BK BH 2003/228
BK BH 2003/228
2003.06.01.
A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette célzatos bűncselekmény, amely csak akkor valósul meg, ha az elkövető megtévesztő magatartása az állam által biztosított gazdasági előny jogtalan megszerzésére irányul [Btk. 288. §; 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (2) bek. c) pont].
A városi bíróság a 2001. január 9. napján kelt ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és 11 rb. folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 2 évi – 4 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 800 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megyei bíróság a 2001. július 4. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt az O. Rt. területi igazgatóságának az igazgatója. 1997. évben az O. Rt. beruházás keretében új lakásokat építtetett az egyik ingatlanon. A beruházás értékesítési programját – amely feltételül szabta piacképes használt lakások leadását – az O. Rt. központi vezetése jóváhagyta. A terheltnek feladata volt az Rt. által a megye területén létrejött megállapodások, szerződések elkészítése és végrehajtása, a társaság eredményes működése érdekében az üzletpolitikai céloknak megfelelő vállalkozási lehetőségek felkutatása, és döntéselőkészítő anyagok készítése.
A terhelt az új lakások értékesítése során a vevőként jelentkező személyekkel csak olyan feltételekkel írta alá az Rt. nevében adásvételi szerződéseket, ha előtte az új lakások vásárlói használt lakások magánszemélyektől történő megvételéről, majd az O. Rt.-nek történő eladásáról is adásvételi szerződéseket írtak alá.
Az O. Rt. a vevők által az új lakás vételáraként befizetett, vagy befizetni kívánt pénzt a használt lakások vételáraként számolta el.
A szerződések aláírása megtörtént, de az új lakást vásárlóknak a használt lakások vételére-eladására szerződéses akaratuk nem volt, a használt lakásokat ténylegesen az O. Rt. akarta megszerezni.
A 106/1988 (XII. 26.) MT rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja mint keretjogszabály rendelkezik arról, hogy lakásépítési kedvezmény vehető igénybe olyan lakás megvásárlására is, amelyet az értékesítésre jogosult gazdálkodó szervezet a tőle új lakást vásárló vevőjétől vett meg.
A terhelt e keretjogszabályi rendelkezéseket megszegte, figyelemmel arra, hogy az új lakást vásárló vevők nem feleltek meg annak a feltételnek, hogy rendelkeznek használt lakással, figyelemmel arra, hogy szerződési akarat híján nem minősülhetnek használt lakással rendelkezőknek.
A lakásépítési kedvezmény igénybevétele iránti kérelmet a használt lakások vevői nyújtották be az O. B. Rt. felé, amihez csatolni kellett a feltételek meglétét igazoló adásvételi szerződést, valamint a használt lakások tulajdonjogváltozását tanúsító tulajdoni lap másolatát.
A terhelt tisztában volt azzal, hogy a használt lakások vevőin keresztül milyen okiratok jutnak az O. B. Rt.-hez, mint döntésre jogosult szervhez, így a lakásépítési kedvezményt igénybe vevőkön keresztül tévesztette meg az O. B. Rt.-t.
A használt lakások továbbértékesítésekor a szociálpolitikai kedvezményt ténylegesen az O. Rt. szerezte meg, és a továbbértékesített használt lakások eladási ára magasabban került meghatározásra, mint a forgalmi érték.
A használt lakások adásvételével kapcsolatos akarathiányos szerződéseket az O. Rt. nevében a terhelt írta alá, és ezek a szerződések az ingatlan-nyilvántartásban is átvezetésre kerültek, tehát ezekhez a nem létező szerződésekhez jogkövetkezmény fűződött. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy ezek a szerződések formailag és tartalmilag megfeleltek a kívánalmaknak, de egyértelműen azt a célt szolgálták, miszerint az eladott lakásokkal összefüggésben a lakásépítési kedvezményt – amely a vételár részét képezte – az O. Rt. szerezze meg.
A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése során határozottan állást foglalt a tekintetben, hogy a lakások értékesítésének ,,piacképes használt lakások leadásához'' kötése nem volt ellentétes az adott jogszabályokkal, s az nem is kifogásolható, mint ahogy az sem, hogy a piacgazdaságban a vételárat a felek szabadon határozzák meg.
Az eljárt bíróságok álláspontja szerint a terhelt megszegte a 106/1988 (XII. 26.) MT rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakat azzal, hogy az O. Rt. nevében a terhelt a tőle új lakást vásárló vevőitől használt lakásokat vásárolt, de oly módon, hogy a jogtalan megszerzés és tovább eladás során a döntésre jogosult szervet, az O. B. Rt.-t megtévesztette. A jogszabály ugyanis nem tette lehetővé, hogy a szociálpolitikai támogatásra jogosultságot – jogtalanul – megszerezze az O. Rt. javára. Ezt pedig folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítással, az akarathiányos szerződéseknek a tulajdon-nyilvántartásba történő felhasználásával tette.
A jogerős ítélet ellen a bűnösségnek a büntető anyagi jogi szabályoknak megsértésével történt megállapítása miatt a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a terhelt felmentése érdekében.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és a folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, valamint a 11 rb. folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól a terheltet – bűncselekmény hiányában – mentse fel.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A Btk. 288. §-a szerint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettét az követi el, aki gazdasági előny megszerzésének érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, és ezáltal maga vagy más részére jogtalanul szerzi meg az állam által biztosított előnyt. Ennek a gazdasági bűncselekménynek a jogi tárgya az állam által biztosított gazdasági támogatás – jelen ügyben a lakásépítési kedvezmény – igénybevétele.
A Btk. 288. §-ában leírt elkövetési magatartás összekapcsolódik a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontjában mint keretjogszabályban foglalt azzal a rendelkezéssel, mely arról rendelkezik, hogy lakásépítési kedvezmény vehető igénybe olyan lakás megvásárlására is, melyet értékesítés céljára jogosult gazdálkodó szervezet a tőle új lakást vásárló vevőjétől vett meg.
A terhelt e jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hirdette meg a lakások értékesítési programját, melyet az O. Rt. központi vezetése is jóváhagyott. Ez a projekt az új lakások megszerzésének feltételéül szabta a vevők részéről piacképes használt lakások leadását.
Az irányadó tényállást tekintve az nem kétséges, hogy nem minden új lakást vásárló rendelkezett a feltételként kikötött használt lakással, ezért a terhelt az új lakást vásárlóknak az ügyintézés során lehetővé tette használt lakások megvételét magánszemélyektől annak érdekében, hogy az új lakások értékesítésére sor kerülhessen, hogy az új lakást vásárlók az előírt feltételeknek megfeleljenek. A feltételek között azonban nem szerepelt, s az említett keretjogszabály sem írta elő, hogy a vevők csak a saját maguk által korábban használt lakások leadása esetén válnak igényjogosulttá.
Az eljárt bíróságok abban látták megvalósultnak a bűncselekmény törvényi tényállását, hogy a használt lakást vásárló vevők nem minősülhettek használt lakással rendelkezőknek, mert szerződéses akaratuk a használt lakások megvételére nem volt. Ezáltal a terhelt mint az O. Rt. területi igazgatója megtévesztette az O. B. Rt.-t. A terhelt ugyanis tisztában volt azzal, hogy a használt lakások vevőin keresztül milyen okiratok jutnak el a döntésre jogosult O. B. Rt.-hez, így a lakásépítési kedvezményt – mint jogosulatlan gazdasági előnyt – az O. Rt. szerezhette meg.
Ez a jogi okfejtés téves.
Egyetértett ugyanis a Legfelsőbb Bíróság azzal a védelmi állásponttal, hogy a Btk. 288. §-ában írt bűncselekmény megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elkövető megtévesztő magatartása a jogtalan előny megszerzésének célzatával történik. Az adott esetben azonban a megtévesztés mint tényállási elem hiányzik. Az új lakást vásárlók részéről ugyanis a szerződéses akarat – áttételesen – a használt lakások megszerzésére is kiterjedt, mivel tudomással bírtak a használt lakások leadására előírt feltételről.
A szerződési akarat egy ingatlan megvételekor nem csupán arra terjedhet ki, hogy a vevő azt ténylegesen használja is. Az ingatlan megvételének – mint az adott estben is – más célja is lehet, ha ez a cél nem ütközik jogszabályba.
A bíróság egyébként tényként megállapította, hogy a használt lakások adásvételére vonatkozó szerződések formailag és tartalmilag is megfeleltek az előírt feltételeknek, azok semmisnek nem tekinthetők. Így az sem vonható kétségbe, hogy az új lakás építtetésére jogosult gazdálkodó szervezet az O. Rt. bizományosa, megbízottja jogosan, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vásárolta meg tovább eladás céljából a használt lakásokat. Minthogy a szociálpolitikai kedvezmény iránti kérelmeket a használt lakások tulajdonosai nyújtották be az O. B. Rt. felé, így az O. B. Rt. mint döntésre jogosult szerv megtévesztésére e körben nem is kerülhetett sor.
Tekintettel arra, hogy a megtévesztésen túlmenően az objektív jogosulatlanság mint jogtalanság – mely ugyancsak tényálláselem – is hiányzik, ennek hiányában szintén nincs bűncselekmény.
Mindezek folytán minthogy a jogosulatlan gazdasági előny bűntettének a Btk. 288. §-ában írt tényállási elemei: a megtévesztés és a jogtalanság nem valósultak meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jogi rendelkezések megsértésével került sor.
Figyelemmel továbbá arra, hogy a tulajdonváltozások bejegyzésére szolgáló okiratok nem voltak hamis tartalmúak, ezért a 11 rb. folytatólagosan elkövetett közokirat hamisítás bűncselekménye miatti büntetőjogi felelősség megállapítására sem kerülhetett volna sor.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 291. §-ának (3) bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte, és a terheltet a folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és a folytatólagosan elkövetett 11 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – felmentette. (Legf. Bír. Bfv.III.2675/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás