysértést hivatalból észlel, vagy arról a főügyészség a helyi ügyészség jelentése alapján szerez tudomást, jogorvoslati indítvány benyújtásának megfontolása végett előterjesztést tesz, amelyhez csatolja a bírósági iratokat. Az előterjesztésben ki kell fejtenie, hogy a bíróság határozatát miért tartja törvénysértőnek, és milyen határozat indítványozását tarja célszerűnek.

(3)³⁷ A kérelem, illetve az előterjesztés elbírálásáról, valamint a jogorvoslati indítvány eredményéről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget, illetve a fellebbviteli főügyészséget.

27. § (1)³⁸ A Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok esetén a főügyészség, valamint a fellebbviteli főügyészség jogegységi indítvány megfontolása céljából előterjesztést tesz, amelyhez – ha szükséges –, bírósági iratokat is csatol. Az előterjesztést részletesen indokolni kell.

(2)³⁹ A kezdeményezés elbírálásáról, valamint a jogegységi indítvány eredményéről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget, valamint a fellebbviteli főügyészséget.

28. § (1) Az ügyész a magánvádas eljárásban is rendszeresen gyakorolja törvényes jogait, indokolt esetben a magánvádlótól átveheti a vád képviseletét.

(2) Ha a terheltet közvádas ügyben próbára bocsátották, és magánvádra újabb büntetőeljárás indul ellene, az ügyész a vád képviseletét vegye át.

(3) Az ügyész a vád képviseletétől elállhat, ha annak indokai megszűntek.

A vád képviseletétől álljon el, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, vagy ha arra a meggyőződésre jut, hogy a cselekmény nem bizonyítható, nem bűncselekmény, azt nem a vádlott követte el, vagy büntethetőségi akadály áll fenn.

29. § (1) A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység átfogó irányítása és ellenőrzése a külön utasításban meghatározott eszközökkel és módszerekkel valósul meg, egyedi ügyekben pedig a felettes ügyész észrevételei és állásfoglalásai útján érvényesül.

(2)⁴⁰ A Legfelsőbb Ügyészség rendszeres tájékoztatást ad a Kúria elvi tartalmú határozatairól.

(3)⁴¹ A büntetőbíróság előtti eljárásban való ügyészi részvétel és közreműködés ellenőrzése során a Legfőbb Ügyészség, illetve a főügyészség rendszeresen értékeli a vádemelések törvényességét és megalapozottságát, elemzi a felmentések, az eljárás-megszüntetések okait, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi gyakorlatot.

(4)⁴² Az első, illetve a másodfokon jogerőre emelkedett bírósági határozatok törvényességét az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló legfőbb ügyészi utasításban meghatározott felettes ügyészség kíséri figyelemmel.

(5) Az ügyész intézkedését, állásfoglalását, vagy azok elmulasztását sérelmező beadványokat a felettes ügyész bírálja el.

A bejelentőt tájékoztathatja arról is, hogy új tényt, vagy adatot nem tartalmazó további beadványával érdemben nem foglalkozik.

30. §⁴⁵ Az ügyészi feladatokat a katonai büntetőeljárásban a Kúria előtt a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Ítélőtábla előtt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, az illetékes törvényszékek előtt a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészei látják el [Be. 474. §-ának (1) bekezdése].

(2) A legfőbb ügyész rendelkezése alapján a katonai ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre illetékessége egyébként nem terjed ki.

31. § A vádbeszédben foglalkozni kell a katona vádlott cselekményének a katonai rendre és fegyelemre gyakorolt hatásával is.

32. §⁴⁶ Ha a katonai büntetőeljárásban eljáró bíróság más, nem katonai tanácshoz teszi át az iratokat, a katonai ügyésznek a 4. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia.

33. §⁴⁷ (1) A katonai büntetőeljárásban a járási és járási szintű ügyészség, valamint a főügyészség alatt a Központi Nyomozó Főügyészséget kell érteni.

(2) A büntetőbíróság előtti eljárásban való katonai ügyészi részvétel és közreműködés – a 29. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – ellenőrzését a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya végzi.

(3) A katonai büntetőeljárásban első, illetve másodfokon jogerőre emelkedett bírósági határozatok törvényességét – a 29. § (4) bekezdésére figyelemmel – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya kíséri figyelemmel.

34. § (1) Ez az utasítás 2003. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

– a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 6/1987. Legf. Ü. utasítás,

– a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 6/1987. Legf. Ü. utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 10/1989. Legf. Ü. utasítás,

– a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 6/1987. Legf.

Ü. utasítás egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 15/1990. Legf. Ü. utasítás,

– a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 6/1987. Legf. Ü. utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 11/1992. Legf. Ü. utasítás, valamint

– az egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 1/2000. Legf. Ü. utasítás I. Fejezete.

35. §⁴⁸ A nyomozó ügyészségek átszervezéséhez kapcsolódó egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítással megállapított 2. § (1) bekezdés alkalmazásakor az átszervezéssel érintett nyomozó ügyészségnek az elsőfokú bíróság előtt 2015. november 1-jén folyamatban lévő ügyeiben a vád képviseletét – a kijelölés esetét kivéve – az ügyészségi nyomozásért felelős jogutód ügyészség látja el.