PK BH 2003/234
PK BH 2003/234
2003.06.01.
Vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási elemek elhatárolása a biztosító helytállási kötelezettsége szempontjából, számítástechnikai eszközöket ért lopáskár esetén [Ptk. 293. §, 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 559. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az alperest 274 819 Ft valamint annak 1994. február 21-től a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamat megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó kártérítési igényét pedig elutasította. A döntését a következőkkel indokolta.
Az alperes a felperes betörés folytán keletkezett kárait a biztosítási szerződésben megjelölt 812 500 Ft biztosítási összeghatárig köteles megtéríteni. A felek egyezsége alapján az alperes az ellopott számítástechnikai eszközök értékének és a rongálásokkal okozott károknak a pótlására 537 681 Ft-ot, továbbá annak kamataira 155 818 Ft-ot már megfizetett. Az egyezség azonban nem terjedt ki a felperes ügyfelei adatainak ,,újrarögzítésével'' és a szoftverek ,,újraelőállításával'' kapcsolatos költségeire. A felperes ezeknek a költségeknek a megtérítésére az egyezségkötéskor a jogát fenntartotta, így azok megtérítését a biztosítási összeghatárig követelheti. Az alperest a felek biztosítási szerződésének felelősségbiztosítási kikötései alapján helytállási kötelezettség nem terheli, mert a betörésekkel mint biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben a felperesnek más személyekkel szemben kártérítési kötelezettsége nem lett. Ezért annak a kárnak a megtérítését, ami úgy keletkezett, hogy az üzletfeleivel szemben vállalt kötelezettségei teljesíthetősége érdekében a betörések miatt költségekkel járó munkát kellett végeznie, az alperestől a felelősségbiztosítása alapján nem követelheti. A felperes az egyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasította, mert az eredményes megtámadás feltételei nem álltak fenn.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyes indokainál fogva helybenhagyta. A felperes kamatigényével kapcsolatban kifejtette: a Pp. 293. §-a ,,a nem vitatott követeléseknél alkalmazható célszerűen, míg a jogalapjában, összegében, és esedékességében is vitatott követeléseknél, ahol a fizetendő tőkeösszeg a bíróság döntésétől függően alakul, alkalmazása nem indokolt''.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak részbeni hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet részben és akként történő megváltoztatását kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a keresetének egészében adjon helyt. Azzal érvelt, hogy az ügyfeleit fenyegető károkat hárított el. Ha ezt nem teszi, az ügyfelei által vele szemben támasztott kártérítési igényeket az alperesnek kellett volna kielégítenie. A szoftverek ,,újraelőállításának'', ügyfelei adatainak ismételt számítógépre vitelének költségeit ezért a felelősségbiztosítása alapján az alperesnek meg kell térítenie.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát.
Az eljárt bíróságoknak az alperes felelősségét illetve helyt-állási kötelezettségének terjedelmét illetően elfoglalt jogi álláspontja nem jogszabálysértő. Helyesen döntöttek úgy, hogy az alperes csak a vagyonbiztosítás alapján, az abban meghatározott biztosítási összeghatárig tartozik helytállni; a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási rendelkezései alapján azonban felelősség nem terheli. A Ptk. 559. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ,,felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős''. A felperest a vele szerződéses viszonyban álló ügyfeleivel szemben a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződésszegéssel okozott károkért abban az esetben terheli kártérítési felelősség, ha a szerződéses kötelezettségeit felróhatóan megszegi. A felperes a szerződéses kötelezettségeit a betöréses lopások ellenére képes volt teljesíteni. Ha a lopások miatt szerződésszerű teljesítésre nem lett volna képes, a teljesítés elmaradása vagy késedelme miatt keletkezett károkért felróhatóság hiányában felelőssé sem lenne tehető. A felelősségbiztosításnál a biztosítási esemény a károsult harmadik személynek a biztosítottal szemben támasztott igénye. Ilyen igény hiányában a biztosító helytállási kötelezettségét kiváltó biztosítási eseményről sem lehet szó, még az esetben sem, ha a biztosított kártérítési felelőssége megállapítható. A betöréses lopás okozta, hogy a felperesnek a további károk megelőzése céljából költségei keletkeztek. Ezekre a költségekre, mint ahogy azt az eljárt bíróságok helytállóan megállapították, nem a felelősség-, hanem a vagyonbiztosítás nyújtott a biztosítási összeghatárig fedezetet. (Legf. Bír. Pfv.VIII.20.687/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás