BK BH 2003/180
BK BH 2003/180
2003.05.01.
Nem valósul meg a jogosulatlan adatkezelés vétsége, ha az adatkezelő az érintettek hozzájárulása nélkül kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcímadatokat közvélemény-kutató szervnek továbbít [Btk. 177/A. § b) pont; 1992 évi LXIII tv. (Atv.) 8. § (1) bek.; 1995 évi CXIX. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 5. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az 1999. március 2. napján kelt végzésével, valamint a másodfokú bíróság a 2000. január 12. napján meghozott végzésével a terheltet 599 rb. jogosulatlan adatkezelés vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta.
A bíróságok által megállapított tényállás röviden: A terhelt a P. Rt. vezérigazgatója volt, amely rt. befektetője volt az egyik befektetési alapnak. 1995. január 23-án közvélemény-kutatásra irányuló megbízási szerződést kötött a H. K., és T. Kft.-vel, ennek kapcsán átadta a Kft.-nek 599 befektetésijegy-tulajdonos nevét és lakcímét.
A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, mivel a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A felülvizsgálati indítvány szerint a Btk. 177/A. §-ának b) pontjában meghatározott jogosulatlan adatkezelés vétsége ún. keretdiszpozíció, mivel külön jogszabály határozza meg, hogy személyes adat továbbítása vagy nyilvánosságra hozatala mikor tekinthető jogellenesnek. Az eljárt bíróságok tévedtek, amikor a személyes adat továbbításának a jogellenességét kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Atv.) rendelkezései alapján ítélték meg, mivel a vád tárgyát képező cselekmény elkövetése után hatályba lépett – a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló – 1995. évi CXIX. törvény szerint nem szükséges az érintettek hozzájárulása, amennyiben a név- és lakcímadatokat közvélemény-kutató szerv az adatkezelő szervtől szerzi be. Az elkövetés után hatályba lépett új jogszabály az adatvédelmi törvényben szereplő tilalom feloldásával az eddigi büntetőjogi védelmet megszüntette. E változás a cselekmény elbírálásakor a Btk. 2. §-ára figyelemmel a hatályban levő büntetőjogi szabályozás visszaható alkalmazását alapozta volna meg (1/1999. BJE). Mivel a tilalom megszűnése miatt a cselekmény az elbíráláskor már nem bűncselekmény, a terheltet a jogosulatlan adatkezelés vétségének vádja alól fel kellett volna menteni.
Hivatkozott a védő másodlagosan arra is, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége az elbíráláskor megszűnt, így a Btk. 36. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető okból a Btk. 32. §-ának d) pontja alapján a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a terhelttel szemben az eljárást meg kellett volna szüntetni.
A legfőbb ügyész az indítványt alaptalannak tartva a bírósági végzések hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
Az eljárt bíróságok azért állapították meg, hogy a terhelt személyes adatok jogellenes továbbításával 599 rb., a Btk. 177/A. §-ának b) pontja szerinti jogellenes adatkezelés vétségét követte el, mert a P. Rt. – amely az egyik befektetési alap törvényes alapkezelője volt – 1995. január 23-án közvélemény-kutatással bízta meg a H. K. és T. Kft-t, annak megismerése érdekében, hogy a befektetési alap tulajdonosainak milyen elvárásai vannak az alapkezelővel szemben. A szerződés teljesítéséhez a P. Rt. – amelynek a terhelt a vezérigazgatója volt – a H. K. és T. Kft. számára az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése azon rendelkezése ellenére, hogy az adatok akkor továbbíthatók, ha az érintett ahhoz hozzájárul, a befektetők hozzájárulása nélkül adta át a befektetési jegyek tulajdonosainak név- és lakcímadatait tartalmazó jegyzékét.
A jogosulatlan adatkezelés vétségének jogi tárgya a sértettnek a személyes adatai megőrzéséhez fűződő személyiségi joga. A személyes adatok védelméről az Atv. rendelkezik. Ebből következően az Atv. rendelkezései alapján határozható meg, hogy ki tekinthető adatkezelőnek, aki a bűncselekmény alanya (Atv. 2. § 7/a. pont), mi tekinthető személyes adatnak, amely e bűncselekmény elkövetési tárgya (Atv. 2. § 1. pont), és e törvény alapján értelmezhetők az egyes elkövetési magatartások, így az is, hogy a személyes adat továbbítása mikor tekinthető jogellenesnek.
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény
29. §-ának (5) bekezdése, valamint az Atv. 2. §-ának 7/a. pontja szerint a terhelt adatkezelőnek tekintendő, az Atv. 2. §-ának 1. pontja szerint a név- és lakcímadatok személyes adatok, az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint pedig az adattovábbítás jogellenes, ha az érintett ahhoz nem járult hozzá, vagy azt a törvény nem engedi meg.
Az eljárt bíróságok azonban nem voltak figyelemmel arra, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között hatályba lépett a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, amelynek az indokolása hangsúlyozza, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos önrendelkezési jog nem korlátlan, ezért teszi lehetővé az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése, hogy törvény az adattovábbítást társadalmilag fontos cél megvalósulása érdekében az érintett hozzájárulása nélkül is megengedje. Az 1995. évi CXIX. törvény ilyen társadalmilag fontos célnak tekinti egyebek mellett a közvélemény-kutatást, ezért e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja megengedi, hogy a közvélemény-kutató szerv kapcsolatfelvétel céljából annak az érintettnek a név- és lakcímadatát is gyűjthesse, akivel korábban az adatkezelő szerv kapcsolatban állt. E rendelkezésből következik, hogy a P. Rt. vezérigazgatója mint adatkezelő a befektetőkről összeállított név- és lakcímadatokat kapcsolatfelvétel céljából a befektetők hozzájárulása nélkül átadhatta a H. K. és T. Kft.-nek, mint közvélemény-kutató szervnek. Az 1995. évi CXIX. törvény 5. §-ának (1) bekezdése ugyan előírja, hogy a közvélemény-kutatás során biztosítani kell az érintett jogát a személyes adatainak a védelméhez, ezért a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte; és az érintettnek jogában áll adatainak a megjelölt célra vagy annak egy részére történő kezelésének a megszüntetését kérni. Mindez azonban nem az adatkezelőnek, hanem a közvélemény-kutató szervnek az érintettel való kapcsolatfelvétellel egyidejű kötelezettsége. Ennek elmaradása nem az adatkezelő, hanem a közvélemény-kutató szerv felelőssége, és az adatkezelő részéről az e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontján alapuló adatok továbbítását nem teszi jogosulatlanná.
Mindezekből következik, hogy az 1995. évi CXIX. törvény új rendelkezése alapján az adattovábbítás nem jogellenes, ha az adatkezelő név- és lakcímadatokat kapcsolatfelvétel céljából közvélemény-kutató szervnek az érintettek hozzájárulása nélkül továbbít, a személyes adat jogellenes továbbításának a hiányába a pedig a Btk. 177/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti bűncselekmény nem valósul meg. Ebből következik, hogy a terheltnek az általa kezelt név- és lakcímadatokat a közvélemény-kutatással megbízott H. K. és T. Kft.-nek átadásával megvalósított cselekménye az elbíráláskor már nem volt bűncselekmény. A Legfelsőbb Bíróság ezért az alapeljárásban hozott végzéseket hatályon kívül helyezte [Be. 291. § (1) bek.], és a terheltet a Btk. 2. §-ának alkalmazásával a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a jogosulatlan adatkezelés vétségének vádja alól felmentette [Be. 291. § (3) bek.]. (Legf. Bír. Bfv.I.501/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás