2173/2003. (VII. 29.) Korm. határozat1
az állam, illetőleg a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más vezető állású munkavállalói javadalmazásának elveiről
2003.08.08.
1. elfogadja az állam, illetőleg a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek) vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más vezető állású munkavállalói javadalmazásának a mellékletben megfogalmazott elveit;
2. felhívja a pénzügyminisztert: intézkedjen az állam tulajdonosi jogait gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága felé, hogy a vagyonkezelői jogkörébe tartózó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más vezető állású munkavállalói javadalmazása tárgyában hozandó határozataiban a mellékletben meghatározott elveket a jövőre nézve érvényesítse;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2003. augusztus 31.
3. felkéri az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek legfőbb szervét, illetve a munkáltatói jogok gyakorlóját, hogy a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és a más vezető állású munkavállalók javadalmazása során a jövőben legyenek figyelemmel a jelen határozatban foglalt elvárásokra;
4. felkéri az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek legfőbb szervét, illetve a munkáltatói jogok gyakorlóját, hogy
a) a társaság átlátható működése érdekében kezdeményezzék a mellékletben megfogalmazott elvekhez illeszkedő tartalmú szabályzat megalkotását a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjáról, mértékéről, illetőleg kezdeményezzék a hatályos szabályzatnak a mellékletben meghatározott elveknek megfelelő módosítását,
b) kezdeményezzék a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállása alatt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. §-ának (6) bekezdése alapján kötött megállapodások megszüntetését, kivéve, ha a nemzetgazdasági érdek, valamint a gazdasági társaság valós és méltányos, a piaci helyzetet figyelembe vevő gazdasági érdeke a megállapodás fenntartását megkívánja.
5. A mellékletben meghatározott elvek érvényesítése során
b) a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatáson: a felmondási időre járó átlagkeresetet (megbízási díjat), a végkielégítést, a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén a határozott időből hátralévő időszakra kifizetett átlagkeresetet (megbízási díjat), továbbá jogszabály, a felek megállapodása vagy a társaság határozata alapján fizetett bármely juttatást
6. E határozatot az állam többségi befolyása alatt álló azon gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a vezetők díjazásáról külön törvény rendelkezik, a külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Azon gazdálkodó szervezeteknél, amelyek működésére az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezései vonatkoznak, legfeljebb a melléklet II. 1/b) pontjában meghatározott felmondási idő felére járó végkielégítést lehet megállapítani.
7. E határozat hatálybalépését megelőzően az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezeteknél megkötött munkaszerződések közös megegyezéssel történő módosítását kezdeményezni kell azzal, hogy a vezetőt a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások legfeljebb a mellékletben meghatározott mértékben illessék meg, figyelemmel a kollektív szerződésben foglaltakra is.
8. Ez a határozat a közzétételét követő 10. napon lép hatályba.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Melléklet a 2173/2003. (VII. 29.) Korm. határozathoz
Az állam, illetőleg a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más vezető állású munkavállalói javadalmazásának elveiről
I. A vezetők jogviszonyának létesítése
1. Az alapvető munkáltatói jogokat [munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, javadalmazás (ideértve a végkielégítést és egyéb díjazást, illetve juttatást is) megállapítása] a jogszabályok által meghatározott testület, illetve a legmagasabb szintű vezető gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlásának alacsonyabb vezetői szintre történő delegálására abban az esetben sem kerüljön sor, ha erre a jogszabály lehetőséget biztosít.
2. Az állami tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. részéről munkajogviszony létesítésére kerüljön sor, ha erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak.
II. A vezetők javadalmazása
1. A munkaszerződés alapján a vezető részére a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások
b) határozatlan időtartamú munkaviszony esetén az Mt. 95. §-ában meghatározott mértékű végkielégítés és legfeljebb az alábbi felmondási idő illesse meg: ba) egy évet el nem érő, a munkáltatónál töltött munkaviszony esetén két hónap,
bb) egy évet elérő vagy meghaladó, de a két évet el nem érő, a munkáltatónál töltött munkaviszony esetén négy hónap,
bc) két évet elérő vagy meghaladó, de három évet el nem érő időtartamú, a munkáltatónál töltött munkaviszony esetén hat hónap,
bd) három évet elérő vagy meghaladó, a munkáltatónál töltött munkaviszony esetén nyolc hónap.
2. Amennyiben a vezető polgári jogi jogviszonyban áll, kezdeményezni kell a polgári jogi szerződés, illetve a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatást előíró határozat módosítását azzal, hogy a vezetőt a megbízási díjon felül egyéb juttatás ne illesse meg.
3. Az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek polgári jogviszonyon alapuló díjazásának arányban kell állnia különösen
a) a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottsági tag munkavégzésével,
b) felelőssége mértékével,
c) az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet előző éves gazdasági eredményével,
d) az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet által foglalkoztatottak létszámával.
4. A vezető személyi alapbérének emelése évente a gazdasági társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési mértéknek megfelelő százalékos mértékkel történhet.
5. a) A vezető prémiumban részesítésének feltételeit évente az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonához, a foglalkoztatottak létszámához, valamint az értékesítés nettó árbevételéhez igazítottan a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet szabályzatában kell meghatározni.
b) Prémium fizetésére az előírt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor, feltéve, hogy az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetnek
ba) az üzleti év végén nincs lejárt köztartozása,
bb) az üzleti évre vonatkozó átlagkereset-fejlesztés nem haladta meg az üzleti tervben meghatározott mértéket.
c) A prémium éves mértéke nem haladhatja meg
ca) a vezető éves személyi alapbérének 80 százalékát,
cb) veszteséges gazdálkodású társaság esetében – feltéve, hogy a veszteség az üzleti tervben meghatározott mértéket nem haladja meg – a vezető személyi alapbérének 50 százalékát. Amennyiben a veszteséges gazdálkodás nem az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésében rejlő okra vezethető vissza, a prémium legfeljebb a ca) pontban meghatározott mértékben állapítható meg.
d) Jogszabály vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója által előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt a prémium c) pontban meghatározott összegét 20 százalékponttal csökkenteni kell.
e) Prémiumelőleg fizetésére akkor kerülhet sor, amennyiben az előírt feltételek teljesülésére a gazdasági mutatók év közben történő alakulásából következtetni lehet. Amennyiben a gazdasági év végére az előírt feltételek nem teljesülnek, a már kifizetett prémiumelőleget vissza kell fizetni, vagy a prémiumelőleg összege – visszafizetés hiányában – az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján érvényesíthető.
7. A vezető a nem vezető munkavállalók számára biztosított mértékben jogosult a munkáltató által biztosított jóléti, szociális juttatásokra (különösen étkezési hozzájárulás, üdülési kedvezmény, ruházati költségtérítés, lakásépítési, vásárlási támogatás, szakmai képzés, továbbképzés költségeinek támogatása).
8. Az Mt. 3. § (6) bekezdés alapján csak nemzetgazdasági érdekből, valamint a gazdasági társaság valós és méltányos, a piaci helyzetet figyelembe vevő gazdasági érdekeire tekintettel, kizárólag a munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg kerüljön sor megállapodás kötésére. Az ilyen szerződésekben kiköthető ellenértéknek arányban kell állnia a gazdasági érdek súlyával.
III. Felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása
A felügyelő bizottsági tagok díjazását a II/3. pontban meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani.
IV. A vezetők és a felügyelő bizottsági tagok juttatása felszámolás, továbbá végelszámolás megindítását követően
A felszámolás kezdő időpontjától kezdődően a vezető tisztségviselőnek, továbbá a felügyelő bizottság tagjának – jogosultságuknak a felszámolási eljárás megindítása miatti megszűnésével – díjazás nem fizethető.
A végelszámolás megindításától kezdődően a vezető tisztségviselőnek, továbbá a felügyelő bizottság tagjának díjazását feladataik és felelősségük – a végelszámoló kirendelésével történő – csökkenése miatt arányosan mérsékelni indokolt.
