PK BH 2003/245
PK BH 2003/245
2003.06.01.
A kötelezettnek a jogosult által történő perbe hívása az igény érvényesítésének olyan módja, amely alkalmas az elévülés megszakítására [Pp. 58. §].
A felperes – szakvélemény beszerzését követően – 1987. május 11-én megvásárolta az alperesektől a H. u. 25. szám alatti családi házát 1 060 000 Ft vételárért. A felperes 1997. június 12-én F. S.-nak és házastársának 1 091 000 Ft-ért értékesítette az ingatlant. Az új tulajdonosok 1988-ban az ingatlan földszinti részén egy főfal megbontásával ajtónyílást létesítettek. F. S.-ék 1990. tavaszán a szobában, és az északi oldali határon lévő falon a padló vonalától a mennyezetig húzódó függőleges irányú repedést tapasztaltak, amely egyre tágasabbá vált, majd 1992. év tavaszán a mennyezet is elhajolt. Ezt követően az új tulajdonosok a felperessel közölték a kifogásaikat, aki 1992. december 10-én megbeszélést folytatott az alperesekkel és az új tulajdonosokkal. Az alperesek a szavatossági kifogást nem fogadták el. Az új tulajdonosok 1994. április 26-án szavatossági igényt érvényesítettek a felperessel szemben, amelynek eredményeként a bíróság 291 800 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte a felperest, aki 925 286 Ft-ot a jogerős ítélet alapján F. S.-éknak kifizetett.
A felperes a keresetében 925 286 Ft és járulékai kártérítés megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket a hibás teljesítésük folytán keletkezett fizetési kötelezettsége alapján.
Az alperesek a kereset elutasítását elsődlegesen elévülésére, másodlagosan arra hivatkozva kérték, hogy részükről nem történt hibás teljesítés, az épület meghibásodását az új tulajdonosok átalakítási munkálatai okozták.
A bíróság jogerős ítéletében a Ptk. 310. §-a alapján a keresetnek helyt adva kötelezte egyetemlegesen az alpereseket 925 286 Ft és járulékai megfizetésére a felperes javára. A jogerős ítélet indokolása értelmében a felperes követelése nem évült el, mivel a mennyezet elhajlásáig, 1992. tavaszáig a hibás kivitelezésből eredő igény tekintetében az elévülési idő nyugvása volt megállapítható. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ameddig a hiba, a kár összege és oka nem konkretizálódott, tehát amíg a felperes marasztalására jogerősen nem került sor, a felperes és az alperesek vonatkozásában az elévülési idő nyugodott. A jogerős ítélet szerint 1992. december 2-án a felperes az alperesekhez címzett levelével az elévülést megszakította, és a felperes 1994. október 24-én a perbe hívás közlésével újból megszakította az elévülést. A jogerős ítélet értelmében a korábbi perben beszerzett szakértői vélemény alapján megállapítható volt, hogy az új tulajdonosok által végzett átalakításnak nem volt közrehatása a feltárt hiba keletkezésében, illetve a kár bekövetkeztében, ezért a bíróság az alperesek kártérítési felelősségét megállapítva egyetemlegesen marasztalta őket.
A jogerős ítélet ellen az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel: a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a felperes keresete elévült. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértően állapította meg az elévülés nyugvását illetve megszakadását. Kifejtették, hogy a beavatkozás lehetőségéről szóló értesítés a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólításnak nem felel meg. Arra is hivatkoztak, hogy az elsőfokú eljárás során jogi képviselet nélkül jártak el, és az elsőfokú bíróság jogsértő módon nem oktatta ki őket a kártérítési felelősség alóli mentesülés lehetőségéről. A jogvesztő határidő elteltére is hivatkoztak. Álláspontjuk szerint a felperes vétkes magatartást tanúsított azáltal, hogy az alapperben hozott jogerős ítélet ellen nem élt felülvizsgálati kérelemmel. Sérelmezték, hogy olyan szakértői véleményre hivatkozva nem fogadta el a bíróság a hiba okával kapcsolatos okfejtésüket, amely abban a perben készült, amelyben nem vettek részt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredménye alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
Az alperesek alaptalanul hivatkoztak a felülvizsgálati kérelmükben a felperes által érvényesített kártérítési igény elévülésére. A szavatossági igény elévülése a kártérítési felelősség alóli kimentés szempontjából az alperesek javára figyelembe nem vehető, mivel a felperes a Ptk. 310. §-a alapján terjesztette elő velük szemben a keresetét. Az alperesek a fellebbezési kérelmükben maguk is arra hivatkoztak, hogy 1992. december 2-án értesültek az eladott ingatlanukkal kapcsolatos problémákról. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperesnek 1992. december 2-án az alpereshez címzett levele az elévülést megszakította. A bírói gyakorlatnak megfelelően azt is helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbe hívás közlésével 1994. október 21-én az elévülés újból megszakadt. A kötelezettnek a jogosult által történő perbe hívása az igény érvényesítésének olyan módja, amely alkalmas az elévülés megszakítására (Pp. 58. §).
Miután az alperesek a perbe hívást nem fogadták el, alaptalanul sérelmezik a felülvizsgálati kérelmükben, hogy a perben állásuk nélkül lefolytatott perben beszerzett szakértői vélemény alapján került sor a kártérítési felelősségük megállapítására.
Alaptalanul hivatkoztak az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben a Pp. 3. §-ának a megsértésére is. A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 2. §-a a Pp. 3. §-a (1) bekezdésének részbeni, és a 31. § (2) bekezdése a Pp. 146. §-a (3) bekezdésének teljes hatályon kívül helyezésével megszüntette a bíróságok általános tájékoztatási (,,kitanítási'') kötelezettségét. A perbeli jogok helyes gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése érdekében a jogi képviselő nélkül eljáró feleket a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján rendszerint csak az eljárási jogokat illetően kell kioktatnia, míg az anyagi jogi kérdésekben való tájékoztatásra csak kivételes körülmények fennállása esetében kerülhet sor. A felperes a keresetét már az említett jogszabály 1995. augusztus 29. napján történt hatályba lépését követően terjesztette elő, így a bíróságot az alperesekkel szemben tájékoztatási kötelezettség anyagi jogi kérdésekben már nem terhelte (BH 1999. 367.).
Az alperesek sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem hivatkoztak arra, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ezért az ezzel kapcsolatos védekezésük a felülvizsgálati eljárás során figyelembe nem vehető, mivel felülvizsgálatnak csak olyan jogi álláspont szolgálhat alapul, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt (BH 1996. 372.).
A jogerős ítélet alapjául szolgáló szakértői vélemény alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az ajtónyílás létesítése és a főfalbontás nem hatott közre a fa tetőszerkezetbeni és a fa födémszerkezetben létrejövő meghibásodásban. Miután a bíróság az alperesek hibás teljesítését a fa fedélszerkezet csomóponti és keresztmetszeti kialakításaira, a szerkezetnek a tervtől eltérő kialakítással és méretekkel történt elkészítésére alapítva állapította meg, jogszabálysértés nélkül rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a perbeli igény elbírálása szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az új tulajdonosok építési engedéllyel, vagy anélkül végezték az átalakítást.
Tévesen hivatkoztak az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben arra, hogy a felperes vétkes magatartást tanúsított azzal, hogy az alapperben hozott jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel nem élt. A felperest a bíróság jogerős ítéletében kötelezte, és a perbeli esetben – a lefolytatott bizonyítási eljárás adataira is figyelemmel – nem volt a felperestől elvárható a rendkívüli jogorvoslat igénybevétele.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.VII.20.472/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás