232/B/2003. AB határozat
232/B/2003. AB határozat*
2006.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. § (2) és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. § (2) és (3) bekezdésével összefüggő alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2. § (2) és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése, illetve ugyanezen törvényhelyek vonatkozásában alkotmányellenes mulasztás megállapítása tárgyában.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság követelményét, mert az államtitokká nyilvánítás szempontjából nem tesznek különbséget a politikai rendőrség és más titkosszolgálati iratok között. Tételes alkotmányi rendelkezés felhívása nélkül kifogásolta továbbá, hogy egyes – elsősorban a BM III/III. Csoportfőnökség dokumentációját jelentő – iratok titkosításának fenntarthatóságával a törvényhozó megsértette a volt megfigyeltek ártatlanság vélelméhez fűződő jogát.
Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdését – Főtitkársági hiánypótlásra történő felhívást követően – csupán megjelölte, de a Törvény vitatott szabályai és a Alkotmány rendelkezése közötti összefüggést nem fejtette ki. A jogállamiság klauzulájára utaló „fejtegetése” általánosságban vonatkozik arra, hogy „a tisztelt Alkotmánybíróság talán jobban is végezhetné feladatát”, illetve arra, hogy a mellékelt „megállapodástervezetben” (amelyet a magyarországi pártokkal személyében kíván megkötni) jogbiztonsági szempontból ő maga miként orvosolná a nemzetet sújtó problémákat (a túlnépesedéstől kezdve a lótenyésztésen át a fogyasztóvédelemig).
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során beszerezte az igazságügy-miniszter véleményét.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések a következők:
1. Az Alkotmány rendelkezése:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. A Törvény érintett rendelkezései:
„2. § (1) A törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok korábbi minősítése e törvény erejénél fogva megszűnik, kivéve ha az adat minősítését – az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezései alapján, a (2)–(3) bekezdés szerint – az arra jogosult fenntartja.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó iratokban található, a Ttv. melléklete szerinti államtitokköri jegyzékben meghatározott adatfajták közül annak az államtitokká minősített adatnak a minősítése tartható fenn, amely
a) olyan személyre vonatkozik, aki 1990. február 15-e és 2002. május 26-a közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött,
b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,
c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,
d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,
e) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bírák eljárása során keletkezett, amennyiben az eljárás eredményeként annak alanya lemondott vagy felmentését kezdeményezte.
(3) Fenntartható továbbá az államtitok minősítése a Ttv. alapján az államtitokkörbe tartozó azon adat tekintetében, amely
a) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,
b) a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,
c) nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,
d) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását,
e) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná a Magyar Köztársaság külpolitikai céljainak érvényesítését,
f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit,
g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,
h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági érdekeit.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységével összefüggő iratok és adatok nyilvánosságra hozatalát már több határozatában, számos szempontból vizsgálta.
A 60/1994. (XII. 24.) AB határozatban megállapította, hogy függetlenül az iratok keletkezési körülményeitől, ezt a kérdést a „normális jogállami körülmények között kell vizsgálni.” [...] Rámutatott továbbá arra: „A törvényhozó nem dönthet tehát teljesen szabadon arról, hogy a keletkezésében és működésében alkotmányellenessé vált titkosszolgálati adatnyilvántartásokat megsemmisíti-e, továbbra is titkosan kezeli-e, avagy nyilvánosságra hozza-e és ha igen, milyen körben. Elhatározásának alkotmányos feltételei és korlátai vannak.” A törvényhozónak egyensúlyoznia kell az információszabadságból, a személyi adatok közérdekű nyilvántartásából, a személyiségi jogok védelméből és a „politikai stabilitás iránti igényből” és a közélet tisztaságához fűződő érdekből következő alkotmányos jogok és érdekek között. A feltétlen és teljes körű nyilvánosságra hozatal éppen úgy alkotmányellenes, mint a titkosítás változatlan fenntartása. A közérdek önmagában nem elég a teljes körű vagy a részleges (a kutathatóságot biztosító) nyilvánosságra hozatalhoz, s a mérlegelés során a törvényhozónak egyaránt tekintettel kell lennie a megfigyeltek és az ügynökök információs önrendelkezési jogára, arra a körülményre, hogy éppen a III/III. Csoportfőnökség iratai hiányosak (ABH 1994, 342, 350, 352, 354, 356.). Ezt az álláspontját az Alkotmánybíróság a 23/1999. (V. 30.) AB határozatában megerősítette.
A 37/2005. (X. 5.) AB határozat kitért arra, hogy a köziratok nyilvánossága – „a fokozatosságra épülő iratnyilvánossági struktúra” – figyelembevételével az állampolgárok és az állam jogos érdekeinek védelme érdekében meghatározott időre szólóan korlátozható (részletesen: ABH 2005, 413, 421–422.).
A Törvény támadott rendelkezései éppen a volt titkosszolgálati iratok további titkosításának legszűkebb körre szorítását célozzák. A jogalkotó ugyanis azzal, hogy az iratok – bizonytalan tartamú – korábbi tikos minősítését egységesen megszüntette, s az ott található adatok új minősítésére kötelezte a titokgazdákat, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) hatálya alá helyezte a teljes dokumentációt. Ez azt is jelenti, hogy a titkos minősítés fenntartásakor az arra jogosultnak időtartamot kell megállapítania. A titkosítás lehetséges tartamát szintén a Ttv. rendelkezései határozzák meg.
A vitatott rendelkezések a titok minősítésére jogosultak hatáskörét szűkítik, minthogy konkrét szempontokat állapítanak meg a további titkosítás fenntartásához. Ezek a kritériumok olyan időbeli korlátokat szabnak, illetve olyan (vagy a Törvényben vagy más törvényekben) meghatározott jogi fogalmakat takarnak, amelyekkel kapcsolatban a normavilágosság hiánya fel sem merül. Az a körülmény, hogy a vitatott törvényhelyek a mérlegelésre jogosító elemeket is tartalmaznak, éppen azért nem teremt bizonytalan helyzetet, mert a Törvény 2. § (2)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések önmagukban vagy más jogszabályok körülírásával behatárolják mind a titkosítás fenntartására jogosultakat, mind annak lehetséges okait és feltételeit.
A kifejtettekre figyelemmel az Alkotmánybíróság mind a támadott rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, mind a mulasztás megállapítására vonatkozó indítványt elutasította.
Budapest, 2006. december 11.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás