270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

1. §¹ E rendelet hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott környezethasználóra, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve a környezetvédelmi hatóságokra, valamint a területi vízügyi hatóságokra terjed ki.

2. §³ A környezetterhelési díj éves elszámolásakor a még esedékes díjtartozás befizetése vagy díj visszaigénylése az erre a célra rendszeresített nyomtatványon e rendelet 1–2. számú mellékletében meghatározott adatlap csatolásával nyújtható be az állami adóhatósághoz.

3. § (1)⁴

(2)⁵ Vízterhelési díjkedvezmény vehető igénybe a felszíni vizet közvetlenül érintő vízterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás után, ideértve a szennyvízelvezető- és szennyvíztisztító rendszerek, illetve a szennyvíziszap ártalmatlanító és hasznosító létesítmények megvalósítását is.

(3)⁶ Amennyiben a vízterhelési díjkedvezmény igénybevételére a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató jogosult, úgy a közszolgáltató és az önkormányzat között létrejött megállapodás egy példányát a díjkedvezmény első évi bevalláskor történő igénybevételkor az állami adóhatóság részére be kell csatolni.

(4)⁷ A vízterhelési díjkedvezmény igénybevételéhez szükséges, a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat a környezetterhelési díjfizetésre kötelezett kibocsátó köteles a beruházó rendelkezésére bocsátani.

(5)⁸ A díjkedvezmény vagy díjvisszaigénylés mértéke a kibocsátó által fizetendő környezetterhelési díj beruházót érintő összegének 50%-a lehet.

4. §⁹ (1) Hulladékhasznosítást végző kibocsátó esetében a díjkedvezmény mértéke, a fizetendő díj összegének és a hasznosítási arányának a szorzata, de legfeljebb a kibocsátót terhelő környezetterhelési díj mértéke.

(2) A hasznosítási arány az anyagában történő hasznosítás esetén az új termékbe beépülő hulladék negyedéves tömegének és az új termék negyedéves tömegének hányadosa. Az éves elszámolásban kell rendezni a még esedékes visszaigénylést vagy díjtartozást.

5. §¹⁰

6. § (1) A vízterhelő anyagok kibocsátott mennyiségét a kibocsátó külön jogszabályban meghatározott önellenőrzési terve szerinti mérések, illetve ennek hiányában anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján határozza meg, a Ktd. 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivétellel.

(2) A vízszolgáltató köteles mérésekkel igazolt módon a környezetterhelési díj alapjának, illetve mértékének megállapításához a kibocsátó rendelkezésére bocsátani legalább negyedévenként a nyersvíz vízterhelő anyag mennyiségeit. A nyersvíz minőségében bekövetkező változásokról a vízszolgáltató soron kívül értesíti a kibocsátót.

(3)¹¹ A 3. számú melléklet tartalmazza azokat a vízminőségi és mennyiségi mérőműszereket, amelyek beszerzése figyelembe vehető a díjelőleg számításnál.

7. § (1) A vízterhelési díj áthárításának módját a szolgáltatást igénybe vevőkre a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltatást végző – ideértve a szennyvízelvezető- és szennyvíztisztító rendszert, illetve szennyvíziszap ártalmatlanítást és hasznosítást végző közszolgáltatót is – az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg.

(2)¹² A közüzemi közszolgáltatónak a mért vagy ennek hiányában műszaki számítással meghatározott mennyiségű nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében a környezetterhelési díj áthárításánál a vízterhelő anyag tartalmat méréssel, vagy ennek hiányában anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján m³ arányosan kell megállapítani. Az áthárítás alapja a közszolgáltató által a felszíni vízbe kibocsátott vízterhelő anyag tartalma.

8. § Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.