18/2003. (ÜK. 9.) LÜ utasítás
18/2003. (ÜK. 9.) LÜ u t a s í t á s
az ügyészi szervek tűzvédelmi szabályzatáról*
A tűzvédelmi szabályzat hatálya
1. § A tűzvédelmi szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed
a) a katonai ügyészségek kivételével valamennyi, az ügyészség vagyonkezelői jogosultsága körébe tartozó létesítményre, ingatlanra, továbbá
b) az ügyészség vagyonkezelői körébe nem tartozó létesítmények, ingatlanok esetében az ügyészi szervek által üzemszerűen (rendszeresen) használt területre, illetőleg
c) a katonai ügyészségi alkalmazottakat kivéve valamennyi ügyészségi alkalmazottra,
d) az a)–b) pont szerinti létesítményekben, ingatlanok területén – kivitelező, javító, karbantartó, szállító, szolgáltató – munkát végző külső munkavállalókra, illetőleg ott tartózkodó más személyekre.
A tűzvédelmi tevékenység irányítása, ellenőrzése, szervezete
2. § (1) Az ügyészi szervek tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Legfőbb Ügyészség gazdasági főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) látja el.
(2) A Főigazgatóság az ügyészi szervek tűzvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletére, ellenőrzésére, valamint a tűzmegelőzésre irányuló rendelkezések végrehajtására tűzvédelmi előadót foglalkoztat.
(3) A tűzvédelemmel kapcsolatos közvetlen feladatokat
a) a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinél, valamint
b) a megyei főügyészségeken és a Fővárosi Főügyészségen (a továbbiakban együtt: főügyészségek) – a székhelyükön működő fellebbviteli főügyészségre, valamint az irányításuk alá tartozó helyi (kerületi) ügyészségekre is kiterjedően – tűzvédelmi felelősök látják el.
(4) A tűzvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezéséért, a tűzmegelőzési előírások, szabályok betartásáért
a) a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinél – ide értve a Balatonlellei Oktatási Központot, valamint a gépkocsijavító műhelyt és a garázst is – a gazdasági főigazgató,
b) a főügyészségeken – a székhelyükön működő fellebbviteli főügyészségre, valamint az általuk irányított helyi (kerületi) ügyészségekre is kiterjedő illetékességgel – a főügyész a felelős.
(5) A gazdasági főigazgató, illetőleg a főügyész
a) a tűzvédelemmel kapcsolatos, más ügyészségi alkalmazott feladatkörébe nem tartozó helyi ügyek intézésére – a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend, illetőleg a munkaköri leírás alapján – az ügyészségi alkalmazottak közül tűzvédelmi felelőst jelöl ki,
b) kialakítja az irányítása alá tartozó ügyészi szerv tűzvédelmi szervezetét, biztosítja a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket,
c) intézkedik a tűzvédelmi berendezések, felszerelések fejlesztéséről,
d) szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal értékeli a tűzvédelem helyzetét,
e) intézkedik a tűzveszélyes állapot megszüntetésére,
f) részt vesz – vagy intézkedésre jogosult vezetővel képviselteti magát – a tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen.
A Legfőbb Ügyészség tűzvédelmi előadójának feladata
3. § (1) A Főigazgatóságon működő tűzvédelmi előadó feladata a Szabályzat hatálya alá tartozó ügyészi szervek tűzvédelmi tevékenységének az utasításban meghatározottak alapján, a munkáltatói jogkört gyakorlók útján történő irányítása, szervezése, ellenőrzése, továbbá a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinél a tűzvédelmi felelősi feladatok ellátása.
(2) A tűzvédelmi előadó
a) szakmai segítséget nyújt az ügyészi szervek tűzvédelmi felelőseinek,
b) részt vesz a tűzvédelmi hatóságok által tartott szemléken, ellenőrzéseken, vizsgálatokon,
c) a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinél félévenként, a főügyészségeknél évenként, a helyi ügyészségeknél szúrópróba-szerűen tűzvédelmi ellenőrzést tart, javaslatot tesz, vagy intézkedést kezdeményez a feltárt hiányosságok megszüntetésére,
d) szükség szerint megszervezi a tűzvédelmi felelősök továbbképzését,
e) tűzvédelmi szempontból véleményezi az új beruházások, felújítások terveit,
f) elkészíti a tűzvédelmi oktatások tematikáját, és azt megküldi a tűzvédelmi felelősöknek,
g) a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinél gondoskodik a megfelelő mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköz, tűzvédelmi felszerelés meglétéről és üzemképes állapotáról.
A tűzvédelmi felelős adatai
4. § A tűzvédelmi felelős az illetékességi területén
a) figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi, tűzmegelőzési előírások betartását,
b) intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez a tűzveszélyes tevékenység vagy hiányosság megszüntetése érdekében,
c) figyelemmel kíséri a tűzoltási eszközök megfelelő minőségét, intézkedik a kötelezően előírt ellenőrzések (kézi tűzoltó készülékek esetén 6 hónaponként) elvégzésére, a szükség szerinti cserékre,
d) elvégzi a tűzvédelmi oktatásokat és azok nyilvántartását,
e) nyilvántartja a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi felszereléseket, berendezéseket, készülékeket, gondoskodik az eszközök üzemképességének fenntartásáról, rendszeres karbantartásukról és felülvizsgálatukról,
f) gondoskodik a megfelelő mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköz, tűzvédelmi felszerelés beszerzéséről, a Szabályzatban előírt helyekre történő felszereléséről,
g) a Szabályzat alapján elkészíti a tűzveszélyességi osztályba sorolást,
h) ellenőrzi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység biztonsági feltételeinek meglétét,
i) részt vesz a hatósági szemléken.
A tűzvédelmi előadó, tűzvédelmi felelős
intézkedési joga
5. § A tűzvédelmi előadó, illetőleg felelős intézkedési joga és eljárási rendje azonos az ügyészi szervek munkavédelmi szabályzatáról szóló 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasítás (a továbbiakban: MVSZ) 3. §-ában foglaltakkal, azzal, hogy ahol az MVSZ munkavédelmi ügyintézőt említ, ott tűzvédelmi felelős, ahol MVSZ-re utal, ott Szabályzat, ahol élet- és testi épség közvetlen veszélyét jelöli meg, ott közvetlen tűzveszély értendő.
A tűzvédelmi oktatás
6. § (1) Az ügyészségi alkalmazottat elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni:
a) a munkába álláskor,
b) a munkahely – tűzvédelmi szempontból – jelentős változása esetén, illetőleg
c) ha azt a tűzvédelmi hatóság elrendeli.
(2) Az elméleti oktatáson ismertetni kell
a) az általános és helyi tűzvédelmi előírásokat, a Szabályzatban foglaltakat,
b) a tűz- és robbanásveszély lehetséges okait, a megelőzés módjait,
c) a tűz esetén követendő magatartást, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, kiürítéssel kapcsolatos feladatokat,
d) a dohányzás tilalmi szabályait,
e) az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyeket,
f) az éghető folyadékok, gázok, szilárd anyagok tárolási szabályait, valamint
g) a tűzvédelmi szabályok megszegésének esetleges jogkövetkezményeit.
(3) A gyakorlati oktatás keretében meg kell ismertetni és be kell mutatni:
a) a tűzoltás – létesítményben elhelyezett – eszközeit, azok működését,
b) a menekülési útvonalakat, vészkijáratokat, valamint a kiürítés lehetőségét,
c) a tűzjelzés, riasztás módjait,
d) a villany-, gáz-, fő- és szakaszoló kapcsolókat, elzáró szerelvényeket.
(4) A (2)–(3) bekezdésben előírt elméleti és gyakorlati oktatást minden ügyészségi alkalmazott részére háromévenként meg kell ismételni (ismétlődő oktatás).
(5) A tűzvédelmi oktatás tényét a tűzvédelmi felelős az általa vezetett tűzvédelmi oktatási naplóban rögzíti.
A tűzvédelmi alapvizsga, tűzvédelmi szakvizsga
7. § (1) A tűzvédelmi felelősöknek a Szabályzatban meghatározott feladatok ellátásához tűzvédelmi alapvizsgát kell tenniük. Az ehhez szükséges képzési tanfolyamot és vizsgát a Főigazgatóság a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztállyal együttműködve szervezi meg.
(2) Ügyészséget érintően tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör [32/1997. (V. 9.) BM r.] az I–IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelése.
Létesítmények, építmények, helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása
8. § (1) Az ügyészi szervek vagyonkezelői jogosultsága körébe tartozó építményeket, valamint a nem ügyészségi vagyonkezelésű épületek esetén a használt területet – helyiségenként külön-külön a jogszabályban1. előírtak alapján, valamint a Szabályzat 1. számú mellékletének figyelembevételével – tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.
(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolás meglétéért a Szabályzat 2. § (4) bekezdésének a)–b) pontjában felsorolt vezetők a felelősek, és az a Szabályzat helyi mellékletét képezi.
Tűzoltó készülékek felszerelése és elhelyezése
9. § (1) Az ügyészi szervek kezelésében, illetve használatában lévő létesítményekben legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni
a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, helyiségekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,
b) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, szabadtereken az alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként,
c) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, helyiségekben, szabadtereken az alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,
d) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben szükség szerint.
(2) A tűzoltó készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyhelyzet közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, azokat helyükről eltávolítani vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos.
(3) A tűzoltó készülékeket, felszereléseket félévenként ellenőrizni kell. Az ellenőrzést csak külső vállalkozó erre feljogosított, vizsgával rendelkező dolgozója végezheti.
(4) A tűzoltó készülékek beszerzéséről, megfelelő elhelyezéséről, az időszakos ellenőrzésekről a Legfőbb Ügyészségen a tűzvédelmi előadó, más ügyészi szerveknél a tűzvédelmi felelős gondoskodik.
Beépített tűzjelző és tűzoltó vízforrás
10. § (1) Újonnan létesítendő épületeknél, illetőleg az ügyészség kezelésében lévő létesítmények engedélyköteles felújítása során biztosítani kell a jogszabályban2. előírt beépített tűzjelző berendezést, illetőleg az OTSz-ben3. meghatározott oltóvízmennyiséget és fali tűzcsapot.
(2) A megvalósításért, a szakhatósági egyeztetésért és engedélyeztetésért a Főigazgatóság a felelős.
Időszakos vizsgálatok
11. § (1) Az ügyészség kezelésében lévő létesítmények villamos berendezéseinek tűzvédelmi szabványossági vizsgálatát
a) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, helyiségekben 6 évenként,
b) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, helyiségekben 9 évenként el kell végezni.
(2) A vizsgálatot csak olyan szakember végezheti, aki rendelkezik a méréshez szükséges végzettséggel és engedéllyel. A vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A közvetlen tűzveszélyt – vagy balesetveszélyt – jelentő hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.
Tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételei
12. § (1) Tűzveszélyes minden olyan tevékenység, amely nyílt lánggal, izzással, veszélyes szikrázással jár, így különösen:
a) a lánghegesztés, lángvágás,
b) a villamos ívhegesztés,
c) a benzinlámpa használata (forrasztás, festékréteg-leégetés),
d) a gyorsdarabolás, fémvágás,
e) a szabadban történő tüzelés.
(2) Tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni olyan helyen, ahol robbanást, vagy tüzet okozhat, mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították.
(3) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen – műhelyben – szakirányú vizsgával és tűzvédelmi szakvizsgával szabad végezni.
(4) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység az állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység végzésére kialakított helyiségen kívül végzett munka, melyet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.
(5) A biztonságos munkavégzés feltételeit – előzetesen, írásban – annak kell meghatároznia, akinek a tűzveszélyes tevékenységet végző személy a munkáltatói jogkörébe tartozik. Ügyészségi alkalmazott tűzveszélyes munkavégzése esetén a feltételeket a munkát elrendelő vezető és a tűzvédelmi felelős együttesen határozzák meg. Külső szerv munkavégzésekor a munkát irányító és a feltételeket meghatározó vezető köteles a helyileg illetékes tűzvédelmi felelőssel is egyeztetni (2. számú melléklet).
(6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység biztonsági feltételei között rögzíteni kell:
a) a tevékenység időpontját, helyét,
b) a munka leírását,
c) a munkát végző nevét,
d) a munkavégzésre vonatkozó tűzvédelmi feltételeket,
e) a felügyelet szükségességét,
f) a munka befejezése utáni időszakra vonatkozó feladatokat,
g) a keletkező tűz oltására alkalmas és készenlétben tartandó tűzoltó felszerelés, készülék megnevezését, mennyiségét,
h) az el nem távolítható anyagok védelmének módját,
i) egyéb korlátozásokat.
(7) Tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől, annak befejezéséig a munkát elrendelő felügyeletet, továbbá az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(8) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.
Tűzjelzés, tűzoltás, mentés
13. § (1) Tűzjelzés: aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetőség, a rendőrségnek, illetve a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.
(2) Tűzjelzéskor be kell jelenteni
a) az esemény pontos helyét, címét,
b) azt, hogy mi ég, milyen esemény történt, mi van veszélyeztetve,
c) emberélet van-e veszélyben,
d) a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.
(3) A tűzesetről haladéktalanul tájékoztatni kell a tűzvédelmi felelőst (a Legfőbb Ügyészségen a tűzvédelmi előadót).
(4) A tűzvédelmi előadó, illetve a tűzvédelmi felelős köteles a lehető leghamarabb a tűzeset helyszínén megjelenni és – szükség esetén – a mentést, a tűzoltást irányítani. Helyszíni tapasztalatait, megállapításait a tűzesetet követő munkanapon írásban jelentenie kell a gazdasági főigazgatónak, illetve a főügyésznek.
(5) A tűzoltás és a műszaki mentés során
a) a tűzjelzés után, vagy azzal egy időben riasztani kell a létesítményben tartózkodókat. A riasztást követően meg kell kezdeni a rendelkezésre álló tűzoltó berendezésekkel a tűz oltását. (A tűz észlelésekor – mérlegelés alapján – ha várhatóan a kisebb tűz a rendelkezésre álló eszközzel, felszereléssel eloltható, úgy előbb a tűz oltását kell megkezdeni, és csak azt követően kell a jelzéseket végrehajtani),
b) szükség esetén el kell végezni a részleges, vagy teljes áramtalanítást, a gáz elzárását, gépek- és berendezések leállítását. A biztonsági liftek kivételével meg kell tiltani a liftek használatát,
c) biztosítani kell a tűzoltóság bejutását az épületbe. A tűzoltásvezetőt tájékoztatni kell a szerzett információkról. Szükség esetén rendelkezésre kell bocsátani az épület, létesítmény helyszínrajzát,
d) a hivatalos tűzoltóság megérkezésétől kezdődően mindenki köteles a tűzoltásvezető utasítása szerint ténykedni.
(6) A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak, és a kár helyszínét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni.
Záró rendelkezések
14. § (1) Az MVSZ 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
15. § (1) Ez az utasítás 2003. október 1-jén lép hatályba.
(2) A Szabályzat hatálybalépésekor ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyészségi alkalmazottak első alkalommal történő oktatására 2004. december 31-ig kerül sor.
(3) A Szabályzatot ötévenként felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat el kell végezni. A felülvizsgálatért a Legfőbb Ügyészség tűzvédelmi előadója a felelős.
(4) A szabályzat helyi mellékletét képezi:
a) az épület és helyiségeinek alaprajza,
b) az épület, a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása,
c) a villamos berendezések tűzvédelmi szabványossági vizsgálatának jegyzőkönyve a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről szóló feljegyzéssel együtt,
d) a tűzoltó készülékek felülvizsgálatára, javítására kötött vállalkozói szerződés,
e) tűzoltó készülékek ellenőrzési naplója,
f) tűzvédelmi oktatási napló,
g) tűzriasztás, oltás, mentés helyi sajátosságait tartalmazó tűzriadóterv, amennyiben annak készítése a jogszabály4. szerint kötelező.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
1. számú melléklet a 18/2003. (ÜK. 9.) LÜ utasításhoz
A helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása
és tűzvédelmi előírásai
(1) Az épületekben található azonos rendeltetésű helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása:
a) irattár |
„C” tűzveszélyes |
b) padlástér |
„C” tűzveszélyes |
c) porta, bejárat |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
d) lépcsőház, előtér |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
e) iroda |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
f) tárgyaló, |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
g) közlekedő, |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
h) számítógépterem |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
i) teakonyha |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
j) kazánház |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
k) garázs |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
l) vendégszoba, |
„D” mérsékelten tűzveszélyes |
m) mosdó, |
„E” nem tűzveszélyes |
n) karbantartó-javító műhely besorolása a benne folyó tevékenység tűzveszélyességének függvénye.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt helyiségek tűzvédelmi előírásai:
a) Irattár, raktár, irodaszer tároló:
– a helyiségben tilos dohányozni, nyílt lángot használni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely tüzet okozhat,
– iratot, írószert, nyomtatványtári anyagot, takarítószert ömlesztve tárolni tilos, az anyagokat éghetetlen anyagú (fém) állványokra kell elhelyezni úgy, hogy az állványok között 90 cm-es közlekedési út biztosított legyen,
– fűtőtestek, világítótestek 50 cm-es körzetén belül éghető anyagot tárolni még átmenetileg sem szabad,
– a helyiség bejárata közelében 1 db tűzoltó készülék elhelyezése szükséges.
b) Padlástér:
– a padlástérben tilos dohányozni, nyílt lángot használni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely tüzet okozhat,
– éghető gázt és folyadékot padlástérben tárolni, raktározni nem szabad,
– a helyiség védelmére legalább 1 db porral oltó tűzoltó készülék elhelyezése szükséges.
c) Porta, bejárat:
– a bejárati és egyéb forgalmi ajtókat a munka- és félfogadási idő alatt még ideiglenesen sem szabad bezárni,
– megfelelő számú fémből készült hulladéktárolót kell biztosítani, melyek ürítéséről naponta, illetőleg szükség szerint gondoskodni kell,
– a porta, bejárat területén 1 db tűzoltó készülék elhelyezése szükséges.
d) Lépcsőház, előtér:
– éghető anyagból készült burkolatot beépíteni, menekülési útvonalat leszűkítő tárgyat elhelyezni tilos,
– lépcsőházak kijáratait, ajtóit szintenként feliratozással kell ellátni. Az ajtókat állandóan nyitott állapotban kell tartani, kulcsra zárni még ideiglenesen sem szabad,
– vészkijáratokat megkülönböztető feliratokkal kell ellátni. Kulcsait hozzáférhető helyen kell tárolni, ezt az ott dolgozó alkalmazottakkal tudatni szükséges.
e) Iroda:
– sugárzó hőt kibocsátó berendezéseket (rezsó, hősugárzó stb.) az iroda területén használni tilos (kivéve a kiskonyhával felszerelt irodákat),
– az elektromos, irodai berendezéseket a munka befejeztével áramtalanítani kell,
– számítógép szünetmentes tápegységről, hűtőszekrény külön áramkörről működtethető,
– azokban az irodákban, ahol a dohányzás megengedett, kellő számú hamutartót kell biztosítani,
– cigarettavéget még eloltott állapotban sem szabad a hulladéktárolóba önteni,
– az irodákban jól látható helyen fel kell tüntetni a tűzoltóság hívószámát.
f) Tárgyaló, kihallgató:
– a tárgyalóasztalokat, székeket úgy kell elhelyezni, hogy a fő közlekedési útvonalat ne torlaszolják el,
– gyúlékony anyagok e helyiségekben nem tárolhatók.
g) Közlekedő, folyosó:
– közlekedőt, folyosót beszűkíteni, eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad,
– a tűzvédelmi berendezések (tűoltó készülék, tűzcsap) megközelíthetőségét mindenkor biztosítani kell,
– a folyosókra – szintenként – 1 db tűzoltó készülék elhelyezése szükséges.
h) Számítógép terem/szoba:
– a helyiségekben a közlekedési utakat a gépek és a berendezési tárgyak között biztosítani kell,
– a számítógép és kisegítő gépek tisztítására használt tűzveszélyes tisztítószerekből csak a napi szükségletnek megfelelő mennyiség tárolható (legfeljebb 1 liter),
– a munka során keletkezett hulladékot nem éghető anyagú szeméttárolóban kell gyűjteni,
– a helyiség védelmére 1 db halotron tűzoltó készüléket kell biztosítani.
i) Teakonyha:
– hőfejlődéssel járó elektromos fogyasztók – kávéfőző, villanyrezsó stb. – kizárólag nem éghető, kellően hőszigetelt alátéten és csak jelzőlámpás konnektorról üzemeltethetők,
– üzemeltetés közben a kávéfőzőtől 30 cm, a villanyrezsótól legalább 50 cm távolságban éghető anyag nem tárolható,
– a tevékenység befejezésével az elektromos fogyasztót ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a hálózatról le kell választani,
– hibás berendezést használni tilos.
j) Kazánház:
– a kazánt csak megfelelő szakmai és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy kezelheti,
– a magyar nyelvű kezelési utasítást és a folyamatábrát jól látható helyre a helyiségben ki kell függeszteni,
– a gáz főelzáró csap nyitás-zárás irányát jelölni szükséges,
– a kazán gépkönyvben előírt időszakos felülvizsgálatát el kell végeztetni,
– a kezelési naplóba minden működéssel kapcsolatos változást be kell jegyezni,
– a kazánházban semmiféle anyagot tárolni nem szabad,
– a helyiség védelmére legalább 1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell biztosítani.
k) Garázs:
– biztosítani kell a gépjárművek – szükség esetén – gyors és biztonságos eltávolítását,
– a gépjárműveket úgy kell elhelyezni, hogy ajtajaik legalább az egyik oldalon teljes egészében nyithatók legyenek,
– a garázsban éghető folyadékot, gázt (az üzemanyagtartály kivételével) tárolni nem szabad. Üzemanyagot lefejteni, illetőleg gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá üzemanyagellátó berendezésen javítást végezni tilos.
l) Vendégszoba (ügyészségi oktatási központ szobái):
A vendégszobákban a betartandó tűzvédelmi és tűzmegelőzési előírásokat a szobákban kifüggesztett „házirend”-ben kell rögzíteni.
Így különösen:
– a sugárzó hőt kibocsátó elektromos berendezések – mint pl. a kávéfőző, rezsó, vasaló – használatának tilalmát (vagy használatának feltételeit),
– a dohányzásból eredő tüzek okait, és megelőzésük módjait,
– tűz esetén a riasztás szabályait, a tűzoltás eszközeit.
m) Mosdó, mellékhelyiség:
– nem tűzveszélyes osztályba sorolt helyiség.
n) Karbantartó-javító műhely:
– az ügyészségek területén található műhelyekre a Szabályzat mellékleteként – a műhely sajátosságait tartalmazó – kiegészítést kell készíteni, melyet a műhelyben is ki kell függeszteni,
– a műhely bejáratának közelében, jól hozzáférhető helyen legalább 1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell biztosítani.
2. számú melléklet a 18/2003. (ÜK. 9.) LÜ utasításhoz
|
Munkát elrendelő szerv, személy (neve, beosztása): |
|||
|
A munkavégzés helye: |
|||
|
A munkavégzés ideje: |
|||
20.......... év ................. hó ......... nap ............. órától |
||||
20.......... év ................. hó ........ nap ............... óráig |
||||
|
A munkát végzők neve: |
|||
|
beosztása: |
|||
|
Tűzvédelmi szakvizsga biz. szám vagy oktatási naplószám: |
|||
|
A tevékenység leírása: |
|||
A munka tűzveszélyes környezetben történik-e? |
||||
IGEN – NEM |
||||
|
Ha IGEN, akkor a felügyeletet biztosító személyek neve és beosztása, feladata: |
|||
Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az OTSZ 11. §-a, valamint a 20 ........ év ......... hó ....... napján megtartott helyszíni felmérésen meghatározott, alábbi biztonsági előírások végrehajtása, illetőleg betartása mellett szabad végezni: |
||||
|
||||
|
||||
A munkavégzés helyén az alábbi tűzoltó felszereléseket, tűzoltó készülékeket kell készenlétbe helyezni: |
||||
|
||||
|
||||
............... 200 ....... év ........ hó ........ nap |
||||
|
||||
................................................ |
||||
a munkát elrendelő aláírása |
||||
|
||||
A feltételekben felsorolt előírásokat az alábbi – a helyi sajátosságoknak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészítem ki: (Ha a munkát külső szerv vagy személy végzi.) |
||||
|
||||
|
||||
................. 20 .......... év .......... hó .......... nap |
||||
|
||||
............................................................... |
||||
a létesítmény vezetője, megbízó |
||||
|
||||
A feltételekben felsorolt előírásokat tudomásul veszem és azok betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok. |
||||
|
||||
...................... 20 .......... év .......... hó ......... nap |
||||
|
||||
|
|
......................................... |
.......................................... |
|
|
|
a munkát végző aláírása |
a munkát végző aláírása |
|
Az utasítást utóbb a 10/2004. (ÜK. 9.) LÜ utasítás, a 17/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás, a 12/2011. (V. 27.) LÜ utasítás módosította. Az utasítást az 1/2020. (I. 16.) LÜ utasítás 10. §-a hatályon kívül helyezte 2020. február 1. napjával.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII.29.) BM rendelet (OTSz) 1. sz. mellékletének 3. és 4. §-a.
Az OTSz 4. sz. melléklete szerint:
- többszintes és középmagas irodaépületekben beépített tűzjelző berendezést,
- épületek számítógépközpontjában, ha alapterületük meghaladja a 150 m2-t, beépített tűzjelző berendezést és beépített oltóberendezést kell biztosítani.
Az OTSz 50. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fali tűzcsapot kell létesíteni a D tűzveszélyességi osztályba tartozó, 1000 m2-nél nagyobb alapterületű építményekben.
A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. §-a.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás