24/2003. (V. 20.) AB határozat
24/2003. (V. 20.) AB határozat1
2003.05.20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 132/2002. (VII. 11.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Hajrá Magyarország! Mozgalom nevében Glattfelder Béla, Boros Imre és Turi-Kovács Béla aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) azzal, hogy országos ügydöntő népszavazást kíván kezdeményezni a következő kérdésben:
,,Egyetért-e azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg előhaszonbérleti jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?''
Az OVB eljárása során megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelel; a népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a kérdésekben az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésére figyelemmel az országos népszavazás nem kizárt, a kérdések megfogalmazása megfelel az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, az aláírásgyűjtő ív pedig a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdéseiben foglalt alaki követelményeknek. Erre tekintettel az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és az azon szereplő kérdéseket az ügyben meghozott 132/2002. (VII. 11.) OVB határozatával hitelesítette.
II.
1. Az OVB határozata ellen benyújtott kifogások egyike szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 13. § (1) bekezdésére tekintettel meg kellett volna tagadnia, mivel a kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. A kérdés ugyanis olyan tárgyi ismeretet előfeltételez, amellyel általában a választópolgárok nem rendelkeznek. Ilyen például a kérdésnek az a része, amely a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényre (a továbbiakban: termőföldtörvény) utal, illetve a ,,termőföld'', a ,,családi gazdálkodó'' és az ,,előhaszonbérleti jog'' fogalmak.
2. Az OVB által hitelesített kérdésben a másik indítványozó szerint az Nsztv. 10. § a) pontja és az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése alapján nem lehet népszavazást tartani. Az Országgyűlés hatáskörének, így a népszavazásra bocsátható tárgyköröknek egyértelmű korlátját jelenti az Alkotmány 8. § (2) bekezdése. A kifogást előterjesztő álláspontja szerint az előhaszonbérleti jog vagyoni értékű jog, amelyre az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonvédelem kiterjed. A termőföldtörvény 2002. február 22-e előtt hatályban lévő szabályai szerint termőföld haszonbérbe adása esetén a volt haszonbérlőt a haszonbérelt termőföldre előhaszonbérleti jog illette meg. A termőföldtörvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII. törvény azonban e jogosultat az előhaszonbérleti jogosultak rangsorában az első helyről a hatodik helyre sorolta át úgy, hogy a rangsorban őt a magyar állam tulajdonában levő Magyar Nemzeti Földalap Kht. által kijelölt személy is megelőzte. Ez, az indítványozó szerint, a tulajdonhoz való jog sérelmét jelentette.
A 2002. évi XXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról e sorrenden változtatva a volt haszonbérlőt az előhaszonbérletre jogosultak között az első helyre sorolta. A népszavazásra bocsátandó kérdésből következő jogalkotás (vagyis a családi gazdaságok első helyre sorolása az előhaszonbérletre jogosultak között) a tulajdonhoz való alapjogot sértő volna, véli az indítványozó, ezért a kérdés hitelesítését az OVB-nek meg kellett volna tagadnia.
A határozat ellen a törvényes határidőn belül érkezett, a törvényi feltételeknek megfelelő kifogásokat az Alkotmánybíróság egyesítette, és egy eljárásban érdemben bírálta el.
3. Az Alkotmánybíróság a 132/2002. (VII. 11.) OVB határozat ellen benyújtott kifogásokat az Alkotmány, az Nsztv. és a Ve. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
,,8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.''
,,13. § A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.''
,,10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,''
,,13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.''
,,130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...]
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.''
III.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése alapján az OVB aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen kifogás nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el, helyesen jutott-e az OVB arra a következtetésre, hogy az adott kérdésben népszavazás tartható vagy éppen nem tartható. [Legutóbb a 63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABK 2002, december, 718.] Az Alkotmánybíróság a jogorvoslati eljárása során feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
2. A népszavazásra bocsátandó kérdés egyértelműségével foglalkozó kifogások vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította: a kérdés megfogalmazása során önmagában az egyes szakterületek terminológiájának pontatlan használata nem jelenti az Nsztv. 13. §-a sérelmét. [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 402–403.; 62/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABK 2002. december, 716, 717.; 15/2003. (IV. 18.) AB határozat, MK 2003/39. szám, 2956, 2958.] A kérdésben szereplő (szak)kifejezések – mint például a ,,termőföld'', a ,,családi gazdálkodó'', az ,,előhaszonbérleti jog'' – a kérdés egészének érthetőségét nem zavarják. A népszavazásra bocsátandó kérdés érthető és megfelel az Nsztv. 13. §-ában foglalt követelményeknek.
Jelen ügyben a népszavazást kezdeményező ahhoz kéri a választópolgárok támogatását, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldtörvény szerinti családi gazdálkodót ismét az első helyen illesse meg előhaszonbérleti jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén. A kérdésbe foglalt közbevetés a kérdést pontosítja és további információval szolgál, egyértelművé teszi, hogy a kezdeményező a 2002. június 15-én hatályos termőföldtörvény által használt ,,családi gazdálkodó'' fogalmat tekinti irányadónak.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kérdés egyértelműségét érintő kifogásokat elutasította.
3. A kifogással élők egyike szerint a vizsgált kérdés alkotmánysértő törvény megalkotására kötelezné az Országgyűlést, következésképpen e kérdés népszavazásra nem bocsátható.
Az Alkotmánybíróság a 15/2003. (IV. 18.) AB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés a kifogás és az OVB határozat keretein belül adott ügyben megvizsgálható abból a szempontból is, hogy az annak alapján lefolytatott népszavazás eredménye nyilvánvaló módon nem kötelezi-e a jogalkotót alapjog lényeges tartalmát sértő törvény megalkotására. (MK 2003/39. szám, 2956, 2959.)
Jelen ügyben – a 15/2003. (IV. 18.) AB határozatban már vizsgált, a családi gazdálkodók elővásárlási jogát érintő kérdéshez hasonlóan – a családi gazdálkodók előhaszonbérleti jogát érintő kérdésből nem állapítható meg a születő jogi norma tartalma. Az Alkotmánybíróság az ebben az ügyben is irányadó 15/2003. (IV. 18.) AB határozatában megállapította, hogy ,,a kérdés népszavazásra bocsátását követően a jogalkotó a többségi támogatást kapott ,,igen'' válasz alapján alkothat olyan jogszabályt, amely nem eredményez alkotmánysértést. A törvényhozó ugyanis alkotmányos keretek között marad, ha a közérdekűség megléte esetén az elérni kívánt céllal arányos módon korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot.'' (MK 2003/39. szám, 2956, 2959.)
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján a kifogásokat elutasította, és a 132/2002. (VII. 11.) OVB határozatot helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság, figyelemmel az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Alkotmánybírósági ügyszám: 728/H/2002.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás