14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás
14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás
a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról* [Az 5/2006. (ÜK. 2.) LÜ utasítással egységes szerkezetbe foglalt, 2006. február 1-jétől hatályos szöveg] ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Ezen szervezeti egységek, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott ügyészek a főügyészségeken, az azok székhelye szerinti ügyészségeken, illetve a nyomozó ügyészségeken a büntetőjogi szakterületet irányító főügyész-helyettesnek, a városi vezető ügyésznek, illetve a nyomozó ügyészséget vezető ügyésznek közvetlenül alárendeltek. A főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, a kijelölt kerületi ügyészség (a továbbiakban: a főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség), valamint a nyomozó ügyészség illetékessége a megye, illetve a főváros területére terjed ki.1.
1. § (1) A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat ellátó ügyész (a továbbiakban: fiatalkorúak ügyésze) a hatáskörébe tartozó ügyekben:
a) ellátja a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel, a vádemeléssel kapcsolatos feladatot;
b) közreműködik a büntetőbírósági eljárásban (a rendkívüli perorvoslati, valamint a különleges eljárásokban, illetve a külön eljárás törvényben meghatározott eseteiben);
c) ellát büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokat;
d) ellát ügyészi törvényességi felügyeleti feladatokat;
e) együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben (bűnmegelőzésben) érdekelt állami és társadalmi szervekkel.
(2) A fiatalkorúak ügyésze tevékenységét a hatályos legfőbb ügyészi szakági alaputasítások alapján – a jelen utasításban foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel – végzi.
2. § A megyei (fővárosi) főügyész a szükséghez képest gyermek- és ifjúságvédelmi operatív értekezletet hív össze a veszélyeztetettség és a bűnözés megelőzése érdekében. Erre meghívja a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szervek képviselőit.
MÁSODIK RÉSZ
A VÁDELŐKÉSZÍTÉS, A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELET,
A VÁDEMELÉS
Hatásköri és illetékességi szabályok
3. § (1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak:
– a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indított büntetőügyek;
– a fiatalkorúak és a felnőttkorúak összefüggő büntetőügyei (vegyes büntetőügyek);
– a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indított büntetőügyek, kivéve, ha a megyei bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel áll halmazatban a kiskorú veszélyeztetése és az ügynek nincs fiatalkorú terheltje;
– a gyermekkorúak ügyei, kivéve, ha azok kizárólag felnőtt korú ügyével állnak összefüggésben.
(2)2. A jelen utasítás második részében meghatározott feladatok ellátása során
– a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze;
– a fiatalkorúak megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fővárosi) főügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze;
– a főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészeként a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze;
– a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészségeként a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya jár el.
A külön eljárási szabályok megtartásának vizsgálata
4. § (1) A fiatalkorúak ügyésze körültekintően vizsgálja meg, hogy a nyomozó hatóság beszerezte e
a) a környezettanulmányt;
b) az iskolai, a munkahelyi, illetőleg a nevelői (intézeti, bv. intézeti) jellemzést,
c) az erkölcsi bizonyítványt;
d) az esetleges korábbi gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedésekre, illetőleg pártfogó felügyeletre vonatkozó információkat, továbbá az előző elítéléssel összefüggő iratokat, illetve bírósági határozatot;
e) a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indított bűnügyben, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének indokoltsága esetén, a szülői felügyelet fennállására vonatkozó adatokat;
f) amennyiben a fiatalkorú
– személyi igazolvánnyal, illetve úti okmánnyal nem rendelkezik, vagy
– személyi igazolványába, illetve úti okmányába bejegyzett adatok helyessége iránt kétség merül fel, avagy
– előzetes fogva tartásban van, az életkort bizonyító közokiratot, vagy annak fotómásolatát.
(2) A fiatalkorúak ügyésze az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság
a) a védőt a megalapozott gyanú közlésével egyidejűleg kirendelte-e, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatalmazott védője;
b) a gondozót a fiatalkorú egyéniségére, értelmi fejlettségére és életviszonyaira kihallgatta-e;
c) a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a védőt értesítette-e azokról az eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehetnek, valamint az eljárásban hozott határozatokat velük, illetve a törvényben előírt esetekben a gondozóval közölte-e;
d) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú gyámrendeléséről szóló határozatot, továbbá a szülő házasságának felbontása esetén a fiatalkorú elhelyezéséről rendelkező ítéletet beszerezte-e.
Az ügyészi eljárás sajátos szabályai
5. § (1) A környezettanulmányt, az iskolai, a munkahelyi és a nevelői jellemzést, a gondozó kihallgatásáról a jegyzőkönyvet és a szükséges esetekben a fiatalkorú személyiségének vizsgálatára vonatkozó szakértői véleményt 3 példányban kell elkészíteni, illetőleg beszerezni, és a harmadik példányt az eredeti nyomozási iratok mellékleteként kell kezelni.
(2) Az iratok külön kezelt harmadik példányát a vádirattal, illetőleg a bíróság elé állításról készített feljegyzéssel a bírósághoz, a kizárólag szabálysértési eljárásra tartozó cselekmény esetén az illetékes szabálysértési hatósághoz, más esetekben, amennyiben a fiatalkorú érdekében gyermekvédelmi intézkedés szükséges, az illetékes gyámhatóságnak kell megküldeni a nyomozást megszüntető határozattal együtt.
(3) A fiatalkorú gyanúsított ügyészi kihallgatásának időpontjáról a védőt, a törvényes képviselőt, illetve az eseti gondnokot megfelelő időben értesíteni kell. Ennek megtörténtét rövid úton történő értesítés esetén feljegyzésben, megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A fiatalkorúak ügyésze az általa foganatosított mindazon eljárási cselekményekről megfelelő időben értesíti a fiatalkorú védőjét, valamint a törvényes képviselőt (eseti gondnokot), amelyeknél jelen lehetnek. A felvett jegyzőkönyv megtekintésének lehetőségét biztosítani, továbbá megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét, észrevételeiket vagy indítványaikat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) Amennyiben a nyomozó hatóság a vádirat benyújtásáig az ügyésznél kezdeményezi a gyámhatóság megkeresését eseti gondnok kirendelése iránt, a fiatalkorúak ügyésze a szükséges intézkedést a Be. 452. §-ában foglaltak vizsgálatát követően teszi meg.
(6) Ha a szakértői vélemény szerint a fiatalkorú gyengeelméjű – amennyiben személyiségállapotának felderítéséhez szükséges –, gyógypedagógus vagy pszichológus szakértői véleményt is be kell szerezni.
(7) A Btk. 195. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult büntetőeljárásban a fiatalkorúak ügyésze különös gonddal vizsgálja meg, hogy fennáll-e a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú nyomozási bíró előtti kihallgatása indítványozásának [Be. 207. § (4) bekezdés] szükségessége.
Kényszerintézkedések
6. § (1) Fiatalkorúnak az ügyész által elrendelt őrizetbe vételéről a védőt, a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a gondozót is késedelem nélkül értesíteni kell.
(2) Fiatalkorú előzetes letartóztatásának indítványozása előtt az ügyész köteles minden esetben körültekintően megvizsgálni, hogy az általános törvényi okokon kívül a bűncselekmény különös tárgyi súlya, mint külön feltétel, megállapítható-e.
(3) Az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetve fenntartására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell, azt is, hogy:
a) a bűncselekmény különös tárgyi súlya milyen tények alapján állapítható meg;
b) a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben, vagy büntetés-végrehajtási intézetben indokolt-e végrehajtani.
(4) A fiatalkorú személyi szabadságát elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés indítványozásánál az ügyész a nyomozási bíró ülésére a meghatalmazott vagy kirendelt védőt – a nyomozó hatóság útján – az ülés helyének és időpontjának megjelölésével idézi, a törvényes képviselőt és a gondozót pedig ugyanerről értesíti.
(5) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtását indítványozza – ha ez indokolt –, a Be. 454. §-ának (5) bekezdése szerinti ideiglenes elhelyezésre is indítványt tesz.
(6) Az előzetes letartóztatás tartama alatt az ügyész a fiatalkorú körülményeinek, valamint a megalapozott gyanú tárgyának módosulására figyelemmel indítványozhatja az előzetes letartóztatás végrehajtása helyének megváltoztatását.
(7) Az előzetes letartóztatás javítóintézeti végrehajtása esetén a nyomozás során az ügyész akkor indítványozhatja a fiatalkorúnak kivételesen büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában legfeljebb öt napra történő ideiglenes elhelyezését, ha egymást szorosan követő rendőrségi vagy ügyészségi kihallgatások, szembesítések vagy más nyomozási cselekmények terjedelme ezt indokolja [Bv. tvr. 121/A. § (2) bekezdés].
(8) A fiatalkorúak ügyésze a viszonylag kisebb terjedelmű nyomozási cselekmények szükségessége esetén rendelkezhet saját hatáskörében a huszonnégy órát meg nem haladó ideiglenes elhelyezésről [Bv. tvr. 121/A. § (3) bekezdés].
(9) A büntetés-végrehajtási intézetben történő ideiglenes elhelyezés végrehajtására a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig a fiatalkorúak ügyésze rendelvényt ad a befogadó intézetnek. A rendelvényben rendelkezni kell az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítésről, valamint indokolt esetben a levelezési és látogatási jog korlátozásáról, illetőleg szükség szerint a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló, többször módosított 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 237. §-ának (1) bekezdésében megjelölt egyéb kérdésekről.
(10) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a fiatalkorúak ügyésze haladéktalanul értesíti a javítóintézet igazgatóját, amennyiben a fiatalkorú javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.
(11) Az őrizet és az előzetes letartóztatás ügyészi megszüntetésekor a fiatalkorú a megfelelő időben értesített törvényes képviselőjének, illetve gondozójának adható át, de meg nem jelenésük a szabadításnak nem akadálya. Állami intézmény növendékét az illetékes intézmény megbízottjának, meg nem jelenése esetén az eljárás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak kell átadni.
(12) A fiatalkorú házi őrizetének indítványozása csak olyan korlátozásokkal indokolt, amelyek az iskolai tanulmányok folytatását, illetőleg a rendszeres munkavégzést nem akadályozzák.
A fokozott felügyelet
7. § A fiatalkorúak ügyésze a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett minden olyan esetben fokozott felügyeletet gyakorol, ha a fiatalkorú gyanúsított előzetes letartóztatásának vagy ideiglenes kényszergyógykezelésének elrendelésére kerül sor.
Megrovás alkalmazása
8. § (1) A fiatalkorúak ügyésze által a Be. 174. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 190. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján hozott határozatot – amennyiben a fiatalkorút a Btk. 71. §-a (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazásával megrovásban részesíti – a fiatalkorúak ügyésze hirdeti ki.
(2) A fiatalkorúak ügyésze a határozat (1) bekezdése szerinti kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik.
(3) A kihirdetés időpontjáról a fiatalkorú védőjét és törvényes képviselőjét (gondozóját) megfelelő időben értesíteni kell.
A vádemelés elhalasztása
9. § (1) A Be. 222. §-ának (1) bekezdése alapján a vádemelés elhalasztása – a törvényi feltételek fennállása esetén – általában akkor alkalmazható, ha a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a személyi körülményekre és a bűncselekmény jellegére figyelemmel bírósági eljárás mellőzésével is elérhető.
(2) A vádemelés elhalasztásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell különösen:
– a vádemelés elhalasztásának tényét a Be. 459. §-a (1) bekezdésének felhívásával;
– a vádemelés elhalasztásának időtartamát;
– annak megállapítását, hogy a fiatalkorú az elhalasztás tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll;
– az ügyész által a Be. 459. §-ának (2) bekezdése alapján előírt magatartási szabályt vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezést;
– a panaszjog felhívását;
– azoknak a cselekményeknek a rövid leírását és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését, amelyek miatt a vádemelés elhalasztására sor került;
– a fiatalkorú felhívását, hogy panaszának bejelentése esetén – amennyiben a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg – vádemelésnek van helye [Be. 227. § (1) bekezdés a) pont];
– a fiatalkorú figyelmeztetését, hogy a Be. 227. §-a (1) bekezdésének b), valamint c) pontjaiban, továbbá a 227. § (4) bekezdésének a) pontjában írtak bekövetkezése esetén vádemelésre kerül sor.
(3) A vádemelés elhalasztása előtt a fiatalkorúak ügyésze elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, ennek elkészülte után a fiatalkorú terheltet meghallgatja, a pártfogó felügyelőt meghallgathatja.
(4) A fiatalkorúak ügyésze a határozatot általában szóban – kihirdetéssel – közli a fiatalkorú gyanúsítottal, amelynek helyéről és időpontjáról a védőt és a törvényes képviselőt értesíti. Indokolt esetben (például a terhelt betegsége vagy más méltányolható körülmény fennállásakor) a határozat közlése kézbesítéssel is történhet.
(5) A fiatalkorúak ügyésze a terheltnek a (3) bekezdés szerinti meghallgatása, valamint a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik, vagy tartózkodik.
(6) A fiatalkorúak ügyésze a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében a Pártfogó Felügyelői Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) hivatalának kézbesíti.
(7) A vádemelés elhalasztása tartamának leteltekor a pártfogó felügyelet egészére kiterjedő pártfogói tájékoztatás, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából beszerzett és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján kell dönteni az eljárás megszüntetéséről, illetőleg a vádemelésről. A fiatalkorúak ügyésze szükség esetén meghallgatja a fiatalkorú terheltet.
(8) A vádemelés elhalasztásának eredményes eltelte után meghozott eljárást megszüntető határozatot meg kell küldeni a feljelentő, a sértett és a magánindítványt előterjesztő részére, illetőleg a fiatalkorúnak, védőjének, törvényes képviselőjének és pártfogó felügyelőjének, valamint a gondozónak.
A vádemelés
10. § (1) A fiatalkorúak ügyésze a nyomozás iratainak hozzá érkezését követően az ügy vádemelésre alkalmasságának ellenőrzése során a 5. §-ban foglaltakat körültekintően megvizsgálja.
(2) A vádiratban a fiatalkorú gondozójának idézését, törvényes képviselőjének (eseti gondnokának) és pártfogójának értesítését is indítványozni kell.
(3) A tárgyalás mellőzését (Be. 543. §) a fiatalkorúak ügyésze akkor indítványozza, ha a bűncselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire figyelemmel az eljárás nevelő hatása tárgyalás tartása nélkül is elérhető.
(4) A szülő által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén, ha a szülői felügyeleti jog megszüntetésének a Csjt. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltétele fennáll, a vádiratban indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát a Be. 336. §-ának (1) bekezdése alapján szüntesse meg.
(5) Ha a fiatalkorú gyanúsított bíróság elé állításának a feltételei fennállnak, a fiatalkorúak ügyésze a Be. 518. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak közlése érdekében megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek az illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik, vagy tartózkodik.
(6) A vádemelésről a fiatalkorú vádlottat fogva tartó intézetet értesíteni kell.
(7) Magánvádas ügyben – ha fiatalkorú és felnőtt korú ellen együttes bűnelkövetés miatt tesznek feljelentést – a fiatalkorúak ügyésze a felnőtt korú tekintetében a vád képviseletét csak közérdek és szoros összefüggés esetében vegye át.
Gyermekvédelmi intézkedések
11. § (1) A kiskorú veszélyeztetettségére utaló körülmények esetében a fiatalkorúak ügyésze a vádelőkészítés során késedelem nélkül megteszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. §-ának (2) bekezdésében előírt intézkedést.
(2) A fiatalkorúak ügyésze, ha a vádelőkészítő eljárás befejezése után tartja indokoltnak az (1) bekezdésben megjelölt intézkedést, ahhoz mellékeli a vádiratot, a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot és a gyermek veszélyeztetettségének alapjául szolgáló adatokat.
(3) A fiatalkorúak ügyésze a vádelőkészítés során ellenőrzi, hogy a nyomozó hatóság teljesíti-e a jogszabályban előírt gyermekvédelmi intézkedést kezdeményező jelzési, értesítési kötelezettségét, mulasztás esetén annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést megteszi.
(4) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú ügyében a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot, illetőleg a vádiratot meg kell küldeni a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gondozó intézmény igazgatójának, javítóintézeti növendék esetében pedig a javítóintézetnek is.
(5) A gyermekkorú elkövető ügyében az (1)–(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
(6) A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító és a nyomozást megszüntető határozatának felügyelete során vizsgálni kell a gyermekkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott rendőri intézkedések megalapozottságát és törvényességét.
HARMADIK RÉSZ
ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG
A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI SZAKÁBAN
Hatásköri és illetékességi szabályok
12. § (1) A fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében az első fokú eljárás során a főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség fiatalkorúak ügyésze, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el.
(2)3. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben – ha a főügyész esetenként kivételesen másként nem rendelkezik – a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el.
(3) A másodfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörébe tartozó ügyében a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze, a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a fellebbviteli főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el.
(4) A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásokban az ügyészi feladatokat a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya látja el.
Az ügyészi tevékenység sajátos szabályai
13. § (1) A fiatalkorúak ügyésze közreműködik abban, hogy a bíróság a tényállást a fiatalkorú egyéniségének, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények tekintetében is felderítse.
(2) A tárgyalás adatai alapján mérlegelni kell, hogy a fiatalkorú jövőbeni helyes fejlődése érdekében milyen intézkedés vagy büntetés felel meg leginkább a törvény céljainak. A végindítványt ezeknek megfelelően kell megtenni.
NEGYEDIK RÉSZ
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI
ÉS JOGVÉDELMI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG
A javítóintézeti nevelés,
az őrizet és előzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességi felügyelete
14. § (1) A fiatalkorúak ügyésze az illetékességi területén működő javítóintézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi a javítóintézeti nevelés, valamint az előzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidő megtartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, a fiatalkorú fogva tartottak jogainak biztosítását. Az ellenőrzésről készített feljegyzést – intézkedés indokoltsága esetén annak kezdeményezésével – meg kell küldeni a javítóintézet igazgatójának, illetőleg fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára.
(2) A fiatalkorúak ügyésze a rendőrségi fogdában és a büntetés-végrehajtási intézetben negyedévente (a fővárosban félévente) legalább egyszer megvizsgálja a fiatalkorú előzetesen letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését. A vizsgálatot és szükség esetén az intézkedés kezdeményezését egyeztetni kell a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokat ellátó ügyésszel.
(3) Az Egészségügyi-, Szociális és Családügyi Minisztérium Aszódi Javítóintézetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat közvetlenül a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya látja el.
Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok
15. § (1) A fiatalkorúak ügyésze a főügyészség illetékességi területén lévő javítóintézetben foganatosított javítóintézeti nevelés és előzetes letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről jelentést tesz a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának.
(2) A fiatalkorúak ügyésze a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 9/A. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott rendkívüli eseményeket írásban, az a) és c) pontjaiban foglalt rendkívüli eseményeket távbeszélőn nyomban jelenti.
(3) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza:
– a rendkívüli eseményben szereplő személy adatait és a büntetés-végrehajtási adatokat;
– az esemény bekövetkezésének pontos időpontját;
– a rendkívüli esemény rövid leírását.
A jelentés alapját a Rendelet 9/A. §-ának (1) bekezdése szerint a javítóintézettől kapott értesítés képezi.
(4) Amennyiben a fiatalkorú által okozott rendkívüli esemény egyben bűncselekmény is, illetve a bűncselekmény elkövetésének gyanúját keltette, fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára a fiatalkorú ellen benyújtott vádirat másodpéldányát, a bíróság elé állításról készített feljegyzést, illetve a feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozatot.
16. § (1) Ha a fiatalkorúak ügyésze a javítóintézetben fogva tartott fiatalkorú súlyos balesetéről vagy haláláról értesül, köteles megvizsgálni a baleset, illetve a halál bekövetkezésének körülményeit, értékelni az intézet vizsgálatának megállapításait, a megelőzés érdekében tett intézkedéseket. Halál esetén amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, elrendeli az elhunyt személy igazságügyi boncolását.
(2) Ha a balesettel vagy a halálesettel kapcsolatban a javítóintézet dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész kezdeményezze a megfelelő (büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési) felelősségre vonását.
17. § Közreműködés a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban
(1) A Btk. 119. §-ában meghatározott pártfogó felügyelet szabályainak megszegése esetében, amennyiben a pártfogó felügyelő a fiatalkorúak ügyészének tesz jelentést, a szükséges intézkedést a fiatalkorúak ügyésze teszi meg.
(2) A feltételes szabadság megszüntetésére, valamint a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelésére a fiatalkorúak ügyésze tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak.
(3) Amennyiben az elítélt a hatóság elől elrejtőzött, vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, az ügyész – a Bv. tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján – elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.
ÖTÖDIK RÉSZ
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI, VALAMINT
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FELADATAI
18. § (1) A fiatalkorúak ügyésze a törvényességi felügyeleti tevékenységét a törvénysértések feltárása, orvoslása és megelőzése érdekében az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló szakági alaputasítás és az abban meghatározott módszerek alapján végzi.
(2) A lefolytatott ügyészi vizsgálatok általánosítható tapasztalatairól a magánjogi és közigazgatási jogi szakágat mindig tájékoztatni kell.
(3) A fiatalkorúak ügyészének vizsgálati jelentéseit minden esetben fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályához.
(4) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze büntetőeljárás kezdeményezése iránt intézkedett, annak eredményét figyelemmel kíséri.
19. § (1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik – a munkajog és a munkavédelem kivételével – a főügyészség illetékességi területén működő állami és önkormányzati szervek, gyermek- és ifjúságvédelmet érintő általános érvényű rendelkezéseinek, egyedi döntéseinek, a jogszabályon alapuló egyéb tevékenységének, valamint a szabálysértési hatóságok kiskorúakkal szembeni eljárásainak törvényességi felügyelete.
(2) Az országos hatáskörű szervek által irányított intézményeknél a felügyeletet a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya – a főügyészségek szükség szerinti bevonásával – látja el.
20. § (1) A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében a fiatalkorúak ügyésze különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint, azt hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét, vagy annak érdekében szükséges egyéb intézkedést.
(2) A fiatalkorúak ügyésze felügyeli a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 146. §-ában meghatározott gyermekkel koldulás szabálysértése, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. §-a alapján, a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárások törvényességét, a szabálysértési felelősségre vonást követő büntetőeljárás kezdeményezését vagy a gyermekvédelmi intézkedés megtételét.
(3) A fiatalkorúak ellen indult szabálysértési eljárásban az Sztv. 78. §-ának (4) bekezdésében, 86. §-ának (1) bekezdésében, valamint 90. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatokat az illetékes helyi ügyészségek látják el.
(4) A fiatalkorú és a gyermekkorú ügyében a helyi ügyészség az Sztv. 84. §-ának (3) bekezdése alapján hozzá eljuttatott határozatot haladéktalanul megküldi a fiatalkorúak ügyészének.
21. § (1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik a jogszabálytervezetek észrevételezése, ha a tervezet kizárólag vagy döntő mértékben a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő kérdést szabályoz.
(2) Amennyiben a tervezet más szakághoz tartozó kérdést is érint, erre vonatkozóan a szakág véleményét is be kell szerezni.
22. § A fiatalkorúak ügyésze törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja
a) a Magyar Köztársaság törvényeiben a gyermekek részére biztosított jogok érvényesülését;
b) a Gyvt.-ben és annak végrehajtásáról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltak érvényesülését;
c) az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtásának törvényességét, különösen a pártfogó felügyelet és a védelembe vételi eljárások lefolytatását.
23. § (1) A fiatalkorúak ügyésze az ügyészi törvényességi felügyeleti szakági alaputasítás alapján vizsgálat tartását is kezdeményezheti.
(2) A közvetlenül minisztériumi felügyelet alá tartozó intézmények esetén a vizsgálat kezdeményezésére is a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya jogosult.
(3) Az ügyészi óvás elutasítása esetén – ha ennek indoka fennáll – a fiatalkorúak ügyésze pert indít a bíróság előtt, és a perben képviseli az ügyészi álláspontot. A perindításról a keresetlevél felterjesztésével tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályát.
24. § (1) A kiskorúak érdekében a 19. §-ban meghatározott eljárásokkal kapcsolatban benyújtott törvényességi kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele a fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik.
(2) A felügyeleti törvényességi kérelmet, amennyiben a főügyészség megalapozatlannak tartja, elbírálás végett az ügy irataival együtt felterjeszti a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályához.
(3) A fiatalkorúak ügyésze rendszeresen, de legalább évente megvizsgálja a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, megállapítja, hogy az ügyben felmerül-e gyermekvédelmi intézkedés szükségessége, továbbá, hogy az intézkedést a gyámhivatal kezdeményezte-e.
(4) A helyi ügyészségek a gyámhivatalok fenti határozatait abból a szempontból vizsgálják, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja; amennyiben igen, büntetőeljárás megindítása iránt intézkednek.
25. § A fiatalkorúak ügyésze együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel. Az együttműködés keretében a bűnüldözési és vizsgálati tapasztalataival, sajátos ügyészi eszközeivel elősegíti a kiskorúak veszélyeztetettségének és bűnözésének megelőzését, valamint törvényes jogaik érvényesítését.
HATODIK RÉSZ
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Az utasítás negyedik és ötödik részében meghatározott feladatokat – az utasítás szerint közvetlenül a Legfőbb Ügyészség, valamint a helyi ügyészségek hatáskörébe tartozó feladatok kivételével – a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el.
(2) Ügyésznek a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi feladatokkal történő megbízása előtt a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya vezetőjének véleményét be kell szerezni.
27. § Ez az utasítás 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
28. § Az utasítás hatálybalépésével hatályát veszti a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló, többször módosított 11/1987. Legf. Ü. utasítás.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
Az utasításnak az Ügyészségi Közlöny 2006. évi 2. számában megjelent szövegét közöljük.
Az utasítást utóbb a 13/2006. (ÜK. 5.) LÜ utasítás, a 19/2006. (ÜK. 8.) LÜ utasítás, a 9/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás, a 4/2011. (II. 4.) LÜ utasítás, a 10/2011. (V. 23.) LÜ utasítás módosította, hatályon kívül helyezte a 9/2012. (II. 16.) LÜ utasítás 27. § (4) bekezdése 2012. február 17. napjával.
A szöveget az 5/2006. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 1. §-a állapította meg.
A bekezdés szövegét az 5/2006. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 2. §-a állapította meg.
A §-t (2) bekezdéssel kiegészítette és a (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta az 5/2006. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 3. §-a.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás