15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet
a területi hulladékgazdálkodási tervekről
2009.01.01.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
I. fejezet: Általános adatok
Tervezési szint: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió
(Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye)
Készítette: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 9021 Győr, Árpád u. 28–32.
A tervezés bázis éve: 2001
II. fejezet: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* |
1.664.620 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
1.793.478 |
Települési szilárd hulladékok |
412.632 |
Települési folyékony hulladékok |
941.854 |
Kommunális szennyvíziszap |
340.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
725.777 |
Összesen: |
5.878.361 |
* Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok |
3.025 |
Gépipari hulladékok |
77.461 |
Alumíniumipari hulladékok |
94.475 |
Egyéb ágazati hulladékok* |
159.714 |
Összesen: |
334.675 |
* Az egyéb ágazati hulladékok között a húsipar jelentős mennyiségű hulladékkal szerepel. A régióban ebben az iparágban 71.117 t/év veszélyes hulladék keletkezik.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
11 |
Hulladékolajok |
4.372 |
Akkumulátorok és elemek |
2.081 |
Elektronikai hulladékok |
1.851 |
Kiselejtezett gépjárművek |
11.342 |
Egészségügyi hulladékok |
742 |
Állati eredetű hulladékok |
48.862 |
Azbeszt |
17 |
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik |
388 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
54.572 |
Biomassza |
200.000 |
Gumi hulladék |
6.223 |
II/2. Felhalmozott hulladék
Felhalmozott hulladék a mosonmagyaróvári MOTIM Rt. 1934 óta folyó tevékenysége során keletkezett 8.050.000 tonna vörösiszap.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
Az ipari és egyéb nem gazdálkodói hulladékok közül a fahulladékok esetén külföldről behozott faforgácsot dolgoz fel a Wienerberger Kft. Fémhulladékokból 60.000 t/év kikerül a régióból.
A települési szilárd hulladékok esetén Vas és Zala megye néhány településéről az összegyűjtött hulladék Marcaliba és Tapolcára kerül. A települési hulladék szelektíven begyűjtött összetevőinek (papír, műanyag, üveg) nagyobb hányada elhagyja a régiót.
A kommunális szennyvíziszapból 15.000 t/év hagyja el a régiót, Polgárdiba kerül, míg közel 170 t/év érkezik.
A veszélyes hulladékok közül a vegyipari, gyógyszeripari hulladékok 50%-a régión kívül kerül ártalmatlanításra.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A növényvédőszer-hulladékok 50%-a, akkumulátorok, szárazelemek, PCB tartalmú hulladékok, hulladék elektromos és elektronikai berendezések, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok – elsősorban a dögtereken nem lerakott – nagy része kikerül a régióból.
Csomagolási hulladékokból a papír, üveg, fém hulladékok teljes mennyisége, a fa, műanyag hulladékok egy része hagyja el a régiót.
A biomassza hasznosítása helyben történik, így régión belül marad.
A gumihulladékok teljes mennyiségének kezelése jelenleg régión kívűl történik.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
II/4. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt** |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
13 |
210.000 |
|
100 |
69 |
1.144.090 |
18 |
299.630 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
90 |
1.614.130 |
|
n.a |
|
n.a |
10 |
179.000 |
Települési szilárd hulladékok |
1 |
4.100 |
|
n.a |
99 |
405.900 |
– |
n.a |
Települési folyékony hulladékok |
17 |
159.970 |
|
n.a |
18 |
169.500 |
65 |
612.205 |
Kommunális szennyvíziszapok |
66 |
224.400 |
|
n.a |
30 |
102.000 |
4 |
13.600 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
15 |
105.000 |
|
0 |
70 |
490.800 |
15 |
108.866 |
Régió összesen: |
|
2.317.600 |
|
100 |
|
2.312.290 |
|
1.213.301 |
* Anyagában történő hasznosítás.
** Ha az égetésről és/vagy a lerakásról nem állt rendelkezésre pontos információ, akkor az egyéb módon kezelt kategóriába tartozik.
II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt** |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
13 |
400 |
87 |
2.631 |
|
0 |
|
0 |
Gépipari hulladékok |
26 |
20.000 |
|
0 |
20 |
15.000 |
54 |
41.800 |
Alumíniumipari hulladékok* |
|
0 |
|
0 |
100 |
94.475 |
|
0 |
Egyéb ágazati hulladékok** |
10 |
15.970 |
|
0 |
90 |
143.000 |
|
0 |
Régió összesen: |
|
36.370 |
|
2.631 |
|
252.475 |
|
41.800 |
* Anyagában történő hasznosítás.
** Ha az égetésről és/vagy a lerakásról nem állt rendelkezésre pontos információ, akkor az egyéb módon kezelt kategóriába tartozik.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelt hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt** |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Veszélyes hulladék |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
|
0 |
100 |
11 |
|
0 |
|
|
Hulladékolajok |
45 |
2.000 |
50 |
2.182 |
|
0 |
5 |
218 |
Akkumulátorok, elemek |
|
n.a |
|
n.a |
|
n.a |
|
|
Elektronikai termékek |
|
n.a |
|
n.a |
|
n.a |
|
|
Kiselejtezett gépjárművek |
15 |
1.677 |
|
0 |
|
0 |
85 |
9.640 |
Egészségügyi hulladékok |
|
0 |
100 |
742 |
|
0 |
|
0 |
Állati eredetű hulladékok |
97 |
47.530 |
2 |
875 |
1 |
462 |
|
0 |
Növényvédő szerek és
csomagolóeszközeik |
|
0 |
100 |
388 |
|
0 |
|
0 |
Nem veszélyes hulladék |
Csomagolási hulladékok |
13 |
7.000 |
|
n.a |
87 |
47.850 |
|
n.a |
Biomassza |
|
n.a |
|
n.a |
|
n.a |
|
n.a |
Gumihulladék |
|
n.a |
|
n.a |
50 |
3.500 |
40 |
2.800 |
* Anyagában történő hasznosítás.
** Ha az égetésről és/vagy a lerakásról nem állt rendelkezésre pontos információ, akkor az egyéb módon kezelt kategóriába tartozik.
III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmény nincs.
IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
A régió nagyvárosai közül Győrben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Sopronban, valamint több kisebb településen van szelektív hulladékgyűjtés, illetve kísérleti programok is elindultak. A szelektív hulladékgyűjtés kiépítésében a legnagyobb feladat elsősorban a helyi önkormányzatokra és a közszolgáltatást végző vállalatokra hárul.
A lakossági eredetű csomagolóanyagok szelektív gyűjtése környezetbe illeszkedő gyűjtősziget felállításával folyik, amelyek színes, valamint fehér üvegek, műanyag palackok és papír különgyűjtését teszik lehetővé.
V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
A régióban a települési szilárd hulladékok tekintetében a hulladékgyűjtési rendszer szinte az egész régió területét lefedi. A hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez eddig 13 település nem csatlakozott és a megszervezett közszolgáltatás ellenére is még 30 településen található üzemelő lerakó.
A régióra a hulladék-begyűjtési rendszer kialakulásának tekintetében kettőség tapasztalható. A régió északi részén Győr-Moson-Sopron megyében a gyűjtési körzetek határvonala szabályosan, élesen lehatárolt és három közszolgáltató ellátja a területet, míg Vas és Zala megyében több kisebb gyűjtési körzet alakult ki, több szolgáltató jelent meg és a begyűjtési területek között számos esetben átfedés tapasztalható.
A települési szilárd hulladékok begyűjtését 12 jelentősebb közszolgáltató és több kisebb vállalkozás végzi, amelyeknél a szállításra, begyűjtésre vonatkozó engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.
A régióban keletkező 2 millió laza m3 települési szilárd hulladék begyűjtésére és lerakással történő ártalmatlanítása jelenleg 17 lerakón történik, a szabad kapacitás elegendő, ez megközelítőleg 10 millió m3, de a lerakók földrajzi eloszlása, beteltségének különbözősége miatt szükség van újabb korszerű lerakók létesítésére, valamint átrakóállomások kiépítésére.
A jövőben a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével, valamint a szigorodó jogszabályi háttér miatt a lerakható, keverten gyűjtött hulladék mennyiségét csökkenteni kell, így a lerakók élettartama várhatóan meghosszabbodik.
A területen az üzemanyagtöltő-állomások a fáradtolajat, olajos göngyölegeket átvesznek és az így náluk megjelenő hulladékokat a cégek mint saját hulladékot szállítják el és adják át kezelőnek.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az akkumulátorok esetében egy új akkumulátor vásárlásakor a régi a vásárlás helyén hagyható és innen jut el a kezelőkhöz.
Számos akció keretén belül – gondolunk itt az elektronikai termékek, gépjárművekre stb. – lehetőség van arra, hogy a régi, már nem működő készülékeket, járműveket egy új vásárlása során beveszik, esetleg valamilyen ellenértéket társítva hozzá.
A MÉH rendszerű telepek közül a győri székhelyű Észak-dunántúli MÉH Rt.-nek Vas megyében három, Győr-Moson-Sopron megyében öt saját, illetve bérbe adott telephelye működik, ahol a lakosságtól származó fém és papír csomagolási hulladékot is átveszik. A szintén győri székhelyű Alcufer Kft.-nak Szombathelyen, Körmenden, Győrött, Mosonmagyaróváron van telephelye, melyek szintén fogadnak lakossági fémhulladékokat.
Győr-Moson-Sopron megyében, Győrben az Alcuferhez hasonló telephelyet üzemeltet az Ereco Rt.,
Zala megyében, Zalaegerszegen a Dél-magyarországi MÉH Rt., a Topker Kft. és a Zala Euro Recycling Park Kft. fogad lakossági hasznosítható hulladékot.
Nagykanizsán a Murafém Kft. fémhulladék begyűjtésével foglalkozik.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Az ipari, mezőgazdasági és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyisége 3.458.098 tonna/év, mely csak részben tartalmazza a mezőgazdaságban keletkező biomassza mennyiségét.
A régióban ezen hulladék kezelésére 210.000 tonna/év hasznosítási kapacitás áll rendelkezésre, amelyet nyolc létesítmény biztosít és 1,7 millió tonna/év mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot forgatnak vissza közvetlenül a termelésbe.
A települési szilárd és folyékony hulladékok mennyisége 1.350.000 tonna/év, ezen belül a települési szilárd hulladékok mennyisége 410.000 tonna/év.
A települési szilárd hulladékok 97–99%-a lerakásra kerül 17 db, a jelen időpontban a felülvizsgálatok alapján hosszú távon figyelembe vehető lerakón. Itt 10 millió m3 elegendő szabad kapacitás van. Hasznosítást 9 létesítményben végeznek, ezek összes kapacitása 23.000 tonna/év.
A települési folyékony hulladékok mennyisége 941.854 tonna/év. Ebből 160.000 tonna/év szennyvízkezelők műtárgyaiban és mezőgazdaságban hasznosul. 170.000 tonna/év mennyiségű települési folyékony hulladék legális és illegális leürítőhelyeken kerül elhelyezésre.
A régióban keletkező kommunális szennyvíziszap mennyisége 0,34 millió tonna/év, mely átlagosan 6% szárazanyag tartalommal jelenik meg, így annak szárazanyagban kifejezett mennyisége 20 ezer tonna/év.
A teljes mennyiség 60–80%-át hasznosítják mezőgazdasági művelés alatt lévő területeken, illetve komposztálják. A létesítmény összes komposztálási kapacitása 100.000 tonna/év. Komposztálást hulladéklerakókon végeznek, a kész komposztot a hulladéklerakók takaróföldjének használják, s csak kis hányada kerül lerakásra.
A rendelkezésre álló kapacitás jelenleg elegendő a szennyvíziszapok kezelésére, a csatornázottság növelésével, a szennyvíztisztítók növekvő terhelésével a szennyvíziszapok mennyisége növekedni fog, így további, elsősorban komposztálási kapacitások kiépítése szükséges.
Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok mennyisége a régióban 0,7 millió tonna/év. A hulladékok a települési szilárd hulladék lerakókon kerülnek elhelyezésre. 14 lerakón 230.000 tonna/év hulladék elhelyezésére van lehetőség. Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok kezelése megoldott, a hasznosítási arány 10–15%. Ez többnyire aszfalthulladék hasznosítását jelenti, melyet 12 gazdálkodó szervezet végez, 70.000 tonna/év kezelési kapacitással.
A veszélyes hulladékok mennyisége évente meghaladja a 330.000 tonnát.
A teljes mennyiség 73%-át a húsipari, az alumíniumipari és a gépipari ágazat adja.
A kiemelt ipari ágazatokban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. Nagy része lerakóba került, míg csak nagyon kis hányaduk kerül hasznosításra.
A timföldgyártási tevékenység 2002. májusi befejezése, valamint az új hulladékjegyzék okán némely hulladék veszélyességének megszűnése (aszfalt stb.) miatt a veszélyes hulladékok mennyisége évente 220.000 tonnára csökkent. Emiatt a hulladékkezelési arányok módosulnak: 65–70%-a három meglévő lerakóba, 4%-a pedig két régióbeli és egy régión kívüli égetőbe kerül. A veszélyes hulladékok 7–8%-át három együttégetőben hasznosítják, az egyéb jellegű hasznosítás aránya 10–15%. A lerakók 158.000 tonna, az energiahasznosító égetők 16.256 tonna, az égetők 8.325 tonna, az egyéb hasznosítók 20.430 tonna kapacitással rendelkeznek éves szinten.
A timföldgyártási tevékenység befejezése miatt felszabadult 200.000 m3-nyi veszélyes hulladék lerakási kapacitás. A régióban a veszélyes hulladékok kezelése megoldott, kapacitásbővítésre nincs szükség.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A régióban keletkező PCB tartalmú hulladékok mennyisége évente 11 tonna. A hulladékokat tartalmazó berendezések bontására régión belül egy felhatalmazott vállalkozás van, amelynek kapacitása meghaladja a régióban a hulladék keletkezés mértékét. Jelenleg ezen hulladékok ártalmatlanítása régión kívül, az ONYX Magyarország Kft. dorogi hulladékégetőjében történik.
Hulladékolajok mennyisége 4.372 tonna/év. A hulladékolajok 96%-át a régión belül kezelik. A veszélyes hulladékégetőben történő ártalmatlanítás aránya 7,5%, a három együttégetőben fűtőanyagként történő hasznosítási aránya 43%, az anyagában történő hasznosítás aránya 45%. A régióban található 45.000 tonna összes kapacitás elegendő a hulladékok kezelésére, sőt lehetőség van régión kívüli hulladékok fogadására is.
A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége 2.065 tonna/év, ebben azonban nem szerepel a lakosságnál keletkező akkumulátor és elem mennyiség. A régióban működő vállalkozások 2.200 tonna hulladékot gyűjtenek vissza évente, amely tartalmazza a lakosságtól visszagyűjtött mennyiséget is. Hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény a régióban nem található és létesítése sem várható.
A régióban 17 tonna/év szárazelem hulladék keletkezik. Ebből négy vállalkozás 9 tonnát gyűjt vissza, ezen mennyiség ártalmatlanítása a régión kívül valósul meg.
A keletkező hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége műszaki becslések alapján 1.850 tonna/év. Ebből 10% kerül kezelésre. A hulladékok begyűjtésével három, ártalmatlanításával két vállalkozás foglalkozik.
A régióban 7.561 db járművet selejteznek ki évente, így a kiselejtezett gépjárművek mennyisége 11.342 tonna/év. Számos vállalkozás foglalkozik gépkocsik bontásával, többsége jelenleg a jogszabályi változások miatt engedéllyel még nem rendelkezik. A kezelt hulladékok mennyisége 1.677 tonna, ami 15%-os aránynak felel meg. A kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások kapacitása megközelítőleg 2.900 tonna, ez nem elegendő a régióban keletkező mennyiség kezelésére. A kapacitás bővítése szükséges.
Az egészségügyi hulladékok mennyisége 742 tonna/év. A régióbeli keletkezett mennyiségből 228 tonnát a Győri Hulladékégető Kft. és a szombathelyi Megoldás Kft. veszélyes hulladék égetője ártalmatlanít évente. Másik része a régión kívül, az ONYX Magyarország Kft. dorogi veszélyes hulladék égetőjében kerül ártalmatlanításra.
A régióban az állati eredetű, vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége 49.000 tonna/év. Ebből veszélyes hulladék égetőben ártalmatlanításra csak az állati eredetű zsírhulladék kerül, ami 875 tonna (2%). Havária esetén rendelkezésre áll a Peresztegi lerakó. A komposztált mennyiség 1.580 tonna/év (3%), s ezen kívül hasznosításra kerül régión belül 41.025 tonna/év és régión kívül 4.920 tonna/év. A 85 db üzemelő dögkútban a lerakott állati hulladék mennyisége 20.000 tonna/év. Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, s ezt a tevékenységet döntően az ATEV Rt. és cégei végzik el, amelyek kapacitástöbblettel is rendelkeznek. A hasznosítás aránya tovább növelhető és nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, még a dögkutak, dögterek 2005-ben történő bezárása esetén sem.
A növényvédő szer és csomagolási hulladékaik mennyisége 258 tonna/év. A hulladékok a régióban található két és a régión kívüli egy veszélyes hulladék égetőben kerülnek ártalmatlanításra. A régióban kezelt hulladékok mennyisége 206 tonna/év, ami 80%-os aránynak felel meg.
Csomagolási hulladékok mennyisége a régióban közel 55.000 tonna/év.
A régión belül 7.000 tonna/év hulladék kerül kezelésre. A többi hulladék kezelése régión kívül történik, illetve nagy része válogatás nélkül a települési szilárd hulladéklerakókra kerül. Az üveg és műanyag csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. Hasznosítást a régióban – három műanyag, egy üveg, egy fa frakció hasznosítására – öt vállalkozás végez. Ártalmatlanítást öt, lerakást négy, égetést egy vállalkozás folytat. A régióban e hulladék tekintetében kezelési kapacitáshiány mutatkozik, szükséges ennek kiépítése és a meglévők hatékonyabb kihasználása.
A régióban évi 7.000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik. A feldolgozására jelenleg kapacitás nincs, többnyire legális és illegális hulladéklerakóra kerül. Szükséges a fenti mennyiséget feldolgozni képes kapacitás kiépítése.
A lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szerves anyag tartalma évente 200.000 tonna. A régióban 22.000 tonna/év zöldhulladék külön gyűjtése és komposztálása megoldott, a maradék közel 180.000 tonna/év biológiailag bontható hulladék kerül lerakásra.
VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
A területi hulladékgazdálkodási terv elsődleges célja a hulladékképződés megelőzését biztosító hulladékszegény technológiák alkalmazásának szorgalmazása. További prioritás a keletkező hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, a nem hasznosítható hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása és végső megoldásként jelölhető meg a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás.
A tervidőszak alatt prioritást kell, hogy kapjanak az alábbi teendők:
1. A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtési és kezelési rendszereinek kiépítése a csomagolási, valamint a biológiailag bontható hulladékok előírt hasznosítási arányainak teljesítése érdekében.
2. A termelési hulladékok csökkentésére irányuló hulladékminimalizálási programok szorgalmazása az érintett, elsősorban a domináns hulladék kibocsátó vállalkozásoknál.
3. Az építési és bontási hulladékok hasznosítást elősegítő kezelésének tervezett mértékű megoldása.
4. A veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése, különös tekintettel a hulladékolajokra, az akkumulátor és elem hulladékokra, valamint az állati eredetű hulladékokra.
5. A szennyvíziszapok és a települési zöld- és biohulladékok komposztálással történő hasznosításának közös létesítményekben történő teljes körű megvalósítása.
6. A felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakókkal kapcsolatos feladatok végrehajtása.
7. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok hasznosítási követelményeinek teljesítése érdekében a tervidőszak alatt ki kell dolgozni ezek elkülönített begyűjtési és kezelési rendszereit, meg kell kezdeni a jelzett hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítését.
8. Megvizsgálandó a régióban egy termikus hulladék-feldolgozó létesítmény (települési szilárd hulladék hasznosítására) tervidőszak utáni megvalósíthatóságának célszerűsége és realitása.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő hulladék mennyisége összességében a tervezési időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, a hasznosítható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát. A keletkező hulladékmennyiség bázisévi szinten tartása, illetve további redukálása érdekében szükséges, hogy a domináns hulladék kibocsátóknál anyag- és vízfelhasználás racionalizálásával járó hulladékminimalizálási programok kerüljenek megvalósításra 2008-ig. A fejlesztések során a hatékonyabb, hulladékszegény technológiákat és termelésszervezési megoldásokat kell preferálni.
VI/1. táblázat: A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása,
csökkentési cél |
Várható mennyiség
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok |
A tervidőszak végéig csökkenés nem tervezhető, ezzel szemben mintegy 10–12%-os növekedés várható. |
1.860.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok |
Stagnálás várható. |
1.800.000 |
Települési szilárd hulladék |
Csökkenés nem várható, lassú, de egyenletes 1–1,5%-os növekedés prognosztizálható évente. |
418.000 |
Települési folyékony hulladék |
A csökkentés az érintett településeken a közcsatorna-hálózat kiépítésével, bővítésével érhető el, a csökkenés 20%-ra becsülhető. |
752.800 |
Kommunális szennyvíziszap |
A csatornázás előrehaladtával mennyisége nőni fog olyan arányban, amilyen arányban a folyékony hulladék mennyisége csökken. |
408.000 |
Építési, bontási hulladék |
A tervidőszak végéig növekedése várható, előre nem látható ütemben. A növekedés 10–15%-ra becsülhető. |
835.000 |
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása,
csökkentési cél |
Várható mennyiség
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
Csökkenés nem várható. |
3.025 |
Gépipari hulladékok |
Csökkenés nem várható a későbbiekben tervezett fejlesztések, új beruházások miatt stagnálás vagy növekedés tervezhető. |
77.461–90.000 |
Alumíniumipar |
A timföldgyártás megszűnése miatt jelentősen, több
mint 90.000 tonnával csökken. |
40 |
Egyéb ágazati hulladékok |
Stagnálás várható. |
159.714 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása,
csökkentési cél |
Várható mennyiség
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
A tervidőszak végéig a PCB tartalmú berendezések nagy része lecserélésre kerül, így ezen hulladékok mennyisége előre nem látható ütemben nőni fog, majd 2010-re
a keletkezés megszűnik. |
|
Hulladékolajok |
A begyűjtési körzetek kialakítása és hatékonyságának növekedése miatt 10%-os növekedés várható. |
4.800 |
Akkumulátorok és elemek |
A begyűjtési körzetek kialakítása és hatékonyságának növekedése miatt 10%-os növekedés várható. |
2.300 |
Elektronikai hulladékok |
Stagnálás várható. |
1.851 |
Kiselejtezett gépjárművek |
Stagnálás várható. |
11.342 |
Állati eredetű hulladékok |
Stagnálás várható. |
48.862 |
Egészségügyi hulladékok |
Az egészségügyi ellátás fejlődésének függvényében
max. 5%-os növekedés várható. |
780 |
Növényvédő szer és
csomagolóanyag hulladék |
Stagnálás várható. |
388 |
Nem veszélyes hulladékok |
Gumihulladék |
10%-os növekedés tervezhető. |
7.700 |
Csomagolási hulladék |
20%-os növekedés várható. |
65.486 |
VI/4. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a nem veszélyes hulladékokra
Hulladék |
Hasznosítási cél |
Mennyiség (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok |
A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására kell törekedni. |
n.sz. |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok |
A jelenlegi 90%-os hasznosítási arányt továbbra is tartani kell. |
1.620.000 |
Települési szilárd hulladék |
Települési hulladék biológiailag bontható szervesanyag tartalmát 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség
25%-át, 2007-ig 50%-át kell hasznosítani. |
30–35.000
65–70.000 |
Kommunális szennyvíziszap |
A jelenlegi 66%-os hasznosítási arányt tartani kell. |
224.400 |
Építési, bontási hulladék |
Célkitűzés az építési hulladék legalább 50%-os hasznosítási arányának elérése. |
417.500 |
Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak.
VI/5. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a veszélyes hulladékokra
Hulladék |
Hasznosítási cél |
Mennyiség (t/év) |
Veszélyes hulladék |
2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt. |
76.000 |
Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/6. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a kiemelten kezelendő hulladékokra
Hulladék |
Hasznosítási cél |
Mennyiség (t/év) |
Veszélyes hulladék |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Hulladék olajok |
A regenerálás arányát 60%-ra növelni kell a meglévő kapacitások jobb kihasználásával. |
2.800 |
Akkumulátorok és elemek |
A begyűjtési rendszer bővítésével el kell érni a 90%-os begyűjtési arányt. |
2.070 |
Elektronikai hulladékok |
A begyűjtés kiépítése elsődleges, majd a begyűjtött hulladékok 60%-át kellene hasznosítani. |
1.110 |
Kiselejtezett gépjárművek |
Az EU előírásai szerint 2006. január 1-jéig biztosítani kell minden járműre a 85%-os hasznosítást. |
n.a. |
Állati eredetű hulladékok |
A jelenlegi mintegy 97%-os hasznosítási arányt meg kell tartani. |
47.400 |
Egészségügyi |
n.a. |
n.a. |
Növényvédő szerek és csomagoló
eszközeik |
A lejárt szavatosságú növényvédő szerek laboratóriumi bevizsgálását követően más dózisban való alkalmazásával, ezen hulladékok 10%-a hasznosítható. |
40 |
Nem veszélyes hulladék |
Gumi hulladék |
A keletkező gumihulladék teljes mennyiségének hasznosítását kell megvalósítani a lerakási korlátok miatt. |
7700 |
Csomagolási hulladék |
2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. |
27.000 |
Biomassza |
A biológiailag lebomló szerves anyag minél nagyobb arányú hasznosítását kell elérni. |
n.a. |
Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak.
Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok esetén a hasznosítási arány 50%-ra történő növelését kell elérni, amely a meglévő kapacitások bővítésével, illetve új hasznosító létesítmények megvalósításával valósítható meg.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetén kapacitásnövelés tervezése nem szükséges, az rendelkezésre áll. Cél a jelenlegi hasznosítási arány megtartása és hogy a szerves hulladékok teljes mennyisége visszakerüljön a biológiai körforgásba.
A települési szilárd hulladékok tekintetében alapvető célkitűzés, hogy a keletkező hulladék hasznosítási arányának elérése érdekében a lakosság 60%-át 2008-ig be kell kapcsolni a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe, amelyhez szükséges további hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, válogatóművek létesítése. A hulladék hasznosítási arányának hosszabb távon történő növelése érdekében meg kell vizsgálni a termikus hasznosítás alkalmazásának feltételeit. A kötelezően teljesítendő szervesanyag-tartalom csökkentése következtében a visszanyert szervesanyag-mennyiség hasznosítását részben a meglévő komposztálási kapacitás felhasználásával, részben új komposztáló létesítmények telepítésével kell megoldani.
Települési folyékony hulladékok csökkentésének eléréséhez szükséges a meglévő csatornahálózatok bővítése és rákötési arányok növelése, továbbá a szennyvíztisztítók bővítése, korszerűsítése és a települési folyékony hulladékok fogadására alkalmas leürítőhelyek számának növelése.
Kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának szinten tartása érdekében további komposztálási kapacitások kiépítése válik szükségessé.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 50%-os hasznosításának anyag-előkészítési, feldolgozási feladatait egy telepített stacioner (ajánlott kapacitás 100–150 ezer t/év) és két vagy három nagytérségi kiszolgálást biztosító mobil berendezéssel (ajánlott teljesítmény 40–50 ezer t/év) szükséges megoldani. A rendszer eredményes működésének feltétele, hogy a hulladék begyűjtésének szervezett logisztikája kiépüljön.
A kezelő és ártalmatlanító kapacitások rendelkezésre állnak a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az akkumulátorok és elemek, valamint a hulladék elektromos és elektronikai berendezések esetén a begyűjtési kapacitásokat növelni kell.
A kiselejtezett gépjárművek hasznosításához megyénként egy, a gépkocsikat komplex módon feldolgozó létesítmény megvalósítása szükséges.
Az egészségügyi hulladékokat termikusan ártalmatlanító 200–300 tonna/év kapacitású létesítmény megvalósítása szükséges a régióban.
A csomagolási hulladékok közül a műanyag és üveg csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. A fém, papír csomagolási hulladékokra feldolgozási kapacitás növelése szükséges.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék többnyire a települési szilárd hulladékokkal együtt lerakásra kerülnek. A jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati dokumentációk alapján szükséges a nem megfelelő tároló, kezelő létesítmények felszámolása, rekultiválása, amennyiben szükséges a kármentesítés elvégzése vagy a létesítmények megfelelő fejlesztése.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék esetén a környezetvédelmileg nem megfelelő műszaki állapotú hígtrágya tárolókat meg kell szüntetni, helyettük új, műszakilag megfelelő a kezelő létesítményekhez szükséges tárolókat kell építeni.
Települési szilárd hulladékok tekintetében a jelenlegi felmérések szerint a régióban 400–450 illegális települési szilárd hulladéklerakó felszámolását kell elvégezni. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra és a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben előírtakhoz képest nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve – amennyiben szükséges – rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben, már ne működjön olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki. A települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását szolgáló földgödrös leürítő telepek nem rendelkeznek műszaki védelemmel, a környezetvédelmi követelményeket nem elégítik ki. Ezen létesítmények felülvizsgálata után el kell végezni ezek felszámolását, rekultiválását.
Szennyvíziszap elhelyezését szolgáló illegális, környezetvédelmileg nem megfelelő, felszámolást, rekultiválást igénylő, kommunális szennyvíziszap lerakótelep a területen nincs.
A veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló hulladékégetőket és együttégetőket 2005. július 31-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére vagy be kell zárni azokat.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A kiemelten kezelendő hulladékok tekintetében az alábbi intézkedések szükségesek:
– A kiselejtezett gépjárművekre jelenleg rendelkezésre álló kezelő telepek közül a környezetvédelmileg nem megfelelő, a hulladékkezelési feltételeket ki nem elégítő létesítményeket be kell zárni, vagy megfelelő műszaki színvonalúra kell fejleszteni.
– Az állati eredetű hulladékok dögkutakba történő elhelyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni.
A felhalmozott növényvédő szer és csomagolóeszközeik hulladékait fel kell térképezni és ártalmatlanításukról gondoskodni kell.
VII. fejezet: Cselekvési program
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
A hulladékok keletkezésének csökkenését szolgálják a különböző közgazdasági szabályozó eszközök. Ezeknek feladata, hogy a gazdaság rövid távú, a környezet ellenében ható folyamatait, a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ezek közül ki kell emelni a betétdíjak szerepét, amelyeket a potenciálisan szennyező termékekre számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy recycling pontra.
A cél elérhető még a zöld termékek népszerűsítésével, a zöld fogyasztók megjelenésével.
A feladatok között kiemelkedő még a környezetorientált kommunikációs politika megvalósítása a reklám, az értékesítésösztönzés, a személyes eladás és PR tevékenységek alkalmazásával.
A hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárul az újratölthető, visszaváltható palackok használatának promóciója is.
Kiemelkedő jelentősége van az oktatási programoknak. Ezeket érvényesíteni kell az iskolákban, egy a hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozásával.
A levélszemét (ingyenes hirdetések a postaládákban) csökkentését anti-reklám matricák felragasztásával kell elérni.
Mivel minden háztartás nagyon sok zöldségből és gyümölcsből származó kerti hulladékot termel, ezért ahol lehet, a házi komposztálást meg kell valósítani, komposztálásról szóló kiadványok, tanfolyamok szervezésével komposztálásra szolgáló eszközök támogatásával.
A települési szilárd hulladék lomhulladékból származó mennyisége jelentősen csökkenthető az újrahasználati központok létrehozásával. Ezekben a központokban a régi, más számára értéktelen bútorokat be kell gyűjteni, ezeket felújítani, majd olcsó árakon eladni, ezáltal csökken a végső ártalmatlanításra váró nagyméretű hulladék mennyisége.
A fenti feladatok megvalósításában, a célok elérésében jelentős szerepet szánunk a társadalmi zöld szervezeteknek, civil egyesületeknek és a kulturális intézményeknek.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség
(M Ft) |
A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése
– hulladékszegény technológiák alkalmazása
– kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása |
Termelők
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
– |
Az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítási arányának növelése
– termékek élettartamának növelése
– melléktermékek saját technológiába való visszavezetése
– meglévő szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata |
Termelők
Hatóságok
Országos hatáskörű szervek |
2008-ig
folyamatos |
|
A mezőgazdaságban keletkező hulladékok anyagában, illetve egyéb hasznosításra való előkészítése
– szemléletváltás, tudatformálás
– begyűjtő rendszerek kialakítása
– válogatók létesítése |
Vállalkozói szféra
Termelők
Hatóságok
Önkormányzatok
Kulturális intézmények |
2005. dec. 31. |
1.250–1.500 |
Az iparban keletkező hulladékok anyagában, illetve egyéb hasznosításra való előkészítése
– szemléletváltás, tudatformálás
– begyűjtő rendszerek kialakítása
– válogatók létesítése |
Vállalkozói szféra
Termelők
Hatóságok
Önkormányzatok |
2005. dec. 31. |
1.250–1.500 |
Komposztáló, biogáz-előállító és bioenergia hasznosító telepek létesítése |
Vállalkozói szféra
Termelők
Hatóságok
Önkormányzatok |
2005. dec. 31. |
1.000–2.000 |
A mezőgazdaságban keletkező környezetszennyező technológiák megszüntetése (hígtrágya tárolók)
– a meglévő tárolók felülvizsgálata
– műszakilag megfelelő, korszerű tárolók létrehozása
– bioenergia hasznosító telepek kialakítása |
Termelők,
Vállalkozók
Hatóság |
2008-ig
folyamatos |
500–1.000 |
VII/2. táblázat: A települési szilárd hulladékok cselekvési programja
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség
(M Ft) |
A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése
– tudatformálás, ismeretterjesztés
– hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata
– termékdíjas és betétdíjas rendszer alkalmazása
– gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése |
Lakosság
Önkormányzatok
Vállalkozók
Hatóság
Minisztérium
Országos hatáskörű szervek
Civil szervezetek
Kulturális intézmények |
2008-ig
folyamatos |
20–25 |
Hulladékban rejlő erőforrás hasznosítása
– begyűjtő hálózat kiépítése
– szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével |
Lakosság
Önkormányzatok
Hatóságok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltató szervezetek |
2005. dec. 31. (lakosság
40%-ának
bevonásával)
2008. dec. 31.
(lakosság
60%-ának
bevonásával) |
2.000–3.000 |
Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig (ISPA projectek)
– hulladékudvarok, átrakóállomások, gyűjtőszigetek, válogatótelepek |
Lakosság
Önkormányzatok
Hatóságok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltató szervezetek |
2008-ig
folyamatos |
1.000–2.000 |
Korszerű regionális hulladékártalmatlanító kialakítása
– felülvizsgálatok elvégzése
– a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása
– regionális igényeket kielégítő lerakók kialakítása komplex rendszereken belül
– 1 db települési hulladékégető kialakításának előkészítése |
Önkormányzatok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltató szervezetek
Hatóság
Vállalkozók |
2005–2008. |
20.000–25.000
+ égető tervezése: 500 |
A települési hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat csökkenteni kell
– zöld hulladékok és egyéb szervesanyagtartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, komposztáló kapacitások kiépítése
– szárazstabilizálási eljárás
– előkomposztálás
– laboratóriumok felkészítése, fejlesztése a hulladékanalízisre, valamint a hulladék összetétel vizsgálati módszerének országos szinten történő egységesítése
– hulladékkezelési díjak mint gazdasági szabályozók is működjenek |
Lakosság
Önkormányzatok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltató szervezetek
Hatóság
Vállalkozók
Minisztériumok
Laboratóriumok |
biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat
– 2004. július 1. napjáig 75%-ra,
– 2007. július 1. napjáig 50%-ra,
kell csökkenteni (1995-ös állapothoz képest) |
2.500–3.000 |
VII/3. táblázat: A települési folyékony hulladékok cselekvési programja
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség
(M Ft) |
Csatornahálózat kialakítása
– a meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése
– a rákötési arány növelése |
Lakosság
Önkormányzat
Hatóság |
2008-ig
folyamatos |
180–200 |
– Szennyvíztisztítók kapacitás bővítése, szennyvíztisztítók építése
– Természet közeli szennyvíztisztítási technológiák megvalósítása |
Önkormányzatok
Vállalkozók
Hatóság |
2008-ig
folyamatos |
50–60 |
Környezet veszélyeztetésének csökkentése
– felülvizsgálatok elvégzése
– környezetvédelmi szempontból nem megfelelő ártalmatlanító telepek bezárása vagy korszerűsítése |
Önkormányzatok
Vállalkozók
Hatóság |
2005. jún. 30. |
30–40 |
VII/4. táblázat: A szennyvíz iszapok cselekvési programja
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség
(M Ft) |
Iszapkezelési technológiák fejlesztése (víztelenítés) |
Hatóság
Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői |
2008-ig
folyamatos |
150 |
– A hasznosítást befolyásoló műszaki paraméterek szinten tartása
– Komposztálók létesítése |
Hatóság
Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői
Vállalkozók |
2008-ig
folyamatos |
150–200 |
Szennyvíziszap jelenlegi hasznosítás arányának szintentartása |
Önkormányzat
Hulladékkezelő szervezetek
Hatóság |
2008-ig
folyamatos |
10 |
VII/5. táblázat: Az építési és bontási hulladékok cselekvési programja
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség
(M Ft) |
– A szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata
– Hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok létesítése
– Mobil aprítóberendezések alkalmazásának elterjesztése
– Felhasználásuk felhagyott lerakók rekultiválására |
Országos hatáskörű szervek
Önkormányzatok
Vállalkozók
Hatóság |
2008-ig
folyamatos |
500–800 |
Inert hulladéklerakók kialakítása |
Lakosság
Vállalkozók
Közszolgálató szervezetek
Hatóság |
2005. dec. 31. |
700–800 |
Azbesztmentesítési program elvégzése |
Önkormányzatok
Lakosság
Hatóság
Vállalkozók |
2008-ig
folyamatos |
1.000–1.200 |
VII/6. táblázat: A veszélyes hulladékok cselekvési programja
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség
(M Ft) |
– Hulladékszegény technológiák alkalmazása
– Kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása |
Hulladék termelők
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
|
Meglévő hasznosító létesítmények kapacitásbővítése |
Hulladék termelők
Hulladék kezelők
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
400–600 |
Az ártalmatlanító létesítmények műszaki állapotának megőrzése, esetleg fejlesztése
Meglévő kapacitások ésszerű és gazdaságos kihasználása |
Hulladék termelők
Hulladék kezelők
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
50–100 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/7. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok cselekvési programja
Kiemelten
kezelendő
hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevők |
Határidő |
Becsült költség (M Ft) |
PCB és PCT tartamú hulladékok |
PCB/PCT tartalmú berendezések cseréje és azok ellenőrzése. |
PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
|
Hulladék-
olajok |
– Alkalmazott technológiák korszerűsítése
– Korszerűbb, hosszabb élettartamú olajok felhasználása |
Hulladék termelők
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
|
Hulladékolajok hasznosítási (energetikai és anyagában) arányának növelése
– A meglévő kapacitások kihasználásának növelése
– Begyűjtő rendszerek kiépítése (hulladékudvarok) |
Lakosság
Vállalkozók
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
160–180 |
Akkumulá-torok,
elemek |
– Begyűjtési rendszer korszerűsítése
– A forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése
– Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése |
Lakosság
Vállalkozók (gyártók, forgalmazók)
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
60–70 |
Gumi
hulladék |
– Begyűjtő rendszer kialakítása (hulladékudvarok kialakítása)
– Hasznosító kapacitás kiépítése |
Lakosság
Vállalkozók
Hatóságok |
2003. júl. 1. |
|
Kiselejtezett gépjárművek |
– Begyűjtő rendszer kialakítása
– Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése
– Korszerű autóbontó kialakítása, a
85 tömeg%-os hasznosítási arány elérése érdekében |
Lakosság
Vállalkozások (autógyártók és forgalmazók, autóbontók)
Hatóságok |
2006. jan. 1. |
600–650 |
Elektronikai hulladékok |
– Begyűjtési rendszer korszerűsítése
– Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése
– Hasznosítási kapacitás kiépítése a hulladékok 60–80%-ának hasznosítása érdekében |
Lakosság
Vállalkozások (gyártók, forgalmazók, szervizek, hulladékkezelők)
Hatóságok |
2005. dec. 31. |
|
Egészség-
ügyi hulladék |
– A magánorvosi szektorban és a lakosságnál található hulladékok begyűjtésének megszervezése
– A meglévő égetők műszaki vizsgálata
– Új égető kapacitása kialakítása
– Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése |
Lakosság
Egészségügyi ellátást biztosító szektor
Hatóságok |
2005. júl. 30. (égetők alkal-
massá tétele az új égetési jogszabály-
nak)
2008-ig folyamatosan |
900–1.000 |
Állati eredetű hulladék |
– Korszerű regionális begyűjtő rendszerek kiépítése, hulladékudvarok kialakításával, begyűjtő járatok megszervezésével
– Dögkutak bezárása
– Komposztálási kapacitás kihasználása, fejlesztése |
Lakosság
Önkormányzat
ATEV
Hatóságok
Termelők |
2005. dec. 31. (dögkutak bezárása)
2008-ig
folyamatos |
400–500 |
Növényvédő szer és csomagolásaik |
– Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése
– Lakosság megfelelő tájékoztatása
– Begyűjtő rendszerek kialakítása |
Lakosság
Vállalkozók
Termelők
Hatóságok
Civil szervezetek |
2008-ig
folyamatos |
|
Csomagolási hulladék |
– Begyűjtő hálózat kiépítése
– Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével |
Lakosság
Önkormányzatok
Hatóságok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltató szervezetek |
2005. dec. 31. (lakosság 40%-ának bevonásával)
2008. dec. 31. (lakosság 60%-ának bevonásával) |
Beépítve a települési szilárd hulladék-kezelési programba |
VII/8. táblázat: A cselekvési programok költségei
Hulladék |
Becsült fejlesztési költség
Millió Ft |
Ipari, mezőgazdasági és egyéb termelési hulladék |
4.000–6.000 |
Települési szilárd hulladék kezelés |
26.000–33.000 |
Települési folyékony hulladék kezelés |
260–300 |
Szennyvíziszapok |
310–360 |
Inert hulladékok |
2.200–2.800 |
Építési, bontási hulladék kezelés |
1.200–1.600 |
Azbeszt program |
1.000–1.200 |
Veszélyes hulladékok |
450–700 |
Kiemelt anyag és hulladékáramok |
2.420–2.900 |
A cselekvési program becsült teljes költsége a Nyugat-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003–2008. tervidőszakban 38–49 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
2. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
Tervezési szint: Közép-dunántúli Statisztikai Régió
(Fejér megye, Veszprém megye és Komárom-Esztergom megye)
Készítette: Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
A tervezés báziséve: 2001
II. fejezet: A Közép-dunántúli Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* |
2.097.900 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** |
1.059.620 |
Települési szilárd hulladékok |
543.000 |
Települési folyékony hulladékok |
535.168 |
Kommunális szennyvíziszap |
124.526 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
468.845 |
Összesen |
4.829.059 |
* Ebből erőművi salak és pernye 1.110.454 t/év és nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.
** Ebből a keletkező szervestrágya mennyisége 866.282 t/év.
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok |
8.771 |
Gépipari hulladékok |
11.368 |
Alumíniumipari hulladékok |
710.844 |
Egyéb ágazati hulladékok |
1.166.085 |
Összesen |
1.897.068 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régió összesen
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
1 |
Hulladékolajok |
10.635 |
Akkumulátorok és elemek |
398 |
Elektronikai hulladékok* |
10 |
Kiselejtezett gépjárművek |
2.385 |
Egészségügyi hulladékok |
633 |
Állati eredetű hulladékok |
19.877 |
Azbeszt |
161 |
Növényvédőszer-hulladékok és csomagoló eszközeik |
378 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
77.020 |
Biomassza |
1.045.308 |
Gumihulladék |
7.201 |
II/2. Felhalmozott hulladék
Felhalmozott hulladék a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakó helyeken, sok esetben környezetvédelmi működési vagy vízjogi engedély alapján elhelyezett hulladékmennyiség, amelyek kezelését a régióban tervezni kell.
II/4. táblázat: A felhalmozott nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* |
64.000.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
Települési szilárd hulladékok |
0 |
Települési folyékony hulladékok** |
3.000 |
Kommunális szennyvíziszap |
0 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
n.a. |
Összesen |
64.003.000 |
* Becsült adat, ebből erőművi salak és pernye 53.676.520 t. A meddőhányók adatait nem tartalmazza.
II/5. táblázat: A felhalmozott veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t) |
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok* |
179.000 |
Gépipari hulladékok |
0 |
Alumíniumipari hulladékok |
49.543.210 |
Egyéb ágazati hulladékok |
1.187.055 |
Összesen |
50.909.265 |
* Ipari szennyvíztisztítási és egyéb tisztítási technológiákból származó iszapok mennyiségét is tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékok körébe tartozó, a dögkutakban lévő állati tetem becsült mennyisége: 4.500 t, a felhalmozott növényvédőszerek becsült mennyisége 200–300 t. A tervezési területen felhalmozott gumihulladék mennyisége 430 t.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
II/6. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított (t/év) |
Régióból kiszállított (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
350.155 |
2.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Települési szilárd hulladékok |
76.615 |
11.296 |
Települési folyékony hulladékok |
0 |
0 |
Kommunális szennyvíziszapok |
0 |
0 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
7.396 |
6.990 |
Összesen |
434.166 |
20.286 |
II/7. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított* (t/év) |
Régióból kiszállított (t) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
12.905 |
391 |
Gépipari hulladékok |
15.000 |
9.384 |
Alumíniumipari hulladékok |
0 |
2.090 |
Egyéb ágazati hulladékok |
45.202 |
11.548 |
Összesen |
73.107 |
23.413 |
* A fenti adatok tájékoztató jellegűek, mivel
– az 50 nagy termelő felmérése során nem minden esetben kaptunk adatot a hulladékkezelés helyére vonatkozóan,
– a hulladékkezelők sem adtak minden esetben a kezelt hulladék régiós eredetére információt,
– módosító hatású az előkezelést végző vállalkozások tevékenysége.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/8. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régióba beszállított*
(t/év) |
Régióból kiszállított*
(t/év) |
Veszélyes
hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
0 |
0 |
Hulladékolajok |
1.450 |
1.391 |
Akkumulátorok, elemek |
0 |
398 |
Elektronikai hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
42 |
n.a. |
Egészségügyi hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Állati eredetű hulladékok |
n.a. |
7.500 |
Növényvédőszer-hulladékok és csomagolóeszközeik |
55 |
0 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
21.100 |
n.a. |
Biomassza |
n.a. |
n.a. |
Gumihulladék |
n.a. |
n.a. |
* Műszaki becslés alapján.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
II/9. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
38 |
***795.373 |
0 |
105 |
|
n.a. |
|
n.a. |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** |
55 |
587.314 |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a. |
Települési szilárd hulladékok |
1 |
4.924 |
0 |
0 |
99 |
538.076 |
0 |
0 |
Települési folyékony hulladékok |
31 |
163.422 |
|
0 |
0 |
n.a. |
69 |
371.746 |
Kommunális szennyvíziszapok |
60 |
75.242 |
0 |
0 |
40 |
49.284 |
0 |
0 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
19 |
88.657 |
0 |
0 |
34 |
159.070 |
|
n.a. |
Összesen: |
|
1.714.932 |
|
105 |
|
746.430 |
|
371.746 |
* |
Anyagában történő hasznosítás. |
** |
Megbízható adatszolgáltatás alapján. |
*** |
GKM adatain alapul. |
II/10. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt*** |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
37 |
3.210 |
19 |
1.631 |
24 |
2.081 |
|
|
Gépipari hulladékok |
6 |
715 |
8 |
941 |
74 |
8441 |
|
|
Alumíniumipari hulladékok vörösiszappal |
2 |
14.090 |
0 |
0 |
98 |
699.722 |
|
|
Alumíniumipari hulladékok vörösiszap nélkül |
72 |
14.090 |
|
|
|
|
|
|
Egyéb ágazati hulladékok erőművi salakkal és pernyével |
10 |
120.099 |
0 |
1.281 |
82 |
950.504 |
|
|
Összesen |
|
138.114 |
|
3.853 |
|
1.660.748 |
|
94.353 |
* |
Anyagában történő hasznosítás. |
** |
Vörösiszappal számított mennyiség. |
*** |
Az 50 nagy termelő felmérése során nem volt teljes körű az adatszolgáltatás a hulladék kezelésére vonatkozóan. 94.353 tonna veszélyes hulladék kezeléséről nem nyilatkoztak. Ezen hulladékok mennyisége az „Egyéb módon kezelt” hulladékok oszlopában összesítő adattal szerepel. |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/11. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
3M09651_12
Kiemelt hulladékáram |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
|
n.a. |
|
0 |
|
n.a |
|
n.a |
Hulladékolajok |
91 |
9.677 |
9 |
957 |
|
n.a |
|
|
Akkumulátorok, elemek |
90 |
358 |
0 |
0 |
10 |
39 |
|
|
Elektronikai hulladékok |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a |
Kiselejtezett gépjárművek |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a |
Egészségügyi |
0 |
0 |
95 |
601 |
5 |
32 |
|
|
Állati eredetű |
46 |
9.198 |
18 |
3.692 |
28 |
5.519 |
|
n.a |
Növényvédőszer és
csomagoló eszközeik |
0 |
0 |
100 |
378 |
|
n.a. |
|
n.a |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
42 |
41.333 |
|
n.a. |
22 |
8.557 |
|
n.a |
Biomassza** |
100 |
|
|
n.a. |
|
n.a |
|
n.a |
Gumihulladék |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a. |
|
n.a |
* Anyagában történő hasznosítás.
** Megbízható adatokkal alátámasztva 18.300 tonna hasznosul. A hulladék jellege miatt feltételezhető a 100%-os hasznosítás.
III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmény nincs.
IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében külön jogszabályban foglaltak alapján hulladéklerakó építésére nincs lehetőség.
V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Gyűjtési körzetek, a települési szilárd hulladékokat kivéve nincsenek.
A települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldott. A begyűjtést 18 jelentősebb közszolgáltató és 8 kisebb vállalkozás végzi.
A begyűjtést 101 db gépjármű végzi a tervezési területen, melyek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat 58 db konténeres gyűjtőjármű szállítja el.
A hulladék begyűjtése a fő közszolgáltatók esetében viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik. A jelenleg használatban lévő gépjárműparkot az elkövetkező 3–6 éves időszakon belül azonban le kell cserélni, mert ezekkel a gépjárművekkel, célgépekkel ezt az időszakot követően már csak lényegesen drágábban lenne üzemeltethető a hulladékbegyűjtési tevékenység.
A települési folyékony hulladékok egy részét, 329.678 m3/év mennyiséget a közcsatorna-hálózat kijelölt pontjain vagy szennyvíztisztító műtárgyakban helyezik el, így települési szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülnek.
Inert hulladékok esetében a gyűjtési körzetek a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek nem logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzetek. A közszolgáltatók mellett jelentős még az építési, bontási hulladékok különféle vállalkozási formákban történő begyűjtése, különösen az építési, bontási fémhulladékok területén.
A veszélyes hulladékokra kialakult gyűjtési körzet nincs. A begyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 15 db. A kiadott begyűjtési engedélyek alapján a vállalkozások több hulladéktípust gyűjthetnek.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A régióban a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ezek a teljesség igénye nélkül az OMV, Agip, Mol, JET, BP, Aral, Total, Shell által működtetett rendszerek. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladékolajat régión kívüli szervezet szállítja el. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajokkal azonos mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól.
Az akkumulátorok begyűjtésére 9 vállalkozásnak van engedélye, kapacitásuk Fejér és Veszprém megyében 16.961 tonna. Az összegyűjtött akkumulátorokat export engedéllyel rendelkező szervezet külföldre szállítja hasznosításra.
Bizonyos fajtájú csomagolási hulladékokra rendszergazda hálózat működik. A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír-, fém-, műanyag- és üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokra működik rendszergazdai hálózat.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régióban 89 db kezelési engedély van érvényben és 8 db engedélyezési eljárás van folyamatban. A kezelési engedélyek általánosságban alumínium, vas és acél hulladék, valamint ipari papírhulladék feldolgozásra, hasznosításra, vonatkoznak.
A régió jelentősebb, engedélyezett hulladékfeldolgozással is foglalkozó vállalkozásai:
– Dunaferr Rt. |
acél és vas hulladékok |
kapacitása: |
600.000 t/év |
– Mal Rt. |
alumínium hulladékok |
kapacitása: |
3.000 t/év |
– Alero Kft. |
alumínium hulladékok |
kapacitása: |
6.600 t/év |
– ALCOA-KÖFÉM Kft. |
alumínium hulladékok |
kapacitása: |
12.000 t/év |
– Dunapack Rt. |
papírhulladékok |
kapacitása: |
250.000 t/év |
– Fűzfői Papíripari Rt. |
papírhulladék |
kapacitása: |
30.000 t/év |
Települési szilárd hulladékok: A gyűjtés és a hulladék előkezelés eszközei részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest kevés.
V/1. táblázat: Települési szelektív hulladék kezelői kapacitások bemutatása
Körzetközpont |
Válogatómű
(t/év) |
Csarnok
(m2) |
Önálló bálázó
(t/h) |
Komposztáló telep (db) |
Adony |
– |
– |
0,8 |
|
Ajka |
|
250 |
– |
|
Balatonfüred |
– |
200 |
van |
|
Dunaújváros |
– |
– |
2 |
|
Esztergom* |
– |
160 |
– |
|
Oroszlány |
– |
138 |
1 |
1 |
Pápa |
– |
40 |
– |
|
Polgárdi |
– |
24 |
0,4 |
1 |
Sárbogárd |
– |
100 |
0,4 |
|
Székesfehérvár |
4.000 |
830 |
2* 0,4 |
1 |
Tatabánya |
4.000 |
van |
van |
1 |
Veszprém |
4.000 |
– |
van |
|
Összesen: |
12.000 |
1.542 |
6,4 |
4 |
* Válogatómű engedélyezés alatt áll.
A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. Veszprém megyében néhány éves időtartamon belül már nem képesek befogadni a térségben keletkező lakossági hulladékot, tehát fejlesztés szükséges. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók térfogata – megfelelő fejlesztéssel, előkezelési és hasznosítási módok beiktatásával – a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve 20–30 évre elegendő, változatlan kezelési technológia mellett a lerakók pár éven belül (7–9 év) feltelnek. Az üzemelő lerakók közül 7 db rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel.
Települési folyékony hulladékok fogadása jelenleg a szennyvíztisztító telepeken történik. A rendelkezésre álló kapacitás nem teljesen kihasznált. A szennyvíztisztító telepeken az előkezelés módja meszes előkezelés, előkezelés nélküli beeresztés a tisztítási technológiákba és a sűrítő műtárgyakba történő bevezetés, illetve 163.122 m3/év mennyiséget a mezőgazdasági és erdőgazdasági területeken helyeznek el.
Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok kezelésének, illetve hasznosításának módja a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás vagy közvetlen injektálásos elhelyezés mezőgazdasági területeken. A rendelkezésre álló kezelői kapacitások elégségesek, 88.492 t/év mennyiség kerül hasznosításra.
Megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.
V/2. táblázat: Kezelői engedélyek száma a régióban
Kezelés típusa |
Kezelői engedélyek száma (db) |
Begyűjtés |
15 |
Előkezelés |
29 |
Lerakás |
8 |
Égetés |
10 |
Komposztálás |
9 |
Hasznosítás |
21 |
Összesen |
92 |
Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása.
A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok kezelésének legelterjedtebb módja az égetéssel történő ártalmatlanítás, nem kellően széles körben alkalmazott eljárás a hasznosítás.
A gépipari veszélyes hulladékok kezelésének módjai: a lerakással és az égetéssel történő ártalmatlanítás. Az iparágban nagy mennyiségben keletkező fáradt olajok anyagában történő hasznosítását jellemzően a régión kívül található olajfinomítókban végzik.
Az alumíniumipar és azon belül a timföldgyártás nagy mennyiségben keletkező veszélyes hulladékát a vörösiszapot Ajka és Almásfüzitő térségében lerakással ártalmatlanítják.
Veszélyes hulladékok égetésére rendelkezésre álló kapacitás 52.000 tonna/év a régió várhatóan hosszabb távon fennmaradó és számottevő kapacitással rendelkező égetőiben. Ezek a Nitrokémia RT, az ONYX Kft., a Petró és Petró Kft., a Hunstman RT. és az ALCOA-Köfém Kft. égetői.
A veszélyes hulladékok lerakására a Vertikál Rt.-nél, a Dunaferr Ferromark Kft-nél. és a Terszol Szövetkezetnél mintegy 71.000 tonna szabad kapacitás van. Bővítés után a fenti lerakóknál a kapacitás a jelenleg érvényben lévő engedélyek alapján további 93.000 tonna lesz.
A veszélyes hulladékok komposztálására is alkalmas telepek összes kapacitása évi 172.500 tonna.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezik az ONYX Kft., Dorog és a Nitrokémia Rt., Balatonfűzfő.
A régióban hulladékolaj feldolgozást, hasznosítást nem végeznek, a keletkező hulladékolaj egy kis részét az égetőkben ártalmatlanítják.
A begyűjtött akkumulátorok és elemek részben az Aszód-Galgamácsai (régión kívüli) veszélyes hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra vagy az akkumulátorokat külföldre szállítják hasznosításra.
A használaton kívüli elektronikai hulladékok kezelése a régióban nem megoldott. Sem a szervezett begyűjtés, sem a kezelés rendszere nincs kialakítva.
A kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkozó vállalkozások 1.590 db gépkocsi bontást jelentettek 2002. évben, a rendelkezésre álló kapacitás 38.000 tonna, azonban a bontó telepek nem EU konformak.
Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően égetéssel történik.
Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása a régióban égetéssel, komposztálással vagy lerakással történik. Az állati eredetű hulladékok esetében meghatározó lesz a Mátyásdombi ATEV telep 100.000 tonnás feldolgozó kapacitása.
A régióban keletkező lejárt szavatosságú növényvédőszerek és a növényvédőszerrel szennyezett göngyölegek ártalmatlanítása égetéssel történik.
Csomagolási hulladékok: a papír és fém hulladék kezelése megoldott, a műanyag, üveg és vegyes kompozit csomagolóanyagok tekintetében kezelői kapacitás nem áll rendelkezésre.
VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: 2005. évre 10%-os (1.888.110 t), míg 2008-as évre további 5%-os csökkenés (1.783.215 t).
Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok: A hígtrágya csökkentés célkitűzései teljesítésével az összes hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan 5%-kal csökkenjen, ami évi 1.006.639 t hulladékot jelent.
Települési szilárd hulladékok: Cél a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése az alábbiak szerint:
– 2004. július 1. napjáig |
75%-ra |
– 2007. július 1. napjáig |
50%-ra |
– 2014. július 1. napjáig |
35%-ra. |
A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége 173.760 t/év. A csökkentési kötelezettség teljesítése értelmében
– 2004. július 1-jéig: |
43.440 t-val, |
– 2007. július 1-jéig: |
86.880 t-val kell a jelenlegihez képest csökkenteni a biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét. |
Települési folyékony hulladékok: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog, a 2001-ben keletkezett 535.168 t mennyiséghez képest.
Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével az inert hulladék mennyiségének csökkentése.
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható mennyiség (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
– 2005-re csökkentés
– 2008-ra további csökkentés |
–10
–5 |
1.888.110
1.783.215 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem
veszélyes hulladékok |
– 2008-ra csökkentés |
–5 |
1.006.639 |
Települési szilárd hulladékok |
Lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalom csökkentése
– 2004. július 1. napjáig 75%-ra
– 2007. július 1. napjáig 50%-ra |
–25
–50 |
499.560
456.120 |
Települési folyékony hulladékok |
– 2005-re csökkenés
– 2008-ra további csökkenés |
–30–35
–30–35 |
366.194
178.547 |
Kommunális szennyvíziszapok |
– 2005-re növekedés
– 2008-ra növekedés |
+40–50
+70–80 |
181.205
217.208 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
– 2005-re növekedés
– 2008-ra további növekedés |
+4–8
+4–8 |
496.975
515.728 |
Ösztönözni kell a képződés megelőzését, a veszélyesség csökkentését, a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását.
Csökkenést kell elérni a vegyipari termelésből származó hulladékok esetében.
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható mennyiség
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
– csökkenés 2005-ig
– változatlan 2008-ig |
–20 |
7.020
7.020 |
Gépipari hulladékok |
– csökkenés 2005-ig
– csökkenés 2008-ig |
–10
–5 |
10.230
9.680 |
Alumíniumipari hulladékok vörösiszap nélkül |
– változatlan |
|
20.580 |
Alumuniumipari – vörösiszap |
– változatlan |
|
600.000 |
Egyéb ágazati hulladékok |
– növekedés 2005-ig
– további növekedés 2008-ig |
+3
+2 |
148.970
151.369 |
Régió összesen vörösiszap nélkül |
– növekedés 2005-ig
– 1%-os növekedés 2008-ig |
+1
+1 |
186.800
188.650 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A csomagolási hulladékok terén csökkenés nem prognosztizálható.
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Veszélyes hulladék |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
– 30-szoros növekedés 2005-ig
– 50-szeres növekedés 2008-ig |
|
30
50 |
Hulladékolajok |
– növekedés 2005-ig
– további növekedés 2008-ig |
+10
+10 |
11.700
12.760 |
Akkumulátorok, elemek |
– növekedés 2005-ig
– további növekedés 2008-ig |
+5
+5 |
418
438 |
Elektronikai hulladékok |
– növekedés 2005-ig
– összesen 10-szeres növekedés 2008-ig |
+100 |
20
100 |
Kiselejtezett gépjárművek |
– 150%-os növekedés 2005-ig
– illetve további 90%-os növekedés
2008-ig |
+150
+90 |
6.000
8.100 |
Egészségügyi hulladékok |
– növekedés 2005-ig
– további növekedés 2008-ig |
+10
+5 |
696
728 |
Állati eredetű hulladékok |
– növekedés 2005-ig
– további növekedés 2008-ig |
+1
+1 |
20.076
20.274 |
Növényvédőszer és csomagoló eszközeik |
– csökkenés 2005-ig
– változatlan 2008-ig |
–8 |
350
350 |
Nem veszélyes hulladék |
Csomagolási hulladékok |
– növekedés 2005-ig
– további növekedés 2008-ig |
+26
+5 |
97.045
100.900 |
Biomassza |
– változatlan |
|
1.045.308 |
Gumihulladék |
– változatlan |
|
7200 |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Hasznosítási célkitűzés a keletkező összes hulladékmennyiségre vetítve 2005-re 50%-os, 2008-ra további 10%-os hasznosítási arány növekedés elérése az alábbi hulladékok tekintetében:
– erőművi és kohászati salakok
– építőanyag célú bányászati kitermelésnél keletkező hulladékok
– fafeldolgozó és bútorgyártási hulladékok
– fém, papír, üveg, műanyag hulladékok
– építési, bontási és egyéb inert hulladékok.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Célkitűzés 2005-re a keletkező hulladék 75%-os, 2008-ra pedig a 90%-os hasznosítási arány elérése.
Települési szilárd hulladékok: A települési szilárd hulladék hasznosítási célkitűzései:
1. Szelektíven gyűjtött hulladékok anyagában történő hasznosítása 2008-ig 15%, másodnyersanyagként történő (komposzt és termikus tüzelőanyag) hasznosítás 2008-ig 35%.
A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, a tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevonandó lakosság számának alakulása:
2. Csökkenteni kell a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát az alábbiak szerint:
2004. július 1. napjáig 75%-ra
2007. július 1. napjáig 50%-ra
2014. július 1. napjáig 35%-ra.
Növelni kell a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását.
3. Energetikai célú hasznosítás: hulladékégető-mű tervezése a tervezési területen.
4. A hulladékkezelő telepeken a vegyes hulladék komposztálása aerob körülmények között, a nem komposztálható hulladékok lerakása vagy energetikai célú hasznosítása.
Kommunális szennyvíziszapok: A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig.
VI/4. táblázat: A nem veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
Hulladék |
Hasznosítási cél |
% |
Mennyiség
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
– 2005-re 50%-os hasznosítás
– 2008-ra további 10%-os hasznosítás |
50
10 |
1.048.950
1.258.740 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
– 2005-re 75%-os hasznosítás
– 2008-ra további 15%-os hasznosítás |
75
15 |
794.715
953.658 |
Települési szilárd hulladékok |
– Szelektíven gyűjtött, anyagában történő hasznosítás 2008-ig 15%
– Másodnyersanyagként történő hasznosítás 2008-ig 35% |
15
35 |
81.450
190.050
Összesen: 271.500 |
Települési folyékony hulladékok |
– |
|
– |
Kommunális szennyvíziszapok* |
– 2008-ig 55%-os hasznosítás |
55 |
119.464 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
– 2008-ra 50%-os hasznosítás |
50 |
234.422 |
* A 2008-ra prognosztizált mennyiségre vetített hasznosítási arány.
Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt. A kohászati iparágon belül a hasznosított veszélyes hulladékok mennyiségét számottevően növelni kell. A vegyipari eredetű oldószer tartalmú hulladékok hasznosítását fokozni kell.
VI/5. táblázat: A veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
Hulladék |
Hasznosítási cél |
% |
Mennyiség
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
– 2005-re 20%-os hasznosítás
– 2008-ra további 10%-os hasznosítás |
20
10 |
1.750
2.630 |
Gépipari hulladékok |
– 2005-re 20%-os hasznosítás
– 2008-ra további 10%-os hasznosítás |
20
10 |
2.280
3.410 |
Alumíniumipari hulladékok |
– változatlan |
|
14.090 |
Egyéb ágazati hulladékok |
– 2005-re 20%-os hasznosítás
– 2008-ra további 10%-os hasznosítás |
20
10 |
13.400
16.620 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékokra vonatkozóan a hasznosítási célok:
– Hulladékolajok: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, a regenerálás arányának növelése.
– Akkumulátorok, elemek: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.
– Elektronikai hulladékok: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.
– Kiselejtezett gépjárművek: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.
– Állati eredetű hulladékok: Hasznosítás arányának fokozása.
– Növényvédőszer hulladékok és csomagoló eszközeik: Gyűjtő hálózat kialakítása, hasznosítás mértékének fokozása.
A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazda-hálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés).
1. Az 50%-os hasznosítási arány elérése 2005-re.
2. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.
VI/6. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok hasznosítási céljai
Hulladék
típus |
Kiemelt hulladékáram |
Hasznosítási cél |
% |
Mennyiség
(t/év) |
Veszélyes
hulladékok |
Hulladékolajok |
Változatlan |
|
9.680 |
Akkumulátorok, elemek |
Változatlan |
|
360 |
Elektronikai hulladékok* |
2008-ig |
20 |
20 |
Kiselejtezett gépjárművek* |
2008-ig |
50 |
180 |
Egészségügyi hulladékok |
2008-ig |
20 |
130 |
Állati eredetű hulladékok |
Változatlan |
|
9.500 |
Növényvédőszer és csomagoló eszközeik |
2008-ig |
50 |
190 |
Nem veszélyes
hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
2005-ig |
50 |
38.510 |
Biomassza** |
2008-ig |
90 |
940.777 |
Gumihulladék |
2008-ig |
70 |
5.041 |
* A bontás után keletkező veszélyes hulladék mennyiségre megadva.
** A 2008-ra prognosztizált képződő hulladékmennyiségre kalkulálva.
VI/3. Kapacitás növekedés
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Cél a hasznosítás kapacitásnövelése.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Évi 60.000 tonna hulladékot komposztáló telep létrehozása.
Települési szilárd hulladékok:
1. A szelektív gyűjtés létesítményeinek fejlesztése és kiterjesztése lehetőleg a régió lakosságának teljes egészére.
2. Szállítási rendszerek fejlesztése szelektíven gyűjtött hulladékokra.
3. Előkezelt hulladékból égethető másodnyersanyag előállítása, technológiai fejlesztés évi 100.000 t kapacitásra.
4. Energetikai célú hasznosítás. A másodnyersanyagként előállított 100.000 t/év tüzelőanyag elégetésével villamos energia és hő előállítása.
5. A zöldhulladék komposztálására megfelelő kapacitások kiépítése.
6. A települési szilárd hulladék csomagolóanyag frakciójának anyagában történő hasznosítása.
Települési folyékony hulladékok: A csatornahálózatok és a szennyvíztisztítótelepek tervezése, építése, bővítése során gondoskodni kell a folyékony települési hulladékokat fogadó pontok kialakításáról.
Kommunális szennyvíziszapok: A vizsgált régióban a (telepen kezelt vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok kezelésére mező-, erdőgazdasági hasznosítási területeket kell biztosítani. A kiépítendő komposztáló kapacitást a jelenlegi és a 2008-ban várhatóan keletkező mennyiség különbségére kell kiépíteni.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése – ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása – a beszállított mennyiség újrahasznosíthatóvá tétele érdekében.
VI/7. táblázat: Kapacitás növelési célok a nem veszélyes hulladékok esetében
Hulladék |
Kapacitás növelés |
Mennyiség (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
– Felülvizsgálat adatai alapján lehet mennyiségi célt meghatározni |
|
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
– 2008-ra hulladék komposztáló kapacitás létesítése |
60.000 |
Települési szilárd hulladékok |
– Szelektív gyűjtési és válogatóművi kapacitás fejlesztése 2008-ig
– Szállítási rendszerek fejlesztése
– Másodnyersanyag előállításához szükséges kapacitás bővítés 2008-ig
– Energetikai célú hasznosítás
– Lerakótér bővítés 2008-ig |
76.017
76.017
190.050
100.000
350.000 |
Települési folyékony hulladékok |
– |
– |
Kommunális szennyvíziszapok* |
– Komposztáló telep bővítés 2008-ig |
92.682 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
– Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése
– Hulladékhasznosító művek építése |
468.845
145.765 |
A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladéklerakót.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az akkumulátorok feldolgozása jelenleg külföldön történik, a hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósításához meg kell oldani a visszagyűjtött akkumulátorok hazai feldolgozását és hasznosítását. A hasznosítás során a bontott termékekből arányaiban kis mennyiségű veszélyes hulladék keletkezés várható, ugyanakkor nagy mennyiségben fog keletkezni anyagában hasznosítható „melléktermék”. A bontás során keletkező hulladékok egy részét hulladék égetőműben energiatermelésre lehet felhasználni.
Csomagolási hulladékok esetében az acél, alumínium és papír kivételével valamennyi csomagolóanyag típusra 100%-os feldolgozói kapacitásnövekedés (kiépítés).
A biomassza feldolgozói kapacitás külön fejlesztés nem indokolt. A kistermelői gyümölcs és szőlő kultúrákban, továbbá a parkfenntartásban keletkező biomassza komposztálással történő hasznosítását kell megoldani.
A gumihasznosítási kapacitások országosan rendelkezésre állnak.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítés elvégzése, felszámolása kizárólag állapotfelmeréssel, illetve felülvizsgálati eljárás során határozható meg.
A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén az iszaptárolókban elhelyezett hulladékok mennyiségét fel kell mérni és meg kell vizsgálni a kezelési lehetőségeket.
Települési szilárd hulladékok: A régióban működő lerakók közül 2 regionális jelentőségű lerakó fejlesztése lehetséges. Azon lerakók esetében, amelyek műszaki védelme nem felel meg a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben foglaltaknak és a jelenleg tervezett hulladékgazdálkodási projektek nem valósulnak meg és így az üzemeltetésüket továbbra is fenn kell tartani, ott a megfelelő felülvizsgálatok után a műszaki védelem kiépítése szükséges. A lerakókra előírt műszaki beavatkozások meghatározása a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások befejezése után lehetséges.
A Landfill Projekt alapján 299 környezetvédelmileg nem megfelelő vagy nem kellő kapacitással rendelkező lerakó rekultiválása vagy felszámolása, 2008-ig a nagy és közepes környezeti kockázatú lerakókra kell elvégezni a szükséges beavatkozásokat.
Települési folyékony hulladékok: A régióban Badacsonytomaj, Balatonkenese-Mámatető, Martonvásár, Balatonakali, Enying-Mátyáspuszta, Lajoskomárom folyékony hulladékleürítő helyek folyamatban lévő felülvizsgálata után a rekultiváció vagy kármentesítés végrehajtása.
Kommunális szennyvíziszapok: A térségben illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő szennyvíziszaptároló, kezelő és lerakó létesítmények nincsenek.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A környezetvédelmileg nem megfelelő vagy illegális hulladéklerakók felszámolása szorosan kapcsolódik a kommunális hulladéklerakók felszámolásához, tekintettel a kommunális és inert hulladékok lerakási gyakorlatára, tehát a felszámolási, rekultiválási célok a települési szilárd hulladékok céljaival egyeznek meg.
Az illegális, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók felszámolását a vizsgált régióban folyamatosan el kell végezni:
– A vörösiszap tárolók rekultiválását folyamatosan végezni kell.
– Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának környezetvédelmi szempontból nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját.
– Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható.
– Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíziszap ártalmatlanítását.
– Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörösiszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék.
– A Dunaújvárosi zagytér környezetszennyezését fel kell mérni és meg kell szűntetni.
– Az ismert egyéb felhalmozott hulladékok kezelési lehetőségét vizsgálni kell vagy az ártalmatlanítást, hasznosítást el kell végezni.
VI/8. táblázat: Célkitűzések prioritása a nem veszélyes hulladékok esetében
Hulladék |
Célkitűzés |
Prioritás |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
Technológia módosítása |
* |
Hasznosítás növelése |
|
Égetési kapacitás bővítése |
|
Anyagában történő hasznosítás fejlesztése |
* |
Egyéb feldolgozói kapacitás bővítés |
* |
Rekultiváció |
* |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
Technológia módosítása (hígtrágya kezelés) |
* |
Komposztálói kapacitás növelése |
* |
Települési szilárd hulladékok |
Szelektív gyűjtési és válogatóművi kapacitás fejlesztése |
* |
Szállítási rendszerek fejlesztése |
|
Másodnyersanyag előállításához szükséges kapacitás bővítés |
* |
Energetikai célú hasznosítás |
|
Lerakótér bővítés |
|
Rekultiváció |
* |
Települési folyékony hulladékok |
Rekultiváció |
* |
Kommunális szennyvíziszapok |
Komposztálói kapacitás növelése |
* |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése |
* |
Hulladékhasznosító művek építése |
|
* Kiemelt fontosságú prioritás.
VI/9. táblázat: Célkitűzések prioritása a veszélyes hulladékok esetében
Hulladék |
Célkitűzés |
Prioritás |
Alumíniumipari hulladékok |
Technológia módosítása |
* |
Egyéb, ipari szennyvíztisztítási hulladékok |
Technológia módosítása |
* |
Gépipari hulladékok |
Hasznosítás növelése
Égetési kapacitás rekonstrukciója |
|
Vegyipari hulladékok |
Égetési kapacitás rekonstrukciója |
* |
* Kiemelten kezelendő feladatok.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/10. táblázat: Célkitűzések prioritása a kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Célkitűzés |
Prioritás |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
A megfelelő alapadatbázis létrehozása |
* |
Hulladékolajok |
Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása
Regenerálás arányának növelése |
* |
Akkumulátorok, elemek |
Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása
Hazai hasznosítás kialakítása |
* |
Elektronikai hulladékok |
A megfelelő alapadatbázis létrehozása
Gyűjtő hálózat kialakítása
Hazai hasznosítás kialakítása |
*
*
* |
Kiselejtezett gépjárművek |
A megfelelő alapadatbázis létrehozása
Gyűjtő hálózat kialakítása
Hazai hasznosítás kialakítása |
*
*
* |
Egészségügyi hulladékok |
Hasznosítás arányának fokozása |
|
Állati eredetű hulladékok |
Gyűjtő hálózat kialakítása
Dögkutak felszámolása
Hasznosítás mértékének fokozása |
* |
Növényvédőszer és csomagoló eszközeik |
A megfelelő alapadatbázis létrehozása |
* |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
Anyagában történő hasznosítás növelése |
* |
Gumihulladék |
Feldolgozott hulladék értékesítése |
|
* Kiemelt fontosságú prioritás.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
A cselekvési programok legfontosabb összetevői az alábbiak:
– Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a hasznosíthatóság, illetve ártalmatlanítás szempontjai alapján.
– Az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás-képzés megvalósításának eszközeit és tervét ki kell dolgozni.
– A gazdálkodási tevékenységek ellenőrzésére és a hulladékokkal kapcsolatos adatok nyilvántartására, koordinálására intézménykorszerűsítés.
– A gyártói felelősség elvének érvényesítése és folyamatos ellenőrzése.
– Kutatási és fejlesztési tevékenységgel vizsgálni kell a termelési technológiák hulladék kibocsátás csökkentési, valamint a hulladékhasznosítási lehetőségeket.
– A hulladékok hasznosításával kapcsolatos kutatás-fejlesztési programokat, illetve azok eredményeit országosan át kell tekinteni és megvalósítani azok koordinációját.
– A csomagolási hulladékok képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét.
– Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat.
A módszertani fejlesztés régióra becsült költsége mindösszesen 1.590 millió Ft.
VII/1. táblázat: Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
Cél |
Cselekvési program |
Résztvevők |
Időzítés |
Becsült költség
(millió Ft) |
Hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása |
Hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási,
-szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni |
minisztériumok, termelők, hatóságok |
2004.
dec. 31. |
120 |
Megfelelő hulladék-
kezelési technológia
kiválasztása |
Hulladék összetétel vizsgálata |
termelők, termelői/köz-
szolgáltatói szektor |
folyama-
tosan
2008-ig |
300 |
Hasznosítási módszerek közzététele |
Hasznosítási módszerek összegyűjtése, rendszerezése, közzététele |
minisztériumok, termelők, hatóságok, önkormányzatok |
folyama-
tosan
2008-ig |
15 |
Ismeretterjesztés,
szemléletformálás |
Ismeretterjesztő anyagok készítése, összeállítása, publikációja, tájékoztató-lakossági fórumok szervezése, akciónapok szervezése |
önkormányzatok, hatóságok, kulturális intézmények termelők |
folyama-
tosan
2008-ig |
50 |
Kutatás és fejlesztés a hasznosítás elősegítésére |
Adott hulladéktípusokra költség hatékony hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, hulladék megelőzési csökkentési módszerek kifejlesztése |
termelők |
folyama-
tosan
2008-ig |
130 |
Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése |
Intézményfejlesztés, személyi állomány bővítése, szakmai továbbképzése, számítástechnikai eszközpark fejlesztése, nyilvántartó rendszerek fejlesztése |
minisztériumok, hatóságok, önkormányzatok |
folyama-
tosan
2008-ig |
400 |
Begyűjtési, gyűjtési
rendszerek feltérképezése |
Működő rendszerek hatékonyságának vizsgálata |
minisztériumok, felügyelőség |
folyama-
tosan
2004-ig |
50 |
Életciklus elemzés készítése |
A termék gyártásának, felhasználásának és hulladékká válásának vizsgálata |
termelők |
folyama-
tosan
2008-ig |
25 |
Elhagyott hulladékok
felszámolásának tervei |
Elhagyott hulladékok felmérése, lerakások felszámolására tervkészítés |
önkormányzatok |
folyama-
tosan
2008-ig |
500 |
Összesen |
|
|
|
1.590 |
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
A cselekvési program összetevőit, felelőseit az alábbi táblázat tartalmazza.
VII/2. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Szelektív gyűjtési és válogatási rendszerek kiépítése (gyűjtő telepek, azok korszerűsítése) |
minisztériumok, termelők |
folyamatosan 2008-ig |
500 |
Begyűjtési rendszer kialakításának támogatása |
minisztériumok |
2004. december 31. |
500 |
Gazdaságos szállítást biztosító eszközrendszer
támogatásának kialakítása |
minisztériumok |
2005. december 31. |
20 |
Szerves hulladékfrakció kezelésének kialakítása (biológiai kezelés) |
termelők |
I. ütem
2004. júl. 1.
II. ütem
2007. júl. 1. |
1.000 |
Feldolgozási kapacitás bővítése, hasznosítás fejlesztése (hiányzó kapacitás igény alapján) |
termelők |
folyamatosan 2008-ig |
4.000 |
Illegális lerakók felszámolása |
állam, termelők |
2005. dec. 31. |
1.500 |
Rekultiváció |
állam, termelők |
2007. dec. 31. |
1.500 |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok összesen |
9.020 |
VII/3. táblázat: A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Hasznosítás, melynek érdekében hulladék összetétel vizsgálata |
termelők |
folyamatosan 2008-ig |
360 |
Biohulladék komposztálása |
termelők |
folyamatosan 2008-ig |
620 |
Élelmiszeripari hulladékok hasznosítási programja (komposztálás, biogáz előállítás) |
termelők |
folyamatosan 2008-ig |
1.000 |
Erdészeti hulladék hasznosítási program (energetikai célú hasznosítás) |
termelők |
2005. december 31. |
200 |
Mezőgazdaságban környezetszennyező technológiák megszüntetése (hígtrágya tárolók, felülvizsgálat, korszerű tárolók és kezelés kialakítása) |
termelők |
2006. december 31. |
1.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok összesen |
3.180 |
VII/4. táblázat: A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Hulladékgyűjtő sziget 1.121 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
561 |
Hulladékudvar 44 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
660 |
Átrakóállomás 6 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
330 |
Hulladékkezelő mű (mechanikai-biológiai kezelőmű, prizmakomposztáló tér) 14 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
1.750 |
Hulladékégető mű 1 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
14.900 |
Lerakótér bővítés |
önkormányzatok |
2003–2008 |
1.595 |
Inert hulladék kezelő mű 13 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
1.320 |
Zöldhulladék komposztáló 4 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
235 |
Válogatómű 14 db |
önkormányzatok |
2003–2008 |
920 |
Lerakók rekultivációja |
önkormányzatok |
2003–2008 |
4.650 |
Szállító és hulladékkezelő berendezések, gépek |
önkormányzatok |
2003–2008 |
4.720 |
Települési szilárd hulladékok összesen |
31.641 |
VII/5. táblázat: A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Környezetvédelmileg nem megfelelő leürítő helyek rekultivációja |
önkormányzatok/
környezetvédelmi felügyelőségek |
2006. dec. 31. |
60 |
VII/6. táblázat: A kommunális szennyvíziszapok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Komposztáló telepek fejlesztése |
termelők |
folyamatosan
2008-ig |
*1.750 |
* A fejlesztés költségét a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program tartalmazza.
VII/7. táblázat: Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése
(mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek) |
önkormányzatok
szakhatóságok |
2006. dec. 31. |
656 |
Inert hulladék hasznosító rendszer fejlesztése |
önkormányzatok
szakhatóságok |
2006. dec. 31. |
**1.320 |
Építési és bontási hulladékok összesen |
656 |
** A feltüntetett fejlesztési költséget a települési szilárd hulladékok fejlesztési költségei tartalmazzák.
A települési szilárd hulladékra vonatkozó folyamatban lévő ISPA projektek 2004. első féléves indulási időszakkal számolnak és az Észak-Balatoni ISPA 2005 végi befejezéssel, míg a Közép-Duna Vidéki ISPA 2006. évi befejezéssel számol. A program 6 éves időtávját, valamint az ISPA projektek előkészítettségét is figyelembe véve a programra várhatóan az alábbi táblázat szerinti időbeli ütemezés lehetséges.
VII/8. táblázat: ISPA projektek időbeli ütemezése
Évek |
Tevékenységek |
2003. |
Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés |
2004. |
Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről, szállítókról |
2005. |
Hulladékkezelő létesítmények terület előkészítése, építése, szerelése, rekultivációk, égetőmű terület előkészítés |
2006. |
Hulladékkezelő létesítmények építése, szerelése, géptelepítések, használatbavétel, rekultivációk, égetőmű építése, technológiai szerelés |
2007. |
Hulladékkezelő létesítmények használatbavétele, égetőművi próbaüzem, rekultivációk |
2008. |
A program befejezése, értékelés |
A hulladékok kezelési hatékonyságának fokozásához a jelenlegi gyűjtőhálózatok hatékonyságát növelni kell, illetve új gyűjtőhálózatot kell kialakítani. A hulladékégetők kapacitását bővíteni, illetve rekonstruálni kell.
Ajkai vörösiszap tároló bővítése folyamatos feladat. A MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladéklerakóját meg kell építeni.
VII/9. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
Vegyipari
Hulladékok |
Kutatási és fejlesztési program kidolgozása a keletkezés csökkentésére
Technológia módosítása a keletkező hulladékok és szennyvíziszapok veszélyességének csökkentése érdekében
Iszaplerakó felszámolása
Égetési kapacitás rekonstrukciója
Hasznosítási arány növelése |
termelők
termelők
tulajdonosok
üzemeltetők
termelők |
2005. dec. 31.
2008. dec. 31.
2005. dec. 31.
2004. dec. 31.
2007. dec. 31. |
500
700
10.000
*1.500
800 |
Alumínium-ipari hulladékok
|
Kutatási és fejlesztési program a vörösiszap veszélyességének csökkentése érdekében
Rekultiválás a tárolók környezetszennyezésének megakadályozása érdekében
Tárolókapacitás bővítése |
termelők/vállalkozók
termelők
termelők |
2008. dec. 31.
folyamatosan
folyamatosan |
150
9.000
2.000 |
Gépipari |
Hasznosítás növelése
Égetési kapacitás rekonstrukciója |
termelők
vállalkozók |
2006. dec. 31.
2004. dec. 31. |
1.000
** |
Egyéb ágazati |
Veszélyes hulladék lerakók rekultiválása
Zagytér környezetszennyezésének megszüntetése
Országos veszélyes hulladék kezelő rendszer régiós részének kidolgozása és bevezetése |
tulajdonosok
tulajdonosok
Környezetvédelmi Felügyelőségek/
termelők/Állam |
2008. dec. 31.
2008. dec. 31.
2008. dec. 31. |
1.000
***
6.000 |
Veszélyes hulladékok összesen |
32.650 |
* |
Az összes ágazatra vonatkozik. |
** |
Beépítve a *-gal jelölt 1.500 millió Ft összegbe. |
*** |
A költségek a tervkészítés jelenlegi fázisában nem határozhatók meg. |
A finanszírozási források az alábbiak lehetnek:
– EU alapok. Ezek elsősorban a nagy forrásigényű regionális létesítmények esetében szóba jöhető források.
– EU–6 alapok a kutatás és fejlesztés esetében (alkalmazott kutatási fázis).
– Költségvetési források, melyeket a környezetvédelem pénzügyi eszközei alapoznak meg. Ilyen bevételi források: termékdíjak, betétdíjak, biztosítékok.
A terv megvalósítását az alábbi pénzügyi eszközökkel lehet elősegíteni:
– Alkalmazott kutatás-fejlesztés pályázatok.
– KAC és utód pályázati lehetőségek.
– Termékdíjas és betétdíjas rendszer megfelelő működtetése.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az egyes hulladékáramok között prioritás szempontjából nincs különbség.
A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan a gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságát fokozni kell. Az egyes veszélyes hulladék fajták előkezelésének, illetve bontásának, ezt követően hasznosításának lehetőségét meg kell teremteni.
VII/10. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Kiemelt
hulladékok |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költség
(millió Ft) |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
A régióban lévő PCB és PCT tartalmú készülékek felmérése, az alkalmazás megszüntetése |
Környezetvédelmi Felügyelőségek, üzemeltetők,
ártalmatlanítók |
2008. dec. 31. |
50 |
Hulladék-
olajok |
Begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése és működtetése, átvételi kötelezettség bevezetése |
Környezetvédelmi Felügyelőségek, hatóságok gyártók, forgalmazók |
2008. dec. 31. |
250 |
Akkumulá-
torok,
elemek |
Begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése |
Környezetvédelmi Felügyelőségek, gyártók, forgalmazók. |
2004. dec. 31. |
50 |
Elektronikai hulladékok |
Adatgyűjtés a régióban keletkező elektronikai hulladékokról, azok begyűjtési és visszavételi rendszerének kialakítása, bontórendszer kialakítása és csatlakozás a hasznosító rendszerhez |
Környezetvédelmi Felügyelőségek, hatóságok, gyártók, forgalmazók, szakmai szövetségek |
jelenleg nem ismert |
600 |
Kiselejtezett gépjárművek |
Hulladékká vált gépjárművek visszavételi, leadási rendszerének kialakítása, bontórendszer átalakítása és csatlakozás a hasznosító rendszerhez |
Minisztériumok, Környezetvédelmi Felügyelőségek, hatóságok, gyártók, forgalmazók, szakmai szövetségek |
2008. dec. 31. |
1.200 |
Egészségügyi hulladékok |
Sterilizálási megoldások alkalmazásának bővítése |
Környezetvédelmi Felügyelőségek, Egészségügyi intézmények, Önkormányzatok |
2008. dec. 31. |
500 |
Állati eredetű hulladékok |
Begyűjtő és előkezelő rendszer kialakítása, vágóhídi hulladékok feldolgozása |
termelők, kezelők |
2006. dec. 31. |
300 |
Növényvédő szerek és csomagoló-eszközeik |
Felhagyott növényvédőszer raktárak felmérése, a hulladék ártalmatlanítása
Termelőknél keletkező növényvédőszer- hulladékok és csomagoló anyagaik szelektív gyűjtésének és ártalmatlanításának biztosítása |
Környezetvédelmi Felügyelőségek, Önkormányzatok,
Megyei NTSZ-ek, falugazdászok, termelők |
2006. dec. 31.
2008. dec. 31. |
50 |
Kiemelt veszélyes hulladékáramok összesen |
3.000 |
Csomagolási hulladékok |
Papír**, műanyag és üveg begyűjtő rendszer fejlesztése, feldolgozói kapacitás bővítése* |
termelők, Állam |
folyamatosan
2008-ig |
1.000 |
Csomagolás hulladékok összesen |
|
1.000 |
Biomassza |
Komposztálói kapacitás növelése |
Önkormányzatok |
2006. dec. 31. |
235 |
Gumi hulladék |
– |
– |
– |
– |
Kiemelt hulladékáramok összesen |
4.235 |
* A csomagolási hulladékok esetében a fejlesztések a települési szilárd hulladék kezelő rendszerhez csatlakozás költségei (szelektív gyűjtés, hulladékudvarok). A fejlesztési költség többi része a települési szilárd hulladék fejlesztéseknél tervezett.
** A megadott költségek a feldolgozási kapacitás bővítés költségeit nem tartalmazzák, azokat az ipari nem veszélyes hulladékok feldolgozásának fejlesztésénél tüntettük fel. A papírfeldolgozói kapacitás bővítése a Dunapack Rt.-nél tervezett, a tervezett fejlesztés értéke 28 milliárd Ft. A jelentős beruházási költségek eredményeként az ország teljes hulladékpapír feldolgozása megoldható.
VII/11. táblázat: A Közép-dunántúli Régió fejlesztéseinek összesített költsége
Intézkedés/tervezett fejlesztés |
Költség
(millió Ft) |
Módszertani fejlesztés összesen |
1.590 |
Nem veszélyes hulladékok összesen |
44.557 |
Veszélyes hulladékok összesen |
32.650 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok |
4.235 |
Intézkedések/fejlesztések mindösszesen |
83.032 |
A hulladékgazdálkodási rendszer régión túlmutató fejlesztéseit (további hulladékpapír feldolgozás, gépkocsi bontás és feldolgozás, elektronikai hulladék bontó és feldolgozó kapacitás) a területi tervekben foglaltak összesítése után országos szinten lehet meghatározni.
A cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban mintegy 83 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
3. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez
A DÉL-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
I. fejezet: Általános adatok
Tervezési szint: Dél-dunántúli Statisztikai Régió
(Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye)
Készítette: Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 7621 Pécs, Papnövelde u. 13.
A tervezés báziséve: 2001
II. fejezet: A Dél-dunántúli Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség
A Dél-dunántúli Régióban 2001-ben a II/1. táblázatban szereplő mennyiségű hulladékok keletkeztek.
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük*
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok** |
485.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
350.000 |
Települési szilárd hulladékok |
270.000 |
Települési folyékony hulladékok |
571.000 |
Kommunális szennyvíziszap*** |
172.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
500.000 |
Összesen |
2.348.000 |
* |
A táblázat tartalmazza a termelés és elosztás, valamint a fogyasztás során keletkező hulladékokat, továbbá a mezőgazdaságban visszaforgatott szerves hulladékot is (növényi szár). |
** |
Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt. |
*** |
12.000 tonna/év szárazanyag tartalom. |
A nagyságrendi különbözőség miatt külön rovat tartalmazza a bányászati tevékenységből származó meddő, valamint az állati trágya mennyiségét, az alábbi két hulladékfajtát a fenti táblázat nem tartalmazza.
II/2. táblázat: A keletkező bányászati meddő és állati trágya mennyisége
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Bányászati meddő |
3.600.000 |
Állati trágya |
6.400.000 |
Sorrendben a mezőgazdaság (6,5 millió tonna), a bányászat (3,6 millió tonna), a villamosipar (380 ezer tonna), az élelmiszeripar (200 ezer tonna), valamint a faipar eredményezi a 11 millió tonna termelési nem veszélyes hulladék döntő részét. A termelés jellegéből adódóan eleve sok hulladék keletkezik a mezőgazdaságban, valamint a bányászatban és általában kevés a szolgáltatásban, holott a GDP tekintetében az utóbbi áll a vezető helyen.
Az 500.000 tonna építési-bontási hulladék inert része hulladéklerakóba kerül vagy roncsolt vagy építési területek feltöltésénél hasznosul. Az aszfalt hulladékok zömét az útépítésben hasznosítják.
A keletkező 24.061.063 m3 csatornán el nem vezetett szennyvíz 2%-a jelenik meg mint települési folyékony hulladék, melyet elszállítanak a keletkezés helyéről és tisztítják vagy lerakják. A többi (98%) helyben elszikkad.
II/3. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok |
135 |
Gépipari hulladékok |
2.000 |
Alumíniumipari hulladékok |
0 |
Egyéb ágazati hulladékok |
48.765 |
Összesen |
50.900 |
Az egyéb veszélyes hulladékok fő mennyisége, szennyvízkezelés során keletkezik (28%), húsiparból (24%), illetve a szolgáltató iparból, mezőgazdaságból, uránbányászatból, fa- és bútoriparból (összesen 32%) származik.
2001-ben 51.000 tonna veszélyes hulladék keletkezett, ami az előző évhez képest 30%-os csökkenést jelent.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/4. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régió összesen
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
<1 |
Hulladékolajok |
1.213 |
Akkumulátorok és elemek |
405 |
Elektronikai hulladékok |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
9.000 |
Egészségügyi |
700 |
Állati eredetű |
16.874 |
Azbeszt |
18 |
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik |
152 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
71.000 |
Biomassza |
325.000 |
Gumihulladék |
3.500 |
A PCB tartalmú hulladékok keletkezése nem folyamatos, nem egyenletes.
A termelőktől származó adatokkal szemben (405 tonna) a begyűjtő szervezetektől kapott információk szerint a begyűjtött hulladék akkumulátorok mennyisége 2.500 tonna/év, ami a lakosságnál keletkező mennyiségeket is tartalmazza.
Az elektromos és elektronikai készülékek hulladékai közül a hűtőgépek mennyisége évi 10.000 db, a kiselejtezett gépjárművek mennyiségét számítani lehet.
A nagyobb mezőgazdasági termelőktől származó növényvédőszeres hulladékok mennyisége 152 tonna/év. A mára jelentősen lecsökkent hulladék gyűjtése, kezelése a nagyobb üzemekben megoldott.
A csomagolási hulladékok számított mennyisége 71.000 tonna/év. Somogy megyében a Balaton déli partján lévő üdülőkörzetben az állandó lakosság mellett a nagyszámú üdülő népesség is hulladéktermelőként jelenik meg.
A biomassza mennyiségére vonatkozó adat tartalmazza a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező nem veszélyes, a veszélyes és a települési szilárd hulladékban lévő könnyen bomló szerves hulladék mennyiségét.
II/2. Felhalmozott hulladék
A komlói külfejtési bányaterületen 15 millió m3 meddőanyag van felhalmozva. A további 18 db, összesen 312 ha területű – korábbi mélyművelésből származó – meddőhányó egy részének (4 db) rekultiválása még meg sem kezdődött. A hajdani uránérc feldolgozás során keletkezett 20,5 millió tonna zagytárolókban van felhalmozva, melyek teljes rekultivációja még nem valósult meg.
A hajdani simontornyai bőrgyár telepein jelentős veszélyes hulladék készlet van felhalmozva. A jövőben 260.000 m3 bőrmeszezési iszap, 100–150 tonna bőrhulladék (mára már nem veszélyes hulladékok), 5–6 tonna savhulladék, valamint 150 tonna vegyes veszélyes hulladék sorsáról kell gondoskodni.
Somogyban, a Kaposvár melletti Ózaranyban 100 tonna növényvédőszeres göngyöleg hulladékot tárolnak.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik lásd veszélyes hulladék fejezet.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított
(t/év) |
Régióból kiszállított
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
150.000 |
100.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
0 |
0 |
Települési szilárd hulladékok |
2.800* |
1.500 |
Települési folyékony hulladékok |
0 |
0 |
Kommunális szennyvíziszap |
0 |
0 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
0 |
0 |
Összesen |
152.800, |
101.500 |
* A gyűjtési körzet bővülése miatt 2003-tól 20.000 t/év mennyiséggel növekszik.
II/6. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított (t/év) |
Régióból kiszállított (t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok |
0 |
135 |
Gépipari |
0 |
1.000 |
Alumíniumipari |
0 |
0 |
Egyéb ágazati |
0 |
15.000 |
Összesen |
0 |
16.135 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/7. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régióba
beszállított
(t/év) |
Régióból
kiszállított
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
0 |
<1 |
Hulladékolajok |
0 |
1.213 |
Akkumulátorok és elemek |
0 |
3.500 |
Elektronikai hulladékok |
0 |
0 |
Kiselejtezett gépjárművek |
0 |
0 |
Egészségügyi |
0 |
674 |
Állati eredetű |
0 |
8.000 |
Növényvédő szer és csomagolóeszközeik |
0 |
152 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
800 |
7.000 |
Biomassza |
0 |
0 |
Gumihulladék |
10.000 |
0 |
A régióból akkumulátor hulladékot exportálnak, fa- és textilhulladékot importálnak. A területre beszállított hulladékok közül a Beremendi Cementgyárban feldolgozott füstgáztisztítási gipszet, kohászati salakot (88.000 t/év) és gumit, valamint Mohácson feldolgozott fa- és textilhulladékot kell kiemelni.
A kiszállított hulladékok főként a kiemelten kezelendő hulladékáramok közé tartoznak.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
II/8. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb kezelt** |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
41 |
200.000 |
0 |
0 |
59 |
285.000 |
0 |
0 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
91,5 |
320.000 |
0 |
0 |
8,5 |
30.000 |
0 |
0 |
Települési szilárd hulladékok |
2,2 |
6.000 |
0 |
0 |
97,8 |
264.000 |
0 |
0 |
Települési folyékony hulladék |
3,5 |
20.000 |
0 |
0 |
35 |
200.000 |
61,5 |
351.000 |
Kommunális szennyvíziszap |
86 |
148.000 |
0 |
0 |
14 |
24.000 |
0 |
0 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
20 |
100.000 |
0 |
0 |
80 |
400.000 |
0 |
0 |
Összesen: |
|
794.000 |
|
0 |
|
1.203.000 |
|
351.000 |
* Anyagában történő hasznosítás.
** Szennyvíztelepi elhelyezés.
II/9. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari
és műanyagipari |
11 |
15 |
89 |
120 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Gépipari |
75 |
1.500 |
10 |
200 |
15 |
300 |
0 |
0 |
Alumíniumipari |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Egyéb ágazati |
57 |
27.765 |
23 |
12.000 |
17 |
9.000 |
0 |
<1 |
Összesen |
|
29.280 |
|
12.320 |
|
9.300 |
|
0 |
* Anyagában történő hasznosítás.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/10. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
Kiemelt hulladékáramok |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb kezelt*** |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
PCB és PCT hulladékok |
0 |
0 |
100 |
<1 |
0 |
0 |
n.a. |
n.a. |
Hulladékolajok |
100 |
1.213 |
0 |
0 |
0 |
0 |
n.a. |
n.a. |
Akkumulátorok, elemek |
100 |
5.000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
n.a. |
n.a. |
Elektronikai hulladékok |
n.a. |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Egészségügyi |
0 |
<1 |
100 |
700 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Állati eredetű |
92 |
15.534 |
0 |
0 |
8 |
1.339 |
n.a. |
n.a. |
Növényvédő szer
és csomagolóeszközeik |
0 |
0 |
100 |
152 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Nem veszélyes hulladékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csomagolási hulladékok |
10 |
7.500 |
0 |
0 |
90 |
63.500 |
n.a. |
n.a. |
Biomassza |
64 |
207.000 |
0 |
0 |
36 |
118.000 |
n.a. |
n.a. |
Gumihulladék |
20 |
1.100 |
0 |
0 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
* Anyagában történő hasznosítás.
A táblázatok a nagyságrendi különbözőségek miatt nem tartalmazzák a bányászati meddőt, melynek teljes mennyisége (3,6 millió tonna) lerakóba (meddőhányóba) kerül, továbbá az állati trágyát, melyet csaknem teljes mennyiségében hasznosítanak (6,4 millió tonna).
III. fejezet: Hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
IV. fejezet: Egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
Környezetvédelmi szempontból a térség kiemelkedő feladata a lassan teljesen megszűnő – korábban meghatározó jelentőségű – mélyművelésű urán- és szénbányászati tevékenység következményeként visszamaradó meddőhányók rekultivációja.
A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében külön jogszabályban foglaltak alapján hulladéklerakó építésére nincs lehetőség.
V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A papír és fém, valamint a műanyag fólia hulladék kerül begyűjtésre. A térségben több MÉH-telep jellegű cég is tevékenykedik, amely az összegyűjtött hulladék zömét kiszállítja a térségből.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok: A mezőgazdaságban keletkező fólia hulladékok begyűjtésének mértéke nem kielégítő. A szervezett gyűjtés nem megoldott. Az állati trágya tárolásának feltételei az állattartótelepeken legtöbb esetben nem megfelelő, sok esetben környezetszennyező. Az élelmiszeriparban keletkező csomagolóanyagok begyűjtése legtöbb helyen a települési hulladékokkal együtt történik.
Települési szilárd hulladékok: 2003-ban teljessé vált a régióban a hulladékok szervezett elszállítása. 2002 őszén 60 településen folyt szelektív hulladékgyűjtés. A legjelentősebb eredményeket Pécs városa érte el, ahol a szelektív gyűjtés valamennyi módozata megtalálható.
2001–2002-ben 5–6.000 tonna települési hulladék (papír, fém, üveg, biohulladék, gumi) hasznosítását tette lehetővé a szelektív gyűjtés.
A régióban a települési szilárd hulladékok körzeti begyűjtését 9 nagyobb szolgáltató végzi. Az általuk lefedett terület 616 települést jelent. A többi 37 településen kisebb gazdálkodó szervezetek tevékenykednek.
A lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására jelenleg 4 hulladékudvar szolgál.
A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése, a hulladékudvarokon kívül akciók keretében folyik Pécset és Kaposváron.
Települési folyékony hulladékok: A folyékony hulladék elszállítását 122 vállalkozás (szakvállalat, magánvállalkozó) végzi.
A jelentős számú veszélyes hulladék begyűjtő cégek közül vannak akik a régióban nem rendelkeznek telephellyel. A régióban 24 saját telephellyel rendelkező engedélyezett veszélyes hulladék begyűjtő dolgozik. Akkumulátor begyűjtésével több vállalkozás is foglalkozik. A szállítással 22 gazdálkodó szervezet foglalkozik megfelelő technikai háttérrel és személyzettel.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Hulladékolajok: A hulladékolajok begyűjtési rendszere megfelelőnek mondható, tekintettel arra, hogy a multinacionális olajforgalmazók áraikba beépítik a hasznosítás (ártalmatlanítás) költségeit és biztosítják a hulladékolajok visszavételi lehetőségét.
200 kg felett a MOL Rt. erre szakosodott egysége a termelőknél, szolgáltatóknál keletkező olajos hulladékokért költségtérítés nélkül a helyszínre megy. 44 MOL töltőállomáson folyik kis tételben odaszállított elhasznált olaj átvétele, ami lehetőséget ad a lakosságnál keletkező ilyen jellegű hulladék begyűjtésére is. Ezen kívül még 3 cég foglakozik fáradtolaj begyűjtésével.
Akkumulátorok: A kialakult, jól működő gyűjtőhálózat (14 cég) révén összegyűjtött hulladék csaknem teljes mennyisége (lúgos akkumulátorok kivételével) exportálás után külföldi hasznosítóba kerül. A begyűjtés és ártalmatlanítás koordinálását erre létesült kht. végzi.
Egészségügyi hulladékok: A kórházi, klinikai, valamint gondozási intézményekből származó veszélyes egészségügyi hulladékok gyűjtése teljes körű és jól szervezett.
Baranya és Somogy megyékben – Siófok kivételével – az egészségügyi hulladékok összegyűjtését és elszállítását a Pécsi Környezetvédelmi Kft. végzi.
Tolnában az egészségügyi hulladékok elszállítása közvetlenül a keletkezési helyről történik. Az elszállítást 4 különböző cég végzi.
Néhány kórház engedéllyel rendelkezik a kisebb orvosi rendelőknél, illetve rendelőintézeteknél keletkező hulladékok begyűjtésére és a begyűjtő szervezetnek történő továbbítására.
A lakossági fogyasztásból származó gyógyszerhulladékok szervezett begyűjtése és ártalmatlanítása csupán esetleges, nem rendszeres. A gyógyszertárakban keletkező, lejárt szavatosságú gyógyszerek ártalmatlanítása biztosított.
A nem fertőző veszélyes hulladékok begyűjtése megoldott.
Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű hulladékok begyűjtését (hasznosítását) az ATEV hálózat végzi két átrakó, illetve gyűjtőhelyen Böhönyén és Mágocson.
Csomagolóanyagok: A csomagolóanyag visszagyűjtése jelenleg két rendszerben történik. Az egyik az ipari hulladékgyűjtés, a másik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, mindkét módszer elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik.
A programgazdai feladatokat a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tagcégei (BIOKOM Kft. Pécs, Zöldfok Rt. Siófok, Zala Depo Kft. Zalaegerszeg, BIOMARK 2000 Kft. Budapest) látják el alvállalkozók bevonásával. A tevékenységhez kapcsolódik a pécsi és zamárdi hulladékválogató, 18 konténerszállító autó és 600 szelektív hulladékgyűjtő konténer.
Biomassza: Gyűjtésük a települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtéséhez kapcsolódik. Főként a nagyvárosokban és a Balaton parton jellemző.
Gumihulladékok: A régió gumihulladék hasznosítási kapacitása jelentős, a térséget teljesen ellátó, komoly gyűjtőhálózat épült ki, melynek központja a BIOKOM Kft. A koordinálást a 2003-ban alakult Öko-Gum Kht. látja el.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régió legnagyobb hulladékhasznosítója a Beremendi Cementgyár, amely 50.000 tonna acélipari kohászati salak és 38.000 tonna füstgáztisztításból származó gipszhulladék mellett 80–120.000 tonnát a pécsi hőerőmű szénpernyéjéből is hasznosít a cement előállítása során. A Beremendi Cementgyár klinkerégető kemencéinek energiaszükségletét részben hulladékká vált gumiabroncsok égetésével biztosítják (kapacitás: 18.000 t/év). 2003-tól kísérletek folynak a gumihulladék égetés fokozása mellett húsliszt, műanyag hulladékok és savgyanta égetésére is.
A pécsi GUMILL Kft. a gumiabroncsokból 1–4 mm-es gumiőrleményt állít elő, melyet exportál. Évi 10.000 tonnás kapacitásukat kereslet hiányában 50%-ban sem használják ki. A pécsi Flexo Matic Kft. évi 2–400 t őrleményt dolgoz fel, az általuk előállított gumitéglákat zömében Svájcban értékesítik. A sérsekszőlősi Edler-Tab Kft. évente 20.000 db import gumiabroncs újrafutózását végzi el.
A mohácsi farostlemezgyár a térség legnagyobb fahulladék hasznosítójává vált, kapacitása 40.000 tonna/év. Saját fahulladékának egy részét brikettálva értékesíti, más részéből komposztot készít.
A textilhulladék hasznosítására szakosodott mohácsi TEMAFORG Rt. és a TESA Kft. a hulladékból fonalat és további feldolgozásra alkalmas ipari vattát állít elő. Kapacitásuk évi 7.500 tonna, de kihasználtságuk csak 25% a hazai nagy tisztaságú, homogén textilhulladék hiánya miatt. Munkájuk főként import hulladékok feldolgozásán alapul.
A térségben 7 műanyaghulladék-feldolgozó üzem is tevékenykedik. A feldolgozott hulladékok skálája széles.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok: A mezőgazdaságban keletkező 6,4 millió tonna állati trágya csaknem teljes mennyisége, a növénytermesztésben keletkező növényi hulladék 70%-a és az élelmiszeripari szerves hulladékok szinte teljes mennyisége hasznosul vagy a talajerő visszapótlása vagy az állatok takarmányozása révén. Az igen nagy mennyiségű cukorgyári iszapos földet mint takaróagyagot, a mésziszapot talajjavító anyagként kerül értékesítésre.
A mezőgazdasági fóliának csak kis hányada kerül hulladékhasznosítóba.
Települési szilárd hulladékok: A hulladékok szelektív gyűjtésének terjedése révén egyre több települési szilárd hulladék hasznosul (2001-ben 6.000 tonna). A régióban két válogatómű üzemel, melyek összkapacitása 24.000 t/év. A települési hulladékok körében keletkező, főként kerti zöldhulladék hasznosítására jelenleg 5 komposztáló telep szolgál, melyek összkapacitása 10.000 t/év. A térségben egyetlen – zöldhulladék (fahulladék) energetikai hasznosítására szolgáló – égetőberendezés üzemel Zamárdiban, kapacitása 600 m3/év.
Települési folyékony hulladék: A térségben települési folyékony hulladék hasznosítása nem történik.
Kommunális szennyvíziszap: A szennyvíziszapok hasznosításának gyakorlata Baranyában nem jellemző, de törekvések vannak a pécsi szennyvíztelep iszapjának mezőgazdasági hasznosítására. Somogy megyében a keletkező mennyiség 76%-át injektálják, 18%-át komposztálják, Tolnában 67%-át injektálják, 33%-át komposztálják.
Építési, bontási hulladékok: Jelenleg az építési inert hulladékok hasznosításának általános módja a területfeltöltés. Az aszfalthulladék útépítésekhez történő újrafelhasználása az általános gyakorlat.
A régióban keletkező veszélyes hulladékok 55%-a hasznosul vagy a régióban vagy azon kívül. A térségben jelentős, más régiókból is származó veszélyes hulladékok hasznosítására szolgáló létesítmény nincs.
A vágóhidakon, illetve húskombinátokban keletkező Pécsett, Kaposváron, Szekszárdon komposztálással kezelik és hasznosítják, a rendelkezésre álló összes kapacitás: 15.000 t/év. Ugyanezen hulladékok állati takarmányként történő feldolgozását Kaposváron és több kisebb létesítményben végzik (16.000 tonna). A hasznosítás aránya 98%-os.
Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetés a térségben nem folyik, de kísérletek történtek savgyanta cementgyári, valamint fáradtolaj fűtőművi égetésére vonatkozóan.
Hat cég foglalkozik hűtőanyagok regenerálásával. Az autóroncsokat bontó 20 legális üzem összes kapacitás: 500 db/év.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Kiselejtezett gépjárművek bontását legálisan 20 vállalkozás végzi, de sok az illegális autóbontó is. Megfelelőnek mondható 9 üzem.
Elektronikai hulladék bontó, feldolgozó üzem működik Dunaföldváron (Kapacitás: 20 t/év). Kezdeményezések vannak további üzemek létesítésére.
Vágóhídon, illetve húskombinátban keletkező állati eredetű hulladékok komposztálásával történő kezelését és hasznosítását (összes kapacitás: 15.000 t/év), valamint az állati takarmányként történő feldolgozását végzik több létesítményben. E hulladékok nagy része a régión kívül hasznosul. Összességében a hasznosítás aránya 98%.
Az egészségügyi ellátásban keletkező nem fertőző hulladékok hasznosítása a régión kívül történik.
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés, valamint a termelőktől származó csomagolóanyagok tekintetében működik a termékdíjas rendszer. A hasznosítást két válogatómű (Pécs, Zamárdi) és 600 szelektív gyűjtőkonténer szolgálja.
Műanyag hulladék feldolgozását a régióban két nagyobb cég mellett több kisebb örlő és granuláló üzem látja el. A két jelentősebb közül a BAUMIX Kft. hungarocell hulladék, az Aranyhíd COOP Rt. hulladék fólia feldolgozását végzi.
Biológiailag bomló szerves anyagok csoportján belül a települési zöldhulladék hasznosítását szolgálja a térségben 5 komposztáló és egy égetőberendezés, mely kapacitása 600 m3/év.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező ilyen jellegű hulladékok zöme vagy a talajerő visszapótlása vagy állatok takarmányozása révén hasznosul.
A régióban található három gumihulladék hasznosító – a Beremendi Cementgyár, a pécsi gumiőrlemény készítő üzem és a sérsekszőlősi gumifutózó – évi 24 650 t gumiabroncs hasznosítására, feldolgozására elegendő kapacitással rendelkezik, ami országosan is 60%-os lefedettséget biztosít.
Hulladékok ártalmatlanítása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A termelésben és szolgáltatásban kis mennyiségben keletkező hulladékok egy része a települési hulladéklerakókra kerül (textil, műanyag stb.). Nagyobb mennyiségben farostlemez gyártásból származó fahulladékot raknak le a mohácsi hulladéklerakón (400 tonna/év), valamint 7.000 tonna bőrgyártásból származó hulladékot Garéban. Termelési hulladék lerakására szolgál az erőművi zagytározó, a pécsi inert hulladék lerakó, a kővágószőlősi új vízkezelési-iszap lerakó, valamint a külszíni bányászathoz tartozó meddőhányók.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok: Kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmény a térségben nem működik.
Települési szilárd hulladékok: A térségben keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás.
V/1. táblázat: Hulladéklerakók összesítése
Megye |
Meglévő lerakók
száma |
Működő lerakók
száma |
Engedéllyel
rendelkező |
Megfelelő műszaki
védelemmel ellátott |
Baranya |
216 |
18 |
10 |
2 |
Somogy |
147 |
12 |
11 |
3 |
Tolna |
50 |
15 |
10 |
1 |
Régió összesen |
413 |
45 |
31 |
6 |
Adatok forrása: PHARE felmérés, felügyelőségi adatbázis
2002. december végén óriási változás következett be a hulladéklerakók üzemeltetése terén. Sorra bezártak a kis lerakótelepek (2002 végén 73 db) és a települések egy-egy nagyobb – főként kistérségi – lerakóhoz, illetve az azt üzemeltető szolgáltatóhoz csatlakoztak. 2003 májusában 368 felhagyott lerakó volt a régióban. Az engedélyezett továbbüzemelő lerakók összes szabad kapacitását figyelembe véve a keletkező hulladékok elhelyezése 2007. október 31-ig biztosított. A fenti időpontig a nem megfelelő lerakókat kiváltó új kezelő létesítményeket üzembe kell helyezni.
Két átrakóállomás működik a régióban, amelyek a nagy távolságból származó települési hulladékok gazdaságosabb szállítását biztosítják.
Települési folyékony hulladék: Baranya megyében 32 hely fogad folyékony települési hulladékot. Ezek közül 12 db szennyvíztelepi fogadó műtárgy, 20 db hagyományos ürítőhely.
Somogyban 44 hely fogad folyékony hulladékot. Ebből 6 szennyvíztelepi előkezelő, 12 teraszos kazettás kezelőtelep, 1 nyárfás öntözőtelep, 25 hagyományos ürítőhely.
Tolnában 20 helyen helyezik el a szippantott szennyvizet, amelyből 13 szennyvíztelep, 2 teraszos kazettás kezelőtelep, 1 nyárfás öntözőtelep, 4 hagyományos ürítőhely.
Települési szennyvíziszap: Baranyában a víztelenített szennyvíziszapok több mint 95%-a, Somogyban 14%-a a települési hulladéklerakókon kerül lerakásra. Tolnában általános a hasznosítás.
Építési, bontási hulladékok: Az inertnek számító hulladékok döntő többsége hulladéklerakóra kerül (80%).
A hulladékok ártalmatlanítása – zömében más régiókban lévő létesítményekben – biztosított.
Olajos föld és iszap biológiai kezelése folyik Kaposváron és Marcaliban (összes kapacitás kb 20.000 tonna /év), a szállítási távolságok miatt a kezelő létesítmények száma kevés.
A térség egyetlen hulladékégetője a Siófoki Kórházban működik, kapacitása: 30 kg/óra.
Veszélyeshulladék-lerakó található Marcaliban, ahol a (korábban III. osztályba sorolt) ásványi eredetű hulladékok lerakása folyik (kapacitása: 19.900 t/év).
Mára már nem veszélyesnek minősülő bőrgyártási hulladékok lerakása folyik Garéban (kapacitás: 23.000 t/év).
A 210 üzemelő dögkútba kerül az állati tetemek 28%-a, a vágóhídi hulladékok 1,5%-a.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Kórházi hulladékok égetése folyik a Siófoki Kórház égetőjében (kapacitás: 30 kg/óra).
Állati eredetű hulladékok lerakása történik 210 dögkútban (évente: 1.400 tonna)
Csomagolási és biomassza hulladékok lerakása történik a működő hulladéklerakókon.
V/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek
A Dél-Dunántúlon korábban meghatározó szénbányászati tevékenység során meddőhányók keletkeztek. A mélyművelésből származó 18 db, összesen 312 ha területű meddőhányók egy részének (4 db) tájrendezése még hátra van.
A külfejtésből származó 15 millió m3 meddőanyag sorsa is rendezésre vár.
Az uránérc-feldolgozás maradékanyagainak tárolására szolgáló két zagytározóban 20,5 millió tonna anyagot helyeztek el. Eddig 51 ha lefedése elkészült, 117 ha lefedése még hátra van.
2003 májusában 368 felhagyott települési szilárd hulladéklerakó található a régióban, a működő 45 lerakó közül csupán 6 rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel és 31-nek van működési engedélye (illetve az engedélyek kiadása folyamatban van).
A térségben 49 hagyományos földmedencés települési folyékony hulladék ürítőhely található.
A szigorodó jogi szabályozás miatt a veszélyes hulladéknak minősülő vágóhídi hulladékok komposztálására szolgáló pécsi és kaposvári komposzttelep korszerűsítésre szorul.
A hajdani szekszárdi húskombinát Tanyatormáson lévő hulladéklerakó telepének, valamint a már nem működő Simontornyai Bőrgyár lerakójának a tevékenység befejezése utáni rekultivációja a mai napig nem történt meg.
Jelenleg is folyamatban van Garéban a bőrgyártásból származó (mára már nem veszélyes) hulladékok, valamint a vágóhídi hulladékok lerakására szolgáló lerakók rekultivációja.
A BV Rt. garéi telepén a hulladékok elszállítása után a környezetszennyezés felszámolására irányuló talajvízkezelés folyamatos, de a szennyezett talaj kezelése még nem kezdődött meg.
Jelenleg a térségben 210 dögkút üzemel, melyek felhagyását jogszabály írja elő.
VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása
Hulladék |
2001
(tonna) |
2005
(tonna) |
2008
(tonna) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes |
485.000 |
150.000 |
150.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes |
350.000 |
Növekedés nincs |
Növekedés nincs |
Települési szilárd |
270.000 |
285.000 |
300.000 |
Települési folyékony |
571.000 |
480.000 |
395.000 |
Kommunális szennyvíziszap |
172.000 |
210.000 |
243.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
500.000 |
505.000 |
510.000 |
Összesen |
2.348.000 |
1.980.000 |
1.948.000 |
Annak biztosítása érdekében, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet, az alábbi mennyiségi csökkentés a cél:
VI/2. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentési céljai
Hulladék |
Cél |
Csökkentés mennyisége
(t/év) |
Termelési nem veszélyes |
Villamosiparban 2005-re |
374.000 |
Bányászatban 2005-re* |
3.600.000 |
Bőriparban 2004-re 30%-kal |
80 |
Települési folyékony (csatornázás) |
2008-ra 30%-kal |
176.000 |
* A szénbányászat csaknem teljes felhagyása.
A települési szilárd hulladék, kommunális iszapok, az építési hulladékok esetében csökkentést nem tervezünk.
VI/3. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása
Hulladék |
2001
(tonna) |
2005
(tonna) |
2008
(tonna) |
Veszélyes hulladékok (kiselejtezett gépjárművek és elektronikai hulladékok nélkül) |
50.900 |
40.000 |
40.000 |
Annak biztosítása érdekében, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet az alábbi mennyiségi csökkentés a cél: a veszélyes hulladékok mennyiségét 2008-ra 20%-kal, azaz 10.000 tonnával csökkentjük.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/4. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása
Hulladék típusa |
2001
(tonna) |
2005
(tonna) |
2008
(tonna) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
<1 |
Növekedés |
Növekedés |
Hulladékolajok |
1.213 |
Csökkenés nincs |
Csökkenés nincs |
Akkumulátorok, elemek |
405 |
Növekedés |
Növekedés |
Elektronikai hulladékok |
|
Növekedés |
Növekedés |
Kiselejtezett gépjárművek |
|
Növekedés |
Növekedés |
Egészségügyi |
700 |
710 |
720 |
Állati eredetű |
|
Növekedés nincs |
Növekedés nincs |
Növényvédő szer és csomagolóeszközeik |
152 |
Növekedés nincs |
Növekedés nincs |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
71.000 |
81.000 |
92.000 |
Biomassza |
325.000 |
Növekedés |
Növekedés |
Gumihulladék |
3.500 |
Növekedés |
Növekedés |
A kiemelten kezelendő hulladékáramok tekintetében csökkenést nem tervezünk.
Minden termelő és szolgáltató tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása mellett
– a pécsi erőműben keletkezett és keletkező salak-pernye hasznosításának fokozása;
– a faipari hulladékok hasznosításának fokozása;
– a bőrgyártásból származó hulladékok hasznosításának fokozása;
– az energetikailag hasznosítható nem veszélyes hulladékok mennyiségének növelése a Beremendi Cementgyárban;
– a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező hulladékok hasznosítási arányának fenntartása, illetve kismértékű csökkentése;
– a települési szilárd hulladékokban lévő hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtésének elterjesztése, ipari előkészítése, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek, komplex rendszerek) létrehozása, illetve alkalmazása. (Az elkülönített begyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a jelenlegi 97%-os lerakási arány 60% alá csökkenjen.)
– a települési hulladékban megjelenő 0,7–1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése és külön kezelése, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével;
– a szennyvíztelepi iszapok mezőgazdaságban történő minél nagyobb arányú hasznosítása talajerő-visszapótlásra (Baranyában 29%, Somogyban 100%, Tolnában 100%);
– építési, bontási hulladékok nagyobb arányú hasznosítása.
– A jelenlegi 55%-os hasznosítás fokozása, különös tekintettel a fáradtolaj, állati eredetű hulladékok csoportjára.
– Veszélyes hulladékok energetikai hasznosításának megvalósítása a Beremendi Cementgyárban.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
– A fáradt olajok begyűjtési rendszerének továbbfejlesztése;
– a kialakult akkumulátor begyűjtő hálózat továbbfejlesztése;
– elektromos és elektronikai készülékek hulladékainak hasznosítását lehetővé tevő gyűjtőhálózat és bontókapacitás kiépítése;
– kiselejtezett gépjárművek korszerű bontóhálózatának kialakítása;
– az állati eredetű (konyhai is) hulladékok – talajerő visszapótlásként és energiahordozóként történő – hasznosításának fokozása, illetve megvalósítása;
– a csomagolási hulladékok tekintetében 2005-ig az 50%-os hasznosítási arány elérése; 2005-ig legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtésnek a régió lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%-ára történő kiterjesztése;
– az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű biológiailag bomló hulladék felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen; 2004-re a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakásának 75%-ra, 2007-re 50%-ra csökkentése;
– a gumihulladék hasznosító kapacitás növelése, illetve a meglévők jobb kihasználása, a gumiőrlemény hasznosításának fokozása, 2006-tól a lerakás teljes megszüntetése szükséges.
VI/3. Ártalmatlanítási célok
– Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladékok mennyiségének minimalizálása, a meglévő ártalmatlanítási lehetőségek, kapacitások minél jobb kihasználása, korszerűsítése, szükség esetén szakszerű bővítése; fejlesztési szükségletek vizsgálata;
– a jelenlegi települési szilárd hulladék lerakási gyakorlat alapvető megváltoztatása, csak a megfelelő környezetvédelmi követelményeket teljes egészében kielégítő lerakók működjenek;
– a meglévő regionális gyűjtőkörű lerakók korszerűsítése;
– a régi, korszerűtlen, kis kapacitású lerakóhelyeket kiváltó, legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális hulladékártalmatlanító létesítmények, komplex kezelő rendszerek létrehozása;
– középtávon a települési hulladékok energetikai hasznosítási lehetőségeinek megvizsgálása a térségben, a megfelelő műszaki-gazdasági vizsgálatok elvégzése;
– az illegális hulladéklerakók kialakulásának megakadályozása;
– folyékony települési hulladék kezelésére szolgáló telepek, valamint szennyvíztelepi fogadó-előkezelő kapacitások kiépítése;
– jogszabályi előírásoknak megfelelő inert hulladéklerakók kialakítása;
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
– a kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok (fáradtolajok, növényvédőszeres hulladékok, egészségügyi hulladékok) begyűjtésének, ártalmatlanításának fokozása;
– állati eredetű hulladékok lerakásának megszüntetése, dögkutak felszámolása szükséges;
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
– A nem veszélyes hulladékok sorában a mára felhagyott mélyművelésű és még folytatott külszíni bányászkodásból származó meddőhányók és zagytavak rekultivációja;
– az erőművi salak-pernye tároló rekultivációja;
– a felhagyott ipari hulladéklerakók rekultivációja;
– az állattartótelepeken az állati trágya szakszerűtlen tárolásának felszámolása;
– a nem megfelelően kialakított települési szilárd hulladék lerakók legkésőbb 2009-ig megtörténő bezárása, felszámolása, illetőleg az előírásoknak megfelelő korszerűsítése, de a korszerű kapacitások kiépüléséig a lehetőségeknek megfelelően – a környezeti elemek védelmének maximális szem előtt tartása mellett – a hulladékok ártalmatlanításának biztosítása;
– a rekultivált területek továbbra is hulladékkezelés céljára történő hasznosítása (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.);
– az illegális hulladéklerakók felszámolása;
– a települési folyékony hulladékok elhelyezésére szolgáló hagyományos ürítőhelyek felszámolása, rekultiválása;
A veszélyes hulladékok (állati hulladékok) kezelésére szolgáló telepek korszerűsítése szükséges.
VII. fejezet: Cselekvési program
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
A szakmai kamarák, a felsőfokú oktatási intézmények és a felügyelőségek közreműködésével lehetőséget kell teremteni a gazdálkodó szervezetek számára, hogy megszerezhessék a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletet, ismereteket, megismerhessék a korszerű hulladékszegény technológiákat, kövessék a jogszabályi változásokat és információt kapjanak a hulladékhasznosítási lehetőségekről.
A fentiekben megfogalmazott célok csak a Dél-dunántúli régió lakosságának aktív közreműködésével érhetők el, ezért a települési szilárd hulladékok kezelésére irányuló hulladékgazdálkodási kezdeményezések elkülönített anyagi forrásokat tartalmaznak a programok lakossági elfogadtatására. Az önkormányzatoknak és a szolgáltatóknak valamennyi lehetséges eszköz (sajtó, helyi televízió, iskolai akciók, civil szervezetek kezdeményezései stb.) igénybevételével tudatosítaniuk kell a lakosság körében a hulladékgazdálkodásban bekövetkezett változásokat, azok okát, a szükséges új lépések hátterét, az új módszerekkel és feladatokkal kapcsolatos előnyöket, pozitív következményeket.
Minden eszközzel támogatni szükséges azon kezdeményezéseket, amelyek a települési hulladékgazdálkodással, valamint az ennek keretében megvalósítandó szelektív gyűjtéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatást, a megfelelő szemlélet kialakítását, a lakosságnak – a regionális célok megvalósítása érdekében történő – bevonását szolgálják.
Tovább kell fejleszteni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel, amelyek programjában és céljai között a környezet tisztaságának megóvása is szerepel. Segítségüket fokozottan igénybe kell venni a hulladékkezeléssel kapcsolatos korszerű létesítmények lakossági elfogadtatása érdekében is, valamint a tudatformálás terén is.
Folytatni kell azokat a kutatásokat, amelyek a térségben keletkező hulladékok hasznosítására, a meglévő létesítmények jobb kihasználására irányulnak.
A megbízható és teljes körű helyzetelemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával a környezetvédelmi felügyelőségeken meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát. Biztosítani kell a felügyelőségeken a környezetvédelmi szakemberek folyamatos képzését. Mindez a környezetvédelmi felügyelőség fejlesztését feltételezi mind létszám, mind eszközállomány tekintetében.
A regionális programok elindításához, illetve megvalósulásuk elősegítéséhez minél szélesebb körű szakmai, illetve politikai összefogás szükséges, ennek érdekében támogatni kell mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek önkormányzatok, kistérségek hulladékgazdálkodással kapcsolatos társulásaira irányulnak.
Törekedni kell arra, hogy tovább erősödjön a régióban az önkormányzatok, a kistérségek, illetve hulladékgazdálkodásban érdekelt közigazgatási, szakmai, gazdasági, valamint civil szervezetek együttműködése.
Az önkormányzatok összefogásával meg kell teremteni azt a szakmai, szakértői bázist, amely biztos hátteret jelent a települések hulladékkezelési feladatainak megszervezése, megtervezése, kialakítása, koordinálása terén.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
A térségben három olyan kezdeményezés indult, amely a régió települési szilárd hulladék kezelésének problémáit kívánja megoldani.
A programok közül legelőrehaladottabb állapotban a Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt van, amely 2002. évben az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjából támogatást nyert.
A Dél-dunántúli régiót érintő, a Kohéziós Alapok 2004–2006 évekre érvényes stratégiai listáján szereplő program a Mecsek–Dráva projekt, amely kidolgozás alatt van. Kapos Menti Hulladékgazdálkodási Program néven Kaposvár és térsége számára – jelenleg koncepció szinten lévő – önálló kezdeményezést indított el a KVG Rt. az általa üzemeltetett létesítményekre alapozva, azonban javasolt a térségnek a Mecsek–Dráva Projekthez való csatlakozása. Csatlakozás hiányában a nemzetközi forrásokból történő finanszírozás nem prognosztizálható. Ebben az esetben is ki kell alakítani azonban a térségi hulladékgazdálkodás feltételeit, rendszerét.
Ugyanakkor a hulladékkezelés költségeinek változása miatt az állampolgárok teherviselése sem elhanyagolható.
Az iparban keletkező nem veszélyes hulladékok tekintetében – a szennyező fizet elv alapján – a terhek elsősorban a termelőket érintik.
VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Teljes körű hulladékos információs rendszer kialakítása |
Minisztériumok, DDKVF termelők, hulladékkezelők |
2004– |
20.000 |
A felügyelőségek tevékenységének fejlesztése (létszám) |
DDKVF, KDTKVF, minisztériumok |
2003–2008 |
75.000 |
Pécsi Erőmű földgáz-fűtőolaj alternatív tüzelésre átállása |
PANNON POWER Rt., MOL Rt., DDKVF, Magyar Energia Hivatal |
2004. dec. 31. |
2.000.000 |
Pécsi Erőművi hulladékok hasznosításának fokozása, illetve kidolgozása |
PANNON POWER Rt., cementgyár, építőipar, mezőgazdaság |
2003–2004 |
Vizsgálat tárgya |
Pécsi Erőmű bontási hulladékainak elhelyezése |
PANNON POWER Rt. |
2003–2008 |
Vizsgálat tárgya |
Karolina külfejtés és meddőhányó tájrendezése |
PANNON POWER Rt. |
2005–2008 |
5.995.000 |
Uránbánya zagytározóinak teljes rekultivációja |
Mecsek-érc Rt. |
2003–2005 |
3.000.000 |
Uránbánya vízkezelési iszap hasznosítási vizsgálata |
Mecsek-érc Rt. |
2008-ig |
Nem ismert |
Erőművi zagytározók rekultivációja |
PANNON POWER Rt. |
2005–2007 |
710.000 |
Beremendi cementgyárban folyamatos emissziómérő rendszer kiépítése |
DDC Kft., DDKVF |
2003. |
140.000 |
Beremendi Cementgyárban húsliszt és műanyag hulladék égetés |
DDC Kft. |
2003–2004–2005 |
600.000 |
Halogénmentes oldószerek cementgyári energetikai hasznosítása |
DDC Kft. |
2004–2005 |
360.000 |
Kemencekorszerűsítéssel hull. égetési kapacitásbővítés a Beremendi Cementgyárban |
DDC Kft. |
2007. |
3.000.000 |
Faipari hulladékok energetikai hasznosítása |
MOFA, Mohácsi önkormányzat |
2004–2008 |
300.000 |
Szerves hulladékok komposztálásának fejlesztése |
PTE, Mecsekérc Rt., PANNON POWER Rt., BIOKOM Kft., Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. |
2003–2004 |
200.000 |
Hulladéklerakó bővítése (Garé) |
Bőrgyártó vállalkozások |
2006–2008 |
20.000 |
Korábbi bőr- és egyéb bőrgyártási hull.lerakó rekultivációja (Garé) |
Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. |
2003–2005 |
6.000 |
Korábbi krómos iszap lerakó rekultivációja (Garé) |
Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. |
2003–2005–2008 |
15.000 |
Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése |
Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. |
2004–2005 |
300.000 |
Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése |
Kamarák, PTE DDKVF |
2003– |
20.000 |
VII/2. táblázat: A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Mezőgazdaságban keletkező trágya tárolásának, hasznosítási körülményeinek fejlesztése |
mezőgazdasági termelők
kamarák |
2003–2008 |
17.000.000 |
Mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása |
kamarák, termelők |
2003– |
nem mérhető |
Mezőgazdasági fólia hasznosításának fokozása |
termelők
szolgáltatók |
2003– |
nem ismeretes |
Kis- és nagytermelők képzése |
kamarák, DDKVF, KDTKVF, termelők |
2003– |
20.000 |
VII/3. táblázat: A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Együttműködés a települések között |
Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt konzorciumi szerződése, pályázata |
Gesztor önkormányzat, résztvevő önkormányzatok |
Megvalósult intézkedés:
2001–2002 |
|
Mecsek–Dráva Projekt konzorciumi szerződése, pályázata
Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén:
Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik: döntés a Kaposvár–Dombóvár térség hulladékgazdálkodási pályázatáról |
Gesztor önkormányzat,
résztvevő
önkormányzatok
Kaposvár–Dombóvár régió önkormányzatai, Mecsek–Dráva projekt gesztora |
2003–2004
2003. |
100.000
120.000 |
Közép-Duna Völgyi Projekt konzorciumi szerződése, pályázata |
Gesztor önkormányzat, résztvevő önkormányzatok |
2003–2004 |
20.000* |
Begyűjtés |
Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2005. |
2.372.506** |
Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Mecsek–Dráva Projekt keretében:
Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása estén:
Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik, akkor regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Kaposvár–Dombóvár térségben |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei
Régió önkormányzatai |
2007.
2007–2008 |
2.000.000***
2.500.000 |
Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2007. |
120.000* |
Hasznosítás |
Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2005. |
2.270.560** |
Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Mecsek–Dráva Projekt keretében
Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén:
Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik, szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer rendszer kiépítése a Kaposvár–Dombóvár térségben |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei
Régió önkormányzatai |
2007.
2007–2008 |
5.157.000***
6.796.000 |
Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei
|
2007. |
370.000* |
Ártalmatlanítás |
Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2005. |
3.500.000** |
Hulladék ártalmatlanító
rendszer kiépítése a Mecsek–Dráva Projekt keretében
Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása estén:
Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik, hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Kaposvár–Dombóvár térségben |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei
Régió önkormányzatai |
2007.
2007–2008 |
4.281.000***
5.917.000 |
Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2007. |
0* |
Megelőzés |
Kommunikáció, tudatformálás a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2004–2005 |
470.000** |
Kommunikáció, tudatformálás a Mecsek–Dráva Projekt keretében
Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása
esetén: |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2006–2008 |
310.000***
460.000 |
Kommunikáció, tudatformálás a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2006–2008 |
30.000**** |
Rekultiváció |
Rekultiváció a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2005–2007 |
3.492.686** |
Rekultiváció a Mecsek–Dráva Projekt keretében
Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén: |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2007–2009 |
4.300.000***
6.000.000 |
Rekultiváció a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében |
Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2007–2009 |
400.000**** |
Rekultiváció a regionális projektekből kimaradt lerakók esetében |
Önkormányzatok, rekultivációt tervező, végző szervek |
2008-tól |
8.000–10.000**** |
Intézményfejlesztés |
Önkormányzatok |
2003–2008 |
200.000 |
* |
Közép-Duna Völgyi Projekt Dél-Dunántúli Régióra eső részének költsége. |
** |
Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt elfogadott költségvetése nyomán. |
*** |
Mecsek–Dráva Projekt döntés-előkészítő tanulmányában szereplő becsült költség. |
**** |
Előzetes szakmai becslés. |
VII/4. táblázat: A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
5 db szippantott szennyvízfogadó kiépítése
120–150 m3/d kapacitással
1 db 50–100 m3/d kapacitású szippantott szennyvíz kezelő-tisztító, elhelyező telep létesítése Baranya megyében |
DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2003–2008 |
100.000
100.000 |
2 db szippantott szennyvízfogadó kiépítése Somogy megyében |
DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2003–2005 |
40.000 |
3 db szippantott szennyvízfogadó kiépítése Tolna megyében |
KDVIZIG, KDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2003–2008 |
60.000 |
Felhagyott ürítőhelyek rekultivációja |
KDVIZIG, KDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2005–2008 |
1.000.000 |
VII/5. táblázat: A kommunális szennyvíziszapok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
2 db regionális komposztáló telep létesítése, ill. kialakítása
4 db helyi komposztáló telep létesítése Baranya megyében |
DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2003–2008 |
400.000 |
2 db komposztáló telep létesítése Somogy megyében |
DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2003–2005 |
100.000 |
2 db komposztáló telep létesítése Tolna megyében |
KDVIZIG, KDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők |
2003–2008 |
100.000 |
VII/6. táblázat: Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Illegális hulladéklerakás megszüntetése |
Civil szervezetek |
Folyamatos |
Nem tervezhető |
Inert hull. lerakók létesítése |
Szakhatóságok |
2007. |
100.000 |
Mobil hasznosító berendezések beszerzése, működtetése |
Önkormányzatok, szakhatóságok |
2005–2007 |
240.000 |
Hulladéklerakók rekultiválása |
Önkormányzatok, szakhatóságok |
2005–2008 |
nem ismeretes |
VII/7. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Hulladékudvarok, begyűjtőtelepek létesítése |
önkormányzatok
hatóságok
vállalkozók |
2004–2008 |
1.200.000 |
Gyűjtési fegyelem javítása |
termelők, hatóságok |
2003–2008 |
nem tervezhető |
Állati eredetű hulladékok hasznosításának fokozása |
termelők
önkormányzatok
engedélyező hatóságok |
2003–2005 |
1.000.000 |
Állati eredetű hulladékkezelő létesítmények korszerűsítése |
termelők
engedélyező hatóságok |
2003–2005 |
300.000 |
Állati eredetű hulladékgyűjtő hálózat fejlesztése |
termelők, önkormányzatok
engedélyező hatóságok |
2003–2005 |
1.000.000 |
Új kezelőtelepek (lerakó, égető) szükségességének vizsgálata |
EÜ-i intézmények
szolgáltatók
szakértők |
2004–2005 |
20.000 |
Gépkocsi roncsok kezelőhálózatának fejlesztése |
szolgáltatók |
2005–2008 |
1.000.000 |
Elektronikai hulladékok kezelőhálózatának kialakítása |
Vállalkozások
engedélyező hatóságok |
2004–2005
–2007 |
900.000 |
Fáradtolaj gyűjtési rendszer fejlesztése |
Szolgáltatók |
folyamatos |
nem tervezhető |
Egészségügyi hulladékok gyűjtési rendszerének fejlesztése |
eü. létesítmények
gyógyszer forgalmazók
tiszti főgyógyszerészek
orvosi rendelők |
2003–2005 |
30.000 |
Szennyezett talaj kezelőtelepek létesítése |
Vállalkozók, hatóságok |
2004–2005 |
200.000 |
Felhagyott lerakók rekultivációja |
terület tulajdonosok
Minisztériumok
DDKVF, KDTKVF
önkormányzatok |
2003–2005 |
nem ismert |
Szennyezett területek kármentesítése |
szennyezésért felelős cégek
Minisztériumok
DDKVF, KDTKVF
tendernyertesek |
2003–2008 |
nem ismert |
Hátrahagyott hulladékok ártalmatlanítása |
Kapos Agro Rt.
hatóságok |
2003–2005 |
10.000 |
Dögkutak felszámolása |
Vállalkozók
önkormányzatok, hatóságok |
2003–2005 |
150.000 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/8. táblázat: A PCB és PCT tartalmú hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Fokozott hatósági ellenőrzés |
DDKVF, KDTKVF
hulladéktermelők |
folyamatos |
nem tervezhető |
VII/9. táblázat: A hulladékolajok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Gyűjtési, tárolási fegyelem fokozott ellenőrzése |
termelők, szolgáltatók,
hatóságok |
folyamatos |
nem tervezhető |
A gyűjtési rendszer továbbfejlesztése, kibővítése |
szolgáltatók |
2004–2008 |
nem tervezhető |
VII/10. táblázat: Az akkumulátorok, elemek kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Gyűjtési, tárolási fegyelem fokozott ellenőrzése |
termelők, szolgáltatók,
hatóságok |
folyamatos |
nem tervezhető |
Hulladékudvarokban a gyűjtés feltételeinek biztosítása (Hulladékudvarok) |
szolgáltatók |
2004–2008 |
1.200.000 |
VII/11. táblázat: Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Keletkező hulladékok mennyiségének meghatározása |
DDKVF, hulladék termelők |
2004–2005 |
10.000 |
Regionális bontókapacitás megteremtése |
vállalkozások
engedélyező hatóságok |
2004–2005
–2007 |
900.000 |
VII/12. táblázat: A kiselejtezett gépjárművek kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Gépjárműbontók hulladékkezelési engedélyezése |
hatóságok |
2003. |
nem tervezhető |
Gépjárműbontók telepengedélyezése |
hatóságok, termelők |
2003. |
100.000 |
Elhagyott roncsautók begyűjtése |
szolgáltatók |
folyamatos |
150.000 |
Roncsautó átvételi és bontóhálózat kialakítása |
szolgáltatók |
2005–2008 |
1.000.000 |
Hasznosítási arányok teljesítése |
szolgáltatók, önkormányzatok |
nem ismert |
nem ismert |
VII/13. táblázat: Az egészségügyi hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Eü.i hulladékok szelektív gyűjtési fegyelmének fokozása |
eü.i intézmények,
orvosi rendelők eü.i
és környezetvédelmi hatóságok |
folyamatos |
nem tervezhető |
Eü.i hulladék gyűjtőpontok kialakítása |
eü.i intézmények, orvosi
rendelők, eü.i
és környezetvédelmi hatóságok |
2003–2004 |
15.000 |
Állategészségügyi hulladékok gyűjtésének megvalósítása |
állatorvosok, állat eü.i hatóság, önkormányzatok |
2003–2004 |
hulladék-
udvarokkal együtt |
Gyógyszerhulladékok begyűjtésének megvalósítása |
forgalmazók, gyógyszertárak, tiszti főgyógyszerészek |
2003–2004 |
15.000 |
Adatbázis létrehozása, térségi eü.-i hulladékártalmatlanító létesítmény megvalósíthatósági tanulmány elkészítése |
eü.-i intézmények, szolgáltatók |
2003–2004 |
10.000 |
VII/14. táblázat: Az állati eredetű hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Kezelőtelepek korszerűsítése |
termelők, engedélyező hatóságok |
2003–2005 |
300.000 |
Kistérségi komposztálók létesítése |
termelők, önkormányzatok, engedélyező hatóságok |
2003–2005 |
1.000.000 |
Gyűjtőközpontok kialakítása |
termelők, önkormányzatok, engedélyező hatóságok |
2003–2005 |
300.000 |
Állati eredetű hulladék cementgyári égetése |
DDC Kft, DDKVF |
2003–2005 |
600.000 |
Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése |
önkormányzatok,
hulladéktermelők,
Környezetvédelem a Bőr-gyártásért Kht. |
2004–2005 |
300.000 |
Dögkutak felszámolása |
vállalkozók |
2003–2005 |
150.000 |
Tanyatormási lerakó felszámolása |
vállalkozók, DDKVF |
2004–2005 |
nem ismeretes |
VII/15. táblázat: A növényvédő szer és csomagolóeszközeik hulladékai kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Felhalmozott hulladék ártalmatlanítása (Ózarany) |
Kapos Agro Rt., hatóságok |
2003–2005 |
10.000 |
Kis mennyiségben keletkező hull. gyűjtése |
önkormányzatok
szolgáltatók |
2004– |
(hulladék-
udvaroké) |
VII/16. táblázat: A csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, terjesztése |
önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2003–2008 |
2.356.500 |
Hulladékudvarok létesítése |
önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2005–2008 |
1.474.580 |
Válogatóművek létesítése |
önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei |
2004–2008 |
3.069.850 |
Kommunikáció,
tudatformálás |
önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok,
szolgáltatók, civil szervezetek, kulturális intézmények |
2003–2008 |
960.000 |
VII/17. táblázat: A biomassza hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, terjesztése |
Önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek |
2003–2008 |
2.356.500 |
Hulladékudvarok létesítése |
Önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek |
2005–2008 |
1.474.580 |
Válogatóművek létesítése |
Önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek |
2004–2008 |
3.069.850 |
Komposzttelepek |
Önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek |
2004–2008 |
3.253.130 |
Kommunikáció, tudatformálás |
Önkormányzatok konzorciuma,
Európai Unió,
Minisztériumok, szolgáltatók, civil szervezetek, kulturális intézmények |
2003–2008 |
960.000 |
VII/18. táblázat: A gumihulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Költségigény
(E Ft) |
Beremendi Cementgyárban folyamatos emissziómérő rendszer teljes kiépítése |
Beremendi Cementgyár
DDKVF |
2003. |
140.000 |
Nagyméretű gumiabroncsok hasznosításának megvalósítása |
GUMILL Rt.
Beremendi Cementgyár |
2004–2005 |
10.000 |
További begyűjtő telepek kialakítása |
önkormányzatok |
2004–2006 |
nem ismert |
Anyagában történő hasznosítás fokozása |
feldolgozóipar |
2004– |
nem ismert |
A cselekvési program becsült teljes költsége a Dél-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban 77 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
4. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
I. fejezet: Általános adatok
Tervezési szint: Észak-alföldi Statisztikai Régió
(Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Készítette: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 4025 Debrecen, Piac u. 9/B.
A tervezés bázis éve: 2001
II. fejezet: Az Észak-alföldi Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* |
298.089 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** |
1.448.817 |
Települési szilárd hulladékok*** |
503.400 |
Települési folyékony hulladékok*** |
893.467 |
Kommunális szennyvíziszap** |
300.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok**** |
467.700 |
Összesen |
3.911.473 |
* |
Becsült adat (termelők adatszolgáltatása), amely nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt. |
** |
Becsült adat (termelők adatszolgáltatása). |
*** |
Forrás: KSH. |
**** |
Forrás: OHT. |
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari |
9.976 |
Gépipari |
9.858 |
Alumíniumipari |
nem jellemző |
Egyéb ágazati |
162.893 |
Összesen |
182.727 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régió összesen
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok** |
3 |
Hulladékolajok** |
11.508 |
Akkumulátorok, elemek** |
747 |
Elektronikai hulladékok* |
531 |
Kiselejtezett gépjárművek*** |
16.413 |
Egészségügyi** |
1.423 |
Állati eredetű** |
44.065 |
Azbeszt |
83 |
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik** |
97 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
85.749 |
Biomassza |
286.268 |
Gumihulladék*** |
5.385 |
* |
Begyűjtők adatszolgáltatása, csak a hűtőszekrények mennyiségét tartalmazza, országos mennyiségből számított. |
** |
Forrás: HAWIS. |
*** |
Forrás: KSH, OHT. |
A régióban évente keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 503.400 tonna, melyből lakossági eredetű 339.500 tonna (67,5%), intézményi eredetű 131.720 tonna (26%) és közterület tisztításból származik 32.150 tonna (6,5%).
A kiselejtezett gépjárművek mennyisége a régióban 16.413 tonna/év (10.942 db), mely az alábbi összetételben keletkezik: személygépkocsi 6.865 db, teherszállító gépjármű 4.077 db.
II/2. Felhalmozott hulladék
Építési, bontási hulladék
A régióban keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (mintegy 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák vagy a helyi települési szilárd hulladéklerakón helyezik el.
Jelentősebb mennyiségben egy telephelyen Nyíregyházán történik ezen hulladék begyűjtése, jelenleg az itt felhalmozott hulladék mennyisége: 40.000 tonna.
A régióban 2001. áprilisa óta 5 telephelyen (Püspökladány-Kelenc, Püspökladány-Ürmöshát, Darvas, Ebes, Debrecen-Bánk) történik az ATEV által előállított húsliszt tárolása, összesen 21.000 tonna mennyiségben, mivel feletetése az állategészségügyi jogszabályok változása miatt már nem engedélyezett. A húsliszt folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik; jelenleg a további feldolgozása, hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott.
A régióban 1 telephelyen (Kaba) 22.000 tonna mennyiségben cukorgyári mésziszapot halmoztak fel.
Szolnokon mintegy 10.000 tonna nátrium-fluorid tartalmú kovasav található felhalmozva.
Egyéb veszélyes hulladékok
A Balmazújváros-Lászlóházán lévő átmeneti tároló telephelyen 2.434 tonna veszélyes hulladék található, melynek a tulajdonosa ismert, további 1.262 tonna hulladék tulajdonviszonya rendezetlen.
A Nyíregyháza-Oroson található átmeneti veszélyes hulladéktároló telephelyen 428 tonna veszélyes hulladékot halmoztak fel.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
II/4. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régióba beszállított
(t/év) |
Régióból kiszállított
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
0 |
3 |
Hulladékolajok |
n.a. |
9.200 |
Akkumulátorok és elemek |
n.a. |
747 |
Elektronikai hulladékok* |
531 |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
n.a. |
n.a. |
Egészségügyi |
n.a. |
572 |
Állati eredetű |
28.000 |
n.a. |
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik |
n.a. |
n.a. |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Biomassza |
n.a. |
n.a. |
Gumihulladék |
n.a. |
n.a. |
* Országosan keletkezett hulladékká vált hűtőszekrény mennyiség.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Települési szilárd hulladékok |
1 |
5.034 |
– |
– |
99 |
498.366 |
n.a. |
n.a. |
Települési folyékony hulladékok |
n.a. |
n.a. |
– |
– |
29 |
263.259 |
63 |
564.176 |
Kommunális szennyvíziszapok |
51 |
152.530 |
– |
– |
4 |
11.740 |
n.a. |
n.a. |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
5 |
25.020 |
– |
– |
n.a. |
n.a. |
95 |
442.680 |
Régió összesen: |
|
182.584 |
|
0 |
|
773.365 |
|
1.006.856 |
* Anyagában történő hasznosítás.
A veszélyes hulladékokra vonatkozó éves hulladékmérleg bemutatásához ágazati bontású adatok nem állnak rendelkezésre, a veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó adatokat a II/6. táblázat tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása a kiemelten kezelendő hulladékok esetén
Kiemelt hulladékáram |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Veszélyes hulladék |
|
|
|
|
|
|
|
|
PCB és PCT hulladékok1 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Hulladékolajok |
67 |
7.684 |
1 |
82 |
– |
– |
n.a |
n.a. |
Akkumulátorok, elemek1 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Elektronikai hulladékok3 |
n.a. |
531 |
– |
– |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
Egészségügyi hulladékok |
– |
– |
60 |
851 |
– |
– |
n.a |
n.a. |
Állati eredetű hulladékok2 |
123 |
54.140 |
– |
– |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
Növényvédőszerek és
csomagolóeszközeik |
– |
– |
100 |
97 |
– |
– |
– |
– |
Nem veszélyes hulladék |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csomagolási hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
Biomassza |
8 |
23.370 |
– |
– |
n.a |
n.a. |
n.a |
n.a. |
Gumihulladék |
6 |
339 |
– |
– |
n.a |
n.a. |
94 |
5.019 |
* Anyagában történő hasznosítás.
3 Országosan begyűjtött hulladékká vált hűtőszekrény mennyiség.
III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
A települési szilárd és folyékony hulladékok begyűjtése a régióban alapvetően települési szinten, helyi vállalkozók részvételével történik, de előfordul, hogy egy közszolgáltató több településen lát el feladatot. A begyűjtési és szállítási engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A régióban keletkező hulladékolajok összegyűjtése a termelőktől a már kialakult begyűjtő hálózat szervezetein keresztül megoldott. A lakosságnál keletkező hulladékolajok begyűjtése a régióban nem jellemző, ezt a hiányosságot a hulladék begyűjtő udvarokon történő begyűjtésének megszervezésével kell mérsékelni.
Állati eredetű hulladékok
A vágóhidaktól és húsfeldolgozó létesítményektől, valamint a nagy létszámú állattartó telepek egy részétől az ATEV közvetlenül elszállítja az állati eredetű hulladékokat, a többi állattartó a helyi gyepmesteri telepen vagy dögkútban helyezi el a hulladékát. A kis létszámú állattartó telepeken képződő ún. lakossági eredetű állati hulladékok részben gyepmesteri telepre és innen ATEV által elszállításra, részben dögkutakba, dögtéri elföldelésre vagy illegális elásásra kerülnek.
A régió területén 13 településen végeznek szelektív hulladékgyűjtést. A szelektív gyűjtés keretében jelenleg 285 db gyűjtősziget került kihelyezésre, ebből 146 helyen 3 frakció (üveg, papír, műanyag) és 139 helyen 2 frakció (üveg, papír) elkülönített gyűjtése történik.
A kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a gumiabroncsok és a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (kivéve hűtőszekrény) begyűjtése nem megoldott.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Települési szilárd hulladék
A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az „egy település – egy hulladéklerakó” megoldás a jellemző. Jelenleg a régióban 393 települési szilárd hulladéklerakó van, ebből 14 db lerakó (11 db kistérségi és regionális és 3 db települési hulladéklerakó) szigetelt, melyek rendelkeznek valamilyen műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogáz elvezetéssel.
Települési folyékony hulladék
A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítő helyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladéklerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A régióban meglévő 94 db szennyvíztisztító telepből 25 telepen nincs kialakított leürítő műtárgy szippantott szennyvíz fogadására. A leürítő műtárgyakkal rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, mert a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők inkább a helyben található települési leürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. A régió jelentős részében kapacitáshiány áll fenn: nincsenek a jogszabályi követelményeknek megfelelően kialakított leürítő helyek.
Kommunális szennyvíziszapok
A kommunális szennyvíziszapok kezelésére, illetve hasznosítására a régióban két módszer terjedt el: a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás vagy hulladéklerakón elhelyezés takaróföldként.
Építési, bontási hulladék
Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik (Nyíregyháza Városüzemeltetési Kht., Debmut Rt. és Komplex-D Kft.), melyek összkapacitása: mintegy 25.000 t/év. A keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (mintegy 95%-a) azonban nem kerül hasznosításra.
A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség): 56.958 t/év. A régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel.
Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik, a létesítmények összkapacitása: 6.700 tonna/év.
Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladék égető 1 db van a régióban (Karcag), amelynek kapacitása 100 tonna/év, és csak a saját tevékenysége során keletkező egészségügyi hulladékot égeti el.
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) – állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása során keletkező veszélyes hulladékokra – Debrecen-Bánkon és Tószegen, összesen 25.500 tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: 7.639 tonna.
A Debrecen-Szikgáti veszélyes hulladéklerakó összes kapacitása: 45.000 m3, szabad kapacitása: mintegy 15.000 m3.
A tiszavasvári salaklerakó kapacitása: 3.300 m3, azonban ide csak az ICN Magyarország Rt. saját hulladéka helyezhető el.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB/PCT tartalmú hulladékok
A régióban PCB/PCT tartalmú hulladékok feldolgozása, kezelése nem történik.
Hulladékolajok hasznosítását, kezelését, ártalmatlanítását a régióban 8 cég végzi, összesen mintegy 8.550 tonna/év kapacitással.
A régióban akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át.
Elektronikai hulladék feldolgozó létesítmény a régióban – a kizárólag hűtőszekrények feldolgozását végző Electrolux Lehel Kft. kivételével – nincs. A kft. országos szinten oldja meg a hulladékká vált hűtőszekrények kezelését.
Kiselejtezett gépjárművek
A felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás (autóbontó) működik a régióban. A felmérés szerint ezek a vállalkozások összesen 1.856 db – 2.784 tonna gépjárművet bontanak éves szinten.
Állati eredetű hulladékok
Az ATEV Rt. Debrecen-Bánkon található fehérje feldolgozó üzemének kapacitása 50.000 tonna/év (kérődzők feldolgozását végzi – a régión kívülről is történik hulladék beszállítás). A SZATEV Rt. Zagyvarékason található fehérje-feldolgozó üzemének kapacitása 10.000 tonna/év (csak baromfi feldolgozását végzi).
A csomagolási hulladékok válogatására, illetve hasznosítására specializálódott vállalkozások létesítményeinek összkapacitása: mintegy 58.000 t/év.
Biológiailag lebomló szerves
A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését végző létesítmények összkapacitása: 49.000 tonna/év.
A régióban egy gumiabroncs hulladék hasznosítással foglalkozó vállalkozó ismert, aki 339 tonna gumihulladékot gyűjt be éves szinten, amit azután hasznosít (gumiőrlemény előállítása, Tímár). Az így előállított gumiőrleményre azonban nincs piaci kereslet, további felhasználása, értékesítése nem megoldott.
VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
Az elérendő célok prioritási sorrendjét az alábbi felsorolás mutatja:
1. Komplex települési regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása.
2. Szelektív (elkülönített) gyűjtési rendszer teljessé tétele.
3. Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása.
4. Korszerű települési folyékony hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– begyűjtés és kezelés teljes körűvé tétele, korszerűsítése,
– a települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása,
5. Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelés.
– biomassza kezelés.
6. Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására, a meglévő kórházi égetők felülvizsgálata és a felülvizsgálat alapján azok bezárása vagy alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére.
7. Gumiabroncs begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
8. Elektronikai hulladék begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
9. A meglévő autóroncs kezelő rendszer felülvizsgálata, régiós szinten a szükséges kapacitás megállapítása.
10. Építési-bontási hulladékok kezelő rendszerének kialakítása.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok |
Adathiány miatt nem adható meg. |
– |
– |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok |
Adathiány miatt nem adható meg. |
– |
– |
Települési szilárd hulladék |
Növekedés várható az OHT-val összhangban. |
+3 |
518.502 |
Települési folyékony hulladék |
A csatorna hálózat kiépítésével csökkenni fog. |
–15 |
759.447 |
Kommunális szennyvíziszap |
A csatorna hálózat kiépítésével jelentősen növekedni fog. |
+85 |
555.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
Növekedés várható az OHT-val összhangban. |
+3 |
481.731 |
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
Stagnálás prognosztizálható. |
0 |
9.976 |
Gépipari hulladékok |
Növekedés várható az OHT-val összhangban. |
+15 |
11.337 |
Egyéb ágazati hulladékok |
Adathiány miatt nem adható meg. |
– |
– |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Veszélyes hulladék |
|
|
|
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
2010-ig meg kell szüntetni az alkalmazást. Csökkenés várható. Adathiány miatt nem adható meg. |
– |
– |
Hulladékolajok |
A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. |
+15 |
13.234 |
Akkumulátorok
Elemek |
Stagnálás prognosztizálható.
Újratölthető elemek elterjedése miatt csökkenés várható. |
0
–5 |
737
9 |
Elektronikai hulladékok |
Adathiány miatt nem adható meg, de mennyisége növekedni fog. |
– |
– |
Kiselejtezett gépjárművek |
Adathiány miatt nem adható meg, de mennyisége növekedni fog. |
– |
– |
Egészségügyi |
Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt növekedés várható. |
+15 |
1.636 |
Állati eredetű |
Csökkenés prognosztizálható. |
–3 |
42.743 |
Növényvédő szer és csomagolóanyag
hulladék |
Stagnálás prognosztizálható. |
0 |
97 |
Nem veszélyes hulladék |
|
|
|
Csomagolási hulladék |
Adathiány miatt nem adható meg. |
– |
– |
Biomassza |
Adathiány miatt nem adható meg. |
– |
– |
Gumihulladék |
A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. |
+25 |
6.731 |
– Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok minél nagyobb aránya kerüljön hasznosításra.
– A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladék teljes mennyiségének a tervezési időszak végére vissza kell kerülnie a természetes biológiai körforgásba. Ennek érdekében másodlagos feldolgozási és komposztálási kapacitás kialakítása szükséges.
– Települési szilárd hulladéklerakókon meg kell szüntetni a használt egész gumiabroncs lerakását 2003-ig, az aprított használt gumiabroncs lerakását 2006-tól.
– Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2004-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, ami azt jelenti, hogy 25%-ot, azaz 71.567 tonnát hasznosítani kell. 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára kell csökkenteni a lerakható biológiailag lebomló szerves hulladékot, azaz 143.134 tonnát hasznosítani kell.
– A kommunális szennyvíziszap hasznosítási arányát a mezőgazdaságban minél nagyobb mértékben kell biztosítani.
– Építési, bontási hulladékok keletkező mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervidőszak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani. Ennek megfelelően a tervidőszak végére 233.850 tonna építési, bontási hulladékot kell hasznosítani.
– A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25% legyen. 2005-ben várhatóan a régióban 134.859 tonna csomagolási hulladék keletkezik: ebből 67.430 tonna csomagolási hulladékot kell hasznosítani. Ezen belül 25%-os aránnyal számolva 16.857 tonna csomagolási hulladékot kell anyagában hasznosítani. Ennek megfelelően a 2005-ben keletkező csomagolási hulladék mennyiségéből minimum 2.023 tonna műanyag, 10.169 tonna papír, 2.542 tonna fém és 2124 tonna üveg csomagolási hulladékot anyagában kell hasznosítani.
– El kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányú legyen. Előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.
– A felhalmozott hulladékok (használt gumiabroncs, építési, bontási hulladékok stb.) hasznosítási lehetőségeit (régión belül és kívül is) fel kell mérni.
– A kiselejtezett járművek bontásából származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg%-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg%-ban) kell biztosítani.
– A gumihulladék hasznosítási arányának növelése érdekében 1 db gumiégető berendezést (kapacitása: 17.000 t/év) kell létesíteni.
VI/3. Kapacitás növekedés
Települési szilárd hulladék
A környezetvédelmi jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásával és rekultiválásával párhuzamosan 7 db új regionális települési szilárd hulladéklerakó kialakítása szükséges (tervezett összkapacitásuk: 13.750.000 m3).
A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése érdekében a meglévő gyűjtőszigetek számát növelni kell a jelenlegi 285-ről 600-ra.
A már meglévő kistérségi és regionális, valamint a tervezés alatt álló regionális hulladéklerakókkal együtt 12 db begyűjtő-körzet kialakítása szükséges a komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása érdekében.
25 db hulladékgyűjtő udvart kell kialakítani – a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – a fenti célok elérése érdekében.
A komplex rendszer hatékony és gazdaságos működtetése érdekében 8 db új átrakó állomás létesítése szükséges a régióban (összkapacitásuk: 69.000 t/év). Az átrakó állomásokat tömörítő berendezésekkel is fel kell szerelni.
A kitűzött hasznosítási célok miatt 7 db új hulladékválogató létesítmény kialakítása is szükséges (összkapacitás: 83.000 t/év), a feldolgozó háttéripar igényeinek a kielégítése céljából.
A települési szilárd hulladékkezelési rendszerek keretében, de nem kizárólag a háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítására, 22 db komposztáló telepet (összkapacitásuk: 120.000 t/év) kell kialakítani.
Települési folyékony hulladék
A régióban már meglévő és leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását meg kell oldani. A leürítő műtárggyal nem rendelkező szennyvíztisztító telepeken, ahol műszaki és technológiai szempontból az megoldható, leürítő műtárgyak kialakítása szükséges.
Települési szennyvíziszap
A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban történő biztosításához előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek, illetve a szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.
Építési, bontási hulladékok
A nem hasznosított és jelenleg felhalmozott építési, bontási hulladékok hasznosítására jelenleg 16 db építési-bontási hulladék lerakó (összkapacitásuk: 200.000 tonna) létesítmény kialakítása áll tervezés alatt a régióban. Szükséges azonban a további hasznosító, feldolgozó kapacitás igények és lehetőségek felmérése, illetve azok kialakítása.
A települési szilárd hulladékkezelési rendszerhez kapcsolódóan 3 db építési-bontási hulladékkezelő-, feldolgozó létesítmény (összkapacitásuk: 150.000 t/év) kialakítása áll jelenleg tervezés alatt a régióban.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
Fel kell mérni a régión kívüli a PCB és PCT tartalmú berendezéseket ártalmatlanító kapacitás mértékét valamint, hogy a régióban meglévő begyűjtő hálózat kapacitása elegendő-e a begyűjtés jogszabályban előírt határidőre történő elvégzésére.
A lakosságnál keletkező hulladékolajok begyűjtését össze kell kapcsolni a már meglévő begyűjtő rendszerrel.
Fel kell mérni az akkumulátorokat és elemeket forgalmazó cégeket, forgalmazó helyeket.
Elsősorban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek megfelelően, a jogszabályban előírt formában kell a begyűjtőhelyeket és a begyűjtő rendszert kialakítani.
Fel kell mérni az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét.
Fel kell mérni, továbbá a hulladékká vált elektronikai berendezések visszavételi és begyűjtési rendszerének kialakítási lehetőségeit.
Kiselejtezett gépjárművek
A régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek teljes mennyiségének kezelésére alkalmas, korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított bontótelepeket kell létrehozni. Az autóbontással foglalkozó kistérségi cégek száma maximum 15 legyen. A meglévő bontók közül a jogszabályi követelményeknek nem megfelelőket pedig meg kell szüntetni.
Az egészségügyi intézmények mellett – az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletnek megfelelően – biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is. Ahol a rendeletben megadott 48 órán belül a fertőző hulladékok elszállítása nem megoldható, ott a hűtve tárolás kialakítása az elérendő cél.
Állati eredetű hulladékok
Az állati eredetű hulladékok begyűjtő rendszerének részeként közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek (25 db) kialakítása szükséges.
Növényvédőszer és csomagoló eszközeik hulladéka
A lakosságnál keletkező növényvédőszer maradékok és csomagolási elkülönített gyűjtését meg kell oldani.
A csomagolási hulladékok jogszabályban előírt hasznosítási arányának (50%) eléréséhez egy átfogó begyűjtési, visszagyűjtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gyűjtést kell teljes körűvé tenni, illetve fel kell mérni a már meglévő hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket.
Biológiailag lebomló szerves hulladék
Az elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező nagy mennyiségű szerves hulladékoknak a másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése és komposztálási kapacitások kialakítása szükséges.
A már meglévő és tervezett hasznosító, feldolgozó kapacitásokon túl szükséges a felhalmozott és folyamatosan keletkező gumihulladék kezelésére a további hasznosítási igények és lehetőségek felmérése, ezzel párhuzamosan a begyűjtő rendszert átfogóvá, teljes körűvé kell tenni.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és korszerűtlen lerakók bezárásra, felszámolásra, illetve az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek.
A jelenleg működő hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére vagy be kell zárni azokat.
Az állati hulladék dögkutakba, illetve hullatemetőkbe történő elhelyezését meg kell szüntetni, a lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét pedig a feldolgozás, a komposztálás és az égetés növelésével minimalizálni kell.
VII. fejezet: Cselekvési program
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
A hulladékgazdálkodás területén tevékenykedő hatóságok, önkormányzatok, intézmények, egyetemek, főiskolák, civil szervezetek feladata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a lakosság tájékoztatása, módszerfejlesztés és kutatással-fejlesztéssel foglalkozó programok létrehozása, fenntartása és kiterjesztése.
A jogszabályokban foglalt előírások, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervek céljainak elérése és programjainak végrehajtása a környezetvédelmi felügyelőségek koordináló szerepével kell, hogy megtörténjen.
Az oktatási, képzési és kutatási-fejlesztési programok kidolgozásában és elindításában nagy szerepet kell vállalniuk az egyetemeknek, főiskoláknak, szakmai szervezeteknek, amelyhez segítséget nyújtanak a környezetvédelmi felügyelőségek.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
VII/1. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok |
A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából
– hulladékszegény technológiák alkalmazása,
– kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása |
Termelők
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
Az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítási arányának növelése céljából
– termékek élettartamának növelése
– melléktermékek saját technológiába való visszavezetése
– meglévő szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata |
Termelők
Hatóságok
Országos hatáskörű szervek |
2008-ig
folyamatos |
A mezőgazdaságban és iparban keletkező hulladékok anyagában, illetve egyéb hasznosításra való előkészítése céljából
– szemléletváltás, tudatformálás
– begyűjtő rendszerek kialakítása válogatók létesítése |
Vállalkozói szféra
Termelők
Hatóságok
Önkormányzatok,
Kulturális intézmények |
2005. dec. 31. |
A mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű, biológiailag lebontható szerves hulladékok másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése
– kezelő (komposztáló) kapacitások kiépítése |
Vállalkozói szféra
Termelők
Hatóságok
Önkormányzatok |
2004. jún. 30.
2007. dec. 31. |
Települési szilárd hulladék |
A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése és a hasznosítás elősegítése céljából
– tudatformálás, ismeretterjesztés
– hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata
– begyűjtő hálózat kiépítése
– szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével |
Lakosság
Önkormányzatok
Kulturális intézmények
Hatóságok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltatók |
2005. dec. 31.
(lakosság 40%-ának bevonásával)
2008. dec. 31.
(lakosság 60%-ának bevonásával) |
Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig (ISPA projektek)
– regionális lerakók
– begyűjtő körzetek
– hulladékgyűjtő udvarok
– átrakó állomások
– gyűjtőszigetek
– komposztáló telepek
– válogatóművek stb. |
Lakosság
Önkormányzatok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltatók
Hatóságok |
2008-ig
folyamatos |
Az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő települési szilárd hulladéklerakókkal kapcsolatosan
– felülvizsgálatok elvégzése,
– a felülvizsgálatok alapján a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása,
– bezárt lerakók rekultiválása |
Önkormányzatok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltatók
Vállalkozók
Környezetvédelmi felügyelőségek
Társhatóságok |
2003–2009 |
A települési hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése céljából
– zöld hulladékok és egyéb szervesanyag tartalmú hulladékok szelektív gyűjtése,
– komposztáló kapacitások kiépítése
– laboratóriumok felkészítése, fejlesztése a hulladékanalízisre, valamint a hulladék összetétel vizsgálati módszerének országos szinten történő egységesítése |
Lakosság
Önkormányzatok
Önkormányzati társulások
Közszolgáltatók
Vállalkozók |
2004. júl. 1.
2007. júl. 1. |
Települési folyékony hulladék |
Keletkező folyékony hulladék mennyiségének csökkentése és a kezelési kapacitások növelése céljából
– a meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése
– a rákötési arány növelése
– szennyvíztisztítók fogadó kapacitásának bővítése, illetve minél nagyobb arányú kihasználása
– szennyvíztisztítók építése, illetve meglévő szennyvíztisztítókon leürítő műtárgyak kialakítása |
Lakosság
Önkormányzatok
Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői |
2008-ig
folyamatosan |
Környezet veszélyeztetésének csökkentése céljából
– felülvizsgálatok elvégzése
– környezetvédelmi szempontból nem megfelelő ártalmatlanító telepek bezárása, korszerűsítése |
Önkormányzatok
Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői |
2007. dec. 31. |
Települési szennyvíziszap |
– A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezésének kiváltása mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással
– települési szennyvíziszap komposztálók létesítése |
Önkormányzatok
Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői
Hulladékkezelők |
2008. dec. 31. |
Építési, bontási hulladék |
Újrahasznosítás és másodnyersanyagként való felhasználás arányának növelése céljából
– építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály hatályba léptetése
– a szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata
– meglévő és szükséges hasznosító kapacitások felmérése
– hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok, kezelőtelepek létesítése
– Inert hulladéklerakó létesítése |
Országos hatáskörű szervek
Önkormányzatok
Vállalkozók
Hulladékkezelők |
2008. dec. 31. |
Illegális építési, bontási hulladék lerakások felszámolása |
Önkormányzatok |
2008. dec. 31. |
VII/2. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Veszélyes hulladékok |
A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából
– hulladékszegény technológiák alkalmazása
– kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása
– az ártalmatlanító létesítmények műszaki állapotának felmérése, esetleg fejlesztése
– meglévő kapacitások ésszerű és gazdaságos kihasználása, szükség esetén bővítése |
Termelők
Hulladékkezelők |
2008-ig
folyamatos |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/3. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
PCB/PCT tartalmú hulladékok |
PCB és PCT tartamú hulladékok keletkezésének kiváltása céljából
– PCB/PCT tartalmú berendezések felmérése, cseréje és azok ellenőrzése
– keletkező hulladékok mennyiségének felmérése
– begyűjtő hálózat kapacitásának vizsgálata |
PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai,
üzemeltetői
Hulladékkezelők |
2006. dec. 31. |
Hulladékolajok |
„Benzinkutak és autószerelő műhelyek, mint fáradt olaj begyűjtő pontok” – a lakosságnál keletkező fáradt olaj begyűjtését szolgálja |
Lakosság
Benzinkút üzemeltetők
Autószerelő műhelyek |
2005.
első félév |
Hulladékolajok mennyiségének csökkentése céljából
– alkalmazott technológiák korszerűsítése
– korszerűbb, hosszabb élettartamú olajok felhasználása |
Termelők |
2008-ig
folyamatos |
Akkumulátorok és elemek |
„Új akkumulátort és elemet csak használtért cserébe” – a selejt akkumulátorok, illetve elemek visszagyűjtési kötelezettség érvényesítését szolgáló program |
Akkumulátorokat és elemeket gyártó és forgalmazó cégek
Bevásárló központok
Áruházláncok |
2004.
második félév |
Akkumulátorok, elemek teljes mennyiségének visszagyűjtése céljából
– begyűjtési rendszer korszerűsítése
– a forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése
– gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése |
Akkumulátorokat és elemeket gyártó és forgalmazó cégek
Lakosság |
2008-ig
folyamatos |
Kiselejtezett gépjárművek |
– Korszerű autóbontó telepek kialakítása – az EU előírásainak megfelelő és a régiós igényeket kielégítő autóbontó telepek kialakítása, a megfogalmazott hasznosítási célok elérése érdekében
– az előírásoknak nem megfelelő autóbontó telepek megszüntetése
– begyűjtő rendszer kialakítása
– gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése |
Autóbontók,
Hulladékhasznosítók
Autószerelő
vállalkozások |
2006. jan. 1. |
Elektronikai hulladékok |
Adatgyűjtési program a keletkező és a felhalmozott elektromos és elektronikai berendezések felmérésére |
Környezetvédelmi felügyelőségek, forgalmazók
Gyártók |
2004. jún. 30. |
„Működésképtelen vagy régi berendezésért cserébe újat” – tovább már nem használható vagy korszerűtlen elektromos és elektronikai berendezések begyűjtését szolgáló program illetve a gyártói felelősség érvényre juttatása |
Az elektronikai berendezések gyártói és forgalmazói |
2005. dec. 31. |
Feldolgozó kapacitás meghatározása és a másodnyersanyag feldolgozását végző háttéripar alapjainak a megteremtése |
Gyártók
Szakmai szervezetek |
2007. dec. 31. |
Egészségügyi hulladékok |
Egészségügyi hulladékok környezetvédelmileg megfelelő kezelése céljából
– magán orvosi praxisok számára figyelemfelhívó kampány szervezése
– a meglévő kórházi égetők műszaki vizsgálata
– a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő égetők bezárása
– gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése |
Városi és megyei ÁNTSZ-ek
Egészségügyi ellátást biztosító szektor
Környezetvédelmi felügyelőségek |
2003.
második féléve
2005. júl. 30. (égetők) |
Állati eredetű hulladékok |
Dögkutak bezárása – a jogszabályokban előírtaknak megfelelően |
Dögkutak üzemeltetői
Települési önkormányzatok
Állategészségügyi hatóságok
Környezetvédelmi felügyelőségek |
2005. dec. 31. |
Korszerű, az EU irányelveinek megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek kialakítása, a begyűjtő rendszer megszervezése |
Települési önkormányzatok,
Állategészségügyi állomások,
ATEV Rt.
Termelők
Környezetvédelmi felügyelőségek |
2008. dec. 31. |
Növényvédő szerek és csomagolásuk |
– Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése
– lakosság megfelelő tájékoztatása
– begyűjtő rendszerek kialakítása (pl. hulladékgyűjtő udvarok)
– a háztartásokban és hobbikertekben keletkező növényvédőszer maradékok és csomagolásuk megfelelő körülmények közötti elhelyezése |
Lakosság
Falugazdászok
Civil szervezetek
Megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok
Környezetvédelmi felügyelőségek |
2007. dec. 31. |
Csomagolási hulladékok |
„Válogasd külön a szemeted!” program – a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetése |
Megyei Hulladékgazdálkodási Társulások
Hulladéklerakók üzemeltetői
Megyei önkormányzatok |
2003. negyedik negyedév |
„Használd többször a reklámszatyrot!” akció |
Nagy bevásárlóközpontok
Áruházláncok |
2004. januárjától |
„Műanyagot műanyagból” program |
Műanyag csomagolóanyagot gyártók
Csomagolóanyag gyártók
szövetsége |
2005. januárjától |
„Visszaváltható üveg” akció – üveg csomagolási hulladék újrahasználata |
Palackozó cégek
Üdítőital gyártók
Csomagolóanyag
gyártók szövetsége |
2005. januárjától |
Biológiailag lebomló szerves hulladék |
„Komposztáljunk együtt!” lakossági program – a házi komposztálás meghonosítása és elterjesztése |
Települési önkormányzatok
Hulladéklerakók üzemeltetői
Civil szervezetek |
2005.
első negyedév |
„Szerves anyagból komposzt!” program – a mezőgazdasági tevékenység során keletkező szerves anyag hasznosítása komposztálással, mezőgazdasági vállalkozások figyelemfelhívó kampánya |
Agrárkamarák
Falugazdászok
Piacok
Zöldség- gyümölcs
elárusító helyek |
2004.
első negyedév |
„Zöld Energia Program” – szennyvíziszap komposztálása biogáz kinyeréssel |
Szennyvíztisztító telepek |
2008. dec. 31. |
„Fahulladék program” – fahulladék és fűrészpor energiahasznosítással történő ártalmatlanítása |
Erdőgazdaság
Fűrészüzemek |
2008. dec. 31. |
Gumiabroncs |
A gumiabroncs egészben, illetve darabolt formában történő lerakását tiltó célok megvalósulása érdekében figyelem felhívó kampány szervezése a hulladéklerakók üzemeltetői, valamint a lakosság részére |
Környezetvédelmi felügyelőségek
Települési önkormányzatok |
2003. második félév,
2005. első félév |
A gumiabroncs be- és visszagyűjtési rendszerének kiépítése |
Gumiabroncs forgalmazók
Gumiszerelő műhelyek |
2005. jan. 1. |
Használt gumiabroncs újrahasznosításából származó termékek népszerűsítése,
piacteremtés |
Civil szervezetek
Környezetvédelmi felügyelőségek |
2006. első féléve |
VII/1. táblázat: A módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok becsült költségei
Program |
Becsült költség
(millió Ft) |
Módszerfejlesztés |
70 |
Intézményfejlesztés |
440 |
Ismeretterjesztés |
50 |
Szemléletformálás |
100 |
Oktatás |
100 |
Képzés |
100 |
Kutatás-fejlesztés |
50 |
Összesen |
910 |
VII/2. táblázat: A hulladékgazdálkodási cselekvési program becsült költségei
Létesítmény |
Tervezett mennyiség
(db) |
Becsült költség
(millió Ft) |
Regionális hulladéklerakó |
7 |
7.000 |
Hulladéklerakók rekultivációja |
393 |
30.000 |
Átrakóállomás |
7 |
1.500 |
Gyűjtősziget |
315 |
160 |
Begyűjtő körzetek kialakítása |
12 |
12.000 |
Hulladékgyűjtő udvar |
25 |
3.000 |
Válogatóművek |
7 |
3.500 |
Zöldhulladék komposztálók |
22 |
2.000 |
Inert hulladék tároló-előkezelő telepek |
15 |
2.100 |
Inert hulladék lerakó |
1 |
150 |
Regionális autóbontók |
15 |
3.000 |
Korszerű hűtő dögtároló |
25 |
6.250 |
Gumihulladék égető |
1 |
4.000 |
Egészségügyi hulladék kezelő rendszer |
– |
1.000 |
Összesen |
– |
75.660 |
A cselekvési program becsült teljes költsége az Észak-alföldi Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban mintegy 76,6 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
5. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez
A DÉL-ALFÖLD STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
I. fejezet: Általános adatok
Tervezési szint: Dél-Alföld Statisztikai Régió
(Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye)
Készítette: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17.
A tervezés bázis éve: 2001
II. fejezet: A Dél-Alföld Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* |
400.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
600.000 |
Települési szilárd hulladékok |
550.000 |
Települési folyékony hulladékok |
1.163.000 |
Kommunális szennyvíziszap |
117.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
400.000 |
Összesen |
3.230.000 |
* Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok |
nem számottevő |
Gépipari |
nem számottevő |
Alumíniumipari |
nem számottevő |
Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati, élelmiszeripari, ipari szennyvíztisztítási) |
250.000 |
Összesen |
250.000 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen
(t/év) |
Veszélyes hulladék |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
88 |
Hulladékolajok |
3.000 |
Akkumulátorok, elemek |
1.600 |
Elektronikai hulladékok |
2.500 |
Kiselejtezett gépjárművek |
2100 |
Egészségügyi |
1.500 |
Állati eredetű |
85.000 |
Azbeszt |
24 |
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik |
105 |
Nem veszélyes hulladék |
Csomagolási hulladékok |
250.000 |
Biomassza |
480.000 |
Gumihulladék |
15.000 |
II/2. Felhalmozott hulladék
Települési szilárd hulladék
Ezek nagy része lerakókba kerül. A lerakók zöme nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak.
Települési folyékony hulladék
Vízjogi engedéllyel rendelkező leürítőhelyre a hulladék mintegy 5–10%-a kerül. A települések 30%-a csatornázott, a szennyvíz további része elszikkad. A tengelyen történő gyűjtés végállomásaként a települések folyékony hulladékának egy része a korábban kijelölt folyékony hulladék leürítőhelyre kerül.
A termelésből adódó nem veszélyes hulladékok
Felhalmozás nem jellemző a régióban. A Környezetvédelmi Felügyelőségek helyszíni ellenőrzései és a folyamatos kapcsolattartás eredményeként a nagyobb termelő egységek tevékenysége nyomon követhető és kontrol alatt tartható. Ezen túlmenően a termelő cégeknek sem érdeke a hulladék felhalmozása a telephelyen a tárolókapacitás hiánya, valamint a várható ellenőrzések miatt. A nem veszélyes hulladékok mennyisége 100.000 tonna (nem veszélyes hulladéknak minősülő autóroncsok, papír, műanyag, építési-bontási hulladék, földdel kevert bőrhulladék, furfurol korpa).
A termelésből adódó veszélyes hulladékok: A Dél-Alföld Régióban 50 telephelyen mintegy 650.000 tonna hulladékot halmoztak fel. Ebből a veszélyes hulladékok mennyisége 550.000 tonna (fúrási iszap, alumíniumsó salak, olaj-, festék-, oldószer hulladék, szennyezett göngyöleg, fénycső hulladék, elhasznált háztartási berendezések, kékaljjal és kovafölddel szennyezett szennyvíziszap, elhasznált fixír, elhasznált előhívófürdő, cink tartalmú fedősó és szennyezett talaj, vegyes galvániszap, lúg és sav hulladék, nátrium-ditionit hulladék, halogéneket nem tartalmazó hőközlő olajhulladék).
II/3. Ki- és beszállított hulladék
A Bolvári Fémfröcs Bt. (Dusnok): könnyűfémet használ alapanyagként a tevékenysége során. Ez Hollandiából származik, 12,5 tonna mennyiségben évente. Precíziós Öntő Kft. (Sükösd): a felhasznált vas Kiskunfélegyházáról származik, közel 100 t/év mennyiségben. Vas és Fémöntő (Kiskőrös): a vas alapanyagot Kiskunhalasról, Szegedről, Kecelről, Kiskőrösről, valamint az ország más területeiről szerzik be. A Vasöntöde Szövetkezet (Szakmár) alapanyag beszerzése két helyről történik. Éves szinten mintegy 550–600 tonna származik Kalocsáról, további 250 tonnát vásárolnak Miskolcon. Szegedi Öntöde Kft.: évi 4.500 tonna vas és acélhulladék és ÖVG 1/1 öntvénytöredék hasznosítására van engedélye. A fémhulladékot a Dél-Magyarországi MÉH Rt. biztosítja. Vezuv 2000 Kft. (Szeged): a fémhulladék nagy részét régión belülről szerzik be (Földeák, Kecskemét). Régión kívülről Gyöngyösről szállítanak be fémhulladékot. Hoffman Service Kft. (Solt) Németországból és Hollandiából évi 12 tonna, valamint régión kívülről (Magyarországról) évi 60 tonna használt gumiabroncsot gyűjt be és használ fel újrafutózásra.
A Hunguard Glass Kft., Orosháza részére 2001. évben 9 beszállító szállított összesen 13.000 tonna üveghulladékot. A beszállítók közül 5 a régión belül gyűjt üveghulladékot, ennek mennyisége 6.875 tonna/év. A fennmaradó 6.215 tonna üveghulladékot 4 szállító juttatja el a kft. Orosházi gyárába a régión kívülről.
A Dél-Magyarországi MÉH Rt. által kiszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége 2001. évben 75.278 tonna volt.
II/4. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított
(t/év) |
Régióból kiszállított
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
50.000 |
170.000 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Települési szilárd hulladékok |
50.000 |
80.000 |
Települési folyékony hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Kommunális szennyvíziszap |
n.a. |
n.a. |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
80.000 |
90.000 |
Összesen |
180.000 |
340.000 |
Állati eredetű hulladékok
Az ATEV Rt. solti gyára (Solt, Pólyafoki zsilip) hozzávetőlegesen évi 8.650 tonna állati eredetű hulladékot szállít be a régión kívülről feldolgozásra. Az állati eredetű hulladékok hasznosítása során keletkeznek tovább már nem hasznosítható hulladékok. Ezeket a solti gyáregység az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Tószegi Veszélyes Hulladéklerakó telepén ártalmatlanítja. 2001. évben 1.614 tonna hulladék lerakása történt.
Az ATEVSZOLG Rt. solti telepe 10.000 t/év állati eredetű hulladék komposztálására létesült. A komposzt kihelyezésének engedélyeztetése folyamatban van a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál, így a tevékenység még nem tekinthető folyamatosnak. Azzal kell számolni, hogy a telep a Dél-Alföld Régión kívülről is fog fogadni állati eredetű hulladékot. Ez 2001-ben 200 tonna volt (Tökölről és Sárvárról).
ATEV Rt. hódmezővásárhelyi telephelyén a lerakó névleges kapacitása 25.000 tonna, ami 2000. évvel bezárólag 84%-ban telt meg. Szabad kapacitása 4.000 tonna.
Az OLEUM 2000 Kft. fáradtolaj ártalmatlanításával foglalkozik. 2001-ben 584 tonna veszélyes hulladékot vett át, melynek 30%-a, 175 tonna régión kívül keletkezett.
Akkumulátorok, elemek, fixíroldat
A kecskeméti DESIGN Kft. részére a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyt adott ki elemek és akkumulátorok begyűjtésére és szállítására 570 t/év mennyiségben. Az engedély az ország egész területére érvényes. Továbbá a Kft. fixíroldatból nyer ki fémezüstöt elektolízis technológiával.
A régióban összesen 250.000 tonna egyéb veszélyes hulladék keletkezik. Ennek túlnyomó többsége élelmiszeripari eredetű hulladék és fúrási iszap. A fúrási iszap 100%-a a régióban kerül elhelyezésre átmeneti tárolókban, az élelmiszeripari hulladék 20%-a kiáramlik a régióból. A hulladékbeáramlás nem számottevő ebben a hulladékcsoportban.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított
(t/év) |
Régióból kiszállított
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
0 |
88 |
Hulladékolajok |
90 |
2.100 |
Akkumulátorok és elemek |
0 |
1.600 |
Elektronikai hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
n.a. |
n.a. |
Egészségügyi |
0 |
900 |
Állati eredetű |
15.000 |
40.000 |
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik |
0 |
105 |
Nem veszélyes hulladék |
Csomagolási hulladékok |
n.a. |
n.a. |
Biomassza |
n.a. |
n.a. |
Gumihulladék |
n.a. |
n.a. |
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
53 |
215.000 |
22 |
90.000 |
25 |
95.000 |
0 |
0 |
Mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Települési szilárd hulladékok |
10 |
55.000 |
0 |
0 |
88 |
478.000 |
2 |
17.000 |
Települési folyékony hulladékok |
n.a. |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
116.250 |
n.a. |
500.000 |
Kommunális szennyvíziszapok |
9 |
10.000 |
0 |
0 |
85 |
99.000 |
6 |
7.000 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
15 |
60.000 |
0 |
0 |
85 |
340.000 |
0 |
0 |
Régió összesen |
|
340.000 |
|
90.000 |
|
1.128.250 |
|
524.000 |
* Anyagában történő hasznosítás.
A régióban a vegyipar, gyógyszeripar, műanyagipar, gépipar, alumíniumipar termelési volumene elhanyagolható. Az egyéb veszélyes hulladékok (250.000 t/év) kategóriájába tartoznak egyrészt a vágóhídi hulladékok, melyek egy része feldolgozásra kerül, másrészt a fúrási iszap hulladék, mely átmeneti fúrási iszap hulladék tárolóban található. A régióban a veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása nem jellemző. A keletkező veszélyes hulladékokból majdnem 55 ezer tonnát hasznosítanak, elsősorban a hulladékolajokat, akkumulátorokat és az élelmiszeripari hulladékokat.
A veszélyes hulladékokra vonatkozó éves hulladék mérleg bemutatásához a veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladék áramokra vonatkozó adatokat a II/7. táblázat tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/7. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás* |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
Veszélyes hulladék |
PCB és PCT tartalmú
hulladékok |
0 |
0 |
100 |
88 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Hulladékolajok |
87 |
2.610 |
13 |
390 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Akkumulátorok, elemek |
78 |
1.250 |
0 |
0 |
22 |
350 |
0 |
0 |
Elektronikai hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
60 |
1260 |
0 |
0 |
10 |
210 |
30 |
630 |
Egészségügyi |
0 |
0 |
100 |
1.500 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Állati eredetű |
60 |
51.000 |
0 |
0 |
40 |
34.000 |
0 |
0 |
Növényvédő szerek
és csomagolóeszközeik |
0 |
0 |
100 |
105 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Nem veszélyes hulladék |
Csomagolási hulladékok |
25 |
63.000 |
0 |
0 |
75 |
187.000 |
0 |
0 |
Biomassza |
65 |
312.000 |
0 |
0 |
35 |
168.000 |
0 |
0 |
Gumihulladék |
5 |
750 |
n.a |
n.a. |
20 |
3.000 |
n.a. |
n.a. |
* Anyagában történő hasznosítás.
A veszélyes hulladékok közül a PCB/PCT tartalmú hulladékok, a hulladékolajok, az állati eredetű hulladékok és a növényvédő szerek és csomagoló eszköz hulladékok a régión kívül kerülnek égetésre. A régión belül egyetlen veszélyes hulladékégető üzemel, ahol az egészségügyi veszélyes hulladék egy részének ártalmatlanítása történik.
III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól, eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól, eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Gyűjtési kapacitás bemutatása
A régió területén működő hulladék gyüjtő-szállító szervezetek alkalmasak a közszolgáltatás ellátására. Műszaki felkészültségük megfelelő. Vannak települések, amelyek komplex regionális rendszerhez még nem kapcsolódtak, ezek az önkormányzatok önmaguk oldják meg a közszolgáltatást, műszaki felkészültségük kielégítő.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
A régióban keletkező hulladékok jelentős részének kezelése a régión kívül történik. Üveghulladék hasznosítására az Orosházán található üveggyárak alkalmasak. Fémhulladékot az öntödék hasznosítanak. Ártalmatlanító kapacitással a régió nem rendelkezik.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok
A régióban egyetlen zöldhulladék komposztáló üzemel, kapacitása 2.560 t/év, ez nem elégíti ki a régió kapacitásigényét. A szelektív gyűjtés bevezetésével párhuzamosan további üzemeket kell telepíteni. Kapcsolódva a Nemzeti Fejlesztési Terv „zöld energia” programjához a régióban fermentáló telepek létesítése szükséges, hiszen az állattenyésztésből adódó hulladék mennyisége tetemes az ágazat fejlettsége miatt. Jelenleg ez a kapacitás teljesen hiányzik a régióban.
Települési szilárd hulladék
A Dél-Alföld Régióban 2003. évben 2 válogatómű üzemel. Ez a válogató kapacitás nem elégíti ki a régió igényeit. A tervidőszak végére további válogatóművek telepítése szükséges.
Súlyos feladatot jelent a Dél-Alföld Régióban is a települési hulladék lerakók rekultivációja. Jelenleg 250 települési szilárd hulladék lerakó található a térségben. A tervidőszak végére 11 regionális, jogszabályi előírásoknak megfelelő lerakó maradhat a régióban. A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek részét képezik az átrakó állomások. Jelenleg 1 átrakó állomás működik, ezt a kapacitást is bővíteni kell. Ahhoz, hogy a hulladék regionális lerakóba kerülhessen minden településen legalább 1 hulladékudvar kialakítása szükséges.
Települési folyékony hulladék
Ennek a típusú hulladéknak a kezelése jelenleg csekély mértékben megoldott.
Kommunális szennyvíziszap
Kezelésére a lerakás jellemző, melyek nem minden esetben felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak.
Építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
A régióban a lerakással történő ártalmatlanítás jellemző, az aszfalt hulladék hasznosításában az elmúlt években jelentős előrelépés történt.
11 műszakilag megfelelő vagy nem megfelelő veszélyes hulladék lerakó telep található a régióban, melyek közül a nem megfelelőek felszámolásra kerülnek. Új lerakó létesítése nem indokolt, veszélyes hulladék kezelőhálózat kiépítése indokolt. Jelenleg 11 veszélyes hulladék komposztáló üzemel. Ezek lefedik a régió kapacitásigényét, további létesítmény telepítése nem indokolt.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
Sem hasznosító, sem ártalmatlanító kapacitás nincs a régióban és nincs is rá szükség.
Régiós szinten ez a kapacitás teljesen hiányzik.
Kiselejtezett gépjárművek
A régióban 33 különböző technikai felkészültségű autóbontó működik. A kapacitásuk megfelelő, de a környezetvédelmi elvárásoknak a telephelyek csak korlátozottan felelnek meg.
A régióban jelenleg 1 veszélyes hulladék égető üzemel. Kihasználtsága nem éri el jelenleg a 100%-ot, azaz a régió szabad kapacitással bír.
Állati eredetű hulladékok
Az ártalmatlanító és hasznosító kapacitás megfelelő.
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik
Ártalmatlanító és hasznosító kapacitás ilyen típusú hulladékokra nincs.
A régión belül hiányzik ezeknek a hulladékoknak a hasznosítása, a hulladék jelentős része lerakásra kerül.
A hulladék hasznosítása vagy lerakással történő ártalmatlanítása megoldott, de a jelenlegi környezetvédelmi elvárásoknak a kezelés nem felel meg.
Sem ártalmatlanító, sem hasznosító kapacitás nincs, ilyen üzem nem működik a régióban.
VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
Az elérendő célok prioritási sorrendjét az alábbi felsorolás mutatja:
1. Komplex települési regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása.
2. Szelektív (elkülönített) gyűjtési rendszer teljessé tétele.
3. Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása.
4. Korszerű települési folyékony hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– begyűjtés és kezelés teljes körűvé tétele, korszerűsítése,
– a települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása.
5. Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– mezőgazdasági és élelmiszeripai hulladékkezelés,
– biomassza kezelés.
6. Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására égetőkapacitást kell kialakítani az együtt égető berendezések előtérbe helyezésével.
7. Gumiabroncs begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
8. Elektronikai hulladék begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
9. A meglévő autóroncs kezelő rendszer felülvizsgálata, régiós szinten a szükséges kapacitás megállapítása.
10. Építési-bontási hulladékok kezelő rendszerének kialakítása.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
A Dél-Alföld Régió területén nincs nagyobb teljesítményű erőmű. A bányászat területén a szénhidrogén-kutatás üteme változatlan. A kommunális hulladék mennyiségében az országos adatokkal korrelációban 2–3%-os növekedés várható. A biomassza valószínűleg változatlan mennyiségben fog keletkezni, mivel a térségben a mezőgazdaság a fő tevékenységi forma és a művelés alatt álló terület nagysága változatlan. Ezen tényezőket figyelembe véve a régióban a tervidőszak végéig nem fog jelentős mértékben csökkenni a hulladék mennyisége.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Nem ismertek a fejlődési tendenciák, fejlesztési szándékok, ezért nem prognosztizálható a hulladék mennyiség várható alakulása. A tervidőszak első két évében pontosítani kell az adatokat, meg kell keresni a gazdasági prognózis készítésével foglalkozó szervezeteket és a szakmai szervezeteket a várható tendenciák becslése érdekében. A cél, hogy a keletkező hulladék mennyisége a tervidőszak végére ne haladja meg a 2000. évben keletkezett mennyiséget.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
Nem várható csökkenés a Dél-Alföld Régióban.
Települési szilárd hulladékok
Az országos tervvel összhangban csökkenéssel nem lehet számolni.
Települési folyékony hulladék
Célul kitűzhető a mennyiség 15%-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtésnek köszönhetően. A hulladék képződés nagymértékű csökkentése a tanyás településszerkezet miatt nem megoldható.
Kommunális szennyvíziszap
Csökkenés nem tűzhető ki a csatornázás előrehaladásával, mivel a mennyiség növekszik a szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, illetve szennyvízkezelő telepek létesítése következtében.
VI/1. táblázat: A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok |
A tervidőszak végére a hulladék mennyisége ne haladja meg a 2000. évben keletkezettet. |
n.a. |
n.a. |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok |
Stagnálás prognosztizálható. |
0 |
600.000 |
Települési szilárd hulladék |
Növekedés várható az OHT-val összhangban. |
+3 |
566.500 |
Települési folyékony hulladék |
A csatornahálózat kiépítésével csökkenni fog. |
–15 |
988.125 |
Kommunális szennyvíziszapok |
A csatornahálózat kiépítésével jelentősen növekedni fog. |
+85 |
233.448 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
Adathiány miatt az elmozdulás iránya nem adható meg. |
n.a. |
n.a. |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari veszélyes hulladékok
A vegyipari és a gyógyszeripari alapanyag gyártás gyakorlatilag hiányzik a régióból, ezért hulladékkal nem indokolt számolni. A műanyagipar jellemzően kész alapanyagból gyárt, kis hányadban történik műanyag-hulladék feldolgozás, ami nem termel veszélyes hulladékot.
Gépipari veszélyes hulladékok
A tervidőszakban a gépipar fejlesztése várható a térségben, ezért a veszélyes hulladék mennyiségének csökkenése nem prognosztizálható.
Alumíniumipari veszélyes hulladékok
Az alumíniumipar a térségben a gépipar számára és fogyasztási cikkek formájában gyárt termékeket, a veszélyes hulladék képződés nem jellemző, mennyisége a többi ágazathoz képest elhanyagolható.
Egyéb ágazati veszélyes hulladékok
Energiaipar: A térségre az ipari méretű energiatermelés gyakorlatilag nincs. Az 50 MW alatti erőművek földgáz üzeműek, a veszélyes hulladék nem számottevő.
Bányászat: a fúrási iszap mennyiségének csökkenése prognosztizálható, mivel a kőolaj és földgáz kutatás üteme fokozatosan lassul.
Ipari szennyvíztisztítás: Az ágazatból származó hulladék mennyiségének növekedése tervezhető. A jelenlegi jogszabályi előírások szerint az ipari üzemek szennyvízkezelőit korszerűsíteni, hatékonyságukat növelni kell, ahol nincs, ott ki kell építeni a tervidőszakban.
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok |
A keletkező hulladék mennyisége nem számottevő. |
n.sz. |
n.sz. |
Gépipari hulladékok |
A keletkező hulladék mennyisége nem számottevő. |
n.sz. |
n.sz. |
Alumíniumipari hulladékok |
A keletkező hulladék mennyisége nem számottevő. |
n.sz. |
n.sz. |
Egyéb ágazati hulladékok |
Energetikai ipar: stagnálás.
Bányászat: csökkenni fog a fúrási iszapok mennyisége.
Ipari víztisztítás: növekedés. |
0
–30
n.a. |
n.sz.
1.800
n.a. |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
A DÉMÁSZ Rt. adatszolgáltatása alapján a régióban összesen 503 db üzemelő és 17 db tartalék PCB és PCT tartalmú berendezés található 13 telephelyen. A bezárási ütemterv a következő: 2002-ben ártalmatlanítottak 59 berendezést; 2003-ban 107, 2005-ben 24, 2006-ban 121, 2007-ben 29, 2008-ban 126, 2009-ben 24 és 2010-ben 30 berendezés ártalmatlanítása fog megtörténni.
A képződő mennyiség csökkentésére közvetlen befolyásolási lehetőség nincs, mert a hulladék mennyisége a felhasznált kenőolaj mennyiségétől, a gépjármű műszaki állapotától és az üzemben lévő gépjárművek számától függ. A tervidőszak végére a hulladékolajok mennyiségének növekedése várható.
A hulladék akkumulátorok mennyiségének növekedése nem várható az élettartam javulása miatt. A kisebb méretű újratölthető akkumulátorok (pl. ceruza stb.) elterjedése miatt az elemek mennyiségének csökkenése tervezhető.
Az életszínvonal emelkedésével és az eddig elhasználódott berendezések várható tömeges lecserélésével a hulladék mennyisége növekedni fog. A prognózist nehezíti, hogy a jelenlegi hulladék mennyisége csak durva becsléssel adható meg.
Kiselejtezett gépjárművek
Várhatóan a tervidőszak végére is hasonló mennyiségű hulladék keletkezik.
Az ellátási színvonal emelkedésével a hulladék mennyiségének a növekedése várható.
Állati eredetű hulladékok
Az állattenyésztés a régióban domináns ágazatot jelent, a hulladék mennyiségében stagnálás várható.
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik
A technológiaváltás már megtörtént a csomagolóeszközök területén, mennyiségi csökkenés nem várható.
A csomagolási hulladék mennyiségét a fogyasztói magatartás jelentősen befolyásolja, de ennek alakulása nem prognosztizálható. Így az elmozdulás iránya nem adható meg.
A gépjárműforgalom növekedésével a hulladék mennyiségének növekedése várható.
Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok
Az ivóvíztisztítás során arzén tartalmú hulladék képződik. Mennyisége várhatóan növekedni fog, mivel az ivóvíz arzén tartalmának határértéke 50 μg/l értékről 10 μg/l értékre fog csökkenni, tehát a tisztítási technológiát egyre több helyen kell majd alkalmazni.
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Hulladék |
A keletkező hulladékok mennyiségének várható
alakulása, csökkentési célok |
% |
Várható
mennyiség
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok |
A tervidőszak végére meg kell szüntetni az alkalmazást. Csökkenés várható. |
–100 |
0 |
Hulladékolajok |
A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. |
+15 |
3.450 |
Akkumulátorok
Elemek |
Stagnálás prognosztizálható.
Újratölthető elemek elterjedése miatt csökkenés várható. |
0
–5 |
1200
20 |
Elektronikai hulladékok |
Adathiány miatt nem adható meg. |
n.a. |
n.a. |
Kiselejtezett gépjárművek |
Stagnálás prognosztizálható. |
0 |
2.100 |
Állati eredetű hulladékok |
Stagnálás prognosztizálható. |
0 |
85.000 |
Egészségügyi hulladékok |
Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt növekedés várható. |
+15 |
1.725 |
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik |
Stagnálás prognosztizálható. |
0 |
105 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladék |
Az elmozdulás iránya nem adható meg adathiány miatt. |
n.a |
n.a. |
Biomassza |
Adathiány miatt a keletkező hulladék mennyiségi változásának iránya nem adható meg |
n.a. |
n.a. |
Gumihulladék |
A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. |
+25 |
18.750 |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Az iparban keletkező hasznosítható hulladékokra begyűjtő rendszerek kialakítását ösztönözni kell, különös tekintettel a műanyag hulladékokra.
A faiparban keletkező hulladékok hasznosítását minél teljesebb körűvé kell tenni, a hulladék jellegétől függően komposztálással vagy égetéssel. A tervidőszak végére a szakmai szervezetekkel, érdekelt gazdálkodókkal fel kell venni a kapcsolatot annak megvizsgálása érdekében, hogyan kapcsolhatók be a „zöld energia” termelési programba.
Korszerű autóbontó telephelyeket kell kialakítani, a nem megfelelő telepeket be kell zárni a tervidőszak végéig.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
A biomassza jellegű hulladékok mennyiségi és minőségi felmérését 2006-ig el kell végezni. A mezőgazdasági eredetű, de a termelésbe vissza nem forgatott biomasszára kezelő kapacitást kell kiépíteni. Egyik módja lehet komposztálók, másik módja fermentáló üzemek létesítése.
A mezőgazdaságban és iparban keletkező hasznosítható hulladékokra begyűjtő rendszerek kialakítását ösztönözni kell, különös tekintettel a műanyag hulladékokra.
Települési szilárd hulladékok
Ezen hulladékok tekintetében korszerű begyűjtő hálózat kiépítése az egyik legfontosabb feladat.
Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszereket kell kiépíteni a tervidőszak végéig.
A régióban a szelektív hulladékgyűjtést teljessé kell tenni a tervidőszak végére.
A települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok – szabványnak megfelelően mért – összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat csökkenteni kell. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmának 2004. július 1. napjáig 25%-át, 2007. július 1. napjáig 50%-át, 2014. július 1. napjáig 65%-át hasznosítani kell.
Települési folyékony hulladék
A mezőgazdasági hasznosítás arányának növelése szükséges.
Kommunális szennyvíziszap
Cél, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Meg kell oldani a minél nagyobb arányú hasznosítást, valamint a bontás során keletkező veszélyes hulladékok szétválogatását, elkülönített gyűjtését.
Vegyipari, gépipari, gyógyszeripari és alumíniumipari hulladékok
Képződésük nem domináns a régióban, esetleges hasznosításuk régión kívül történik.
Az állategészségügyi előírások szigorodásával a veszélyes hulladékok hasznosítási aránya tekintetében a tervidőszak végére a régióban csökkenés várható.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartamú hulladékok
Elsődleges az ártalmatlanítás, amely a cselekvési program ütemterve szerint fog megvalósulni.
Lakossági begyűjtő rendszer kiépítése és teljessé tétele az elérendő cél.
A már jól működő begyűjtő rendszert kell teljessé tenni az akkumulátorok esetében. A hulladékká vált elemek gyűjtőrendszerét ki kell alakítani.
Az elektronikai és elektromos berendezések hulladékának begyűjtési és visszavételi rendszerét ki kell építeni, az anyagában történő hasznosítás létesítményeit ki kell alakítani, a szakmai szervezetekkel egyeztetni kell a régióban elvégzendő feladatokról.
Kiselejtezett gépjárművek
Az EU előírásainak megfelelő, a régió igényeit kielégítő bontótelepeket kell létrehozni.
Továbbra is tartani kell a röntgen és fixáló oldatok hasznosítási arányát, melyből az ezüst visszanyerés történik.
Állati eredetű hulladékok
Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését. A tervidőszak végére meg kell vizsgálni az égetőkapacitás szükségességét, illetve a rentábilis működés feltételeit a nagy kockázatú (SRM) anyagokra vonatkozóan.
El kell érni, hogy 2005-re a hasznosítási arány 50% legyen, melyből anyagában legalább 25% hasznosuljon.
Komposztáló és fermentáló üzemek létesítésével biztosítani kell a hulladékok biológiai körforgásba történő visszavezetését vagy energia tartalmának hasznosítását.
A kivitelezés alatt álló és KAC támogatással létesülő gumihulladék feldolgozó üzem üzembe helyezése a cél.
VII. fejezet: Cselekvési program
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatás-fejlesztési programok
VII/1. táblázat: Módszertani cselekvési program
Állami |
– Tudatformálás: A terv megvalósításához szükséges állami források biztosítása
– Működőképes veszélyes hulladék gazdálkodási rendszer jogszabályi megalapozása
– EU pályázatokkal kapcsolatos képzések
– Kutatásfejlesztés
– Támogatás a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendnek megfelelően |
Hatósági |
– Nyilvános adatbázisok létrehozása
– Anyagáramok nyomon követése
– Engedélyek nyilvános adatbázisának létrehozása
– Veszélyes hulladék koordinátori feladatok ellátása |
Önkormányzati |
– Hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása, értékelése, korrekciója, feladatok elvégzése |
Vállalkozói |
– Kevésbé veszélyes anyagok használata
– Jogkövető magatartás
– Kutatásfejlesztés |
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
VII/2. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék |
Nagy termelők közvetlen megkeresése és felmérése.
Kistermelők számának meghatározása.
Mintaprogram összeállítása a kistermelők fölmérésére.
A meglévő kapacitások eloszlásának felmérése.
A szükséges hasznosító kapacitás meghatározása. |
Érdekképviseleti szervezetek
Szakmai szövetségek
Ipar |
2004. dec. 31. |
Korszerű hulladékbegyűjtő és autóbontó telephelyek kialakítása. |
Érdekképviseleti szervezetek
Szakmai szövetségek
Ipar
Önkormányzatok |
2006. dec. 31-től |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok |
Nagy termelők közvetlen megkeresése és felmérése.
Kistermelők számának meghatározása.
Mintaprogram összeállítása a kistermelők fölmérésére. |
Érdekképviseleti szervezetek
Szakmai szövetségek
Falugazdászok |
2004. dec 31. |
Komposztáló és fermentáló telepek létesítése. |
Érdekképviseleti szervezetek
Szakmai szövetségek
Falugazdászok |
2005. jún. 30-tól |
Települési szilárd hulladék |
Konzorciumok létrehozásának ösztönzése.
A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése.
Lakossági tájékoztatás, tudatformálás.
A házi komposztálás elősegítése, népszerűsítése. |
Önkormányzatok
Egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítők
Civil szervezetek.
Kulturális intézmények |
2005. dec. 31. (szelektív gyűjtés)
2008. dec. 31-ig folyamatosan a hasznosítási arány növelése |
A veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladék áramokra vonatkozó adatokat a VII/3. táblázat tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/3. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
Hulladék |
Cselekvési program |
Résztvevő |
Időzítés |
PCB/PCT tartalmú hulladékok |
A további használatra alkalmatlan berendezések cseréje PCB mentes berendezésekre. |
PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői |
2008. dec. 31. |
Hulladékolajok |
A hulladékudvarokban fogadási lehetőség megteremtése. Benzinkutak, gépjárműjavító szervizek átvételi kötelezettségének bevezetése. |
Gyártó és forgalmazó
Szolgáltatók |
2008. dec. 31. |
Elemek, akkumulátorok |
Begyűjtési rendszer korszerűsítése. A forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése. |
Gyártók és forgalmazók |
2004. dec. 31. |
Elektronikai hulladékok |
A szakmai szervezetekkel történő egyeztetés a régióban elvégzendő feladatokról.
Nagykereskedők és szervizek közvetlen megkeresése adatgyűjtés céljából.
Az adatpontosítás után a szükséges begyűjtő- és feldolgozó kapacitások meghatározása. A gyártók által finanszírozott visszavételi- és begyűjtési rendszer kialakításának ösztönzése. |
Forgalmazók és szervizek
Szakmai szervezetek |
2005. dec. 31. (adatgyűjtés)
2008. dec. 31.
(begyűjtési és visszavételi rendszer kialakítása) |
Kiselejtezett gépjárművek |
A járművek bontásából származó alkatrészek ismételt használatának és a maradékok hasznosításának együttesen
85 tömeg%-ra növelése.
Hulladékhasznosító háttéripar kialakítása, fejlesztése. |
Érdekképviseleti szervezetek
Szakmai szövetségek
Autóbontó és hulladékhasznosító vállalkozások |
2006. jan. 1. |
Állati eredetű hulladékok |
Az állati eredetű hulladékok komposztálása/égetése kapacitásigényének felmérése. A dögkutak bezárása.
Speciális szállítójármű-park kialakítása.
A korszerű regionális állati hulladékgyűjtő helyek kialakítása a bomlási folyamatok lelassítása érdekében. |
ATEV
Önkormányzatok
Állategészségügyi hatóságok
Nagy élelmiszeripari cégek |
2004. dec. 31. (felmérés)
2005. dec. 31. (dögkutak)
2008. dec. 31-ig fokozatosan |
Egészségügyi hulladékok |
Az egészségügyi hulladékok keletkező mennyiségének pontosítása, az ártalmatlanító kapacitás felmérése.
A kapacitások ismeretében a szükséges ártalmatlanító kapacitás meghatározása. |
ÁNTSZ
Kórházak
Magánorvos szektor |
2004. dec. 31.
(égetőmű szükségessé-
gének meg-
vizsgálása)
2008. dec. 31.
(gyűjtőrend-
szer kialakítása) |
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik |
Növényvédő szer hulladékoknál a magánszektor adatainak pontosítása.
Az adatok ismeretében gyűjtési kapacitás meghatározása.
A hulladékudvarokban elkülönített gyűjtőhelyek létesítése.
Széles körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás. |
NTSZ
Civil szervezetek
Szakmai szervezetek
Érdekképviseleti szervezetek
Falugazdászok |
2006. jún. 30. (adatponto-
sítás)
2007. dec. 31. (kapacitás)
2008. dec. 31-ig folyamatos |
Csomagolási hulladékok |
A keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének és minőségének felmérése, adatok pontosítása.
Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítése és üzemeltetése.
Üveghulladék hasznosítására előkezelő technológia kiépítése.
A koordináló szervezetek működésének teljessé tétele. |
Gyártók és forgalmazók, illetve ezek koordináló szervezetei |
2004. dec. 31. (adatokra vonatkozóan)
2004. dec. 31. (szelektív gyűjtési rendszerre vonatkozóan)
2008. dec. 31. |
Biomassza |
Szelektív begyűjtés bevezetése.
Házi komposztálás elterjesztése.
Fermentálók létesítése (kapcsolódás a Zöld Energia Programhoz). |
Önkormányzatok
Ipar
Érdekképviseleti szervezetek
Szakmai szövetségek |
2005. dec. 31.
2005. jún. 30-tól |
Gumihulladék |
A keletkező gumihulladék mennyiségének pontosítása.
A meglévő hasznosító és ártalmatlanító kapacitások felmérése.
A gumihulladék feldolgozó üzem üzembe helyezése.
A megfelelő hasznosító kapacitás kiépítéséig az ideiglenes tárolóterek létrehozásának ösztönzése a regionális hulladékkezelő telepeken. |
Lerakó üzemeltetők
Szolgáltatók
Feldolgozók |
2003. júl. 1. (egészben történő)
2006. jan. 1. (darabolt)
2008. dec. 31-ig folyamatos |
VII/4. táblázat: Költségigény regionális szinten
Program |
Becsült költség
(millió Ft) |
Hulladékgazdálkodási tervezés |
178 |
Létszámfejlesztés |
23 |
Technikai fejlesztés |
70 |
Oktatás, képzés, tudatformálás |
200 |
Összesen |
471 |
VII/5. táblázat: Költségigény önkormányzati szinten
Program |
Becsült költség
(millió Ft) |
Hulladékgazdálkodási tervezés |
140 |
Létszámfejlesztés |
100 |
Technikai fejlesztés |
25 |
Oktatás, képzés, tudatformálás |
114 |
Összesen |
379 |
VII/6. táblázat: Kapacitás és költségkalkuláció
Létesítmény |
Meglévő mennyiség |
Tervezett mennyiség
(db) |
Becsült költség
(millió Ft) |
Válogatóművek |
2 |
4 |
1.600 |
Veszélyes hulladék komposztálók |
11 |
– |
– |
Zöldhulladék komposztálók |
1 |
25 |
500 |
Fermentálók* |
– |
7 |
2.500 |
Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap kezelés** |
– |
– |
70 |
Inert hulladék tároló-előkezelő telepek |
– |
5 |
800 |
Gumihulladék hasznosító vállalkozások |
– |
2 |
1.000 |
Autóbontók |
33 |
3 regionális |
600 |
Műanyag feldolgozó üzemek |
– |
2 |
1.000 |
Hulladék elektromos és elektronikai berendezés bontásával foglalkozó vállalkozások |
– |
1 |
500 |
Üveghulladék előkészítő üzemek |
– |
1 |
400 |
Összesen |
– |
– |
8.970 |
* Költség: 2,2 milliárd Ft/db A program kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Terv „zöld energia” programjához és illeszkedik az Agrárkörnyezetvédelmi Programhoz is. A finanszírozás több forrás együttes igénybevételével lesz lehetséges.
** A Nemzeti Szennyvízkezelési Tervvel összhangban, több forrás együttes igénybevételével lesz lehetséges.
VII/7. táblázat: Kapacitás és költségkalkuláció
Létesítmény |
Meglévő mennyiség |
Tervezett mennyiség
(db) |
Becsült költség
(millió Ft) |
Veszélyes hulladék lerakók |
11 |
kezelőhálózat |
12.500 |
Nem veszélyes hulladék lerakók rekultivációja |
250 |
11 regionális |
4.600 |
Átrakó állomások |
1 |
8 |
400 |
Hulladékudvarok (gyűjtősziget) |
10 |
minden településen legalább 1 |
2.500 |
Inert hulladék lerakók |
– |
1 |
200 |
Égetőművek |
1 veszélyes hulladék égető |
1 együttégető* |
– |
Egészségügyi hulladék kezelő rendszer |
– |
magánorvosi gyűjtő és kezelőhálózat |
1.000 |
Hűtött tárolók állati eredetű hulladékok tárolására |
– |
15 |
3.800 |
PCB/PCT tartalmú berendezések ártalmatlanítása |
folyamatban |
|
1.000 |
Összesen |
|
|
26.000 |
* Első lépésben meg kell vizsgálni a szükségességet.
A cselekvési program becsült teljes költsége a Dél-Alföld Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban mintegy 36 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
6. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez1
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
I. fejezet: Általános adatok
Tervezési szint: Észak-magyarországi Statisztikai Régió
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye)
Készítette: Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
A tervezés báziséve: 2001
II. fejezet: Az Észak-magyarországi Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete1
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok***2 |
3.263.521 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok***3 |
1.125.000 |
Települési szilárd hulladékok** |
679.426 |
Települési folyékony hulladékok** |
624.316 |
Kommunális szennyvíziszap** |
142.562 |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*** |
428.500 |
Összesen |
6.263.325 |
A legnagyobb hulladékkategória meghatározó eleme az erőműi salak-pernye (74%), mely mellett számottevő volument képvisel még a kohászati salak és a bányameddő (együtt közel 15%), míg a maradékot (11%) alkotja az összes egyéb nem veszélyes hulladékfajta.
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régió összesen (t/év) |
Vegyipar, gyógyszeripar, műanyagipar |
12.663 |
Gépipar* |
183 |
Alumíniumipar* |
120 |
Egyéb ágazati* |
238.385 |
Összesen |
251.351 |
1 |
A fejezetben szerepeltetett adatok alapvetően három megbízhatósági szinten szerepelnek. |
|
Ezek: |
|
* Jogszabályban rögzített adatszolgáltatáson alapuló szint. |
|
** Statisztikai adatokból átvett vagy azokból egyedileg kalkulált adatok szintje. |
|
*** Statisztikai, ill. regionális adatok hiányában az előzetes felmérések alapján kiválasztott termelői, szolgáltatói kör egyedi adatszolgáltatásából
származó, ill. azokból kalkulált adatok. Az adatok a volumeneket tekintve is legfeljebb tájékoztató jellegűek. |
2 |
Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt. |
3 |
Biomassza nélkül. |
A régió meghatározó veszélyes hulladék termelői a kohászat, a vízellátás, a hulladékipar, az élelmiszer- és húsipar, valamint az olajipar.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Kiemelt hulladékáram |
Régió összesen
(t/év) |
Veszélyes hulladékok |
PCB és PCT tartalmú hulladékok* |
1 |
Hulladékolajok* |
3.529 |
Akkumulátorok és elemek*** |
1.418 |
Elektronikai hulladékok*** |
11.200 |
Kiselejtezett gépjárművek*** |
9.500 |
Egészségügyi hulladékok* |
734 |
Állati eredetű hulladékok* |
17.510 |
Azbeszt |
446 |
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik* |
110 |
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok*** |
177.181 |
Biomassza*** |
3 000.000 |
Gumihulladék*** |
9.540 |
A hulladékkategória nagyságrendileg elkülönült elemei mind kalkulált adatokon alapulnak, így azok csak tájékoztató jellegűek.
Az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tett bejelentések szerint a régióban 240 m3 PCB/PCT tartalmú olajat használnak még összesen 3401 db berendezésben. II/2. Felhalmozott hulladék
A régióban felhalmozott ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége 160 millió tonna. A kategórián belül közel 80%-ot az erőműi zagytereken felhalmozott salak-pernye képezi, a maradékot pedig fele-fele arányban a kohászati eredetű salakok és a bányameddők alkotják. A nem veszélyes hulladék kategória egyéb elemeit tekintve 16 ezer tonna a lerakott építési, bontási hulladék.
II/4. táblázat: Felhalmozott veszélyes hulladékok mennyisége
Hulladék |
Régió összesen (t) |
Különböző típusú veszélyes hulladékok |
4.730 |
Krómcserzett bőr |
50 |
Edzősó |
300 |
Páciszap |
100.000 |
Szerves oldószer tartalmú festék hulladék |
42 |
Gáztisztítói iszap, lurgi por |
14.661 |
Mésziszap |
130.000 |
ASEA salak, kemencebontási hulladék, szárazelem, azbeszt |
9.368 |
Összesen |
259.151 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A felhalmozott akkumulátorok, elemek mennyisége 390 tonna. A növényvédő szerek és csomagolóeszközeik esetében még 100 tonna*** mennyiség van felhalmozva. 3000 m3 (300 tonna) felhalmozott gumiabroncs hulladék található Miskolcon.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
A hulladékforgalom tekintetében gyakorlatilag egyik kategóriában sem léteznek nyilvántartáson alapuló ismeretek.
A hulladékkategóriára általánosan jellemző, hogy a keletkezetthez képest a forgalom nem képez számottevő volument.
A beszállított ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége 200 ezer tonna, ami a régió kohászati és műanyagiparának hulladékfelvevő képességéhez kötődik, míg ennek ellenpontjaként a feldolgozási kapacitás hiányára vezethető vissza a kiáramló 12 ezer tonna hulladék (elsősorban papír és üveg).
A települési szilárd hulladékok esetében a beszállított 2 ezer és a kiszállított 11 ezer tonna hulladékforgalom abból adódik, hogy a régiós határok közelében az egyes régión kívüli hulladék-begyűjtési körzetek a földrajzi adottságokból (távolság) adódóan gazdaságilag kedvezőbb alternatívát kínálnak.
Gyakorlatilag a forgalmat meghatározó elem itt is egyrészt a földrajzi távolság, mivel a veszélyes hulladékok szállítási költsége akár a kezeléssel összemérhető vagy több is lehet, másrészt az, hogy az adott hulladéktípusra vonatkozóan létezik-e a régióban kezelési kapacitás. Ennek megfelelően a beszállítás hozzávetőlegesen 6 ezer tonna, míg a kiáramlás 20 ezer tonnára tehető.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
Hulladék |
Régióba beszállított (t/év) |
Régióból kiszállított (t/év) |
Hulladék olajok*** |
100 |
3.870 |
Állati eredetű*** |
5.041 |
n.a. |
Csomagolási hulladékok*** |
7.281 |
12.186 |
Egészségügyi*** |
460 |
– |
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
A régió éves hulladékmérlegére alapozott kezelési arányokat a II/6. táblázat mutatja be:***
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás1 |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
(e t/év) |
% |
(e t/év) |
% |
(e t/év) |
% |
(e t/év) |
% |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
731 |
21,2 |
7 |
0,2 |
2.705 |
78,6 |
– |
– |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
1.013 |
90,0 |
– |
– |
56 |
5,0 |
56 |
5,0 |
Települési szilárd hulladékok |
100 |
14,9 |
– |
– |
570 |
85,1 |
– |
– |
Települési folyékony hulladék2 |
– |
– |
– |
– |
178 |
28,5 |
446 |
38,1 |
Kommunális szennyvíziszap |
66 |
46,5 |
– |
– |
76 |
53,5 |
– |
– |
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
214 |
50,0 |
– |
– |
214 |
50,0 |
– |
– |
Összesítés: |
2.124 |
|
7 |
|
3.799 |
|
502 |
|
1 Anyagában történő hasznosítás.
2 A települési folyékony hulladék esetében a keletkezett mennyiség 1/3-a szennyvíztisztítóra kerül, ami az egyéb módon kezelt oszlopban került feltüntetésre.
Az összes hasznosítási arány egyharmada a keletkezettnek, de ennek gyakorlatilag fele a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokból adódik, ami a hulladék jellegéből természetszerűleg következik.
Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, valamint a települési szilárd hulladékok tekintetében. Mindkét esetben magas a lerakási hányad, ennélfogva a fejlesztési irányokat úgy kell meghatározni, hogy ez az arány elsősorban a hasznosítás, de legalább az égetés (ezen belül elsősorban hőhasznosítás) felé tolódjon el.
II/7. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
Hulladék |
Hasznosítás |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb módon kezelt |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
(t/év) |
% |
Veszélyes hulladékok |
88.787 |
37,4 |
12.352 |
5,2 |
20.020 |
8,4 |
116.285 |
49 |
A kezelési arányokat tekintve a hasznosítás a meghatározó. További feladatokat jelent a lerakott mennyiségek csökkentése, ami ugyan arányában nem, de volumenében számottevő tömeget képvisel. A táblázatban szereplő egyéb módon kezelt kategóriában a vonatkoztatási év azon hulladékáramai is megjelennek, melyek státusza a hulladékjegyzék és besorolás EU-haromonizációja következtében megváltozott, s jelenleg felhalmozottként jelennek meg.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok 4%-a kerül elégetésre. Engedéllyel egyetlen szervezet (ECOMISSIO Kft., Tiszaújváros) rendelkezik.
Hulladékolajok: a keletkezett mennyiség 5%-át a termelők hasznosítják, míg 7%-a égetésre kerül. A többit gyakorlatilag a régión kívül kezelik.
Akkumulátorok, elemek: a hulladékmérlege negatív, tekintettel arra, hogy a tarnaszentmiklósi lúgos akkumulátor feldolgozón kívül a térségben üzemszerű hasznosítási tevékenység nem folyik. A begyűjtött hulladék exportálásra kerül. Az elemekre egyetlen alternatívaként a régión kívüli lerakás működik.
Egészségügyi hulladékok: a hulladékforgalmi mérlege pozitív. Ennek oka alapvetően az, hogy a régióban négy veszélyes hulladék égető – Borsodkom Kft., ÉMK Kft. (Sajóbábony), ECOMISSIO Kft. (Tiszaújváros), Mester Kft. (Gyöngyös) – rendelkezik ártalmatlanítási feljogosítással.
Állati eredetű hulladékok: egyértelműen pozitív hulladékmérleg jellemzi, hiszen a régióban található a SZATEV Rt. állatifehérje-feldolgozó üzeme, a hozzá telepített lerakással történő ártalmatlanítási lehetőséggel.
Hulladékká vált növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: két égető rendelkezik a hulladék ártalmatlanítására vonatkozó engedéllyel.
Csomagolási hulladékok: a kategóriában a begyűjtött mennyiséghez képest elég számottevő a hulladékforgalom. Ez a beszállítás esetében a jelen lévő vas- és műanyaghulladék feldolgozó kapacitás, a kiszállítás (papír, üveg) pedig éppen a feldolgozókapacitás hiányára vezethető vissza.
Biomassza: a biomassza esetében a hasznosítási arány ugyan imponáló, de ez alapvetően adódik magából a hulladékfajta anyagi sajátságából. (A hasznosításba beleértjük a jelenlegi 100 000 t/éves erőműi energetikai hasznosítást is.)
Gumihulladék: hasznosítása nem éri el a keletkezett 5%-át, a hulladékáram egyenlőre még technológiai szinten sem bővelkedik igazán választékkal. A hasznosítás jelenleg egyetlen vállalkozás keretében történik.
III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmény nincs.
IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Ipari nem veszélyes hulladékok: 30 gazdálkodó szervezet foglalkozik ipari és egyéb nem veszélyes hulladék begyűjtésével. A bázisévben az általuk begyűjtött hulladék mennyisége meghaladta a 300.000 tonnát.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Ezen hulladékok esetében a jelenlegi tényleges hulladékáramok, a rendelkezésre álló gyűjtési és kezelési kapacitások, hiányok meghatározása illetve ezek alapján a továbbiakban szükséges kapacitások tervezése a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, Élelmiszeripari Program keretében – a következő években elvégzendő adatgyűjtések figyelembevételével – valósul meg.
Települési szilárd hulladék: Kommunális hulladék begyűjtő és kezelő szervezetek száma 24, amelyek összesen 309 település hulladékkezelését oldják meg. A többi település önállóan oldja meg saját hulladékának gyűjtését, szállítását. A régiókat, kisrégiókat ellátó hulladékkezelők, gyűjtők-begyűjtők műszaki felkészültsége általánosságban elfogadható. Rendelkeznek olyan begyűjtő-, szállítójárművekkel, amelyek kiporzásmentesek, viszont nem mindegyik szolgáltató rendelkezik tömörítős gépjárművel.
Települési folyékony hulladék: A régió települési folyékony hulladékának egy része: a begyűjtött mennyiség 33%-a, azaz 208 ezer tonna a megépített – 78 db – szennyvíztisztító műtárgyban (ezek kapacitása összesen 216.185 m3/nap), a közcsatorna-hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre.
Kommunális szennyvíziszap: A települési szennyvizek tisztítása során képződő szennyvíziszap közvetlenül vagy komposztálást követően mezőgazdasági hasznosításra kerül, illetve kommunális hulladéklerakón kerül elhelyezésre (takaróföld).
A régióban a veszélyes hulladékokra kialakult gyűjtési körzetek nincsenek. A keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására az országos érvényű engedéllyel rendelkező szervezeteken túl 12 vállalkozás rendelkezik feljogosítással.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: PCB/PCT-tartalmú hulladék begyűjtésére szakosodott vállalkozás nincs a régióban.
Hulladék olajok: A keletkező hulladék olajok 80%-a fáradtolaj, amelynek túlnyomó része a MOL Rt.-hez kerül begyűjtő szervezeteken keresztül.
Akkumulátorok, elemek: A begyűjtött akkumulátorhulladék exportra kerül. Az akkumulátorhulladék-export rendszergazdája az Észak-magyarországi MÉH Rt. Az ERECO Rt. és a METALLOGLOBUS Rt. szintén végez akkumulátorhulladék-átvételt, a begyűjtött hulladékot közvetlenül exportálja. A begyűjtött akkumulátor hulladék mennyisége: 1.407 tonna, lényegesen magasabb a termelők által a veszélyes hulladék bejelentésekben közölt adatoknál. A különbség elsősorban a lakosságtól begyűjtött akkumulátorhulladék mennyiségével magyarázható. A hulladékká vált elemek mennyisége 11 tonna/év.
Elektronikai hulladékok: 12 vállalkozás foglalkozik veszélyes hulladéknak minősülő elektronikai hulladékok begyűjtésével, szállításával.
Kiselejtezett gépjárművek: A régióban ezen hulladékok begyűjtésére szakosodott vállalkozás nincs. A tulajdonosok megbízásából az autóbontással foglalkozó vállalkozások szállítják el a kiselejtezett gépjárműveket.
Egészségügyi hulladékok: Az egészségügyi hulladékok begyűjtésére és szállítására a régióban 4 vállalkozás rendelkezik feljogosítással. Tekintettel a hulladék jellegére, a begyűjtő- és szállítókapacitás növelése nem indokolt.
Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására/feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel a SZATEV Rt. (Szikszó) rendelkezik. A SZATEV Rt. működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék teljes közigazgatási területe, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyék meghatározott közigazgatási egységei.
Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: E hulladékfajta begyűjtésére és szállítására 8 vállalkozás rendelkezik feljogosítással. A begyűjtő- és szállítókapacitás növelése nem indokolt.
Csomagolási hulladékok: Összesen 13.073 tonna papír-, 1.152 tonna üveg-, 10.242 tonna fém- és 733 tonna műanyaghulladék került a bázisévben begyűjtésre. A csomagolási hulladékok begyűjtési sajátságaiból adódóan a tevékenységnek két meghatározó szegmense van – az egyik a vállalatok, vállalkozások, a másik pedig a lakossági szelektíven gyűjtött szilárd kommunális hulladék. A begyűjtött mennyiségek alapvetően az ipari szektorból származnak. Az ipari csomagolási hulladékok szelektív begyűjtésével az Észak-magyarországi MÉH Rt., a ReMat Kft., az Avermann-Holvex Kft., az ERECO Rt., valamint a PLAN KG Kft. foglalkozik. A háztartási csomagolási hulladék begyűjtői az RWE Umwelt Miskolc Kft., az ÉHG Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Kft., a Városgondozási Rt. (Gyöngyös), Városgondozás Eger Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. (Salgótarján). A begyűjtő szervezetek engedéllyel rendelkeznek. 2003 elejétől az ipari területen megkezdődött a rendszerré szerveződés. A régióban működő két begyűjtő rendszerhez – Ökopannon Kht., illetve Remoplast Kht. – csatlakozott már mindhárom megyét érintő szervezetként az Észak-magyarországi MÉH Rt., Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből az Avermann-Holvex Kft., a Syntumex Kft., a ReMat Kft. és egyedüli önkormányzati közszolgáltatóként az MN Köztisztasági Kft. (Sátoraljaújhely), míg Heves megyéből a Plan KG Kft.
