Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

GK BH 2003/27

GK BH 2003/27

2003.01.01.
Az iratokból megállapítható tényállás szerint a felperes jogelődje az O. Igazgatósága (a továbbiakban: felperes) az 1992. július 8-án kelt kölcsönszerződéssel 15 000 000 Ft, az 1994. május 31-én kötött kölcsönszerződéssel további 15 000 000 Ft hitelt folyósított a perben nem álló Sz. Bt.-nek. A Bt. képviseletében eljáró V. A. a betéti társaság beltagja – a jelen per alperese – az 1992. július 9-én, valamint az 1994. június 2-án kelt közjegyzői okiratokba foglalt nyilatkozattal mindkét tartozást elismerte, és akként nyilatkozott, hogy ha a betéti társaság a tartozást lejáratkor nem fizeti ki, a hitelező jogosult a közjegyzői okiratok alapján végrehajtást kérni. A felperes a kölcsönszerződéseket 1996. október 2-án felmondta, és az 1996. június 30-ai állapotoknak megfelelően 29 434 510 Ft megfizetését kérte. Az 1994. június 2-án kelt közjegyzői okiratot a városi bíróság 1997. november 14-én 18 762 791 Ft tőkére és kamataira végrehajtási záradékkal látta el. Az ez alapján az adós ellen indult végrehajtási eljárásban az önálló bírósági végrehajtó közölte a felperessel, hogy az 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 52. §-a alapján az eljárás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya.
A felperes a 18 762 791 Ft és járulékai iránti igényét az alperessel mint a betéti társaság beltagjával szemben fizetési meghagyással érvényesítette. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes a döntéshozatalt megelőzően kérte a Vht. 185. §-ának (1) bekezdése, a 191. §-a és 195. §-a alapján a v.-i 3978/1/A/1. hrsz. alatt felvett, közigazgatásilag V., Sz. M. tér 4. fszt. 1. szám alatti ingatlan alperes nevén álló tulajdoni illetősége zárlatának elrendelését. Arra hivatkozott, hogy az alperes minimális jövedelemmel rendelkezik, ezért a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetve van.
Az elsőfokú bíróság végzésével az ingatlan zárlatát elrendelte. Megállapította, hogy a felperes a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal igazolta, ezért a Vht. 185. §-a, a 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 191. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a 194. § (1) bekezdése alapján a zárlat elrendelésének a törvényi feltételei fennállnak.
A végzés ellen az alperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az adós Sz. Bt. ellen felszámolási eljárás indult, ezáltal szükségtelenné vált a felelősségének megállapítása – tekintve, hogy a felszámolás során a felperes követelése kielégítésre kerül. Egyúttal bejelentette, hogy az ingatlan már nem áll a tulajdonában.
A felperes fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 185. §-a szerint a követelés teljesítése érdekében a Vht. 13. §-a alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetve van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendelheti meghatározott dolog zárlatát. A Vht. 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettsége esetén biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi bíróság előtt keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták. A perbeli esetben a felperes a követelése létrejöttét a kölcsönszerződésekkel mint a Pp. 196. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti magánokiratokkal, annak összegét és lejártát közjegyzői okirattal, valamint a bíróság által kiállított végrehajtási záradékka, mint a Pp. 195. §-ának (1) bekezdése szerinti közokirattal bizonyította. Az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 94. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó 75. § (1) bekezdése értelmében a betéti társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a perben nem álló betéti társaság felszámolása során a felperesnek lehetősége van arra, hogy a követeléséhez hozzájusson. A perben bizonyítást nyert, hogy a városi bíróság által kiállított végrehajtási záradék alapján a társasággal szemben a követelés behajtását a bírósági végrehajtó megkísérelte, arra azonban nem volt lehetőség, mert az adósnak akkor sem volt olyan vagyontárgya, amelyből a követelés behajtására sor kerülhetett volna. Egyéb fedezet hiányában az adós felszámolója által egy – az adós által kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított bizonytalan – kimenetelű per nem alapozza meg, sőt még nem is valószínűsíti azt, hogy a felperes a társaságtól akár részben is kielégítést kaphat.
A zárlat elrendelésének másik feltételét: a követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettségét az alperes maga igazolta azzal, hogy az elnehezült vagyoni helyzetére tekintettel illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte, és az illetékfeljegyzési jog engedélyezésének feltételeit bizonyította. Bizonyítva van ezért, hogy a követelés kielégítésére csupán a biztosítási intézkedéssel érintett dolog szolgálhat fedezetül.
Nem fogadta el a Legfelsőbb Bíróság az alperesnek arra történő hivatkozását, hogy a perbeli ingatlan már nincs a tulajdonában. Az elsőfokú eljárásban becsatolt a – V.-i Földhivatal által kiállított – tulajdonilap-másolat szerint az ingatlan 1/4 része az alperes tulajdonában van. Az ingatlan átruházása csak kötelmi jogi jogcímet keletkeztet a tulajdonjog megszerzésére, a tulajdonjog átszállásához azonban a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint a tulajdonváltozásnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését – a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó – a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf.I.32.631/2000. sz.)
1

Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a hatálya alá tartozó ügyekben a határozatban foglaltak még irányadóak.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére