15/2003. (ÜK. 7. ) LÜ utasítás
15/2003. (ÜK. 7. ) LÜ u t a s í t á s
a katonai büntetőeljárásban a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a büntetőügyek katonai ügyészségi nyomozásával, valamint a vádemeléssel kapcsolatos feladatokról
1. § A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás rendelkezéseit a katonai büntetőeljárás tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A vádelőkészítés és a vádemelés során a Katonai Főügyészség
a) irányítja a területi katonai ügyészségeknek a katonai büntetőeljárás során végzett munkáját, valamint
b) felügyeli a területi katonai ügyészségek által folytatott parancsnoki nyomozás törvényességi felügyeleti munkáját.
(2) A parancsnoki nyomozás felügyeletét az a területi katonai ügyészség látja el, amelynek illetékességi területén a nyomozást végző parancsnok (vezető) állomáshelye van. Célszerűségi okból a katonai ügyészség ettől eltérő kijelölést indítványozhat.
3. § (1) A parancsnoki nyomozás elrendelésétől számított egy hónap elteltével – ha az illetékes parancsnok (vezető) a nyomozást nem fejezte be – a katonai ügyész az iratokat megvizsgálja.
(2) A parancsnoki nyomozást a katonai ügyész magához vonja, ha a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 97. §-a), vagy a büntetőeljárásban résztvevő személyi védelme elrendelésének [Be. 98. § (1)bekezdése, 98/A. §-a és a 478. § (1) bekezdése] szükségessége merül fel.
(3) A Be. 478. § (1) bekezdése szerinti tanúvédelem iránti kérelmet – a Be. 195. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslat biztosításával – határozattal kell elbírálni. A kérelem elutasítása elleni panaszt a felettes ügyész bírálja el.
(4) A Be. 478. §-a szerinti tanúvédelem iránti kérelemnek helyt adó döntés alapján a katonai ügyész az áthelyezés vagy vezénylés (1996. évi XLIV. törvény 39–40. §-ai) érdekében haladéktalanul – szükség esetén rövid úton – megkeresi az erre jogosult elöljárót.
4. § Az illetékes parancsnoknak – mint nyomozó hatóságnak – a katonai büntetőeljárásban hozott határozata, intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása miatt bejelentett jogorvoslati kérelmeket a katonai ügyész bírálja el.
5. § A katonai ügyész az általa folytatott nyomozás során felderíti a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő, illetve az azt megkönnyítő okokat. Vizsgálja, hogy a parancsnoki nyomozás során ezeket feltárták-e, illetve a megszüntetésükre intézkedtek-e. Amennyiben e körben mulasztást észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.
6. § A katonai büntetőeljárásra tartozó (Be. 470. §-a) bűnügyekben hatásköri összeütközés esetén az eljáró ügyészség kijelölését az az ügyészség kezdeményezi, amely hatásköre vagy illetékessége hiányát utóbb állapította meg. A területi katonai ügyészség az eljáró ügyészség kijelölésére vonatkozó kezdeményezését a Katonai Főügyészségre terjeszti fel.
7. § (1) A katonai vétség miatt tett feljelentést a katonai ügyész az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) küldi meg, ha a feljelenés elutasításáról [Be. 174. § (1) bekezdése] nem rendelkezett, és a büntetőeljárást a jelen § (3)–(4) bekezdése alapján sem vonta magához.
(2) A katonai vétség miatt tett feljelentés elutasítása, illetve nyomozás megszüntetése esetén, továbbá az illetékes parancsnok felterjesztésére – amennyiben a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálásának (Be. 485/A–485/B. §-ai) van helye –, a katonai ügyész erre vonatkozó határozatát közli a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnokkal (vezetővel).
(3) A katonai vétség miatt a katonai ügyész a büntetőeljárást magához vonhatja, ha azt a terhelt személye vagy terheltek nagy száma, a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve a bűnügy közfigyelmet felkeltő jellege indokolja.
(4) A katonai ügyész folytatja a nyomozást a katonai vétség miatt indított bűnügyben akkor, ha:
a) az ügyet az eljárás lefolytatása céljából magához vonta [Be. 28. § (4) bekezdésének e) pontja],
b) több katona [Btk. 122. § (1) bekezdés] esetén az egyébként parancsnoki (vezetői) hatáskörbe tartozó ügyekben a terheltek illetékes parancsnokának (vezetőjének) nincs közös elöljárója, és az elkülönítés nem indokolt,
c) katonával együtt tettesként, társtettesként vagy részesként nem katona terhelt is megalapozottan gyanúsítható a katonai vétséggel halmazatban elkövetett más bűncselekmény elkövetésével, és az elkülönítés nem lehetséges [Be. 470. § (2)–(3) bekezdése],
d) a terhelt szolgálati viszonya már megszűnt [Be. 474. § (3) bekezdése].
(5) Az illetékes parancsnok (vezető) a katonai ügyész utasítása szerint a jelen § (3)–(4) bekezdésében foglalt korlátozásokra tekintet nélkül végezhet egyes nyomozási cselekményeket a Be. 470. §-a szerint katonai büntetőeljárásra tartozó bűnügyekben.
(6) Halasztást nem tűrő esetekben a katonai ügyész más nyomozó hatóságot is megkereshet egyes nyomozási cselekmények elvégzése céljából.
8. § (1) A katonának az ügyész által elrendelt őrizetbe vételéről és a vádemelésig elrendelt előzetes letartóztatásáról parancsnokát (vezetőjét) írásban haladéktalanul értesíteni kell.
(2) A katona előzetes letartóztatásának indítványozása során vizsgálni kell a Be. 480. § (1) bekezdésében írt szolgálati vagy fegyelmi ok fennállását, illetve ezen különös letartóztatási ok alkalmazásának szükségességét.
9. § (1) A nyomozás során a terhelt katonai dicséreteinek és fenyítéseinek nyilvántartására szolgáló okmányok másolatát, valamint a jellemzést (minősítést) be kell szerezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányokat, valamint a terhelt bűnügyi kérdőjegyét akkor is be kell szerezni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendelése helyett a Btk. 71. §-ában írt megrovás alkalmazására, vagy a Be. 485/A–485/B. §-aiban írt fegyelmi eljárásra kerül sor.
(3) Vádemelés esetén – ha a vádlottal szemben pénzbüntetés vagy pénz mellékbüntetés kiszabása várható – be kell szerezni a vádlott utolsó 6 havi illetményéről készített kimutatást és minden olyan okmányt, amely vagyoni helyzetének tisztázására alkalmas.
10. § (1) A katonai ügyész írásban haladéktalanul tájékoztatja a katona illetékes parancsnokát (vezetőjét) a feljelentés elutasítása, a katona gyanúsítotti kihallgatása, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése, a vádemelés elhalasztása [Be. 222. § (2) bekezdése, figyelemmel a 485/C. § (1) és (2) bekezdésére is] és a nyomozás elvégzése után tett érdemi intézkedés tényéről.
(2) Amennyiben az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) a feljelentés elutasítása vagy a nyomozásnak bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányára alapított megszüntetése miatt az érdemi határozat ellen panaszjoga van, részére a határozatot kell megküldeni.
(3) A katonai ügyész által folytatott nyomozás esetén, ha a bűnügy más hatósághoz történő áttételére kerül sor, az illetékes parancsnokot (vezetőt) a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell.
11. § (1) A katonai ügyészi határozatok és intézkedések, illetve ezek elmulasztása ellen bejelentett panaszt és ellenvetést a felettes ügyész bírálja el.
(2) A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a másodfokú felülbírálat során az általa vizsgált bűnügyi iratok alapján tett észrevételeiről és javaslatairól a Katonai Főügyészségnek – írásban, bonyolultabb ügyekben az iratok felterjesztése mellett – tesz jelentést.
(3) A Katonai Főügyészség a jelentés alapján tett észrevételeiről a Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetőjét és az első fokon eljáró katonai ügyészséget is tájékoztatja.
12. § Ha a katonai fegyelem megszilárdítása vagy a szolgálati érdek érvényesülése indokolja, és a törvényi feltételek fennállnak a katonai ügyész a bíróság elé állításra (Be. XXIII. fejezete) intézkedjék, és egyéb esetekben is körültekintően vizsgálja a tényleges nyilvánosságot biztosító tárgyalásra vonatkozó indítványa szükségességét.
13. § (1) A nyomozás során ügyelni kell arra, hogy államtitkot vagy szolgálati titkot képező adatok illetéktelen szervek, személyek számára ne váljanak hozzáférhetővé. Ilyen adatokat a nem katonai szerveknek és személyeknek kézbesítendő határozatok nem tartalmazhatnak.
(2) Az államtitok és szolgálati titok megismerésével, az ilyen adatokat tartalmazó iratokról másolat készítésével kapcsolatban a Be. 70/A. §-a és 70/B. §-a rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A katonai büntetőeljárás során, ha a gyanúsított és a tanú kihallgatásához szükséges, a titoktartási kötelezettség alóli felmentés érdekében az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.
(4) Az iratok minősítését a katonai főügyész, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetője és a területi katonai ügyészség vezetője végzi. Indokolt esetben az előadó katonai ügyész erre előterjesztést tesz.
14. § (1) A katonai ügyész a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbszt.) 44. § (2) bekezdése alapján a Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya útján jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatoktól az adatkérésre.
(2) Az Nbszt. 55. § (1) bekezdése szerinti javaslatok elbírálására a Be. 30. § (3) bekezdése alapján az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya vezetőjét – távollétében helyettesét – jelölöm ki.
(3) A döntés előtt a nemzetbiztonsági szolgálat javaslatát és a büntetőeljárás iratait meg kell vizsgálni. A kijelölt katonai ügyész a hozzájárulás tárgyában elfoglalt álláspontját írásban közli a javaslattevővel.
(4) A kijelölt katonai ügyész a hozzájárulásának megfelelő megállapodás tényéről a kapott tájékoztatást követően a Be. 28. § (4) bekezdésének e) pontja alapján az eljárást hatáskörébe vonja, majd az iratokat előzetes jóváhagyása közlésével a feljelentés elutasítása, illetve a nyomozás megszüntetése végett az illetékes katonai ügyészség vezetőjéhez továbbítja.
15. § (1) Ez az utasítás 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a katonai büntetőeljárásban folytatott nyomozás törvényessége feletti felügyeletről és a büntetőügyek katonai ügyészségi nyomozásáról szóló 6/1999. (ÜK. 5.) LÜ utasítás, valamint az egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 1/2000. (ÜK. 2.) LÜ utasítás.
(3) Az utasítás rendelkezéseinek alkalmazásakor a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek felettes ügyészsége a Katonai Főügyészség.
(4) A Be. és az utasítás szempontjából Legfőbb Ügyészségen a Katonai Főügyészséget is, fellebbviteli főügyészségen a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget, megyei főügyészségen és helyi ügyészségen a területi katonai ügyészséget, valamint – a legfőbb ügyészen kívül – mindezek vezetőit is érteni kell.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás