BK BH 2003/186
BK BH 2003/186
2003.05.01.
I. Ha a tárgyalás mellőzésével hozott végzés miatt a vádlott meghatalmazott védője a tárgyalás tartását kérte, majd a védő még a tárgyalás előtt a bíróságnál bejelenti, hogy a vádlott nem tud a tárgyaláson megjelenni, és újabb határnap kitűzését kéri; ez okból a védő távolmaradása nem tekinthető a kérelem visszavonásaként, és nem eredményezheti a korábbi végzés jogerőre emelkedésének a megállapítását, ilyen esetben a védő bejelentését igazolási kérelemként kell elbírálni [Be. 353. § (1) bek., 355. § (2) bek., 110. §].
II. Ha a tárgyalás mellőzésével hozott végzés miatt kizárólag a védő kéri a tárgyalás tartását, és a tárgyalásról távol marad anélkül, hogy a távolmaradását előzetesen, alapos okkal kimentette volna: ezt a mulasztást – a vádlott nyilatkozatától függetlenül – a kérelem visszavonásaként kell értékelni [Be. 353. § (1) bek., 355. § (2) bek.].
A városi bíróság a 2001. február 26-án a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt 300 napi tétel pénzbüntetésre és 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, a pénzbüntetés egynapi összegét 200 forintban állapította meg.
A vádlott meghatalmazott védője az erre nyitva álló határidőn belül tárgyalás tartását kérte. Az R városi bíróság erre tekintettel 2001. május 15-én, 2001. október 1. napjára tárgyalást tűzött ki, amelyre a vádlottat és védőjét megidézte. Mindkét idézés szabályszerű volt, annak kézbesítésére a vádlott részére 2001. május 25-én, míg a védő részére május 28-án került sor. A városi bíróság a védőt azzal a figyelmeztetéssel idézte meg, hogyha a tárgyaláson nem jelenik meg, és a távolmaradását alapos okkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmet visszavonta.
A tárgyaláson, 2001. október 1-jén 10 óra 30 perckor sem a védő, sem a vádlott nem jelent meg. Az iratoknál megtalálható hivatalos feljegyzés (amelyet az ügyben eljáró bíró mellé beosztott tisztviselő készített) szerint a tárgyalás napján 8 óra 20 perckor a védő telefonon bejelentette, hogy a vádlott nem tud megjelenni a tárgyaláson, mert ,,Pesten elakadt a kocsijával, kéri, a bíróság tűzzön ki új határnapot''.
A városi bíróság a bejelentés tartalmának ismeretében meghozott végzésével megállapította a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésének jogerőre emelkedését, biztosítva a határozata elleni jogorvoslat lehetőségét. A határozat indokolásának megállapítása szerint ,,az, hogy a vádlott, – akinek egyébként gépjárművezetői engedélye a bíróság tudomása szerint vissza van vonva – azért nem tudott a tárgyaláson megjelenni, mert gépkocsijával Budapesten elakadt, nem megfelelő kimentés a távolmaradásra, hiszen a védőnek saját elmaradását kellett volna alapos okkal előzetesen kimentenie''.
A végzés ellen a védő 2001. október 8-án fellebbezést jelentett be, amelyben előadta a következőket: ,,Ezen a tárgyaláson a vádlott nem tudott megjelenni, de távolmaradásának okát jeleztem a T. Bíró Úrnak. Tekintettel ügyfelem távollétére megállapodtunk a tárgyalás későbbi időpontban történő megtartására, így én sem jelentem meg a fenti napon.''
A megyei főügyész írásbeli nyilatkozatában a városi bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését indítványozta, mert álláspontja szerint ,,a védő a tárgyalás tartására irányuló kérelmét – bár azt a vádlott hozzájárulása nélkül is előterjesztheti – csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza, anélkül a visszavonás nem joghatályos. Ha kizárólag a védő kérte a tárgyalás tartását, ám előzetes kimentés nélkül nem jelenik meg a tárgyaláson, e mulasztás – a vádlott hozzájárulása nélkül – nem tekinthető a kérelem visszavonásának. A vádlott tárgyalásról való távolmaradását a védő előzetesen kimentette.''
A fellebbezés a következők miatt alapos.
Az előzőekben ismertetett pertörténeti adatokból kitűnően a védő a vádlott megjelenésének akadálya miatt a tárgyalás elhalasztását kérte, így nyilvánvaló az, hogy erre tekintettel nem jelent meg a kitűzött tárgyaláson, ami kizárja a távolmaradásának a kérelem visszavonásakénti vélelmezését.
Ezért a tárgyalás megkezdését megelőző bejelentésére figyelemmel, a mulasztás jogkövetkezményeinek az alkalmazhatósága szempontjából annak van jelentősége, hogy a kimentési ok alaposnak tekinthető-e. Ennek megítélésekor (az egyébként logikailag kifogástalan okfejtése miatt) a városi bíróság téves álláspontra helyezkedett.
A védő távolmaradásának oka ugyanis nyilvánvalóan az volt, hogy a vádlott nem tudott megjelenni a tárgyaláson, amelyet emiatt a védő megjelenése esetén sem lehetett volna megtartani. Ezért annak a körülménynek, hogy a vádlott távolmaradásának oka kimentettnek tekinthető-e, kizárólag a terhelttel szembeni jogkövetkezmények alkalmazhatósága szempontjából van jelentősége, de nem eshet az ügyvédi munkájának ellátásáért önálló felelősséggel tartozó védő terhére.
A megyei bíróság ezért a Be. 262. §-a (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával hatályon kívül helyezte a fellebbezéssel támadott végzést, és felhívta a városi bíróságot az eljárás folytatására, amivel összefüggésben azonban szükségesnek tartja még a következők kiemelését is.
A városi bíróság tévesen járt el akkor, amikor külön végzésben állapította meg a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésének jogerőre emelkedését, amely ellen fellebbezési jogot is biztosított. A tárgyalás mellőzésével hozott végzésének a Be. 355. §-ában írtak folytán történő jogerőre emelkedése esetén is a BüSZ 13. §-ának (1) és (2) bekezdései szerint záradékkal kell a jogerő beálltát megállapítani, amelyhez önálló jogerőhatás nem fűződik, fellebbezéssel nem támadható.
A tárgyalásról való távolmaradás kimentése esetén az igazolási kérelem tárgyában szükséges külön végzésben határozni, aminek gyakorlati jelentősége is van, mert a Be. 110. §-ának (5) bekezdése szerint az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya, így az előbbiek szerinti eljárás esetén az igazolási kérelem előterjesztése nem akadálya a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés végrehajtásának, kivéve, ha azt a bíróság – a Be. 110. §-a (5) bekezdésének második fordulata alapján – felfüggeszti.
A városi bíróság azonban külön végzésben határozott, amely ellen jogorvoslati lehetőséget is biztosított, amivel élt a védő, ezért a megyei bíróság az előzőekben írtak szerint érdemben felülbírálta az elsőfokú végzést.
Végezetül – a hasonló esetek előfordulásának lehetőségét szem előtt tartva – szükséges utalni arra is, hogy téves az a főügyészi álláspont, amely szerint a tárgyalás tartását kérő védő mulasztása csak a vádlott hozzájárulása mellett tekinthető a tárgyalás tartására irányuló kérelem visszavonásának, mert olyan sajátos, devolutív hatállyal nem járó jogorvoslatról van szó, amelyre a fellebbezés elintézésének szabályai nem alkalmazhatók. Ez következik a Be. 345. §-ában és a 355. §-ában foglaltak egybevetéséből is. Ezért ha a tárgyalás tartását kérő védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen nem mentette ki, mulasztását a vádlott nyilatkozatától függetlenül a kérelem visszavonásának kell tekinteni, ha a terhelt az erre nyitva álló határidőn belül nem kérte a tárgyalás tartását. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Bf.1261/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás