GK BH 2003/296
GK BH 2003/296
2003.07.01.
A felülvizsgálati kérelem – előzetes vizsgálat után történő – elutasítása, mert a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn [Pp. 273. § (1) és (5) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélettel az alperest az I., a II., a VII., a VIII., a IX., a X. és a XI. rendű felperesek részére különböző mennyiségű bemutatóra szóló M. törzsrészvény kiadására, ugyanezeket a felpereseket pedig a részvények ellenértékének megfizetésére kötelezte.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a felülvizsgálni kért határozatot azért tartja az ügy érdemi elbírálására kihatóan törvénysértőnek, mert álláspontja szerint közte és a felperesek között nem jött létre szerződés.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek az előterjeszthetőség egyéb feltételei fennállása szempontjából történt előzetes vizsgálata során a következő megállapításokra jutott.
1. Az alperes szerint a 1/2000. PJE számú jogegységi határozat V. fejezetének utolsó mondatába (helyesen: utolsó bekezdés első mondatába) ütközik a jogerős ítéletnek az a rendelkezése, amellyel az alperest bemutatóra szóló részvények kiadására kötelezte. A jogegységi határozat felhívott mondata így szól: ,,Természetesen nincs helye a részvények kiadására kötelezésnek akkor, ha a per során nyilvánvalóvá válik, hogy az alperes már nincs a szerződés teljesítésére alkalmas részvények birtokában, pl. azért, mert a felperessel kötött részvény-átruházási szerződés ellenére azokat másra forgatta.''
A jogegységi eljárás, illetőleg az ennek alapján hozott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 25. §-ának c) pontja szerint a bíróságokra kötelező határozat rendeltetése a helyes és egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása. A Pp. 270. §-a (2) bekezdésének a) pontjára akkor lehet felülvizsgálati kérelmet alapítani, ha a felülvizsgálni kért határozat a felhívott jogegységi határozattól a bíróság eltérő jogi álláspontja miatt tér el.
A jelen esetben a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgált eljárásban fel sem merült az a kérdés, hogy az alperes rendelkezik-e, s ha igen, milyen típusú részvényekkel. A Legfelsőbb Bíróság ezzel összefüggésben nem fejtett ki jogi álláspontot. Az a tény, hogy a határozat az alperest olyan részvények kiadására kötelezi, amelyekkel – állítása szerint – nem rendelkezik, egymagában nem tekinthető a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségét megalapozó ténynek. [Az MRP-szervezet nyilvántartásba bejegyzett képviselője 2000. július 11-én megtett tanúvallomásában egyébként kijelentette, hogy a (tartalékolt) ,,részvénymennyiség még változatlanul az MRP birtokában van''.]
2. Az alperes azt is állítja, hogy a felülvizsgálni kért határozatban elfoglalt, a szolgáltatás oszthatóságával kapcsolatban kifejtett jogi álláspont ellentétes a Legfelsőbb Bíróság által korábban, a GK 65. számú állásfoglalásban adott jogértelmezéssel.
A felülvizsgálni kért határozat és a felhívott GK állásfoglalás között nincs ellentét. Semmilyen peradat nem mutat ugyanis arra, hogy a felek (az alperes szerint létre sem jött!) szerződésükben az egyébként osztható szolgáltatást oszthatatlanná nyilvánították (jogi oszthatatlanság).
3. A felülvizsgálati kérelem szerint a felperesek a másodfokú eljárásban keresetüket a Pp. 247. §-ában meg nem engedett módon megváltoztatták, s a másodfokú bíróság ezért törvénysértéssel alapította döntését a megváltoztatott keresetre. Az alperes szerint a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében abban a jogkérdésben indokolt felülvizsgálati határozat meghozatala, hogy ,,a kereset ténybeli és jogi alapjainak fellebbezésben való megváltoztatásának tilalmába ütközik-e a kereset jogcímének a megváltoztatása, illetve a tényállás olyan mértékű módosítása, amely más kereseti jogcímet eredményez''.
A per adataiból megállapítható, hogy a felülvizsgálni kért határozat nem dönt el olyan jogkérdést, amely miatt annak felülvizsgálata a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése érdekében szükséges lenne. A másodfokú eljárásban történő keresetváltozatás tilalma a polgári eljárásjog régóta ismert, a bíróságok gyakorlatában elvi nehézségeket fel nem vető, terjedelmes joggyakorlattal rendelkező szabálya. A támadott határozat ebben a körben elvi jelentőségű jogkérdést nem vet fel, az alperes által kért ,,jogtétel'' kimondására ezért nincs szükség.
4. Az alperes a joggyakorlat egysége és a jogbiztonság szempontjából fontosnak tartja meghatározni, hogy melyik az az időpont, amikor az MRP-szervezet jogképessé válik, és érvényes jognyilatkozatot tehet.
Ez a kérdés a joggyakorlatban nem vet fel elvi határozattal megoldandó nehézséget, és ilyen a jelen per folyamán sem merült fel. A Legfelsőbb Bíróság korábban már kimondta: ,,...helyes az elsőfokú bíróság álláspontja, miszerint az MRP-szervezet (csak) utóbb történt nyilvántartásba vételének nem tulajdonított jogi relevanciát...'' (Gf.I.31.595/1997/7.).
Mivel a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek – a fentebb kifejtett indokok alapján – nem állnak fenn, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet – előzetes vizsgálat után – a Pp. 273. §-ának (1) és (5) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Gfv.X.31.872/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás