PK BH 2003/327
PK BH 2003/327
2003.08.01.
Társasház közgyűlésére való meghívó kézbesítésével kapcsolatos körülmények vizsgálata [1997. évi CLVII. tv. 25. §].
Az alperesi társasház tulajdoni hányadának több mint 10%-ával rendelkező tulajdonostársak 1999. január 19-i meghívóval 1999. január 26-ára közgyűlést hívtak össze.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesi társasház által 1999. január 26. napján megtartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenek. Ítéletének indokolása szerint nem volt meg az alapító okirat szerinti 8 nap a meghívó elküldése és a közgyűlés napja között, és nem tartották be a kézbesítésre vonatkozó előírást sem, miszerint a meghívót ajánlott levélben kell elküldeni, vagy – sürgős szükség esetén – feladóvevény melletti távirattal lehet a tulajdonostársakat értesíteni. Úgy foglalt állást, hogy a közgyűlés nem volt határozatképes, mert a közgyűlésen résztvevő tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad felével nem rendelkeztek.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének azt a megállapítását, hogy a perbeli közgyűlést a társasház tulajdoni hányadának több mint 10%-ával rendelkező tulajdonostársak hívták össze, az ítélet nem fellebbezett részének tekintette, és azt nem érintette; megfellebbezett rendelkezését megváltoztatva a felperesek keresetét elutasította. Az ítéletének indokolásából kitűnően úgy foglalt állást, hogy a közös képviselő lemondása miatt a ,,rendkívüli'' közgyűlés összehívása halaszthatatlan volt, ezért a közgyűlési meghívó 2 nappal korábbi kézbesítése is szabályszerűnek minősül, és nem tekinthető alapító okiratba ütközőnek a közgyűlési meghívó postaládába bedobás útján való kézbesítése sem, mert az alapító okirat szerint csak ,,rövidebb út'' hiányában kell a meghívót a tulajdonostársaknak ajánlott küldeményként megküldeni. Álláspontja szerint – dr. K. A. tulajdonostárs felperes által sem vitatott jelenléte folytán – ,,a közgyűlés a tulajdonközösség 51,07%-os részvételére figyelemmel'' határozatképes volt.
A másodfokú ítélet ellen bejelentett felülvizsgálati kérelmében az I. rendű felperes annak ,,megváltoztatását'' kérte akként, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg: az 1999. január 26-án hozott közgyűlési határozatok érvénytelenek. Érvelése szerint a január 26-i közgyűlés összehívása nem volt halaszthatatlan, mert a ház ügyeit ügyvezető közös képviselőként intézte. Hivatkozott arra is, hogy a III-IV. rendű felperesek nem laknak az ingatlanban, ezért nem is lehetett részűkre postaládába bedobás útján a meghívókat kézbesíteni, illetőleg arra is, hogy bár rendelkezik postaládával, meghívót nem kapott. Mivel a meghívót a tulajdonosok részére nem kézbesítették, a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A felülvizsgálati kérelem előterjesztése idején hatályos Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemnek anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértés esetén van helye.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, figyelembe véve azt a körülményt, hogy az I. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében a tulajdonostársak részvételének arányára alapítottan már nem tette vitássá a közgyűlés határozatképességét.
A másodfokú bíróság – a közös képviselő tisztségének megszűnésére tekintettel – helytállóan állapította meg, hogy az adott helyzetben a közgyűlési meghívó 2 nappal korábbi kézbesítése is szabályszerűnek minősülne, ezért a 8 napos határidő be nem tartása az összehívás szabályszerűségét nem érinti. A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével összhangban, az alapító okiratban a közgyűlés összehívásának a rendjére vonatkozó szabályok helyes értelmezésével állapította meg, hogy nem tekinthető alapító okiratba ütközőnek a közgyűlési meghívó postaládába bedobás útján való kézbesítése. A pertársai képviseletében is eljáró I. rendű felperes azonban az eljárás során mindvégig hivatkozott arra: a közgyűlés összehívása az okból is szabálytalan volt, hogy a közgyűlés időpontjáról sem őt, sem felperes társait nem értesítették, meghívót nem kaptak. A másodfokú bíróság valójában nem adta indokát annak, hogy az I. rendű felperesnek ezzel az érvelésével miért nem foglalkozott; nem vizsgálta, hogy a felpereseket szabályszerűen meghívták-e a közgyűlésre.
Mindezekre alapítottan a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét – a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor hatályos Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára.
A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felperesek az 1999. január 26-i közgyűlésre a meghívót megkapták-e. A felperesi tagadással szemben, az alperesnek kell bizonyítani a kézbesítés megtörténtét [Pp. 164. § (1) bekezdés]. E körülménynek a felderítését követően lesz abban a helyzetben a másodfokú bíróság, hogy a kereseti kérelem tárgyában megalapozottan döntsön. (Legf. Bír. Pfv.I.22.510/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás