2003. évi CXXVII. törvény

1. § (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.

(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy

(3) Az a jövedéki termék,

(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

2. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

3. § (1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.

(2) Jövedéki termékek:

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

4. § A törvény rendelkezéseit

5. §³ (1) Jövedéki ügyben a vámhatóság jár el.

(2) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: vegyvizsgáló szerv) jár el.

(3) Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak jövedéki adóval kapcsolatos alkalmazása tekintetében a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi kapcsolattartó szerv) jár el.

(4) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.

(5) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.

6. § (1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.

(2)⁴ Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi hatóság, a közterületfelügyelet, a borászati hatóság, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

7. §⁵ E törvény alkalmazásában

8. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha

(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó.

9. §³⁵ (1) Adómentes a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés kötelező rendelkezése alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.

(2)³⁶ Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 29–31. és 112. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.

10. § (1) Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségét.

(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket

(3)³⁷ A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha a jövedéki terméket az importálást követően közvetlenül adóraktárba, illetve adómentes felhasználó üzemébe, raktárába szállítják (ideértve azt az esetet is, ha a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék a vámjogi szabadforgalomba bocsátás időpontjában adóraktárban található), és a vámkezeléshez az importáló bemutatta annak az adóraktárnak az adóraktári engedélyét, illetve annak az üzemnek, raktárnak a keretengedélyét, ahová a jövedéki terméket szállítják. Amennyiben az importáló személye nem azonos az adóraktár-engedélyes, illetve az adómentes felhasználó személyével, az adófizetési kötelezettség felfüggesztéséhez be kell mutatni az adóraktár-engedélyesnek az importált jövedéki termék befogadásáról adott nyilatkozatát, vagy az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék importálására, továbbá nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretéről.

(4) Ha az adóraktári engedély megszűnik – kivéve a (6)–(7) bekezdésben foglalt esetet –, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történő betárolásáig vagy a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(5)³⁸ Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik – kivéve a (6)–(7) bekezdésben foglalt esetet –, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, illetve másik adómentes felhasználó részére történő átadásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(6)³⁹ Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig, vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.

(7)⁴⁰ Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.

(8)⁴¹ Amennyiben az adóraktári engedélynek vagy az adómentes felhasználó keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, a készleten maradt jövedéki termék utáni adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre a (6)–(7) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

11. § (1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható

(2)⁴⁷ A jövedéki termék – kivéve szőlőbor – adófelfüggesztéssel történő szállítása csak a (3) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett.

(3) A termékkísérő okmány olyan bizonylat, amely az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, átvételének, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, harmadik országba való kiléptetésének, Közösségen belüli szállításának az igazolására szolgál. Termékkísérő okmányként a 20. §-ban meghatározott kísérő okmányt kell alkalmazni azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat termékkísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.

(4) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár, adómentes felhasználó, illetve az importáló állítja ki. A jövedéki terméket fogadó adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó a betárolást köteles a termékkísérő okmányon a kitároló adóraktárnak, az adómentes felhasználónak, illetve – importált jövedéki termék esetén – a vámjogi szabadforgalomba bocsátást végző vámhatóságnak visszaigazolni, és a jövedéki terméket az átvétellel egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.

(5)⁴⁸ A jövedéki termék harmadik országba való kiléptetése esetén a kiléptetést végző vámhatóság a kiléptetés megtörténtét igazolja a termékkísérő okmányon, amelyet haladéktalanul visszaküld a termékkísérő okmány kiállítójának, vagy átadja a termékkísérő okmányon megjelölt megbízottnak.

12. § Az adófelfüggesztés megszűnik, ha

13. § (1) Az adóraktár engedélyese – ha törvény másként nem rendelkezik – a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket

(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül

(3) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

(4) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

(5) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,

(6) A (3) bekezdés b)–f) pontja és az (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

(7) Az importáló a felfüggesztett adófizetés alól véglegesen mentesül, ha az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe a vámhatóság által igazoltan betárolta és készletre vette, illetve vetette, és azt az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó a vámjogi szabadforgalomba bocsátást végző vámhatóságnak visszaigazolta.

(8)⁵⁵ Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba, illetve egy másik adómentes felhasználó üzemébe, raktárába betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyes, illetve adómentes felhasználó a termékkísérő okmányon visszaigazolta.

(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

(10) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt a termékkísérő okmányon visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás – a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül – megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.

[(11)⁵⁶ Amennyiben az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó a 14. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban – az üzemszüneti eljárástól eltérő okból – nem rendelkezik elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó mentesül az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a kiléptető vámhivatal igazolást ad arról, hogy a jövedéki termék harmadik országba kiléptetése megtörtént.]

(12)⁵⁷ Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól a (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint történő végleges mentesüléshez az adóraktár-engedélyesnek

14. § (1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával – a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel –, továbbá a jövedéki terméknek – kivéve az adójeggyel ellátott dohánygyártmányt – a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban történő értékesítésével és egyidejűleg onnan az utas általi kitárolásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

(2)⁵⁹ Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, hajóba történő betöltésének, illetve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben a végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a kiléptetést végző hatóságtól nem érkezett meg.

(3) Amennyiben az adó kivetése nélkül zárult vámjogi szabadforgalomba bocsátással (adófelfüggesztéssel) importált jövedéki termék 13. § (7) bekezdés szerinti betárolásának az igazolása a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, az importálónak a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége.

(4) A jövedéki termék 46. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(5) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, egyébként pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszűnését követő 31. napon.

(6) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, hogy a vevő, illetve a hitelező az adót igazoltan megfizette volna.

(7) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, illetve a kitárolás napján, ha anélkül tárolják ki a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján a jövedéki terméket átvevő személy az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 nap letelt.

(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,

(9) A 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kitárolással történő szabadforgalomba bocsátás esetében az adóraktár engedélyesének adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége csak a cb) alpont esetében áll be akkor, ha a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az exportáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza az ellenőrzött ásványolajtermék átvételét. Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

15. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

(2)⁶² Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

(3)⁶⁴ Nem tartozik a (2) bekezdés c) pontjának rendelkezése alá a kísérleti célú előállítással keletkezett üzemanyagnak kísérleti fejlesztés keretében történő felhasználása.

16. § Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:

17. § (1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.

(2) Az adó fizetésére kötelezett

(3)⁶⁶ Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen előállítja, megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben eljárva követi el, a munkáltató, ha a megbízott a megbízási szerződés teljesítésével összefüggésben eljárva követi el, a megbízó minősül adófizetésre kötelezett személynek.

18. § (1) Az adóraktár-engedélyes közösségi adófelfüggesztési eljárásban az adómegállapítás és az adófizetés halasztása mellett

(2) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő jogosult más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására.

(3)⁶⁷ A mentesített szervezet jogosult – a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett – más tagállam adóraktárából közösségi adó-felfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására. A mentesített szervezet a feladó adóraktár engedélyesének megküldi a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást, és a jövedéki termék átvételét a TKO [20. § (1) bekezdés] visszaküldendő példányán igazolja.

(4) A közösségi adófelfüggesztési eljárás alatt lévő jövedéki termék belföldön átszállítható.

19. § (1) Az adóraktár-engedélyes – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az adóraktárából a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba történő szállítása vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitele esetén köteles a közösség valamennyi tagállamában érvényes jövedéki biztosítékot (a továbbiakban: szállítási jövedéki biztosíték) nyújtani olyan összegben, amely a szállított jövedéki termék belföldi szabadforgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettségét fedezi.

(2)⁶⁸ A szállítási jövedéki biztosíték nyújtása a 38. § szerinti jövedéki biztosíték – a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték – összegéig teljesítettnek tekinthető, az – a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig – szállítási jövedéki biztosítéknak minősül, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek és – pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosíték esetén – a pénzügyi biztosíték a jövedéki termék kiszállítását követően legalább még 180 napig érvényes. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a kiszállított, de a 21. § (1) bekezdése szerint [figyelembe véve e § (6) bekezdésének rendelkezését is] még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülő jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja a 38. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték összegét. Az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási biztosíték összege a dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében legfeljebb 600 millió forint, az ásványolajtermékek esetében legfeljebb 3 milliárd forint.

(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani az ásványolajnak más tagállamba csővezetéken történő, valamint az egyszerűsített adóraktár-engedélyes adóraktárából kitárolt szőlőbornak más tagállamba történő szállítása esetén.

(4) Kérelemre engedélyezhető, hogy

(5)⁶⁹ Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy pénzügyi biztosíték fogadható el. A készpénzben nyújtott szállítási jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a szállítási jövedéki biztosíték felszabadul. A szállítási jövedéki biztosíték a 21. § (4) bekezdés szerint beálló adófizetési kötelezettségre vehető igénybe. A követelés érvényesítésére a vámhatóság külön végzés nélkül jogosult.

(6) Amennyiben a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele más tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) alapján történik, külön szállítási jövedéki biztosítékot nem kell nyújtani. Ebben az esetben a Tranzitegyezmény szerinti biztosíték szállítási jövedéki biztosítéknak minősül.

(7) A (2) bekezdés szerint nyújtott szállítási jövedéki biztosíték felszabadul, illetve ismételten felhasználhatóvá válik a 21. § (1) bekezdésében meghatározott visszaigazolás alapján, ideértve a visszaigazolást tartalmazó, visszaküldendő eredeti okmány faxon továbbított másolatának a megküldését is.

20. § (1) A jövedéki termék adóraktárból más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállításakor a 2719/92/EGK Bizottsági rendelet szerinti kísérő okmány 5 példányos változatát vagy a kísérő okmánynak megfelelő adattartalmú és a kísérő okmány rovathivatkozásaival ellátott kereskedelmi bizonylatot (a továbbiakban: TKO) kell alkalmazni.

(2)⁷⁰ A TKO 1. példánya a feladó adóraktár-engedélyesé, a 2–4. példányt az adóraktár-engedélyes átadja a jövedéki termék szállítójának, az 5. példányt annak kiállításával egyidejűleg megküldi a vámhatóságnak.

(3) Ha a szállítás során megváltozik a rendeltetési hely vagy a címzett, a változást a feladó adóraktár-engedélyes haladéktalanul jelenti a vámhatóságnak, és gondoskodik a változásnak a TKO-ra való feljegyzéséről.

(4) Amennyiben a jövedéki terméket belföldről harmadik országba közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállam(ok)on keresztül szállítják ki, TKO-t kell alkalmazni. Ha jövedéki terméket más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban EFTA-országon keresztül szállítanak, akkor a TKO helyett a belső közösségi árutovábbítási eljárásban használt okmányt kell alkalmazni. Ha a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállítása más tagállamba nem EFTA-országon, hanem más harmadik országon keresztül történik, akkor a TKO helyett a külön jogszabály szerinti TIR vagy ATA Carnet okmány használata is megengedett. A 2913/92 EGK Tanácsi rendelet 84. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti külső árutovábbítási eljárás során az ott meghatározott okmány használata szükséges.

21. § (1) Az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha

(2) A nem bejegyzett kereskedő részére történt kiszállítás esetében az (1) bekezdés szerinti mentesülés feltétele az is, hogy az adóraktár-engedélyes rendelkezzen a nem bejegyzett kereskedő által a TKO-hoz csatolt, az adó fogadó tagállamban történt megfizetését vagy annak biztosítását igazoló, a fogadó tagállam illetékes hatósága által aláírt bizonylattal is.

(3) Ha az (1)–(2) bekezdés szerinti visszaigazolás a jövedéki termék adóraktárból történő kitárolását követő 45 napon belül nem érkezik meg, vagy a visszaigazolt mennyiség – a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott szállítási veszteségen túl – hiányt vagy többletet mutat, az adóraktár engedélyese erről köteles írásban haladéktalanul bejelentést tenni a vámhatósághoz.

(4) Az adóraktár engedélyesének beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége

(5) Ha a jövedéki termék más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállítására nem az adóraktár engedélyese nyújtotta a szállítási jövedéki biztosítékot, a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség azt a személyt terheli, aki a szállítási jövedéki biztosítékot nyújtotta. A 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás esetén az adófizetési kötelezettség az adóraktár-engedélyest és a fuvarozót egyetemlegesen terheli.

(6) Az adófizetési kötelezettség (5) bekezdés szerinti teljesítésével az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.

(7) Az adót a (4) bekezdés szerinti esetben abban a tagállamban kell – a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével – megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnt vagy a hiány keletkezett. Amennyiben ez nem állapítható meg, abban a tagállamban kell – a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével – az adót megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnését vagy a hiány keletkezését felderítették. Ha az előbbiek közül egyik sem állapítható meg – ideértve a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetet is – a vámhatósághoz kell az e törvény szerint a kitároláskor hatályos adót megfizetni.

(8) Amennyiben a TKO kiállításától számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget kiváltó jogsértés elkövetésének helye más tagállam, akkor az adó e tagállamban történt megfizetésének igazolása esetén a (4)–(7) bekezdés szerint eredetileg megfizetett adót kérelemre a vámhatóság visszatéríti.

22. § (1) Az adóraktár engedélyesének közösségi adófelfüggesztési eljárásban

(2)⁷² Az adóraktár engedélyese az 52. § (1) bekezdés a)–e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (1) bekezdés szerinti beszerzéséről a betárolás napján köteles a vámhatóságot elektronikus úton értesíteni.

(3) Az adóraktár-engedélyesnek

(4) Az adóraktár-engedélyesnek a jövedéki termék adóraktárban történt átvételét igazolnia kell a feladó adóraktár-engedélyes által kiállított és a jövedéki termékkel együtt elküldött TKO 3. példányán, amelyet a vámhatósággal is ellenjegyeztetnie kell. Az adóraktár-engedélyes átvételi igazolásával és a vámhatósági ellenjegyzéssel ellátott 3. példányt legkésőbb az átvétel hónapját követő hónap 15. napjáig vissza kell küldeni a feladó adóraktár-engedélyesnek. A 4. példányt – az átvétel igazolásával – az adóraktár engedélyese a vámhatóságának adja át.

(5) Amennyiben az átvett mennyiség kisebb, mint a TKO-n feltüntetett (feladott) mennyiség, az adóraktár-engedélyes erre vonatkozóan tett bejelentése alapján a vámhatóság megállapítja a szállítás során keletkezett, külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget. Az e fölötti veszteséget és egyéb hiányt a vámhatóság a TKO visszaküldendő példányán adóköteles mennyiségként feltünteti, s annak egy másolati példányát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának, ahol a veszteség vagy hiány keletkezett, illetve – ha ez nem ismert – a feladó tagállam illetékes hatóságának.

23. § (1) Amennyiben kétséget kizáróan, igazoltan megállapítható, hogy közösségi adófelfüggesztési eljárásban, belföldön keresztül szállított jövedéki termék belföldön tűnt el, vagy az adóköteles hiány belföldön keletkezett, vagy a jövedéki termék eltűnését, adóköteles hiányát belföldön derítették fel, a vámhatóság jogosult az adó beszedésére a cselekmény felderítésekor belföldön hatályos adómérték figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben adófizetésre kötelezett az a személy, aki a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta.

(3) A vámhatóság az adó (1)–(2) bekezdés szerinti beszedéséről köteles haladéktalanul tájékoztatni a jövedéki termék feladása szerinti tagállam illetékes hatóságát.

24. §⁷³ (1) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő rendszeres behozatalát, aki

(2)⁷⁵ A vámhatóság olyan személynek engedélyezi nem bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adó-felfüggesztési eljárásban történő eseti beszerzését, aki megfelel a 35. § (1) bekezdés b)–c) pontjában foglaltaknak, továbbá – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – a beszerzésre kerülő, a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak megfelelő összegben előzetesen jövedéki biztosítékot nyújt.

(3) A bejegyzett kereskedő által egy hónap alatt ténylegesen beszerzett mennyiség – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a másfélszeresét, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.

(4)⁷⁶ Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a 25. § szerinti adófizetési kötelezettségét teljesítette.

(5) A vámhatóság eltekint az (1), illetve (2) bekezdés szerinti biztosíték nyújtásától, ha a jövedéki termék beszerzését a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a 26. § (1) bekezdés szerinti adóképviselő megbízásával végzi.

(6)⁷⁷ Amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését, aki érvényes

(7)⁷⁸ Ha a bejegyzett kereskedő dohánygyártmány beszerzését végzi, a jövedéki biztosíték nem lehet kevesebb az egy hónap alatt ténylegesen átvételre kerülő adójegyek utáni fizetési kötelezettség összegénél.

(8) Ha a nem bejegyzett kereskedő dohánygyártmányt szerez be, a jövedéki biztosítékot az átvett adójegyek értékének [98. § (2) bekezdés] megfelelő összegben kell nyújtani.

(9)⁷⁹ Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság a bejegyzett kereskedő esetében negyvenöt napon belül, a nem bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet.

(10) A bejegyzett kereskedő engedélyének megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni. A nem bejegyzett kereskedő engedélye egy alkalomra szól.

25. § (1)⁸⁰ A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból közösségi adó-felfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadásával adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg – az (5)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(2)⁸¹ A bejegyzett kereskedő az 52. § (1) bekezdés a)–e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (1) bekezdés szerinti beszerzéséről a termék fogadásának napján köteles a vámhatóságot elektronikus úton értesíteni.

(3) A bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja – szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben – a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet, vagy azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.

(4) A nem bejegyzett kereskedő – a 48. § (9) bekezdésétől eltérően – az adófizetési kötelezettsége keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót, kivéve, ha a nem bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.

(5) Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettségét – az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően – az adómentes felhasználókra meghatározott rendelkezések szerint állapítja meg és teljesíti, melynek során a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése a belföldi adóraktárból való betárolással azonos megítélés alá esik.

(6)⁸² Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket és a TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával. A vámhatóság a TKO visszaküldendő 3. példányának ellenjegyzését csak abban az esetben teljesíti, ha az adómentes felhasználó a betárolást külön jogszabályban foglaltak szerint külön igazolja.

(7)⁸³ A (6) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedőnek nem kell az adóbevallást benyújtania, a szállítási nyilvántartása havi zárását adómentes felhasználónkénti részletezésben kell elkészítenie és benyújtania.

(8)⁸⁴ A jövedéki termék bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén a 22. § (3)–(5) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. A nem bejegyzett kereskedőnek továbbá az adó megfizetését vagy annak biztosítását igazoló, a vámhatóság által aláírt okmányt is csatolnia kell a TKO visszaküldendő példányához.

26. §⁸⁵ (1) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő – kivéve, ha egyben adómentes felhasználó is – a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő beszerzése során alkalmazhat egy olyan belföldi székhellyel rendelkező személyt, akit a más tagállamból jövedéki terméket szállító adóraktár-engedélyes bízott meg a közreműködésre, és akinek ezen tevékenységére a vámhatóság engedélyt adott (a továbbiakban: adóképviselő).

(2) Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselőt alkalmaz, a 25. § (1) bekezdés szerinti adókötelezettséget a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő helyett és nevében az adóképviselő teljesíti, amelyhez havonta lezárja a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartást, és megállapítja a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére tárgyhóban beszerzett jövedéki termék mennyiségét.

(3) Adóképviselőként való működésre az kaphat engedélyt, aki

(4)⁸⁸ Az adóképviselőként való működés engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 24. § (9) bekezdését, a kiadott engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni. A vámhatóság a kérelem tárgyában negyvenöt napon belül dönt.

(5)⁸⁹ Az adóképviselő alkalmazásával végzett beszerzés esetén a 22. § (4)–(5) bekezdésében az adóraktár engedélyesére előírt, valamint a 25. § (8) bekezdés második mondatában meghatározott kötelezettség teljesítéséért a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő helyett az adóképviselő felelős.

(6) Az adóképviselő által benyújtott jövedéki biztosítékra a 24. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1)⁹⁰ Más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, kereskedelmi vagy felhasználási céllal vagy egy közjogi intézmény céljaira történő beszerzésével adókötelezettség keletkezik, kivéve az Európai Bizottság 3199/93/EK rendelete szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket saját számlára beszerezte, adókötelezettsége akkor keletkezik, amikor a jövedéki terméket belföldön átveszi, vagy a más tagállamban átvett jövedéki terméket belföldre beszállítja vagy beszállíttatja.

(2)⁹¹ Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket az (1) bekezdésben nem említett esetben hoznak be belföldre – nem értve ide a 29. § és a 31. § szerinti, valamint az (1) bekezdésben kivételként említett eseteket –, az adókötelezettség azáltal keletkezik, hogy a jövedéki terméket belföldön birtokba veszik vagy felhasználják, kivéve a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket birtokba vette vagy felhasználta.

(3) Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezésével egyidejűleg beáll az adófizetési és adómegállapítási kötelezettsége. Az adóalany – a 48. § (9) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót.

(4) Az adóalany a beszerzést megelőzően köteles

(5)⁹² Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jövedéki biztosíték csak az adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadul fel.

(6) Az (1)–(2) bekezdés szerinti adóalany a jövedéki terméket kísérő okmány [28. § (1) bekezdés b) pont] visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak.

(7) A vámhatóság – kérésre – a kísérő okmány visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását.

(8) A más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság egyszerűsített eljárást engedélyezhet.

28. § (1)⁹³ Belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, nem magáncélú beszerzés céljára történő kiszállítása esetén a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén visszaigényelhető vagy levonható), ha

(2)⁹⁶ Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre (-levonásra) jogosult személy a kiszállítást közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végző jövedéki engedélyes kereskedő vagy az adóraktár-engedélyes, illetve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholterméket gazdasági tevékenység keretében más tagállamba értékesítő személy.

(3)⁹⁷ Az adó visszaigénylése az (1) bekezdés c) pontja szerinti okmányok vámhatósághoz történő benyújtásának napjától esedékes, és legfeljebb a jövedéki termék feladásának napjától számított 90 napon belül érvényesíthető.

(4)⁹⁸ A bioetanol más tagállam benzin előállítását végző adóraktárába a 19–21. § rendelkezéseitől eltérően végzett kitárolása szabadforgalomba bocsátásnak minősül azzal, hogy a kitároló adóraktár-engedélyes adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a fogadó adóraktár engedélyese a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza a bioetanol átvételét. Az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

(5)⁹⁹ A bioetanol (4) bekezdés szerinti szállítása a 19. § (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő szállítási jövedéki biztosíték nyújtása mellett és csak abban az esetben megengedett, ha a szállítást a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint előzetesen bejelentik és azt a vámhatóság jóváhagyja.

29. § (1) A gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy által más tagállamban szabadforgalomba bocsátott és ott magáncélra megvásárolt, birtokolt, közvetlenül a természetes személy által belföldre behozott jövedéki termék belföldön adómentes.

(2) A 27. § (1)–(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék magáncélú vagy gazdasági célú beszerzést, felhasználást szolgál-e, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:

(3)¹⁰¹ A folyékony tüzelő-, fűtőanyagok, valamint a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag, amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.

30. §¹⁰² Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, gazdasági tevékenységet nem végző természetes személyeknek szállít, és a szállítást – közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve – maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) engedélyezte (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő).

31. §¹⁰³ (1) A jövedéki termék más tagállam csomagküldő kereskedőjétől történő beszerzése belföldön adóköteles. Az adó fizetésére kötelezett a csomagküldő kereskedő, aki helyett és akinek a nevében az adókötelezettséget a (3)–(4) bekezdés szerinti adóügyi képviselője teljesíti.

(2) Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a vámhatóság engedélyével rendelkező adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy.

(3) A vámhatóság a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt ismeri el és annak ad ki adóügyi képviselői engedélyt, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá, aki

(4) Az adóügyi képviselő köteles minden szállítmányt legkésőbb a belföldre történő feladás napját követő első munkanapon a vámhatósághoz bejelenteni.

(5) Az adóügyi képviselő a tárgyhóban keletkezett adókötelezettsége megállapításához havonta lezárja a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartását és megállapítja a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termék mennyiségét.

(6) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak olyan, a természetes személy nevére kiállított számlával igazolható, amelyen a jövedéki terméket belföldön terhelő adó külön feltüntetésre került.

(7) A vámhatóság az adó megfizetéséről – kérésre – igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.

32. § (1) Belföldi székhelyű csomagküldő kereskedő más tagállamba jövedéki terméket abban az esetben szállíthat, ha

(2) A belföldi csomagküldő kereskedő a belföldön általa megfizetett, a beszerzésről kiállított számlán feltüntetett jövedéki adót a vámhatóságtól visszaigényelheti, ha a jövedéki termékre az adó más tagállamban történt megfizetését a tagállam illetékes hatósága igazolja, és a csomagküldő kereskedő betartotta az (1) bekezdés rendelkezéseit.

33. §¹⁰⁵ A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során

34. § (1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) működtethető.

(2) Jövedéki termék

(3)¹⁰⁶ A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re, továbbá az olajtermékre kell alkalmazni.

(4) Az adóraktárban az adóraktár engedélyesének saját tulajdonú jövedéki termék előállítása, betárolása és raktározása, más termék előállításához való felhasználása mellett

35. §¹⁰⁷ (1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,

(2)¹¹⁰ Az egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.

(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

36. §¹¹¹ (1)¹¹² A kérelmező a 35. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.

(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

37. §¹¹³ (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat összesítve – az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve – adja meg.

(3)¹¹⁵ Az engedélykérelemhez csatolni kell – a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak kivételével – a 35. és 36. §-ban előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.

(4)¹¹⁶ A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően hatvan napon belül bírálja el. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(5) Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár-engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap.

(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)–g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel, hogy

(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.

(9)¹²⁰

(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan, illetve a 38. § (8) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 36. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

38. § (1) Az adófelfüggesztéssel belföldön történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének az e § szerinti jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt visszautasítja.

(2) A jövedéki biztosíték összegét – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 37. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.

(3)¹²¹ A 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adóraktári engedély esetében jövedéki biztosítékként a külön jogszabályban előírt és teljesített vámbiztosíték szolgál.

(4)¹²² Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 37. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál – a 37. § (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével – a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

(5) A jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.

(6) A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése – ideértve az (5) bekezdés alapján lehetséges csökkentést is – kizárólag kérelemre történik.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése indokolt.

(8) Hivatalból kötelező a jövedéki biztosíték összegének felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követő legfeljebb 6 hónap elteltével, illetve azt követően évente, továbbá a (7) bekezdés szerinti esetben.

(9) A biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén az adóraktár engedélyese az első fokú határozat, illetve – fellebbezés esetén – a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítéséről. A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetéséről.

(10) Ha az adóraktári engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó, illetve a 21. § (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadítható fel.

(11)¹²³ A jövedéki biztosíték készpénz vagy a 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár-engedélyesnek nincs adótartozása. A pénzügyi biztosíték érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb pénzügyi biztosítékot kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 35. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.

(12)¹²⁴ A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], a 98. § (7) bekezdés rendelkezései szerint teljesíteni elmulasztott halasztott fizetési kötelezettségre és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

39. § (1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha

(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben

(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg-nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a (4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti rendezését követően szabadítható fel.

(6)¹²⁷ Egy fizikai hely adóraktárként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.

(7)¹²⁸ Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese – az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

40. § (1)¹²⁹ Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve szőlőbor –

(2) A termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az adóraktár-engedélyes bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség bármikor megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.

(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként – a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában – külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság – az ásványolajtermékek kivételével – a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.

(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar, szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.

(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban előállított, tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét, valamint a készletnövekedéseket és -csökkenéseket, az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti részletezettségben.

(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét.

(8)¹³⁰ Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket – kivéve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.

(9)¹³¹ A termékkísérő okmány 5. példányát, az egyszerűsített kísérő okmány másolati példányát a 35. § (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adóraktár-engedélyes a kiállítással egyidejűleg megküldi a vámhatóságnak.

(10)¹³² Az adóraktár-engedélyes, amennyiben a tárgyéven belül a 49. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt készletfelvételen kívül több időpontban is végez tételes leltárkészítéssel készletfelvételt, és annak időpontját évente, a tárgyévet megelőző évben előzetesen a vámhatósághoz bejelenti, az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is – jegyzőkönyv felvételével – megállapíthatja a 49. § (4) bekezdése szerinti különbözetet, amelyet az elszámolt időszak zárókészletébe beszámít. Amennyiben a vámhatóság a bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(11)¹³³ Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (5) bekezdése szerinti megfigyelt termék (biodízel, üzemanyag-adalék) nyilvántartására, elszámolására e § (4)–(7) bekezdése, az 50. § (4) bekezdése szerinti egyéb megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12)¹³⁴ A harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki terméket az adóraktár engedélyese a vámjogi szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg veszi adóraktári készletre.

41. § (1) Az adóraktár engedélyese – a sűrítettgáz-töltő adóraktár és a tranzitadóraktár engedélyese kivételével – a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként), – ásványolaj-tároló adóraktárból a raktározott ásványolajtermék tulajdonosának történő kitárolás esetén tulajdonosonként – külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.

(2) A vevőnyilvántartás tartalmazza

(3)¹³⁶ Az adóraktár engedélyese a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(4)¹³⁷ Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék vámtarifaszámát is feltüntetni.

42. §¹³⁸ (1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.

(2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,

(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A kérelmező a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

(5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben az e törvény szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.

(6)¹⁴¹ Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel belföldön történő szállításával járó adókockázatra a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.

(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.

(8)¹⁴² A jövedéki biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.

(9) Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(10) A keretengedélyben a jogszerű felhasználás ellenőrizhetősége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetők ki.

(11) Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 38. § (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

43. §¹⁴³ (1)¹⁴⁴ A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem tárgyában harminc napon belül dönt. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(2) A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben az e törvény szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá – termék-előállításhoz való felhasználás esetén – az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (e § alkalmazásában a továbbiakban: tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.

(3) A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek az e törvényben foglaltak szerint kell megadnia. A keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 42. § (5)–(8) és e § (1)–(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(5) A keretengedély megszűnik, ha

(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

(7) Az engedély (6) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.

(8)¹⁴⁶ Egy fizikai hely a keretengedélyben az adómentes felhasználó üzemeként, raktáraként bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.

(9) Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más – nem összefüggő – helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.

(10)¹⁴⁷ A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó – az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

44. § (1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes keretengedéllyel rendelkezik.

(2)¹⁴⁸ A beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.

(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét.

(4)¹⁴⁹ Az (1)–(3) bekezdés rendelkezését a 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja szerinti esetben is – megfelelően – alkalmazni kell.

45. § (1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék adómentesen csak az e törvényben meghatározott célra használható fel, és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlően igazolnia kell.

(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság előzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett adóraktárba termékkísérő okmány kiállításával szállítható.

(3)¹⁵⁰ A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá – a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén – a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).

(4)¹⁵¹ Az adómentes felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint a (3) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni, amely az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.

(5)¹⁵² Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított.

46. §¹⁵³ (1) Az adómentes felhasználó negyedévenként, a tárgynegyedév utolsó napjával készletfelvétellel telephelyenként megállapítja a tényleges készletet, és a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 12. napig elszámolást nyújt be a vámhatósághoz az adómentesen beszerzett jövedéki terméknek a 13. § (4)–(5) bekezdése szerinti adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Az elszámolás alapján kimutatott készlethiányt nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti készletfelvétel a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül történik, az adómentes felhasználó az (1) bekezdés szerint megállapított készlet különbözetet – jegyzőkönyv felvételével – a tárgynegyedév zárókészletébe beszámítja. Amennyiben a készletfelvételt a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak, adófelfüggesztéssel történő szállítás esetén másik adómentes felhasználónak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.

47. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult

(2)¹⁵⁶ Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére kerül kiszállításra.

(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak előzetesen be kell jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre adó-visszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 44. § (3) bekezdésében és a külön jogszabályban előírt nyilvántartást.

(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)

(6) Visszaigényelhető (levonható) adóként

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték változását követő 3 hónapon belül a változást megelőzően hatályos adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre (levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.

(8)¹⁵⁷ Az adóraktár engedélyese, az importáló, illetve a bejegyzett és a nem bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá

(10) Az adó-visszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9) bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthető.

(11) A vámhatóság az adó-visszatérítésnél figyelembe vett mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlő módon feltünteti.

47/A. §¹⁵⁹ (1)¹⁶⁰ A diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet (a továbbiakban: képviselet) a hivatalos célra, valamint a képviselet tagja a személyes célra belföldön beszerzett jövedéki termékek után viszonosság esetén jogosult az árban foglalt (termékimport esetén a határozatban közölt) és általa megfizetett adó, valamint – az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében – a dohánygyártmányok után általa megfizetett általános forgalmi adó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adók) visszaigénylésére. A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(2) Képviselet tagjának a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28-án aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én aláírt bécsi egyezmény l. cikkének c)–e) pontja alá tartozó természetes személy minősül, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri.

(3) Az (1) bekezdésben említett hivatalos célra történő beszerzésnek az minősül, amelyet a képviselet számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutat ki.

(4)¹⁶¹ Az adók visszaigénylésére jogosult – az (1) és (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett – a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), valamint tisztviselője is, amennyiben a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés értelmében az adó tekintetében mentesség illeti meg.

(5) Nemzetközi szervezet tisztviselőjének az a természetes személy minősül, akit a (4) bekezdésben említett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri.

(6) Nem illeti meg az adó-visszaigénylés joga a képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét, ha magyar állampolgár vagy állandó magyarországi tartózkodásra jogosult személy.

(7) Az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet, valamint a nemzetközi szervezet hivatalos célú beszerzéseként évente legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.

(8) A képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője a személyes célra beszerzett jövedéki termék után az árban foglalt, általa megfizetett adókból – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legfeljebb 300 ezer forintot igényelhet vissza naptári évenként, mely összegbe bele kell számítani az egyéb termékek és igénybe vett szolgáltatások után az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adót is.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott értékkereten belül az üzemanyag, az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője személyes célú beszerzéseként évente legfeljebb a 2. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.

(10) E § alkalmazásában a képviselet tagja, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselője az a családtag is, aki a képviselet tagjával, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselőjével igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri, kivéve, ha az illető magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy.

47/B. §¹⁶² Ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek árába rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti a 47/A. § szerinti adó-visszaigénylés joga úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat

48. § (1) A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre – az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban – a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának.

(4)¹⁶⁶ A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(5)¹⁶⁷ Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérleg-havizárásban, illetve elszámolásban szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a jegyzőkönyvre feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.

(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz – valamennyi adóraktárának adataira kiterjedő – összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.

(7)¹⁶⁸ A vámhatóság állapítja meg az adót

(8)¹⁶⁹ A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően

(9)¹⁷⁰ Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra nem kell adóbevallást benyújtani.

(10)¹⁷¹ A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján kivetett adót az adókivetésről szóló határozat közlését követő 8 napon belül meg kell fizetni.

(11)¹⁷² A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló,¹⁷³ illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény¹⁷⁴ rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.

(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta – a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra – igényelheti. Az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelemhez az annak elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.

(14) Az adóraktár engedélyese adó-visszaigénylési jogosultságát a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendő adójából történő levonással vagy visszaigényléssel érvényesítheti.

(15)¹⁷⁵ Amennyiben a vámhatóság által a fizetési számlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében hatósági átutalással, a fizetési számlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy – ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is – követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.

(16) A (15) bekezdés szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be.

(17) Az adó bevallásában az Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontjában meghatározott kerekítési szabályokat kell alkalmazni.

(18) A vámhatóság által végzett, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül.

(19)¹⁷⁶ A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása, továbbá a zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhatósági eljárás (zárjegy levétele) esetén – az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével – a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés).

(20)¹⁷⁷ Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság – az engedélyes egyidejű értesítése mellett – a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes jövedéki termékére, a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál – a termék változatlan összetétele esetén – kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról a határozatban rendelkezik, amely a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.

(21) Az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes terhére a kötelező érvényű vámtarifabesorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifabesorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.

(22) Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek vagy a felhasználói engedélynek a kötelező érvényű vámtarifabesorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozat kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.

48/A. §¹⁷⁸ (1)¹⁷⁹ Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait.

(2) Nem lehet elektronikus úton intézni:

(3)¹⁸² Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat a kapcsolattartás hagyományos és elektronikus formája között.

(4)¹⁸³ A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél – a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek benyújtása során – telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a kapcsolatot a vámhatósággal.

(5) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6) A vámhatóság szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.

(7)¹⁸⁴ Az e törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy nem tekinthet be a vámhatóság és a felügyeleti szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe.

(8) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott

(9)¹⁸⁷ A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.

48/B. §¹⁸⁸ (1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz

(2)¹⁸⁹ Az adóraktár engedélyese a termékmérleg-havizárásnak, a bejegyzett kereskedő és az adóképviselő a szállítási nyilvántartás havi összesítésének, az adóügyi képviselő a 31. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartás havi összesítésének a benyújtására vonatkozó kötelezettségét elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül teljesíti.

(3) Ha az adóalany, adó-visszaigénylő élt az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott választási jogával, választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

48/C.¹⁹⁰ Ha az e törvény szerinti, vámhatóság által kiadott engedély engedélyese jogutódlással szűnik meg, a jogutódnak az engedély módosítását kell kérnie.

48/D. §¹⁹¹ (1) Az e törvény szerinti engedélyt – kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt – kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére – annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az e törvény szerint kiadott engedély birtokában folytatott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt fennállnak-e az (1) bekezdés szerinti tények. A hatósági ellenőrzés céljából a vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az (1) bekezdés szerinti tények fennállnak-e.

(3) A vámhatóság

49. § (1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3)¹⁹² Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó

(4)¹⁹³ A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.

(5) Adó-visszaigénylés (adó-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.

(6) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

50. §¹⁹⁴ (1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak

(2)¹⁹⁵ Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában

(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek

(4)¹⁹⁶ E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,

(5)¹⁹⁹ A (4) bekezdés c) pontjában megjelölt, 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az üzemanyagok adalékanyaga, hígítóanyaga (a továbbiakban: üzemanyagadalék) és a (4) bekezdés f) pontjában megjelölt biodízel a kiszerelés nagyságától függetlenül tekintendő megfigyelt terméknek.

51. § (1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve.

(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt + 15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91–1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.

52. § (1)²⁰⁰ Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:

(2)²¹⁰ Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

(3) Az adó mértéke az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott mérték 40 000 Ft/ezer literrel, illetve a fűtőolaj esetében az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mérték 20 000 Ft/ezer kilogrammal, a cseppfolyósított gáz esetén az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mérték 20 000 Ft/ezer kilogrammal, gáz halmazállapot esetén az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/nm³-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány előírásainak.

(4)²¹² A (3) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés során egyébásványolaj-gyártó adóraktárban előállított egyéb ellenőrzött ásványolajra és olajtermékre, ide nem értve az üzemanyagként előállított terméket.

53. §²¹³ (1) Adómentes célú felhasználásnak minősül

(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adómentes felhasználás esetében nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, és keretengedélynek a külön jogszabályban meghatározott engedély minősül.

54. § (1)²¹⁷ A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(2) A 46. §-ban előírt elszámolásnak tartalmaznia kell

55. § (1)²¹⁸ A helyközi vasúti személyszállítási vagy vasúti áruszállítási tevékenységet végző személy az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatási, tolatási tevékenységéhez adózottan beszerzett és ténylegesen felhasznált 2710 19 41 vámtarifaszám alatti gázolaj beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.

(2)²¹⁹ A magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajóban (ideértve a kompot is) ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj után belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végző, a hajó üzemben tartójaként nyilvántartott személy az általa a beszerzéskor megfizetett adót visszaigényelheti.

(3)²²⁰ Visszaigényelhető továbbá

(4)²²² Visszaigényelhető továbbá a vámhatóság által engedélyezett bioüzemanyag-adóraktárban előállított,

(5)²²⁴ A visszaigénylésre a (4) bekezdés a) pont szerinti esetben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti hatósági engedéllyel rendelkező azon bányavállalkozó jogosult, amelynek (akinek) a bányatörvény szerint megállapított bányatelekre jogosultsága van, és ott a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján bányászati tevékenységet folytat.

(6)²²⁵ A visszaigénylésre a (4) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott megjelölt tevékenységet végző állami vagy önkormányzati szerv és a vízgazdálkodási társulat, illetve megbízásukból ilyen tevékenységet végző személy jogosult.

56. § (1)²²⁶ Az 55. § szerinti esetekben az adó visszaigénylése a tényleges felhasználás napjától esedékes, és legfeljebb a felhasználás napját követő 12 hónapon belül érvényesíthető.

(2)²²⁷ Az adó visszaigénylését a gázolaj, a repülőgép üzemanyag, illetve a biodízel adót tartalmazó áron történt beszerzéséről, vagy – az 55. § (4) bekezdés a) pont szerinti esetben – a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről a visszaigénylésre jogosult nevére kiállított számlával és a tényleges felhasználás külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolásával, a repülőgép üzemanyag esetében továbbá a repülés időpontját, célját és teljesítését igazoló okmánnyal kell dokumentálni.

(3) Az adó-visszaigénylés érvényesítésekor a vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon hitelt érdemlő módon köteles feltüntetni az adó-visszatérítés alapjaként figyelembe vett ásványolaj mennyiségét, fajtáját, valamint a visszatérített adó összegét.

57. §²²⁸

57/A. §²²⁹

57/B. §²³⁰

57/C. §²³¹

58. §²³² (1) Ásványolaj-adóraktári engedély

(2)²⁴² A terméktávvezetékhez

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj-adóraktári engedély

(4)²⁴⁴ Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként

(5)²⁴⁹ A jövedéki biztosítékot adóraktáranként

(6) A repülőtéri adóraktár engedélyese, ha az adóraktára nem állandó nyitvatartással vagy nem a külön jogszabály szerint közzétett nyitvatartási idővel és nem állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő repülőtéren van kialakítva, köteles a repülőtér megnyitását és bezárását azt megelőzően legalább 3 nappal korábban a vámhatósághoz bejelenteni. A repülőtér bezárásakor a repülőtéri adóraktár engedélyese jövedéki terméket csak olyan mennyiségben tarthat készleten, amelynek adótartalmára a jövedéki biztosítéka fedezetet nyújt.

(7) Kikötői adóraktárként

(8) A kikötői adóraktár engedélyese a gázolaj készletváltozásáról állóhajó-adóraktáranként és ellátóhajó-adóraktáranként naponta jelentést ad a vámhatóságnak. A mozgó ellátóhajó az állomásozás helyéről hajótöltési céllal csak a kikötő állandó vámhatósági felügyeletét ellátó vámhatósághoz történt bejelentést követően távozhat el, és a kikötését is – azzal egyidejűleg – jelentenie kell. A mozgó ellátóhajó 15 km távolságot meghaladóan csak a gázolaj vételezése, a hajó karbantartása vagy téli kikötőbe történő távozása miatt, és csak a vámhatóság külön engedélyével távozhat el az állomásozás helyéről. A vámhatóság a hajónaplót és a felhasználást ellenőrizheti.

(9) A gázolaj jelölését finomítói ásványolajraktárban, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések betartásával kell elvégezni.

(10) A jelölt gázolajat a hajó üzemanyagtartályából bármilyen módon kivenni, eltávolítani tilos, kivéve a hajó vagy a hajó üzemanyagtartálya javítását, felújítását, ha azt a vámhatósághoz előzetesen bejelentették.

(11)²⁵³ Az adóraktár-engedélyes az 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén egyéb motorikus célú, tartályos értékesítését csak abban az esetben végezheti üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője, valamint az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen [103. § (2) bekezdés 5. pont] működő, annak e termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy (a továbbiakban együtt: üzemeltető) részére, amennyiben az üzemeltető e tevékenységét a vámhatósághoz bejelentette és az üzemeltetőt a vámhatóság a bejelentés napján nyilvántartásba vette. Az üzemeltetőnek a cseppfolyósított szénhidrogén beszerzéséről, felhasználásáról a külön jogszabály szerinti nyilvántartást kell vezetnie.

(12) Az olyan ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezést, amely termékre e törvény adómértéket állapít meg, kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, importálni, – a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár kivételével – birtokolni, és – a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár részére történő értékesítés kivételével – értékesíteni.

(13)²⁵⁴ Kőolaj-finomítóban és finomítói ásványolajraktárban E85 előállítása is, kőolaj-finomítóban továbbá ETBE előállítása is végezhető, ezen adóraktárakra kiadott adóraktári engedély birtokában.

(14)²⁵⁵ A kísérleti előállítást végző üzem esetében a 35–41. §-okban szabályozottakra, így az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére – a jövedékibiztosíték-nyújtáson kívül – a külön jogszabályban meghatározott, eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(15)²⁵⁶ A kísérleti előállítást végző üzemben előállított bioüzemanyag kizárólag a kísérleti fejlesztés keretében használható fel, egyébként meg kell semmisíteni.

(16)²⁵⁷ Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés keretében állít elő

59. §²⁵⁸ (1)²⁵⁹ Az e § szerinti felhasználói engedéllyel megengedett

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés rendelkezése

(3) Felhasználói engedélyre az a kérelmező jogosult,

(4) Nem adható felhasználói engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(5)²⁶⁶ A felhasználói engedély iránti kérelemhez meg kell adni

(6)²⁶⁷ A jövedéki biztosítékot

(7)²⁶⁸ A felhasználói engedélyes jövedéki biztosítékára a 42. § (8) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell. A jövedéki biztosíték a felhasználói engedélyes e törvény szerinti jövedékibírság- és mulasztásibírság-tartozására vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha a felhasználói engedélyes önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

(8) A kérelmező nevére szóló felhasználói engedélyt a vámhatóság a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerű alkalmazásával adja ki.

(9) A felhasználói engedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a felhasználói engedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(10) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 43. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(11)²⁶⁹ Ha a felhasználói engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék készletének a 60. § (3) bekezdése szerint végzett elszámolását, és – jövedékibírság-fizetési kötelezettség megállapítása esetén – annak teljesítését követően szabadítható fel.

(12) A felhasználás során feleslegessé vált, valamint a felhasználói engedély megszűnésének napján készleten maradt egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék csak adóraktárnak, felhasználói engedélyesnek, exportálónak, közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek adható át, illetve az egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedőnek is, a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett.

(13)²⁷⁰ A (6) bekezdésben meghatározott jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettség alól mentesül az Áht. alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv.

60. § (1)²⁷¹ A felhasználói engedélyes folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésének, előállításának (kiszerelésének), felhasználásának és értékesítésének külön jogszabályban foglaltak szerinti részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészletet.

(2) A felhasználói engedélyes – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyilvántartás havi zárása alapján jelentést készít, melyet a tárgyhót követő hó 15-ig kell benyújtani a vámhatósághoz.

(3)²⁷² A felhasználói engedélyesnek tárgyévenként az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, előállításáról (kiszereléséről), felhasználásáról, értékesítéséről és készletéről elszámolást kell készítenie és a tárgyévet követő hó 20-áig a vámhatósághoz benyújtania, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet. Ha az elszámolás alapján kimutatott, nyilvántartás szerinti zárókészlet meghaladja a számviteli rend szerint elvégzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a készlethiányt – figyelemmel a külön jogszabály szerint elszámolható veszteségre, valamint a 62. § (8)–(9) bekezdésének rendelkezésére is – nem engedélyezett célra történt felhasználásnak kell tekinteni. Az elszámolás során kimutatott készleteltéréssel a nyilvántartás szerinti zárókészletet helyesbíteni kell.

(4) Nem kell havi jelentést készítenie és a vámhatósághoz benyújtania annak a felhasználói engedélyesnek, aki az egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket gyógyszergyártásban vagy a termék kémiai átalakulását eredményező vegyi reakcióban használja fel.

61. § (1)²⁷³ Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket belföldön az adó megfizetése nélkül csak

(2) Az adóraktár-engedélyes és a felhasználói engedélyes egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben és megfigyelt terméket csak akkor tárolhat ki exportálónak, illetve közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek, ha az exportáló, illetve a kereskedő a kitárolást megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a terméket harmadik országba, illetve más tagállamba történő szállítás céljából vásárolja meg.

(3) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálónak vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek történt kitárolását az adóraktár-engedélyes és a felhasználói engedélyes köteles a vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

62. § (1) A harmadik országból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajra a vámjogi szabadforgalomba bocsátást adófelfüggesztéssel kell elvégezni, ha az importáló

(2) Az (1) bekezdésben nem említett importáló által behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabadforgalomba bocsátása az 52. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adómértékkel megállapított adó kivetésével történik.

(3) A harmadik országból 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben behozott egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabadforgalomba bocsátásakor nem kell alkalmazni az 52. § (1) bekezdés i) pontjának rendelkezését.

(4) Az (1) bekezdés szerinti importáló véglegesen mentesül az importált egyéb ellenőrzött ásványolajra felfüggesztett adó alól, ha a terméket az adóraktár-engedélyes vagy a felhasználói engedélyes a készletébe felvette, és azt a termékkísérő okmányon visszaigazolta. Amennyiben a visszaigazolás a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, az importálónak a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége.

(5) Az egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajterméket – más tagállamba, illetve más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban TKO-val, egyébként EKO-val szállítható. A TKO-ra megfelelően alkalmazni kell a 20. § és a 22. § vonatkozó rendelkezéseit.

(6)²⁷⁴ Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Az üzemanyagadalék és a biodízel behozatalát továbbá a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő – az adó 25. § szerinti megfizetése esetén –, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő is – az adó 27. § szerinti megfizetése esetén – végezheti. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenti a vámhatósághoz.

(7)²⁷⁵ A közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a más tagállamból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket csak adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére értékesítheti az adó 27. § szerinti megfizetése nélkül.

(8) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamba való kiszállítását az üzemből, raktárból történő kiadás napján be kell jelenteni a vámhatóságnak. A bejelentés hiányában a kiszállított termék a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként nem számolható el, kivéve ha a kiszállítás tényét kétséget kizáróan bizonyítják.

(9)²⁷⁶ Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálását a felhasználói engedélyes exportáló a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként csak akkor számolhatja el, ha a vámhatóság a termék kiléptetését visszaigazolta, illetve – amennyiben a kiléptetés más tagállam területéről történik – az exportálást a vámhatósághoz az üzemből, raktárból történő kiadás napján bejelentették vagy a kiléptetés tényét vámokmánnyal igazolják.

63. § (1)²⁷⁷ E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt

(2) E törvény alkalmazásában

64. § (1) Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol (a továbbiakban: tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 ^oC-on mért mennyisége.

(2)²⁷⁸ Az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 276 100 forint.

(3)²⁷⁹ A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 138 050 forint, 50 liter felett 276 100 forint. Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.

(4)²⁸⁰ Nem kell alkalmazni az (1)–(2) bekezdés rendelkezését a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékre, amennyiben

65. § (1) A 8–17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha

(2) Az adó alanya az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt pálinka után.

(3) Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött pálinka nem adható ki.

66. § (1) A bérfőzött pálinka utáni adó (a továbbiakban: bérfőzési szeszadó) összegét a szeszfőzde állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett pálinka mennyiségéről.

(2) A 65. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett bérfőzési szeszadót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül a bérfőzési szeszadó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3)²⁸² A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon pénzforgalmi számlájáról átutalással befizeti a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára.

(4) A beszedett bérfőzési szeszadó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5) A bérfőzési szeszadó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja a bérfőzési szeszadó megfizetését. A kísérő okmány egyben a terméket igazoló okmány is. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő pálinka származásának igazolására. A 15 év letelte után 2 évente meghosszabbítható.

(7) A 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.

67. § A bérfőzetőtől a bérfőzött pálinkát csak az alkoholtermék adóraktár engedélyese vásárolhatja meg.

68. §²⁸³ (1) Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása

(2) A 42. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell adni

(3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási cél esetén technológiai, műszaki, egészségügyi szempontok miatt nem lehet denaturált alkoholt felhasználni, annak szakmai indokolását és arról a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség nyilatkozatát kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolni. A denaturálás mellőzésének indokoltságát az engedélykérelem elbírálása során a vámhatóság független szakértővel (intézettel) ellenőrizheti.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási célra adómentesen – a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően rendelkezik – csak az adómentes felhasználó által megjelölt és a keretengedélyben rögzített részleges denaturálási eljárással denaturált alkoholterméket lehet kitárolni az adóraktárból. A denaturálást a vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni.

(5) A 46. § szerinti elszámolásban ki kell mutatni az elszámolási időszakban a (2) bekezdés b) pontja szerint felhasználható és a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyiségét is. Ha a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyisége meghaladja a (2) bekezdés b) pontja szerint felhasználható mennyiséget, a különbözet nem adómentes célra történt felhasználásnak minősül, és a 14. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség keletkezik.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a 42. § (6) és (7) bekezdése szerint nyújtandó jövedéki biztosítékot legfeljebb 80 millió forint értékben kell felajánlani. A részlegesen denaturált alkohol beszerzése és felhasználása esetén a nyújtandó jövedéki biztosíték feleződik, és legfeljebb 40 millió forint értékben kell felajánlani.

(7) Amennyiben az adómentes felhasználó az üzemében a 2915 vámtarifaszámú ecetsavból is előállít étkezési ecetsavat vagy ecetesszenciát, köteles a vásárolt ecetsavval is elszámolni.

69. § (1)²⁸⁶ Az alkoholtermék teljes denaturálását szeszüzemben vagy alkoholregeneráló és denaturáló üzemben, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott denaturálási eljárással kell elvégezni.

(2) Teljesen denaturált alkoholterméknek kell tekinteni a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálási eljárással más tagállamban előállított denaturált alkoholt is, amennyiben annak szállítása EKO-val történik.

(3) A teljesen denaturált alkoholtermék adóraktárból és a 70. § szerinti felhasználói engedéllyel rendelkező személy telephelyéről kizárólag EKO-val tárolható ki.

70. §²⁸⁷ (1) A teljesen denaturált alkohol

(2) A teljesen denaturált alkohol (1) bekezdésben nem említett egyéb felhasználása a 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban történő beszerzés esetén

(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedélyre az 59. § (3)–(4), (7)–(8), (10)–(11) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jövedéki biztosítékot 1 millió forint összegben kell nyújtani.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek a vámhatóság általi nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évenként meg kell adnia az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás célját.

71. §²⁸⁸ (1) A teljesen denaturált alkohol 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban csak szeszüzem vagy alkoholregeneráló és -denaturáló üzem engedélyesének, a 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedélyesnek, vagy a vámhatóság által a 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíthető belföldön.

(2) A 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, illetve a (2) bekezdés b) pontjában említett felhasználói engedélyesnek a beszerzett teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

(3) A 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált és készleten lévő teljesen denaturált alkohol mennyiségéről nyilvántartást vezet.

72. §²⁸⁹ (1) Alkoholtermék-adóraktári engedély

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az alkoholtermék – kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket – adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély adható

(3) A tranzit- és a vámadóraktárban alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány a (2) bekezdés szerinti céllal történő adómentes tárolása is megengedett.

(4)²⁹¹ Az italgyár és a szeszfőzde engedélyesének üzemi szeszraktárába nem saját előállítású, 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerinti kiszerelésű, saját gyártású alkoholtermék 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az italgyár és a szeszfőzde engedélyese ezt meghaladó mennyiséget abban az esetben tárolhat be az üzemi szeszraktárába, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételt, továbbá az alkoholtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot külön teljesíti. A szeszüzem engedélyesének üzemi szeszraktárába nem saját előállítású, 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék legfeljebb az egy naptári év alatt előállított saját gyártású alkoholtermék 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente.

(5)²⁹² Az alkoholtároló adóraktárban az alkoholterméken kívül adózatlan sör, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható, ha

(7) A jövedéki biztosítékot az (1) bekezdés szerinti adóraktárak esetében – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – adóraktáranként legalább 40 millió forint, de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell teljesíteni. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő szeszüzem, italgyár, szeszfőzde és üzemi szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.

(8)²⁹³ A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanolüzemre a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, a szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki biztosítékát a 64. § (3) bekezdésében foglalt alacsonyabb adómérték alapulvételével kell megállapítani. Amennyiben a szeszüzem éves etilalkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszeripari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etilalkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani.

(9) A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés f)–g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

(10) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) alkoholtermék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az alkoholterméket megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(11)²⁹⁴ Kérelemre – a külön jogszabályban foglaltak szerint – engedélyezhető az E85 előállítása a legalább 250 ezer hektoliter éves etilalkohol-gyártó kapacitású szeszüzemben is, az ásványolajtermékekre meghatározott külön jövedéki biztosíték nyújtása nélkül.

(12)²⁹⁵ Az italgyár és a szeszpalackozó engedélyesének a palackozás céljára betárolt és lepalackozott szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

73. § (1)²⁹⁶ Az alkoholterméknek – kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket –

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik

(3)²⁹⁸ A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, továbbá, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra.

(4)²⁹⁹ A zárjegyet a magyar állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett – az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő és a 104. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) rendelkezésére. A zárjegyhez a zárjegy előállítási költségének a megfizetése ellenében lehet hozzájutni, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő esetében továbbá akkor, ha a 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét teljesítette.

(5)³⁰⁰ Az alkoholtermék zárjegye darabonként 1000 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány). A zárjegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)³⁰¹ A zárjeggyel az adóraktár engedélyese a 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétellel egyidejűleg, a bejegyzett kereskedő háromhavonta, az importáló, a nem bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Ha az importügylet vagy a más tagállamból való behozatal 60 napon belül nem bonyolódott le, az importálónak, a nem bejegyzett kereskedőnek és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.

(7)³⁰² A (6) bekezdés szerinti elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe

(8) Az alkoholtermék zárjeggyel ellátva adóraktárból másik adóraktárba átszállítható, ha a zárjeggyel való elszámoltatás az adóraktárak között megfelelően biztosított.

(9)³⁰³ Az alkoholtermék – a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termék, valamint a (2) bekezdés a) és c)–f) pontjaiban foglalt esetek kivételével, illetve a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2 liter űrtartalmat meg nem haladó göngyölegben palackozva bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba a más tagállamból behozatalt követően.

(10)³⁰⁴ Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 litert meghaladó, egyedileg beazonosítható göngyölegben való szabad forgalomba bocsátása, illetve más tagállamból történt behozatalt követően a forgalomba hozatala az adóraktár, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő által a vámhatósághoz teljesített előzetes bejelentés és annak a vámhatóság általi nyilvántartásba vételét követően lehetséges. A bejelentést esetenként, legkésőbb a forgalmazást, tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző harmadik munkanapig kell elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül megtenni. A vámhatóság a bejelentést legkésőbb a bejelentést követő munkanapon nyilvántartásba veszi és arról a bejelentőt elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül értesíti.

(11) Az alkoholtermék tranzitadóraktárba kizárólag zárjegy nélkül tárolható be, és a tranzitadóraktárból kizárólag zárjegy nélkül értékesíthető.

(12)³⁰⁵ A vámhatóság részére

(13)³⁰⁶ A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletében bekövetkezett, a (12) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles – a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal – a változás bekövetkezésének napját, illetve a (7) bekezdés szerinti készletváltozások esetében a zárjegy visszavételének, megsemmisítésének vagy a külön jogszabályban előírt, a vámhatóság által a (7) bekezdés c) pont esetében felvett jegyzőkönyv felvételének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun kereszül a vámhatóság részére megküldeni.

74. § (1) A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést előállítani, birtokolni és értékesíteni. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztillálóberendezésekre.

(2) A szeszüzem kivételével cukorcefrét előállítani, értékesíteni, birtokolni, valamint a cukorcefréből alkoholterméket és a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket előállítani tilos.

(3)³⁰⁷ A keretengedéllyel vagy alkoholtermék-adóraktári engedéllyel előállított, csokoládégyártáshoz felhasználásra kerülő alkoholos gyümölcs beszerzése esetén e törvény 104. §-ának – a (4) bekezdés kivételével – és 106. §-ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A csokoládégyártás során gyártási melléktermékként visszanyert alkoholterméket a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerinti elszámolással vámhatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni vagy alkoholtermék adóraktárba, illetve harmadik országba vissza kell szállítani. Arra az alkoholtermékre vonatkozóan, amelyet nem semmisítenek meg, vagy nem szállítanak vissza alkoholtermék adóraktárba vagy harmadik országba, a külön jogszabályban erre meghatározott határidő elmulasztását követő napon az alkoholos gyümölcsöt felhasználó csokoládégyártónak a 64. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték figyelembevételével adófizetési kötelezettsége keletkezik.

75. §³⁰⁸ E törvény alkalmazásában sör alatt a 2203 vámtarifaszámú termékeket, továbbá a 2206 vámtarifaszám alatti termékekből a sör és az alkoholmentes italok elegyét kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot.

76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling-(Plató-)fokban mérve.

(2) Balling-(Plató-)fok alatt a sörlé 20 °C-on mért szárazanyagtartalmát kell érteni, tömegszázalékban kifejezve.

(3)³⁰⁹ Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 633 forint.

77. § (1)³¹⁰ A sör adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett sörrel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

78. §³¹¹ (1) Adóraktári engedély

(2) Az üzemi sörraktárba nem saját előállítású sör legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, palackos, dobozos, hordós kiszerelésű, saját gyártású sör 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi sörraktárban való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt, továbbá a sörtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(3)³¹² A sörtároló adóraktárban a sörön kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a sör adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra és vámadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(5) A sörtároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,

(7) A söradóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sör általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a sört az adóraktárában megsemmisítik. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(8) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, birtokolni és értékesíteni.

(9)³¹³ A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés f)–g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

79. § (1)³¹⁴ E törvény alkalmazásában bor alatt kell érteni

(2) E törvény alkalmazásában

80. § (1) Az adó alapja a bor mennyisége, hektoliterben mérve.

(2)³¹⁶ Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9400 forint.

(3) Adómentes

81. §³¹⁷ (1) A bor előállítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 82. §-ban meghatározott egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy a 84. § szerinti boradóraktári engedéllyel lehetséges.

(2) Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak

(3) Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a személynek, aki (amely) a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy a boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végzi, amennyiben

(4)³¹⁹ Ha a szőlőtermelő az új termését részben vagy egészben a 80. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiségen felüli szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, a szüretet követő 8 napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 30-áig kell a vámhatósághoz a 82. § szerinti egyszerűsített adóraktárra az engedélykérelmet benyújtania. A vámhatóság a kérelem alapján az adóraktári engedélyt – amennyiben az annak megszerzéséhez előírt feltételek fennállnak – a feldolgozás megkezdésének kérelemben jelzett napjáig visszamenőleges hatállyal adja ki.

82. §³²⁰ (1)³²¹ Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz.

(2)³²² A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt esetben akkor kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, ha nyilatkozik arról, hogy

(3) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(4) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell hitelesítés céljából a külön jogszabályban előírt pincekönyvét.

(5)³²⁵ A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül bírálja el.

(6)³²⁶ A szőlőterületet művelő azon közeli hozzátartozók (a továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a szőlőbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak minősíthető helyen (a továbbiakban: közös adóraktár) végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytathatják. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

(7)³²⁷ Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.

(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

83. § (1)³²⁸ Az egyszerűsített adóraktárból a szőlőbor – az e törvény 40. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően – borkísérő okmánnyal és annak a szállítást végző részére történő átadásával tárolható ki.

(2) A borkísérő okmánnyal kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a külön jogszabályban előírt pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.

(4) A pincekönyv adatai alapján, tárgyidőszakonként meg kell állapítani a készletváltozásokat és a tárgyidőszak tényleges zárókészletét. E fejezet alkalmazásában tárgyidőszak alatt a december 1-jétől július 31-éig, illetve augusztus 1-jétől november 30-áig tartó időszakokat kell érteni.

(5)³²⁹ Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt és a saját termésű szőlő mennyiségéről, illetve a vásárolt, előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és értékesített szőlőborról – kiszerelésenkénti bontásban, vevőnkénti részletezésben – tárgyidőszakonként mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig benyújtania. Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes, aki (amely) az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezett, elszámolását a vámhatósághoz elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtja be.

(6)³³⁰ A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(7)–(8)³³¹

84. §³³² (1)³³³ Adóraktári engedély

(2)–(3)³³⁵

(4) A bor adóraktári engedély megadásának nem feltétele a bor tárolására szolgáló tároló eszközök hitelesítése.

(5)³³⁶ Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az egyéb bor adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint, továbbá az egyébbor-tároló adóraktárban az egyéb boron kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(6)³³⁷ A jövedéki biztosítékot adóraktár engedélyesenként legfeljebb 10 millió forint, illetve az egyéb bor tároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 10 millió forint értékben kell nyújtani.

(7)³³⁸ Amennyiben 2 litert meghaladó kiszerelésben állítanak elő, tárolnak, raktároznak egyéb bort, a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérőn az (1) bekezdés a)–c) pont szerinti adóraktár esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó jövedéki biztosíték összege legfeljebb 20 millió Ft, az (1) bekezdés d) pont szerinti adóraktár esetében legalább 2 millió Ft, de legfeljebb 20 millió Ft.

(8)–(9)³³⁹

(10)³⁴⁰ A boradóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) egyéb bor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az egyéb bort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

(11)³⁴¹ Az üzemi egyéb bor raktárba nem saját előállítású egyéb bor legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, saját gyártású egyéb bor 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi egyéb bor raktárban való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt – az alapterület vonatkozásában a (12) bekezdésben foglalt eltéréssel –, továbbá az egyéb bor tároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(12)³⁴² Az egyéb bor tároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének a rendelkezését is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének legalább 100 m² nagyságúnak kell lennie.

85. § (1)³⁴³ A bor 2 litert meg nem haladó (a továbbiakban: palackos), 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó (a továbbiakban: kannás) vagy 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) kiszerelésben bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba más tagállamból behozatalt követően, azzal, hogy a hordós szőlőborra – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével –, illetve a kannás és hordós egyéb borra a 73. § (10) bekezdésének az előzetes bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)³⁴⁴ A termelői borkimérésben hordós kiszerelésű szőlőbor külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy – legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben – elvitelre kimérve.

(3)³⁴⁵ Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve, ha a hordós és kannás bor szabadforgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében helyben fogyasztás céljára történik.

(4)³⁴⁶ A nyilvánosan meghirdetett borversenyre az egyszerűsített adóraktár engedélyese által benevezett és átadott szőlőbor a versenyszabályzat szerint kialakított nyilvántartásba vételt követően a borversenyt rendező birtokába kerül, de kereskedelmi forgalomba nem hozható. A borverseny helyét és időpontját a borversenyt szervező a vámhatósághoz köteles előzetesen bejelenteni.

86. § (1)³⁴⁷ A külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően bort előállítani vagy kezelni, illetve az így előállított vagy kezelt bort értékesíteni, birtokolni tilos.

(2)³⁴⁸ A borászati melléktermék a külön jogszabály szerint engedélyezett begyűjtőhelynek, alkoholtermék adóraktárnak vagy más tagállamban e célból kijelölt helyre adható át vagy exportálható, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzés melletti kivonása esetén, a kivonási eljárást gazdasági tevékenység keretében végzőknek is átadható.

87. §³⁴⁹ (1) A bor adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett borral való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

88. §³⁵⁰ A pezsgő alatt a dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt vagy másképpen kiszerelt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

89. § (1) Az adó alapja a pezsgő mennyisége, hektoliterben mérve.

(2)³⁵¹ Az adó mértéke hektoliterenként 14 250 forint.

90. §³⁵² (1) A pezsgő adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett pezsgővel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

91. §³⁵³ (1) Adóraktári engedély

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a pezsgő adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra és vámadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárt – adóraktár engedélyesenként legfeljebb 30 millió forint, illetve a pezsgőtároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 30 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben az e törvény 38. § (2) bekezdés szerinti, az (5) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve meghatározott jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adóraktárak esetében el kell tekinteni.

(4) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) pezsgő általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a pezsgőt megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(5) Az üzemi pezsgőraktárba nem saját előállítású pezsgő legfeljebb az egy naptári év alatt előállított palackos kiszerelésű, saját gyártású pezsgő 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség pezsgő adóraktárban történő tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt, továbbá a pezsgőtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(6) A pezsgőtároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(7)³⁵⁵ A pezsgőtároló adóraktárban a pezsgőn kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdés szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, bor és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(8)³⁵⁶ A pezsgőüzem és a pezsgőpalackozó engedélyesének a palackozás céljára betárolt és lepalackozott szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

92. §³⁵⁷ (1) Köztes alkoholtermékek:

(2) Habzó köztes alkoholtermék alatt a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely – a sör, a bor és a pezsgő kivételével – a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

(3) Nem habzó köztes alkoholtermék alatt – a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével – a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

93. § (1)³⁵⁸ Az adó alapja a köztes alkoholtermék mennyisége, hektoliterben mérve.

(2)³⁵⁹ Az adó mértéke hektoliterenként 22 100 forint.

94. §³⁶⁰ A köztes alkoholtermék adóraktárra a 91. §-ban, a pezsgő adóraktárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

95. §³⁶¹ (1) A köztes alkoholtermék adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett nem habzó köztes alkoholtermékkel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

96. §³⁶² (1) E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:

(2) Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál.

(3)³⁶³ A (4) bekezdésben foglalt eltéréssel az olyan terméket, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot is tartalmaz, de egyébként megfelel

(4)³⁶⁴ Nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azt a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.

97. § (1) Az adó alapja

(2)³⁶⁵ Az adó mértéke

(3) A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter, háromszorosan kell figyelembe venni, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – 18 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 27 centiméter, és így tovább.

(4)³⁶⁹ Az általános forgalmi adó alapja az (5) bekezdés szerinti, az általános forgalmi adót is tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.

(5) Kiskereskedelmi eladási ár – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

98. § (1)³⁷¹ A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása – ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként harmadik országból vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet – kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.

(2)³⁷² A cigaretta adójegye az adójegyen feltüntetett mennyiség és kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó –, illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a 97. § (2) bekezdés a) pontjában előírt, ezer darabra meghatározott legkisebb adómérték alapján számított adó –, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a 97. § (4) bekezdése szerinti százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket testesít meg. A cigarettán kívüli dohánygyártmány adójegye az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó –, illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a finomra vágott fogyasztási dohány esetében a 97. § (2) bekezdés c) pontjában, az egyéb fogyasztási dohány esetében d) pontjában előírt, 1 kilogrammra meghatározott legkisebb adómérték alapján számított adó –, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a 97. § (4) bekezdése szerinti százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket testesít meg.

(3) Adójegyet igényelhet

(4) Az adójegy igényléséhez az importálónak a 104. § szerinti, a dohánygyártmányok importálására, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnek a 24. § szerinti, a dohánygyártmányok más tagállamból való behozatalára jogosító engedéllyel kell rendelkeznie.

(5)³⁷³ Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt az adó- és általánosforgalmiadó-összeget, amelyet az igényelt adójegyek a dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátásakor – figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra – a (2) bekezdés alapján képviselnek (a továbbiakban: fizetési kötelezettség).

(6) A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő és az importáló, amennyiben biztosítékot nyújt. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által a 100. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő azzal, hogy az adóraktárába betárolásra kerülő, más tagállamban gyártott dohánygyártmányra általa átvett adójegy utáni fizetési kötelezettségre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani a 24. § (7) bekezdése szerint meghatározott összegben, de figyelembe véve a 19. § (2) bekezdésének a dohánygyártmányokra vonatkozó rendelkezését is. A bejegyzett kereskedő által a 24. § (7) bekezdése szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékának minősül. Az importáló és a nem bejegyzett kereskedő a fizetési kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett adójegy értékének megfelelő nagyságú biztosítékot nyújt.

(7)³⁷⁴ A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követő második hónap 25. napjáig kell teljesíteni.

(8) Az adóraktár engedélyesének és a bejegyzett kereskedőnek havonta el kell számolnia – a külön jogszabály rendelkezései szerint – az átvett adójegy mennyiségével.

(9) A 99. § (5) bekezdése alapján az importáló és a nem bejegyzett kereskedő fizetési kötelezettsége legkorábban a fizetési halasztás lejártakor csökkenthető.

(10) Az adófizetési és az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségét, illetve az adó- és az általánosforgalmiadó-visszaigénylési (levonási) jogosultságát az adóraktár engedélyese a 8–14., illetve a 47. §, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a 25. § szerint állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási időszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő adónak és általános forgalmi adónak az összegét.

(11)³⁷⁵ Az importáló adófizetési kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő összeget, feltéve, hogy az importáló a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adójegy kivitelét igazolja, vagy – az adójegy nélkül importált dohánygyártmány esetében – a dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátása előtt az adójegyet az (5)–(6) bekezdés szerint vette át.

(12)³⁷⁶ Amennyiben az adó mértéke emelkedik, az új adómérték hatálybalépését megelőző 2 hónapban – amennyiben ennél az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rövidebb, ez utóbbi időszak alatt – (a továbbiakban: referencia-időszak) az adóraktár engedélyese és a bejegyzett kereskedő havonta nem rendelhet és részére a vámhatóság nem adhat ki a cigarettára és a fogyasztási dohányra több adójegyet, mint az új adómérték kihirdetése hónapját megelőző 12 hónapban (a továbbiakban: bázisidőszak) átvett és a bázisidőszakban visszahozott adójegyekkel csökkentett adójegyek mennyiségéből a bázisidőszakra számított egyhavi átlag 1,15-szöröse.

(13)³⁷⁷ A (12) bekezdés rendelkezését az importáló és a nem bejegyzett kereskedő esetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az átvett adójegyek egyhavi átlagát a bázisidőszak azon hónapjaira kell számítani, amelyben az importáló, illetve a nem bejegyzett kereskedő adójegyet vett át.

(14)³⁷⁸ Amennyiben az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő és az importáló (a továbbiakban együtt: adójegy-felhasználó) a tevékenységét az új adómérték kihirdetésének hónapját megelőző 12 hónapnál rövidebb ideig folytatta, a referencia-időszakban rendelhető, illetve kiadható adójegy mennyiségének meghatározásához figyelembe veendő egyhavi átlagot ezen időszakra vonatkozóan kell – figyelemmel a (13) bekezdés rendelkezéseire is – megállapítani. Amennyiben az adójegy-felhasználó a tevékenységét az új adómérték kihirdetésének hónapját megelőzően 6 hónapnál rövidebb ideig folytatta, vagy tevékenységét az új adómérték kihirdetését követően kezdte meg, számára a vámhatóság a referencia-időszakban nem adhat ki több adójegyet, mint a legalább 12 hónapja működő adójegy-felhasználók esetében számított kiadható mennyiségek közül a legkisebb mennyiség.

(15)³⁷⁹

(16)³⁸⁰ Az adómérték változásának hatálybalépését követően az adóraktárból a változás előtti adójeggyel – legfeljebb még 15 napon belül – csak az a dohánygyártmány tárolható ki, amelyre az adójegyet az adómérték változásának hatálybalépése előtt helyezték fel. A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.

(17)³⁸¹ A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.

99. § (1) Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön.

(2) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt

(3)³⁸⁴ Az adójegy tartalmazza

(4)³⁸⁶ Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett – a 98. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére.

(5)³⁸⁷ A vámhatósághoz visszaküldött adójegy 98. § (2) bekezdése szerinti értékével

(6) A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a 13. § (3) bekezdés b)–f) pontja, valamint (9)–(10) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül.

(7)³⁸⁸ A dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti. Az adólevonás joga megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes. Újrafeldolgozás esetén az adólevonás joga az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell.

99/A. §³⁸⁹ A vámhatóság a természetes személy által harmadik országból behozott, az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Utasforgalmi tv.) szerinti adómentes mennyiséget meghaladó mennyiségű, illetve a 17. életévét be nem töltött személy esetében a harmadik országból behozott cigaretta fogyasztói csomagolását a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel (a továbbiakban: hatósági jel) látja el.

100. §³⁹⁰ (1) Adóraktári engedély

(2) A dohánygyártmány adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra és vámadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárat –

(4)³⁹³ Dohánytároló adóraktári engedély akkor adható, ha a raktár alapterülete legalább 100 m². A dohánytároló adóraktárban az adójegy felhelyezése kézi úton történhet.

(5)³⁹⁴ Az üzemi dohánygyártmányraktárba nem saját előállítású dohánygyártmány legfeljebb az egy naptári év alatt előállított saját gyártású dohánygyártmány 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente.

(6)³⁹⁵ Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkező dohányüzem vagy dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.

101. § A dohánygyártmány a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthető, attól eltérni nem lehet.

102. § (1) Az az általánosforgalmiadó-alany, aki (amely) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése után e törvény rendelkezései szerint köteles az általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfatörvénynek a tételes átalányadózásra, valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

(2) Az általánosforgalmiadó-alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfatörvényben meghatározott számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általánosforgalmiadó-mértéket és annak az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékre vetített százalékértékét, továbbá – a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével – a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány adójegyén szereplő kiskereskedelmi eladási árat is.

(3) Az általánosforgalmiadó-alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében – az áfatörvény alkalmazásában – adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és – az áfatörvény visszaigénylésre jogosító feltételei szempontjából – az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték a visszaigénylésre jogosító adóköteles termékértékesítés összesített adóalapjába tartozónak tekinthető.

(4)–(6)³⁹⁶

103. §³⁹⁷ (1)³⁹⁸ Az 52. § (1) bekezdése szerinti ásványolajjal – kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat 1 liter vagy annál kisebb kiszerelésben, illetve a 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént –, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyaggal, az E85-tel és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyagcélú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajjal, az 50. § (4)–(5) bekezdése szerinti megfigyelt termékkel, valamint az ásványolajon kívüli, előbbiekben nem említett egyéb jövedéki termékkel – kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti terméket – (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: jövedéki termék) szabad forgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni, szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket (ideértve a megfigyelt terméket is) a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan beszerezni csak az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet.

(2) E törvény alkalmazásában:

(3) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának c) alpontja alá tartozó tevékenységnek a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárás keretében a jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti nem rendszeres értékesítése, átadása, apportálása.

(4) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának c) alpontja, illetve 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet és a természetes személy árverésen történő szőlőbor értékesítése vagy beszerzése, legfeljebb 45 liter mennyiségig, valamint a szőlőbor árverést szervező személy tevékenysége. A szőlőbor árverésének helyét és időpontját az árverést szervező személy köteles a vámhatósághoz előzetesen bejelenteni.

(5) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)–c) alpontja és 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a felhasználásra beszerzett, de ezt követően igazoltan feleslegessé vált ásványolajtermék vámhatósági felügyelet mellett történő nem rendszeres értékesítése.

(6) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának b) alpontja, illetve 2. pontja alá tartozó tevékenységnek az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolása, feltéve, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak.

(7)⁴¹² Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)–c) alpontja és 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a jövedéki engedély megszűnését követően a készleten maradt jövedéki terméknek vámhatósági felügyelet mellett történő értékesítése.

104. §⁴¹³ (1) A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történő exportálása, szabadforgalom számára történő importálása a vámhatóság által kiadott jövedéki engedéllyel történhet.

(2) A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,

(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmező természetes személyt vagy a szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4)⁴¹⁴ A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező

(5) Az adóraktár engedélyese, illetve a bejegyzett kereskedő által a szabadforgalomban folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön teljesíteni, amennyiben azt az adóraktárra, illetve a bejegyzett kereskedői tevékenységre nyújtott jövedéki biztosíték összege meghaladja. Ellenkező esetben a kereskedelmi jövedéki engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre kell jövedéki biztosítékot nyújtani.

(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékét exportálja, a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik tevékenysége után kell nyújtania.

(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat és egyéb jövedéki terméket egyaránt forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot 142 millió forint összegben kell teljesíteni.

(8) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania annak a jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, amely az Áht. alapján a kincstári finanszírozás körébe tartozik.

(9) Ha az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan jövedéki terméket importál vagy hoz be más tagállamból, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez kapcsolódóan kell nyújtania. Ha az importáló, illetve a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket importál, illetve hoz be más tagállamból, és egyúttal felhasználói engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a felhasználói engedélyéhez kapcsolódóan kell nyújtania.

(10)⁴¹⁶ Jövedéki engedélyes tevékenységet

(11) Mentesül a (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás és a (4) bekezdés c) pontjában előírt raktárhelyiség feltétele alól

(12) Az országos közforgalmú vasút üzemeltetője mentesül a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel teljesítése alól, ha a gázolajat kizárólag a vasúti pályához kötött járművek, munkagépek vasúti szállítási főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó üzemeltetése céljára értékesíti.

(13)⁴¹⁹ A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló és az exportáló által nyújtandó jövedéki biztosítékra a 38. § (5) és (11) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. A jövedéki biztosíték érvényesítésére a vámhatóság a jogerősen megállapított jövedéki bírságtartozás esetén – külön végzés nélkül – jogosult.

(14) A jövedéki engedély megszűnik, ha

(15) A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja, amennyiben

(16)⁴²¹ A jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló köteles az engedélye eredeti példányát és annak hiteles másolatait a visszavonást, illetve a tevékenység megszüntetését követő 5 munkanapon belül a vámhatóság részére visszaszolgáltatni.

(17)⁴²²

105. § (1)⁴²³ A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – csak adóraktárból (ideértve a megszűnt adóraktárt a megszűnését követő 30 napig), jövedéki engedélyes kereskedőtől, jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól, felhasználói engedélyestől, valamint – a (2) bekezdés szerint – tagállamból szerezhet be, tarthat készleten és értékesíthet tovább.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak a 27. és 28. §, az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék esetében, továbbá a 62. § rendelkezéseinek betartásával szerezhet be tagállamból vagy értékesíthet tagállamba.

(3)⁴²⁴ A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint az adózott biodízel és az adózott, 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyagadalék kivételével megfigyelt terméket – a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel – nem forgalmazhat.

(4) Végelszámolás, illetve felszámolás keretében megvásárolt vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, hatóságok által elkobzott, valamint lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített jövedéki termék beszerzése és továbbforgalmazása is megengedett a jövedéki engedélyes kereskedő által, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét e törvény szerint teljesítette.

(5)⁴²⁵ Az 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az egyéb motorikus célú felhasználása esetén előírt adómértékkel beszerzett cseppfolyósított szénhidrogén jövedéki engedélyes kereskedő által végzett tartályos értékesítésére az 58. § (11) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni.

106. § (1)⁴²⁶ A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. A jövedéki engedélyes kereskedő – az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű termék kivételével – az alkoholterméket – a 73. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – csak zárjeggyel és – a 73. § (10) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszer-nagykereskedelem kivételével – 2 litert meg nem haladó göngyölegben, a dohánygyártmányt csak adójeggyel, a bort palackos vagy hivatalos zárral ellátott kannás, hordós kiszerelésben szerezheti be, készletezheti, értékesítheti.

(2)⁴²⁷ A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban: jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a vámhatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon (űrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedő mentesülhet a külön nyomtatványon (űrlapon) történő nyilvántartás-vezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket

(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni

(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha

(7)⁴²⁹ A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza

(8)⁴³¹ A jövedéki engedélyes kereskedő a 103. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolajterméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és – kivéve a 0 adómérték alá tartozó terméknek természetes személy részére történő értékesítését – nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő nem vásárolhat, illetve a fűtőolajat a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan vevőnek értékesíthet – a (10) bekezdés szerinti eset kivételével –, aki az ellenértéket a saját nevére szóló fizetési számlájáról egyenlíti ki.

(9) A (8) bekezdés alá nem tartozó jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzését és jövedéki engedélyes kereskedőnek történő továbbértékesítését készpénzfizetéssel nem végezheti, kivéve a szőlőbor e törvény szerinti kereskedelmi mennyiséget el nem érő mennyiségben történő beszerzését és továbbértékesítését.

(10) Amennyiben a fűtőolajat mezőgazdasági őstermelő részére értékesítik, a mezőgazdasági őstermelő köteles a jövedéki engedélyes kereskedőnek az őstermelői igazolványát bemutatni.

(11) A Magyar Közlönyben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a külföldi államok fegyveres erőinek ellátására az Országgyűlés vagy a Kormány által kijelölt szervezet a jövedéki termékek e tevékenységgel összefüggő jövedéki engedélyes kereskedelme, exportja, importja esetén a (2) és (7) bekezdés szerinti nyilvántartások vezetését a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján teljesíti.

107. § (1) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő e tevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza a tagállamba értékesített és a tagállamból beszerzett jövedéki termék megnevezését és mennyiségét, az értékesítésről, illetve a beszerzésről kiállított számla számát, a Közösségen belüli szállításnál alkalmazott kísérő okmány megnevezését és azonosító számát, a tagállami vevő és a tagállam megjelölését, továbbá az adó visszaigénylésére, illetve megfizetésére vonatkozó adatokat. Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, értékesítéséről, valamint nyitó- és zárókészletéről a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek a jövedéki nyilvántartás havi zárása alapján jelentést kell készítenie, melyet a tárgyhót követő hó 15-éig be kell nyújtania a vámhatósághoz.

(2) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a más tagállamból beszerzett jövedéki termék eredetét csak az áfatörvény szerint az ilyen esetre előírt adattartalmú számlával vagy a 28. § szerinti kísérő okmánnyal igazolhatja.

108. § (1)⁴³² Az exportáló és a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő zárjeggyel ellátott alkoholterméket, illetve – az áruminta kivételével – adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem exportálhat, illetve nem szállíthat ki más tagállamba, kivéve, ha a zárjegyet, az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. Az exportáló az exporttevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a külföldi vevő és a rendeltetési ország megjelölését, a vámhatóság által végzett kiviteli ellenőrzés, valamint a vámhatáron való kiléptetés időpontját.

(2) Az importáló az importtevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az importált termék megnevezését és mennyiségét, az importszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a vámhatáron történt belépés és a vámjogi szabadforgalomba bocsátás időpontját, az importált termék készletre vételének időpontját, valamint a beszerzés céljának (feldolgozás, továbbértékesítés) megjelölését. Az importáló az importált és belföldön értékesített jövedéki termékről a 106. § (7) bekezdésében előírtak szerint vevőnyilvántartást köteles vezetni.

(3)⁴³³ Az importáló a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék vámtarifaszámát is feltüntetni.

109. §⁴³⁴ (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme – a (2)–(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésben foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak kivételével – üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.

(2) Jövedéki termék – kivéve dohánygyártmány – közvetlen végső fogyasztóknak történő értékesítése a vasúti étkezőkocsiban és büfében, a nemzetközi autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a belföldi polgári repülőgépjáraton is megengedett.

(3) Nem jövedéki engedélyes kereskedő üzemanyagot üzlethelyiségben vagy automatából történő értékesítés útján kizárólag üzemanyagtöltő állomáson, tüzelőolajat üzlethelyiségben történő értékesítés útján kizárólag kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő állomáson keresztül forgalmazhat.

(4) A kereskedelmi hatóság a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazására jogosító működési engedélyről szóló döntéseket a működési engedélyről szóló döntés meghozatalával egyidejűleg, a nem kizárólag üzletben forgalmazható jövedéki termék forgalmazására irányuló, a Kertv. szerinti bejelentések másolatát pedig legkésőbb a bejelentés nyilvántartásba vételét követő munkanapon küldi meg a vámhatóságnak.

(5) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket – a dohánygyártmány kivételével, illetve figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt feltételre – mozgóbolt útján is értékesíthet, ha a székhelye szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb 6 munkanappal megelőzően írásban, a (7) bekezdés szerint bejelenti.

(6) Mozgóbolt útján

(7) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell adni a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését és helyét, azok megközelítésének útvonalát, a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

110. § (1)⁴³⁵ A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzésekor a működési engedélyét vagy a működési engedélyről szóló igazolást, illetve a Kertv. szerinti bejelentésről kapott igazolást vagy ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni.

(2)⁴³⁶ A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá – kizárólag a 103. § (3) bekezdés szerinti esetben – nem jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései esetén alkalmazni kell – értelemszerűen – a 105. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is.

(3) A nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni.

(4) A nem jövedéki engedélyes kereskedő az (5) bekezdésben meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő mennyiségű jövedéki termékre – amennyiben a vevő kéri – olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfatörvény szerinti adattartalmon kívül a ,,Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas'' szöveget is tartalmazza.

(5) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:

(6) Az alkoholtermék forgalmazására a 73. § (10) bekezdésében előírt rendelkezéseket a kiskereskedelmi forgalmazás esetén is alkalmazni kell.

(7)⁴³⁷ Az üzlethelyiség raktárában, továbbá – a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshelyszolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével – az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében az 1 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, az 1 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet.

(8) E § (7) bekezdésének rendelkezését a szőlőbornak termelői borkimérés keretében történő értékesítése esetén nem kell alkalmazni.

(9)⁴³⁸ A vendéglátást folytató nem jövedéki engedélyes kereskedő elvitelre bort csak palackban vagy hivatalos zárral ellátott kannában forgalmazhat.

(10)⁴³⁹ Az alkoholterméket vendéglátás keretében forgalmazó, nem jövedéki engedélyes kereskedő az alkoholtermékekre vonatkozóan elkészíti üzletének – a külön jogszabály szerinti, a készlet megállapításának gyakoriságát legalább havi rendszerességgel rögzítő – alkoholtermék-készletforgalmi szabályzatát, és az abban foglaltak szerint az alkoholtermékek forgalmára vonatkozó adatokat külön nyilvántartja.

(11)⁴⁴⁰ A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket a külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, illetve közterületi értékesítés [Kertv. 2. § 14. pont], valamint vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység [Kertv. 2. § 19., illetve 29. pont] keretében is értékesíthet, ha az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz – legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal – bejelenti az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

(12) A cigarettát darabonként tilos értékesíteni. A szivar csak akkor értékesíthető darabonként, ha a szivaron az adójegy szivargyűrűként kerül felhelyezésre.

(13)⁴⁴¹ A légi járművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum és a 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzin, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő, 2710 11 41, 2710 11 45 és 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan motorbenzin, 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj, 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú tüzelőolaj és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz, valamint a hatályos magyar szabványnak megfelelő biodízel és E85 értékesíthető és csak kútoszlopon keresztül. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltő állomás tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolajterméket, vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében kezdeményezett minőségvizsgálat keretében, akkreditált laboratórium által megállapított szabványon kívüli ásványolajat megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek).

(14) A nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep forgalmáról jövedéki termékenként külön nyilvántartást köteles vezetni, amelybe naponta, többműszakos üzemelés esetén műszakonként fel kell jegyezni a beszerzett és az értékesített mennyiséget, valamint a napi zárókészletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. Az értékesített mennyiséget a kimérőszerkezet elektronikus számlálója szerint, a műszakjelentés alapján, az elektronikus számláló induló és záró állásának feltüntetésével kell megállapítani.

(15)⁴⁴² A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint az adózott biodízel és az adózott, 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyagadalék kivételével megfigyelt terméket nem forgalmazhat.

111. § (1) A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében

(2) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg,

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, magánlakás esetén továbbá az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.

(4) A vámhatóság a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó telephelyén a felhasználás jogszerűségének megállapítása céljából

(5) A jövedéki ellenőrzés folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal gyakorolható.

(6) A vámhatóság a jövedéki ellenőrzés keretében a (2) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával ellenőrizheti a cukortermékek forgalmazására külön jogszabályban meghatározott előírások betartását.

(7)⁴⁴⁷ Az ellenőrzés alá vont személy köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmény elhárítását – saját költségére és felelősségére – a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(8)⁴⁴⁸ A vámhatóság a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben lefolytatott jövedéki ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jövedéki törvénysértés nem került megállapításra, kivéve, ha az ügyfél a jegyzőkönyv felvételét kéri.

111/A. §⁴⁴⁹ (1) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén foganatosított érzékszervi vizsgálata eredményének – így különösen a térfogat, a súly, ezek aránya – ismeretében és a rendelkezésre álló egyéb információk (beszerzett adatok) birtokában a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja azon csomagküldeményt, amelyről az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy

(2) A vámhatóság a csomagküldeményt visszatartja, amennyiben az átvilágítás eredményeként alaposan feltehető, hogy az átvilágított csomagküldemény adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz. A vámhatóság a visszatartásról végzésben rendelkezik, és a végzés egy példányának megküldésével – a jogkövetkezményekre történő egyidejű figyelmeztetés mellett – értesíti az (1) bekezdés a)–b) pontja esetén a címzettként feltüntetett személyt (a továbbiakban: címzett), az (1) bekezdés c) pontja esetén a feladóként feltüntetett személyt (a továbbiakban: feladó) a csomagküldemény visszatartásáról, valamint a visszatartott csomagküldemény (5) bekezdés szerinti felbontásának pontos helyéről.

(3)⁴⁵⁰ A visszatartásról rendelkező végzéssel szemben a feladó, illetve a címzett – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a végzést hozó vámhatóságnál. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a felbontás foganatosítására halasztó hatálya van.

(4) A vámhatóság a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyéről, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyéről – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – elszállíthatja a visszatartott csomagküldeményt a felbontást végző szervhez.

(5) Amennyiben a visszatartásról rendelkező végzés címzett, illetve feladó felé történő közlésétől számított 30 napon belül – ha a feladó, illetve a címzett kifogással élt, 45 napon belül – a címzett, illetve a feladó vagy annak képviselője a vámhatóság (2) bekezdés szerinti végzésben megjelölt szerve előtt a csomagküldemény felbontásához

(6) A csomagküldemény átvilágítását és felbontását a vámhatóság legalább két eljáró tagjából álló bizottság végezheti.

(7) Ha olyan csomagküldemény felbontására kerül sor, amely adózás alól elvont jövedéki terméket nem tartalmaz, a vámhatóság a csomagküldeményt visszacsomagolja, és azt az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jelen lévő címzett, illetve feladó vagy annak jelen lévő képviselője részére átadja, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig haladéktalanul intézkedik a visszacsomagolt csomagküldemény, valamint az annak felbontásáról készült jegyzőkönyv címzett részére történő eljuttatása iránt.

(8) Amennyiben olyan csomagküldemény felbontására kerül sor, amely csak részben tartalmaz adózás alól elvont jövedéki terméket, akkor a vámhatóságnak a csomagküldeményben található, az adózás alól elvont jövedéki terméken kívüli dolog (dolgok) tekintetében kell a (7) bekezdés szerint eljárnia.

(9) A csomagküldemény elvesztéséből, megsérüléséből, késedelmes kézbesítéséből keletkezett kár megtérítésére a postáról szóló 2003. évi CI. törvény rendelkezései, illetve a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés rendelkezései irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott kártérítési felelősség az adózás alól elvont jövedéki terméket nem tartalmazó csomagküldemény esetében a vámhatóságot terheli, amennyiben a bekövetkezett kár bizonyíthatóan a vámhatóságnak az e § szerinti ellenőrzése és/vagy az azt követő intézkedése folytán keletkezett.

112. § (1) Az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a.

(2)⁴⁵¹ Az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő, a keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása nélküli felhasználása, továbbá az olyan jövedéki termék esetében, amelyre az adót jogellenesen visszaigényelték vagy amelyre jogellenesen adólevonást érvényesítettek, a jövedéki termék mennyisége után a termék adómértékével számított adónak megfelelő adóbírságot kell megállapítani.

(3) Ha az adóhiányt adóraktárban előállított olyan jövedéki termékre állapították meg, amelynek előállítására az adóraktár engedélyese nem volt jogosult, az adóbírság az (1) bekezdés szerinti bírság kétszerese.

113. §⁴⁵² (1) Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó által elkövetett, az Art. szerint mulasztási bírsággal sújtandó jogellenes magatartások esetén az Art. rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig, gazdálkodó szervezet 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvényben meghatározott

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, a gazdálkodó szervezetre 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot lehet kivetni az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben előírt kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt, ha arra jogkövetkezményt sem e törvény 112. §-a, sem e § (2) bekezdése, sem az Art. nem határoz meg.

114. § (1) A természetes személy – a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével –, amennyiben

(2)⁴⁵³ Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni – nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket –

(3)⁴⁶¹ Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték – a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómérték – alapján számított adó, illetve a szőlőbor esetében az adózás alól elvont termék literben mért mennyisége és 30 forint szorzataként meghatározott összeg. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap kétszerese, de legalább 30 ezer forint.