PK BH 2003/284
PK BH 2003/284
2003.07.01.
A hasonló cselekmények miatt – korábban történt – elítélés alapot teremt arra, hogy a bűncselekmény gyanúja – a kísérlettől történő önkéntes elállás ellenére – felmerüljön [Be. 383. § (3) bek.].
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a felperesi keresetet elutasító ítéletét. A jogerős ítélet szerint a felperes felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődjék, ezért kártalanításra nem tarthat igényt. Az irányadó tényállás szerint a felperes 1979-ben Ózdon megismerkedett Sztanyiszlavszkij rendező munkásságával, színházelméletével, és színjátszócsoportot szervezett. Az elmélet továbbfejlesztésére hivatkozással azt állította, hogy a halálközeli élmények a színészi beleélő képességet fokozzák. Ezért a színjátszócsoport tagjait fojtogatta. A fojtogatás következtében a színjátszócsoport egy tagja életét vesztette, amiért a felperest a büntetőbíróság tíz évi börtönbüntetésre ítélte. Ugyancsak hasonló elkövetés miatt egy másik büntetőbíróság súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt a felperest további börtönbüntetésre ítélte. Szabadulását követően a felperes Sz.-en volt egy színtársulat vezetője. Szülei látogatása végett 1998-ban Ó.-ra ment, ahol két lánnyal megismerkedett, és magát a színházi élettel kapcsolatban álló tehetségkutatónak beállítva őket egy temető mögötti dombra vitte, ahol a lányok feladata egy kitalált történet kapcsán egymás fojtogatása volt. A felperes ezután az egyik lánnyal egy távoli sírhoz ment, ahol hanyatt fektetve a nyakát szorította. Előtte szólt arról, hogy kézfelemeléssel jelezzen, ha a fojtogatás kapcsán fájdalmat érez. A másik lány, amikor társát kereste, és nem találta – miután megtudta, hogy a felperes a közismert ózdi fojtogató – értesítette a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrök a felperest elfogták. A büntetőbíróság a felperest bűncselekmény elkövetésének hiányában felmentette, arra hivatkozva, hogy nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése; márpedig a temető alsó bejáratához akkor érkeztek a rendőrök, amikor a felperes a sértettel – egymás mögött haladva – elindult a temető kijárata felé.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben jogszabálysértésként a Be. 383. §-a (3) bekezdésének b) pontját megjelölve arra hivatkozott: nem szolgáltatott okot arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődjék, ezért őt a kártalanítás megilleti.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok helytállóan hivatkoztak arra, hogy a felperes által úgynevezett tehetségkutatásként alkalmazott módszer 1985-ben már halálos áldozatot követelt, majd a felperest ugyanilyen magatartás miatt súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt is elítélték. Jelen ügy alapját képező eljárásban a felperes alakilag a korábban büntetéssel sújtott cselekményt elkövette, ezért neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődött. Megalapozott, okszerű mérlegelésen nyugszik a felülvizsgálattal támadott ítéletnek az a következése is, hogy a felperes nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható lett volna, és így kétséget kizáróan megállapítható felróható magatartása miatt kártalanítás őt nem illeti meg.
A kifejtettekre figyelemmel – jogszabálysértés hiányában – a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.V.22.578/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás