32/2003. (V. 20.) GKM rendelet
32/2003. (V. 20.) GKM rendelet
a vasúti járművezetők képzéséről, hatósági vizsgáztatásáról és szakképesítéséről1
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 17. §-a (4) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényre és a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 171/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltakra is – a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya
a) a közforgalmú és a saját használatú vasúti járművek vezetőinek,
b) a bányavasúti járművek vezetőinek (a továbbiakban együtt: járművezetők)
képzésében résztvevő jelöltekre, az oktatókra, a vizsgáztatókra, valamint a tanfolyamot és vizsgát szervezőkre terjed ki.
(2) Ahol a rendelet vasúti járművet említ, azon – a vontatott járművek kivételével – a külön jogszabályban2 meghatározott járművet kell érteni.
A vasúti járművezetők képzése
2. § (1) A járművezetők képzése tanfolyamokon történik. A tanfolyamok megnevezését és témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2)3 Tanfolyamot szervezhet az a külön jogszabályok4 alapján nyilvántartásba vett természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: tanfolyamszervező), aki vagy amely a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához benyújtott kérelem alapján engedélyt kapott. Az engedély visszavonásig érvényes.
(3) Az engedély nem tagadható meg attól a tanfolyamszervezőtől, aki vagy amely hitelt érdemlően igazolja, hogy
a) az általa szervezett tanfolyam oktatói a 11. §-ban előírt személyi feltételeknek megfelelnek, és
b) a 2. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket biztosítani tudja.
(4) Az engedélyt vissza kell vonni attól a tanfolyamszervezőtől,
a)5 aki vagy amely a tanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezt az NKH Központi Hivatala jogerős határozatával megállapította,
b) aki vagy amely a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, vagy
c) akit vagy amelyet külön jogszabály6 alapján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásából felfüggesztett vagy törölt.
(5)7 A tanfolyamok tantárgyait – a villamos meghajtású közúti vasúti járművezető képzés vonatkozásában a Belügyminisztériummal, a bányavasúti dízel- és villamos mozdonyvezető képzés vonatkozásában a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal egyetértésben – az NKH Központi Hivatala a vasúti járművezetők képzésére, hatósági vizsgáztatására és szakképesítésére vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzé kell tenni.
(6)8 A tanfolyamok tananyagát, tantervét, a tantárgyak óraszámát, valamint a tanfolyamon felhasználható tankönyveket az NKH Központi Hivatala hagyja jóvá.
(7) A tanfolyam költsége a tanfolyamszervezőt vagy megbízóját terheli.
3. § (1) A tanfolyamra az a személy vehető fel, aki
a) megfelel a külön jogszabályokban9 meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek;
b) a tanfolyamot követő vizsga időpontjáig betölti a 20. életévét, saját használatú és bányavasúti jármű vezetője esetén – ha közforgalmú vasúti tevékenységet nem végez – a 18. életévét;
c) legalább általános iskolai végzettséggel (alapfokú iskolai végzettség), továbbá
ca)10 az országos közforgalmú vasúti dízel és villamos járművezetői képzés esetén legalább középiskolai végzettséggel,
cb) az országos közforgalmú gőzmozdonyvezetői, teher-vágánygépkocsi vezetői és saját géperejű vasúti munkagép-vezetői képzés esetén szakirányú szakmai képesítéssel,
cc) a földalatti (metró) vasúti járművezetői képzés esetén legalább középiskolai végzettséggel vagy szakirányú szakmai képesítéssel
rendelkezik.
(2) Nem magyar állampolgár a tanfolyamra – egyéb feltételek fennállása esetén is – csak abban az esetben vehető fel, ha beszél, ír és olvas magyarul.
(3)11 Érvényes, korlátozást nem tartalmazó dízelmozdony vezetésére jogosító országos közforgalmú vasúti járművezetői igazolvánnyal rendelkező járművezető villamos mozdony vezetésére jogosító országos közforgalmú vasúti járművezetői tanfolyamra történő felvételének vagy villamos mozdony vezetésére jogosító országos közforgalmú vasúti járművezetői igazolvánnyal rendelkező járművezető dízelmozdony vezetésére jogosító országos közforgalmú vasúti járművezetői tanfolyamra történő felvételének az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában előírt középiskolai végzettség nem feltétele akkor, ha a tanfolyamra jelentkezésre 2016. január 1-jéig kerül sor.
4. § (1) A tanfolyam elméleti és gyakorlati részből áll.
(2)12 A járművezető-jelöltet (a továbbiakban: jelölt) – kérelmére – az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága egyedi elbírálás alapján mentesítheti egyes elméleti tantárgyak hallgatása alól. A felmentés alapjául szolgáló elméleti tantárgyak és szakképesítések körét a Szabályzat határozza meg.
(3) Mentesül a tanfolyam valamennyi elméleti tantárgyának hallgatása alól a szakirányú képesítéssel rendelkező, a vasútüzemnél felügyeleti munkakörben foglalkoztatott felső- vagy középfokú műszaki végzettségű, valamint vezető beosztású dolgozó.
Vasúti járművezetők hatósági vizsgáztatása
5. § (1) A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.
(2)13 A hatósági vizsgáztatás rendjét az NKH Központi Hivatala a Szabályzatban határozza meg. A vasúti járművezetői hatósági vizsga (a továbbiakban: vizsga) tárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3)14 A jelöltek vizsgáztatását az NKH elnöke által kijelölt, legalább két vizsgabiztosból álló vizsgáztató bizottság végzi. A vizsgabiztosokat az NKH elnöke nevezi ki.
(4)15 A bányavasúti dízel- és villamos mozdonyvezetői vizsga esetén az egyik vizsgabiztost – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal javaslata alapján – az NKH elnöke jelöli ki.
6. § (1) Vizsgát a jelölt abban az esetben tehet, ha
a) a tanfolyam szervezője a tanfolyam sikeres elvégzését igazolja,
b) a jelölt a vizsga időpontjában is megfelel a 3. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek a jelölt abban az esetben is megfelel, ha a 4. § (2) bekezdése alapján mentesül a tanfolyam valamely elméleti tárgyának hallgatása alól.
7. § (1) A vizsgáztató bizottság a jelölt vizsgáztatását felfüggeszti, és a jelöltet a vizsgától legalább egyévi, legfeljebb kétévi időtartamra eltiltja, ha a jelölt
a) a személyi adatait illetően a vizsgáztató bizottságot megtévesztette, vagy azt megkísérelte,
b) a vizsgáztató bizottság döntését előny adásával vagy ígéretével befolyásolni törekedett.
(2) A vizsgáztató bizottság a jelölt vizsgáztatását felfüggeszti, és a jelöltet a vizsgától legalább három, legfeljebb hat hónapi időtartamra eltiltja, ha a jelölt
a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, kábító hatású anyagtól (szertől) befolyásolt állapotban jelent meg,
b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte,
c) a vizsga rendjét súlyosan megzavarta.
(3) Sikertelen vizsga esetén a következők szerint kell eljárni:
a) aki az elméleti vizsgán egy tárgyból nem felelt meg, javítóvizsgát tehet; kettő vagy több tárgyból tett sikertelen vizsga esetén az egész elméleti vizsgát meg kell ismételni,
b) vezetési gyakorlat tárgyból tett sikertelen vizsga esetén az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni,
c) amennyiben a jelölt a javító- vagy a megismételt vizsgán nem felelt meg, vagy e vizsgákról távolmaradt, további vizsgára ismételt tanfolyam sikeres elvégzése után bocsátható,
d) a jelölt javítóvizsgát vagy megismételt vizsgát a sikertelen vizsga napjától számított tizenöt nap elteltével, de legfeljebb hat hónapon belül tehet.
(4) Sikertelen vizsgának kell tekinteni azt is, ha a jelölt az elméleti vagy gyakorlati vizsgáról távol marad.
8. § (1)16 Az NKH Központi Hivatala a sikeres vizsgát tett személyek részére – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – vasúti járművezetői igazolványt ad ki.
(2)17 A villamos meghajtású közúti vasúti járművezetői vizsgát tett személyek részére – az NKH Központi Hivatala által kiadott vizsgaigazolás alapján – a külön jogszabályban18 meghatározott közlekedési igazgatási hatóság (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság) vezetői engedélyt ad ki.
(3)19 A külföldön szerzett országos közforgalmú és saját használatú vasúti járművezetői képesítés honosításáról – az érdekelt kérelmére – az NKH Központi Hivatala dönt. A honosítást az kérheti, aki beszél, ír és olvas magyarul.
(4) A honosítás iránti kérelem elbírálásához csatolni kell a magyar nyelvre lefordított, hitelesített járművezetői vizsgabizonyítványt, állami iskolai bizonyítványt, ha van, a szakképzettséget igazoló bizonyítványt és a gyakorlati időt igazoló okmányt.
8/A. §20 A 8. § (1) bekezdése szerinti vasúti járművezetői igazolványt a sikeres vizsgát tett személy kérelmére az NKH Központi Hivatala a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról szóló, 2009. december 3-i 2010/36/EU bizottsági rendelet szerinti formában állítja ki.
9. § (1)21 Az érdekelt kérelmére az NKH Központi Hivatala
a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált vasúti járművezetői igazolvány helyett új igazolványt állít ki,
b) közúti vasúti járművezetői okmány pótlása esetén vizsgaigazolást ad, amelynek alapján a közlekedési igazgatási hatóság vezetői engedélyt ad ki.
(2) Az e rendeletben meghatározott vizsgák és egyéb eljárások díját, továbbá a befizetés rendjét külön jogszabály22 állapítja meg.
10. § (1)23 Az NKH Központi Hivatala a vasúti járművezetői igazolványt hatósági megkeresésre – az eljárás jogerős befejezéséig – bevonja.
(2)24 A bevont vasúti járművezetői igazolványt az NKH Központi Hivatala a jogerős hatósági vagy bírósági határozat alapján visszavonja, vagy visszaadja a járművezetőnek.
(3) Ha a vasúti járművezetői igazolvány visszavonása egy évnél hosszabb időre történt, új vasúti járművezetői igazolvány csak sikeres vizsga letétele után állítható ki.
Az oktatóra és a vizsgabiztosra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) A tanfolyamokon az elméleti és gyakorlati tantárgyakat az a képző szervnél névjegyzékbe felvett személy oktathatja, aki az alábbi képesítések valamelyikével rendelkezik:
a) vasúti szakoktatói képesítés,
b) szakirányú mérnök-tanári, műszaki-tanári, oktatói képesítés,
c) felsőfokú szakirányú iskolai végzettség,
d) a tantárgynak megfelelő felsőfokú szakirányú szaktanfolyami végzettség és legalább három év szakmai gyakorlat,
e) középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakképesítés, valamint legalább öt év szakmai gyakorlat.
(2) A járművezetés-gyakorlat oktatója az a személy lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy szakirányú szakmunkás képesítése van és az adott jármű vezetésére jogosító érvényes vasúti járművezetői igazolvánnyal vagy vezetői engedéllyel rendelkezik, valamint legalább három év járművezetői gyakorlata van.
12. § (1) A járművezetői tanfolyamokon szakoktatóként az alkalmazható, aki vasúti szakoktatói vizsgát tett.
(2) A szakoktatók képzése szakoktatói tanfolyamon történik.
(3)25 Szakoktatói tanfolyamot szervezhet az a külön jogszabályok26 alapján nyilvántartásba vett tanfolyamszervező, aki vagy amely az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához benyújtott kérelem alapján engedélyt kapott. Az engedély visszavonásig érvényes.
(4) Az engedély nem tagadható meg attól a tanfolyamszervezőtől, aki vagy amely hitelt érdemlően igazolja, hogy
a) az általa szervezett szakoktatói tanfolyam oktatói az (5) bekezdésben előírt személyi feltételeknek megfelelnek, és
b) a 2. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket biztosítani tudja.
(5) A szakoktatói tanfolyamokon az elméleti és gyakorlati tantárgyakat az a képző szervnél névjegyzékbe felvett személy oktathatja, aki az alábbi képesítések valamelyikével rendelkezik:
a) a szakiránynak megfelelő vasúti szakoktatói képesítés,
b) felsőfokú szakirányú iskolai végzettség és vasúti járművezetői képesítés, továbbá az adott jármű vezetésére érvényes vasúti járművezetői engedély.
(6) A járművezetést gyakorlati szakos vasúti szakoktató oktathatja.
(7) Az engedélyt vissza kell vonni attól, aki
a)27 a szakoktatói tanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezt az NKH Központi Hivatala jogerős határozatával megállapította,
b) a (4) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, vagy
c) külön jogszabály28 alapján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásából felfüggesztett vagy törölt.
(8)29 A szakoktatói tanfolyamok tananyagát, tanterveit, a tantárgyak óraszámát, valamint a tanfolyamon felhasználható tankönyveket az NKH Központi Hivatala hagyja jóvá.
(9) Szakoktatói tanfolyamra az a személy jelentkezhet, aki a következő feltételeknek megfelel:
a) Elméleti szakoktatói szakra jelentkezés esetén rendelkezik:
aa) szakirányú forgalmi tiszti képesítéssel vagy szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel,
ab) legalább hároméves szakmai gyakorlattal,
ac) érvényes helyi közforgalmú vasúti járművezetői igazolvánnyal,
ad) erkölcsi bizonyítvánnyal.
b) Gyakorlati szakoktatói szakra jelentkezés esetén rendelkezik:
ba) szakirányú forgalmi tiszti képesítéssel, hároméves helyi közforgalmú vasúti járművezetői gyakorlattal és erkölcsi bizonyítvánnyal, vagy
bb) középiskolai végzettséggel, érvényes helyi közforgalmú vasúti járművezetői igazolvánnyal, legalább ötéves helyi közforgalmú vasúti járművezetői gyakorlattal és erkölcsi bizonyítvánnyal.
(10) Vasúti szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói tanfolyamot elvégezte, vagy az alól mentesítették.
(11)30 Azt a szakoktató jelöltet, aki a tantárgynak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik – kérelmére – az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága egyedi elbírálás alapján mentesítheti egyes elméleti tárgyak hallgatása alól. A felmentés alapjául szolgáló tantárgyak és szakképesítések körét a Szabályzat határozza meg.
(12) A szakoktatói tanfolyamon oktatandó tárgyakat a 4. számú melléklet, a szakoktatói vizsga tárgyait az 5. számú melléklet tartalmazza.
13. § (1)31 A szakoktatókat az NKH elnöke által kijelölt bizottság vizsgáztatja.
(2) Műszaki vizsgabiztosnak olyan személy nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a megfelelő jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal rendelkezik.
(3) Forgalmi vizsgabiztosnak olyan személy nevezhető ki, aki felsőfokú forgalmi szakképesítéssel és a megfelelő jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal rendelkezik, vagy legalább tíz év forgalmi szakmai gyakorlata van.
Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet 2003. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasúti járművezető szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 12/1984. (VI. 27.) KM rendelet és a módosításáról szóló 5/1986. (IX. 24.) KM rendelet, rendelkezéseiket azonban az e rendelet hatálybalépését megelőzően indított, a hatálybalépés időpontjában folyamatban levő képzésre alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott képesítési okmányok érvényességét a rendelet nem érinti.
(3)32 Ez a rendelet a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról szóló, 2009. december 3-i 2010/36/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(4)33 Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt –
a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdés a) pontjának,
b) a mozdonyvezetői engedélyek és a kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nyilvántartások alapvető paramétereinek elfogadásáról szóló, 2009. október 29-i 2010/17/EK bizottsági határozatnak
való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 32/2003. (V. 20.) GKM rendelethez
2. számú melléklet a 32/2003. (V. 20.) GKM rendelethez
3. számú melléklet a 32/2003. (V. 20.) GKM rendelethez
4. számú melléklet a 32/2003. (V. 20.) GKM rendelethez
5. számú melléklet a 32/2003. (V. 20.) GKM rendelethez
A rendeletet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2011. május 15. napjával.
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 15. § f) pont.
A 2. § (2) bekezdésének első mondata a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8–9. § és a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet.
A 2. § (4) bekezdésének a) pontja a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának b) pontja szerint módosított szöveg.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 9–10. §.
A 2. § (5) bekezdése a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 8. §-a, a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja, a 41/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet 6. § (2) bekezdésének 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 14/1985. (XI. 30.) KM rendelet, a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet, a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM–BM együttes rendelet.
A 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja a 24/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 24/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdésének első mondata a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdésének első mondata a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 8. §-a, a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet.
A 8. § (3) bekezdésének első mondata a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t a 24/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A vasúti járművezetők és mozdonykazán-fűtők, valamint egyes gépkezelők vizsgadíjairól szóló 36/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet.
A 10. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdésének első mondata a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8–9. § és a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet.
A 12. § (7) bekezdésének a) pontja a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 9–10. §.
A 12. § (8) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (11) bekezdésének első mondata a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 46. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdését a 24/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 14. § (4) bekezdését a 24/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 3. §-a iktatta be.
Csak bányavasúti járművezetői kategóriánál.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet.
A Magyar Közlöny 2003. évi 69. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A Magyar Közlöny 2003. évi 69. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás