243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

Magyar nyelv és irodalom

32-42

17-24

10-15

10-15

10

Élő idegen nyelv

2-6

12-20

12-20

12-20

13

Matematika

17-23

15-20

10-15

10-15

10

Ember és társadalom

4-8

4-8

10-15

10-15

9

Ember a természetben

4-8

7-11

15-20

15-20

10

Földünk – környezetünk

–

4-8

4-8

4-8

–

Művészetek

10-18

12-16

8-15

9-15

5

Informatika

2-5

4-8

6-10

6-10

5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

4-8

4-9

5-10

5-10

–

Testnevelés és sport

15-20

11-15

10-15

9-15

8

Nemzetiségi nyelv és irodalom

19-23

16-23

15-18

13-17

12-17

Magyar nyelv és irodalom

27-37

16-23

10-15

10-15

10

Élő idegen nyelv

–

8-16

8-16

12-20

8

Matematika

17-23

14-19

10-15

10-15

9

Ember és társadalom

2-6

4-8

8-13

8-13

10

Ember a természetben

2-6

5-9

13-18

13-18

8

Földünk – környezetünk

–

4-8

4-8

4-8

–

Művészetek

9-17

10-14

8-15

8-14

2

Informatika

2-5

4-8

6-10

6-10

5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2-6

3-8

3-8

2-7

–

Testnevelés és sport

15-20

11-15

10-15

9-15

8

Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése.

Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.

A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.

Törekvés az érzékletességre.
A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően.

Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére.
A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően.

A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően.

Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.

Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.
Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra.

Törekvés a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására.

Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása).
Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése.

Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Megfelelő gazdálkodás a hangerővel. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetőségeinek tágítására. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempóváltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása.
A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása.
A kiejtés egyéni sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére.

A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése
(pl. a testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre.

A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.

A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására.
A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása.

A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel.
A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).

Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése.

Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása.

A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel.

Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása.

Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása.

Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, az árnyalatok érzékeltetésére. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése.

A látottak (átéltek) és a feltételezések
(pl. következtetések, hipotézisek) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából).

A látottak (átéltek) és a feltételezések
(pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).

Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.

Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. A saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint.

Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában.
Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója.
A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.

Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása
(pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).

Memoriterek szöveghű ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás).

Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása
(pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás).

Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

A tanult betűk összeolvasása.

Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.

A hangos és a néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása.

Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása.

A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása.

A különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.

Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.

A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása.
A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival.

Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése és gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal.

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.
A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával.

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan.

Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.

Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben.

Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.

A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira.

Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása.

Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés,
ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás).

Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése.
A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása
(pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása).

Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása.

Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás).

Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése.
Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelése.
Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése.

Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia.
Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.

Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés).

Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség
(pl. hír és kommentár).

Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése
(pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.

A hangos és néma értő olvasás gyakorlása.
Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással.

Rövidebb és hosszabb művek (pl. novellák, ifjúsági regény) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése.
Az olvasás örömének megtapasztalása.

Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg feldolgozása megadott szempontok szerint.

A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása
(pl. a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések, jelentésrétegek feltárása).
A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.

Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú
(pl. régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel
(pl. egynyelvű szótárak, jegyzetek).

A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése.
Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése segédeszközök
(pl. egynyelvű szótárak) gyakorlott használatával.

Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.

Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről,
a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.

Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.

Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.

Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése.

Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása.

Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása.

Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása.

Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.

Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.

Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból.
A szöveg tagolásának gyakorlása.
Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).

Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.

A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése).

Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás).

A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban.

Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban.

A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban.
A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.

Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban
(pl. szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában.

Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban
(pl. párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból.

Önkifejező és kreatív szövegalkotás
(pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra.
A személyiség és a személyesség kifejezése a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában.

Az anyaggyűjtés és
-elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására.
Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok).

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai).

Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból).

Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása.
A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk.

Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális [hangzó és képi] információk feldolgozásának gyakorlása).

Az önálló ismeretszerzés gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról.

Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan.
A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása.

Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.

Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata.

Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében.

Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése).

Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint.

Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.

Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.

Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.

Ismerkedés különböző információhordozókkal
(pl. vizuális, audiovizuális, elektronikus: internet,
CD-ROM).

Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben.

Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése
(pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése).

Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése.

Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása
(pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).

Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása.

Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).

Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).

Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).

A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése
(pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között).

A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével; azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése.

A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében.
A magyar nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek.

Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.

Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén
(pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). Ismerkedés az egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával.

A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése.

A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése; a tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisztikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.

Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén).

Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében.

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése
(pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan.

A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan.

Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású tervezett szöveg megírására.

Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.

Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén.

Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaiban. A magyar nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal),
a történeti szemlélethez kapcsolódó általános nyelvészeti ismeretek tanulmányozása.
A történetiség szempontjának alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megítélésében.

Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).

Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását.

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.

Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése
az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet stb. iránti igénnyel.

Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel. Az olvasás örömének felfedezése.

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést.

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja.

Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel.

Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből.

Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. A zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben.

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.
A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése.

Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése.

A főbb költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése a tanult versekben.

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.
A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Ismerkedés különböző lírai műfajokkal.

Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése.

Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

A versszak felismerése, egyszerű jellemzése
(sorok száma, hosszúsága, szótagszáma).

A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.

A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) megismerése.

A lírai művek értékszerkezetének felismerése.
Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben.

A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása.

A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése.

A lírai mű beszédhelyzete,
a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése.
Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán.

A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása.

Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megismert formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.

Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történetelbeszélési és történetátírási gyakorlatok.

Különböző típusú, terjedelmű és műfajú
– klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – epikai művek elemzése és értelmezése. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.

Történetek főszereplőinek azonosítása.

A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása.

A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása.

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata.

Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására.

Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása.

A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Törekvés az
idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése.

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése.
A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.

Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.

Annak megállapítása, hogy ki beszéli el, és kinek a szemével látjuk a történetet.

Az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet érzékelése.

A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.

A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.

A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése.

Előreutalások és késleltetések érzékelése az elbeszélésben.

Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek
motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés.

Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről.

Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása.

Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.

Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.

Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.

A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján.

Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.

A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség.

Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről.
A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk.

Néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése az olvasott művek alapján.

További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből.

A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.

Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése.
Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezése
(pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, kovenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés).
Történeti és aktuális olvasatok.

A mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.

Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával.

Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásával.

Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásával.
A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.

Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.

A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása.

Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság).
A különféle kulturális regiszterek keveredésének felismerése korunk kultúrájában, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére.

A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésekben.

A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán.

A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése (pl. irónia, gúny).

Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége, a humor kulturális és időbeli változékonyságának felismerése.
A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában.

Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban.

Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése.

Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása.

A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a művészetben.
A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa; az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában.

A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus és a zene révén.

Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával.

Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat.
Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése.

A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.

A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság:
az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban.

Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben.

Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása.
A tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).

A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében.

Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére.
Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása.

Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása.

Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása.
A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése.

A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján.

A kulturális különbség mint világlátás, mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség, mint közösségépítő erő megfigyelése különféle szövegekben.

A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak felismerése, más kultúrák megismerésének igénye.
A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye.

Első idegen nyelv (a)

A1-

A1

B1

Első idegen nyelv (b), (b1)

A1

A2

B2

Második idegen nyelv (c)

A2

Második idegen nyelv (d)

A1

B1

Második idegen nyelv (d1)

B2

Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése.

Mozgási memória fejlesztése; mozgássor megismétlése visszafelé.

Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött). Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben; tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint).

Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb szavak megjegyzése a gyerek testi dominanciája szerint, illetve dominancia hiányában saját testi jelhez kötötten).

Tájékozódás a másik ember nézőpontja szerint.

Tájékozódás különféle koordináták szerint; hosszúság, távolság, irány, szög. Számegyenes, derékszögű koordináta-rendszer.
A dimenzió megértése.
Térbeliség ábrázolása két dimenzióban (pl. kótás alaprajz használata, nézetek leolvasása, értelmezése).

Koordináta-módszer; vektorok síkban és térben.
Térbeliség ábrázolása két dimenzióban: takarás, célszerű síkmetszetek.

Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térképolvasás, térképek készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban).

Térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök (pl. iránytű) használata; arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján.

Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése (megnevezett szám, megnevezett alakzat – pl. kocka, téglatest, téglalap, háromszög –, viszony – pl. több, alacsonyabb,
2-vel kevesebb, előbb), ilyenek keresése, alkotása.

Elmondott, olvasott történés, helyzet képzeletben való követése; megjelenítése lejátszással, kirakással, képpel.

Lejátszódott esemény ismételt átélése képzeletben.
Esemény folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása.

Történés, szituáció elképzelése tárgyhű és elvontabb képek és jelek alapján.

Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, képpárok, szakaszos ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése.

Adott tárgy, elrendezés, kép más nézőpontból való elképzelése, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből.

Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotások előtt; vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal.

Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágások elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése).

Probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése.

Motoros emlékezés (tájékozódás mozgások felidézésével; formára való emlékezés a tapintás alapján, nagymozgással és finomabb mozgásokkal; számmemória fejlesztése mozgásokhoz kapcsolva, összefüggésekre való emlékezés végrehajtott cselekvéssor alapján; alapszerkesztések; mozgással létrehozott vagy mozgással is összeköthető ritmus, minták és szerkezetek felidézése; sorozatok).
Auditív emlékezés.

Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe).

Történésre való emlékezés (lejátszott és lejátszódott események felidézése; emlékezés a részletekre, időrendre; kombinatorikus összeszámlálások; kísérlet, megfigyelés eseményeinek felidézése; az emlékezést segítő jegyzetek, rajzok, jelek készítése, használata, visszaolvasása; a feljegyzés használatának szokásainak kialakítása).

Szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre való emlékezés (információk felidézése; adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére; elnevezések, jelek, jelölések és egyéb megállapodások megjegyzése akár örökre; definíciókra való emlékezés).

Elmondott, elolvasott történetre, problémákra való emlékezés; szöveges feladat lényegileg pontos felidézése; emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása.
Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés.

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a megtanulást segítő eszközök megismerése.
•    Tényismeretek memorizálása, mozgósítása (pl. a kéttagú összegek és a megfelelő különbségek a 20-as számkörben; a szorzótábla eseteinek megtanulása; megismert testek, síkidomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok). Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz.
Eljárásokra, módszerekre való emlékezés

(pl. tanult algoritmusok felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések,

mérési módszerek; transzformáció végrehajtása a sík mozgatásával; azonos átalakítások;

elsőfokú és másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása,

műveletek egyszerű algebrai törtkifejezésekkel).

Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés (viselkedési, mozgásos, játékra vonatkozó szabályok felidézése; tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése;

állítások, tételek jelentésére való emlékezés;
elvontabb összefüggések megjegyzése).

Érvelésre, cáfolásra, következtetésre való emlékezés; gondolatmenetre való emlékezés, új helyzetekben való alkalmazása.

Bizonyítási módszerekre való emlékezés

Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség.
Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése: fadiagram, táblázat, számítógépes programok.

A gondolat mint definíció, (ekvivalens definíciók), a gondolat mint tétel.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása (pl. halmazműveletek és a nyelv logikai elemei közti kapcsolat; nyitott mondat megoldása és a függvények kapcsolata; egyenlet-megoldási módszerek különféle témakörökben: algebrai, grafikus, táblázatos vagy közelítéses megoldás).

A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, játékok, számtáblázatok, modellező készletek).

Könyvek (matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata.

Tanári segítség, társak segítsége; (az ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök, táborok, versenyek stb.).

Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes, interaktív használata (pl. internet, CD).

Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez.

Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben.

Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben (pl. egyenletrendszerek megoldása megismert módszerrel).

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés.

Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében (az ismert elemek kiválogatása, tudatosítása, rendezése, rögzítése; elválasztásuk az ismeretlen, keresett elemektől; az ismert és ismeretlen elemek közti lehetséges kapcsolatok feltárása; a problémamegoldás szempontjából megfelelő kiválasztása, pl. műveletek értelmezése racionális számok körében); új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz.

Ismeretek alkalmazása problémamegoldásban.

Ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség, logaritmus függvény).

Ismeretek alkalmazása érvelésben, sejtések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban, cáfolásban.

Ismeretek alkalmazása egyes szakmák esetében.

Ismeretek alkalmazása alkotásokban (pl. transzformációk alkalmazása szerkesztésben; szerkesztések alkalmazása összetett számítási feladatokban).

Objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint.

Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása.

Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként.

Fogalmak alkotása (összességek elemeinek közös, meghatározó, lényeges tulajdonságainak szintetizálása; további példák besorolása, ellenpéldák kiszűrése a meghatározó ismérvek szerint).
Fogalmak módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése.
Fogalmak alkotása specializálással.

Elnevezések, jelölések, szimbólumok, alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez, előfogalomhoz jól illeszkedő köznyelvi szavakkal; alkalmi jelölések).

Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Számrendszerek alkotása, számrendszeres gondolkodás a számfogalom épülésében.

A számrendszeres gondolkodás tudatosítása az írásbeli műveletek, számrendszerfüggő számtulajdonságok megértéséhez.

Sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (pl. periodikus sorozatok, számtani, mértani sorozat). Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Az „összefüggés” megalkotása a sorozat elemei közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése.

Táblázatok készítése. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, adathármasok rendezése (pl. táblázatba), kapcsolatok vizsgálata.
Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Az „összefüggés” megalkotása a táblázat elempárjai (elemhármasai) közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése.

Modell alkotása helyzet megértéséhez: eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok készítése probléma, szöveges feladat értelmezéséhez.

Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak – darabszám, mérőszám, értékmérő, jel – szerint), tört szám, negatív szám, egész szám, racionális szám modellként való kezelése; számegyenes; az aritmetikai műveletek mint történések és viszonyok matematikai modelljei; egyenletek, egyenlőtlenségek; reláció, függvény, sorozat mint modellek; ábra, diagram mint modell.

További algebrai modellek.
Geometriai modellek.

Koordináta-geometriai modellek (pl. egyenes egyenlete, kör egyenlete, vektorok, vektorműveletek).
Valószínűségi modellek.
Kombinatorikus modellek.
Statisztikai jellemzők.

Modell alkotása probléma megoldásához (eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok, számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok készítése és értelmezése, olvasása probléma, szöveges feladat megoldásához; probléma és modell „elemeinek” tudatos összerendezése).

Átkódolás különböző modellek között.

Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. (Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, megoldás utáni ellenőrzése. Becslés. Újabb lehetőségek, kérdések, újabb problémák felvetése, feltételek változtatása.)

Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban, jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása.

Kidolgozás megalkotása. (Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.)

Nyelvhasználat előtti kommunikáció: lejátszás, kirakás, megmutatás, mímelés mint gondolatok kifejezése; ezek értése.

Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl.: számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek).

A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. Negáció (tulajdonság, ítélet, nyitott mondat negációja), logikai „és”, „vagy”, „legalább”, „legfeljebb”, „ha..., akkor”, „csak akkor..., ha”; egyszerű következtetések; definíció. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek, értékeinek és korlátainak megértése és elfogadása.

Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás értékelése.

Saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése).

Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli érvelés: szemléletes indoklás; egyszerű bizonyítás; írásbeli érvelés: bizonyítás írásban, jelek használatával; sejtések megfogalmazása, sejtések megerősítése, elvetni tudása; bizonyítás alapgondolatának kiemelése).

Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás.

A munka tervezése, szervezése, megosztása.

Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása.

Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése.

Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése.

Projektben való együttműködés.

A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye – helyes pedagógusmagatartás esetén – háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.)

A világ megismerésének igénye. (A matematikai ismeretek kezdetben közvetlenül a világ tárgyainak, jelenségeinek megismeréséhez járulnak hozzá. Eszközt és módszert adnak különféle tulajdonságok megfigyeléséhez, kiemeléséhez, tárgyak, jelenségek jellemzéséhez. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje.)

A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény. (A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet, a gondolatok, gondolatmenetek, minták, struktúrák stb. érdekessége, szépsége tegye vonzóvá kinek-kinek a számára a tárgy tanulását.)

A matematikai módszerek és eszközök megismerésének igénye. (A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére hatást gyakorolhatnak.)

Önismeret.
Saját értékek (pl. pontosság, tervszerűség, monotóniatűrés, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás, önfegyelem, egyéni felelősség, kíváncsiság), saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek kompenzálására.
Saját részképességek, gondolkodási tevékenységek felismerése, tudatosítása.
Reflektálás.

Önértékelés

Önellenőrzés.
Az érzelmi reakciók és kontrollálásuk.
Önmotiválás.
Önszabályozás.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből.
Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése.
A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben.
Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.
Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése.
A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben.
Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban.
Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata.
A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.
A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben.
Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten.
A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése.
Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata.
A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.
Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése.
A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján.
Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése.
Előadás önálló jegyzetelése.
A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata.
A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Mesehősök és történelmi szereplők megkülönböztetése.
Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.
A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.
Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából.
Híres emberek, történelmi személyiségek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső tulajdonságainak felsorolása.
Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből.
A fikció megkülönböztetése az igaz történettől.
Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.
A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.
Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból.
Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.
A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán.
Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.
A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése.
Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása.
Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.
A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.
Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból.
Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására.
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a valószínű megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése.
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.
Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása.
Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása.
Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan.
Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából.
Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján.
Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából.
Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról.
Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból.
Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.
Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján.
Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján.
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése.
A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata.

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása.
Események, történetek elbeszélése élőszóban.
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről.
Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal.
Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése.

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.
Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.
Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról.
Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal.
Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.
Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.
Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról.
Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal.
Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.
A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével.
Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.
A különböző információforrások – köztük primer történelmi források – elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése.
Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján.
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása.
Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Rajzos vázlat, folyamatábra, diagram készítése. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése.
Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése.

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen.
Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.
Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett).

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után.
Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.
Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése).
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése.
Történelmi helyszínek modellezése.
Események kapcsolása a tanult helyekhez.

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után.
Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése.
Történelmi helyszínek modellezése.
Események kapcsolása a tanult helyekhez.

Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására.
Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása.
A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről.
Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból.
Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján.

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
•    egy-egy magyar vagy külföldi híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma;
•    egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek;
•    kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése;
•    megismerkedjenek néhány helyi hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel;
•    megismerkedjenek néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással, a hagyományos mesterségekkel;
•    megismerjék az iskolai élet legfontosabb szabályait, és megvitassák azok szerepét, jelentőségét.

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
•    további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;
•    megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből;
•    a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a honfoglalók élete, Mátyás udvara);
•    egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása);
•    ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel;
•    ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról;
•    ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;
•    különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;
•    további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról;
•    ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal;
•    tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban;
•    felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései;
•    ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat;
•    egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
•    további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;
•    a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák;
•    egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;
•    további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel;
•    további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról;
•    ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;
•    ismereteket szerezzenek a politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól;
•    különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;
•    ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal;
•    felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei;
•    szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;
•    ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra;
•    ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat;
•    egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
•    további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;
•    egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozzanak;
•    további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel;
•    további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról;
•    ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról;
•    ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek – köztük a romák – történetéről;
•    ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről;
•    megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival;
•    megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét;
•    ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről;
•    elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit;
•    felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek;
•    ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás;
•    szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;
•    ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra;
•    ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat.
egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét;
•    váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén.

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
•    Milyen jellemző tulajdonságaim vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól?
•    Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes?
•    Milyen szeretnék lenni?
•    Miért van szükség szabályokra?
•    Mit jelent az, hogy magyarok (vagy más nemzetiségűek) vagyunk?

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
•    Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól?
•    Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?
•    Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek?
•    Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?
•    Miért vannak szegények és gazdagok?
•    Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?
•    Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen
élik át?

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
•    Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg?
•    Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért?
•    Van-e fejlődés a történelemben?
•    Miért vannak háborúk?
•    Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk életében?
•    Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei?
•    Miért vannak gazdag és szegény országok?
•    Milyen mértékben hatnak a „nagy emberek” a történelmi eseményekre és folyamatokra?
•    Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében?
•    Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.
•    Vannak-e abszolút erkölcsi értékek?
•    Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog?
•    Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?
•    Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
•    Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus?
•    Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme?
•    Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?
•    Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik?
•    Mi az erőszak szerepe a történelemben?
•    Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit?
•    Hogyan változott az állam szerepe a történelemben?
•    Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban?

A természet megismerése

A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel.

A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése.

A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek egyre tudatosabb alkalmazása a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése.

Az önálló ismeretszerzés igényének, egyéni módszereinek kialakítása. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazása. Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése.

Megfigyelés,
kísérletezés,
mérés

A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulásban mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt.

Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata.

A megfigyelés, a kísérlet és a mérés mint eszköz alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése.

Új kísérleti eszközök megismerése, kreatív használat, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezése a tanult összefüggések, elméletek fényében. Annak megállapítása, hogy a feltételezett oksági kapcsolatokat alátámasztják-e a kísérletek.

Az ismerethordozók
használata
a megismerési
folyamatban

Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.

Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában.

Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata.

Természettudományi ismeretterjesztő szövegek, multimédia-anyagok önálló keresése, feldolgozása, értelmezése.

Az ismeretszerzés eredményeinek
feldolgozása

Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken.

Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő, nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés az eltérések magyarázatára.

Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése.

Problémák kritikus felvetése, ha a megfigyelések, kísérletek eredménye nem egyezik a várttal. Az ilyen esetek elemzése a tanterv által átfogott körben. Vizsgálatok eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatása.

Anyag

Tárgy (test) és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban. Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése. Az anyagfajta és a használat közti összefüggés felismerése konkrét példán.

Az anyag legfontosabb tulajdonságainak kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai).

Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása.
Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során.

A világ anyagi természetére vonatkozó elképzelésnek mint a világ egészéről alkotott legáltalánosabb magyarázatok egyikének használata, az anyag általános és elvont fogalmának ismeretében. (A világ egységes, anyagelvű felépítése az elemi részecskéktől a galaxisokig.) Az anyag szerkezete és tulajdonságai összefüggésére vonatkozó ismeretek tudatos használata a természeti, technikai és társadalmi jelenségek magyarázata során.

Anyagok
a technikában
és a hétköznapi életben

Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése.

Érdekes és különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a modern technikai alkalmazások magyarázatára, kreatív ötletek kidolgozására.

Az anyagtudományok egyes eredményeinek megismerése, elemzése a hétköznapi alkalmazásokban. Az anyagtudományok társadalmi folyamatokhoz való hozzájárulásának értékelése.

Halmazállapot

A halmazállapotok bemutatása, tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése. (A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok, természetesen a viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül.)

A gázoknak s köztük a levegőnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és a súly fogalmának elválasztása a szilárdság és keménység fogalmától.

A halmazállapotok részecskeszintű értelmezése.

Halmazállapot-
változás

Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el.

Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintű megfigyelése.
Az oldódás és az olvadás megkülönböztetése megfelelő folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése.

A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép használatával, az energia és az anyagszerkezet szempontjából. A hőmérséklet és a halmazállapot-változás közötti összefüggések tanulmányozása.

A halmazállapot-változások technológiai folyamatokban játszott szerepének illusztrálása, jelentőségük értékelése.

Anyagszerkezet
(részecskeszemlélet)

Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések.

Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett – azzal szembeállítható módon – a részecskekép konstrukciója (egyszerű golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése).

Olyan problémák megfogalmazása, amelyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában.

Ismerkedés egy kvalitatív kvantumfizikai részecskeképpel, annak felhasználása jelenségek magyarázatában. Az atomok és a molekulák fogalmának alkalmazása a kémiai kötések, valamint a kémiai folyamatok értelmezésében. Ismerkedés a modern anyagelméletek legfontosabb sajátosságaival, nyitott kérdések felvetése és megvitatása.

Elemek,
vegyületek,
keverékek,
oldatok,
elegyek

Játékos ismerkedés egyszerű keverékekkel, oldatkészítéssel.

Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevőinek felismerése).

A hétköznapokban is ismert anyagok anyagszerkezeti besorolása. Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása, keverékek (oldatok) készítése. Oldatok töménységével kapcsolatos feladatok megoldása a hétköznapokban igényelt szinten. Keverékek szétválasztásának fontosabb módszerei a gyakorlatban. A tanult szervetlen vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések felismerésére. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, felírása. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése.

A különböző anyagcsoportok szerepének vizsgálata az élettel kapcsolatos folyamatokban. A kémiailag tiszta és a keverék anyagok világos elkülönítése az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazásával. Vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos számítások végzése. A tömegmegmaradás törvényének tudatos alkalmazása. A kémiai egyenletek megfelelő felírása, elemzése és alkalmazása. Szerves vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések tanulmányozása.

Anyagszerkezet
(atomszerkezet,
ionok,
molekulák)

Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellek közül eggyel-kettővel való ismerkedés. Az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti magyarázata.

Az atom szerkezetének magyarázata kvalitatív kvantummechanikai kép segítségével. Az atomok alkotórészeivel kapcsolatos tudás alkalmazása folyamatok, jelenségek magyarázatában és más fogalmak meghatározásában (molekulaképződés, kémiai kötések, másodlagos kötések, kristályos szerkezet kialakulása).

Anyagszerkezet
(atommag)

Az atommag struktúrájára vonatkozó modellek közül egynek a használata fontosabb jelenségekkel összefüggésben (radioaktivitás, magfúzió, maghasadás).

Az anyagszerkezeti ismeretek társadalmi jelentősége

Az elektromosság alkalmazásával összefüggő technikai jelenségek és társadalmi folyamatok összekötése a fizikai ismeretekkel.

Alternatív elgondolások megismerése és elemzése a nukleáris energia hasznosításának társadalmi kérdései kapcsán. A problémák vitákban való feltárása és értékelése, a saját álláspont formálásához szükséges feltételek teremtése. A nukleáris folyamatok gyógyászati alkalmazásaival való ismerkedés, jelentőségük felismerése.

Környezetünk anyagai,
az anyagok osztályozása

Különféle anyagok felismerése, megkülönböztetése.

Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése.

Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az anyagok csoportjaira vonatkozó tudás alkalmazása a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó anyagok tulajdonságainak és az ezekkel kapcsolatos jelenségeknek a magyarázatában.

Az anyagok csoportjainak jellemzése anyagszerkezeti ismeretek alapján (szerves, szervetlen vegyületek, az e csoportokon belüli legfőbb csoportok jellemzése, főbb tulajdonságaik). A periódusos rendszer használata.

Energia

Változások párkölcsönhatásokban. Mi változtat, mi változik, mi csökken, mi nő?

Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival.
A változások, átalakulások esetében az energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások figyelembevétele.

A mozgások, az elektromos, fény-, hang-, hőjelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése. Az élő szervezetek energiaátalakító folyamatainak átfogó jellemzése (a részletes biokémiai folyamatok nélkül). Az erő és az energia fogalmának világos megkülönböztetése.

A fizikai, kémiai, biológiai folyamatok magyarázata energiaváltozások segítségével, eközben a tanult fogalmak használata.
Az energiaváltozások kiszámítása más adatokból. Természettudományi és hétköznapi problémák megoldása az energia fogalmának segítségével.

Az energia terjedése

Egyszerű játékok a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban.

Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő, továbbá az elektromos, fázisátalakulási és kémiai folyamatokban.

Az energia terjedésével magyarázható jelenségek anyagszerkezeti ismereteket használó elemzése.
Az elektromos, mágneses és elektromágneses
(pl. látható fény) jelenségek gyakorlati vonatkozásainak felismerése, értelmezése, energetikai viszonyai, az energia terjedésében, tárolásában játszott szerepük. Az energia terjedésével kapcsolatos néhány technikai, gazdasági folyamat
(pl. energiatakaré-
kosság kérdései) elemzése.

Energiamegmaradás

Annak bemutatása példák segítségével, hogy a folyamatban részt vevő testek energiái más testek energiájává, illetve másfajta energiákká alakulnak át.

Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaira épülő magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában.

Az energiameg-
maradás törvényének alkalmazása globális, hosszú idejű folyamatok elemzése során. A termodinamika I. és II. főtételének felhasználása az élet kialakulásával, fennmaradásával és az evolúcióval összefüggő folyamatok magyarázata során. A tömeg – energia-ekvivalencia megértése, néhány ezzel magyarázható folyamat megismerése.

Az energia-
átalakulásokkal
kapcsolatos társadalmi,
technikai problémákhoz
való viszony

Ismerkedés egyes technikai eszközök folyamatos működését lehetővé tevő anyagokkal és jelenségekkel. A készletek végességének megbeszélése.

Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör összekapcsolása emberi tevékenységi területekkel. Az energiatakarékosság jelentőségével és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása.

Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban.

Az energiaátalakítással kapcsolatos folyamatok „kényes” kérdései (pl. atomenergia felhasználása, fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatermelés szerepe a szegénység felszámolásában) esetén álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása.

Információ

Ismerkedés az információk átadásának egyszerű módjaival, az érzékelés jelenségeivel, amelyek a kisiskolások előzetes tudásának segítségével megérthetők.

Információközléssel kapcsolatos játékok (pl. kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban).

A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével.

A biológiai informá-
ció átadásával, válto-
zásával kapcsolatos jelenségek tanulmányozása. Az öröklődés folyamatainak leírása, bemutatása során a tanult információelméleti fogalmak használata.

A tér

A térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés).
Földön kívüli térségek létének felismerése.

Az ismert tér fokoza-
tos „kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozó-
dás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási felada-
tokban a hely, az irány és a távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön.

Különböző mérőeszközök használata, a pontosság kérdéseinek vizsgálata.

A térbeli fizikai viszonyok elemzése koordináta-rendszerek segítségével, ezzel kapcsolatos számítások. Méretek és nagyságrendek meghatározása, becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méreteiig.

Idő és mozgás

Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése. Az idő becslése, saját mérések. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. A helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggésével való ismerkedés. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és változás tanulmányozása egyszerű példák segítségével.

Az idő fogalmát is használó fizikai számítások végzése. Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlati és időjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. A mozgás általános jellegének tudatosulása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élővilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegű magyarázatával kapcsolatban.

A változó sebességű mozgásoknál a változások okának kvalitatív megadása. A „biológiai órával” kapcsolatos néhány érdekes jelenség tanulmányozása. Mozgásokat befolyásoló tényezők felderítése, leírása. Egyszerű mozgások leírása egyenes arányossággal. A világ időbeli változásaival való ismerkedés (kozmikus folyamatok, a Föld története, evolúciós folyamatok időbelisége).

Az idő, a természeti folyamatok iránya, valamint a termodinamika II. főtétele közötti kapcsolatok filozófiát is érintő, a fizikai, kémiai modellek természetével számoló elemzése. A földi élet és az ember mint faj időbeli változásait leíró tudományos elméletek lényegének tanulmányozása. Jelenségek időbeli lefolyásának függvényekkel való leírása.
A fizikai, kémiai és biológiai folyamatok időbeli viszonyainak általános fogalmakkal (sebesség, gyorsulás, erők, energia) történő leírása. A katalizátorok szerepének felismerése a kémiai és a biológiai folyamatok sebessége szempontjából. A mozgás kinematikai és dinamikai leírása, a newtoni képnek mint a tudományos elemzés eszközének elfogadása.

A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum

Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása, megbeszélése. A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről, egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében.

A Föld egészére vonatkozó alapvető ismeretek (pl. a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, előrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. A Földünk–környezetünk műveltségi területtel összhangban Magyarország vagy valamely kontinens földrajzi leírása.

A tömeg és a súly fogalmának megkülönböztetése. A gravitációs vonzással összefüggő jelenségek tanulmányozása. A Föld, a Naprendszer, a Világegyetem méretbeli arányainak érzékeltetése.

Az égitestek kapcsolatainak elemzése. A súlytalanság helyes értelmezése, az ezzel kapcsolatos, egyben gazdasági jelentőségű űrkutatás eredményeinek figyelemmel kísérése. Az Univerzumra vonatkozó modellek közül az általános műveltség szempontjából fontosnak ítélhetőkkel kapcsolatban az érdekes kutatási eredmények értelmezése. Néhány nyitott, vitatott kérdés vonatkozásában önálló gondolatok, világnézeti, természetfilozófiai elképzelések megfogalmazása (pl. az élet jelenléte az Univerzumban, a Világmindenség véges vagy végtelen, zárt vagy nyitott jellege).

Rendszer

A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (pl. Miből áll? Milyen kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel?).

Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során (a konkrét életközösségeket a Földünk, környezetünk műveltségi terület tartalmával összhangban kell kiválasztani).

Rendszer és környezet elválasztása, a határok önkényességének megértése. A zárt rendszer fogalma. Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományi és technikai példákon. Ökológiai rendszerek vizsgálata.

A rendszerelemzés módszereinek alkalmazása a felmerülő problémák megoldása során, „rendszerelemzési rutin” kialakítása. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése, leírása, modellezés, a modellek működtetése.

Állapot,
változás,
folyamat

Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Ismert állapotok, változások, folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata.

A tanult körben a természeti élettelen és élő rendszereknek, elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemző folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása (pl. Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, életközösségek, éghajlati övezetek, éghajlati és időjárási jelenségek). Az oldódásnak, a halmazállapot-változásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, a hőtágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása.

A természettudományok művelése, valamint a technika alkalmazása, fejlesztése során leggyakrabban használt állapotleírások alkalmazása. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése.

A természetben végbemenő változások jellegével kapcsolatos ismeretek alkalmazása, elsősorban az ökoszisztémákban zajló folyamatok, az élet keletkezése és fejlődése, a zárt fizikai rendszerben zajló folyamatok (II. főtétel) elemzése során. Az oldódás, a halmazállapot-változások, a kémiai folyamatok kvantitatív leírása a tanult összefüggésekkel. E tudás felhasználása összetett természeti, technikai, környezeti folyamatok magyarázatában. A leírásban alkalmazott természettudományi fogalmak megfelelő használata.

Egyensúly

A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel.

Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető fizikai, biológiai és kémiai folyamatok bemutatása. A fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása.

Magasabb szerveződési szintű rendszerek egyensúlya: az élő szervezet, a társadalom és a gazdasági rendszerek egyensúlyának összehasonlítása. A dinamikus egyensúly és az állandó állapot megkülönböztetése.
A fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása.

Irányítás,
vezérlés,
szabályozás

A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül.

A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése.

Társadalmi (gazdasági, politikai) szabályozási folyamatok összehasonlítása a természetben zajló „hasonló” folyamatokkal. A szabályozási folyamat általános elveinek kimondása és alkalmazása természettudományi problémák megoldása kapcsán.

Az élet

Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és az élettelen összehasonlítása.

Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során.

Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott kritikus szerepének megismerése, elemzése.

Az anyag, az energia és az információ életjelenségekben játszott szerepének értelmezése, elemzése. Az e fogalmakhoz köthető tudás alkalmazása biológiai jellegű problémák megoldása során. Az élet keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos legfőbb tudományos elképzelések tanulmányozása, vitákban, álláspontok formálásában való felhasználása. Az élet feltételeinek összegzése.

Evolúciós szemlélet

A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban).

Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése.

Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája.

A darwini evolúciós elképzelés lényegének megértése, értelmezése az öröklődés jelenségeivel szoros kapcsolatban. Az evolúciós felfogás alkalmazása vitákban, az élővilág alakulásával kapcsolatos jelenségek magyarázatában, problémamegoldások során. Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. A biotechnológia eredményei és problémái. Bioetikai kérdések felvetése, viták, saját álláspont formálása.

Az élővilág
szerveződési szintjei

A szerv-, szervezet-, fajta-, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert „egységekkel” kapcsolatban.

Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét feladatokban.

A szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában.

A „legalsó” szerveződési szintek biokémiai alapjainak megismerése, egységes kép formálódása a biológiai működésekkel kapcsolatban (a gének, a szervezetben található legfőbb anyagcsoportok szerepének általános megragadásával). Az ego-, illetve antropocentrikus szemléletmód végleges felváltása az ökológiai rendszerek általános megragadásának szemléletmódjával.

Az élővilág
rendszerezése

Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése.

Nagyobb „osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával.

Az összes ország megismerése. A hierarchikus rendszerezés (osztályozás) elveinek használata a fajokkal és csoportjaikkal kapcsolatos tanulási folyamatokban, problémamegoldások során. A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése (a külső szempontokkal szemben a belsők előtérbe kerülése, a fejlődéstörténeti osztályozás igényének megfogalmazása).

Hierarchikus osztályozás önálló alkalmazása. Az élővilág evolúciós alapú rendszerezése alapelveinek következetes használata.

Életműködések

A növények anyagcseréjével kapcsolatban kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása, alternatívák felállítása.

A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása.

A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában.

Az életműködések evolúciós fejlődésének vázlatos bemutatása, elemzése. Az enzimek (fehérjék) jelentőségének ismerete az életfolyamatokban.

Az ember
egészsége

Törekvés a szervezet számára szükséges egészséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése. A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés.

Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete.

Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok illetve tevékenységek szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a dohányzás és a különböző függőségek egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és az egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában (pl. családalapítás, gyermekvállalás).

Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok illetve tevékenységek szervezetre, személyiségre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a dohányzás és a különböző függőségek egészségkárosító hatásainak megismerése. A serdülők körében a helytelen életmód miatt megjelenő táplálkozási és anyagcsere rendellenességek ismerete, összefüggésük a személyiség feljődésével. Az egészség személyes és társadalmi érdekként történő értelmezése. Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés.

Fenntarthatóság,
a környezet védelme

Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása.

A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak az azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása.

Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során.
A fenntartható fogyasztás értelmezése.

A fenntartható fejlődés egyes emberek és emberi társadalmak általi veszélyeztetettsé-
gének felismerése, az ezzel összefüggő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, valamint cselekvőkészség kialakulása. Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe.

Földrajzi-környezeti gondolkodás

A Kárpát-medence tájain jellemző alapvető természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok felismerése és egyszerű összehasonlítása (pl. hegyvidéki, dombsági és alföldi területeken élők életmódja, vagy tanyasi, falusi, városi, nagyvárosi életmód).

A kontinenseken és a hazánkban jellemző földi képződmények, a főbb természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése, értelmezése.

A természet- és a társadalom-földrajzi, a környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggések átfogó rendszerként való értelmezése általánosítás és szintetizálás révén.
Annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő értékfelfogások és érdekek következtében.

A tanulók földrajzi-környezeti kíváncsiságának felébresztése.
A földrajzi-környezeti tudás megszerzésére irányuló igény kifejlesztése.

A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fokozatos fejlesztése a tanulókban.

A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban.
Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók – lehetőségeikhez mérten – érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben felnőtt életük során.

Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció

Az olvasott szöveg szókincsének alkalmazása.
Történet elmondása Kárpát-medencei, hazai utazásokról, átélt élményekről.

Történet elmesélése hazai és külföldi utazásokról, átélt élményekről.
Rövid tájékoztatás adása Magyarországról, illetve a tanult országok földrajzi jellemzőiről a tanult idegen nyelven.

A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben.
Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában.

Az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatuk gyakorlása.

A szükséges szakkifejezések megismertetése, értelmezése és helyes használatuk gyakorlása.

A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben.

Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet

A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alapjainak megismerése.
A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás alapjainak kiépítése.

A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód
alapjainak elsajátítása.
A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás fejlesztése.

A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód
alkalmazása.
A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban).

Egyszerű természet- és társadalomföldrajzi algoritmusok alkalmazása tanári irányítással (pl. tájjellemzés).

Egyszerű természet- és társadalomföldrajzi algoritmusok alkalmazása egyéni és csoportmunkában
(pl. táj-, országjellemzés és
-elemzés).

A természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok összehasonlító jellemzése).

Egyszerű földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálatok végzése megfelelő tanulói eszközök használatával (pl. halmazállapot-változások, időjárási elemek megfigyelése).
Megfigyelések, vizsgálatok menetének és tapasztalatainak leírása, rögzítése, értelmezése tanári segítséggel.

Földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások végzése megfelelő eszközök használatával, tanári irányítással.
Demonstrációs kísérletek irányított értelmezése.
Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak önálló leírása, eredményeinek rögzítése és értelmezése.

Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások és egyszerű kísérletek önálló végzése megfelelő eszközhasználattal.
Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése.

Egyszerű terepi természetföldrajzi megismerési és vizsgálódási módszerek technikáinak elsajátítása a lakóhelyen.

Terepi természetföldrajzi és környezeti vizsgálódási technikák alkalmazása a lakóhely környékén tanári irányítással.

Komplex terepi vizsgálati módszerek megismerése és alkalmazása csoportmunkában.

Szociális és állampolgári kompetencia

A szűkebb földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodáshoz szükséges személyes technikák kialakítása.

A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése
(pl. döntéshelyzetekkel, vitákkal).

A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal).
A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével).

A stratégiai tervezés módszerének megismerése társadalmi és környezetvédelmi témájú feladatmegoldásokban.

A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában.

A toleráns viselkedés megalapozása honpolgárként a lakóhely tájához, a régióhoz való kötődés kialakításával (pl. erdei iskolák, terepfoglalkozások és kirándulások révén).

A toleráns viselkedés megalapozása hon- és európai polgárként: a különböző európai kultúrák megismertetésével, a hazai élettérhez való kötődés kialakításával.

A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével.

Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek (pl. család, lakóközösség, állam) szerepének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában.
A személyes cselekvés lehetőségének felismerése.

Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában.
A cselekvés lehetőségeinek felismerése, gyakorlása.

Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában.
Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás.

Matematikai kompetencia

A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése.
Mérés és becslés a térképen. Mennyiségi, nagyságrendi halmazképzés és rendszerezés tanári irányítással.

A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése, összehasonlítása.
Mennyiség halmazképzés és rendszerezés önállóan.

A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer; nagyszerkezeti egységek; óceánok, földrészek; domborzati formák; légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők; népesség, települések; termelés; pénzvilág) méreteinek érzékelése, összehasonlítása, rendszerező elemzése.
Egyes földrajzi, gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése.

Alapvető adatkezelési technikák alkalmazása, adatok származtatása és egyszerű ábrázolása
(pl. diagramkészítés).

Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása.

Térszemlélet fejlesztése a valós és az ábrázolt térben való tájékozódással (földgömbi, térképi hálózatokkal).

Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással (a földgömb, a térkép koordináta-rendszerével).

A logikai gondolkodás képességének fejlesztése érvek láncolatának követésével, tanári irányítással (pl. természetföldrajzi összefüggésekben).

A kritikai és a kreatív gondolkodás képességének fejlesztése a gondolkodási technikák megismerésével (pl. természet- és társadalom-földrajzi elemek közötti összefüggésekben).

A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi és környezeti kérdésekben).

Kulturális kompetencia

Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetünkben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.

Annak tudatosítása, hogy a világ különböző részein élő emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak.

A különböző kultúrák földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.
Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése.

A nemzeti kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása (pl. leírások, filmek, képek irányított elemzésével).

A közös európai kultúra, különösen a földrajzi alapjainak megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása (pl. médiaanyagok irányított elemzésével).

A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével).

A természeti környezetet ábrázoló művészi kifejezési módok megismertetése példákon keresztül.

A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a természeti és társadalmi környezetet ábrázoló műalkotások földrajzi tartalmának felismertetésével.

A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások földrajzi tartalmának elemzésével.

Életpályaépítés

Különböző szakmák és életpályák megismertetése (a tananyaghoz kötődő példákkal).

A kreativitás, a kezdeményező-és vállalkozóképesség szerepének felismertetése a társadalmi-gazdasági fejlődésben (regionális és hazai példákon).

A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. gazdasági esetelemzésekkel, szituációs gyakorlatokkal).

Munkaerő-piaci alapismeretek (pálya- és szakmaismeret) nyújtása.
A szakmaválasztásra való képesség kifejlesztése a tanulókban (pl. beszélgetésekkel, üzem- és intézménylátogatásokkal, esetelemzésekkel).

A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek földrajzi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával).A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel).

Az ismert tér fokozatos kitágítása.
Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környezetében.

Az ismert tér fokozatos kitágítása.
Tájékozódás a kontinenseken.

Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése.
Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban.

A térkép és a valóság kapcsolatának megláttatása.
A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal.
A különböző tartalmú térképek közötti összefüggések felismertetése tanári irányítással.

A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása.
Keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett információk azonosítása térképi információkkal.
A különböző tematikus térképek tartalma közötti összefüggések indoklása.

A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékeltetése.
Keresztmetszetről, tömbszelvényről, légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal.

Felismerés, keresés, iránymeghatározás térképen.
A keresőhálózat használata.
A földrajzi fokhálózat ismerete.
Távolságra vonatkozó becslések, egyenes vonal menti távolságok mérése.

Felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző méretarányú térképeken.
A földrajzi fokhálózat használata.
Egyenes és görbe vonal menti távolságok mérése különböző méretarányú térképeken.

Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken.
A földrajzi tér különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről, térképvázlatokról.
Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások térkép segítségével.

Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendjének bemutatása hazai példák alapján.

A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismertetése.

A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete.
A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismertetése.

Vázlatrajz készíttetése a lakóhelyről és környékéről.
Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken.
Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással.

Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban.
Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban.
Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan.

A közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön.

A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön.

A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismertetése és megnevezése térképen, körvonalas térképen és földgömbön, elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása.

Eligazodás a földtörténet időegységeiben.

Eligazodás a földtörténet időegységeiben.
A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismertetése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése.

A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek érzékeltetése.

A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek tudatosítása.

A földtörténeti, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése.
Az alapvető hazai és nemzetközi társadalmi-gazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben.

A környezetben lezajló folyamatok időrendiségének felismertetése (pl. az időjárás és az élővilág változásában, a felszínformálódásban, az életmódban és a termelő tevékenységben).
Periodikus jelenségek felismertetése (pl. a Föld mozgásaihoz kötődő változások).
A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése hazai példák alapján.

A kontinenseken megismert földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása.
Periodikus jelenségek leírása.
A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai).

A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása.
Periodikus jelenségek értelmezése.
A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai).
Az időszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idő és zónaidő értelmezése, számítása).

A hazai gazdaságban leggyakrabban használt szerves és szervetlen anyagok megismertetése, csoportosítása különböző szempontok szerint.

Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismertetése.

Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése; a természeti és társadalmi életben, valamint a gazdaságban betöltött jelentőségük megértetése.
A levegő, a víz és a kőzetek szerepének felismertetése a földi élet kialakulásában, a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában.

A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek; nyersanyagok és energiahordozók megismertetése.

A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek; nyersanyagok és energiahordozók, valamint talajtípusok felismertetése.

Egyszerű ásvány-, kőzet- és talajvizsgálatok.
A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók, valamint talajtípusok felismertetése és jellemzése.

A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok jelentőségének bemutatása.
Az energia iránti igény és az energiatakarékosság fontosságának felismertetése.
Az energiatakarékos magatartás megalapozása.

Annak beláttatása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek.
A tanulók energiatakarékos magatartásának kialakítása.

Annak megértetése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek.
Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének értelmezése. Az alternatív energiaforrások használatának (mint lehetséges megoldásnak) bemutatása.

A lakóhely és szomszédos területeinek környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok, valamint a környezetkárosítás csökkentési lehetőségeinek megismertetése.

A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismertetése.
A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismertetése a kontinensekről vett példák alapján.

A környezetet károsító anyagok és forrásaik megismertetése.
A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek értelmezése.

A hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése és kapcsolataikban való bemutatása.

Az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek értelmezése.
Természeti és gazdasági körülmények, hagyományok egyes népek gazdasági fejlődését, gondolkodásmódját befolyásoló szerepének felismertetése példákon keresztül.

Az egyes országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése.
Annak megértetése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásukat, világszemléletüket.
Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismertetése példákban, helyzetekben.

A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsoltatása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencebeli példák alapján.

A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismertetése és magyarázata a kontinensekről való példák alapján.

Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismertetése és magyarázata.

A természeti környezet közvetlen hatásainak feltárása a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai és külföldi példák alapján.

A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismertetése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján.

A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismertetése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban országcsoportok, országok példáján.

A technikai fejlődés szerepének bemutatása az életmód és a termelés átalakulásában a különböző földrajzi helyekről vett példákon.

A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismertetése, egyszerű értelmezése.
A társadalmi-gazdasági események az egyes országok fejlődésére gyakorolt hatásainak felismertetése.
A változások felgyorsulásának az egyénre, az országokra, a világ egészére gyakorolt hatásainak felismertetése példákon.

A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismertetése, értelmezése és értékelése.
A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése.
A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése.
A gyors változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás szükségességének felismertetése.

A földrajzi környezetre kifejtett emberi hatások és az azokból adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele.
A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismertetése a környezetben regionális példákon.

A környezetben lezajló változások értékeltetése, a felelős döntéshozatal képességének megalapozása.
A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése.
Az eltérő gazdasági feltételekből és fejlettségből adódó társadalmi problémák iránti érzékenység kialakítása; megoldásuk érdekében az aktív állampolgári magatartás megalapozása.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismertetése.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése.
A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése.
A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése. Annak felismertetése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek.

A lakóhelyi és hazai gazdasági élet földrajzi alapjai

A társadalmi-gazdasági élet természeti adottságokkal való kapcsolatának érzékeltetése a lakóhelyről és annak környékéről vett példák alapján.
Az életmód és a gazdálkodás változásainak bemutatása a Kárpát-medencében az eltérő jellegű földrajzi tájakról való példák alapján.

Magyarország földjének részletes megismertetése kitekintéssel a Kárpát-medence egészére.
A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismertetése tanári irányítással aktualitások alapján.
Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékeltetése, azok okainak és következményeinek felismertetése.

A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismertetése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban (pl. a gazdaság működése, a pénzvilág, a tőzsde).
Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismertetése.

A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismertetése.

A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismertetése.
Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolatainak a felismertetése.

A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek bővítése.
A környezet értékeinek és problémáinak megismertetése, ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismertetése, egyszerű értelmezése.

Nemzeti identitástudat

A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismertetése a hazához való kötődés kialakítása érdekében.

A Kárpát-medencei és a közép-európai tájak természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti és környezeti értékeinek megismertetése a hazához, illetve az Európához való kötődés megerősítése érdekében.
A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének bemutatása a Föld felfedezésében és megismerésében.

A hazai tájak természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek bővítése a hazához való kötődés elmélyítése és a reális alapokon nyugvó nemzettudat erősítése érdekében.

Magyarország nemzetközi hírének megismertetése (pl. jelentős személyiségek, szellemi és gazdasági termékek, hungarikumok által).

A magyarság, Magyarország és a magyar gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének megismertetése a Kárpát-medencében, az Európai Unióban különböző források felhasználásával.

A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaság szerepének felismertetése Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével.

Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolataiknak a felismertetése, egyszerű értelmezése.

A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismertetése, értelmezése.

Helyi, regionális, globális földrajzi kérdések

Természetföldrajzi és gazdasági jellemzők leolvastatása a Föld különböző részeit ábrázoló térképekről.
A Kárpát-medencevidék különböző adottságú nagytájai eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőinek felismertetése.

A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismertetése a természeti adottságokban a kontinensekről vett példákban.
A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatásának bemutatása kontinensrészek, tájak és országok példáján.

A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerének értelmezése.
A természetföldrajzi övezetesség megnyilvánulásainak felismertetése a társadalmi-gazdasági életben.

Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékeltetése (pl. a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban).

A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismertetése a múlt és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján.

A természeti tényezők földrajzi összefüggéseinek, hatásainak felismertetése és magyarázata a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében.
A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében.

A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése.

Európai és regionális identitástudat

Hazánk európai helyzetének megismertetése.

Európa és országai földrajzi jellemzőinek megismertetése, különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokra, az Európai Unió tagállamaira.
Az Európai Unió fő céljainak, értékeinek megismerése földrajzi-környezeti nézőpontból.
Az együttműködések társadalmi-gazdasági, környezeti szükségességének felismerése (pl. esetelemzésekben, helyzetgyakorlatokban).

Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása.
Az európai népek, nemzetek kulturális értékeinek felismertetése, egymásra utaltságuk megértetése és szükségességének bizonyítása példákkal (pl. esetelemzésekben, empátiagyakorlatokban, döntésjátékokban).
Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismertetése (pl. helyzetek elemzésével, dokumentumok tanulmányozásával).

A magyarországi régiók földrajzi jellemzőinek felismerése.
A magyarországi régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek felismertetése.

A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az országok regionális sajátosságainak, valamint hasonlóságaiknak és különbségeiknek a felismertetése.

A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok megkülönböztetése, jellemzése földrajzi szempontok alapján.
A regionális fejlettség-különbségének felismertetése és magyarázata.
A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére.

A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékeltetése a lakóhelyi környezetben és Magyarországon.
Annak felismertetése, hogy milyen hatással van a környező világ a hazai környezet állapotára.

A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékeltetése a különböző földrészekről származó példákban.
Annak felismertetése, hogy napjainkban a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok nagy része világméretekben zajlik.

A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése.
A világgazdaság működése alapvető összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek alakulására gyakorolt hatásainak felismertetése. Annak tudatosítása, hogy a gyorsuló társadalmi-gazdasági változásokhoz a társadalomnak rugalmasan kell alkalmazkodnia.
A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértetése példákon keresztül.

Helyi, regionális, globális környezeti kérdések

Annak észrevétele, hogy a különböző tájak, települések és a társadalom egyes csoportjai eltérő mértékben járulnak hozzá a természeti környezet átalakulásához és károsodásához.

Annak tudatosítása, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz.

Annak beláttatása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron a földi létet veszélyezteti.
A fenntartható fogyasztás jelentősége.

A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismertetése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola).
Annak felismertetése, hogy a környezet állapotáért és védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.

A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetése.
Annak megértetése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk (pl. esetelemzéssel, helyzetgyakorlattal).

A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak a megfogalmazása, a tevékenységeit nehezítő tényezőknek a felismertetése.
Annak megértetése, hogy a természet- és környezetvédelem állami és intézményi feladat, de mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését is igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése a lakóhelyen és környékén.

Tájékozódás és tájékozottság szerzése a legfontosabb környezeti veszélyekről, a társadalomra háruló felelősségről a természetes és egészséges környezet megőrzésében regionális példák alapján.

Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a főbb környezeti veszélyekről, az emberiségre háruló felelősségről, a természetes és egészséges környezet megőrzésében, a biztonság és a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében.
Annak megismertetése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten.

Az aktív és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény kialakítása a tanulókban.

Az aktív és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény fejlesztése a tanulókban.

A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése.

Az éneklési kultúra fejlesztése.
A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása.
Dalkarakterek összehasonlítása.

A dalok zeneileg igényes megszólaltatása az érzelmi tartalmak megjelenítésével
(a megfelelő artikuláció kialakítása, törekvés a tiszta intonációra, a pontos ritmust, dinamikát, formát, előadásmódot figyelembe vevő megszólaltatás megközelítésére).
Esztétikai élményszerzés biztosítása az énekelt dalanyaghoz kapcsolódóan.

A nép- és műdalok megszólaltatása az érzelmi tartalmak, a hangulatok, a karakterek érzékeltetésével.
Önálló véleményalkotás a csoportos és az egyéni megszólalásokról.

Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése.

A csoportos éneklés mellett a kiscsoportos és az egyéni éneklés továbbfejlesztése.
A zenei emlékezet aktivizálása.

Életkori sajátosságokat figyelembe vevő (mutálás) fejlesztés az éneklési tevékenység során.
A zenei emlékezet erősítése.

Ösztönzés az egyéni előadásmód, a személyes érzelmeket tükröző önkifejezés vállalására.

A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása.

A hangszert tanuló diákok aktivizálása a közös muzsikálásra.

A hangszert tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba.

Az önálló kezdeményezésű kooperációk irányítása a társas zenélésben.

Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után.
Népszokások megismertetése, dramatizált előadása bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is.

Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel.
A néphagyományok jellegzetességeinek megismertetése.

Oldottabb metrikájú és kötött lüktetésű népdalok énekeltetése.
A nemzeti önismeret fejlesztése.

Világzenék megismertetése, Európán belüli és azon kívüli általános művészeti ismeretek bemutatása.

Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása.

Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása.

Eltérő műfajokat képviselő magyar és idegen népdalok, valamint műdalok előadása.
Összefüggések keresése az énekelt dalanyag és a népművészet, illetve a zenetörténet rendszere közt.

A zene különböző énekes műfajainak bemutatása.
A kritikai szemlélet erősítése, ízlésformálás, az egyéni véleményalkotás segítése.

Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is.

Felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére.

A többszólamúság készségének fejlesztése, lehetőség szerint könnyű gyermekkari irodalom éneklése kórusban.

Műsorok összeállítása a diákok bevonásával.
Kóruséneklés az életkornak megfelelő karirodalom felhasználásával.

A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése.

Gyermekversek ritmizálása, „megzenésítése”, szabad dallam- és ritmusrögtönzések segítése.

Kombinációs és asszociációs képességek fejlesztése a különféle zenei kifejezőeszközök felhasználásával (ritmikai, dallami, tempóbeli, dinamikai, formai, szövegből kiinduló variáló- és rögtönzőkészség fejlesztése).

Rögtönzött dallamalkotás adott szöveghez a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.

A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása a tanult tempók és dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek (kérdés-felelet játékok), valamint az eltérő karakterek felhasználásával.

Formaalkotás fejlesztése (népdalszerű sorszerkezetek létrehozása, egyszerű műzenei formák mintájára énekes és/vagy hangszeres improvizációk).

A rögtönzés fejlesztése népdalszerű és egyszerű műzenei formák keretei között (ritmus- és dallamhangszeres improvizációk).

A műfaji és stílusismeretekbe rendezett kötött és kötetlen rögtönzés továbbfejlesztése (pl. énekléssel, hangszerrel, számítógéppel).
Egyéni és csoportos rögtönzésekben a dallami- és a ritmikai többszólamúság lehetőségének felkínálása.

Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával.

Zenei karakterek megfigyeltetése, majd motorikus, akár táncos megjelenítése (csoportos/egyéni rögtönzések).

Dramatizálható zenei anyagok mozgásos megjelenítésének segítése.

A csend, a zaj, a zörej elkülönítése.
Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is.

Hangzásbeli különbségek, hangszínek megismertetése, azonosítása.
Az emberi hangfajták és hangszerek felismertetése, megnevezése hangzás és alak alapján.
A zenei karakterek megfigyeltetése, azonosítása.

Hangfajok, hangszerek, hangszercsoportok felismertetése, megnevezése hangzás alapján.
A zenekarok fajtáinak megkülönböztetése.

Az énekkarok és a zenekarok fajtáinak hallási felismertetése.

Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban.

Eredeti népzenei – vokális és hangszeres – felvételek megismertetése.

Népi hangszerek felismertetése hangzás és kép alapján.

Eredeti népzenei vokális és hangszeres felvételek megismertetése, a tanult népi hangszerek hallási megnevezése.

Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése.

Többször hallott zenei szemelvények felismertetése.

Zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján.

A zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak felismertetése, azonosítása.

Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása.

Olyan műzenei szemelvények bemutatása, amelyek témái a korosztálynak megfelelően énekelhetők, vagy ritmikája megszólaltatható, vagy valamely zenei összetevője könnyen reprodukálható (akár hangszeren is).

Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, feldolgozás önállóan vagy tanár segítségével elkészített kiselőadás formájában (egyéni felkészülés pl. könyvtárhasználat, internet segítségével).

A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének megfigyeltetése.

Az emocionális érzékenység kifejlesztése.

A zenetörténet nagy korszakainak átfogó ismertetése, az egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások bemutatása (történelem, irodalom, társművészetek kapcsolata).

A különféle zenetörténeti korszakok, a kortárs zene legjelentősebb zeneirodalmi alkotásainak megismertetése.
A különböző korok populáris zenéinek bemutatása.

Az érzelmi és gondolati asszociációs képesség megnyilvánulásainak segítése. Összefüggések meglátása, közvetítése a zenei korok és a történelmi események, a zenei, a képzőművészeti és az irodalmi műalkotások között.

A zenei korszakokhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák, szerkezetek megismertetése.

A műelemző képesség fejlesztése.

Kritikai látásmód fejlesztése az előadó-művészet területén (verbális és esszé jellegű megnyilatkozások a zenei ízlésről, az elemző-összehasonlító képesség fejlesztése).

A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése.
Önálló véleményalkotás fejlesztése a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával).

A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése.

Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás képességének a fejlesztése (pl. interaktív CD-ROM, hang- és videofilm, komputer- és internethasználat).

Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen zeneművek kapcsán.

Törekvés a verbális közlésre vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolással a zenei mondanivaló kifejtésére vokális és hangszeres zenei szemelvények hallgatása után.

Az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása, a koncertélmények megbeszélése, a zenei olvasmányélmények értelmezése.
Közművelődési intézmények látogatása.

A nép- és műzenékhez, a nemzeti hagyományokhoz kapcsolódva ország-, hon- és népismeret, valamint a közös európai kulturális értékek megismertetése.

A zenei korszakokhoz tartozó társművészeti kapcsolódások keresése, információk önálló gyűjtése a könyvtárhasználati ismeretek segítségével is.

Önálló beszámolók készítése a könyvtár és az internet lehetőségeinek a felhasználásával (kooperáció más tárgyak tanáraival).

Alapritmusok, ütemfajták és dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel.

A hangzó ritmikai elemek, valamint a dalok ritmikai összetevőinek felismertetése, egyszerű motívumok lejegyzése.

A dalanyagban előforduló valamennyi ritmusképlet hangoztatása csoportosan egy vagy több szólamban.
Egyszerű ritmusképletek és dallamkapcsolatok lejegyzése tanári irányítással.

Fejlesztés a tanult ritmusértékek, az egyszerűbb ritmusképletek készségszintű használatára.

Ritmushangszerek megismertetése, használata, a ritmikai többszólamúság megalapozása.

Ritmushangszerek használata (pl. osztinátó), a ritmikai többszólamúság fejlesztése.

A ritmushangszerek önálló használatának továbbfejlesztése
(pl. dalkíséret).
Egyszerű ritmusképletek és dallamsorok olvasása.

Egy- és többszólamú ritmussorok megszólaltatása.

A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal.

A tanultak kreatív zenei játékokkal történő elmélyítése.

A ritmus megfigyeltetése
más művészeti ágakban.

Szimmetria és aszimmetria
megfigyeltetése a zenei szemelvényekben (képzőművészeti alkotásokban).

Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben.
A relatív szolmizációs készség fejlesztése, a szolmizációs jelek alkalmazása.
Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben.

A csoportos, szolmizált kottaolvasás fejlesztése.
Tanult hangok elhelyezése a vonalrendszerben a relatív és az abszolút rendszer alapján.

Egyszerű dallamsorok szolmizálása.
Csoportos éneklés a zenei elemek abszolút nevének használatával is.

A kvintkör értelmezése, bizonyos elemeinek alkalmazása a zenei olvasás-írás és elemzés során.

A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése.
A hangközhallás megalapozása.

A dallam, a hangmagasság, a tempó, a dinamika, a metrum, a hangerő, a hangszín, a hangzási színezetek, a zenei mozgásformák érzékeltetése,
a hangközhallás fejlesztése, az azonosságok és a különbözőségek meghatározása, az összehasonlító képesség erősítése.

A hangkarakterek felismertetése.
A legfontosabb dallam- és harmóniai relációk felismertetése és megszólaltatása.
A tanult előjegyzési kör alkalmazása a zenei olvasás-írás során.

Egyszerű tanult ritmikai és dallamparaméterek felismertetése, meghatározása.

A többszólamúság készségének megalapozása.

A többszólamúság készségének továbbfejlesztése.

Bevezetés a többszólamú kiscsoportos éneklésbe.

A többszólamú együtt éneklés alkalmazása.

A belső hallás képességének megalapozása.

A belső hallás tudatos fejlesztése.

A zenei emlékezet fejlesztése a belső hallás működtetésével.

A zenei emlékezet aktivizálása, az önálló zenei gondolkodási képesség erősítése.

A hallás utáni éneklés képességének kialakítása.
A tanult dallamok felismerését segítő képességek kialakítása.

Az egyszerűbb kottakép alapján történő csoportos éneklési készség fejlesztése (a fokozatosság elvét követve a hangnemek és az előjegyzések tekintetében).

A csoportos és az egyéni kottaolvasási szint fejlesztése.

Egyszerűbb kottakép alapján történő éneklés készségszintre emelése.
Tempó- és dinamikai különbségek érzékeltetése az éneklés (hangszerjáték) során.

A zenei karakterek elkülönítése, motorikus megjelenítése.

A zenei karakterek elkülönítése, verbális vagy nem verbális értelmezése.

A magyar népdalok zenei jelenségeinek felismertetése.
Műzenei dallamszerkezetek és formák felismertetése, a műfaji, a formai és a szerkezeti azonosítási képesség fejlesztése.

Rendszerezőképesség fejlesztése a magyar népdalok, az egyszerű nép-, és műzenei formák meghatározásával.
A zenei szakszókincs használata.

Utánzójátékok. Fantáziajátékok létező vagy képzeletbeli lények megjelenítésével.
Kreatív játékok tárgyakkal. A tárgyak nem rendeltetésszerű használata. Bábkészítés.
Csoportos improvizációs játékok tanári irányítással.
Gyermekjátékok lépésmotívumainak szabad variálása.
Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal, elképzelt személyekkel, elképzelt helyzetekben.
Csoportos improvizációs játékok.
Rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése.
Egyszerű tánclépések improvizálása.

Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (pl. indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás).
Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával.
Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával.
Maszkos játékok.
Jeles napok játékai, táncai és szokásai.
Különböző tánctípusok improvizálása.

Improvizáció közösen megválasztott témára, történetváz alapján.
Az improvizáció elemző megbeszélése.
Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával.
Mozgásos improvizáció közösen egyeztetett karakterek szerepeltetésével, a tanult tánctechnikák alkalmazásával.
Cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása.
Jelenetsorok verbális improvizációval.

Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján.
Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével.
Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával.
Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zenére vagy téma alapján.
Mozgásos improvizáció tánc-, illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával.
Mozgássor tervezése.

A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetben és/vagy ritmikus formában.
A kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrákban.
A főhős és a szereplők megkülönböztetése.
A szerkezet megfigyelése a csoporton belüli rögtönzésekben (pl. a jelenet indítása, csúcspontja és befejezése).A szereplő és helyszín.
A színház formai elemeinek megfigyelése látott előadásban, illetve alkalmazása saját rögtönzésekben: egyszerű jelmezek, kellékek, berendezési tárgyak, díszletek.

Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása (pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép).
Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során.
Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására.

Az összetett szerkezetű drámajátékok megismerése és alkalmazása (pl. forró szék, fórumszínház, kellékhasználat, szertartás, a pillanat megjelölése).
A cselekmény és ellencselekmény, jelentések, hatások, szerkezet megfigyelése saját játékokban.
Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése.
A színházi nyelv elemeinek megfigyelése látott előadásban, ezek alkalmazása saját játékban. Egyszerű díszlet, jelmez, kellék, egyszerű fény- és hanghatások.

Drámai kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében.
A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során.
Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában.

Versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és mozgáskultúrát fejlesztő játékok és gyakorlatok. Gyermekszínházi előadás megtekintése. Beszélgetés a látottakról.
Néptánc-motívumok összekötése tanári segédlettel, majd improvizálás formájában.Az emberélet szakaszaihoz, fordulóihoz kapcsolódó hagyományok, szertartások (pl. lakodalom) megismerése.
Gyermekszínházi előadás megtekintése. Részvétel a látott előadás alapszintű elemző megbeszélésében.

Jeles napok szokásainak megismerése és – kedv esetén – kipróbálása (pl. lucázás, betlehemezés, regölés).
Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet használatával.
Különböző tánctípusok játékos elsajátítása, gyakorlása csoportosan, párban, egyénileg.

Színházi előadás megtekintése. Beszámoló az élmény alapján.
Alakoskodó népszokásaink megismerése (pl. farsang).
Egyes történelmi korszakok táncainak megismerése.
Társastáncok alaplépéseinek megismerése.

A színészi munka alapszintű elemzése.
Előadáselemzés.. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése. A látott előadások értelmező bemutatása.
Napjaink világszínházi törekvései.
Napjaink mozgásművészete.

Különböző anyagok
élményszerű
megtapasztalása, az
élmények szóbeli
megfogalmazása.
Tájékozódás a lakóhelyen
és annak környékén.
Műalkotások, természeti
látványok megfigyelése,
leírása, esztétikai
minőségeinek jellemzése.
Eszköz nélkül és
kéziszerszámmal végzett
anyagalakítás.
Szabadkézi rajzolás, festés.

Jelenségek megfigyelése
adott szempontok alapján,
a célirányos figyelem
fejlesztése céljából.
Érzékelhető tulajdonságok
alapján az azonosságok és
különbözőségek
tudatosítása.
Egyszerű téri helyzetek
leírása, megjelenítése
szabadkézi rajzban.
Ismert útvonal rajzának
elkészítése.
Mozgásélmények
megjelenítése.
Időbeli folyamatok,
változások megfigyelése,
ábrázolása.
Egyszerű kéziszerszámok
használata.
Különböző festő technikák
kipróbálása.

Látványok, jelenségek
kapcsán a célirányos
megfigyelés
szempontjainak önálló
kiválasztása
Tájékozódás ismeretlen
városi környezetben.
Tájékozódás térkép
segítségével.
Látvány képi, szobrászi
eszközökkel történő
megjelenítése.
Formák helyes
arányviszonyainak
elemzése, megítélése.
Mozgások megfigyelése,
megjelenítése.
A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata.
Kézművestechnikák munkafolyamatainak kipróbálása.

Műalkotások, építészeti és
természeti térélmények
megfogalmazása szóban és
ábrázolásban.
Műalkotások kompozíció-
jának elemzése.
Új technikák kipróbálása, a technika nyújtotta lehetőségek számbavétele.
Makettek, modellek konstruálása.
Saját munkák, gyűjtések felhasználása az elektronikus képalakítás során.

Megadott szempontok
alapján tárgyak, anyagok
gyűjtése.
Különböző tárgyak külső
jegyeinek összehasonlítása.
Tárgyak, műalkotások
csoportosítása különböző
szempontok alapján.
Elemző beszélgetés
műalkotásokról.
Vizuális jelek jelképek
alkotó használata.
Képek, látványok,
események leírása, leírás
alapján kép készítése.

Különböző mozgások
vizuális rögzítése, síkbeli,
térbeli megjelenítése.
Tárgyakkal, jelenségekkel,
műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése.
A közvetlen környezetben
található tárgyakon a forma
és a rendeltetés
kapcsolatának elemzése.
Önálló kérdések
megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Rajzos és írásos válasz
szóbeli vagy írásbeli
kérdésekre.
Képek, látványok,
események leírása, leírás
alapján kép készítése.
Ismerkedés egyszerű kifejező és tárgykészítő technikákkal.

Ábra alapján téri helyzet
rekonstruálása.
Megfigyelt és elképzelt
térbeli helyzetek pontos
ábrázolása.
Tárgyak, jelenségek
megadott szempontok
alapján történő rajzos
felmérése, elemzése,
értelmezése.
Szabadkézi rajzvázlatok
készítése.
Időbeni folyamatok képi
tagolása, értelmezhető
megjelenítése.
Reklámok képi eszközeinek elemzése.
Műelemzés a formai
jegyek alapján.
A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata.
A tanári előadás önálló jegyzetelése.

Párhuzamok keresése az
irodalom, a zene, a dráma,
a film és a vizuális
művészetek egyes
alkotásai között.
Összehasonlító
tárgyelemzés
(pl. különböző kultúrák
azonos tevékenységhez
kapcsolódó tárgyainak
összehasonlítása).
Összehasonlító műelemzés.
Gyűjtött információ- és
képanyagból írásos
összefoglaló készítése,
következtetések levonása.
Önálló témakutatás.
A vizuális művészeti
alkotások csoportosítása, műfaji besorolása Legkiemelkedőbb műalkotások, művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése.
Tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével.
Szakkifejezések alkalmazása.
Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása.

Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése.
Az emberi gesztusok értelmezése.

A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata.
Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása.
Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, „olvasása”, értelmezése.

Nem vizuális természetű információk
(pl. a népesség összetétele, családfa) érzékletes, képi megfogalmazása diagramokban, grafikonokon.
A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban.
A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban és írásban.

Egyszerű feliratok készítése.
Az alapvető térábrázolási módok célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása.
A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása.
A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése.
Vizuális reklámok elemzése.

Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése.
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése.
Dramatizált történet előadása közösen készített bábokkal.
Új technikák kipróbálása.

Szabad asszociációs játékok.
Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjátékokban.)
Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban.
Egyszerű tárgy létrehozása.
Tervvázlatok készítése.
Felületek dekoratív kialakítása.

Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.
Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása.
Tárgytervezői feladatoknál természeti „előképek” alkalmazása.

Belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezése.
Egyszerű tárgyak tervezése, a célszerűség, illetve az esztétikai szempontok érvényre juttatásával.
Kísérletezés új anyagokkal, technikákkal.
Különböző esztétikai minőségek alkalmazása képi, plasztikai megjelenítésben.

A kapott feladatok irányított és önálló értelmezése.
Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása.
Részfeladatok önálló
megoldása.

A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása.
Rögtönzött eszközök készítése.
A gazdaságos anyaghasználat gyakorlása.

Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása.
A felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése.
A megfelelő megoldás kiválasztása, megvalósítása.
Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban.

A kapott feladat újrafogalmazása.
A problémamegoldás menetének megtervezése.
A megoldási lehetőségek, feltételek felmérése.
A választás indoklása.
Munkafolyamatok ésszerű, gazdaságos sorrendjének kialakítása.
A problémamegoldás folyamatának dokumentálása.
A folyamat elemzése, értékelése.

Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotótevékenységekben.

Személyes preferenciák tudatosítása.
Saját képességek számbavétele.
Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel.
Páros munkák.

Saját és mások alkotásának értékelése.
Saját értékek számbavétele.
Önkritika.
Együttműködés csoportmunkában.

Műalkotások elemzése során saját vélemény árnyalt megfogalmazása.
A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása.
Döntési képesség fejlesztése.
Vonzónak talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálása.
Saját alkotófolyamatban a jó és a rossz döntések elemzése.
Saját és mások munkájának elemzése, értékelése.

Megfigyelés

A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése.
Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése.
Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása.

Ismeretszerzés

Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése.
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről.

Kommunikáció

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás.
Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás.
Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása.
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, interjú).

Értelmezés, elemzés, tolerancia

Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban.
Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép- és hangkapcsolatok értelmezése élőszóban.
Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról.

Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből.
Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás.
A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok.
Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése.

Megfigyelés

A médiaszöveg befogadásának tanulmányozása a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján, az eredmények lejegyzése.
Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban a megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése.
Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása.

Ismeretszerzés

Mozgóképi szövegek felidézése, rekonstruálása, a mozgóképi memória működtetése.
Ismeretszerzés személyes és irányított beszélgetésekből, tanári előadásokból, médiaszövegekből, statisztikai táblázatokból, lexikonból, fogalomtárból, szakirodalomból, könyvtárból, internetről.
Egyszerű adatfelvételi módszerek, felmérések önálló megtervezése, kivitelezése.
Előadások önálló jegyzetelése, a forrásanyagok és az önálló megfigyelések, következtetések szakszerű elkülönítése, jelölése.

Kommunikáció, szövegértés

Az egyszerűbb mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás.
Az egyszerűbb mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás.
Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények kép- és hangsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása.
Átélt, elképzelt, hallott esemény mozgóképi (egyéb mediális) megjelenítésének megtervezése, kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (etűd).

Értelmezés, elemzés, tolerancia

Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, jelentéstulajdonítás élőszóban és írásban.
Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt asszociatív-intellektuális képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép- és hangkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban.
Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról.
Önálló esettanulmány készítése a médiahasználat és -hatás tárgykörében.

Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből, tartalmi kivonat és headline készítése.
Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
Ellenérvek gyűjtése a tárgyhoz tartozó, mások által meghatározott, különböző álláspontok cáfolatára.

Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás.
A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok.
Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése.
Önportré, portré készítése.

Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

Adott informatikai környezet tudatos használata.

Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben.

Az informatikai környezet tudatos alakítása.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése.

A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten.

A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése.

Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése.

A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtár- és állományműveleteinek megismertetése.

Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásainak bemutatása.

Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatása és használata.

A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata.

Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata.

Ismeretek szerzése az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása, a kiválasztás szempontjai.

Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása, a kiválasztás szempontjai.

Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák”. Személyes dokumentumok készítése.

Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Iskolai dokumentumok készítése.

Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Dokumentumtípusok megismerése.

Nagyobb szöveges-
táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Dokumentumtípusok alkalmazása. Különböző forrásból származó és különböző formátumú kimenetek készítése, a megfelelő formátum célszerű választása.