142/B/2003. AB határozat
142/B/2003. AB határozat*
2006.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) rendelete 7. § (3) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) rendelete alkalmazásával összefüggésben előterjesztett indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Pápa Város Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 34/1997. (XI. 26.) rendelete (a továbbiakban: R1.) 7. § (3) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint az önkormányzat a támadott rendelkezéssel „közterület rendben tartására, vagyis közmunkára kötelez, másrészt a munkavégzésért nem fizet bért”. Ezért a támadott rendelkezés az indítványozó szerint ellenétes az Alkotmány 70/B. §-ával.
Emellett az indítványozó kezdeményezte azt, hogy az Alkotmánybíróság tiltsa meg, „hogy Pápa Város Képviselő-testületének rendeletét a Közterület Felügyelet megtévesztő módon törvényre hivatkozással gyakorolja”. Az indítványozó mellékelte a Közterület Felügyelet neki címzett, a járda és az úttest közötti terület gondozására irányuló felszólítását.
Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) rendelete (a továbbiakban: R2.) 23. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte az R1.-et. Mindazonáltal az R2. 7. § (3) bekezdés a) pontja lényegében megegyezik az R1. indítvánnyal támadott rendelkezésével. Ezért az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának megfelelően – az R2. 7. § (3) bekezdés a) pontja tekintetében végezte el az indítványon alapuló alkotmányossági vizsgálatot.
II.
Az Alkotmány 70/B. §-a így rendelkezik:
„(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.”
Az R1. 7. § (3) bekezdése kimondta:
„A tulajdonos, vagy a használó köteles gondoskodni
a)) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) rendbentartásáról.
(...)”
Az R2. 7. § (3) bekezdése kimondja:
„A tulajdonos, vagy a használó köteles gondoskodni
a)) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztán tartásáról,
(...)”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság már több határozatában vizsgált az R2. támadott rendelkezésével megegyező tartalmú önkormányzati rendeleti szabályokat. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az ilyen rendeletek kiadása jogforrási szempontból alkotmányos, mert a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 46. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz. A Kvtv. 10. § (1) bekezdése szerint a környezet védelmében nem csak a helyi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is vannak feladatai, a fenti törvényi rendelkezés ugyanis általános együttműködési kötelezettséget ír elő. Emellett az R2. kifogásolt rendelkezésével összhangban lévő szabályozást tartalmaz a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése.
Ezért „nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyílt árkok, illetve ezek műtárgyai tisztántartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztántartása, hó- és síkosságmentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja.” [1122/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 856, 859.; 46/1998. (XI. 13.) AB határozat, ABH 1998, 469, 473.; 1155/B/1998. AB határozat, ABH 2001, 1297, 1299.; 675/B/2005. AB határozat, ABK 2006. április, 309, 311.]
2. Az Alkotmánybíróság a 675/B/2005. AB határozatban állást foglalt a jelen indítványban kifogásolt rendelkezéssel azonos tartalmú szabályozás és az Alkotmány 70/B. §-ának összefüggéséről. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a támadott rendelkezések nem hozhatók alkotmányos szempontból értékelhető kapcsolatba a munkához való joggal. Az Alkotmánybíróság – többek között – a 21/1994. (IV. 16.) AB határozatában kifejtette, hogy a munkához való jog „a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen”, továbbá, hogy a munkához való jogot „az veszélyezteti legsúlyosabban, ha az ember az illető tevékenységtől el van zárva” (ABH 1994, 117, 121.). Adott esetben nem arról van szó, hogy az indítványozó valamely foglalkozás gyakorlásától el lenne zárva, így a 70/B. §-ba foglalt jogának sérelme fel sem merülhet. Így ahogy arra az Alkotmánybíróság egy másik döntésében (1256/H/1996. AB határozat) rámutatott, olyan alkotmányos védelemben is részesülő értékek, mint a polgárok egészsége, testi épsége, környezete megóvása érdekében az önkormányzat korlátozó, illetve kötelező tartalmú előírások megalkotására is jogosult (ABH 1996, 789, 796.), tehát előírhatja, hogy a tulajdonos bizonyos tisztántartási, takarítási stb. kötelezettségeknek eleget tegyen. Egyébként a tulajdonos nem köteles személyesen – saját munkájával – teljesíteni kötelezettségeit, így nem lehet szó „munkára kényszerítésről”. (ABK 2006. április, 309, 311–312.)
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [többek között: 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584.; 54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266.].
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az R2. 7. § (3) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
3. Az indítványozó kezdeményezte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság tiltsa meg, „hogy Pápa Város Képviselő-testületének rendeletét a Közterület Felügyelet megtévesztő módon törvényre hivatkozással gyakorolja”.
Az Alkotmánybíróságnak az indítványban kezdeményezett tilalom előírására nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozatának (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az eljárásra nincs az Alkotmánybíróságnak hatásköre.
Ezért az Alkotmánybíróság Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) rendelete alkalmazásával összefüggésben előterjesztett indítványt visszautasította.
Budapest, 2006. november 28.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás