• Tartalom

2003. évi CXXIX. törvény

2003. évi CXXIX. törvény

a közbeszerzésekről1

2010.05.29.

Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében – összhangban a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival – a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1. § (1) A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2)2

(3)3 Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

(4)4 Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.5

(5)6 Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.

A törvény alkalmazási köre

2. § (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.

(2)7 Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

(3) E törvényt is alkalmazva kell eljárni meghatározott tervpályázati eljárások esetében.

(4) E törvényt önként alkalmazó szervezetre (személyre) a törvény minden rendelkezése vonatkozik.

2/A. §8 (1)9 Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket

a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy

b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják.

(3)10 Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.

(4)11 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek.

(5)12 Az ajánlatkérő legalább háromévenként – független szakértő igénybevételével – hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerződések teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. § (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása.

A szabályozás jellege

3. § E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában

1.13 ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

2.14 alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;

2/A.15 az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: olyan beszerzés, amelynek tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, illetőleg szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása érdekében szükséges beszerzéseket is;

2/B.16 banktitok: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

2/C.17 dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;

3. egyetemes postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

3/A.18 elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;

3/B.19 elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

3/C.20 elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

3/D.21 erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;

3/E.22 erőforrás: nem minősülhet erőforrásnak a 66. § (1) a)–c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a), d)–f) pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)–f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn;

4.23 európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki;

5.24 európai szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

6. Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a 29. § (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében;

7. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

8. értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni;

9. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat;

9/A.25 hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;

10. helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is;

11. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

11/A.26 írásbeli, írásban: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható, és ilyen módon terjeszthető; tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is, így különösen a levél, a távirat, valamint a távgépírón és telefax útján közölt nyilatkozat, továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat;

12. keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;

13.27 kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve a 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha e törvény másként rendelkezik (166. §);

13/A.28 közmegrendelés: közösségi célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség és a minisztériumok fejezeteibe tartozó központi költségvetési szervek által megvalósított, vagy általuk többségi részben közvetlenül támogatott építési beruházások, vagy építési koncesszió esetén a beruházással szervesen összefüggő, vagy annak környezetében elhelyezendő, a közmegrendelési pályázat kiírása, illetve az alkotás beszerzése évének első napján élő művész által műfaji és technikai kötöttség nélkül megvalósítandó képzőművészeti és iparművészeti alkotás (a továbbiakban: kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás) létrehozására, vagy a közösségi célokat szolgáló, vagy a megvalósuló műtárgyhoz kapcsolódó építményben elhelyezendő kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás beszerzésére irányuló, kormányrendeletben kötelezően előírt pályázat;

14. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

15.29 közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket;

16. közérdekű tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közcélú szükségletek kielégítését szolgáló, illetőleg közszolgálati tevékenység;

17.30 közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

18. közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így meghatározott fogalom;

19.31 közösségi célokat szolgáló beruházás: közösségi célokat szolgáló építmények építése és helyreállítása, ide nem értve a műemlék helyreállítását, továbbá a karbantartást;

20.32 központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

21. létesítő okirat: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szervezet) alapításához szükséges, jogszabályban előírt okirat;

22. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:

a) a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,

b) más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,

c) tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja.

23. meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által – az e törvényben előírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot;

23/A.33 műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki;

24. nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

24/A.34 nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

25. nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, amely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;

26. nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;

27. nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatás fejében végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak; kivéve továbbá a műsorterjesztési és műsorszétosztási szolgáltatást;

28. nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

29. önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

30.35 pályázó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

30/A.36 postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom, azzal, hogy a postai küldemény fogalmának vonatkozásában az ott meghatározott tömeghatárok nem érvényesülnek;

30/B.37 postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:

a) postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások);

b) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását is);

c) a 30/A. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások;

d)38 a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;

e) bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások;

f) postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);

31.39 részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; részvételre jelentkezőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

32.40

33. szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom;

33/A.41 szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendeletben így meghatározott fogalom;

34. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;

35. tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – e törvényben előírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről;

36. tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja;

36/A.42 versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – e törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér;

36/B.43 védett foglalkoztató, illetőleg védett szervezeti szerződést kötött szervezet: a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló kormányrendeletben így meghatározott fogalom.

37. üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.

III. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSSEL, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése
és előkészítése

5. §44 (1)45 A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – kivéve az V. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.

(2)46 A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tennie. A 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását – a kötelező közzétételét követően – a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(3)47 A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

(4)48 A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

(5)49 Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

6. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

(2)50 Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.

(3)51 Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

A közbeszerzési eljárás dokumentálása

7. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [98. § (4) bekezdése], illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok

8. § (1)52 A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

9. §53 (1)54 A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.

(2)55 A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelő, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel.

(3)56

10. § (1)57 A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3)58

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5)59 Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos – az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli – tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.

(6)60 Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

(7)61 Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz – a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben – csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).

(8)62 Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó

11. §63 (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet az végezhet, akinek e tevékenység folytatását a Közbeszerzések Tanácsa – a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való felvétel útján – engedélyezte. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa azt veszi fel a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe,

a) aki – természetes személy esetén – rendelkezik felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabály szerint – igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves – külön jogszabály szerint – igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy

b) amelynek – szervezet esetén – az e tevékenységében közreműködő tagja, munkavállalója, illetőleg tartós polgári jogi szerződés alapján a javára tevékenykedő más személy megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek.

(3) A névjegyzékbe való felvételnek további feltétele, hogy a személy vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti szervezet rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

(4) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.

(5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott időközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie.

(6) Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát igazolja.

(7) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.

(8) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.

(9)64 Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként nem járhat el az, aki az adott eljárásban átláthatósági biztosként jár el.

Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos65

11/A. §66 (1) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlattevője is részt vesz.

(2) Az átláthatósági megállapodás alapján – az átláthatósági biztos által nyújtott monitoring szolgáltatás révén – a felek előmozdítják a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítését is), valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság követelményének érvényesülését.

(3) Az ajánlatkérő az átláthatósági megállapodást a (részvételi) dokumentációban, ennek hiányában az ajánlattételi (részvételi) felhívásban köteles közzétenni, ebben az esetben az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) nyilatkozattal köteles azt elfogadni.

(4) Az átláthatósági biztos a jogszabályok betartása és a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás (ideértve annak előkészítését is) valamennyi iratába betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, a közbeszerzési eljárásban részt vevőktől a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tájékoztatást kérhet. Ha az átláthatósági biztos tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, erre haladéktalanul, írásban is felhívja a felek figyelmét.

(5) Az átláthatósági biztos büntetlen előéletű személy lehet, e feltételt az érintett a megbízását megelőzően, a jogviszony alatt pedig a Közbeszerzések Tanácsa felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartását a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A Közbeszerzések Tanácsa a honlapján közzéteszi az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek családi nevét és utónevét vagy utóneveit, elérhetőségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail) és nyilvántartási számát.

(6) Nem járhat el az adott közbeszerzési eljárásban átláthatósági biztosként,

aki a) az ajánlatkérővel, illetőleg az ajánlattevővel (e § alkalmazása során ideértve a részvételre jelentkezőt is), valamint az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójával, illetve erőforrást biztosító szervezetével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a megállapodás megkötését megelőző öt évben ilyen viszonyban állt,

b) aki az átláthatósági megállapodás megkötésekor az ajánlatkérő vezetője, vezető állású munkavállalója, az ajánlatkérő felett irányító vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevő tagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja, vagy az azt megelőző öt évben az ajánlatkérő vezetője, vezető állású munkavállalója, az ajánlatkérő felett irányító vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevő tagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja volt,

c) aki az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő szervezetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik vagy tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az elmúlt öt évben,

d) az a)–c) pont szerinti személyek hozzátartozója.

(7) Ha az átláthatósági biztos közreműködése összeférhetetlenség vagy egyéb kizáró körülmény miatt az eljárás során válik kizárttá, az eljárás további részében nem vehet részt, az ajánlatkérő pedig másik átláthatósági biztossal köteles megállapodni. Az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodásban rögzített díját az ajánlatkérő viseli.

(8) Átláthatósági megállapodás megkötését jogszabály kötelezővé teheti.

(9) Az átláthatósági megállapodás tartalmi elemeit és részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

12. §67 (1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386–391. §).

(2)68 Az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (a továbbiakban: minősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdésének a)–d), f)–h) pontja, a 61. § (1) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, valamint a 66–68. § és a 69. § (1)–(3) bekezdése alapján a Közbeszerzések Tanácsa határozza meg, és a Közbeszerzési Értesítőben meghirdeti. A minősítési szempontok meghatározása során a Közbeszerzések Tanácsa jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.

(3) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.

13. § (1) A minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.

(2) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni a jegyzék szerinti igazolást.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell a 63. § szerint igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése e) pontjának, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(4) A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az előminősítési rendszerében (215–219. §) – a 12. § (2) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest – szigorúbban állapítja meg a 65–69. § alapján az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek erre a körülményre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban).

14. § (1)69 Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag a 60. § (1) bekezdésének a)–d), f)–h) pontja, a 61. § (1) bekezdése, valamint a 66. § (1) bekezdésének b)–c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a), d) pontja és (3) bekezdésének b) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.

(2)70 Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől – ideértve az erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is – származik.

A határidők számítása

15. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.

Az éves statisztikai összegezés

16. § (1) Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.

(3) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (328. §).

A központosított közbeszerzés

17. § (1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.

(3) A központosított eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Központosított eljárás keretében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet – a központosított közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel – e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.

Védett foglalkoztatók részére fenntartott
közbeszerzések

17/A. §71 (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő – a közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel – e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.

17/B. §72 (1) Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni.

(2)73 A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3) A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben

a) kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet;

b)74 meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét;

c) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét;

d) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját;

e) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét.

f)75 meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét – e törvény szabályai szerint – az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le;

g)76 meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes – az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.

A közbeszerzési eljárás nyilvánossága77

17/C. §78 (1)79 Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket – közbeszerzési eljárásonként csoportosítva – ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti:

c) a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [21/A. § (2) bekezdés, 161/A. § (2) bekezdés];

d) a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés, 99/A. § (2) és (3) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;

e) a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés];

f) amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [43. § (1) bekezdés, 182. § (1) és (4) bekezdés];

h) az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [305. § (5) és (6) bekezdés];

i) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

ia) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont],

ib) a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés],

ic) adott esetben a bíróság határozatát (határozatait);

j) az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés];

k) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.

(2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően vagy teljesítésének elmaradása esetén – a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett – haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról.

(3) A hirdetmények honlapon történő közzétételére az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala, a törvény harmadik része szerinti eljárás esetén a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladást követően kerülhet sor. A honlapon közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank), illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, és fel kell tüntetni a hirdetmény feladásának napját is.

(4) Az ajánlatkérő közzétételi kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan megjelenő adatokat, információkat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak, hirdetményeknek a honlapon – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.

Egyéb rendelkezések

18. §80 (1) Az ajánlatkérők – kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b) és c) pontja szerinti ajánlatkérőket – kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére.

(3) A nyilvántartásban nem szereplő – de e törvény hatálya alá tartozó –, továbbá a nyilvántartásban időközben megváltozott adatokkal szereplő ajánlatkérő tekintetében bárki jogosult bejelentést tenni a Közbeszerzések Tanácsához. A Közbeszerzések Tanácsa a bejelentés alapján – a bejelentéstől számított öt napon belül – felhívja az érintett szervezetet a bejelentkezés, illetve adatmódosulás bejelentés megtételére.

(4) Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsának tudomására jut, hogy valamely ajánlatkérő nem tett eleget az (1) bekezdés szerinti, illetve adatmódosulás bejelentési értesítési kötelezettségének, köteles a szervezetet ennek megtételére haladéktalanul felhívni.

(5) Ha az érintett szervezet a (3) vagy (4) bekezdés szerinti felhívás ellenére nem tesz eleget bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

19. §81 Az 1. § (4) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésekről a külpolitikáért felelős miniszter, az európai integrációs ügyekért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatót ad ki. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kell tenni.

20. § (1) Az eljárási cselekmények – az e törvényben, illetőleg külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – elektronikusan is gyakorolhatók.

(2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

(3)82 Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében (második és harmadik rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is.

(4)83 Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.

(5)84 A közbeszerzési és a tervpályázati hirdetményekben, az éves statisztikai összegezésekben – az e törvényben, valamint a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló külön jogszabályokban foglaltakra is tekintettel – a közbeszerzések (szerződések) tárgyának nómenklatúra szerinti meghatározása során a Közös Közbeszerzési Szójegyzéket (a továbbiakban: CPV) alkalmazva kell eljárni.

(6)85 A CPV-t, valamint az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést európai közösségi rendelet szabályozza.

20/A. §86 Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

IV. Fejezet

ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

1. CÍM

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

21. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (10. cím), és a 33. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

c)87 a 163. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli tevékenységet folytatnak, amennyiben megfelelnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Építési koncesszió esetében a 8. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.

(3)88 Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett a IV. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)89

21/A. §90 A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

Ajánlatkérők

22. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

b)91 az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában, valamint (3) bekezdésében említett szervek, továbbá az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;

c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

d)92 a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat,93 a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;

e)94

f) a közalapítvány;

g)95 a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület;

h) az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy e bekezdés a)–g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

i) az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

j) az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)–i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni;

k)96 a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet.

(2)97 E fejezet alkalmazásában – a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében – ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is – kivéve az egyéni vállalkozót –,

a) amelynek a 25. § (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja;

b)98 amelynek e fejezet szerinti közbeszerzését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból és az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja, vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a működés többségi részben való finanszírozásának esetét a költségvetési év elején, az adott évre tervezetten és az összes várható bevételhez viszonyítva kell becsülni, megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés alá tartozó hitelintézet az általa igénybe vett pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, továbbá befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek.

A közbeszerzés tárgyai

23. § A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [242. § (4) bekezdése].

24. § Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

25. § (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

(2)99 A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).

26. § Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

27. § A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

28. § (1) Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

(2) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a 24. § és a 27. § szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

Kivételek

29. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a)100 a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

b) a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével;

c)101 nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;

d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;

e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;

f)102 olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét.

(2) E fejezet szerinti eljárást – a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében – nem kell alkalmazni a következő esetekben:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;

b)103 a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;

c) műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

d)104

e) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

f) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

g) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

h)105 ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

A közösségi értékhatárok

30. § E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre vonatkozó értékhatár

a)106 a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben szerepel: 133 000 euró;

b)107 a 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 206 000 euró.

31. § (1)108 E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 150 000 euró.

(2)109 E fejezet alkalmazásában az építési koncesszióra vonatkozó értékhatár 5 150 000 euró.

32. § E fejezet alkalmazásában a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár

a)110 a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 133 000 euró;

b)111 a 22. § (1) bekezdésében meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 206 000 euró;

c)112 a 3. mellékletben a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében: 206 000 euró;

d)113 a 22. § (2) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatás, valamint b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében: 206 000 euró.

33. § E fejezet (10. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a 32. § a)–c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a 32. § a)–c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

34. § (1) A 30–33. §, valamint a 42. § (1)–(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzés értéke

35. § (1)114 A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36–40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.

(2)115 A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg – a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban – a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is.

(3)116 A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

36. § (1)117 Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2)118 Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

37. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

38. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2)119 A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(3)120 Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

38/A. §121 A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani

a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat is, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

39. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.

(2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

(4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

39/A. §122 (1) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(2)123 A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

40. § (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35–39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira – azok értékétől függetlenül – csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

2. CÍM

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

41. §124 (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(3) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (7/A. cím).

(4)125 Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(5) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(6) Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen, az ajánlatkérő – az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint – új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

(7) A meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként – ha e fejezet másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

42. § (1)126 Az ajánlatkérő – a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 30. § szerinti értékhatárt;

b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 32. § szerinti értékhatárt.

(2)127 Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.

(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

43. § (1)128 Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.

(2)129 Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni.

(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.

(4) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(5)130

(6)131

A hirdetmények megküldése és közzététele

44. § (1)132 E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.

(2)133 Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett.

(3)134 Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.

(4)135 A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt – továbbküldése, feladása előtt – megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.

(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.

(6)136

(7)137 Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld a megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

45. § (1)138 Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmében kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban.

(2)139 Az (1) bekezdés szerinti hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.

(3)140

(4)141 A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) való közzététele költségeit az Európai Unió viseli.

(5)142 A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

46. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.

47. § (1)143 Az e fejezet szerinti hirdetményeket [44. § (1) bekezdése] – tájékoztató jelleggel – a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az általa közzétételre feladott hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni. Az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban), illetőleg az ajánlatkérő honlapján megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás, illetőleg a honlapon történő közzététel napját is.

(2) Ha e fejezet a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről rendelkezik, a harmadik részben meghatározott közzétételi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. CÍM

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

48. § (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2)144

(3)145 Ha az ajánlatkérő, illetőleg a 22. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.

(4)146 A (3) bekezdés esetében a 82. §-t, a 99/A. § (1) bekezdését és a 303. §-t úgy kell alkalmazni, hogy az ott írt oknak, illetőleg körülménynek minősül a támogatásra irányuló igény el nem fogadása.

Az ajánlati felhívás

49. §147 Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

50. § (1) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.

(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.

(3)148 A 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

51. § (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek.

(2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban.

(3) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

52. §149 Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.

53. § (1)150 Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni.

(2)151 Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Vita esetén a magyar nyelv az irányadó.

(3)152 Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni.

(4)153 Az ajánlati felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés időpontját [94. § (1) bekezdése] és a szerződéskötés tervezett időpontját [99. § (3) bekezdése].

(5)154 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.

(6)155 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban

a)156 előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel, bankgarancia biztosításával, biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy

b) megjelöl egy vagy több – az a) pontban nem szereplő – biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában.

(7)157 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos – a jogszabályokkal összhangban álló – feltételekhez, így különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételekhez köti. Az ajánlatkérő e feltételekről részletesen a dokumentációban köteles rendelkezni.

(8)158 A (6) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által bírálati szempontnak minősített feltételt.

(9)159 A (6) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen

a) a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet, illetőleg szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;

b) álláskeresők, valamint munkanélküliek foglalkoztatása;

c) gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;

d) az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása.

A dokumentáció

54. § (1)160 Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek.

(2)161 Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt.

(3)162 Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven – ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is – rendelkezésre álljon.

(4)163 Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.

(5) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(6) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;

b) az eljárás a 92. § d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

55. §164 (1) Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását (52. §), a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális – a szerződés értékével arányosan meghatározott – mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.

(2)165

(3) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

(4) Ha az ajánlatkérő előírja a (3) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.

A kiegészítő tájékoztatás

56. § (1) Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.

(3)166 Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni.

(4)167 A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

(5)168 Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

(6)169 Az (1)–(5) bekezdések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.

Bírálati szempontok

57. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;

d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;

b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.

(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít.

A közbeszerzési műszaki leírás

58. §170 (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

(2) A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni:

a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy

b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy

c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy

d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő a (3) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy:

a) ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására,

b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg,

c) az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és

d) a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők.

(6) Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat.

(7) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

Az ajánlati biztosíték

59. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2)171 A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.

(3) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (76–77. §) a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(5) A biztosítékot vissza kell fizetni

a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles

a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 91. § (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.

Kizáró okok

60. § (1)172 Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c)173 gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;

e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

f)174 korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;

g)175 az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;

h)176 a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

i)177

(2)178 Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3)179 Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.

(4)180 Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

(5)181 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra.

61. § (1)182 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, illetőleg a d)–e) pont tekintetében alvállalkozó, aki

a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;

b)183 a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;

c) korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította;

d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;

e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik.

(2)184 Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat,185 helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati186 költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott.

(3)187 Ha az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.

62. § (1)188 Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet

a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud;

b)189 az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.

(2) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

(3)190 Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról.

63. §191 (1) Az ajánlattevőnek és – a 71. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti esetben – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek

a) az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni,

b) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a (2)–(5) bekezdés és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, ha ezt az ajánlatban nem igazolta.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

a) a 60. § (1) bekezdésének a)–d), f) és h) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)–c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;

b) a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;

c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;

d) a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;

e) a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;

f)192

g) a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;

h) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja – figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is –, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60. és 61. § valamely esetének hatálya alá.

(3) A nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet – ha az ajánlatban nem adta be – az eredményhirdetést követő nyolc napon belül köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja és – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának vagy a számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott.

(4) Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a 91. § (2) bekezdését, és a nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet a (3) bekezdésben előírt határidőn belül az igazolásokat nem, vagy nem megfelelő tartalommal csatolja, az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő kilencedik napon elektronikus úton felhívja a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt az igazolások benyújtására. A következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá a számára erőforrást nyújtó szervezetnek az eredményhirdetést követő kilencedik naptól számított nyolc napon belül kell a szükséges igazolásokat becsatolnia, ha az ajánlatban nem adta be.

(5) Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.

(6)193 A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból.

63/A. §194 (1) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult.

(2) A közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes.

(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti adatokat az eredményhirdetést követő nyolcadik, a 63. § (4) bekezdése szerinti esetben tizenhetedik napon ellenőrzi, valamint azokat az ellenőrzéssel egyidejűleg a 7. §-nak megfelelően dokumentálja és megőrzi.

(4) A hatósági igazolást a hatóság négy napon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg. A hatósági igazolásban azt kell megjelölni, hogy „közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára” állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének, tárgyának megjelölése nélkül.

(5) Az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő körülményről.

64. § (1)195 A Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki a 63. § (2)–(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa a 63. § (2) bekezdése szerinti belföldi illetékes szervezetekről, igazolásokról, nyilatkozatokról és nyilvántartásokról köteles tájékoztatni az Európai Unió többi tagállamát és az Európai Bizottságot.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

65. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] – az ajánlatkérő kizárólag a 66–69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét.

(3)196 Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

(4)197 Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás az alábbi igazolásokkal történik:

a) ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn, az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával;

b) az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti, a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával.

66. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

a)198 pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;

b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

c)199 az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;

d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2)200

67. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható

a)201 az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);

b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

f) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.

(2) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;

b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;

d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

e)202 azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

f)203 indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

(3) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható

a)204 az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);

b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni;

i)205 indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

(4)206

68. § (1) A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:

a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;

b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.

(2) A 67. § (2) bekezdése a) pontjának esetét a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

(3)207 Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásban, illetve nyilatkozatban foglalt tények, adatok valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

(4)208 Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait.

(5)209 Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) – a 67. § (1) bekezdésének b)–c), f) pontja, (2) bekezdésének b)–c), e)–f) pontja vagy (3) bekezdésének b), d)–g), i) pontja tekintetében – bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai uniós rendeletnek megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait is.

69. § (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4)210 Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelmények tekintetében önállóan, az előírt egyéb alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük. Az ajánlatkérő azonban a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl további alkalmassági követelmény tekintetében is jogosult előírni az önálló megfelelést.

(5)211 Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők – a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti alkalmassági követelmények kivételével – együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, továbbá más szervezet erőforrására is támaszkodhat.

Az ajánlat

70. §212 (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)–(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.

(4)213 Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – az adott személy, szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként.

71. § (1)214 Az ajánlatban meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,

b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá

c)215 az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(3)216 Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni.

(5)217

72. §218 Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben az ajánlatkérő az 55. §-ának (3) és (4) bekezdésével összhangban azt előírta, az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e az adózásra, a környezetvédelemre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását.

73. § (1)219 Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.

(2) Az ajánlattevő azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség

74. §220 (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető.

(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban – meghatároznia.

(6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

75. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.

(2) Az ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet.

76. § (1)221 Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 74. § (1)–(4) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni.

77. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

78. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.

(2)222 Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig, amennyiben jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. § (4) bekezdése szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

Az ajánlatok benyújtása és felbontása

79. § (1) Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3) Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot – az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon – meg kell erősítenie az ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban.

80. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

Az ajánlatok elbírálása

81. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

82. § Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

83. §223 (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

(2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát.

(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

(4) Az ajánlattevő – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.

(6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által – az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban – megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.

(7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően – adott esetben – a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az erdeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

84. § Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

85. § Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

86. §224 (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

(4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére,

e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

(5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

(6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.

(7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot.

(8) A (2) bekezdés szerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a Közbeszerzések Tanácsát.

(9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.

(10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat a honlapján teszi közzé.

87. § (1) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2)225 Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

(3)226 Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát.

88. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

c)227 az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §);

d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;

g)228 kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése];

h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése];

i)229 az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése, illetőleg – ha azt az ajánlatkérő előírta – a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (60–61. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát;

b) részéről a kizáró ok (60–62. §) az eljárás során következett be.

(3)230 Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás nyújtását ígérő szervezet

a) a kizáró okok (60–62. §) hatálya alá esik;

b) részéről a kizáró ok (60–62. §) az eljárás során következett be.

(4)231 Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a)232 számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése], illetőleg

b)233 ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése].

(5)234 Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

(6)235 Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.

89. § (1) A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.

(2) A többváltozatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat

a)236

b) elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.

89/A. §237 (1) Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat – a közbeszerzési műszaki leírásnak az 58. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása esetén – kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése.

(2) Nem nyilvánítható érvénytelennek – a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén – az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában – megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése.

90. § (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

(3)238 Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha

a) az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy

b) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.

(4)239 A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.

(5)240 Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

91. § (1) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(2)241 Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy

a) az eljárás nyertesének visszalépése vagy

b) az eljárás nyertesének a 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozásával kapcsolatos hamis nyilatkozata vagy ezen kizáró okokkal kapcsolatos igazolás(ok) benyújtásának elmulasztása esetében az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

92. § Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;

c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;

d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja;

e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

f) a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

92/A. §242 (1) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes.

(2) Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van.

(3) Nem lehet az eljárást e § szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e § szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott.

Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról,
az eredményhirdetés

93. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról.

(3)243 A (2) bekezdés vagy a 96/C. § szerinti összegezést az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni.

94. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.

(2)244 Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint – ha szükséges [99. § (3) bekezdése] – a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (3) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.

(4)245 Az ajánlatkérő az eredményhirdetést – indokolt esetben – az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint – ha indokolt – a szerződéskötés új korábbi időpontjáról [99. § (3) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (4) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett – haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

95. § Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket.

96. §246 (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt adatokat. A 92. § c) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

(2)247 Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.

(3) Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő felhívja a nyertes ajánlattevőt a 63. § (2) és (3) bekezdése szerinti igazolások nyolc napon belül történő benyújtására.

(4)248 Ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon szólítja fel.

(5) Az eredményhirdetésen részt nem vett nyertes ajánlattevő az igazolás határidőben történő be nem nyújtása esetén nem hivatkozhat arra, hogy az eredményhirdetésen nem vett részt.

96/A. §249 (1)250

(2) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.

Előzetes vitarendezés251

96/B. §252 (1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles – kérelem benyújtásával – az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért.

(2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell.

(3)253 Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja.

(4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést.

(5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.

(6) Az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.

96/C. §254 Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

97. § Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §).

98. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt – a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre – legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(4) A közbeszerzési eljárás a (2) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.

A szerződés megkötése

99. §255 (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (91. §) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

(2) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

(3)256 A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetén hatvanadik – napnál későbbi időpontban.

(4) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].

99/A. §257 (1) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(2) A szerződés – a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

(3)258 Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

(4) Az ajánlatkérő és

a) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy

b) az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy amely a nyertes ajánlattevő felett többségi befolyást gyakorol,

a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden egyéb szerződést is (ideértve a 2/A. § szerinti szerződéseket is) a (3) bekezdés szerint közzé kell tenni.

4. CÍM

A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A részvételi szakasz

100. § (1)259 Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd.

(2) Az ilyen eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

Az eljárás megindítása, a részvételi felhívás

101. § (1) A két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) A részvételi felhívásra a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a (3)–(4) bekezdés és a 120. § (2) bekezdése szerinti eltérésekkel.

(3) A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen

a) az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és a szerződéskötés tervezett időpontját;

b) a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat.

(4) A részvételi felhívásban meg kell adni

a) a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt (részvételi határidő) és címet;

b) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

c) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;

d) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;

e) az ajánlattételi felhívás (119. §) megküldésének tervezett napját.

(5) Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

A részvételi dokumentáció, illetőleg ismertető260

102. § (1)261 Az ajánlatkérő – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében – a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció) rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi jelentkezést, elegendő, ha egyikük vásárolja meg vagy veszi át a részvételi dokumentációt.

(2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi határidő (107. §) lejártáig rendelkezésre álljon.

(3) Ha a részvételi dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(4) A részvételi dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja a részvételi felhívást;

b)262 az eljárás részvételi szakasza a 115. § (1) bekezdésének c) vagy f) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét a részvételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

d) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül nem küldi meg.

(6)263

A kiegészítő tájékoztatás

103. § (1) A részvételre jelentkező – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtása érdekében – a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb nyolc nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását.

(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción résztvevő jelentkezőknek, valamint a jelentkezők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.

A részvételi jelentkezés

104. § (1)264 A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhat elő.

(2)265 Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (4) bekezdése szerint kell megfelelően eljárnia.

(3) A jelentkező köteles továbbá – a részvételi felhívásban előírt módon – igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.

105. § (1)266 A részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez a részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,

b) a részvételre jelentkező által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá

c) a részvételre jelentkező részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti a részvételre jelentkező teljesítésért való felelősségét.

(3)267 A részvételre jelentkező a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § szerint akkor kell eljárni, ha a jelentkezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a részvételre jelentkező köteles nyilatkozni részvételi jelentkezésében, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

(4) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta, a részvételre jelentkező által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is a részvételi jelentkezésben kell megadni.

(5)268

106. § (1) A jelentkező a részvételi jelentkezésében – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(2) A részvételre jelentkező azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének) a nyilvánosságra hozatalát. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

A részvételi határidő

107. § (1)269 A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.

(2) A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez.

(3) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben meghatározott részvételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát.

(4) A részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.

108. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 107. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg a részvételre jelentkezőket írásban kell tájékoztatni.

(3) A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig módosíthatja részvételi jelentkezését.

A részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása

109. § (1) A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani a részvételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésnek az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy a jelentkezések a részvételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3)270 Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről a részvételi felhívásban kell rendelkeznie, és köteles azt is előírni, hogy a jelentkezést – az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon – meg kell erősítenie a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban.

110. § (1) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.

(2) A részvételi jelentkezések felbontásánál az ajánlatkérő, a részvételre jelentkezők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkező esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

(4) A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek.

A részvételi jelentkezések elbírálása

111. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

112. §271 (1) Az ajánlatkérő köteles az összes részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

(2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha a részvételre jelentkező nem megfelelő példányszámban nyújtotta be részvételi jelentkezését.

(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt, megjelölve a határidőt, továbbá részvételi jelentkezésenként a hiányokat.

(4) A részvételre jelentkező – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.

(6) A hiánypótlás során a részvételre jelentkező új, közösen részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételi jelentkezését.

(7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően – adott esetben – a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

113. § A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi jelentkező egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását.

114. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [100. § (2) bekezdése];

c)272 a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §);

d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (60–61. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;

b) részéről a kizáró ok (60–62. §) az eljárás során következett be.

(3)273 Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése].

115. § (1)274 Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést;

b) kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;

c) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt [111. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja;

d) valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

e)275

f) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

(2)276 Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja a részvételi szakaszt és az eljárást, ha mindössze egyetlen részvételi jelentkezést nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott részvételi jelentkezés érvényes.

(3)277 A részvételi szakasz és az eljárás eredménytelen, ha több részvételi jelentkezést nyújtottak be, de a benyújtott részvételi jelentkezések között mindössze egyetlen érvényes részvételi jelentkezés van.

(4)278 Nem lehet az eljárást e bekezdés szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e bekezdés szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest változatlan.

Tájékoztatás a részvételi jelentkezések elbírálásáról,
a részvételi szakasz eredményhirdetése

116. § (1) Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, a részvételi jelentkezésének a 114. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, amelyben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.

117. § (1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontástól számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést – indokolt esetben – a részvételi felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról az összes jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(4) Ha az eredményhirdetés a részvételi felhívásban meghatározott vagy a (2) vagy a (3) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett – haladéktalanul köteles a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

(5) Az eredményhirdetésre meg kell hívni a részvételre jelentkezőket, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkező esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket.

118. § (1)279 A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni.

(2) Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni az (1) bekezdésben előírt határidő lejártáig.

(3)280 Ha a részvételi szakasz a 115. § (1) bekezdésének c), d) vagy f) pontja alapján eredménytelen, illetőleg az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatásáról dönt, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalát.

(4) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 106. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet a részvételi jelentkezés elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.

(5)281 Az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezések (96/B. és 96/C. §) megfelelőn alkalmazandók.

Az ajánlattételi szakasz, az ajánlattételi felhívás

119. § Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles – a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott – alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

120. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;

e)282 a hiánypótlás lehetőségét;

f) az ajánlattételi határidőt;

g) az ajánlat benyújtásának címét;

h)283 az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

i) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

j) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);

l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a részvételi felhívás nem tartalmazta vagy másként tartalmazta;

m) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2)284 A nyílt eljárásnak (3. cím) az 54. § (6) bekezdésének a) pontjában, az 56. § (5) bekezdésében, az 59. §-ban, a 79. § (3) bekezdésében és a 83. §-ban említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

(3)285 Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni (51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése).

121. § (1) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(2) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban.

(3)286 Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)–(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(4) Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban – a 120. § (1) bekezdésének d) pontja alapján – meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.

(6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet – meghívásos eljárás esetében – a 122. §-ban foglaltaknál rövidebb.

(7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. Az eljárás eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. § alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdése szerinti hirdetményt legkésőbb az ajánlattevők említett tájékoztatásától számított öt munkanapon belül kell az ajánlatkérőnek feladnia.

(8)287 Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is.

(9) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania.

(10)288 Az ajánlattételi szakaszban történő hiánypótlásra a 83. § rendelkezései irányadóak.

5. CÍM

A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

Az ajánlattételi határidő

122. § (1) A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.

(3)289 Az ajánlattételi határidő – (1) bekezdés szerinti – legkevesebb negyven napos, illetőleg – (2) bekezdés szerinti – huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

Ajánlattételre felhívás

123. § (1) Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(3) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5)290 Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően – a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytathatja az eljárást. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

5/A.291 Cím

A VERSENYPÁRBESZÉD

Az eljárás alkalmazása, általános szabályai

123/A. § (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha

a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg

b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

(2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

(3) A versenypárbeszédben az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(4) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több részvételre jelentkező közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.

(5) Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

A versenypárbeszéd részvételi szakaszának
különös szabályai

123/B. § (1) A részvételi felhívásban a 101. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg kell adni

a) az ismertető rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat;

b) az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy az 57. § (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése az ajánlattételi szakaszban készített dokumentációban is megadható.

(2) Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszának
különös szabályai

123/C. § (1) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő – az ajánlattételi felhívás szerint egy vagy több fordulóban – párbeszédet folytat velük. Ezt követően teszik meg végső ajánlataikat, amelyeket az ajánlatkérő a 121. § (8) bekezdése szerint elbírál.

(2) A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez.

(3) A versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76–78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását.

(4) Ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.

123/D. § (1) Az ajánlattételi felhívásban a 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túl meg kell adni

a) az első párbeszéd időpontját és helyszínét;

b) ha az ajánlatkérő többfordulós párbeszédet tart, a párbeszédek menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát;

c)292 a párbeszéd nyelvét, azzal, hogy a magyar nyelven történő párbeszéd lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

d) ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó – általa meghatározott – előírásokat.

(2) A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, hogy a 123/A. § (1) bekezdés szerinti körülmények közül meg nem határozottakra nézve melyekről kéri az ajánlatkérő az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások.

(3) A megoldási javaslatnak a 121. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a (4) bekezdés szerinti körülményekre, továbbá

b) az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, illetőleg pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá

c) annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok, továbbá

d) annak meghatározását, hogy megoldási javaslatából mely információk közölhetők a többi ajánlattevővel a párbeszéd során,

e) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes párbeszédhez, és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához.

(4) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

123/E. § (1) A párbeszédeket az ajánlattevőkkel csak akkor lehet együttesen lefolytatni, ha ehhez minden ajánlattevő hozzájárult.

(2) A párbeszédek egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Többfordulós párbeszéd esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokat az ajánlattevőket meghívni a további forduló(k)ra, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a részvételi felhívásban az 57. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján a legkedvezőbb megoldási javaslatot (javaslatváltozatot) tették. Az ajánlattevők száma azonban az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb. Az eltérő javaslatot adó ajánlattevők megoldási javaslatait is a felhívásban az 57. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján kell összehasonlítani. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, a különböző megoldásijavaslat-változatokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.

(3) Ha egy ajánlattevő megoldási javaslatában nem szerepel javaslat a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában, vagy az abban (illetve valamely javaslatváltozatban) a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában szereplő megoldási mód nem felel meg azon követelményeknek, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás, továbbá a szerződéses feltételek vonatkozásában meghatározott, illetőleg a javaslat tárgyát képező elemekkel kapcsolatos ajánlatkérői kereteknek, elvárásoknak; az ajánlatkérő a megoldási javaslatot vagy annak változatát érvénytelenné nyilvánítja és a 93. § (1) bekezdése szerint jár el.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerint kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további párbeszéd során az ajánlatkérő nem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak azonos vagy kedvezőbb megoldási javaslatot adhatnak.

(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes párbeszédről jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) minden, a párbeszéd adott fordulójában részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.

123/F. § (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja az utolsó fordulóban részt vett összes [egyfordulós párbeszéd esetén az összes alkalmas és a 123/E. § (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó] ajánlattevőt végső ajánlat megtételére.

(2) Ha megoldási javaslatában az összes ajánlattevő hozzájárult a többi ajánlattevővel való együttes párbeszédhez és megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles új dokumentációt készíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben – ha a közbeszerzési műszaki leírás vagy szerződéses feltételek módosításának mértéke indokolja – az ajánlatkérő jogosult a részvételi felhívásban meghatározott elbírálási részszempontok vagy súlyszámaik módosítására; a módosítás indokolását a végső ajánlat készítéséhez adott dokumentációban meg kell adni.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek végső ajánlatot.

123/G. § (1) A végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kell a végső ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, bontásának időpontját.

(2) A 123/F. § (2) bekezdése szerinti esetben a végső ajánlattételre történő felszólításnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat.

(3) Az ajánlattevő akkor is jogosult ajánlatot tenni, ha az ajánlatkérő olyan javaslatot használt fel az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítéséhez, amelyet nem ő tett.

(4) A végső ajánlat érvénytelen a 88. § (1) bekezdésén túlmenően akkor is, ha az abban a 123/D. § (2) bekezdése vonatkozásában szereplő megoldási mód nem felel meg azon követelményeknek, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás, továbbá a szerződéses feltételek vonatkozásában meghatározott, illetőleg a javaslat tárgyát képező elemekkel kapcsolatos ajánlatkérői kereteknek, elvárásoknak.

(5) Az ajánlatkérő az eredményhirdetést, indokolt esetben, a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja, erről és ennek indokáról, valamint, ha indokolt, a szerződéskötés új korábbi időpontjáról – az új eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban – köteles az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

6. CÍM

A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás alkalmazása

124. § (1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat

a)293 ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

b)294 kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;

c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.

125. § (1)295 Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – 88. § (1) bekezdésének a)–e) pontja alapján nem érintett – összes ajánlattevőjét meghívja.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a)296 a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § (1) bekezdésének a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;

c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha

a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;

b) olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

c)297 az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;

d)298 az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

(6) Az ajánlatkérő kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.

A tárgyalásos eljárások közös szabályai

126. § A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is – a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

127. § (1) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez.

(2)299 A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76–78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége.

(3)300 A (2) bekezdés alkalmazása nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását, továbbá nem eredményezheti a bírálati szempont [beleértve az 57. § (3) bekezdés szerinti elemeket] megváltozását.

(4)301 A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.

(5)302 Ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki.

(6)303 A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetést – indokolt esetben – a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét – több ajánlattevővel történő együttes tárgyalás vagy egy ajánlattevővel való tárgyalás esetében – már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni, valamint – ha indokolt – a szerződéskötés új korábbi időpontját is meg lehet adni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról és annak indokáról, valamint – ha indokolt – a szerződéskötés új korábbi időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

128. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

(2) Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak.

(4)304 Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a 127. § (2) és (4) bekezdése szerint sem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

(5)305 Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.

(6)306 Az ajánlatkérőnek az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(7)307 Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különös szabályai

129. § A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak a 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

b) az első tárgyalás időpontját.

130. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

(5) Ha az ajánlatkérő az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.

(6) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(7) Az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően – a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

(8)308 Az ajánlatkérő kizárólag a 124. § (2) bekezdésének a) pontja esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt a részvételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
különös szabályai

131. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a 135. § szerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2) Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.

(3) A tárgyalásos eljárás 125. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetében az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

132. §309 A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

133. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) a tárgyalásos eljárás 125. § szerinti jogcímét;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (nómenklatúra);

e) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot;

j) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);

k)310 a kizáró okokat;

l) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

m)311 a hiánypótlás lehetőségét;

n) az ajánlattételi határidőt;

o) az ajánlat benyújtásának címét;

p)312 az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

r) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

s) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

t) az első tárgyalás időpontját;

u) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

v) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(3)314 Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni (51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése).

134. § (1) A 48. § (2)–(3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlati felhívás közzététele helyett a tárgyalásos eljárás megkezdését kell érteni [35. § (2) bekezdése, 131. § (1) bekezdése].

(2) Az ajánlatkérő dokumentációt készíthet. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a tárgyalásos eljárás megkezdésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket és az 55. §-ban foglaltakat az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.

(3) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb két munkanappal kell megadni.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.

(5)315 Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, elektronikus úton kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a Közbeszerzési Döntőbizottságnak elektronikus úton kell megküldeni.

(6) A 125. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet.

(7)316 Az ajánlatkérő kizárólag a 125. § (2) bekezdése esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

135. § (1)317 A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő nyolc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból.

(2) Az eljárás megkezdéséről – telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 132. §-ban és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

7. CÍM

A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

136. § (1)318 Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.

(2)319 A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

(3)320 A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból.

(4)321 A gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni az ajánlattevők részére.

(5)322 Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(6)323 Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

7/A.324 Cím

A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás két része

136/A. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.

(2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni.

(3) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2)–(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.

(4) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében, a keretmegállapodásos eljárás első része – a 92. §-ban foglaltakon túl – akkor is eredménytelen, amennyiben az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, és a részek tekintetében érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat, az eljárás első része a közbeszerzés adott része tekintetében eredménytelen.

(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát és az ellenszolgáltatás mértékét. A keretmegállapodásban a közbeszerzés mennyiségét az 50. § (2) bekezdése alkalmazásával kell meghatározni. A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat.

(6) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.

(7) A keretmegállapodás – a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

(8) A keretmegállapodásos eljárás első részében a 98. § (1)–(3) bekezdései megfelelően alkalmazandóak.

(9) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.

136/B. § (1) Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: adott közbeszerzés) a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni.

(2) Az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében – írásbeli konzultációt követően – köt szerződést a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel.

(3) Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében

a) a keretmegállapodásban meghatározott feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációt követően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyen rangsorolt, illetőleg amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, az eljárás első része eredményének kihirdetésekor a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét tartalmazza;

b) közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek, amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét.

136/C. § (1) Ha a keretmegállapodást a 136/B. § (2) bekezdése alapján csak egy ajánlattevővel kötötték vagy az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját alkalmazza, a konzultációra szóló felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és közzétételének napját;

c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;

d) az adott közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;

e) a szerződés meghatározását;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i)325 az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és az ajánlatok benyújtásának címét, azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat;

k) a konzultáció folytatásának további szabályait;

l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

m) a konzultációra szóló felhívás megküldésének napját.

(2) A keretmegállapodásos eljárás második részében nem érvényesül az ajánlattételi határidők e fejezetben előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez.

(3) Az ajánlatkérő a konzultációra szóló felhívásban szükség szerint felhívhatja az ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére.

(4) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat 57. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.

(5)326 A keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 96. § (1) és (2) bekezdését, a szerződéskötésre a 99. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(6)327 Az ajánlatkérőnek az eljárás második része(i) eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első – nem teljes – negyedévről nem kell hirdetményt közzétenni.

136/D. § (1) A 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi felhívást a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.

(2) Az ajánlattételi felhívásnak a 136/C. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

b) az ajánlatok bírálati szempontját és az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat;

c)328 a hiánypótlás lehetőségét.

(3) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat az eljárás első részében alkalmazott bírálati szemponttól eltérő bírálati szempontot, amennyiben az eljárás első részében – az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban – azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell az 57. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat is.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

(5) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani, az eljárásra a 136/C. § (3)–(4) bekezdéseit is alkalmazni kell.

(6)329 Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

136/E. § (1) Az ajánlatkérő nem köteles konzultációra szóló vagy ajánlattételi felhívást küldeni, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

(2) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.

8. CÍM

AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az ajánlatkérő eljárása építési koncesszió esetében

137. § Építési koncesszió esetében e fejezet szabályait a 8. cím rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni.

138. § (1)330

(2) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie.

(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie. E hirdetmény a 44. § (1) bekezdése szerint is közzétehető.

139. § (1)331 Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.

(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 125. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének a), b) pontja vagy (3) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazható.

140. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy

a) az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy

b) az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum százalékos mértéket.

(3) Az (1) bekezdés, valamint a 143. és a 144. § alkalmazásában nem minősül harmadik személynek

a) a közös ajánlatot tevők bármelyike;

b) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(4) Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia a (3) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.

(5) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

141. § Építési koncesszió esetében

a) az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet;

b)332 nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

142. § Ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek – koncessziós pályázat kiírása helyett – a 137. § szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt – a 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 4. §-a, a 8. §-ának (1) bekezdése, a 9. §-a kivételével – is megfelelően alkalmaznia kell. E törvény 93. §-ának (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó.

142/A. §333 (1) Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy

a) a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy

b) a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló – a korábbi koncessziós jogosulttal kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.

A koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való szerződéskötés esetében

143. § Ha a koncessziós jogosult a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e fejezet szerint kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.

144. § (1) Ha a koncessziós jogosult nem minősül a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e fejezet szerint – a (2)–(7) bekezdés szerinti eltérésekkel – kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.

(2)334

(3) A koncessziós jogosultnak az eljárást megindító, felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és közzé kell tennie, kivéve a 125. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetét.

(4) A koncessziós jogosultnak az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie. E hirdetmény a 44. § (1) bekezdése szerint is közzétehető.

(5) A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.

(6) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a 124. § (2) bekezdése szerinti eseteken túlmenően is lehet alkalmazni. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a 125. § szerint alkalmazható.

(7)335 A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidő pedig nem határozható meg harminc napnál rövidebb időtartamban. A 74. § (4) bekezdése és a 122. § (3) bekezdése alkalmazandó. A 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

9. CÍM336

145–153. §

10. CÍM

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

154. § (1) Ha az ajánlatkérő (e cím alkalmazásában a továbbiakban: kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a 10. cím rendelkezései szerint kell eljárnia.

(2) A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.

155. § (1) A tervpályázati eljárás nyílt vagy meghívásos lehet.

(2) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be.

(3) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében

a) a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg

b) a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.

156. § (1) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb ötnél. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(2) Ha a kiíró a 155. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.

(3) A kiíró a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően – az alkalmassági követelmények alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályázat benyújtására, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha a kiíró nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles pályázat benyújtására felhívni.

(4) A kiíró az alkalmassági követelményeket nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes jelentkezőket (pályázókat) az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

157. § (1) A tervpályázati eljárás tervpályázati kiírással indul, amelyet a kiíró hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.

(2) Ha a kiíró meghatározza a megjelölteket, illetőleg a létszámot vagy a keretszámot [155. § (3) bekezdése], azt a tervpályázati kiírásban kell megadnia. A 155. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetében a tervpályázati kiírásban hivatkozni kell arra a lehetőségre, hogy a megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.

(3) Ha a kiíró létszámot vagy keretszámot határoz meg, a tervpályázati kiírásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(4) A kiíró a tervpályázati kiírásban köteles meghatározni a pályázatok elbírálási szempontjait.

158. § (1) A pályázatokat bírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia.

(2) A bírálóbizottság tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek.

(3) Ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg a kiíró, legalább a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek.

(4) A bírálóbizottságnak a titkosságot biztosítóan benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlan és szakszerű módon – a bírálati szempontok szerint – kell elbírálnia.

159. §337 (1) A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményben nem kell megadni azokat az információkat, amelyek közzététele akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené valamely gazdálkodó szervezet üzleti érdekeit vagy sértené a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt.

160. § (1) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 44–47. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)338 A tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6–7. §, a 10. § (7)–(8) bekezdése, a 15–16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 35. §, a 61. § (3) bekezdése és a 98. § (4) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.

V. Fejezet

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI
ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ
EGYES AJÁNLATKÉRŐK ESETÉBEN339

11. CÍM

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

161. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (20. cím), és a 177. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.

(2)340 E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.

(3)341 A IV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.

(4)342 E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, az V. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.

(5)343 Építési beruházás beszerzése esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett az V. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

161/A. §344 (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

(2)345

Ajánlatkérők

162. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a következő szervezetek, ha a 163. §-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják:

a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők;

b) az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(2) E fejezet alkalmazásában továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely a 163. §-ban meghatározott tevékenységek valamelyikét vagy ezek kombinációját különleges vagy kizárólagos jog (166. §) alapján folytatja.

163. § (1) E fejezet alkalmazási körébe – a 164–165. §-ban foglaltak kivételével – a következő tevékenységek tartoznak:

a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása;

b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása

ba) kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából, vagy

bb) repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények – légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő – rendelkezésre bocsátása céljából;

c)346 közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;

d)347 postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják.

164. § A 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek körében kivételt képez a 162. § (1) bekezdésének b) pontja vagy (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő által működtetett hálózat ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása abban az esetben, ha

a)348 ivóvíz vagy villamos energia esetén az érintett szervezet a 163. § (1) bekezdésétől eltérő tevékenysége keretében való felhasználás céljából állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladta meg az általa előállított ivóvíz vagy villamos energia teljes mennyiségének harminc százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;

b)349 gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet a 163. § (1) bekezdésétől eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladta meg az érintett szervezet forgalmának húsz százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.

165. § A 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységek körében kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást.

166. §350 A 162. § (2) bekezdésének alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

A közbeszerzés tárgyai

167. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve az építési koncessziót (26. §) és a szolgáltatási koncessziót [242. § (4) bekezdése].

(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

Kivételek

168. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni arra a beszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, amely

a) közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával, vagy

b) az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával.

(2) E fejezet szerinti eljárást kell viszont alkalmazni a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, ha az

a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt vagy az öntözési, illetőleg vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy

b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.

(3) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

(4)351 Az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni.

169. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a) a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;

b) a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő, valamint a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérő energia-beszerzésére vagy energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok beszerzésére.

170. §352 E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmaznia a 163. §-ban meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérőnek, ha a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján az Európai Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi versenyfeltételek mellett történik, és ilyen tartalmú döntést hozott. Egy adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának megállapítására a 175/A–175/C. § szerinti eljárást kell alkalmazni.

171. §353

172. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából történő beszerzésre, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.

(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni azokról az áru-, illetőleg tevékenységcsoportokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

173. §354 (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni, ha

a) az ajánlatkérő olyan szervezettel köt szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy

b) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérők valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll,

feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti – elsősorban üzleti terve bemutatásával – az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat.

(3) Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást az ajánlatkérő részére, e szervezetek által teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.

(4) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni továbbá, ha

a) kizárólag több ajánlatkérő által a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy

b) az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.

(5) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)–(4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni a vele szerződést kötő szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak.

174. § E fejezet szerinti eljárást – a szolgáltatások körében – nem kell alkalmazni továbbá a következő esetekben:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;

b)355 a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul;

c)356

d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

g)357 ha a szolgáltatást a 162. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők valamelyike, vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

175. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a)358 a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre;

b) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre, tervpályázatra vonatkozik;

c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik;

d) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre.

Eljárás az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő végzésének megállapítására

175/A. §359 (1) A 170. § alkalmazhatóságát az Európai Közösséget létrehozó szerződés versenyre vonatkozó szabályaival összhangban kell megállapítani. Vizsgálni kell különösen a 163. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások esetleges létezését, az árakat, valamint azt, hogy az adott tevékenység tekintetében több szolgáltató van-e az adott piacon.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha az adott tagállam végrehajtotta és alkalmazza az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelvének XI. melléklete szerinti közösségi jogszabályok rendelkezéseit. Ha ez alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az ténylegesen és jogilag is szabad.

175/B. §360 (1) A 170. § szerinti kivétel akkor alkalmazható, ha az Európai Bizottság

a) a (2) bekezdés szerinti eljárásban határozatban megállapította az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának tényét, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem hozott határozatot.

(2) Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése irányadó.

175/C. §361 (1) Az Európai Bizottságnak a 170. § alkalmazhatóságát megállapító határozatának meghozatalát – a Közbeszerzések Tanácsa egyidejű értesítése mellett – a Gazdasági Versenyhivatal, illetőleg az ajánlatkérő kezdeményezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 163. § (1) bekezdésében meghatározott valamely tevékenység vonatkozásában fennállnak a 170. § alkalmazásának feltételei. Ezen eljárás alkalmazásának részletes szabályait a 2005/15/EK bizottsági határozat állapítja meg. A Bizottság a 170. § alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárását hivatalból is megindíthatja.

(2) Amennyiben az Európai Bizottság eljárását a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezi, indokolással ellátott állásfoglalása megküldése mellett egyidejűleg köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő végzésével összefüggő minden lényeges tényről, különösen a 175/A. §-ban meghatározott feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, hatósági határozatokról, illetőleg megállapodásokról.

(3) Amennyiben a 175/B. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalát az ajánlatkérő vagy az Európai Bizottság hivatalból kezdeményezi, a Gazdasági Versenyhivatal a (2) bekezdés szerinti információkról az Európai Bizottságot kérésére köteles tájékoztatni.

(4)362

A közösségi értékhatárok

176. §363 (1)364 E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár 412 000 euró.

(2)365 E fejezet alkalmazásában az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 150 000 euró.

177. §366 E fejezet (20. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a)367 412 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b)368 412 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

178. § (1) A 176–177. §, valamint a 181. § (1)–(2) bekezdése szerinti értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzés értéke

179. § (1)369 A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36–40. §-ban, valamint a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.

(2)370 A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

(3)371 A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása tekintetében is.

(4) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(5) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira – azok értékétől függetlenül – csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.

12. CÍM

A KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

180. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(3) A közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.

(4) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (18. cím).

(5)372 Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(6)373 A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(7)374 Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő – az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint – új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

(8)375 A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e fejezet másként nem rendelkezik – a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az előzetes tájékoztatás

181. §376 (1)377 Az ajánlatkérő – a költségvetési év kezdetét követően – időszakos előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 176. § szerinti értékhatárt;

b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 176. § szerinti értékhatárt.

(2) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni.

182. § (1)378 Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.

(2)379 Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-re történő hivatkozással kell megadni.

(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.

(4) Az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt közzétehet fontosabb projektjéről, építési beruházásáról anélkül, hogy megismételné azokat az információkat, amelyeket egy ilyen korábbi tájékoztatóban már közzétett, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítő jellegű.

(5) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(6)380

(7)381

183. § Ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányul, a 15. cím rendelkezései szerint kell eljárni.

A hirdetmények megküldése és közzététele

184. § (1)382 E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [182. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.

(2)383 Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett.

(3)384 Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.

(4)385 A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt – továbbküldése, feladása előtt – megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.

(5) A hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni.

(6)386

(7)387 Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala visszaigazolást küld a megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

185. § (1)388 Az e fejezet szerinti hirdetmények az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. A hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles.

(2) A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) való közzététele költségeit az Európai Unió viseli.

(3) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

186. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség.

187. § (1)389 Az e fejezet szerinti hirdetményeket [184. § (1) bekezdése] – tájékoztató jelleggel – a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben külön jogszabály szerint közzéteszi, ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az általa közzétételre feladott hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni. Az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is közzéteheti azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban), illetőleg az ajánlatkérő honlapján megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Hivatal részére történő feladás, illetőleg a honlapon történő közzététel napját is.

(2) Ha e fejezet a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről rendelkezik, a harmadik részben meghatározott közzétételi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. CÍM

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

188. § A nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 13. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás megindítása

189. § A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

A közbeszerzési műszaki leírás

190. §390 Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást az 58. §-ban foglaltak szerint köteles megadni.

191. § (1) Az ajánlatkérő köteles kérésre az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani a rendszeresen hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat, ideértve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat is.

(2) Ha a hivatkozott közbeszerzési műszaki leírások az ajánlattevők számára hozzáférhető dokumentumokban kerültek meghatározásra, az ajánlatkérőnek elegendő ezen dokumentumokra utalnia.

192. §391 Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírás megadásával, az alkalmasság megítélésével, az ajánlatok elbírálásával, illetőleg a szerződés megkötésével összefüggésben követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét az érintettek megőrizzék. Ez nem érinti a 96/A. § (2) bekezdésében és a 99/A. (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.

Kizáró okok

193. § A kizáró okokra a 60–63. § és a 71. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

194. §392 Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65–67. §, a 68. § (4)–(5) bekezdése, a 69. § és a 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.

Az ajánlattételi határidő

195. §393 (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető.

(4) Az ajánlattételi határidő (1)–(3) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban – meghatároznia.

(6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidő a (2) és (4) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított tizenöt napnál rövidebb.

A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás

196. §394 Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő a 86. § szerint köteles eljárni.

Az érvénytelen ajánlat, az ajánlattevő kizárása

197. § (1) Az érvénytelen ajánlatra, illetőleg az ajánlattevő kizárására a 88. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a)395 számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése], illetőleg

b)396 ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése], vagy

c)397 árubeszerzés esetében ajánlatában – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése].

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni.

A többváltozatú ajánlat érvényessége

198. § (1) A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak.

(2) A többváltozatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat

a)398

b) elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.

Előnyben részesítés

199. § (1) Árubeszerzés esetében, ha az 57. § (2) bekezdése alapján meghatározott bírálati szempont szerinti értékelés során több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) azonosnak minősül az előnyben részesítendő ajánlat, ha az árkülönbözet – az előnyben nem részesítendő ajánlat árához képest [197. § (1) bekezdésének c) pontja] – nem haladja meg a három százalékot;

b) az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni.

(3) Ebben az esetben az eljárás nyertese az előnyben részesített ajánlatot tevő, ha pedig több előnyben részesítendő ajánlat van, az az ajánlattevő, amelynek ajánlata alacsonyabb árat tartalmaz. Azonos árajánlat esetében pedig a 90. § (2) bekezdését lehet megfelelően alkalmazni, ha erre az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban hivatkozott.

(4)399 Az ajánlatkérőnek nem kell alkalmaznia az (1) bekezdést, ha valamely ajánlat előnyben részesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban vagy aránytalan költségtöbblettel járna.

Hirdetmény az eljárás eredményéről

200. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt – a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre – legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

14. CÍM

A RÉSZVÉTELI FELHÍVÁST TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL INDULÓ MEGHÍVÁSOS
ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

201. § (1) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárásra a IV. fejezetnek a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályait (3–5. cím) – a 13. és a 14. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 118. § (3) bekezdése nem alkalmazandó, a 136. § pedig nem alkalmazható.

(2) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra a IV. fejezetnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3–4. cím, 126–130. §) – a 13. és a 14. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 118. § (3) bekezdése, a 124. § (2) bekezdése nem alkalmazandó, a 136. § pedig nem alkalmazható.

Az eljárás megindítása

202. § E cím szerinti meghívásos és tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

A részvételi határidő

203. §400 A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.

Az ajánlattevők létszámának vagy keretszámának meghatározása

204. § (1) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál.

(3) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban nem jelölheti meg előre azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni.

(5) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(6) Az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően – a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

Az ajánlattételi határidő

205. §401 (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és benyújtására.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg azzal, hogy az nem lehet az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb. Az ajánlattételi határidő sürgősség esetén tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő (2) bekezdés szerinti huszonnégy402 napos időtartamát legfeljebb öt nappal lerövidítheti, feltéve, hogy a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

(4) Az ajánlattételi határidő a (2) és (3) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet 10 napnál rövidebb. Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azonban az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők ennél rövidebb ajánlattételi határidőt is megállapíthatnak.

(5) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

206. § Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

15. CÍM

AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓT TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS
ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

207. § Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra a 201. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, az ilyen hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra pedig a 201. § (2) bekezdése szerinti szabályokat – a 15. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás meghirdetése, az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény

208. § (1) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat.

(2) A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen

a)403 a tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) tárgyának leírását;

b) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás), amely további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívással indul;

c)404 az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidőt, a nyilatkozattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő nyilatkozattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

d) az eljárás (eljárások) indításának tervezett napját.

Az eljárás megindítása, a közvetlen részvételi felhívás

209. § (1) A határidő lejártáig benyújtott szándéknyilatkozatok alapján az ajánlatkérő az összes nyilatkozattevőt köteles egyidejűleg, írásban felhívni (közvetlen részvételi felhívás) szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására.

(2) A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni.

(3) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az eljárás megindítása kapcsán a 48. § (2)–(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) Az ajánlatkérő akkor nem köteles az eljárást megindítani, ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

210. § (1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) ha szükséges, az ajánlatkérő által meghatározott azon szervezet a) pont szerinti adatait, amely a dokumentációt, a közbeszerzési műszaki leírásokat (191. §) rendelkezésre bocsátja, illetőleg kiegészítő (értelmező) tájékoztatást ad;

c) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás);

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (ideértve a vételi joggal kapcsolatos információkat);

e) a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötendő szerződés (37. §) esetében a következő közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, valamint – ha lehetséges – az erre vonatkozó következő hirdetmény tervezett közzétételét;

f) a szerződés meghatározását;

g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

h) a kizáró okokat;

i) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

j)405 a hiánypótlás lehetőségét;

k) a részvételi határidőt;

l) a részvételi jelentkezés benyújtásának címét;

m)406 a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő részvételre jelentkezés lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

n) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

o) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;

p) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;

q) az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;

r) az ajánlatok 57. § (2) bekezdése szerinti bírálati szempontját;

s) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;

t) hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját;

u) a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját;

v) a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti egyéb információkat.

(2) A közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

211. §407 A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.

Az ajánlattételi felhívás

212. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;

e) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §), ha a közvetlen részvételi felhívás az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat nem tartalmazta;

f)408 a hiánypótlás lehetőségét;

g) az ajánlattételi határidőt;

h) az ajánlat benyújtásának címét;

i)409 az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

j) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

k) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

l) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);

m) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

n) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a közvetlen részvételi felhívás nem tartalmazta, vagy másként tartalmazta;

o) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

16. CÍM

AZ ELŐMINŐSÍTÉSI HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS
ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

213. § Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra a 201. § (1) bekezdése szerinti szabályokat, az ilyen hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra pedig a 201. § (2) bekezdése szerinti szabályokat – a 16. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás meghirdetése, az előminősítési hirdetmény

214. § (1) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető.

(2) Az előminősítési hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni különösen:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) az ajánlatkérő előminősítési rendszerének célját, az adott időtartam alatt tervezett közbeszerzések tárgyának leírását;

c) az előminősítési rendszer időtartamára vonatkozó információt;

d) az előminősítési dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;

e) az előminősítési szempontokat és igazolási módjait vagy azok összegező leírását;

f) az előminősítési kérelem benyújtásának címét.

(3) Ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni. Ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele.

Az ajánlatkérő előminősítési rendszere, a jelentkezők előminősítése

215. § (1) Az ajánlatkérő a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza.

(2) Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket.

(3)410 Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia – összhangban a 216. §-sal és adott esetben az 58. §-sal – az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.

(4) Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a minősítési szempontokat és igazolási módjait az ajánlatkérő szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja.

(5) Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie (az előminősített jelentkezők listája). A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak.

216. § (1) A jelentkezők listára vételének feltételeit (előminősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1)–(2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 66–68. § és a 69. § (1)–(3) bekezdése alapján köteles meghatározni az ajánlatkérő azzal, hogy egyrészt a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható, másrészt az alkalmasságra egyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az előminősítési szempontok meghatározása során az ajánlatkérő jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.

(2)411 Az előminősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon. Az ajánlatkérő nem követelheti meg olyan igazolások benyújtását a jelentkezőktől, amelyek már rendelkezésére állnak.

217. § (1)412 Az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg kell adnia különösen a 215. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá az előminősítési kérelem elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő hat hónapnál hosszabb nem lehet. Amennyiben az elbírálás előreláthatólag négy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, az ajánlatkérő az előminősítési kérelem benyújtásától számított két hónapon belül köteles tájékoztatni a jelentkezőt az elbírálás hosszabb időtartamát indokoló körülményekről, valamint kérelme elbírálásának várható időpontjáról.

(2) Ha az ajánlatkérő egy másik ajánlatkérő előminősítési rendszerét – figyelemmel az előminősítési szempontokra – egyenértékűnek tartja, köteles erről és e másik ajánlatkérő nevéről, címéről, illetőleg a hivatkozott előminősítés elfogadásáról tájékoztatást adni az előminősítési dokumentációban.

(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy az előminősítési dokumentáció az előminősítési hirdetmény közzétételének napjától kezdve rendelkezésre álljon. Ha az előminősítési dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni. Az előminősítési dokumentációt a Közbeszerzések Tanácsa kérésére szintén meg kell küldeni.

218. § Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, illetőleg az előminősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles új előminősítési hirdetményt közzétenni, valamint a már listára vett előminősített jelentkezőket és az előminősítési kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

219. § (1) A jelentkező bármikor kérheti előminősítését és a listára vételét az előminősítési dokumentációban előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.

(2) Az előminősítési kérelmet és a jelentkező előminősítését kizárólag a megadott előminősítési szempontok alapján lehet elbírálni.

(3) Ha az előminősítési kérelem hiányos, a jelentkezőt a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra kell felhívni.

(4)413 Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak indokairól is.

(5) Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési szempontokat, a már listára vett előminősített jelentkezőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult előminősítési szempont tekintetében. Erre – a 218. § szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni az előminősített jelentkezőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében pedig az ajánlatkérőnek a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a jelentkezőt felhívnia.

(6) Az előminősített jelentkező köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az előminősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében az előminősített jelentkező nem felel meg a szempontoknak, az ajánlatkérőnek törölnie kell a listáról.

(7) Az ajánlatkérő maga is kezdeményezheti az előminősített jelentkező listáról való törlését, ha a rendelkezésére álló adatok szerint az előminősített már nem felel meg az előminősítési szempontoknak.

(8)414 A listáról való törlés előtt legalább 15 nappal az érintett előminősített jelentkezőket írásban köteles az ajánlatkérő tájékoztatni a tervezett intézkedéséről és annak indokáról is. Az érintett előminősített jelentkező az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül köteles észrevételeit írásban közölni az ajánlatkérővel.

(9) Az előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen jogorvoslatnak van helye. Az érintett a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kérheti [318. § (1) bekezdése].

Az eljárás megindítása, a közvetlen részvételi felhívás

220. § (1) Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az eljárás megindítása kapcsán a 48. § (2)–(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(2) Az eljárásban az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására. A felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni (közvetlen részvételi felhívás).

(3) Az ajánlatkérő az összes előminősített jelentkezőnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti előminősített jelentkezőknek kell felhívást küldeni.

(4) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetmény közzététele alapján nem köteles az eljárást megindítani, ha a hirdetmény közzétételét követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

(5) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésre továbbá más meghirdetendő eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket.

221. § (1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) ha szükséges, az ajánlatkérő által meghatározott azon szervezet a) pont szerinti adatait, amely a dokumentációt, a közbeszerzési műszaki leírásokat (191. §) rendelkezésre bocsátja, illetőleg kiegészítő (értelmező) tájékoztatást ad;

c) a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás);

d) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét (ideértve a vételi joggal kapcsolatos információkat);

e) a szerződés meghatározását;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) ha szükséges, a részvételi jelentkezéshez csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az előminősített jelentkező a részvételi szakaszban sem tartozik – az előminősítési szempontok szerinti – kizáró okok hatálya alá;

i) ha szükséges, az adott szerződés teljesítéséhez – az előminősítési szempontokhoz képest – szigorúbb alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

j)415 a hiánypótlás lehetőségét;

k) a részvételi határidőt;

l) a részvételi jelentkezés benyújtásának címét;

m)416 a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő részvételre jelentkezés lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

n) a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

o) a részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosultakat;

p) a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontját;

q) az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;

r) az ajánlatok 57. § (2) bekezdése szerinti bírálati szempontját;

s) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit;

t) hivatkozást az előminősítési hirdetményre és közzétételének napját;

u) a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját.

(2) A közvetlen részvételi felhívásban – nagyobb számú előminősített jelentkező esetében – az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

222. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.

223. § Több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést és közösen is tehet ajánlatot.

Az ajánlattételi felhívás

224. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást az előminősítési hirdetményre és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §), ha a közvetlen részvételi felhívás az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat nem tartalmazta;

e)417 a hiánypótlás lehetőségét;

f) az ajánlattételi határidőt;

g) az ajánlat benyújtásának címét;

h)418 az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

i) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

j) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban);

l) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

m) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a közvetlen részvételi felhívás nem tartalmazta;

n) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

17. CÍM

A HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás alkalmazása

225. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha

a)419 a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás a 92. § a) pontja, illetve a 115. § (1) bekezdésének a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;

c) a közbeszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható nyereségszerzési cél esetén, illetőleg, ha a kutatásfejlesztés költségeit fedezi, továbbá nem sértheti az ilyen utóbbi célú későbbi közbeszerzési eljárásokat;

d) a szerződést a 13–16. cím szerinti valamely eljárásban megkötött keretmegállapodás alapján köti;

e) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a 180. § (3) bekezdése szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(2)420 Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez.

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

a)421 a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevővel köt szerződést és a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban;

b) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;

c)422 a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

d)423 az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.

(4)424 Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a 180. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából).

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e fejezet szerinti tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

(6)425

Az alkalmazandó egyéb szabályok

226. § A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3. cím, 126–128. §, 131–135. §) – a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.

227. § (1)426 A tárgyalásos eljárás – a 225. § (1) bekezdésének e) pontja, (3) bekezdésének b) és d) pontja szerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2) A tárgyalásos eljárás 225. § (1) bekezdésének a) pontja és c) pontja szerinti esetében az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

(3) A tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

(5) A 225. § (5) bekezdése szerinti tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [57. § (2) bekezdésének b) pontja] lehet.

228. § (1)427 A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból.

(2) Az eljárás megkezdéséről – telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

229. § (1)428 A 225. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – írásban szerződést kötni.

(2) Az eljárás megkezdéséről – telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a 227. § (3) bekezdésében és a 133. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megadni.

(3) Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie.

230. § A 225. § (3) bekezdésének b) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton – a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.

231. § (1) Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt – a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre – legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

18. CÍM

A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS

Az eljárás két része

232. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 14–16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat [225. § (1) bekezdésének d) pontja] az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat – a 18. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.

Az alkalmazandó egyéb szabályok

233. § (1) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.

(2) A keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.

(3) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése és a 199. § (3) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.

(4) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető.

(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.

(6)429 A keretmegállapodás – a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. § (2) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

234. § (1)430 A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg – írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.

(2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát.

(3) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más meghirdetendő eljárást [180. § (3) bekezdése] is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.

235. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító, illetőleg meghirdető hirdetményre és közzétételének napját;

c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;

d) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

e) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;

f) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;

g) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

h) a teljesítés helyét;

i) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

j)431 a hiánypótlás lehetőségét;

k) az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);

l) az ajánlattételi határidőt;

m) az ajánlat benyújtásának címét;

n)432 az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

o) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

p) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

q) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;

r) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját;

s) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott.

236. § (1) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.

237. § (1) Az ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

(2) A hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

(3) A hirdetményt – a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre – legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(4)433 Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzések érdekében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ez utóbbi esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első – nem teljes – negyedévről nem kell külön hirdetményt közzétenni.

19. CÍM434

238. §

20. CÍM

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

239. § (1)435 Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének szabályait (154–160. §) kell megfelelően alkalmaznia, azzal, hogy a 159. § (2) bekezdése nem alkalmazandó, valamint a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 184–187. §-okat kell alkalmazni. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. §, 170. § és a 175. § is megfelelően alkalmazandó.

(2) A kiírónak a tervpályázati kiírást, valamint a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie.

HARMADIK RÉSZ

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS436

VI. Fejezet

ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS437

21. CÍM

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

240. §438 (1) E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.

(2)439

Ajánlatkérők440

241. §441 E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel;

b)442 a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet – kivéve az egyéni vállalkozót –, amelynek az e fejezet szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;

c) az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt.

A közbeszerzés tárgyai443

242. §444 (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.

(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

(3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

(4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

Kivételek445

243. §446 E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy az (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;

b) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

c)447 a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az átláthatósági biztos tevékenysége esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

e) a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor;

f) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

g) építési beruházás, építési koncesszió beszerzésére, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét;

h) a közmegrendelésekre, kivéve, ha az építési beruházás vagy építési koncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészben az Európai Unióból származó forrásból valósul meg;

i) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;

j)448 a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló,

ja) a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig,

jb) a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő földgáz felhasználók esetén a 2010. július 1-je és a 2011. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2010. szeptember 30-ig

megkötött szerződései esetében.

Értékhatárok449

244. §450 (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.451

(2) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke452

245. §453 A közbeszerzés értékének megállapítására a 35–40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hirdetmények megküldése és közzététele454

246. §455 (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.

(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett.

(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt munkanapon belül teszi közzé.

(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.

(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.

(6) A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.

247. §456 (1) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés esetén – az ajánlatkérő kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni.

(2) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.

(3) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.

(4) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.

(5) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.

248. §457 Az e fejezet szerinti hirdetményeket [246. § (1) bekezdése] az ajánlatkérőnek – ha rendelkezik honlappal – honlapján is közzé kell tennie, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzési Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetni a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.

22. CÍM458

AZ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

249. §459 (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét;

b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;

c) a szerződés meghatározását;

d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

e) a teljesítés helyét;

f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

g) az ajánlatok bírálati szempontját;

h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;

i) a hiánypótlás lehetőségét;

j) az ajánlattételi határidőt;

k) az ajánlat benyújtásának címét;

l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;

o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;

p) az eredményhirdetés tervezett időpontját;

q) a szerződéskötés tervezett időpontját;

r) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;

s) a részajánlat [50. § (3) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (51. §) lehetőségét vagy kizárását;

sz) annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő alkalmazza-e a 253. § (1) bekezdését.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles a 60. § és a 62. § szerinti kizáró okokat előírni, illetve a 61. § szerinti kizáró okokat is előírhatja. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.

(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó.

250. §460 (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.

(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le.

(3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban

a) az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3) bekezdése;

b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §;

c) a bírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdése;

d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §;

e) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;

f) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;

g) az ajánlatok elbírálására a 81–89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §;

h) az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93–97. §, valamint a 98. § (1) és (2) bekezdése;

i) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is

megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben [98. § (3) bekezdés] az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben, valamint az ajánlatkérő honlapon történő közzétételi kötelezettségét. [17/C. §]

251. §461 (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonöt napos időtartama legfeljebb öt nappal lerövidíthető, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik.

(3) Az egyszerű eljárásban a törvény 2–5/A. és 7–8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók.

252. §462 (1) A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

b) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. § (1) bekezdésének a)–e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld;

c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

d) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

e) a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)–(5) bekezdése szerinti eset áll fenn;

f) a közbeszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul;

g) a közbeszerzés külképviselet számára történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 126–128. §, valamint a 131–135. § szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) az (1) bekezdés a) pontja és a 125. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia;

b)463 az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni;

c) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni, kivéve, ha csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására;

d) ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet;

e) a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti követelménynek faxon vagy elektronikus úton kell eleget tenni;

f) a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell [249. § (3) bekezdés].

253. §464 (1) Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára.

(2) Az (1) bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a kétszázmillió forintot.

(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri el az éves nettó egymilliárd forintot.

(4) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenn kívánja tartani a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát, ezt az ajánlattételi felhívásban jeleznie kell.

A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok465

254. §466 (1) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

(2)467 Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvények szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

(3)468 Ha a szolgáltatási koncesszió tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval, illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az ajánlatkérő e törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A–105/D. §-ában foglaltak szerint jár el.

VII. Fejezet469

KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS470

23. CÍM471

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE472

Általános rendelkezések473

255. §474 (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy V. fejezet szerint kell eljárni.

(2) E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges.

(3) A VI. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.

(4) E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, de az VI. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.

(5)475

A közbeszerzés tárgyai476

256. §477 (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.

(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.

25/A. [Cím478]

Kivételek479

257. §480 E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 168. § (1) bekezdése, a 169. és 170. §, a 172. § (1) bekezdése, a 173. § (1)–(4) bekezdése, a 174. és 175. §, valamint a 243. § c), g) és j) pontja szerinti kivételek esetében, azzal, hogy a 168. § (2) és (4) bekezdése is alkalmazandó.

Értékhatárok481

258. §482 (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.483

(2) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

A közbeszerzés értéke484

259. §485 A közbeszerzés értékének megállapítására a 35–40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hirdetmények megküldése és közzététele486

260. §487 A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. §-t kell megfelelően alkalmazni.

24. CÍM488

A KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS489

261. §490 (1)491 A különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 249–253. §-t a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban

a) az eljárás megindítására a 48. § (2) és (3) bekezdése;

b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §;

c) a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §;

d) a bírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdése;

f) az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;

g) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;

h) az ajánlatok elbírálására a 81–89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §, valamint a 197. és 199. §;

i) az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93–97. §, valamint a 98. § (1) és (2) bekezdése;

j) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is

megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

(3)492 Az ajánlatkérő akkor is alkalmazhat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha

a) a 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke meghaladhatja az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;

b) a 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az eljárást az első szerződés megkötésétől számított három éven túl is meg lehet indítani;

c) a 125. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama meghaladhatja a három évet.

262–264. §493

29. CÍM

AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

265. §494

30. CÍM

A SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

266–267. §495

31. CÍM

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

268–269. §496

32. CÍM

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

270. §497

VII. Fejezet

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI
ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ
EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN498

33. CÍM

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

271. §499

272. §500

A nemzeti értékhatárok

273. §501

A közbeszerzés értéke

274. §502

34. CÍM

A KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közbeszerzési eljárás fajtái

275. §503

Az előzetes tájékoztatás

276–277. §504

A hirdetmények megküldése és közzététele

278–280. §505

35. CÍM

A NYÍLT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

281–283. §506

36. CÍM

A RÉSZVÉTELI FELHÍVÁST TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL INDULÓ MEGHÍVÁSOS
ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

284. §507

37. CÍM

AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓT TARTALMAZÓ HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS
ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

285. §508

38. CÍM

AZ ELŐMINŐSÍTÉSI HIRDETMÉNNYEL MEGHIRDETETT MEGHÍVÁSOS
ÉS TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

286. §509

39. CÍM

HIRDETMÉNY NÉLKÜLI
TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

287. §510

40. CÍM

A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

288. §511

41. CÍM

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Az alkalmazandó szabályok

289–290. §512

42. CÍM

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az alkalmazandó szabályok

291. §513

NEGYEDIK RÉSZ

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

43. CÍM

A NEGYEDIK RÉSZ ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

292. §514

Ajánlatkérők

293–294. §515

A közbeszerzés tárgyai

295. §516

Kivételek

296. §517

Értékhatárok

297. §518

A közbeszerzés értéke

298. §519

44. CÍM

AZ EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

299–300. §520

45. CÍM

AZ EGYSZERŰ TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

301–302. §521

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
ÉS TELJESÍTÉSE, A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

46. CÍM

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE

A szerződés módosítása

303. § A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A szerződés teljesítése

304. § (1)522 A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése] szerződő félnek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (52. §) – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

(2)523

(3)524 Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését – csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.

304/A. §525 (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.

(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat – is alkalmazni kell.

(3) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

(4) A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át.

(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát – ide nem értve az osztalékot – az alapítók nem vonhatják el.

(6) A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha

a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy

b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.

305. §526 (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés – igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan – napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

(4)527 Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél – a 99. § (1) bekezdésében meghatározott – az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére.

(5)528 Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában – a 304. § (3) bekezdése szerinti esetben a szerződésben – megjelölt alvállalkozója felé, erről az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult a (6) bekezdés szerinti adatoknak az ajánlatkérő felé történő bejelentésére. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik a (6) bekezdés szerinti adatoknak a honlapján – amennyiben rendelkezik honlappal – történő közzétételéről.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra;

b) ajánlattevő és alvállalkozó megjelölése;

c) az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;

d) a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját;

e) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.

(7)529 Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt a projekttársaságot kell érteni.

Egyéb rendelkezések

306. § (1)530 Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő (52. §), és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.

(2) Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

(3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.

(4)531 A 303. §-ban, a 304. §-ban, valamint az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.

(5) Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.

(6)532

306/A. §533 (1) Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely

a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy

b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el.

(2)534 Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha

a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;

b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

(3)535 A (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha

a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül;

b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.

(4)536 A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

(5)537 Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

(6)538 A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. CÍM

A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

Tájékoztatás a szerződés módosításáról és teljesítéséről

307. § (1)539 Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség körében – ha a teljesítés eltérő időpont(ok)ban történik – külön meg kell jelölni a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.

(2)540 Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően haladéktalanul gondoskodik a szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatónak – amennyiben rendelkezik honlappal – honlapján történő közzétételéről.

(3)541 A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására a 303. §-ba ütköző módon, illetőleg a szerződés teljesítésére a 304. vagy a 305. §-ba ütköző módon került sor.

(4)542 A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a 308. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek megküldi azokat az (1) bekezdés szerinti hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. december 28. E törvény 401. § (2) bekezdése alapján e törvény – az 5. §-a, a 9. §-a, a 13. §-a, a hatodik része és a XI. fejezete kivételével – az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások vonatkozásában 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. január 1-je után megkezdett ilyen közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. Az ilyen közbeszerzési eljárásokban e törvény 1. §-ának (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy nemzeti elbánást kell nyújtani az Európai Unióhoz 2004. május 1. napján csatlakozó államokban letelepedett ajánlattevők és az onnan származó áruk számára is. A 402. § (2) bekezdése alapján e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó rendelkezései 2004. január 1-jén lépnek hatályba.

2

Az 1. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. Az 1. § (2) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

Az 1. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 1. § (1) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

4

Az 1. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 1. § (1) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

6

Az 1. § (5) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

7

A 2. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

8

A 2/A. §-t a 2005: XXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

9

A 2/A. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

10

A 2/A. § új (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését. A (3) bekezdés a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 2/A. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 1. § (2) bekezdése, szövege a 2008: CVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

12

A 2/A. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 1. § (2) bekezdése, szövege a 2008: CVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

13

A 4. § 1. pontja a 2009: CXV. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

14

A 4. § 2. pontja a 2008: CVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 4. § 2/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

16

A 4. § 2/B. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

17

A 4. § 2/C. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

18

A 4. § 3/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

19

A 4. § 3/B. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

20

A 4. § 3/C. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

21

A 4. § 3/D. pontját a 2008: CVIII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

22

A 4. § 3/E. pontját a 2008: CVIII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

23

A 4. § 4. pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

24

A 4. § 5. pontja a 2005: CLXXII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

25

A 4. § 9/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 4. § 11/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (5) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

27

A 4. § 13. pontja a 2005: CLXXII. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

28

A 4. § 13/A. pontját a 2008: CVIII. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be.

29

A 4. § 15. pontja a 2005: CLXXII. törvény 2. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

30

A 4. § 17. pontja a 2005: CLXXII. törvény 2. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

31

A 4. § 19. pontját a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVIII. törvény 4. § (5) bekezdése iktatta be.

32

A 4. § 20. pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (3) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 4. § 23/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (9) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

34

A 4. § 24/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (10) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

35

A 4. § 30. pontja a 2009: CXV. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

36

A 4. § 30/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

37

A 4. § 30/B. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

38

A 4. § 30/B. pontjának d) alpontja a 2009: LXXXV. törvény 130. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 4. § 31. pontja a 2009: CXV. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

40

A 4. § 32. pontját a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

41

A 4. § 33/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (12) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

42

A 4. § 36/A. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

43

A 4. § 36/B. pontját a 2005: CLXXII. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

44

Az 5. § – e törvény 401. § (4) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.

45

Az 5. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 5. §-ával megállapított és 110. § (1) bekezdésének 1. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

46

Az 5. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. Az 5. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény2009: LXXXII. törvény 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított – 112. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

47

Az 5. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 5. §-a (3) bekezdésre változtatta.

48

Az 5. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 5. §-a (4) bekezdésre változtatta.

49

Az 5. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 5. §-a (5) bekezdésre változtatta.

50

A 6. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

51

A 6. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 6. §-a (3) bekezdésre változtatta.

52

A 8. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 2. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

53

A 9. § – e törvény 401. § (4) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.

54

A 9. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 3. §-ával megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 3. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

55

A 9. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 3. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

56

A 9. § (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

57

A 10. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 3. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

58

A 10. § (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 10. § (5) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

60

A 10. § (6) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

61

A 10. § (7) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

62

A 10. § (8) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 4. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

63

A 11. § a 2009: LVI. törvény 305. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

64

A 11. § (9) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (1) bekezdése iktatta be.

65

A 11/A. §-t megelőző alcímet a 2010: XII. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

66

A 11/A. §-t a 2010: XII. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

67

A 12. § – e törvény 401. § (3) bekezdése alapján – 2004. január 1-jén lép hatályba.

68

A 12. § (2) bekezdése a 2005: LXXVI. törvény 7. § (5) bekezdésének a) pontja és a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

69

A 14. § (1) bekezdése a 2005: LXXVI. törvény 7. § (5) bekezdésének a) pontja és a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

70

A 14. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

71

A 17/A. §-t és alcímét a 2005: CLXXII. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

72

A 17/B. §-t a 2006: CXXXV. törvény 1. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (1) bekezdését.

73

A 17/B. § (2) bekezdése a 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

74

A 17/B. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: CVIII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

75

A 17/B. § (3) bekezdésének f) pontját a 2008: CVIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

76

A 17/B. § (3) bekezdésének g) pontját a 2008: CVIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

77

A 17/C. §-t megelőző alcímet a 2008: CVIII. törvény 9. §-a iktatta be.

78

A 17/C. §-t a 2008: CVIII. törvény 9. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

79

A 17/C. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 112. §2009: LXXXII. törvény 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított – (2) bekezdésével megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 18. § a 2008: CVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

81

A 19. § a 2004: CXX. törvény 37. § (2) bekezdésének c) pontja, a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 4. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

82

A 20. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

83

A 20. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 8. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

84

A 20. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 8. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

85

A 20. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 8. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

86

A 20/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 11. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

87

A 21. § (1) bekezdésének c) pontját a 2005: CLXXII. törvény 9. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

88

A 21. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

89

A 21. § (4) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 21/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 13. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

91

A 22. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CIX. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

92

A 22. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (1) bekezdését.

93

A 2005: CXIV. törvény 71. §-a alapján a „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalom alatt értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni.

94

A 22. § (1) bekezdésének e) pontját a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

95

A 22. § (1) bekezdésének g) pontja a 2007: CVI. törvény 56. § (2) bekezdésének c) pontja és az 58. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 22. § (1) bekezdésének k) pontját a 2005: XXIX. törvény 2. §-a iktatta be.

97

A 22. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXV. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

98

A 22. § (2) bekezdésének b) pontja a 2004: XCVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. november 7-e után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

99

A 25. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

100

A 29. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

101

A 29. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

102

A 29. § (1) bekezdésének f) pontját a 2005: CLXXII. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

103

A 29. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXII. törvény 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

104

A 29. § (2) bekezdésének d) pontját a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

105

A 29. § (2) bekezdésének h) pontja a 2005: CLXXII. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

106

A 30. § a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének c) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 6. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

107

A 30. § b) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének cs) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

108

A 31. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 12. §-ával megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 8. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

109

A 31. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének d) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 8. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

110

A 32. § a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének e) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 6. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

111

A 32. § b) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének f) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

112

A 32. § c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének g) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

113

A 32. § d) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének gy) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

114

A 35. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: CLXXII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

115

A 35. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

116

A 35. § (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 13. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

117

A 36. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 14. §-a.

118

A 36. § (2) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

119

A 38. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

120

A 38. § (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 15. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

121

A 38/A. §-t a 2005: CLXXII. törvény 16. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

122

A 39/A. §-t a 2005: CLXXII. törvény 17. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

123

A 39/A. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

124

A 41. § a 2005: CLXXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

125

A 41. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

126

A 42. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

127

A 42. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

128

A 43. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

129

A 43. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

130

A 43. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

131

A 43. § (6) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja.

132

A 44. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: CLXXII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

133

A 44. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

134

A 44. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

135

A 44. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

136

A 44. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (2) bekezdése.

137

A 44. § (7) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

138

A 45. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

139

A 45. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

140

A 45. § új (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A 45. § (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 109. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

141

A 45. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 22. § (2) bekezdése.

142

A 45. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 22. § (2) bekezdése.

143

A 47. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

144

A 48. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 18. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. A 48. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

145

A 48. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 18. §-a (3) bekezdésre változtatta, szövege a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

146

A 48. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2008: CVIII. törvény 18. §-a és 110. § (1) bekezdésének 9. pontja. A 48. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

147

A 49. § a 2008: CVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

148

Az 50. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

149

Az 52. § a 2008: CVIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

150

Az 53. § (1) bekezdése a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

151

Az 53. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 22. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(8) bekezdés számozását (3)–(9) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

152

Az 53. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 22. §-a (3) bekezdésre változtatta.

153

Az 53. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2008: CVIII. törvény 22. §-a 110. § (1) bekezdésének 10. pontja; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

154

Az 53. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 22. §-a (5) bekezdésre változtatta.

155

Az 53. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 24. §-a iktatta be. Az 53. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 22. §-a (6) bekezdésre változtatta.

156

Az 53. § (6) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 130. § (2) bekezdésével megállapított szöveg [a jogszabályhely az (5) bekezdés a) pontjáról rendelkezik, figyelemmel azonban a korábbi átszámozásra, a módosítás a (6) bekezdés a) pontján vezethető át]; alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (5)–(6) bekezdését.

157

Az 53. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXXVIII. törvény 4. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Az 53. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 22. §-a (7) bekezdésre változtatta.

158

Az 53. § (7) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 24. §-a iktatta be. Az 53. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 22. §-a (8) bekezdésre változtatta.

159

Az 53. § (8) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 24. §-a iktatta be. Az 53. § eredeti (8) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 22. §-a (9) bekezdésre változtatta.

160

Az 54. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 130. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (5)–(6) bekezdését.

161

Az 54. § (2) bekezdésének harmadik mondatát a 2005: CLXXII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

162

Az 54. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

163

Az 54. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

164

Az 55. § a 2008: CVIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

165

Az 55. § (2) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

166

Az 56. § új (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

167

Az 56. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 27. § (1) bekezdése.

168

Az 56. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 27. § (1) bekezdése.

169

Az 56. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

170

Az 58. § a 2005: CLXXII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

171

Az 59. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 130. § (4) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (5)–(6) bekezdését.

172

A 60. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 11. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

173

A 60. § (1) bekezdésének c) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 12. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

174

A 60. § (1) bekezdésének f) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 13. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

175

A 60. § (1) bekezdésének g) pontját a 2005: LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 11. § (1) és (6) bekezdését.

176

A 60. § (1) bekezdésének h) pontját a 2005: CLXXII. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

177

A 60. § (1) bekezdésének i) pontját a 2005: CLXXII. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdésének c) pontja, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 11. § (1) bekezdését.

178

A 60. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (6) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

179

A 60. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

180

A 60. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése, újonnan a 2009: CXXVI. törvény 42. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. november 28. napja után megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.

181

A 60. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

182

A 61. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 14. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

183

A 61. § (1) bekezdésének b) pontja a 2005: LXVIII. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 15. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

184

A 61. § (2) bekezdése a 2005: CXIV. törvény 72. § (5) bekezdésének m) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 16. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

185

A 2005: CXIV. törvény 71. §-a alapján a „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalom alatt értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni.

186

A 2005: CXIV. törvény 71. §-a alapján a „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalom alatt értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni.

187

A 61. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 17. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

188

A 62. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2005: LXXVI. törvény 7. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 18. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

189

A 62. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 19. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

190

A 62. § (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 26. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

191

A 63. § a 2008: CVIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

192

A 63. § (2) bekezdés f) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 11. § (1) bekezdését.

193

A 63. § (6) bekezdése a 2009: XXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 11. § (1) bekezdését.

194

A 63/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 28. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

195

A 64. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 20. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

196

A 65. § (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 29. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

197

A 65. § (4) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 29. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

198

A 66. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

199

A 66. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

200

A 66. § (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

201

A 67. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

202

A 67. § (2) bekezdésének e) pontja a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

203

A 67. § (2) bekezdésének f) pontját a 2005: CLXXII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

204

A 67. § (3) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

205

A 67. § (3) bekezdésének i) pontját a 2005: CLXXII. törvény 32. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

206

A 67. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 32. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése.

207

A 68. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

208

A 68. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

209

A 68. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 33. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

210

A 69. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 34. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

211

A 69. § (5) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 21. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

212

A 70. § a 2008: CVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

213

A 70. § (4) bekezdése a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

214

A 71. § a 2008: CVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

215

A 71. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

216

A 71. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2006: CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 22. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

217

A 71. § (5) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése.

218

A 72. § a 2005: CLXXII. törvény 35. §-ával megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 23. pontja, a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

219

A 73. § (1) bekezdése a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

220

A 74. § a 2008: CVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

221

A 76. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

222

A 78. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

223

A 83. § a 2008: CVIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

224

A 86. § a 2008: CVIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

225

A 87. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

226

A 87. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

227

A 88. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

228

A 88. § (1) bekezdésének g) pontja a 2006: CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 24. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

229

A 88. § (1) bekezdésének i) pontját a 2008: CVIII. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

230

A 88. § új (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 40. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. A 88. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

231

A 88. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 40. §-a.

232

A 88. § (4) bekezdésének a) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 25. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

233

A 88. § (4) bekezdésének b) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 25. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

234

A 88. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 40. §-a.

235

A 88. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 40. §-a.

236

A 89. § (2) bekezdésének a) pontját a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

237

A 89/A. §-t a 2005: CLXXII. törvény 41. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

238

A 90. § (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 42. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

239

A 90. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 42. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

240

A 90. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 42. §-a iktatta be, e módosító törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

241

A 91. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

242

A 92/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 37. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

243

A 93. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

244

A 94. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 26. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

245

A 94. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 26. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

246

A 96. § a 2008: CVIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

249

A 96/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 39. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

250

A 96/A. § (1) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

251

A 96/B. §-t megelőző alcímet a 2008: CVIII. törvény 40. §-a iktatta be.

252

A 96/B. §-t a 2008: CVIII. törvény 40. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

253

A 96/B. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 111. § (1) bekezdésének b) pontjával megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

254

A 96/C. §-t a 2008: CVIII. törvény 40. §-a iktatta be; szövege e módosító törvény 110. § (3) bekezdésének e) pontja, a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

255

A 99. § a 2009: LXXXV. törvény 131. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (5)–(6) bekezdését.

256

A 99. § (3) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

257

A 99/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 42. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

258

A 99/A. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény2009: LXXXII. törvény 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított – 112. § (3) bekezdésével megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

259

A 100. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

260

A 102. § előtti cím a 2005: CLXXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

261

A 102. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

262

A 102. § (5) bekezdésének b) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 27. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

263

A 102. § (6) bekezdését a 2006: CXXXV. törvény 6. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVIII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja.

264

A 104. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

265

A 104. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2006: CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 28. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

266

A 105. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

267

A 105. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének h) pontja és a 2006: CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 29. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

268

A 105. § (5) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 5. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése.

269

A 107. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

270

A 109. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

271

A 112. § a 2008: CVIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

272

A 114. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

273

A 114. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 30. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

274

A 115. § eredeti szövegének jelölését a 2008: CVIII. törvény 48. §-a (1) bekezdésre változtatta.

275

A 115. § (1) bekezdésének e) pontját a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

276

A 115. § (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 48. §-a iktatta be; egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

277

A 115. § (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 48. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

278

A 115. § (4) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 48. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

279

A 118. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 111. § (1) bekezdésének d) pontjával megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

280

A 118. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 31. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

281

A 118. § (5) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

282

A 120. § (1) bekezdésének e) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

283

A 120. § (1) bekezdésének h) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 32. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

284

A 120. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

285

A 120. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

286

A 121. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

287

A 121. § (8) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

288

A 121. § (10) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

289

A 122. § (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

290

A 123. § (5) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

291

Az 5/A. Címet (123/A–123/G. §-t) a 2005: CLXXII. törvény 52. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

292

A 123/D. § (1) bekezdésének c) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 33. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

293

A 124. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

294

A 124. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

295

A 125. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

296

A 125. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 34. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

297

A 125. § (4) bekezdésének c) pontját a 2005: CLXXII. törvény 54. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

298

A 125. § (4) bekezdésének d) pontját a 2005: CLXXII. törvény 54. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

299

A 127. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

300

A 127. § új (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 51. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

301

A 127. § új (4) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 51. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

302

A 127. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 51. §-a (5) bekezdésre változtatta.

303

A 127. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 51. §-a (6) bekezdésre változtatta.

304

A 128. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 35. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

305

A 128. § (5) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

306

A 128. § (6) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 52. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

307

A 128. § (7) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 52. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

308

A 130. § (8) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 56. §-a iktatta be, e módosító törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

309

A 132. § a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

310

A 133. § (1) bekezdésének k) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének ly) pontjával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

311

A 133. § (1) bekezdésének m) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

312

A 133. § (1) bekezdésének p) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 36. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

313

A 133. § (2) bekezdése a 2005: LXXVI. törvény 7. § (5) bekezdésének c) pontja, a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének l) és m) pontja, valamint a 2006: CXXXV. törvény 6. § (2) bekezdése, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 37. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

314

A 133. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

315

A 134. § (5) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

316

A 134. § (7) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 57. §-a iktatta be, e módosító törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

317

A 135. § (1) bekezdése a 2009: XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 11. § (1) bekezdését.

318

A 136. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

319

A 136. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

320

A 136. § új (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2009: XXXVIII. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 11. § (1) bekezdését.

321

A 136. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 58. § (2) bekezdése.

322

A 136. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 58. § (2) bekezdése.

323

A 136. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 58. § (2) bekezdése.

324

A 7/A. Címet (136/A–136/E. §-t) a 2005: CLXXII. törvény 59. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

325

A 136/C. § (1) bekezdésének i) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 39. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

326

A 136/C. § új (5) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 55. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

327

A 136/C. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 55. §-a (6) bekezdésre változtatta.

328

A 136/D. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

329

A 136/D. § (6) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba.

330

A 138. § (1) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

331

A 139. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

332

A 141. § b) pontja a 2008: CVIII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

333

A 142/A. §-t a 2005: CLXXII. törvény 62. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

334

A 144. § (2) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

335

A 144. § (7) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

336

A 9. Címet („Az egyszerűsített eljárás”, 145–153. §) a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

337

A 159. § a 2005: CLXXII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

338

A 160. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 66. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

339

Az V. Fejezet címe a 2005: CLXXII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

340

A 161. § új (2) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 68. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

341

A 161. § (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 68. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

342

A 161. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 68. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

343

A 161. § eredeti (2) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 68. §-a, szövege a 2008: CVIII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

344

A 161/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 59. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

345

A 161/A. § (2) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

346

A 163. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

347

A 163. § (1) bekezdésének d) pontja a 2005: CLXXII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

348

A 164. § a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

349

A 164. § b) pontja a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

350

A 166. § a 2005: CLXXII. törvény 70. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

351

A 168. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

352

A 170. § a 2005: CLXXII. törvény 72. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

353

A 171. §-t a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

354

A 173. § a 2005: CLXXII. törvény 73. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

355

A 174. § b) pontja a 2005: CLXXII. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

356

A 174. § c) pontját a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

357

A 174. § g) pontja a 2005: CLXXII. törvény 74. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

358

A 175. § a) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg.

359

A 175/A. §-t és az előtte lévő címet a 2005: CLXXII. törvény 75. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

360

A 175/B. §-t a 2005: CLXXII. törvény 75. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

361

A 175/C. §-t a 2005: CLXXII. törvény 75. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

362

A 175/C. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 173. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

363

A 176. § a 2005: CLXXII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

364

A 176. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 41. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

365

A 176. § (2) bekezdés a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 8. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

366

A 177. § a 2005: CLXXII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

367

A 177. § a) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 41. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

368

A 177. § b) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 41. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

369

A 179. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: CLXXII. törvény 78. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

370

A 179. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

371

A 179. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

372

A 180. § új (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 79. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(7) bekezdés számozását (6)–(8) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 132. § (3) bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

373

A 180. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 79. §-a.

374

A 180. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 79. §-a.

375

A 180. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 79. §-a.

376

A 181. § a 2005: CLXXII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

377

A 181. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

378

A 182. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

379

A 182. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

380

A 182. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

381

A 182. § (7) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 5. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja.

382

A 184. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: CLXXII. törvény 82. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

383

A 184. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

384

A 184. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

385

A 184. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

386

A 184. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 82. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (2) bekezdése.

387

A 184. § (7) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 82. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

388

A 185. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 83. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

389

A 187. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 84. §-ával megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 42. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

390

A 190. § a 2005: CLXXII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

391

A 192. § a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 43. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

392

A 194. § a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

393

A 195. § a 2008: CVIII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

394

A 196. § a 2005: CLXXII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

395

A 197. § (1) bekezdésének a) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 44. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

396

A 197. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 44. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

397

A 197. § (1) bekezdésének c) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 44. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

398

A 198. § (2) bekezdésének a) pontját a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

399

A 199. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 88. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

400

A 203. § a 2008: CVIII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

401

A 205. § a 2005: CLXXII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

402

A Magyar Közlöny 2006. évi 11. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

403

A 208. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

404

A 208. § (2) bekezdésének c) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 45. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

405

A 210. § (1) bekezdésének j) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

406

A 210. § (1) bekezdésének m) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 46. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

407

A 211. § a 2008: CVIII. törvény 66. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

408

A 212. § f) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

409

A 212. § i) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 47. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

410

A 215. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

411

A 216. § (2) bekezdésének második mondatát a 2005: CLXXII. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

412

A 217. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 94. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

413

A 219. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 95. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

414

A 219. § (8) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 95. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

415

A 221. § (1) bekezdésének j) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

416

A 221. § (1) bekezdésének m) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 48. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

417

A 224. § e) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

418

A 224. § h) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 49. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

419

A 225. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 50. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

420

A 225. § (2) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 96. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

421

A 225. § (3) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXII. törvény 96. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

422

A 225. § (3) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXII. törvény 96. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

423

A 225. § (3) bekezdésének d) pontja a 2005: CLXXII. törvény 96. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

424

A 225. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 96. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

425

A 225. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

426

A 227. § (1) bekezdése a 2004: XCVII. törvény 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

427

A 228. § (1) bekezdése a 2009: XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 11. § (1) bekezdését.

428

A 229. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 51. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

429

A 233. § (6) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 52. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

430

A 234. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

431

A 235. § (1) bekezdésének j) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

432

A 235. § (1) bekezdésének n) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 53. pontjával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

433

A 237. § (4) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 97. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

434

A 19. Címet („Az egyszerűsített eljárás”, 238. §) a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

435

A 239. § (1) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 98. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

436

A HARMADIK RÉSZ címe a 2008: CVIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

437

A VI. Fejezet címe a 2008: CVIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

438

A 240. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

439

A 240. § (2) bekezdése – amely a 2008: CVIII. törvény 108. § (3) bekezdése alapján 2010. július 1-jén lépett volna hatályba – a 2010: XII. törvény 53. § (9) bekezdése alapján nem lép hatályba.

440

A 241. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

441

A 241. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

442

A 241. § b) pontja a 2009: CXV. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

443

A 242. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

444

A 242. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

445

A 243. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

446

A 243. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

447

A 243. § c) pontja a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

448

A 243. § j) pontját a 2008: XL. törvény2008: CVIII. törvény 107. § (2) bekezdésével megállapított – 156. § (1) bekezdése iktatta be; 156. § (2) bekezdése alapján a 2009. április 1-jét megelőzően megkezdett [Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése és 179. §-ának (3) bekezdése] közbeszerzésekre nem lehet alkalmazni. A 2008: XL. törvény2008: CVIII. törvény 107. § (1) bekezdésével megállapított – 147. § (5) bekezdése alapján a j) pont 2010. szeptember 30-án hatályát veszti.

449

A 244. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

450

A 244. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

451

A 2009: CXXX. törvény 87. § (1) bekezdése alapján a VI. fejezet alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig: árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint, építési beruházás esetében: 15,0 millió forint, építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.

452

A 245. §-át megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

453

A 245. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

454

A 246. §-át megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

455

A 246. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 246. §-t megelőző 22. Cím megjelölés hatályát vesztette.

456

A 247. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 247. §-t megelőző alcím hatályát vesztette.

457

A 248. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

458

A 22. Címet a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

459

A 249. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 249. §-t megelőző alcím hatályát vesztette.

460

A 250. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

461

A 251. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

462

A 252. §-t megelőző 23. Cím megjelölés és az alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-a alapján hatályát vesztette. A 252. § a 2009: LXXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

463

A 252. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

464

A 253. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

465

A 254. §-t megelőző alcímet a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

466

A 254. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

467

A 254. § (2) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 25. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

468

A 254. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

469

A VII. Fejezet megjelölést a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

470

A VII. Fejezet címét a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

471

A 23. Cím megjelölést a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

472

A 255. §-t megelőző címet a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

473

A 255. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

474

A 255. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 255. §-t megelőző 24. Cím megjelölés hatályát vesztette.

475

A 255. § (5) bekezdése – amely a 2008: CVIII. törvény 108. § (3) bekezdése alapján 2010. július 1-jén lépett volna hatályba – a 2010: XII. törvény 53. § (9) bekezdése alapján nem lép hatályba.

476

A 256. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

477

A 256. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 256. §-t megelőző 25. Cím megjelölés hatályát vesztette.

478

A 25/A. Címet (256/A. §-t) a 2005: CLXXII. törvény 105. §-a iktatta be, a 2008: CVIII. törvény 68. §-a alapján hatályát vesztette.

479

A 257. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

480

A 257. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. § alapján a 257. §-t megelőző 26. Cím megjelölés hatályát vesztette. E módosító törvény 107. § (3) bekezdése alapján a 257. §-ban a „243. § c), g) és j) pontja” szövegrész helyébe a „243. § c) és g) pontja” szövegrész lép; a rendelkezés 2010. szeptember 30-án lép hatályba.

481

A 258. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

482

A 258. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 258. §-t megelőző 27. Cím megjelölés hatályát vesztette.

483

A 2009: CXXX. törvény 87. § (2) bekezdése alapján a VII. fejezet alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig: árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint, építési beruházás esetében: 100,0 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.

484

A 259. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

485

A 259. § a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését. E módosító törvény 68. §-a alapján a 259. §-t megelőző 28. Cím megjelölés hatályát vesztette.

486

A 260. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

487

A 260. §-t a 2005: CLXXII. törvény 133. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

488

A 24. Cím megjelölést a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

489

A 261. §-t megelőző címet a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be.

490

A 261. §-t a 2005: CLXXII. törvény 133. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVIII. törvény 68. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

491

A 261. § (1) bekezdése a 2009: LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

492

A 261. § (3) bekezdését a 2009: LXXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napját követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

493

A 262–264. §-t a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

494

A 265. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

495

A 266–267. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

496

A 268–269. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

497

A 270. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

498

A VII. Fejezet címe a 2005: CLXXII. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

499

A 271. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

500

A 272. §-t a 2005: CLXXII. törvény 133. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

501

A 273. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

502

A 274. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

503

A 275. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

504

A 276–277. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

505

A 278–280. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

506

A 281–283. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

507

A 284. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

508

A 285. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

509

A 286. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

510

A 287. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

511

A 288. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

512

A 289–290. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

513

A 291. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

514

A 292. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

515

A 293–294. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

516

A 295. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

517

A 296. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

518

A 297. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

519

A 298. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

520

A 299–300. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

521

A 301–302. §-t a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

522

A 304. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

523

A 304. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 69. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A 304. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

524

A 304. § (2) bekezdésének első mondata a 2005: LXXVI. törvény 5. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. A 304. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 69. §-a (3) bekezdésre változtatta.

525

A 304/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 70. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

526

A 305. § a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

527

A 305. § (4) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 130. § (6) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (5)–(6) bekezdését.

528

A 305. § (5) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 54. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

529

A 305. § (7) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 71. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

530

A 306. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 55. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

531

A 306. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 56. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

532

A 306. § (6) bekezdését a 2007: LXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

533

A 306/A. §-t a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (7) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

534

A 306/A. § új (2) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 72. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

535

A 306/A. § új (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 72. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

536

A 306/A. § (4) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 72. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

537

A 306/A. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 72. §-a számozását (5) bekezdésre változtatta.

538

A 306/A. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 72. §-a számozását (6) bekezdésre változtatta.

539

A 307. § (1) bekezdése a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

540

A 307. § új (2) bekezdését a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (8) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

541

A 307. § új (2) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 123. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (8) bekezdése, szövege a 2008: CVIII. törvény 73. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazásására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

542

A 307. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (8) bekezdése.

543

A HATODIK RÉSZT (309–315. §) a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

544

A 316. § (2) bekezdése a 2007: LXXVIII. törvény 2. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (1) bekezdését.

545

A IX. Fejezet címe a 2005: LXXXIII. törvény 268. §-ával megállapított szöveg.

546

A 317. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 269. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

547

A 317. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

548

A 317. § (2) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

549

A 317. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (2) bekezdése – figyelemmel a 427. § (6) bekezdésére – hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

550

A 317. § (4) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 74. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja.

551

A 319. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 270. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

552

A 320. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 271. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

553

A 321. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 272. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

554

A 321. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

555

A 321. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 272. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

556

A 321. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

557

A 323. § a 2008: CVIII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

559

A 324. § (1) bekezdésének h) pontját a 2008: CVIII. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

560

A 324. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan e módosító törvény 305. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

561

A 324. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 124. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

562

A 324. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 111. § (1) bekezdésének e) pontjával megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

563

A 325. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény2009: LXXXII. törvény 3. § (1) bekezdésével beiktatott – 76/A. §-ával megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

564

A 325. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 77. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

565

A 325. § (3) bekezdésének g) pontját a 2009: LVI. törvény 305. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

566

A 325. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 77. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

567

A 325. § (5) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

568

A 325. § (6) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 77. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

569

A 326. §-t a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

570

A 327. § (1) bekezdésének a) pontja a 2008: CVIII. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

571

A 327. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 122. § e) pontja szerint módosított szöveg.

572

A 327. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

573

A 327. § (1) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

574

A 327. § (1) bekezdésének f) pontja a 2007: XXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

575

A 327. § (1) bekezdésének g) pontja a 2005: CLXXII. törvény 125. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

576

A 327. § (1) bekezdésének i) pontját a 2008: CVIII. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

577

A 327. § (1) bekezdés j) pontját a 2010: XII. törvény 53. § (5) bekezdése iktatta be.

578

A 327. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

579

A 327. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 22. napja után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

580

A 327. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: XII. törvény 53. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

581

A 327. § új (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

582

A 327. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 79. § (2) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

583

A 327. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 274. §-ával megállapított szöveg. A 327. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 79. § (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

584

A 327. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 274. §-a iktatta be, számozását a 2008: CVIII. törvény 79. § (2) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

585

A 327. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 274. §-a iktatta be, számozását a 2008: CVIII. törvény 79. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

586

A 328. § a 2008: CVIII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

587

A 329. § a 2008: CVIII. törvény 81. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

589

A 330. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 276. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

590

A 330. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 276. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

591

A 330. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 82. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

592

A 330/A. §-t a 2008: CVIII. törvény2009: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésével beiktatott – 82/A. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja.

593

A 331/A. §-t a 2009: LVI. törvény 305. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

594

A 332. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 277. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

595

A 332. § (2) bekezdésének b) pontját a 2008: CVIII. törvény 109. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

596

A 332. § (4) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 83. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

597

A 333. § a 2005: LXXXIII. törvény 278. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

598

A 333. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

599

A 334. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 58. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

600

A 334. § új (3) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 84. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A 334. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

601

A 334. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 122. § e) pontja szerint módosított szöveg. A 334. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: CVIII. törvény 84. §-a (4) bekezdésre változtatta.

602

A 336. § a 2005: LXXXIII. törvény 279. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

603

A 336. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

604

A 337. § (3) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

605

A 337. § (4) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

606

A 337. § (5) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

608

A 338. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 280. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

609

A 338. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

610

A 339. § a 2005: LXXXIII. törvény 281. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

611

A 340. § a 2008: CVIII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

612

A 340. § (4) bekezdésének b) pontja a 2008: CVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba.

613

A 340/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 86. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

614

A 341. § a 2008: CVIII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

615

A 341. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

616

A 342. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 59. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

617

A 343. §-t megelőző alcím a 2005: LXXXIII. törvény 283. §-ával megállapított szöveg.

618

A 343. § a 2008: CVIII. törvény 88. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

619

A 343. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

620

Az 51. cím a 2005: LXXXIII. törvény 284. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

621

A 345. § előtti alcím a 2005: LXXXIII. törvény 284. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

622

A 345. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 284. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

623

A 345. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény2009: LXXXII. törvény 3. § (3) bekezdésével beiktatott – 88/A. §-ával megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

624

A 345. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény2009: LXXXII. törvény 3. § (3) bekezdésével beiktatott – 88/A. §-ával megállapított, a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

625

A 346. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 285. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

626

A 347. § a 2008: CVIII. törvény 89. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

627

A 347. § (1) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

628

A 347. § (2) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

629

A 347. § (3) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

630

A 348. § a 2008: CVIII. törvény 89. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

631

A 348. § (1) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

632

A 348. § (3) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

633

A 348. § (5) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

634

A 348/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 89. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

635

A 348/A. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba.

636

A 348/A. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba.

637

A 348/A. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba.

638

A 348/A. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba.

639

A 348/A. § (5) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

640

A 349. § a 2008: CVIII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

641

A 349. § (1) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

642

A 349. § (2)–(3) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

643

A X. Fejezet címe a 2008: CVIII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

644

A 350. §-t megelőző alcímet a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be.

645

A 350. § a 2008: CVIII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

646

A 350. § (5) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

647

A 350. § (6) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

648

A 350/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

649

A 350/A. § (2) bekezdését a 2010: XII. törvény 53. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

650

A 350/B. §-t a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

651

A 350/B. § (3) bekezdése a 2010: XII. törvény 53. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

652

A 350/C. §-t megelőző alcímet a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be.

653

A 350/C. §-t a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

654

A 350/D. §-t megelőző alcímet a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be.

655

A 350/D. §-t a 2008: CVIII. törvény 91. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

656

A XI. Fejezetet (352–368. §) a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

657

A XII. Fejezetet (369–371. §) a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

658

A Nyolcadik rész – e törvény 401. § (3) bekezdése alapján – 2004. január 1-jén lép hatályba.

659

A 374. § (2) bekezdése a 2008: CV. törvény 51. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

660

A 375. § (2) bekezdésének c) pontja a 2008: CVIII. törvény 92. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

661

A 375. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

662

A 375. § (2) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

663

A 375. § (2) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

664

A 375. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 92. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

665

A 375. § (7) bekezdését a 2007: CLII. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

666

A 376. § (3) bekezdése a 2007: CLII. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

667

A 376. § (4) bekezdése a 2007: CLII. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

668

A 376. § (5) bekezdését a 2007: CLII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

669

A 377. § (3) bekezdését a 2006: LVII. törvény 77. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LVIII. törvény 1. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 4. §-a alapján a rendelkezést 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

670

A 377. § (6) bekezdésének g) pontját a 2007: CLII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

671

A 377. § (7) bekezdése a 2007: CLII. törvény 23. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

672

A 377. § (8) bekezdését a 2009: CVIII. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

673

A 379. §-t megelőző alcím a 2008: CVIII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

674

A 379. § a 2008: CVIII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

675

A 380. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 305. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

676

A 380. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 126. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

677

A 380. § (4) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 126. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

678

A 380. § (4) bekezdésének b) pontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

679

A 380. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 126. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

680

A 380. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 126. §-a iktatta be, e módosító törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 132. § (1) bekezdését.

681

A 381. §-t a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

682

A 382. § (3) bekezdése a 2005: CLXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének u) pontja, a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

683

A 382. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

684

A 383. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

685

A 383. § (1) bekezdésének b) pontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

686

A 383. § (1) bekezdésének g) pontját a 2008: CVIII. törvény 94. § (1) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

687

A 383. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

688

A 383. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 127. §-a iktatta be, a 2008: CVIII. törvény 94. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

689

A 383/A. §-t a 2008: CVIII. törvény 95. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

690

A 383/A. § (1) bekezdésének b) pontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

691

A 383/A. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

692

A 383/A. § (1) bekezdésének ca) alpontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

693

A 383/A. § (1) bekezdésének cb) alpontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

694

A 383/A. § (1) bekezdésének d) pontja a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

695

A 383/B. §-t a 2008: CVIII. törvény 95. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

696

A 383/B. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 305. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

697

A 383/B. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

698

A 384. § a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

699

A 385. § (1) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 96. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

700

A 386. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 306. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

701

A 387. § új (3) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 128. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva. A 387. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 97. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

702

A 387. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 128. §-a.

703

A 387. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 128. §-a, szövege a 2009: LVI. törvény 306. §-a és 307. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

704

A 387. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 128. §-a. A 387. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

705

A 387. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXII. törvény 128. §-a.

706

A 388. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 307. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

707

A 392. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 60. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

708

A 392. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 61. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

709

A 392. § (5) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 62. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

710

A 393. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének o) pontja, a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 63. és 67. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

711

A 393. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 64. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

712

A 393. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 98. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

713

A 393. § (6) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 65. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

714

A 394. § (2) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 99. §-ával megállapított, a 2010: XLIII. törvény 83. § j) pontja szerint módosított szöveg.

715

A 395. § (3) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (4) bekezdését.

716

A 395. § (4) bekezdése a 2008: CVIII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (4) bekezdését.

717

A 395. § (5) bekezdését a 2006: LVIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2008: CVIII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (4) bekezdését.

718

A 395. § (6) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 100. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (4) bekezdését.

719

A 395. § (7) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 100. §-a iktatta be, szövege a 2010: XLIII. törvény 83. § j) pontja szerint módosított szöveg.

720

A 395. § (8) bekezdését a 2008: CVIII. törvény 100. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

721

A 396. § (1) bekezdésének f) pontja a 2008: CVIII. törvény 101. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

722

A 396. § (1) bekezdésének g) pontját a 2008: CVIII. törvény 101. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

723

A 397. § (1) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

724

A 398. § a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 66. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

725

A 400. § (3) bekezdését a 2007: CLII. törvény 25. §-ának n) pontja hatályon kívül helyezte.

726

A 403/A. §-t a 2010: XII. törvény 53. § (6) bekezdése iktatta be.

727

A 404. § (1) bekezdésének a) pontja a 2008: CVIII. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

732

A 404. § (1) bekezdésének e) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 68. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

736

A 404. § (1) bekezdés h) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (34) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 40. §-át.

739

A 404. § (1) bekezdésének j) pontja a 2008: CVIII. törvény 110. § (1) bekezdésének 69. pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

741

A 404. § (1) bekezdésének k) pontját a 2004: XCVII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

742

A 404. § (1) bekezdésének l) pontját a 2005: CLXXII. törvény 129. § (1) bekezdése iktatta be.

743

A 404. § (1) bekezdésének m) pontját a 2005: CLXXII. törvény 129. § (1) bekezdése iktatta be.

745

A 404. § (1) bekezdésének n) pontját a 2005: CLXXII. törvény 129. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 132. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba.

746

A 404. § (1) bekezdésének o) pontját a 2008: CVIII. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

747

A 404. § (1) bekezdés p) pontját a 2010: XII. törvény 53. § (7) bekezdése iktatta be.

749

A 404. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

753

A 404. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

755

A 404. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

757

A 404. § (4) bekezdését a 2004: LV. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése.

758

A 404. § (5) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 129. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

759

A 404. § (6) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 129. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

761

A 404. § (7) bekezdését a 2005: CLXXII. törvény 129. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVIII. törvény 102. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

762

A 405. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

763

A 406. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

764

A 406. § (1) bekezdésének felvezető szövegét a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

765

A 406. § (1) bekezdésének a) pontját a 2005: CXXX. törvény 21. § (4) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

766

A 406. § (1) bekezdésének b) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

767

A 406. § (1) bekezdésének c) pontját a 2006: CXXI. törvény 29. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

768

A 406. § (1) bekezdésének d) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

769

A 406. § (1) bekezdésének e)–f) pontját a 2005: LXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

770

A 406. § (1) bekezdésének g)–j) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

771

A 406. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

772

A 406. § (3) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 29. § (1) bekezdésének i) pontja hatályon kívül helyezte.

773

A 406. § (4) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 29. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

774

A 406. § (5)–(6) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 651. pontja hatályon kívül helyezte.

775

A 407. §-t megelőző alcím a 2005: CLXXII. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.

776

A 407. § a 2008: CVIII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

777

A 407. § g) pontja a 2008: CVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba.

778

Az 1. számú melléklet a 2008: CVIII. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

779

A 3. számú melléklet a 2008: CVIII. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

780

A 4. számú melléklet a 2008: CVIII. törvény 104. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 108. § (1) bekezdését.

781

Az 5–6. számú mellékletet a 2008: CVIII. törvény 109. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére