2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról1
Az Országgyűlés
elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen,
azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,
kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,
tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira
a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Fogalmak
3. § E törvény alkalmazásában
a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzésre irányuló vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, a szakcsoporti tagsági viszony, valamint a szövetkezeti tagsági viszonynak, továbbá a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági tevékenységnek a munkavégzésre irányuló elemei,
c) állami támogatás: az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent, ideértve az állami kezességvállalást is, valamint az Európai Unióból, nemzetközi szervezetektől és más államokból származó források, adományok és segélyek, amennyiben azok a központi költségvetésen keresztül kerülnek folyósításra,
d) közszolgáltatás: szerződéskötési kötelezettség alapján a lakosság alapvető szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatás, így különösen a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési szolgáltatás, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítás,
e) társadalmi és érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet,
f) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ide nem értve a jegyest.
A törvény hatálya
4. § Az egyenlő bánásmód követelményét
a) a magyar állam,
b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,
c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
d)2 a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
e)3 a közalapítványok, a köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei
f) a közszolgáltatást végző szervezetek,
g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény),
h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,
i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények,
j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,
k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,
l) a pártok, valamint
m) az a)–l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek
jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.
5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani,
a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,
b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,
c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint
d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.
6. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki
a) a családjogi jogviszonyokra,
b) a hozzátartozók közötti jogviszonyokra,
c) az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira, valamint
d) e törvény 4. §-ának alkalmazása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja
a)4 a tagsági jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint – a közalapítványok kivételével – a 4. § e) pontja szerinti szervezetek esetében a tagsági és a részvételi jogok gyakorlása, továbbá
b) a 8. § j) pontjában meghatározott tulajdonság kivételével a pártok jogviszonyai
vonatkozásában nem alkalmazható.
7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti – különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.
(2)5 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,
b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
(3)6 A 8. § b)–e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.
Hátrányos megkülönböztetés
8. §7 Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
9. §8 Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.
Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás
10. § (1)9 Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
(2)10 Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.
(3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.
Előnyben részesítés
11. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az
a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy
b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATT INDÍTOTT ELJÁRÁSOK
12. § Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az e fejezetben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során – érvényesíthetőek.
Eljárás e törvény megsértése esetén
13. §11 (1)12 Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését közigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzi.
(2)13
(3) A hatóság az e törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.
(4)14 A hatóság költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
14. §15 (1) A hatóság
a)16 kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján határozatot hoz;
b)17 a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében;
c)18 véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentések tervezeteit;
d) javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;
e) rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről;
f) feladatainak ellátása során együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel;
g) az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez;
h) közreműködik az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban nemzetközi szervezetek, így különösen az Európa Tanács számára készülő kormányzati jelentések elkészítésében;
i) közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében;
j)19 évente beszámol a Kormánynak a hatóság tevékenységéről és e törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól.
(2)20
(3)21
15. §22 (1) Az egyenlő bánásmód követelménye e törvény hatálya alá tartozó megsértésének vizsgálatát a sérelmet szenvedett fél választása szerint
a) a hatóság, vagy
b) az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének elbírálására külön törvény alapján hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv
folytatja le.
(2)23 Az eljárás megindításáról, annak jogerős befejezéséről, valamint a döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről, illetőleg végzésről a hatóság a külön törvény alapján hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet, illetve e közigazgatási szerv a hatóságot értesíti.
(3)24 Ha az (1) bekezdés alapján valamely közigazgatási szerv előtt eljárás indult, úgy más közigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén megindult eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(4)25 Ha az ügyet valamely közigazgatási szerv elbírálta, úgy más közigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén megindult eljárásában a jogerős határozatban megállapított tényállást alapul véve jár el.
(5) A hatóság hivatalból is eljár az egyenlő bánásmód követelményének a 4. § a)–d) pontjaiban meghatározott szervek általi megsértésével kapcsolatban, ha az adott ügyben más közigazgatási szerv előtt nincs folyamatban eljárás.
(6)26 A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.
(7) A hatóság a más közigazgatási szerv által az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet.
(8)27 A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás alá vont, a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél előlegezi meg.
(9)28 A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt.
15/A. §29 (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt eljárást indított, a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásával meghozott végzést a hatóság vagy más közigazgatási szerv a bíróságnak megküldi.
(3) A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt hozott jogerős határozatát a hatóságnak, valamint az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő, a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szervnek megküldi.
(4) A hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az eljárása során ugyanazon törvénysértés esetén a bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.
(5) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt közigazgatási szerv előtt ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv a bíróság határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el.
15/B. §30 (1) A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése a 14. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.
(2) Az eljárás alá vont ügyfél az üggyel összefüggő iratokat és elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra rendelkezésre bocsátja, illetve az egyenlő bánásmód követelményének megsértése ellenőrzéséhez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás, összesítés elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, ha annak elkészítése aránytalan ráfordítást igényelne.
(3) A hatóság a (2) bekezdés alapján csak olyan különleges adat rendelkezésre bocsátására hívhat fel, amely kezelése az eljárás céljára tekintettel elengedhetetlenül szükséges, és amely hiányában az eljárás eredményessége nem lenne biztosítható.
(4) A közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság jogosult a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis szemletárgyként való lefoglalására is.
16. §31 (1) Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)32 megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
c)33 elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét,
d) bírságot szabhat ki,
e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a sérelem következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a jogsértő teljesítőképességére – tekintettel kell meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatóak.
(4)34 Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.
(5)35 Ha a hatóság megállapította, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, és – a (2)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával – az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
17. §36 (1)37 A hatóság döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.
(2)38 A hatóságnak az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában folyamatban lévő eljárásban hozott döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(3)39 A hatóság döntésének bírósági felülvizsgálata iránti eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(4)40 A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt a fél a keresetlevélben, illetve a hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kéri.
17/A. §41 (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásával kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,
c) a jogsértés megjelölését,
d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott.
(2) A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.
(3) A hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.
(4)42 A hatóság – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy – a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén – bírósági határozattal két éven belül azonos jogsértés ismételt elkövetése miatt bírsággal sújtott munkáltatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az e) pontban foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján akkor hozza nyilvánosságra, amikor a korábbival azonos jogsértés két éven belüli ismételt elkövetésének megállapítására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal sor került.
(5)43 A (4) bekezdés alkalmazásában – több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – azonos jogsértés ismételt elkövetésén az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(6)44 Ha a hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a) a (4)–(5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b) – amennyiben a (4)–(5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.
(7)45 A hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület46
17/B. §47 (1) A hatóság 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: testület) segíti.
(2) A testület a hatóság 14. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott feladatainak ellátását e törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével segíti. Az értelmezés a hatóságot eljárása során nem köti.
(3) A 14. § (1) bekezdésének d)–e) és h)–i) pontjai alapján készített vélemények, jelentések és javaslatok hatóság által történő elfogadásához a testület egyetértése szükséges.
(4) A testület tagjai számára – a feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a hatóság vezetője a hatóság kezelésében levő iratokba betekintést enged. A hatóság kezelésében levő iratban található személyes adatokat a testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.
17/C. §48 (1) A testület három tagjának felkérésére a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, három további tagjának felkérésére az igazságügyért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a javaslatot tevő miniszterek az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes közös egyeztetést folytatnak.
(2)49 A megbízatás ellátására a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező olyan személy kérhető fel, aki az emberi jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik.
(3)50 Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki
a) a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt,
b) büntetett előéletű.
(4) A testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól.
(5) A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a tisztségéről lemond,
b) a megbízatási időtartam letelik,
c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d) meghal.
(6) A miniszterelnök a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára felmenti a testület azon tagját,
a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,
b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredő feladatainak,
c)51
d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(7) A (6) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök állapítja meg.
(8) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(9) A testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot kinevezni.
(10) A testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.
17/D. §52 (1) A testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
(2) A testület elnöke összehívja és vezeti a testület üléseit, továbbá ellátja a testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(5) A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.
17/E. §53 (1) A testület tagjának felkért személy a felkérés elfogadásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) A kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a testület tagját annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a testület tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok, a kinevezésre javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a testület tagja részére megtéríti.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.
Képviselet
18. § (1)54 Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, valamint a hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – képviselőként járhat el.
(2) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult közigazgatási eljárásban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet megilletik az ügyfél jogai.
A bizonyítás szabályai
19. § (1)55 Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy
a)56 a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és
b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal.
(2)57 Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy
a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy
b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a büntetőeljárásokban, illetve a szabálysértési eljárásokban.
Közérdekű igényérvényesítés
20. § (1)58 Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat
a) az ügyész,
b)59 a hatóság,
c) a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet,
ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
(2)60 A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén eljárást indíthat.
AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE EGYES TERÜLETEKEN
Foglalkoztatás
21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:
a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben;
b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben;
c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében;
d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan;
e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában;
f)61 a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában;
g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben;
h) az előmeneteli rendszerben;
i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során.
22. § (1)62 Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését
a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés,
b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.
(2)63 A 21. § f) pontjának alkalmazása során a 8. § a)–e) pontjaiban meghatározott tulajdonság tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
23. § Törvény, törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
Szociális biztonság és egészségügy
24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen
a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint
b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó
ellátások igénylése és biztosítása során.
25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül
a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel,
b) a gyógyító-megelőző ellátás,
c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata,
d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése
során.
(2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg.
Lakhatás
26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket
a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan,
b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során.
(2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon.
(3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.
Oktatás és képzés
27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,
a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy
b) amelynek megszervezéséhez az állam
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
bb) közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,
b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
c) a teljesítmények értékelése,
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése
során.
(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport
a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,
b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján
olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.
(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére – az oktatással, képzéssel összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele
30. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen – a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben –
a) megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását,
b) az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni,
c) olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak.
(2) A 8. §-ban meghatározott tulajdonságok alapján meghatározható csoport tagjai részére létrehozott, a hagyományápolás, a kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, a szűkebb közönség számára nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetőleg külön feltételekhez köthető.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnak ki kell tűnnie a létesítmény elnevezéséből, a szolgáltatás igénybevételének körülményeiből; az nem történhet az adott csoporthoz nem tartozó személyekkel szemben megalázó, illetőleg a becsület csorbítására alkalmas módon, továbbá nem adhat alkalmat a joggal való visszaélésre.
30/A. §64 (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
a) a díj és a szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön alapuló csoportok létrehozásával jár, és
b) a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározó.
(2) A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel az (1) bekezdés szerinti esetben is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
KÖZTÁRSASÁGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
31–36. §
MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
37–62. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 13–17. §-ai, 18. § (1) bekezdésének ,, , valamint a hatóság'' szövegrésze, valamint a 20. § (1) bekezdés b) pontja 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3)67
(4)68 Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni.
(5)69
63/A. §70 (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás – a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével – öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.
(2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról.
(3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani
a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre,
b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,
c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,
d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.
(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni.
(5)71 A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve (4) bekezdés szerinti áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába a külön jogszabály szerinti esélyegyenlőségi szakértőt be kell vonni. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programhoz, annak (4) bekezdés szerinti áttekintéséhez, valamint felülvizsgálatához csatolni kell az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleményét. A véleményt a (8) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell.
(6)72 A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.
(7)73 A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó helyi önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.
(8) A hatóság a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a többcélú kistérségi társulás esetében a társulási tanács elnökének kérelmére megvizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal, és ezt a tényt a kérelem beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatóság a hatósági bizonyítványokat a honlapján közzéteszi.
(9) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv az esélyegyenlőségi szakértőkről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértő
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét, anyja nevét,
c) a szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges végzettséget igazoló irat kiállítóját, számát, keltét,
d) névjegyzékbe vételének és az onnan való törlésének időpontját, a határozat számát,
e) szakértői tevékenysége szünetelésének időpontját,
f) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét).
(10) A névjegyzéket vezető szerv a (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a névjegyzékből való törlést követő öt teljes naptári évig kezelheti.
(11) Esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki
a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel,
b) a külön jogszabályban meghatározott képzésben vett részt,
c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal, és
d) büntetlen előéletű, valamint nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(12) Az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (13) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(13) A Kormány által erre kijelölt szerv az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(14) A (12) és (13) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv
a) az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az esélyegyenlőségi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdésben meghatározott szempontokat, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzésére és annak feltételeire, a szakértő képesítésére, továbbképzésére, működésére és a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket, a névjegyzékbe vétel, a névjegyzékről történő kirendelés, a szüneteltetés, a panaszeljárás és a névjegyzékből való törlés szabályait, továbbá a névjegyzéket vezető szerv kijelölését.74
(16) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.
64. §75 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a hatóságot vagy hatóságokat, valamint rendeletben határozza meg a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat.76
65. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,
b) a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,
c) a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról,
d) a Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről,
e) a Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben,
f) a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról,
g) a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról,
h)77 a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.
A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. december 28.
A 4. § d) pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § e) pontja a 2009: LVI. törvény 294. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 294. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (2) bekezdése a 2006: CIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését a 2006: CIV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 8. § a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2006: CIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 13. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 2. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 2. § (3) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (4) bekezdése a 2005: XXVI. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének j) pontja a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdését a 2006: CIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 15. § (2) bekezdése a 2006. CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 13. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 15. § (4) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 13. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 15. § (6) bekezdése a 2007: XXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (8) bekezdését a 2006: CIV. törvény 4. §-a iktatta be.
A 15. § (9) bekezdését a 2006: CIV. törvény 4. §-a iktatta be.
A 15/A. §-t a 2006: CIV. törvény 5. §-a iktatta be.
A 15/B. §-t a 2006: CIV. törvény 5. §-a iktatta be.
A 16. § – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 16. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: CIV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdésének második mondatát a 2006: CIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdését a 2006: CIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 17. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 13. pontja, a 2006: CIV. törvény 7. § (1) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 294–295. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 13. pontja, a 2009: LVI. törvény 294. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 13. pontja, a 2009: LVI. törvény 294. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (4) bekezdése a 2006: CIV. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17/A. §-t a 2006: LXV. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 11. § (8) bekezdését.
A 17/A. § (4) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 54. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/A. § (5) bekezdése a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja alapján 2009. november 1-jén lépett hatályba.
A 17/A. § (6) bekezdése a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja alapján 2009. november 1-jén lépett hatályba.
A 17/A. § (7) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 44. §-a iktatta be.
A 17/B. § előtti alcímet a 2006: CIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 17/B. §-t a 2006: CIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 17/C. §-t a 2006: CIV. törvény 8. §-a iktatta be. E módosító törvény 13. § (6) bekezdése alapján a 2007. január 1. napját megelőzően működő, a hatóság feladatait segítő tanácsadó testület tagjai a törvény erejénél fogva az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává válnak azzal, hogy a 17/C. § (4) bekezdésében meghatározott megbízatási idejük 2007. január 1. napján kezdődik.
A 17/C. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 91. §-a szerint módosított szöveg.
A 17/C. § (3) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 90. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17/C. § (6) bekezdés c) pontját a 2009: CXLIX. törvény 91. §-a hatályon kívül helyezte.
A 17/D. §-t a 2006: CIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 17/E. §-t a 2009: CXLIX. törvény 90. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (1) bekezdésének „ , valamint a hatóság” szövegrésze – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 2006: CIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdésének záró szövegrésze a 2006: CIV. törvény 13. § (2) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdésének b) pontja – e törvény 63. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (2) bekezdése a 2006: CIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § f) pontja a 2006: CIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2006: CIV. törvény 11. § (2) bekezdése.
A 22. § (2) bekezdését a 2006: CIV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta.
A 30/A. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 95. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 99. § (1)–(2) bekezdését.
A IV. fejezetet a 2006: CIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az V. fejezetet a 2006: CIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 63. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 647. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63. § (4) bekezdése a 2006: CIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 63. § (5) bekezdését a 2009: CIX. törvény 51. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 63/A. §-t a 2009: CIX. törvény – 2010: XXXIX. törvény 38. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított – 30. §-a iktatta be.
A 63/A. § (5) bekezdését a 2009: CIX. törvény 50. § – 2010: LXXVII. törvény 1. §-ával megállapított – (8) bekezdés a) pontja alapján 2010. október 1-jétől kell alkalmazni.
A 63/A. § (6) bekezdését a 2009: CIX. törvény 50. § – 2010: LXXVII. törvény 1. §-ával megállapított – (8) bekezdés b) pontja alapján a 2011. december 31-ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.
A 63/A. § (7) bekezdését a 2009: CIX. törvény 50. § – 2010: LXXVII. törvény 1. §-ával megállapított – (8) bekezdés b) pontja alapján a 2011. december 31-ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.
Lásd a 118/2010. (IV. 16.) Korm. rendeletet, a 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendeletet, a 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendeletet.
A 64. § a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § h) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 95. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás