Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

PK BH 2003/241

PK BH 2003/241

2003.06.01.
A kérelmező mint az 1993. november 29-i elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentés jogosultja 1996. május 29-én a Magyar Szabadalmi Hivataltól a hazai szabadalmi oltalom engedélyezését kérte a bejelentésben foglalt találmányra. A hivatal a leírás, az igénypontok és a kivonat alaki hiányainak pótlására hívta fel a kérelmezőt. A kérelmező hiánypótlása után azonban a hivatal a bejelentést változatlanul alakilag hiányosnak minősítette, ezért határozatával a szabadalmi bejelentést elutasította az 1969. évi II. tv. (Szt.) 40. §-ának (2) bekezdése és 44. §-ának (3) bekezdése alapján.
A Fővárosi Bíróság a hivatali határozat megváltoztatása iránti kérelmet jogerős végzésével ugyancsak elutasította. Megállapította, hogy a megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos bírósági eljárásra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. (új Szt.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 100. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a bíróság a hivatal határozatát akkor helyezi hatályon kívül és utasítja a hivatalt új eljárásra, ha a szabadalmi bejelentést a hivatal alaki okból utasította el, és a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására pótolja. A kérelmező a megváltoztatási kérelméhez átdolgozott leírást, igénypontokat és rajzokat csatolt, állítva azokról, hogy alakilag szabályszerűek, azonban ezek sem elégítik ki a szabadalmi bejelentésre vonatkozó alaki követelményeket. A jogerős végzés megállapítása szerint a szabadalmi bejelentés az azonos fogalmakra többféle megnevezést alkalmaz, egyes műszaki fogalmakra ismeretlen kifejezéseket használ, egyes megoldásokat ellentmondóan határoz meg, illetve az igénypontok nem kizárólag a találmány tárgyának jellemzőit tüntetik fel. Mindezekből a jogerős végzés arra a következtetésre jutott, hogy a szabadalmi bejelentés alaki hibáit a kérelmező maradéktalanul nem küszöbölte ki, így az engedélyezési eljárás nem folytatható.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezése mellett az MSZH határozatának a megváltoztatását és a szabadalmi oltalom megadását. Álláspontja szerint az Szt. 40. §-ának (2) bekezdése és 44. §-ának (3) bekezdése alapján formai okból nem lett volna helye a szabadalmi bejelentés elutasításának, mert a szabadalmi bejelentés tartalmilag megfelelő volt. A jogerős végzésben kifogásolt egyes megjelölések ugyanis megfelelő műszaki szakértelemmel értelmezhetők, így a szabadalmi bejelentés nem minősült olyan mértékben hiányosnak, amelyre nem lehet jogot alapítani. Rámutatott arra is, hogy a szabadalomképesség lényegét nem érintő, egyes alacsonyabb szintű jogszabályok által megkívánt alaki előírások megsértése miatt nem lehetett elutasítani a bejelentést.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
Tekintettel arra, hogy szabadalom megadása iránti eljárás az új Szt. 1996. január 1-jei hatálybalépését követően, 1996. május 29-én indult, így – az állított elsőbbség időpontjától függetlenül – az új Szt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján – miután a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott kivételek erre nem vonatkoznak – a kérelem elbírálására – és nem csak a hivatal határozatának megváltoztatására irányuló bírósági eljárásra – az új Szt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Ehhez képest megállapítható, hogy a hivatal által alkalmazott jogszabály [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, korábban hatályos 1969. évi II. tv. 40. §-ának (3) bekezdése és 44. §-ának (2) bekezdése] ugyan téves volt, azonban ez önmagában a hivatal határozatának hatályon kívül helyezését nem indokolta, és nem zárta ki, hogy a Fővárosi Bíróság a megváltoztatási kérelmet érdemben vizsgálja, és azt érdemben bírálja el.
Az új Szt. 68. §-ának (3) bekezdése értelmében a szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Az alaki vizsgálat körében a hivatal az új Szt. 68. §-ának (1) bekezdése alapján azt köteles vizsgálni, hogy a bejelentés kielégíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. Az új Szt. 57. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint a szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá – a szükséghez képest – rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia. A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes, alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
Az új Szt. alkalmazása során tehát akkor kell elutasítani a szabadalmi bejelentést alaki okból, ha az a hiánypótlást követően sem elégíti ki a fentiekben, illetve az ugyancsak 1996. január 1-jétől kezdődően hatályos, a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/1995. (XII. 26.) IM. rendeletben meghatározott alaki követelményeket. Ezt figyelembe véve is a hivatal és a jogerős végzés helytállóan állapította meg, hogy a szabadalmi bejelentés sem eredeti formájában, sem a hivatal részére benyújtott hiánypótlások után, sem pedig a bírósághoz benyújtott módosítást követően nem felelt meg az alaki követelményeknek. Nem ad lehetőséget a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatára az olyan bejelentés, amelyben a magyar nyelv szabályai szerint értelmezhetetlen, illetve ellentmondásos műszaki kifejezések és egyéb tartalmi ellentmondások is találhatók. A szabadalmi bejelentésnek ugyanis alakilag és tartalmilag is kifogástalannak, ellentmondásoktól mentesnek kell lennie.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében lényegében nem vitatta azt, hogy a jogerős végzés által kifogásolt hiányosságok a módosított szabadalmi bejelentésben is megtalálhatók. Nem vitatta tehát, hogy a szabadalmi bejelentés a külön jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek maradéktalanul nem felelt meg. Ezért nem jogszabálysértő a bejelentés alaki okból történő elutasítása, mert az alaki hiány kizárja azt, hogy a hivatal a szabadalmi bejelentést tartalmilag értékelje.
Tévesen hivatkozott továbbá arra a kérelmező, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály alkalmazása a magasabb szintű jogszabályba, a törvénybe ütközött. Már az 1994. évi VII. tv. 31. §-a is – hasonlóan az új Szt. 118. §-ának (1) bekezdéséhez – felhatalmazta az igazságügy-minisztert a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályainak rendelettel történő megállapítására. Így – amint arra egyébként a jogszabály a preambulumában utal is – a 20/1995. (XII. 26.) IM. r. törvényi felhatalmazás alapján kötelezi a bejelentőket a szabadalmi bejelentés alaki feltételeinek betartására. Téves ezért a kérelmezőnek az az álláspontja, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály előírásainak megsértése miatt a szabadalmi bejelentés alaki okból nem utasítható el.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.IV.21.646/2001. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére