PK BH 2003/190
PK BH 2003/190
2003.05.01.
Az adásvételi szerződés alanyainak meghatározása vásárláshoz kapcsolódó nyereményakcióban – harmadik személy vásárlói kártyájának felhasználásával – való részvétel esetén [Ptk. 117. § (2) bek., 193. § (1) bek., 365. §, 474. §, 584. § (3) bek.; 1991. évi XXXIV. tv. 23. § (1) bek.; Pp. 213. § (1)–(2) bek.].
A felperes 1995. március 30-án a M. Áruházban az alperes kft. vásárlói kártyájának felhasználásával saját céljára és saját vagyonából vásárolt egy darab I típusú automata mosógépet. Az áruház a mosógép kifizetésekor az arra vonatkozó számlát az alperes nevére állította ki. Ebben az időben, erre a típusú termékre a W. Kft. nyereményakciót hirdetett, és főnyereményként egy Fiat típusú gépkocsit ajánlott fel. A felperes a nyereményakcióban való részvételhez szükséges részvételi jegyet a vásárláskor kitöltötte, és a főnyereményt megnyerte. A vásárlási számla az alperes nevére szólt, így a vásárláshoz kapcsolódó főnyereményt – a perbeli, 1 330 544 forint értékű gépkocsit – 1995. július 13-án az alperesnek adták át. Az alperes a gépkocsit használatba vette, azt nem adta ki a felperes részére. A gépkocsi forgalmi értéke az elsőfokú eljárás során 1 000 000 forint volt.
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a gépkocsi az ő tulajdona, és kérte a gépkocsi kiadását, valamint 330 544 forint kártérítés és kamatai megfizetését.
Az alperes a kereset elutasítását, és viszontkeresetében a felperes megbízói díjának megállapítását kérte. A viszontkeresetét felhívás ellenére sem pontosította, és annak az illetékét sem rótta le.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a gépkocsi tulajdonjoga a felperest illeti, és kötelezte az alperest 1 000 000 forint értékben a gépkocsi kiadására, valamint 330 544 forint és ennek 1995. július 14-től járó kamata megfizetésére. A viszontkeresetről nem rendelkezett.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, azt részben megváltoztatta, és az alperesnek a per főtárgyát érintő fizetési kötelezettségét 250 000 forintra, és ennek 1997. július 1-től járó kamatára leszállította. Egyebekben azzal hagyta helyben, hogy a gépkocsinak az ítéletben elírt alvázszámát helyesbítette.
A másodfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a jogvita eldöntése szempontjából nincs ügydöntő jelentősége a vásárlói kártya átadásával keletkezett kötelemnek, mégis a kártya használatának átengedésével haszonkölcsönhöz hasonló szerződés jött létre a peres felek között, de a gépkocsi nem jelenti a kártya szaporulatát, ha a kártyához tartozó vásárlási jogosultság igénybevételével kötött adásvételi szerződéshez kapcsolódik az ajándéksorsolás [Ptk. 584. § (3) bek.]. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő oldalán a felperesnek, az eladó oldalán az M Áruház Kft.-nek volt szerződési akarata. Szerződés tehát közöttük jött létre. A rendelkezésre álló peradatokból a másodfokú bíróság nem látta bizonyítottnak az alperesnek azt az állítását, hogy a felperes a megbízottjaként járt el. Más területen volt a felek között megbízási jogviszony, de az nem terjedt ki mosógép megvásárlására. A mosógép tekintetében a tulajdonjog megállapításának a Ptk. 117. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételei a felperes javára fennállanak, minthogy az adásvételi szerződést ő kötötte, és a dolog a birtokába került. A mosógép megvásárlása kapcsán hirdetett nyereményakció fődíja is a felperes tulajdona, mert annak feltételeit ő teljesítette. A felperesnek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-ának (1) bekezdése szerint kötelmi jogcíme keletkezett a gépkocsi tulajdonjogának megszerzésére, és alappal követelhette volna annak birtokbaadását. Az alperes jogalap nélkül tartja az autót birtokban, nem ő a fődíj nyertese, ezért a Ptk. 193. §-ának (1) bekezdése alapján igényelheti annak kiadását. Az alperes azonban mindaddig jóhiszemű birtokos volt, amíg a felperes a gépkocsi kiadása iránt jogszerű igényével nem jelentkezett. Az alperes ezért csak a keresetlevél benyújtásának időpontjában megállapítható 250 000 forint értékcsökkenés megtérítésére köteles.
A másodfokú bíróság részítéletében kifejtette, hogy miután az elsőfokú bíróság az ítélet meghozataláig nem vonta le annak jogkövetkezményét, hogy az alperes a viszontkeresetének hiányait nem pótolta, és a viszontkereset felől sem rendelkezett az ítéletben, érdemi döntése a Pp. 213. §-ának (1) bekezdéséből következően a (2) bekezdés szerint részítélet, ezért a másodfokú bíróság azt ekként bírálta el, és ennek megfelelően maga is részítéletet hozott.
A jogerős részítélet felülvizsgálatát az alperes kérte. Álláspontja szerint a vásárlási kártya átadásával közte és a felperes között a Ptk. 474. §-ában szabályozott megbízási szerződés jött létre, és annak felhasználásával megvásárolt árura az adásvételi szerződés az igazolvány tulajdonosa, valamint az áruház között jött létre. Megbízása nem terjedt ki a nyereményakcióban való részvételre, ezért a felperes megbízás nélküli ügyvitelt valósított meg, és arról rosszhiszeműen őt nem tájékoztatta. A gépkocsi megszerzésére az alperesnek keletkezett kötelmi jogcíme, a gépkocsit neki is adták át és a Ptk. 117. §-ának (2) bekezdése szerint ő szerzett tulajdonjogot. Eljárási szabálysértésként a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben rendelkezésre álló bizonyítékokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes megbízási jogviszony keretében esetenként különböző feladatokat látott el az alperes kft.-nél, de ennek a megbízási jogviszonynak nem az volt a tartalma, hogy a felperes a M. Áruházban az alperes részére I. típusú mosógépet vásároljon. A felek közötti megbízási jogviszony erre a vásárlásra nem terjedt ki, mert a felperes kifejezetten a saját céljaira, a saját vagyonából vásárolt, és a mosógép mindvégig a birtokában volt. Ezért helyesen állapította meg a bíróság jogerős ítéletével, hogy a Ptk. 365. §-ában szabályozott adásvételi szerződés a felperes és az M. Áruház között jött létre. Ezen nem változtat az a tény, hogy a felperes a vásárlás lebonyolításához az alperes vásárlói kártyáját használta, amelynek ,,kölcsönkérésével'' a felek között a Ptk.-ban nem szabályozott jogviszony jött létre. Az M. Kft. a felperes vásárlását kifogásolhatta volna, de ezt nem tette, így a közöttük létrejött és érvényes adásvételi szerződés alapján a mosógépre a felperes szerzett tulajdonjogot. Az alperes nevére kiállított vásárlási számla önmagában nem bizonyítja, hogy a vevő az alperes volt.
Az adott típusú mosógépnek az adott helyen és időpontban történő vásárlásához kapcsolódott a nyereményakció, s mert a vevő és a termék tulajdonosa a felperes volt, ő teljesítette a nyereményakcióban való részvételhez szükséges feltételeket, a nyerés lehetőségét és végső soron a nyerést magát, ezért helyesen állapította meg a bíróság jogerős részítéletében, hogy ő a fődíj nyertese. Ennek alapján a gépkocsi kiadását ő követelhette volna, s mert azt a számla alapján az alperesnek adták ki, az a gépkocsi jogalap nélküli birtokosa, miután a tulajdonszerzéshez jogcímmel nem rendelkezik. Ezért a felperes a Ptk. 193. §-ának (1) bekezdése alapján követelhette a gépkocsi kiadását. Az erről rendelkező jogerős részítélet nem jogszabálysértő. Az alperes részéről a kártyának vásárlás céljára történő felhasználása végett való átadása nem változtat a felperes vásárlásához kapcsolódó, nyeréssel való tulajdonszerzésen; a kártya puszta átadásával az alperes önmagában sem a nyerésnek, sem a nyerés eredményének részese nem lett.
Az alperes viszontkerestében a felperest megillető megbízási díj megállapítását kérte. A felperesnek ilyen igénye nem volt, az alperes pedig felhívás ellenére sem pontosította a viszontkeresetét és nem rótta le annak illetékét sem. Az elsőfokú bíróságnak e körben határoznia kellett volna, de ez elmaradt, és a viszontkereset elbírálása sem történt meg. Ítéletét ezért a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése szerint alappal tekintette részítéletnek a másodfokú bíróság, és jogszabálysértés nélkül hozott maga is részítéletet.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül hozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.III. 20.395/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás