28/2003. (X. 18.) OM rendelet
28/2003. (X. 18.) OM rendelet
egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról1
2008.08.31.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet mellékletének 1. számú mellékletében megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú mellékletében határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 28/2003. (X. 18.) OM rendelethez2
Jegyzék az állam által elismert – az oktatási miniszter ágazatához tartozó – szakképesítésekhez kiadott
szakmai és vizsgakövetelményekről
szakmai és vizsgakövetelményekről
Sor- |
Szakképesítés |
A szakképesítés megnevezése |
Szakmacsoport megnevezése |
||
|---|---|---|---|---|---|
1−2. |
|
|
|
|
|
3. |
55 |
1408 |
02 |
Képzési szakasszisztens |
Oktatás |
4. |
|
|
|
|
|
5. |
55 |
1408 |
01 |
Médiatechnológus asszisztens |
Oktatás |
6−26. |
|
|
|
|
|
27. |
31 |
1812 |
01 |
Animációsfilm-rajzoló |
Művészet, közművelődés kommunikáció |
28−57. |
|
|
|
|
|
2. számú melléklet a 28/2003. (X. 18.) OM rendelethez3
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete
3. sorszáma alatt kiadott
képzési szakasszisztens szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
3. sorszáma alatt kiadott
képzési szakasszisztens szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 1408 02
2. A szakképesítés megnevezése: Képzési szakasszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
--------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
--------------------
3320 Szolgáltatási foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A képzési szakasszisztens javaslattételi és behatárolt döntési jogkörrel, felelősséggel bír az állami, önkormányzati, alapítványi és egyházi intézményeknél, valamint a gazdasági élet egyes területein kialakult – elsősorban munkaerő-piaci, de szükség esetén iskolai rendszerű – képzési igények kielégítésében, az erre alkalmas szakmai programok megszervezésében, továbbá a munkaerő-piaci folyamatokhoz alkalmazkodni képes regionális és helyi szakképzés-politika alakításában. Tevékenységét szükségszerűen a gazdasági élet, az oktatási és a szociális ellátórendszerek, illetve a non-profit szféra különböző szintű intézményeinek szereplőivel együttműködésben végzi. A képzési szakasszisztens tevékenységi keretébe elsősorban a munkaerő-piaci szolgáltatások körébe tartozó szervező feladatok tartoznak, de foglalkoztatása során korlátozott mértékben elemző-kutató és tervező feladatok ellátására is igénybe vehető.
Munkavégzése során:
– részt vesz a szakképzés-politika és a vonatkozó szakterületű tudományos hatások anyagainak gyűjtésében, rendszerezésében,
– figyelemmel kíséri az iskolai rendszerű (állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi) képző intézmények, a gazdasági egységek szakképzési dokumentumait, azokat áttekinthető rendszerben tárolja,
– koncepció javaslatokat készít elő a munkaadója szakképzési tevékenysége eredményesebbé tétele érdekében,
– szervezési munkával megteremti a képzés előfeltételeit, annak zavartalan lebonyolítását,
– a képzési dokumentumok és eszközök előkészítése, gondozása révén elősegíti az oktatók munkáját,
– felméréseket végez, vélemények összegezésében közreműködik,
– igény és lehetőség esetén asszisztensi szinten részt vesz a szakképzési felkészítésben (elsősorban gyakorlati téren),
– a munkavégzés menetének ügyviteli feladatait koordinálja, az elemzéseket előkészíti. Az elvégzett munka értékelését előkészíti, abban közreműködik,
– kapcsolatot tart a már említett szakképző intézményekkel, a területi munkaügyi központokkal, a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központokkal, a szakmai közélet szereplőivel, a civil kezdeményezések szereplőivel,
– részt vesz a végzettek nyomon-követéses vizsgálataiban, a munkába állás intézményes támogatásában.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
--------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
--------------------
52 1499 03 Pedagógiai asszisztens
54 3472 01 Oktatásszervező
54 3434 01 Általános menedzser I.
52 3434 01 Általános menedzser II.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. Vállalkozási, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása
– A vonatkozó szakirányú ismereteket öntevékenyen alkalmazza az intézmény igényeinek megfelelően.
– A képzési területre vonatkozó jogszabályokat, előírásokat meghatározott rend szerint gyűjti és munkájában körültekintéssel érvényesíti.
– Az ügykezelést – az ügyrendnek megfelelően – saját munkaköre előírásainak figyelembevételével végzi.
– Munkatársainak segítségére van – munkakörénél fogva – eredményes munkavégzésük érdekében és a munkáltatója jogos igényeinek, elvárásainak teljesülését érdemben segíti.
2. Gazdálkodási feladatok ellátása
– A korszerű gazdálkodási ismereteket feladatai végzésekor eredményességre törekedve alkalmazza.
– Képzettsége szintjén részt vesz az intézménye, munkahelye gazdálkodási keretei s gyakorlata kialakításában, valamint annak hatékony működtetésében.
– A pénzügyi feladatokat képzettsége és folyamatos önképzése alapján alapfokon naprakészen végzi.
– A költséghatékonyság mibenlétét közgazdasági és piaci ismereteket szolgáltató tanulmányai alapján kellően ismeri, így döntés-előkészítést folytat munkáltatója számára.
– A vonatkozó (munka-, tűz-, biztonságtechnikai, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi) előírásokat szakképzettsége következtében, a megkívánt határokig, munkája során és mások tevékenysége segítése érdekében érvényesíti.
3. Kommunikációs ismeretek és -készségek alkalmazása a szakmai kommunikációban
– Önkifejezésre alkalmas személyiségként, a csoportmunka, a munkahelyi közössége elvárásainak megfelelő magatartást tanúsít.
– A korszerű gazdasági, műszaki és más szakterületi kommunikációs tevékenységet szolgáló eljárásokat munkakörében felhasználja, a műszaki eszközöket kellő hatékonysággal alkalmazza, ebben munkatársai segítségére áll.
– A kommunikációs csatorna működésének munkahelyi (munkahelyek közötti) segítője asszisztensi végzettségének megfelelően.
4. Társadalmi alapismeretek felhasználása
– A szociális területek szerkezetét, állapotát ismerve közreműködik a társadalmi-művelődési programok megvalósításában.
– A tudományos és technikai fejlődés új eredményeit munkavégzése során alkalmazza.
– A szakképzés elméleti és gyakorlati (alapvető elemeket tartalmazó) képzettségére alapozottan, hivatásgyakorlásában pedagógiai értékeket is eredményesen és céltudatosan kész érvényesíteni.
– A jövőkép formálásában, trendek megrajzolásában segítségére van munkaadójának.
5. Munkaerő-piaci ismeretek alkalmazása
– Az aktuális munkaerő-piaci helyzet alapfokú elemzését – munkaadói igény szerint – képes elvégezni.
– Az egyéni jellemzőket és azok szakmai-szociális térbeni összefüggéseit vizsgálja, szakterületi elöljárója rendelkezésére bocsátja, meghatározott esetekben és viszonyok között dönt.
– Álláskeresési stratégiák és taktikák kidolgozásában közreműködik.
– Az irodaszervezési és -működtetési ismereteit, gyakorlatát felhasználja.
6. A viselkedés pszichológiai alapjainak alkalmazása
– A személyiségfejlesztés alapvető nívójú eszközeit hivatás gyakorlásában a megkívánt mértékekig haladóan – céltudatosan – érvényesíti.
– A pszichológiai ismeretek birtokában (szakmai felügyelet alatt) végzi a pedagógiai, pályaválasztási és álláskeresést segítő munkáját.
– Elősegíti a képzésben érintettek énképének kialakulását, ön- és társelfogadás eredményes kialakulását, a problémamegoldásokat, konfliktuskezeléseket.
– A viselkedéskultúra érvényesítésében határozott és céltudatos magatartást tanúsít.
7. Számítógépes alapismeretek alkalmazása
– A munkahelyi számítástechnikai eljárások és eszközök kezelését kellő jártassággal végzi a munkaköri leírásában foglaltak szerint.
– A felhasználói szakismereteit kombinatív módon alkalmazza.
– Információkat gyűjt és ezeket műszaki eszközök révén a képzésben és annak intézményi hátterében hasznosítja.
8. Nevelésszociológiai ismeretek alkalmazása
– Társadalom szociológia keretei között a saját szociális csoportja szerepét figyelemmel kíséri, annak alap- s főbb vonásait képes és kész felismerni.
– Az intézményi nevelésszociológiai célok megvalósításában hathatósan közreműködik.
– A közszolgálati és a pedagógiai etika normáinak érvényesítése hivatásbeli kötelessége.
– Pedagógiai – különösen a felnőttoktatási – ismereteit munkakörében hasznosítja.
9. Az európai szakképzési rendszerek tanulmányozása
– Az európai trendeket informatív szinten figyelemmel kíséri, adatokat gyűjt és azokat rendszerezi.
– A szakképzési rendszerek ismertető szakanyagait rendszeresen megszerzi, összehasonlító módszerrel egybeveti azokat.
– Az egyes képzési megoldási módokat, eljárásokat tanári utasításra adaptálja képző intézménye munkájába.
10. Oktatástechnológiai és prezentációs feladatok köre
– A hagyományos audiovizuális eszközöket munkakörében kezeli.
– A gyakorlóhelyek kialakításában – műszaki eligazítás szerint – részt vesz.
– Korszerű oktatástechnológiai eszközöket üzembe helyez és működtet.
– Részt vesz az eszközök és programok prezentációs alkalmazásában.
11. Matematikai és pedagógiai statisztikai feldolgozások elvégzése
– Adatfelvételt, korszerű adatelemzést és képzési szakirányú statisztikai műveleteket végez, javaslatokat fogalmaz meg.
– Pedagógiai összefüggéseket keres.
– Szakirodalom prezentálásában közreműködik.
12. Képzés – minőségbiztosítási modellek szerinti részfeladatok ellátása
– A TQM és ISO rendszerek modelljeit használja munkájában.
– Aktívan részt vesz az adott minőségbiztosítási fejlesztési lépések kidolgozásában és bevezetésében.
– Dokumentálja a minőségbiztosítási feladatokat a minőségirányítási rendszer szerint.
13. Az emberre és az emberi erőforrás-gazdálkodásra vonatkozó ismeretek alkalmazása
– A szakterületen tanult és önképzése során szerzett ismereteit hathatósan, céltudatosan használja fel.
– Egyéni és csoportos foglalkozások szervezője, részt vevője. Koordinátor és regisztrátor.
– A szakmapedagógiai fejlesztések, azok eredményeinek alkalmazása területein az oktatók munkatársa az ügyviteli és tartalmi feladatok ellátásában egyaránt.
14. Humánszolgáltatási rendszerekre és infrastruktúrákra vonatkozó ismeretek alkalmazása
– Ilyenek szervezésében (munkahelyén, illetve az az által megszabott körben) tevékenyen, kezdeményező módon vesz részt.
– Az érintett egységek nyilvántartását vezeti, azokról további ismereteket beszerez.
– Az egyes szolgáltatások mennyiségi-minőségi elemzésének adatait összegezi.
15. A gazdasági, társasági, intézményi működés kereteit meghatározó ismeretek alkalmazása
– Az általános és az egyes működési részterületekre ható előírások megtartásra megkülönböztetett figyelmet fordít, és erre a magatartásra ösztönzi munkatársait.
– Az iskola, képző hely kapcsolatrendszere kiépítésében, működésében – szakmai irányítás mellett – részfeladatokat végez.
– Segíti az oktatásvállalkozási feladatok minél hatékonyabb kibontakozódását.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
– A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
– A vállalati szakmai gyakorlat letöltése.
– A szakdolgozat benyújtása.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgából (szakdolgozat védése és gyakorlati feladat megoldása) áll.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
Pedagógia (komplex tantárgy) 60 perc.
Felnőttképzési ismeretek (komplex tantárgy) 60 perc.
Projekt (menedzsment) 60 perc.
A vizsgázónak az írásbeli vizsgán – a szakmai követelményekben meghatározott témakörökhöz kapcsolódó – összetett, problémakifejtő feladatot kell megoldania. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
Munkaerő-piaci ismeretek 30 perc.
Oktatás-vállalkozási ismeretek 30 perc.
A vizsgázónak mindkét tárgyból 1–1 kérdést kell megválaszolnia. Egy-egy tantárgy tételének kidolgozására 15–20 perc fordítható, a felelet kifejtése 15 perc.
c) A gyakorlati vizsga és időtartama:
Szakdolgozat védése és időtartama:
A dolgozatot vizsgabizottság előtt kell megvédeni, amelynek időtartama 15–20 perc. A szakdolgozatot a záróvizsgát megelőzően 6 héttel bírálatra be kell adni. A szakdolgozat elfogadásáról a témavezető nyilatkozik. Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményezi az elvégzett munkát és érdemjegyet javasol rá. A szakmai vizsga előtt 3 nappal a szakdolgozatot – bírálatával együtt – a vizsgabizottság elnöke rendelkezésére kell bocsátani. A szakdolgozat elégtelen minősítését a gyakorlati vizsga előtt tartott tájékoztatón közölni kell a jelölttel.
Gyakorlati feladat megoldása és időtartama:
A gyakorlati feladat kidolgozása a munkaerő-piaci és a gazdasági ismeretekre épülő komplex szituációs, helyzetértékelő feladat megoldását és prezentálását igényli.
Időtartama 120 perc.
A feladatmegoldás, annak dokumentálása ICT eszközök használatával történik.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az írásbeli vizsga tartalma:
Az írásbeli vizsgatételeket az oktatási miniszter központilag határozza meg, azok csak egy-egy szakmai vizsgán használhatók fel. Az írásbeli vizsgán a vizsgatárgyak elméleti anyagát átfogó és összetett vagy probléma jellegű feladatokat kell megoldani.
Az írásbeli vizsgatételek kidolgozásakor figyelembe veendő tartalmak:
Pedagógia (komplex tantárgy)
– a pedagógia fogalomrendszere, készség- és személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, erkölcs-értékrend, viselkedéskultúra, nevelési főfeladatok, a nevelő személyisége, nevelésszociológia alapjai, képzéstechnológia, vezetési ismeretek, a képzés folyamata.
Felnőttképzési ismeretek (komplex tantárgy)
– a felnőtt személyiség, felnőttek tanulási módszerei, a felnőttképzés munkaerő-piaci orientációja, személyes-, módszerbéli és szociális kompetenciák fejlesztése, a felnőttképzés irányítása és szervezése, felnőtt oktatói szerepek.
Projekt (menedzsment)
– a projektmenedzsment elméleti alapjai, szervezeti struktúra, technikai háttér, projekt tervezés-teljesítés, projekt monitoring, marketing sajátosságok, kockázatkezelés, minőségirányítás.
b) A szóbeli vizsga tartalma:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felelős miniszter rendelkezik. A szóbeli tételek több szakmai vizsgán is felhasználhatók.
Témakörök, amelyek alapján a vizsgatételek kidolgozása történik:
Munkaerő-piaci ismeretek
– a társadalmi-gazdasági fejlődés és a munkaerő-piac kapcsolata, foglalkoztatáspolitika-munkaerőgazdálkodás, munkaerő-piaci jellemzők, munkaerő mobilitása, munkanélküliség, munkavállalói készségek, álláskeresési-közvetítési technikák.
Oktatás-vállalkozási ismeretek
– képzési vállalkozások és működési környezetük, képzési vállalkozások törvényi és jogszabályi feltételei, szolgáltatás-tervezés, képzési marketing, adók és járulékok, pénzügyi éves mutatók, üzleti terv értékelése, minőségmenedzsment, vállalkozás-fejlesztés.
A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak elméleti és gyakorlati anyaga ismeret-, megértés és alkalmazás szintű elsajátításának ellenőrzése történik. A jelölt húzott tétel alapján a vizsgabizottság előtt szóban, illetve a szükséges eszköz (számítógép, audio- és videoeszközök stb.) alkalmazásával bizonyítja elméleti és gyakorlati felkészültségét.
c) A gyakorlati vizsga tartalma:
A jelöltnek mintegy 30–40 oldal terjedelmű szakdolgozatot kell készítenie a kijelölt témavezető irányításával. (Nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetében, az azzal szerződést kötött felsőoktatási intézménnyel egyeztetett témakörökben.)
A szakdolgozat a jelölt önálló munkája, amelynek azt kell bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó gyakorlati feladatok megoldására. A szakdolgozatban szintetizálnia és hasznosítania kell a tanultakat, alkalmaznia a szakterületi fogalomrendszert. A szakdolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelő véleményét és javaslatát.
Fontosabb kidolgozásra javasolt tématerületek: munkaerő-piaci folyamatok elemzése, személyiség- és közösségfejlesztés, viselkedéskultúra-munkakultúra, szakmai képzési programok tervezése, képzési szolgáltatások bevezetése, kísérleti képzés, emberi erőforrás-fejlesztés, képzési marketing, szervezési módszerek, projekt munka, tanfolyam tervezés-szervezés, kommunikáció- és konfliktuskezelés.
A gyakorlati vizsgán a jelölt a képző intézmény által, a jelzett modulok követelményei alapján, összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról. A vizsgafeladatokat a képző intézménynek a modulok oktatására kidolgozott (nem felsőoktatási intézményekben folyó képzés esetén, az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) érvényes tanterve alapján kell összeállítani, és jóváhagyásra az OM által kijelölt vizsgaelnöknek megküldeni.
A gyakorlati vizsgafeladatok kidolgozását meghatározó témakörök:
– képzési igények felmérése-értékelése, üzleti tervezés, PR-tevékenység feladatai, esetelemzés, projektfeladat kidolgozása, controlling feladatok kidolgozása, összefoglaló jelentés mutatóinak meghatározása, prezentáció készítés, tutoring feladatok megoldása,
– tárgyalási stratégia kidolgozása, információgyűjtés és -feldolgozás, együttműködési program kidolgozása, személyes tanácsadási szolgáltatási feladat megoldása.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
Az írásbeli vizsgatárgyak értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. Az írásbeli vizsga értékelése tantárgyanként ötfokozatú érdemjeggyel történik. Eredményét a tantárgyankénti vizsgaeredmények átlagával a kerekítés szabályainak figyelembevételével kell minősíteni. Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen érdemjegyet kapott.
A szóbeli vizsga értékelése tantárgyanként ötfokozatú érdemjeggyel történik. A szóbeli vizsga eredményét az egyes vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek átlagával kell minősíteni.
Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész súlyozatlan átlaga alapján, a kerekítés szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A szakdolgozat védés eredményét 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelnie a záróvizsga bizottságnak.
A szakmai gyakorlati feladat megoldását 5 fokozatú érdemjegyskálán kell minősíteni.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozat eredmény kétszeres és a gyakorlati feladatmegoldás eredménye egyszeres súlyozásával, a kerekítés szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.
A szakmai vizsga értékelése:
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a jelölt egyik részeredménye (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) elégtelen. A sikertelen szakmai vizsga, a pótvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakképzés megkezdésének feltételei
– Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.
2. Általános tudnivalók
– A képzést és a szakmai vizsgáit az arra engedéllyel rendelkező (akkreditált) intézmény szervezheti. A képzési program használata az iskolai rendszerű képzésben kötelező.
– A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programoknak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára a képző helynek hozzáférhetővé kell tennie.
– A képzés időtartama 2 év. A szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak alkot egy félévet.
– A teljesítmény folyamatos értékelésénél, a számonkérésnél alkalmazott eszközök
= félévközi (témazáró) dolgozatok és részvizsgák,
= önálló feladatok megoldása,
= kommunikációs gyakorlatok, prezentációk,
= félévet lezáró szóbeli, írásbeli vagy szóbeli és írásbeli részből álló vizsgák.
A féléveket (modulokat) az egyes érdemjegyek átlagával és a megszerzett kredit pontokkal kell értékelni.
3. Előzetesen beszámítható tanulmányok
A középfokú és felsőfokú oktatási intézményekből jelentkező tanulók előzetes tanulmányai – egyedi elbírálás alapján – a szakterület figyelembevételével számíthatók be.
4. A szakképzés lezárásának, folytatásának lehetséges esetei
– Az első év sikeres elvégzése esetén felvételi vizsga nélkül lehet elkezdeni a tanulmányokat felsőfokú oktatási intézményben az első évfolyamon. Ennek feltételeit a képző és a befogadó intézmény közötti szerződés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthető.)
– A felsőoktatási rendszerhez való kapcsolódást az egységes kredit rendszer biztosítja oly módon, hogy a kétéves képzés befejezése esetén a megszerzett kredit pontok minimum 1/3-a elismerésre kerül a képzést kreditáló felsőoktatási intézményben, a tanulmányok a második évfolyamon – a harmadik szemeszterben – folytathatók. Ennek feltételeit a képző és a befogadó intézmény közötti szerződés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthető.)
– A kétéves képzés teljesítése esetén a szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére.
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete
4. sorszáma alatt kiadott
kishajó- és csónaképítő technikus szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei4
4. sorszáma alatt kiadott
kishajó- és csónaképítő technikus szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei4
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete
5. sorszáma alatt kiadott
médiatechnológus asszisztens szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
5. sorszáma alatt kiadott
médiatechnológus asszisztens szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 1408 01
2. A szakképesítés megnevezése: Médiatechnológus asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
--------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
--------------------
3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A médiatechnológus asszisztens elsősorban szöveg-, hang-, kép-, mozgókép-, animáció-fájlokat tartalmazó, interaktív működtetésű számítógépes szoftvert állít elő önállóan vagy munkacsoportban. Ismeri az elektronikus és hagyományos médiatervezési, szerkesztési, előállítási módszereket, annak eszközeit. Képes együttműködni az interaktív médiumok fejlesztése területén szakterületének más szakértőivel, képes munkacsoportban részt venni, munkacsoportot vezetni multimédia alkalmazás létrehozása céljából.
Tevékenységi körébe tartozik a multimédia-fejlesztés és weblap-készítés részfeladatainak önálló elvégzése és a fenti munkafolyamatok irányítása, vezetése, szervezése.
Munkavégzése során részt vesz:
– a szakterületéhez tartozó eszközök és anyagok, számítógép hardverek és szoftverek kiválasztásában és beszerzésében, a műszaki és gazdasági szempontok elemzése alapján,
– az eszközök telepítési feltételeinek meghatározásában, a telepítés lefolytatásában,
– az eszközök, számítógép hardverek és szoftverek üzemszerű működtetésében,
– a multimédia tervezési, kivitelezési és ellenőrzési munkáiban és azok irányításában.
Alkalmazza:
– szakmai és gazdasági ismereteit a gyakorlatban,
– a számítástechnikai eszközök lehetőségeit,
– kommunikációs ismereteit a projekt munkában való részvételben.
Figyelemmel kíséri:
– a multimédiával kapcsolatos eszközrendszer jövőbeli fejlődését,
– a számítástechnikai hardver és szoftver fejlődését,
– a multimédia alkalmazási területeinek változását.
Gondoskodik:
– a rábízott eszközök hatékony működtetéséről,
– a hatékony működtetés feltételeiről,
– az alkalmazott szoftverek jogtisztaságáról,
– az eszközök és anyagok rendelkezésre állásáról.
Együttműködik:
– az oktatási és kutatási intézményekkel a korszerű szakmai ismeretek és megoldások alkalmazása érdekében,
– a multimédia készítés technológiai folyamatának más munkatársaival (médiaszakember, forgatókönyvíró, látványtervező), partnerekkel.
Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkát végez:
– számítógépek, nagy értékű multimédia képforrások, prezentációs eszközök szakszerű mozgatása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
--------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
--------------------
54 8409 01 Multimédia-fejlesztő
52 8429 01 Kiadványszerkesztő
54 4641 04 Számítástechnikai programozó
52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető
33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. Gazdálkodási és vállalkozói ismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– összegyűjti a szakterületére vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket, követi és értelmezi a változásokat,
– szakmai útmutatás alapján elemzi és megteremti az önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeit,
– értelmezi, ellenőrzi a számlaadatokat, egyszerű számlákat készít,
– alkalmazza az alapvető pénzforgalmi előírásokat,
– alkalmazza az egyszerű költségszámítási ismereteket,
– egyéni vállalkozás esetén elvégzi az adminisztrációs és pénzügyi teendőket,
– ismeri és alkalmazza az önéletrajz, pályázat, munkaszerződés formai szabályait és tartalmi követelményeit,
– értelmezi és betartja a kollektív szerződést,
– ismeri a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogait és kötelességeit,
– megszervezi az alapvető anyag-, munkaerő- és gyártási feltételeket biztosító folyamatokat,
– gazdálkodási és vállalkozói ismereteit napi munkavégzése során naprakész állapotban tartja és felhasználja.
2. Kommunikációs és személyiségfejlesztési ismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– használja az általánosan alkalmazott kommunikációs és hírközlő eszközöket,
– társszakmák képviselőivel, üzleti partnerekkel érdemi megbeszéléseket folytat,
– a terminológiákat szakszerűen alkalmazza, ismeri a viselkedést meghatározó belső és külső mozgató erőket,
– irányítja magatartását, önfejlesztést végez,
– kommunikációs ismereteit, képességeit napi munkavégzése során felhasználja, szüntelenül törekszik személyiségének fejlesztésére.
3. Számítástechnikai alapismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– üzembe helyez számítógépeket, perifériákat funkciójuknak megfelelően csatlakoztat,
– ismeri az operációs rendszerek alapjait,
– használja az általánosan elterjedt irodai alkalmazásokat,
– szövegszerkesztő pontos ismerete alapján dokumentációkat készít hibátlanul, esztétikus formában,
– táblázatkezelő program alkalmazásával kimutatásokat, táblázatokat, diagramokat gyorsan, pontosan, esztétikusan létrehoz,
– az általánosan alkalmazott adatbázis-kezelő programok ismeretében egyszerű gazdasági feladatokat, készlet-nyilvántartási feladatokat old meg,
– számítástechnikai ismereteit napi munkavégzése során felhasználja, ismereteit továbbfejlesztve igyekszik lépést tartani az informatikai fejlődéssel.
4. Szoftverfejlesztési ismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– alkalmazza a korszerű programozási módszereket,
– ismer egy programnyelvet,
– szoftver dokumentációt készít,
– ismeri és felhasználja a csoportos alkalmazás/fejlesztés technikáit,
– szoftverfejlesztési ismereteit a gyakorlati multimédia- és weblap-fejlesztő munkában hasznosítja,
– törekszik szakterületéhez kapcsolódó újabb fejlesztőprogramok megismerésére, felhasználására.
5. Számítógépes hálózati és Internet ismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– hatékonyan használja a működő hálózati rendszereket,
– hálózati protokollok ismeretében elvégzi a hálózati beállításokat,
– biztosítja a hálózati rendszerek működőképességét,
– használja az Internetet,
– internetes alkalmazásokat, weblapokat készít,
– számítógépes hálózati és Internet ismereteit napi munkavégzése során felhasználja,
– a gondjaira bízott hálózatokat működteti.
6. Grafikai, képfeldolgozási, előállítási és alkalmazási ismeretek felhasználása
A médiatechnológus asszisztens
– használja a képforrások eszközrendszerét, álló- és mozgóképeket állít elő, és számítógépen rögzíti azokat,
– használja a számítógépes grafika és képfeldolgozás eszközrendszerét,
– használja a fontosabb grafikai szoftverek által kínált képmanipuláló és effekt eszközöket,
– animációkat készít,
– alkalmazza a fénykép-, rajz-, mozgóképkészítés esztétikai szabályait,
– grafikai és képfeldolgozási, előállítási és alkalmazási ismereteit a multimédia- és weblap-fejlesztő munkában hasznosítja,
– önállóan vagy munkacsoportban részt vesz fotók és grafikák készítésében, szerkesztésében és felhasználásában.
7. Multimédia ismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– alkalmazza a multimédia alapfogalmi és eszközrendszerét,
– ismeri a multimédia szabványokat,
– használja a CD-ROM, számítógépes audio- és videoeszközöket,
– ismeri és használja a szabványos kép, hang, video formátumokat,
– felhasználja a multimédia készítés és értékelés esztétikai alapelveit,
– multimédia látványterveket készít,
– alkalmazza a legismertebb multimédia szerzői rendszereket,
– önállóan készít multimédia alkalmazásokat,
– team munkában multimédia-fejlesztési projekteket megvalósít,
– alkalmazza a multimédia készítés szerzői jogi ismereteit,
– egyéni és csoportmunkában hasznosítja multimédia ismereteit,
– a rábízott multimédia-fejlesztéssel és -felhasználással kapcsolatos eszközök rendelkezésre állását biztosítja,
– részt vesz a médiafejlesztések tervezésében és megvalósításában önállóan és team munkában,
– önképzéssel igyekszik lépést tartani a multimédia-fejlesztés szakterületének fejlődésével.
8. Hang- és videotechnikai ismeretek felhasználása
A médiatechnológus asszisztens
– használja a stúdiótechnika eszközrendszerét,
– kezeli és használja a hang- és videostúdiók berendezéseit,
– analóg és digitális hang- és képrögzítést, -manipulálást végez,
– felhasználja a hang- és videotechnika számítógépes hardver és szoftver elemeit,
– hang- és képdigitalizálást, vágást, szerkesztést végez,
– felhasználja a felvételek készítésének esztétikai szabályait,
– a multimédia fájlok kidolgozása során önállóan, illetve munkacsoportban részt vesz hang- és videofelvételek készítésében.
9. Szakmai és üzleti angol nyelv alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– megérti az angol nyelvű számítógépes programok dokumentációját,
– elkészíti a multimédia programok szövegének angol nyelvű adaptációját,
– használja a szakmai és üzleti angol nyelvet,
– szakmai feladatot végez angol nyelvű környezetben,
– szakmai és üzleti szöveget fordít,
– angol nyelvű multimédia alkalmazást végez,
– elsősorban szakmai kérdésekben üzleti tárgyalást folytat.
10. Speciális szakismeretek alkalmazása
A médiatechnológus asszisztens
– operációs rendszereket és hálózatokat működtet,
– alkalmazza multimédia prezentációs ismereteit,
– alkalmazza virtuális valóság ismereteit,
– ismeri az oktatóprogramok készítését,
– rendelkezik minőségbiztosítási ismeretekkel,
– ismer vizuális programnyelveket,
– speciális szakmai ismereteit a multimédia- és weblap-fejlesztő munkacsoportok munkájában felhasználja.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
– A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
– A kötelező szakmai gyakorlat elvégzése.
– A szakdolgozat (komplex multimédia) elkészítése és benyújtása.
2. A szakmai vizsga részei
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– Számítógépes grafika és képfeldolgozás
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 60 perc.
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 60 perc.
– Multimédia ismeretek
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 60 perc.
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 60 perc.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– Számítógépes grafika és képfeldolgozás
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 15 perc.
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 15 perc.
– Multimédia ismeretek
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 15 perc.
(komplex vizsgatárgy) időtartama: 15 perc.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
A szakdolgozat elkészítése, amely önállóan kidolgozott, komplex multimédia alkalmazást tartalmaz.
A jelölt által készített komplex multimédia bemutatása és a szakdolgozat megvédése – 30 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az írásbeli vizsga tartalma:
Számítógépes grafika és képfeldolgozás (komplex vizsgatárgy)
– a ,,Számítógépes grafika és animáció'' tantárgy alábbi témakörei:
Számítógépes grafikus hardver, Grafikai alapfogalmak, Képforrások, Effektek ismertetése, Animáció készítésére alkalmas szoftverek,
– a ,,Multimédia design'' tantárgy alábbi témakörei:
Az esztétika alapjai, Az esztétika és a multimédia kapcsolata, A multimédia készítés esztétikai alapelvei, A tipográfia, A grafika, Számítógépes animáció, Filmrészletek és mozgóképek, Virtuális valóság, Auditív információközlés, Interaktivitás, A multimédia készítés szerzői jogi kérdései.
Multimédia ismeretek (komplex vizsgatárgy)
– a ,,Multimédia alapismeretek'' tantárgy alábbi témakörei:
Multimédia fogalma, MPC szabványok, Képernyő tulajdonságok (felbontás és frissítés), Képformátumok, CD szabványok, Hangkártyák konfigurálása, Video digitalizálás alapjai, Digitalizált mozgóképek formátumai, Internet és multimédia, Virtuális valóság és multimédia,
– a ,,Weblapszerkesztés'' tantárgy alábbi témakörei:
HTML nyelv alapjai, Visual Basic script, Javascript, Macromedia Dreamweaver, más ismert weblapszerkesztő szoftver ismertetése, MS Internet Explorer, Netscape Communicator, valamint az MS Office programcsomag beépített szerkesztési tulajdonságainak ismertetése,
– a ,,Multimédia szerzői rendszerek'' tantárgy alábbi témakörei:
Macromedia Authorware, Asymetrix Toolbook, Macromedia Director vagy más újabb szerzői rendszer ismertetése.
Az írásbeli vizsgatételeket a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszter határozza meg, azok csak egy-egy szakmai vizsgán használhatók fel.
Az írásbeli vizsgán a vizsgatárgyak elméleti anyaga ismeret és megértés szintű elsajátításának ellenőrzése történik. A vizsga tesztrendszerű, amely nyitott jellegű feladatokat is tartalmaz. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. A teljesítés minimális szintje az elérhető pontszám 50%-a. Az írásbeli vizsga értékelése a javítási útmutató alapján ötfokozatú érdemjeggyel történik.
b) A szóbeli vizsga tartalma:
Számítógépes grafika és képfeldolgozás (komplex vizsgatárgy)
– a ,,Számítógépes grafika és animáció'' tantárgy alábbi témakörei:
Számítógépes grafikus hardver, Grafikai alapfogalmak, Képforrások, Effektek ismertetése, Animáció készítésére alkalmas szoftverek,
– a ,,Multimédia design'' tantárgy alábbi témakörei:
Az esztétika alapjai, Az esztétika és a multimédia kapcsolata, A multimédia készítés esztétikai alapelvei, A tipográfia, A grafika, Számítógépes animáció, Filmrészletek és mozgóképek, Virtuális valóság, Auditív információközlés, Interaktivitás, A multimédia készítés szerzői jogi kérdései.
Multimédia ismeretek (komplex vizsgatárgy)
– a ,,Multimédia alapismeretek'' tantárgy alábbi témakörei:
Multimédia fogalma, MPC szabványok, Képernyő tulajdonságok (felbontás és frissítés), Képformátumok, CD szabványok, Hangkártyák konfigurálása, Video digitalizálás alapjai, Digitalizált mozgóképek formátumai, Internet és multimédia, Virtuális valóság és multimédia,
– a ,,Weblapszerkesztés'' tantárgy alábbi témakörei:
HTML nyelv alapjai, Visual Basic script, Javascript, Macromedia Dreamweaver, más ismert weblapszerkesztő szoftver ismertetése, MS Internet Explorer, Netscape Communicator, valamint az MS Office programcsomag beépített szerkesztési tulajdonságainak ismertetése,
– a ,,Multimédia szerzői rendszerek'' tantárgy alábbi témakörei:
Macromedia Authorware, Asymetrix Toolbook és a Macromedia Director vagy más újabb szerzői rendszer ismertetése.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felelős miniszter rendelkezik. A szóbeli tételek több szakmai vizsgán is felhasználhatók.
A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak elméleti és gyakorlati anyaga ismeret-, megértés és alkalmazás szintű elsajátításának ellenőrzése történik. A jelölt húzott tétel alapján a vizsgabizottság előtt szóban, illetve a szükséges eszköz (számítógép, audio-, videoeszközök stb.) alkalmazásával bizonyítja elméleti és gyakorlati felkészültségét. A szóbeli vizsga értékelése ötfokozatú érdemjegy skálán történik.
c) A gyakorlati vizsga tartalma:
A szakdolgozat elkészítése:
A szakdolgozat egy önállóan készített, komplex multimédia alkalmazást vagy multimédiát tartalmazó internetes anyagot tartalmaz.
A szakdolgozat témakörei:
Multimédia prezentáció készítése, multimédiás oktatóprogram készítése, multimédiás oktatócsomag készítése, komplex weblap készítése, szoftver bemutató (tutorial) alkalmazás készítése, távoktatási tananyag készítése, szimuláció készítése, demonstrációs szoftver készítése, játékprogram készítése, látványtervek készítése, multimédia projekt terv készítése, kommunikációs terv készítése, arculatterv készítése, hálózati rendszer felépítése, hálózati rendszer üzemeltetése, e-business alkalmazások készítése, e-learning alkalmazások készítése, médiumok készítése.
A szakdolgozat szöveges formátumban 40 oldal terjedelemben (oldalanként 30 sor, soronként 60 leütés) készül, mely tartalmazza a kiválasztott téma feldolgozásának feladattervét, szakirodalmon alapuló ismertetését és az elvégzett munka leírását. A kidolgozott multimédia alkalmazásnak tartalmaznia kell grafikát, mozgóképet, szöveget, hangot és interaktív elemeket. A szakdolgozat mellékletét képezi a CD-ROM (DVD-ROM) hordozón tárolt multimédia alkalmazás forráskódja és felhasználói változata, annak kezelési útmutatója, valamint a szakdolgozat teljes szövege elektronikus formában.
A szakdolgozatot a szakmai vizsgát megelőzően 6 héttel bírálatra be kell adni. A szakmai vizsga előtt 3 nappal a szakdolgozatot – bírálatával együtt – a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A szakdolgozat elégtelen minősítését a gyakorlati vizsga előtt tartott tájékoztatón közölni kell a jelölttel.
A szakdolgozat megvédése, a jelölt által készített komplex multimédia bemutatása:
A jelölt az elkészített alkalmazást a gyakorlati vizsgán bemutatja és szakdolgozatát a vizsgabizottság előtt megvédi.
A multimédia alkalmazás és bemutató időtartama minimálisan 10 perc.
A szakmai vizsgán a jelölt szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségének integrált szintjét bizonyítja önállóan elkészített szellemi alkotása bemutatásával. A szakdolgozat teljesítésének minimális szintje: a szakdolgozat szakmai szempontból helytálló tartalma és az elkészített multimédia alkalmazás működőképessége. A szakdolgozat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
Az írásbeli vizsga értékelését a feladatsorokhoz kidolgozott javítási útmutató szerint kell elvégezni. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.
A szóbeli vizsga során a jelölt ismerteti a feladatot, annak megoldását és válaszol a vizsgabizottság tagjainak a feladattal kapcsolatos kérdéseire. A jelölt szükség szerint számítógépes, audio-, illetve videoeszközöket felhasználva, de elsősorban a szóbeli kommunikáció eszközeivel ad számot szakmai felkészültségéről. Mindkét szóbeli vizsgatárgy értékelése ötfokozatú érdemjegy skálán történik.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Tört átlag esetén az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kell kerekíteni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A gyakorlati vizsgán a jelölt a vizsgabizottság előtt szakdolgozatát bemutatja és megvédi.
A szakdolgozat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A szakdolgozat védés eredményét, a komplex multimédia alkalmazás bemutatását 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
A jelöltnek a szakdolgozatra és megvédésére legalább elégséges minősítést kell szereznie.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozat érdemjegye és a jelölt által bemutatott komplex multimédia alkalmazás érdemjegye alapján a kerekítés szabályainak a figyelembevételével kell megállapítani.
A szakmai vizsga értékelése:
Eredményes szakmai vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a jelölt egyik részeredménye (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) elégtelen. A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakképzés megkezdésének feltételei
– Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.
2. Általános tudnivalók
– A képzést és a szakmai vizsgát az arra engedéllyel rendelkező (akkreditált) intézmény szervezheti. A képzési program használata az iskolai rendszerű képzésben kötelező.
– A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programoknak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára a képző helynek hozzáférhetővé kell tennie.
– A képzés időtartama 2 év. A szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak alkot egy félévet.
– A teljesítmény folyamatos értékelésénél, a számonkérésnél alkalmazott eszközök
= félévközi (témazáró) dolgozatok és részvizsgák,
= önálló feladatok megoldása,
= kommunikációs gyakorlatok, prezentációk,
= félévet lezáró szóbeli, írásbeli vagy szóbeli és írásbeli részből álló vizsgák.
A félévet (modult) az egyes érdemjegyek átlagával és a megszerzett kreditpontokkal kell értékelni.
3. Előzetesen beszámítható tanulmányok
A középfokú és felsőfokú oktatási intézményekből jelentkező tanulók előzetes tanulmányai – egyedi elbírálás alapján – a szakterület figyelembevételével számíthatók be.
4. A szakképzés lezárásának, folytatásának lehetséges esetei
– Az első év sikeres elvégzése esetén felvételi vizsga nélkül lehet elkezdeni a tanulmányokat felsőfokú oktatási intézményben az első évfolyamon. Ennek feltételeit a képző és a befogadó intézmény közötti szerződés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthető.)
– A felsőoktatási rendszerhez való kapcsolódást az egységes kreditrendszer biztosítja oly módon, hogy a kétéves képzés befejezése esetén a megszerzett kredit pontok minimum 1/3-a elismerésre kerül a képzést kreditáló felsőoktatási intézményben, a tanulmányok a második évfolyamon – a harmadik szemeszterben – folytathatók. Ennek feltételeit a képző és a befogadó intézmény közötti szerződés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthető.)
– A kétéves képzés teljesítése esetén a szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére.
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete
6. sorszáma alatt kiadott
telekommunikációs asszisztens szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei5
6. sorszáma alatt kiadott
telekommunikációs asszisztens szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei5
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet
1. számú melléklete 23. sorszáma alatt kiadott motorkerékpár-szerelő és -javító szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei6
1. számú melléklete 23. sorszáma alatt kiadott motorkerékpár-szerelő és -javító szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei6
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet
1. számú melléklete 27. sorszáma alatt kiadott animációsfilm-rajzoló szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
1. számú melléklete 27. sorszáma alatt kiadott animációsfilm-rajzoló szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
ANIMÁCIÓSFILM-RAJZOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 1812 01
2. A szakképesítés megnevezése: Animációsfilm-rajzoló
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3729
4. Képzés maximális időtartama
Szakképzési évfolyamok száma: –
Óraszám: 850 óra
5. Elmélet aránya: 40%
6. Gyakorlat aránya: 60%
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat
Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.
Szakmai előképzettség: –
Előírt gyakorlat: –
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
3. Szakmai alapképzés időtartama: –
4. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az animációsfilm-rajzoló az animációsfilm-készítés fontos szereplője, aki együttműködve a stáb más tagjaival dolgozik a mozdulat, összességében nézve a film létrejöttén.
Az animáció nem szorítkozik az animációs filmstúdiókra, hanem animáció készülhet a multimédia, illetve az Internet területén, mindenütt, ahol kockázó eljárással mozgatnak tárgyakat vagy figurákat.
Az animációsfilm-rajzoló feladata:
– beosztása szerint közreműködik az animátor által elképzelt mozgás megrajzolásában;
– feladatról- feladatra, illetve produkcióról produkcióra alkalmazkodik az adott film stiláris és technikai követelményeihez;
– egységes látványkép nyújtása a néző számára;
– számítógépen feldolgozható rajzok készítése;
– a kulcsrajzolás és a fázisrajzolás igényes kivitelezése;
– munkája során kezeli a számítógépet;
– tevékenyen részt vesz a film előkészítésében (figura begyakorlása);
– részt vesz a mozgáspróbán, és a rendező kritikájának megfelelően javítja a jeleneteket;
– kezeli az expozíciós listát;
– a film felvétele során állandó kapcsolatot tart az operatőrrel.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
52 1812 07 Játék- és animációs filmkészítő
33 1812 01 Porcelánfestő
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. A film előkészítése
A szakember legyen képes
– áttekinteni az adott filmben saját szerepét;
– különbséget tenni grafikai stílusok között;
– felismerni milyen testaránynak milyen mozgatás felel meg;
– begyakorolni a kijelölt figurát vagy figurákat;
– megismerkedni a filmkészítéséhez szükséges technikai elvárással (számítógépes program, kifestés stb.);
– megismerkedni és később alkalmazni a kivitelezés technikáját (két- vagy háromdimenziós film vagy számítógépes program);
– megismerkedni a stáb tagjaival, akikkel együtt kell működnie a filmkészítés során;
– tisztázni a filmben betöltött munkakörét (fázisrajzolás, kulcsrajzolás, kihúzás, programkezelés);
– önállóan, szabadkézzel lerajzolni egyszerű geometrikus formákat, tárgyakat, környezetüktől elkülönítve, tudatosan felismerve azok felépítését, szerkezetét, a természeti formákat (hegyek, felhők stb.), növényeket és állatokat;
– ábrázolni az emberi testet, felépítését, anatómiáját, szerkezetét;
– tudatosan használni a súlypont, a tengelyek szerepét a mozgásban;
– megragadni és ábrázolni pillanatszerű mozdulatokat;
– ismerni a munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit;
– ismerni a vállalkozói, megbízási, illetve alkalmazotti szerződés közötti különbséget;
– tisztázni a munka megkezdése előtt a filmhez fűződő esetleges jogait, a későbbi viták megelőzése végett.
2. Rutin feladatok elvégzése a filmgyártás során
A szakember legyen képes
– gondoskodni a munkájához szükséges alapvető eszközökről (lyukasztott papír, Rotring ceruza, kellő keménységű ceruzabetét, radír);
– ellenőrizni munkaeszközei jó minőségét;
– elemezni a figuraterv alapján a mozgatás stílusát aszerint, hogy a figura vázkonstrukciós, cseppfigura, kiterített figura, kontúros vagy folthatású;
– tudatosítani, hogy vannak-e kiegészítők, például drapéria, állatoknál farok vagy sörény, mert ezek befolyásolják a mozgatást;
– ábrázolni a jelenetenként változó effekteket, melyek segítségével a rajzolt látvány megtelik élettel [pl.: az atmoszférikus effekt (természeti jelenségek) mint az eső, hó, villámlás, porfelleg, tűz, fény- és árnyékhatások vagy az emberi beavatkozás hatására létrejött effekt mint a robbanás, vízcsepp és gyűrű, gyufagyújtás, illetve az animációs effektek];
– kezelni az egyszerű animációs számítógépes programokat;
– olvasni és értelmezni az expozíciós listát;
– a rendező és a grafikus által meghatározott eszközökkel folyamatosan és egyenletes minőségben dolgozni;
– használni az alapvető animációs kifejezéseket idegen nyelven külföldi bérmunka vagy koprodukció esetén.
3. Kulcsrajzolás
A szakember legyen képes
– betartani a rész- és a befejezési határidőt, valamint költségvetésen belül maradni;
– felismerni az animációs műfajokon belül, hogy a mozgatás valóságos vagy virtuális térben történik-e ha valóságos, akkor síkban (rajz, papírkivágás, homok, festmény stb.) vagy térben lehet (báb, félplasztikus, tárgy, pixilláció, tű stb.), ha virtuális, akkor két- vagy háromdimenziós program lehet];
– letisztázni az animátortól kapott vázlatokat;
– megtartani a figura karakterét;
– a letisztázott rajzokat méretarányossá, kifogástalanná, xeroxálásra vagy kihúzásra, számítógépes feldolgozásra alkalmassá tenni;
– követni azt az alapvető animációs fogást, hogy minden mozdulatnak íve, eleje, közepe, vége, lecsengése van;
– felismerni munkájának fontosságát, mert az ő keze alól kerülnek ki a technikailag immár tökéletes, felvehető jelenetek;
– elkészíteni a végleges beállítási rajzokat és a húzásbeosztást az operatőr számára;
– kitölteni az expozíciós listát, illetve kiegészíteni a bejegyzéseket, ha azt az animátor elmulasztotta;
– kezelni az expozíciós listát, amely a nemzetközi gyakorlatban a közlés rendszere (utasításokat és információkat tartalmaz a film gyártására vonatkozóan a munkatársak részére);
– összeegyeztetni a mozgásra vonatkozó időbeosztást (timing), ritmust, tempót, dinamikát a jelenetek összefüggésében;
– ismerni a legfontosabb törvényszerűségeket, ami a figura vagy tárgy súlya, mérete, a figura karaktere, a figura mozgásának célja, a figura mérete a képkivágáshoz képest, között van;
– alkalmazni dialógusos filmnél – ha szájszinkron szükséges – a szájmozgás szabályait;
– tudatosan használni az egyszerű mozgásokat: az egyenes vonalú egyenletes axonometrikus, illetve perspektivikus térben, az egyenletes, görbe vonalú mozgásokat, mint pl. a hullámmozgás (állóhullám, szinuszhullám, haladó hullám, körmozgás, tengelyforgás, pörgés);
– hasonlóképpen alkalmazni az egyszerű mozgások közül az egyenletesen gyorsuló, illetve lassuló mozgásokat (függőleges és ferde hajítás, ingamozgás);
– felhasználni munkája során azt a tényt, hogy a mozgást számos összetevő alkotja pl. izomzat, gravitáció, a test tömege, illetve tehetetlensége, anyaga, alakja, fajsúlya, halmazállapota, a közegellenállás, súrlódás. Ezek határozzák meg a mozgás irányát, pályáját, típusát és sebességét;
– kiválasztani, hogy milyen mozgástípusról van szó az adott jelenetben (periodikus, körtípusú, rezgéstípusú, egyirányú visszatérő);
– meghatározni a mozgó test dimenzióját: egydimenziós a pont, kétdimenziós a vonal vagy a síkidom, háromdimenziós a téridom vagy a testek (állat, ember, fantázialények),
– felismerni, hogy vázkonstrukciós, vagy csepp-, kiterített vagy drótkontúros, vagy folthatású figurával dolgozik, mert ez meghatározza a mozgatás stílusát;
– érzékelni a film, jelenet ritmusát és ezen belül a tempót;
– megrajzolni a tyúklétrát, ami nem egyéb mint a mozgáspálya absztrakciója;
– világos utasításokat adni a fázisrajzolónak a tyúklétráról;
– alkalmazni munkája során az animáció „csodafegyverét” a tömörítést, ami nemcsak térben, hanem időben is érvényesül.
4. A kulcsrajzoló és más munkakörök közötti együttműködés
A szakember legyen képes
– együttműködni a film rendezőjével, aki döntő szereppel bír a film határidőre és az adott költségvetésen belül való megvalósítására, aki a grafikussal együttműködve meghatározza a film stílusát, látványát, ritmusát;
– harmonikusan együttműködni a gyártásvezetővel: időben és pontosan megadni az anyagigényeit, hogy fennakadás nélkül végezhesse munkáját;
– szem előtt tartani a gyártásvezető utasításait a produkció gazdasági feltételeire és a részhatáridők betartására vonatkozóan;
– együttműködni az animátorral, aki a képes forgatókönyv és a vázlatos beállítási rajzok alapján elkészíti a jelenetekben szereplők mozdulatainak szélső (kulcs) pozícióinak vázlatait;
– a rajzokat véglegesíteni és tovább adni a fázisrajzolónak;
– együttműködni az operatőrrel, kitölteni az expozíciós listát, ami az operatőr „bibliája”, mert ebből dolgozik a filmfelvétel során;
– véglegesíteni a story-board alapján a beállítási rajzokat: ezek mutatják az operatőr számára a képméretet, illetve a jeleneteken belüli mozgásokat;
– elkészíteni a húzásbeosztást a figurára vagy a háttérre vonatkozóan;
– segíteni az operatőrt az esetleges javítási vagy módosítási munkálatokban;
– alkalmanként helyettesíteni az animátort a számítógépes kifestéskor felmerülő problémák megoldásánál;
– szükség esetén ellátni a fázisrajzoló munkáját is;
– világosan és egyértelműen meghatározni a fázisrajzoló számára a köztes rajzok helyét;
– ellenőrizni a fázisrajzoló munkáját és a hibákat folyamatosan korrigáltatni;
– összehangolni több fázisrajzoló esetén a munkaelosztást.
5. Fázisrajzolás
A szakember legyen képes
– két megadott kulcsrajz közé berajzolni egy, kettő vagy három fázisrajzot;
– számítógépes animációs program esetén kezelni a programot;
– tudatosítani önmagában saját munkájának fontosságát, amennyiben a filmben látható rajzok többsége fázisrajz;
– megismerni a jelenet cselekményét, hiszen rajzaival ezt fejezi ki, ezt szolgálja. Ennek hiányában a legjobban komponált mozgás is félreérthető, rossz;
– tiszta, lezárt kontúrú rajzokat készíteni, mert az utána következő munkafolyamatban csak így tudnak dolgozni;
– egyenlő értékű munkát nyújtani a stáb tagjaival, hiszen a figura karakterét megtartva, a kulcsrajzok közé kell rajzait elkészítenie;
– tudatosítani, hogy nem dolgozhat mechanikusan, mert abban az esetben eltorzulhat a figura karaktere;
– aprólékosan odafigyelni a részletekre, mert ha elnéz egy ráncot vagy foltot, azt a néző szemzavaró „ugrásként” érzékeli;
– felismerni a vágó kontúr szerepét, amikor a mozgás során a figura a háttér valamely része mögé kerül, ilyenkor a figurának csak azt a részét rajzolja meg, amelyik látszani fog;
– használni a videó-animációs mozgáspróba asztalt felvételre és lejátszásra, ugyanez vonatkozik a hasonló funkciójú számítógépre is;
– részt venni a mozgáspróba ellenőrzésen, ahol a rendező által kifogásolt hibákat kijavítja;
– értelmezni az expozíciós lista rá vonatkozó részét;
– érteni és tudatosan alkalmazni az animáció alapvető fogásait (rugalmas mozgatás, hullám mozgás, ember-, állatjárás, úszás, repülés, effekt animáció, dialógus, mimika, gesztus);
– ismerni és hasznosítani a munkájában a filmtörténetből megismert elődök tapasztalatait;
– ismerni és alkalmazni a filmtechnika aktuális lehetőségeit;
– fegyelmezetten, precízen a munkára koncentráltan dolgozni;
– ellátni a kulcsrajzoló feladatát is – egyszerűbb filmek esetén –, ha a körülmények úgy kívánják.
V. A szakképítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A képző igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.
Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Animáció
– Filmtechnika
A vizsga időtartama: max. 30 perc
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
– Kulcsrajzolás
– Fázisrajzolás
A gyakorlati vizsga időtartama: max. 180 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsga egyes részein.
Az írásbeli vizsga tartalma
Az írásbeli vizsgán a III. fejezet 1–5. feladataiból az animáció, és filmtechnika tantárgyak feladatsorából kijelölt 3–3 kérdésre kell válaszolni. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt az írásbeli vizsgán kapja meg.
A gyakorlati vizsga tartalma
A gyakorlati vizsgafeladatot a szakmai vizsgát szervező intézmény határozza meg, úgy, hogy a vizsgázó egy-egy konkrét komplex animációs feladatot oldjon meg a rendelkezésére bocsátott eszközök segítségével. Ilyen eszköz a lighting box, lyukasztott papír, Rotring ceruza, radír, feladatok fénymásolt lapjai, illetve számítógép animációs programmal.
Animációs feladatok például az alábbiak lehetnek:
– kulcsrajzok közé egy vagy két fázisrajz önálló elkészítése adott beosztás alapján,
– beállítási rajz, modell-lap és vázlat alapján a feladat, a vázlat tisztázása és a rajzok besűrítése,
– képzés során a számítógépen megoldott feladatok értékelése.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható. Az írásbeli vizsga alól mentesül az a vizsgázó, aki 5 évnél nem régebbi Játék- és animációs filmkészítő szakképesítéssel rendelkezik.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet az írásbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Sikeres (elégséges) vizsgát tett az a jelölt, aki valamennyi vizsgatárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
A szakmai elméleti vizsga osztályzata megegyezik az írásbeli vizsgán elért érdemjeggyel.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga eredményét egyetlen osztályzattal kell értékelni az alábbi szempontok szerint:
– lezárt, tiszta vonalak
– karaktertartás
– a mozgásbeosztás szerint készültek-e a rajzok
– adott időn belül befejezte-e a munkát.
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább elégséges osztályzatot ért el.
A szakma vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki az elméleti és a gyakorlati vizsga követelményeit teljesítette.
Eredménytelenség esetén csak azt a vizsgarészt kell megismételni, amelyből elégtelen minősítést kapott.
Javítóvizsga – bármelyik vizsgarészt érintően – csak a sikertelen vizsga napjától számított 30 napon túl tehető.
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet
1. számú melléklete 41. sorszáma alatt kiadott
gyorsétkeztetési eladó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
1. számú melléklete 41. sorszáma alatt kiadott
gyorsétkeztetési eladó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
GYORSÉTKEZTETÉSI ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 7822 02
2. A szakképesítés megnevezése: Gyorsétkeztetési eladó
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5123
4. Képzés maximális időtartama
Szakképzési évfolyamok száma: 1 év
Óraszám: 650
(iskolarendszeren kívüli képzésben)
5. Elmélet aránya: 40%
6. Gyakorlat aránya: 60%
II. A szakképesítés további adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat
Iskolai előképzettség:
A gyorsétkeztetési eladó szakképesítés
– a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő, vagy
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen bejezett tanulók számára választható, vagy
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.
Szakmai előképzettség: –
Előírt gyakorlat: –
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni
A képzésre jelentkező tanulóknak olyan – az orvos által meghatározott – egészségügyi feltételeknek kell megfelelni, amely a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést teszik lehetővé.
3. Szakmai alkalmassági követelmények
– Átlagos testi és szellemi fejlettség,
– végtagok épsége,
– ép mozgáskoordináció,
– allergiamentesség,
– ép érzékszervek,
– negatív tüdőszűrő, bőrgyógyászati lelet.
A pályaalkalmassági, illetve a szakmai alkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
4. Szakmai alapképzés időtartama: 0,5 év
5. Szintvizsga
A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet.
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
5123 Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó
(pl. pincér, bárpincér)
(pl. pincér, bárpincér)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A gyorsétkeztetési eladó legfontosabb feladatai a vendéglátó vállalkozásokban – a vendégek rendelései alapján – egyszerűbb ételek, italok elkészítése, illetve az elkészített és a beszállított termékek csomagolása, kiszolgálása, az alkalmazott gépek és berendezések szakszerű kezelése, tisztán tartása.
Munkája során részt vesz, illetve közreműködik a vendéglátó egység ügyviteli és pénzkezelési munkáiban is.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
33 7822 01 Pincér
51 7822 01 Mixer
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
1. Vállalkozás működtetése
A szakember legyen képes
– vállalkozást alapítani, hatékonyan működtetni,
– a bevételekről, a kiadásokról prognózist készíteni,
– marketing tevékenységeket (pl. hirdetés, reklám, új trendek stb.) végezni,
– kiválasztani és irányítani a munkatársait,
– szakmai továbbképzéseken részt venni,
– szervezni a vállalkozás munkafolyamatait,
– kalkulációt készíteni,
– áruleltározást végezni,
– érvényesíteni a vendéglátó szervezetre/vállalkozásra vonatkozó minőségbiztosítás előírásait és szabályait.
2. Ügyviteli és adminisztrációs tevékenységek végzése
A szakember legyen képes
– telefont, faxot, pénztárgépet kezelni,
– az üzemeltetéshez szükséges nyomtatványokat (pl. vendégszámla, szállítólevél, bizonylatok stb.) az aktuális jogszabályok alapján kezelni,
– a számítógépen a tevékenységhez kapcsolódó programokat (pl. szövegszerkesztés, készletnyilvántartás) kezelni,
– az alapvető pénzkezelési feladatokat (pl. készpénzfeladás, átutalás, bankkártya) elvégezni,
– üzleti levelezést folytatni.
3. Munka-, tűz-, vagyon- és környezetvédelmi előírások érvényesítése
A szakember legyen képes
– a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat alapján betartani az alapvető munka-, tűzvédelmi előírásokat,
– érvényesíteni a vállalkozás és vendég/vásárló vagyonának védelmével kapcsolatos előírásokat,
– betartani és betartatni az alapvető környezetvédelmi, higiéniai és élelmezés-egészségügyi előírásokat,
– a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeit ismerni,
– javaslatot tenni a baleseti kockázatok megszüntetésére, illetve csökkentésére.
4. Árukezelés
A szakember legyen képes
– étel-, italválasztékot összeállítani,
– árurendelést összeállítani,
– árubeszerzést elvégezni,
– szakosítottan elhelyezni, tárolni a beérkezett nyersanyagokat, félkésztermékeket, göngyölegeket.
5. Ételek, italok készítése
A szakember legyen képes
– biztosítani a napi működéshez szükséges árukészletet,
– megszervezni a napi munkát,
– a nyersanyagokat feldolgozásra alkalmassá tenni (pl. mosás, szeletelés, tisztítás stb.),
– a konyhatechnológiai alapműveletek segítségével hideg és meleg gyorsételeket elkészíteni,
– befejező műveleteket (pl. díszítés, szeletelés, fűszerezés stb.) elvégezni,
– kávét és kávékülönlegességeket, kevert italokat elkészíteni.
6. Értékesítési tevékenység végzése
A szakember legyen képes
– előkészíteni, ellenőrizni a működéshez szükséges helyiségeket, berendezéseket,
– biztosítani a nyitás előtti tárgyi (pl. asztalterítés, italfeltöltés, konyha előkészítése stb.) és személyi feltételeket,
– vendégeket fogadni és felvenni a rendelést,
– a leadott rendelés alapján a vendégeket szakszerűen kiszolgálni,
– ételeket, cukrászkészítményeket csomagolni, és a kiszállítást elvégezni,
– az asztalokat, a munkafelületeket folyamatosan rendben, tisztán tartani,
– az értékesítés befejező munkálatait elvégezni (pl. számla-összeállítás, fizettetés, elköszönés stb.),
– a vendégpanaszokat kezelni,
– a rendezvények lebonyolításában részt venni.
7. A zárás utáni feladatok elvégzése
A szakember legyen képes
– a vendéglátó egységet előkészíteni a takarításhoz,
– elszámolni a napi forgalommal,
– az előírásoknak megfelelően tárolni, feltölteni az élelmiszereket, ételeket,
– a szelektív hulladékgyűjtést elvégezni.
8. Vendéglátói üzemeltetési feladatok végzése
A szakember legyen képes
– a felhasznált vendéglátó berendezéseket, eszközöket szakszerűen használni,
– az egyszerűbb működési zavarokat elhárítani.
V. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek a teljesítése.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll.
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama (180 perc)
– gyorsételek készítése
– egyszerű étel- és italfelszolgálás
A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama (3 x 5 perc)
„A” tételsor:
– árukezelés.
„B” tételsor:
– vállalkozások működése,
– üzleti adminisztráció, ügyvitel,
– vendéglátó üzemeltetés,
– gyorsételek készítése,
– egyszerű étel- és italfelszolgálás.
„C” tételsor:
– szakmai idegen nyelv.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A gyakorlati vizsga tartalma
(A gyakorlati oktatást végző intézmény állítja össze a gyakorlati vizsgafeladatokat, melyet a vizsga elnöke hagy jóvá.)
– A korszerű konyhatechnológiai eljárások szerinti a gyorsétkeztetésben előforduló ételek (pl. meleg-, hideg szendvicsek, egytálételek, saláták) önálló elkészítése.
– A munkája során használatos gépek, berendezések (pl. főző-, sütő-, hűtőberendezés, italautomata, kávéfőzőgép, pénztárgép stb.) működtetése.
– A cukrász- és hidegkonyhai készítmények csomagolása.
– Italok (pl. kávék, egyszerűbb alkoholmentes, illetve alkoholos kevertitalok) elkészítése.
– Az elkészített készítményekhez kapcsolódó alapterítések elvégzése.
– Az elkészített készítmények kiszolgálása, a munkafolyamathoz szükséges eszközök előkészítése.
– A szakmában előforduló munka- és egészségvédelmi, balesetelhárítási, környezetvédelmi, higiéniai, tűzrendészeti és elsősegély-nyújtási előírások betartása.
A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsgán „A”, „B”, „C” központi tételsor alapján számolnak be tudásukról a hallgatók.
„A” tételsor témakörei:
– az árubeszerzéssel, a készletezéssel, az árukezeléssel, az elkészítéssel kapcsolatos ismeretek,
– a felhasznált alapvető élelmianyagok, termékcsoportok, italok összetétele, csoportosítása, érzékszervi tulajdonságai, felhasználási lehetőségei,
– a raktározás, a tárolás formái,
– az élelmiszerromlás okai, jelei,
– az étel-, italválaszték összeállításának, kialakításának szempontjai, lehetőségei,
– a korszerű táplálkozás alapjai.
„B” tételsor témakörei:
– az alapvető ételcsoportok fajtái, elkészítési módjai, kiszolgálása,
– a konyhatechnológiai alapműveletek csoportosítása, szerepe,
– a takarítás, a hulladékkezelés módjai,
– a gyorsétkeztetés értékesítés formái, a kiszolgálási módok,
– a gyorsétkeztetési tevékenység személyi és tárgyi feltételei,
– a reklamációk, a vendégpanaszok kezelése,
– a minőségmegőrzést biztosító előírások, a HACCP alapjai,
– a vendéglátói árképzés, a kalkulációkészítés menete,
– a kereslet-kínálat fogalma, összefüggései,
– a leltározás formái,
– a számla-összeállítás, a fizettetés,
– a pénzkezelés módjai, formái,
– a vállalkozás alapítása, működtetése,
– a gépek, eszközök, berendezések működése,
– a gyorsétkeztetésre vonatkozó főbb előírások.
„C” tételsor témakörei:
– idegen nyelven történő kommunikáció, szituációs feladatok megoldása,
– egyszerűbb szakmai szöveg megértése.
4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei
Felmentés adható abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező – azonos szakmai és vizsgakövetelmények alapján – már eredményesen vizsgázott.
5. A szakmai vizsga értékelése
Az értékelés során a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:
– szakmai elmélet,
– szakmai gyakorlat.
A szakmai elméleti vizsga eredményének értékelése: a szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarészen az „A”, „B”, „C” tételre kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani. A végső jegy a három osztályzat átlagolásával alakul ki a kerekítés szabályainak alkalmazásával.
A szakmai gyakorlati vizsga eredményeinek értékelése: a szakmai gyakorlati vizsga eredményét a vizsgabizottság állapítja meg a két vizsgarész alapján nyújtott teljesítmény szerint. Törtjegy esetén a Gyorsételek készítése tantárgy részosztályzata felé kell kerekíteni.
Eredménytelennek kell tekinteni a vizsgát, ha a vizsgázó a szóbeli és a gyakorlati vizsgarészek közül bármelyikre elégtelen osztályzatot kapott. Javítania csak az elégtelen minősítésű vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell a következő vizsgaidőszakban.
* * *
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet
1. számú melléklete 47. sorszáma alatt kiadott
kultúrcikk-kereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
1. számú melléklete 47. sorszáma alatt kiadott
kultúrcikk-kereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
KULTÚRCIKK-KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7862 02
2. A szakképesítés megnevezése: Kultúrcikk-kereskedő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5111
4. Képzés maximális időtartama
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Óraszám: –
5. Elméleti aránya: 40%
6. Gyakorlat aránya: 60%
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat
Iskolai előképzettség:
A kultúrcikk-kereskedő szakképesítés
– tizedik évfolyamra épülő, vagy
– a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható, vagy
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható.
Szakmai előképzettség: –
Előírt gyakorlat: –
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év
4. Szintvizsga: –
A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet.
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
5111 Kereskedő
5112 Eladó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kultúrcikk-kereskedő munkáját szaküzletekben/áruházak kultúrcikk (óra-ékszer, írószer, sportszer, ajándékáru, lakástextília) osztályán vagy szakáruházban végzi.
A kultúrcikk kereskedő szakképesítés feladatai:
– piaci ismereteinek (célcsoportjának, versenytársai kínálatának, termelői kínálatnak) birtokában meghatározza a beszerzendő áru mennyiségét, választékát, kiválasztja a legkedvezőbb beszerzési forrásokat, tárgyal, szerződést köt, átveszi az árut mennyiségileg és minőségileg, valamint kiegyenlíti az áruk ellenértékét,
– a beérkezett árukat készletre veszi, gondoskodik az áru jellegének megfelelő árutárolásról, fogyasztói árat kalkulál, gazdálkodik a készlettel, közreműködik a leltározás folyamatában,
– az értékesítési munka során feltölti az eladóteret, lefolytatja az akvizíciós beszélgetést magyar és idegen nyelven, elszámolja az áru ellenértékét, szükség szerint intézi a fogyasztói reklamációkat,
– használja üzletpolitikájának megfelelő marketing-kommunikációs eszközöket: bolti reklámtevékenységet folytat, megszervezi/közreműködik a bolti akciókban, ápolja a külső és belső PR kapcsolatokat, kialakítja/kialakíttatja a célcsoportjának és a profilnak megfelelő arculatot,
– biztosítja/közreműködik a bolt működésében, melynek során szervezési, irányítási, ellenőrzési feladatokat lát el, betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi- és környezetvédelmi szabályokat, higiéniai előírásokat, betartja/betartatja a pénzkezelési szabályokat, érvényesíti a fogyasztói érdekvédelmet,
– a munkájával kapcsolatban ügyviteli feladatokat lát el, áruforgalmi és pénzforgalmi bizonylatokat vezet, üzleti leveleket ír, eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének, miközben alkalmazza a kereskedelmi számítástechnikai programokat,
– vállalkozóként megalapítja és működteti vállalkozását, szükség szerint megszűnteti azt; a piaci viszonyokat figyelembe véve választja meg vállalkozási formáját, választ telephelyet, beszerzi a szükséges engedélyeket, meghatározza a legoptimálisabb értékesítési formát, biztosítja vállalkozásához a pénzügyi forrásokat, valamint a személyi és tárgyi feltételeket,
– megtervezi üzletpolitikáját, és folyamatosan elemzi gazdálkodásának eredményességét, közreműködik üzleti tervének elkészítésében.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A munkakörök, foglalkozások
OKJ azonosítószáma megnevezése
-----------------------
51 7862 02 Drogériai kereskedő
33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő
33 7862 02 Vas- és műszaki kereskedő
52 5286 01 Látszerész és fotocikk-kereskedő
33 7862 03 Ruházati kereskedő
52 7862 04 Tüzelő- és építőanyag-kereskedő I.
31 7862 01 ABC-eladó
52 7882 01 Antikváriumi szakeladó
52 7882 03 Könyvesbolti eladó
31 7862 07 Töltőállomás-kezelő, eladó
31 7862 03 Hús- és hentesáru-eladó
31 7862 05 Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó
51 3435 02 Logisztikai ügyintéző
32 7862 01 Kereskedő-vállalkozó
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. A szakember az áruforgalom területén képes legyen:
A beszerzés során:
– a meglévő készlet felmérésére a célcsoport igényeinek függvényében,
– rendszerezni az árufőcsoportokat különböző szempontok alapján,
– dönteni a beszerzendő termékek köréről (alapanyag, kiviteli eljárások, formatervezés, méretezés, szolgáltatási funkciók és egyéb minőségjellemzők, szabványok alapján) a piaci viszonyokat, az áru fizikai és erkölcsi kopását, raktározási lehetőségeket, pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve,
– feltérképezni a potenciális beszállítókat,
– ajánlatot kérni,
– értelmezni az árubeszerzéssel kapcsolatos rövid idegen nyelvű szöveget,
– a vállalkozás üzletpolitikájának megfelelően értékelni a beérkezett ajánlatokat,
– szükségszerűen tárgyalni (a szállítási kondíciókról) az üzleti etikai szabályok betartásával és dönteni a legkedvezőbb beszerzési forrásról,
– a beszerzéséhez kapcsolódó szerződés megtervezésére számítógépes szövegszerkesztő program, CD jogtár iratminta-tárának segítségével,
– dönteni az érvényben lévő szerződések alapján a megrendelés módjáról, ütemezéséről,
– átvenni az árut a szállítási bizonylat alapján/anélkül mennyiségileg és minőségileg az érvényben lévő jogszabályokat figyelembe véve,
– az áruátvételhez szükséges mérőeszközök, mérőműszerek használatára,
– a beszállítóval/szállítóval szemben jogos reklamációkat intézni,
– az áru ellenértéket a szerződésben foglaltak szerint kiegyenlíteni.
Készletezés, raktározás során
– megállapítani az átvett áruk fogyasztói árát a vállalkozás üzletpolitikájának és a keresleti-kínálati viszonyoknak megfelelően, és beárazni a terméket,
– az árut nyilvántartásba venni számítógépes program segítségével,
– kiválasztani az áru jellegének megfelelően a raktározás módját, betartva és betartatva a raktározási munkához kapcsolódó aktuális jogszabályokat és környezetvédelmi előírásokat,
– az adott árucsoport árumozgatásához szükséges, szakképesítéshez nem kötött anyagmozgató gépek, berendezések kezelésére,
– értelmezni a csomagolások, használati-, kezelési útmutatók magyar és idegen nyelvű feliratait, illetve a csomagolásokon lévő jelöléseket,
– gazdálkodni a készlettel a készletek alakulásának elemzése után; dönteni visszáruzásról, selejtezésről, leárazásról,
– lebonyolítani a leltározást, és kiszámítani a leltáreredményt.
Értékesítés során
– feltölteni az eladóteret az áru jellegének, a vállalkozás arculatának megfelelően, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével,
– a vevő szükségleteinek feltérképezése után a kultúrcikk árucsoportokban (óra, ékszerek, sporteszközök, sportruházat, írószerek, ajándéktárgyak, fazekasáruk, porcelánok, üvegáruk, játékáruk, lakás és kültéri bútorok, lakástextíliák), árut ajánlani és annak használatát, kezelését bemutatni, fontosabb paramétereit ismertetni, a termék szükségletkielégítő hasznát hangsúlyozni,
– árat helyesen közölni,
– érvelni a vásárló ellenvetéseivel szemben,
– tájékoztatni a vevőt az áruhoz kapcsolódó, egyéb szolgáltatásokról, illetve fogyasztóvédelmi érdekérvényesítésről (pl. jótállás),
– az áru és szolgáltatás ellenértékét leszámlázni számítógép alapú pénztárgépen vagy számla/nyugta tömb segítségével, pénzt, pénzhelyettesítőt átvenni; vagy kártyaleolvasó gép segítségével kártyával fizettetni, valamint a pénzkezelés szabályait betartani,
– az érvényben lévő jogszabályoknak és a fogyasztó igényeinek/arculatnak megfelelően az árut becsomagolni és a hozzátartozó kísérő okmányokat szabályszerű kiállítás után átadni,
– fogyasztói reklamációkat intézni, a szükséges dokumentációkat kiállítani és megtenni a hatályos jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket,
– vevőszolgálati tevékenységet ellátni eladás előtt, közben és után,
– értelmezni a csomagolásokon lévő jelöléseket,
– kommunikálni az üzleti etikett szabályait betartva az értékesítés munkafolyamatában magyar és legalább egy idegen nyelven.
2. A szakember a vállalkozás marketing tevékenysége területén legyen képes:
– körülhatárolni a vállalkozás célcsoportját,
– a vállalkozás érdekében folyamatosan piackutatást végezni,
– meghatározni a fogyasztói magatartást meghatározó alapvető tényezőket (szükséglet, jövedelmi viszonyok),
– kialakítani a vállalkozásához kapcsolódó arculatot, sales promotion eszközöket (reklámeszközöket, akciókat), PR tevékenységeket,
– a bolthoz kapcsolódó alapvető dekorációs anyagok elkészítésére (árcédulák, figyelemfelkeltő feliratok elkészítése),
– a csomagoláshoz kapcsolódó dekorációs anyagok, a termékek jellegéhez és az alkalomhoz kapcsolódó díszcsomagolás elkészítésére.
3. A szakember a bolt működésének biztosítása során képes legyen:
– munkaszervezési, irányítási, ellenőrzési feladatokat ellátni, munkafolyamatokat megszervezni, felelősöket megnevezni,
– a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat előírásait megismerni,
– megismerni, betartatni és betartani a munka-, tűzvédelmi- és környezetvédelmi szabályokat, illetve higiéniai előírásokat, szükség esetén intézkedéseket megtenni,
– a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeit ismerni,
– javaslatot tenni a baleseti kockázatok megszüntetésére, illetve csökkentésére,
– betartani és betartatni a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat (árupénztár és házipénztár kezelésére vonatkozó szabályokat),
– megismerni és érvényesíteni a bolt működési rendjéhez kapcsolódó szabályokat, beszerezni és a boltban megfelelő helyre elhelyezni az ezekhez szükséges dokumentációkat, nyomtatványokat.
4. A szakember az ügyviteli feladatok ellátása során képes legyen:
– vezetni a bolt működéséhez szorosan kapcsolódó (áruforgalmi, pénzforgalmi, munkaügyi) nyilvántartásokat/nyomtatványokat számítógépes programok segítségével/manuálisan,
– eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségének,
– üzleti levelet, a levél fajtának megfelelően megszerkeszteni és a megfelelő módon továbbküldeni.
5. A szakember a vállalkozás alapítása/működtetése/megszüntetése során képes legyen:
– a vállalkozás környezetének, a kereskedelem helyének és szerepének megítélésére,
– vállalkozói ötleteket gyűjteni, szelektálni,
– a vállalkozási formák megítélésére és a vállalkozási formák közül választani,
– dönteni a vállalkozás megszüntetéséről,
– felmérni a saját forrásait, tájékozódni az idegen források bevonásának lehetőségéről,
– kiválasztani a lehetőségeit és a piaci viszonyokat figyelembe véve a telephelyet, beszerezni a működéshez szükséges engedélyeket,
– kiválasztani a legmegfelelőbb értékesítési módot,
– biztosítani a személyi feltételeket, megállapítani a szükséges munkaköröket, kiválasztani az alkalmazottakat, béralkut folytatni és munkaszerződést kötni,
– eligazodni a munka törvénykönyve, a munkáltatót és munkavállalót érintő alapvető szabályaiban, társadalombiztosítási szabályokban és egyéb, a munkavédelemmel és munkavégzéssel kapcsolatos jogszabályokban,
– tájékozódni a képzési és továbbképzési lehetőségek között, szükség szerint önmagát, illetve munkatársait beiskolázni,
– biztosítani a profilnak és az értékesítési formának megfelelő berendezési és felszerelési tárgyakat,
– figyelemmel kísérni és biztosítani a berendezési tárgyak, eszközök működőképességét, és szükség szerinti fejlesztését,
– kiválasztani a profil és a lehetőségek függvényében az áru és vagyonvédelmi berendezéseket.
6. A szakember a gazdálkodás területén képes legyen:
– folyamatosan figyelemmel kísérni a vállalkozás árbevételének, költségeinek, jövedelmezőségének alakulását, valamint a társasági adó alapjának ismeretében az adó összegét kiszámítani,
– figyelni és elemezni a készletgazdálkodáshoz alapvetően kapcsolódó mutatókat,
– leltáreredményt számítani,
– a mutatók alakulásának időbeli vizsgálatára, tervszámok kialakítására, a tervteljesítés elemzésére,
– a vállalkozás árpolitikájának megfelelően árat képezni, az áfakulcsoknak megfelelő adókat kiszámítani,
– pénztárost elszámoltatni,
– élőmunka hatékonyságot vizsgálni alapvető mutatók segítségével,
– bruttó munkabért számolni,
– a kiszámított adatokból egyszerűbb következtéseket levonni.
V. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.
Az írásbeli vizsga:
Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek tantárgy:
– Áruforgalomhoz, marketinghez, vállalkozások alapításához, működtetéséhez, megszüntetéséhez, alapvető jogszabályokhoz/fogyasztóvédelemhez kapcsolódó kompetenciára épülő elméleti kérdések.
– A bolti gazdálkodásra vonatkozó számítási feladatok, egyszerű elemzések.
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
Kereskedelmi gyakorlat tantárgy:
Áruforgalmi, marketing, árukezelési, árurendszerezési feladatokra, valamint munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokra, bolti adminisztrációs feladatokra és pénztárgépkezelésre vonatkozó kompetenciákra épül.
A gyakorlati vizsga időtartama átlagosan 30 perc
A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
„A” tételsor – kereskedelmi és vállalkozási ismeretek tantárgy Áruforgalommal,
– A szakképesítéshez szorosan kapcsolódó alapvető jogi és marketing alkalmazásokkal,
– Vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével, a vállalkozások tárgyi és személyi feltételeivel kapcsolatos kompetencia alapú tételek.
„B” tételsor – kultúrcikk áruismeret tantárgy
– A kultúrcikkek árucsoportjainak jellemzőivel,
– ajánlásával,
– az árukezeléssel,
– áruvédelemmel,
– fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kompetencia alapú tételek.
„C” tételsor – szakmai idegen nyelv
– Idegen nyelven, elsősorban az értékesítéshez kapcsolódó szituáción alapuló üzleti kommunikáció valamint,
– Idegen nyelvű rövid szövegek (pl.: szórólapokon, katalógusokban, prospektusokban megjelenő szövegek, használati-kezelési útmutatókban, csomagolásokon), fordítása, értelmezése.
A szóbeli vizsga időtartama 10-10-10 perc
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Az írásbeli vizsga tartalma
Az írásbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények alapján összeállított feladatlapot kell megoldani. A vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszközként számológép használható. A feladatsor 40%-a kompetencia alapú elméletet, 60%-a pedig a munkakörhöz szorosan kapcsolódó és a IV.6. pontban megjelölt alapvető számításokat, elemzéseket tartalmaz.
A gyakorlati vizsga tartalma
A gyakorlati vizsgán a IV. fejezetben a IV.1–IV.5. pontokban szereplő szakképesítés szakmai követelményei figyelembevételével összeállított feladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki, és a vizsgaszervező intézmény vezetőjének javaslatára a vizsgabizottság elnöke, a területi Gazdasági Kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.
A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsgán a IV. fejezetben a IV.1., IV.2., IV.3., és IV.5. pontokban megfogalmazott, a szakképesítés szakmai követelmények figyelembevételével összeállított A, B és „C” központi tételsor alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.
Az „A” tételsor a IV.1., IV.2., IV.3., és IV.5. pontokban megfogalmazott, áruforgalommal, vállalkozással, marketing tevékenységgel, alapvető jogszabályokkal kapcsolatos, a szakképesítés szakmai követelményeihez igazodó kompetenciaalapú, elméleti jellegű kérdéseket tartalmaz.
A „B” tételsor a IV.1., IV.2., és IV.3. pontokban megfogalmazott, árurendszerezéséhez, csomagolásához, raktározásához, szállításához és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó kompetenciaalapú, elméleti jellegű kérdéseket tartalmaz.
A „C” feladatsor a IV.1., IV.2., és IV.3. pontokban megfogalmazott, idegen nyelvre épülő szituációra, a rövid, elsősorban szórólapokon, katalógusokban, prospektusokban megjelenő rövid szövegek, valamint a használathoz, kezeléshez, illetve csomagoláson levő információkhoz kapcsolódó szövegek fordításából, értelmezéséből áll.
4. A szakmai vizsga egyes részei, tantárgyai alóli felmentés feltételei
Az írásbeli vizsgarész alól felmentés adható, ha a vizsgázó a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épülő egyéb kereskedő szakképesítéssel rendelkezik, és hitelt érdemlően bizonyítja a IV. fejezetben feltüntetett szakképesítés szakmai követelményei alapján letett vizsgája eredményességét.
A szóbeli vizsgarészen felmentés adható az „A” tételsor vizsgája alól, amennyiben a vizsgázó a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épülő kereskedő szakképesítéssel rendelkezik és hitelt érdemlően bizonyítja a IV. fejezetben feltüntetett, a tételsorhoz kapcsolódó szakképesítés szakmai követelményei alapján letett vizsgája eredményességét.
Nem kell idegen nyelvből vizsgáznia annak, aki alapfokú szakmai nyelvvizsgával vagy egyéb államilag elismert legalább „A” típusú (szóbeli) szakirányú nyelvvizsgával rendelkezik.
A „B” tételsor és a gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai:
A vonatkozó rendelet szerint kell eljárni.
3. számú melléklet a 18/2005. (VII. 1.) OM rendelethez7
1
A rendeletet a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 3. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2013. szeptember 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 3. § (4) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor hatályos szakmai és vizsgakövetelményeket megállapító rendelet alapján kell befejezni.
2
Az 1. számú melléklet a 15/2004. (V. 14.) OM rendelet 1. §-ának a) pontja, a 7/2005. (III. 22.) OM rendelet 1. §-a, a 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 1. §-ának a) pontja, a 23/2005. (VII. 26.) OM rendelet 1. §-a, a 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet 2. § (4) bekezdése, a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (10) bekezdése, a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése d) pontjának da) alpontja szerint módosított szöveg. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd ez utóbbi módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.
3
A 2. számú melléklet a 15/2004. (V. 14.) OM rendelet 1. §-ának b) pontja, a 7/2005. (III. 22.) OM rendelet 1–4. §-a, a 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 1. §-ának b) pontja, a 23/2005. (VII. 26.) OM rendelet 1. §-a, a 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet 2. § (4) bekezdése, a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. Lásd ez utóbbi módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.
4
A 2. számú melléklet kishajó- és csónaképítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése d) pontjának db) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.
5
A 2. számú melléklet telekommunikációs asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése d) pontjának db) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.
6
A 2. számú melléklet motorkerékpár-szerelő és javító szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése d) pontjának db) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.
7
A 3. számú mellékletet a 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 1. §-ának c) pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (10) bekezdése. Lásd ez utóbbi módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás