PK BH 2003/120
PK BH 2003/120
2003.03.01.
Nem sért eljárási szabályt a bíróság, ha a fél kérelme ellenére a jogvita jellegének, a felek személyében rejlő körülményeknek a mérlegelése alapján nem rendel ki pártfogó ügyvédet [Pp. 87. § (1) bek.].
Az I. r. felperes két gyermekével 1998. májusáig lakott az alperes tulajdonában álló perbeli ingatlanban, amely a F. lakótelep megközelítését biztosító helyi közút mellett fekszik.
Az I. r. felperesnek az út használatával összefüggő birtokháborítás megszüntetésére és kártérítés megfizetésére irányuló keresetét az elsőfokú bíróság az ítéletével elutasította. Megállapította, hogy a felajánlott cserelakás elfogadásával a birtokháborítás megszüntetése iránti kereset okafogyottá vált, a kártérítési igény alapossága pedig nem bizonyított. Az I. r. felperes a kártérítési követelése elutasítása miatt élt fellebbezéssel. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek a fellebbezett részét hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította, részletesen meghatározva a tisztázásra szoruló körülményeket.
Az újabb eljárásban az I. r. felperes és gyermeke, a II. r. felperes egyenként 300 000 forint kártérítés megfizetésére kérték az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy a perbeli ingatlan mellett üzemeltetett üzletek által keltett zajhatás miatt az egészségük károsodott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító és a felperesek által megfellebbezett ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek az eljárás során nem bizonyították, hogy a zajhatás miatt milyen egészségkárosodásuk keletkezett, erre a felperesek által becsatolt orvosi iratok önmagukban nem voltak alkalmasak.
A felperesek a jogerős ítélet felülvizsgálatát arra hivatkozással kérték, hogy az első- és a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a jogi képviselővel nem rendelkező fél tekintetében fennálló kitanítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket és nem vették figyelembe azt sem, hogy a II. r. felperes képviseletében eljárt I. r. felperes két esetben is kérte pártfogó ügyvéd kirendelését.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben az eljárásjogi szabálysértésekre tévesen hivatkoztak. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy egészségkárosodásuk az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben áll. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy az egészségi állapotot rögzítő orvosi dokumentációk nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperesek egészségkárosodásának melyek voltak az okai, és azok az alperes tevékenységével összefüggenek-e. A Pp.-nek a jogerős ítélet meghozatalakor hatályos 3. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság köteles volt a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli jogairól és kötelezettségeiről – az adott esetben az igazságügyi szakértői vélemény beszerzésének szükségességéről – tájékoztatni. Az elsőfokú ítéletet korábban hatályon kívül helyező végzés indokolása részletesen tartalmazta, hogy a bizonyításnak mire kell kiterjednie. Ennek alapján a felperesek tudtak az orvos szakértő bevonásának szükségességéről, ennek ellenére az újabb eljárásban az I. r. felperes az elsőfokú ítélet meghozatala előtt úgy nyilatkozott, hogy a szakértő kirendelését nem kéri, mert szerinte attól eredmény nem várható, és nem akarja, hogy a kislányát zaklassák. Ennek folytán a bíróság eljárási szabályt nem sértett azzal, hogy ilyen nyilatkozat után az igazságügyi szakértőt nem rendelte ki, és ennek jogkövetkezményét helyesen állapította meg.
A Pp. 87. §-ának (1) bekezdése értelmében a fél kérésére a bíróság csak akkor rendel ki pártfogó ügyvédet, ha a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges. A jogvita jellege, a felek személyében rejlő körülmények vizsgálata alapján a pártfogó ügyvéd kirendelése nem volt indokolt, mert a bizonyításra kiterjedő széles körű tájékoztatás alapján a felperesek nem voltak elzárva jogaik érvényesítésétől. Az I. r. felperes a szükséges bizonyítást kifejezetten ellenezte, és ez vezetett a kártérítési igény bizonyítatlansága folytán a keresetet elutasító ítélet meghozatalához.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával, a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.III.21.273/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás