231/B/2003. AB határozat
231/B/2003. AB határozat*
2008.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § d) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó – hiánypótlásra történt felhívását követően – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § d) pontja alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés „első feléből hiányzik egy »jogellenes« jelző”. Az indítványozó úgy véli, hogy a Nemzetbizonsági Hivatalnak „csakis a jogellenes tevékenység felderítésére és üldözésére van alkotmányos joga eljárni”. Mivel „ezt az idézett jogszabályhely nem mondja ki,” álláspontja szerint félreértésre adva okot, mely „félreértés”, és szerinte ez az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét eredményezi.
Az indítványozó részletesen ismertette saját ügyét is, melyben szerinte a Nemzetbiztonsági Hivatal jogsértően járt el.
Az Alkotmánybíróság beszerezte az igazságügy-miniszter véleményét.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. Az Nbtv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„5. § A Nemzetbiztonsági Hivatal
(...)
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;”.
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben kiemelte, hogy a „jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket” (ABH 1991, 454, 456.). Jelen esetben a kifogásolt rendelkezés a minősített többséggel elfogadott Nbtv.-ben megfogalmazott egyik nemzetbiztonsági feladat. A nemzetbiztonsági feladatokkal kapcsolatban az Nbtv. javaslatához fűzött miniszteri indokolás is hangsúlyozta, hogy „[a]z ország működését nemcsak a közvetlen ellene irányuló törekvések veszélyeztetik, hanem azok a leplezett törekvések is, amelyek jelentőségüknél, hatásuk súlyánál fogva sérthetik a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi biztonságát”.
Az Alkotmánybíróság korábban a 13/2001. (V. 14.) AB határozatban már kifejtette és jelen határozatában hangsúlyozza, hogy „a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség. Az ország szuverenitása és az alkotmányos rendje a demokratikus jogállam működéséhez nélkülözhetetlen alapértékek. Az ország szuverenitásának érvényre juttatása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása, a szuverenitást, illetőleg az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása az államnak az Alkotmányból közvetlenül levezethető kötelezettsége [Alkotmány 2. § (2)–(3) bekezdés, 5. §, 35. § (1) bekezdés i) pont, 40/A. §, 48. §, 51. §]” (ABH 2001, 177, 196.).
A támadott rendelkezés tartalma – melynek értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket – az Alkotmánybíróság szerint nem veti fel az indítványozó által állított alkotmányos aggályokat.
2. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének megsértését arra hivatkozással is állította, hogy a rendelkezés szövegezése félreérthető.
Az Alkotmánybíróság kezdetektől követett gyakorlata értelmében a jogállamisághoz kapcsolódó jogbiztonság a jogalkotótól megköveteli „annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is” [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.].
Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben megállapította: a támadott rendelkezés egyértelműen határozza meg a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatát, a rendelkezésnek nem tulajdonítható – az indítványozó által kifogásolt – olyan értelem, amely jogsértő eljárásra jogosítaná fel a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének megsértése e tekintetben sem állapítható meg.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Nbtv. 5. § d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mint megalapozatlant, elutasította.
Budapest, 2008. július 7.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás