PK BH 2003/159
PK BH 2003/159
2003.04.01.
I. Az állami tulajdon felhasználásával kapcsolatos adatok általában közérdekű adatoknak minősülnek.
II. A gazdasági társaság részvényese a társaság ügyeiről felvilágosítást kérhet, ez azonban nem jelenti azt, hogy adatkezelőnek minősülne a társaság gazdálkodását érintő bármilyen kérdésben [1992. évi LXIII. tv. 2. § (3) bek., 19. § (1) és (3) bek.; 1996. évi CXII. tv. 1. § a) pont, 50. § (1) bek.].
A felperes országos egyesület 2000. április 20. napján írásban az alábbi közérdekű adatok közlését kérte a minisztérium alperestől:
1. Mióta a P. bank ismét 100%-os állami tulajdonba került, a lap 2000 áprilisában 1 000 000 forintért történt eladásáig mennyi pénzt fordított az M. N. című napilapra lapszámonként és összesítve.
2. Az Sz. Rt. az M. N. eladását megelőzően mennyit fizetett az S. című önálló lap kiadására a kiadónak, és mennyit fordít erre a célra az M. N. részeként megjelenő S. esetében.
Az alperes a felperes kérésének nem tett eleget, ezért a felperes keresetében az alperes kötelezését kérte a felperesi kérelemnek megfelelően a közérdekű adatok közlésére.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a P. bank Rt., illetve az Sz. Rt. mint önálló gazdasági társaság üzleti döntéseinek következménye volt a keresetben említett ügyek lebonyolítása, ezért azok nem minősíthetők az alperes feladatkörébe tartozó ügyeknek. Erre tekintettel az alperes ezeket az adatokat nem kezeli. A felperes által kért adatokról a két gazdasági társaság képviseletére jogosult személyek nyilatkozhatnak. Hivatkozott arra is, hogy az Sz. Rt. vonatkozásában a tulajdonosi jogokat nem az alperes, hanem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. gyakorolja.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetének részben helyt adva kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel közérdekű adat közlésére vonatkozó kötelezettsége keretében, hogy amióta a P. bank 100%-os állami tulajdonba került, az M. N. című napilapra lapszámonként és összesítve 2000 áprilisában történt eladásáig mennyi pénzt fordított. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság – az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve – fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Mellőzte az alperes perköltség megfizetésére kötelezését, és a felperest kötelezte az alperes költségeinek megtérítésére.
Jogerős ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette, hogy az állami tulajdon felhasználásával kapcsolatos adatok általában közérdekű adatoknak minősülnek, azonban az alperes a felperes által közölni kért közérdekű adatokkal nem rendelkezik, ilyen adatot nem kezel. Az alperes ugyanis a P. bank mint önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság pénzügyi-gazdasági tevékenysége során keletkező adatokkal közvetlenül nem rendelkezik, és nem is rendelkezhet, mert a gazdasági társaság vezetése, gazdálkodása, annak irányítása nem az alperes feladata. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés sem, mely előírná, hogy az alperes a megismerni kért adatot létrehozza vagy megszerezze, és azt a nyilvánossággal közölje. Az alperest mint a tulajdonos képviselőjét a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti jogok illetik meg, ezek azonban nem kötelezik arra, hogy a társaság ügyeiről felvilágosítást adjon. Miután az alperes a közölni kért adatokat nem kezeli, és nincs olyan jogszabály, mely az alperest arra kötelezné, hogy a megismerni kért adatokat szerezze be, a bíróság a felperes keresetét elutasította.
Emiatt nem vizsgálta, hogy az alperes banktitokra hivatkozással megtagadhatta-e az adat szolgáltatását. Kifejtette továbbá: a felperes tagadásával szemben az alperes nem bizonyította, hogy a per során az állami vagyon kezelésével kapcsolatos jogai tekintetében a jogutódlás már bekövetkezett, mert a csatolt kormányhatározat alapján nem volt megállapítható, hogy a P. részvényeinek kezelésével kapcsolatban elhatározott jogutódlás ténylegesen befejeződött-e.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által közölni kért adat közérdekű adat, és helytálló az a megállapítás is, mely szerint társadalmi igény az állammal szemben az, hogy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokat beszámoltassa. Helytelen azonban a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes által közölni kért közérdekű adatokat az alperes nem kezeli, és azok megszerzésére csak jogosult, de nem köteles. Kifejtette, hogy az alperes a kért adatokat kezeli, és kezelni valamint megszerezni köteles. Az alperes feladatkörébe tartozik a Gt. 233. §-ának e) pontja szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása tárgyában a döntés, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a P. bank pénzügyi tevékenységével kapcsolatos adatokat az alperes megismerte. Az alperesnek nem kell a társaság pénzügyeiről felvilágosítást kérnie, azt megkapja, illetve megkapta, mert arról mint tulajdonosnak szavaznia kellett. Az alperes kérés nélkül kapott felvilágosítást a P. bank pénzügyi helyzetéről pl. akkor is, amikor a bankot konszolidálta, az alaptőkét közpénzből felemelte. A társaság pénzügyi adatainak kezelése, megszerzése és létrehozása az alperes feladatkörébe tartozik, mert arról mint tulajdonosnak döntenie kellett, erre nemcsak jogosult, hanem köteles is. Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében kérte a felperes keresetének jogviszony hiányában történő elutasítását, ennek hiányában a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását az indokolás részbeni megváltoztatásával. Előadta, hogy a P. bank Rt. részvényei vagyonkezelői jogának átruházása a K. Minisztérium részére 2001. augusztus 31. napján megtörtént. Ezért a felperes vele szemben előterjesztett keresete jogviszony hiányában elutasítandó.
Utalt arra is, hogy a jogerős ítélet indokolása ellentmondásos. Azt ugyanis megállapítja, hogy a felperes által közölni kért adat közérdekű adat, annak vizsgálatát azonban mellőzte, hogy annak közlése banktitokra hivatkozással megtagadható-e. Álláspontja szerint elsősorban azt kellett volna vizsgálni, hogy a kért adat banktitoknak minősül-e, mert a banktitok egyúttal nem lehet közérdekű adat is.
A felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Ebből következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem volt figyelembe vehető az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelméhez csatolt, a P. bank Rt. részvényeinek átruházásáról szóló megállapodás.
A közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának két konjunktív feltétele van. Egyrészt az adatnak közérdekű adatnak [1992. évi LXIII. törvény (Avt.) 2. § (3) bek.] kell minősülnie, és az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy kezelésében kell lennie. [Avt. 19. § (1) és (3) bekezdés]. Ha valamelyik feltétel hiányzik, az adat nyilvánosságra hozatalára a kért szerv vagy személy nem kötelezhető.
A jogerős ítélet nem sértett jogszabályt annak megállapításával, hogy a felperes által megismerni kért adat nem áll az alperes kezelésében, ezért annak közlésére nem kötelezhető. A P. bank mint önálló jogi személy saját felelősségére maga gazdálkodik. A társaság részvényese a társaság ügyeiről felvilágosítást kérhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adatkezelőnek minősülne a társaság gazdálkodását érintő bármilyen kérdésben. A számviteli törvény szerinti beszámoló a felperes által közölni kért adatot nem tartalmazza, az azonban abban az esetben sem minősülne az alperes által kezelt közérdekű adatnak, ha az éves beszámoló ezeket az adatokat tartalmazná. Az ezzel kapcsolatos tevékenység ugyanis nem tartozik az alperes feladatkörébe, ezért az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes azok közlésére nem kötelezhető.
A felperes keresete tehát elbírálható volt az abban való egyértelmű állásfoglalás nélkül is, hogy az adat közérdekű adat-e, vagy az banktitoknak minősül. Arra az alperes egyébként helyesen utalt, hogy az adat nem minősülhet a banktitok körébe tartozó adatnak és közérdekű adatnak is, mert a két adatfajta kizárja egymást.
A jogerős ítélet helytállóan utalt arra, hogy a felperes által közölni kért adat közérdekű adatnak minősül. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek a törvény hatályát megállapító rendelkezései között az 1. § a) pontja szerint a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén végzett, a törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra. A P. bank Rt.-nek az a tevékenysége, hogy az M. N. című napilapra pénzt fordított, nem tekinthető az előzőekben hivatkozott törvény hatálya alá tartozó tevékenységnek, ezért ez az adat nem minősül az 50. § (1) bekezdésében meghatározott banktitoknak.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával – a Pp. 11. §-ának (5) bekezdése értelmében öt hivatásos bíróból álló tanácsban eljárva – a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.X.22.875/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás