GK BH 2003/166
GK BH 2003/166
2003.04.01.
I. A szövetkezet tagja a közgyűlési határozat felülvizsgálatát csak perben, és nem törvényességi felügyeleti eljárás keretében kérheti [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (6) bek.; 1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. §].
II. A szövetkezet volt tagja törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását csak jogi érdekének valószínűsítése mellett kérheti [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (2) bek., 52. § (1) bek. d) pont; 1992. évi I. tv. (Szvt.) 44. §].
A kérelmező mint a kérelmezett cég tagja és képviselője 2000. február 21-én benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmében azt kérte, hogy a bíróság a szabályszerűtlenül összehívott, és egyébként sem határozatképes 1999. december 28-i közgyűlés határozatait – melyekben a szövetkezet elnöke különböző értékesítésekre kapott felhatalmazást – semmisítse meg, a szövetkezetet nyilvánítsa megszűntnek, és rendelje el végelszámolását. Kérelmét 2000. augusztus 28-án kiegészítette arra hivatkozással, hogy a 2000. július 26-án megtartott közgyűlés is törvénysértően került összehívásra, és határozatképessége megkérdőjelezhető volt.
A szövetkezet a törvényességi felügyeleti kérelmet megalapozatlannak tartotta. Előadása szerint a kérelmező a szövetkezetnek 1998. március 10. óta nem tagja – ugyanis üzletrészének értékesítése folytán, az alapszabály rendelkezéséből következően tagsági viszonya megszűnt –, 2000. január 1. óta pedig a szövetkezetnek nem képviselője. Ebből következően érdekeltség hiányában nem jogosult a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtására. Álláspontja szerint mind az 1999. december 28-i, mind a 2000. július 26-i közgyűlés összehívására szabályszerűen került sor, és e közgyűlések határozatképessége sem vitatható, mert a döntésekre megismételt közgyűlésen került sor.
A kérelmező továbbra is állította, hogy a szövetkezetnek részjeggyel rendelkező tagja – a kérelmezett tagi nyilvántartását nem tartja hitelesnek –, és üzletrészének részbeni átruházása után is maradt 935 Ft értékű üzletrésze.
Az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzésében a kérelmezett céget törvényes működésének helyreállítására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szövetkezet alapszabálya a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívását nem teszi lehetővé, ezért a kérelmező által ,,vitatott közgyűlés'' összehívása nem volt szabályos, határozatai így érvénytelenek. Az 1999. december 28-i közgyűlés jelenléti ívéből nem állapítható meg, hogy ki, milyen minőségben vett részt a közgyűlésen, a jegyzőkönyv pedig nem tartalmazta a konkrét határozatokat, és a szavazatokra vonatkozó adatokat sem. Rámutatott arra, hogy a cégiratokhoz 2000. augusztus 4-én 47. sorszám alatt benyújtott jegyzőkönyv kézírással készült, és alapvető hiányosságokban szenved. Mindezekre tekintettel a cég törvénysértő működése megállapítható.
Az elsőfokú bíróság végzésében rögzítette, hogy a cégbíróságnak nem áll rendelkezésre olyan nyilvántartás, amiből megállapítható lenne, hogy jelenleg kik a szövetkezetnek a tagjai és kik kívülálló üzletrész-tulajdonosai. Felhívta ezért a szövetkezetet, hogy a mindezen adatokat tartalmazó kimutatást 90 napon belül nyújtsa be, és ugyanennyi idő alatt hívjon össze szabályszerűen újabb közgyűlést. Rámutatott arra, hogy az üzletrész-átruházással a kérelmező tagsági jogviszonya nem szűnhetett meg a cégben, s felhívta a figyelmet a nyilvántartás pontosítására. Döntését az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapította.
A szövetkezet fellebbezésében a 11. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem küldte meg a kérelmezőnek a szövetkezet észrevételére benyújtott válaszát, továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy a kérelmező jogosult volt-e a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kérelmező és a szövetkezet között semmiféle jogi kapcsolat nincs, és arra is hivatkozott, hogy a szövetkezetnél bármiféle törvénysértő gyakorlat csak a kérelmező mint volt jogi képviselő közreműködése mellett alakulhatott ki. Állította, hogy a közgyűlésekre minden tag és minden kívülálló üzletrész-tulajdonos kapott írásbeli meghívót, csak emellett tett közzé a cég hirdetményt a közgyűlés összehívásáról. Utalt arra is, hogy a szövetkezet 2000. július 26-án elhatározta végelszámolását, és az erre vonatkozó iratokat a cégbírósághoz benyújtotta.
A kérelmező az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
Amennyiben a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtásakor a kérelmező a szövetkezet tagja volt, abban az esetben nem volt jogosult a közgyűlési döntésekkel kapcsolatban törvényességi felügyeleti kérelem benyújtására, mert az 1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. §-a alapján a közgyűlési határozatok felülvizsgálatát kizárólag perben igényelhette [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. §-ának (6) bekezdése]. Amennyiben a kérelmező szövetkezetnek nem volt tagja a törvényességi felügyeleti eljárás megindításakor, megillette a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtásának joga, de csak az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekének valószínűsítése mellett, és csak a Ctv.-ben meghatározott határidő alatt [Ctv. 51. §-ának (2) bekezdése, 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja]. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna tehát, hogy a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult-e, és ha igen, törvényességi felügyeleti kérelmét határidőben terjesztette-e elő. Mivel a felek között vitatott volt, hogy a kérelmező tagsági jogviszonya fennáll-e, az elsőfokú bíróságnak be kellett volna szereznie a szövetkezeti tagi nyilvántartását, mert az Szvt. 44. §-a szerint a tagi nyilvántartás igazolja – ellenkező bizonyításig – a tagsági jogviszony fennállására vonatkozó adatokat. Az elsőfokú bíróság mindezen tények vizsgálata nélkül hozott az ügyben érdemi döntést, amely önmagában emiatt nem felelt meg a jogszabályoknak.
Ezen túlmenően egyrészt nem állapítható meg egyértelműen a 11. sorszámú végzésből, hogy az elsőfokú bíróság az 1999. december 28-i, vagy a 2000. július 26-i közgyűlést tekinti-e szabályszerűtlenül összehívottnak, másrészt abból mindenképpen tévesen indult ki, hogy a közgyűlések összehívására hirdetményi úton, tehát alapszabályellenesen került volna sor. Ilyet a kérelmező ugyanis nem állított – csupán azt állította, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok nem kaptak írásbeli meghívót – a szövetkezet viszont annak hangsúlyozása mellett, hogy a közgyűlések időpontjáról valamennyi tag és kívülálló üzletrész-tulajdonos szabályszerűen kézbesített meghívókból értesült, csupán utalt arra, hogy emellett hirdetményi közzétételre is sor került. Az elsőfokú bíróság feltételezhetően a szövetkezet nyilatkozatát félreértve jutott arra az álláspontra, hogy közgyűlések összehívása alapszabályellenes volt, anélkül, hogy az eljárás egyéb adatai ezt alátámasztották volna.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú cégbíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az előbbiek figyelembevételével kell az elsőfokú bíróságnak újabb döntést hoznia figyelemmel arra, hogy a kérelemben sérelmezett 2000. július 26-i közgyűlési döntések alapján – hiánypótlási eljárás lefolytatása után – a megyei bíróság mint cégbíróság 2001. április 11-én meghozott végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe a kérelmezett cég végelszámolásának megindításával kapcsolatos adatokat. A szövetkezet tehát jelenleg már végelszámolás alatt áll, így nincs mód arra, hogy a szövetkezet megszűntté nyilvánításáról, végelszámolásának elrendeléséről a 2000. február 21-i kérelem alapján a bíróság döntést hozzon, és arra sincs mód, hogy kérelem alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 2000. július 26-i közgyűlésen meghozott határozatok szabályszerűségét felülbírálja. (Legf. Bír. Cgf.II.32.796/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás