PK BH 2003/325
PK BH 2003/325
2003.08.01.
A jogi képviselő által hiányosan előterjesztett keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának feltételei [Pp. 130. § (1) bek. i) pont; 1999. évi CX. tv. 24. §, 121. § (1)–(2) bek., 95. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperesek jogi képviselője útján előterjesztett keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Ennek indokolásaként az elsőfokú bíróság arra utalt, hogy a felperesek nem tüntették fel a keresetükben a megyei bíróság hatáskörét megalapozó pertárgyértéket. Nem csatolták a támadott jelzálogszerződéseket, illetőleg a jelzálogjoggal terhelt ingatlannak a tulajdoni lapját, így ezek hiányában a perben állás megfelelőségéről sem lehetett állást foglalni. A felperesek által kért teljes személyes költségmentesség, illetve illetékfeljegyzési jog megadása tárgyában sem lehet a jogszabályoknak megfelelő döntést hozni, figyelemmel arra, hogy a pertárgy értéke megjelölésének hiányában feljegyzendő illeték mértéke sem határozható meg. Egyebekben pedig a felperesek anyagi helyzetét feltáró adatok hiányosak, értékelhetőségükhöz további adatok közlésére, illetőleg igazolására lenne szükség.
Mindezek előrebocsátása mellett az elsőfokú bíróság arra utalt, hogy az 1999. évi CX. törvény 24. §-ával módosított a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint ha megállapítható, hogy a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy nem fizették meg az eljárási illetéket, a bíróság – hiánypótlásra való felhívás mellőzésével – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Az elsőfokú bíróság azonos joghatást kiváltónak jelölte meg azt is, ha a ,,költségmentességi, illetékfeljegyzési jog iránti kérelem'' nem megfelelő módon került beterjesztésre a keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására kérték utasítani.
Az I. rendű alperes észrevétele a végzés helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Arra helyesen utalt az elsőfokú bíróság, hogy az 1999. évi CX. törvény 24. §-a 2000. január 1-jei hatállyal a Pp. 130. §-ának (1) bekezdését a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása körében azzal az i) ponttal egészítette ki, amely szerint a bíróság ilyen elutasító döntést hoz, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket.
A Pp. 121. §-a (1)–(3) bekezdései részletezik a keresetlevél kellékeit. Ezek közül a Pp. 121. §-ának (1) bekezdése tételes felsorolását adja – az a)-e) pontjai alatt – azoknak a szükséges és elengedhetetlen kellékeknek, amelyek nélkül a keresetlevelet nem lehet szabályszerűen előterjesztettnek tekinteni. Ilyen az a) pont szerint az eljáró bíróság megjelölése és a d) pont értelmében azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyekből az eljáró bíróságként feltüntetett bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. Ezen kívül kell tartalmaznia a keresetlevélnek a b) pont szerint a felek és képviselőik nevét, a lakóhelyét (székhelyét) és a perbeli állását, az érvényesíteni kívánt jogot – az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával [c) pont] –, valamint az e) pont értelmében a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A Pp. 130. §-ába beiktatott új i) ponttal a bíróság számára kötelezővé tett elutasítás alapja kizárólag a Pp. 121. §-a (1) bekezdésének az előzőekben érintett pontjaiban meghatározott kellékek hiánya. Nem vonhatók ebbe körbe azoknak a okiratoknak a hiánya, amelyeket a Pp. 121 §-ának (2) bekezdése szerint a keresetlevélhez kell csatolni, feltéve, hogy azok tartalmára a felperesek bizonyítékként hivatkoznak, vagy azok a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához szükségesek. A vonatkozó okiratok hiánya a Pp. 95 §-ának (1) bekezdése szerinti hiánypótlás elrendelését teszi szükségessé.
A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróságnak az az érvelése, amely szerint a perben állás megfelelősége a felperesek által támadott jelzálogszerződések becsatolásának hiányában, illetőleg a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdoni lapjának csatolása hiányában megnyugtatóan nem állapítható meg, nem eredményezhette volna a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását.
Ugyanígy nem alkalmazható kiterjesztően az illeték-lerovási kötelezettség nem teljesítése mint idézés kibocsátása nélküli elutasítási ok, oly módon, hogy ezzel azonosítható az, ha az illeték lerovása helyett előterjesztett személyes költségmentesség, illetve illetékfeljegyzési jog megadása iránti kérelem hiányos tartalma miatt elbírálásra nem alkalmas.
A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének azonban egyértelmű rendelkezése az, hogy az eljáró bíróság feltüntetése mellett a keresetlevélnek tartalmaznia kell azokat az adatokat is, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. Ebben a részében a felperesek jogi képviselője által előterjesztett keresetlevél nem megfelelő. A per tárgya ugyanis a keresetlevélben előadottak szerint az ingatlanra vonatkozó keretbiztosítási jelzálogjog bejegyzését megalapozó jelzálogszerződések érvénytelenségének megállapítása. A Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint a kereseti követelés értéke, vagy a per tárgyának értéke nem azonos a jelzáloggal terhelt ingatlan értékével, hanem elsődlegesen azoknak a kölcsöntartozásoknak és járulékaik az összegével egyenlő, amelyeknek biztosítására a jelzálogjog bejegyzése megtörtént. Ez az az összeg, amelynek megjelölése a keresetlevélből hiányzik, és amely nélkül a pertárgy értékéhez kötött megyei bírósági hatáskör fennállása kérdésében [Pp. 23. § (1) bekezdés a) pont] nem lehet állást foglalni.
Ez utóbbi körülményre figyelemmel döntött helyesen az elsőfokú bíróság akkor, amikor a hatásköre megállapíthatóságát lehetővé tevő adatok megjelölésének hiányában az ügyvéd által előterjesztett keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A keresetlevél szabályszerű előterjesztéséhez ugyanis szükséges, de egyben elegendő lett volna a zálogszerződésekben foglalt számszerűségi adatoknak a közlése. Az erre vonatkozó okiratok – így a zálogszerződések – hiánya a Pp. 121. §-ának (2) bekezdése körébe tartozóként hiánypótlási felhívással lett volna pótolható.
A kifejtettekre alapítottan a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését – a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf.I.26.036/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás