GK BH 2003/340
GK BH 2003/340
2003.08.01.
A bíróság a perköltségek tárgyában az eljárást befejező határozatában dönt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a felperesként belépni kívánó fél kérelmét a bíróság elutasítja, de nevezett a továbbiakban beavatkozóként részt vesz a perben [Pp. 77. §, 83. §].
Az I. r. alperes 1996. április 1-je óta felszámolás alatt áll. Az erről szóló hirdetmény a Cégközlönyben 1996. június 13-án jelent meg. A bíróság részére felszámolóként az L. Kft.-t jelölte ki. A bíróság utóbb új felszámolót jelölt ki részére.
A felperes tulajdonában volt az 1509. számú tulajdoni lapon 38257/10. hrsz. alatt felvett ingatlan. Az ingatlan korábban állami tulajdonban állt, annak kezelője a felperes jogelődje, az F. A. Vállalat volt. Az ingatlant a felperes – az 1999. december 8-án kelt alapítói határozat alapján – nem pénzbeli apportként bevitte az M. Kft-be. A határozat alapján a cégbíróság az M. Kft. cégnyilvántartásában törzstőke-emelésként az ingatlan apportálását bejegyezte. Az illetékes földhivatal a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzésbe vette.
A felperes mint haszonbérbe adó és a II. r. alperes mint haszonbérlő 1992. április 7-én – egy 1992. január 1-je és 2021. január 1-je közötti időtartamra vonatkozó – haszonbérleti szerződést kötöttek az említett ingatlanra. A szerződés III. fejezetének 25. pontja szerint a haszonbérbe adó a bérleti jog jövőbeni továbbadásához a szerződésben hozzájárult.
A II. r. alperes a haszonbérleti jogot az N. Rt.-be (I. r. alperes) apportálta. A felperes 1996. december 31-én az ingatlant elfoglalta.
Az I-II. r. alperesek 1997. január 31-én – ekkor az I. r. alperest már a felszámoló képviselte – adásvételi szerződést kötöttek, amelyben az I. r. alperes átruházta a II. r. alperesre a perbe hozott ingatlanon fennálló haszonbérleti jogát azzal, hogy a vételárat beszámítják az eladónak a vevővel szemben fennálló tartozásába. A szerződést 1997. április 7-én akként módosították, hogy a vevő 10 000 000 Ft vételárat köteles az eladónak megfizetni. A II. r. alperes előadása szerint a maga részéről az adásvételi szerződést mint bizományos a III. r. alperes javára kötötte. A III. r. alperes pedig a haszonbérleti jogot továbbadta a IV. r. alperesnek.
A felperes az I. és II. r. alperesekkel szemben előterjesztett keresetében az 1997. január 31-én kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Utóbb a keresetét a III. r. alperesre is kiterjesztette, a IV. r. alperest pedig a fentiek tűrésére kérte kötelezni. Az M. Kft. a 4. számú, 2001. december 17-én kelt előkészítő iratában bejelentette, hogy az 1999. december 8-án kelt alapítói határozat, valamint a földhivatal által az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett széljegy alapján II. r. felperesként a perbe önként be kíván lépni, és kérte, hogy belépését az elsőfokú bíróság a Pp. 61. és 62. §-a alapján engedélyezze. A kérelmét a 2002. február 28-án tartott tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy másodsorban – arra az esetre, ha a bíróság a perbe lépését nem engedélyezné – a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében történő beavatkozását tegye lehetővé.
Az I., II. és IV. r. alperesek jogi képviselői a perbelépés iránti kérelem elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az M. Kft. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett széljegy alapján nem szerzett tulajdonjogot, ezért a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint az ingatlannak nem tulajdonosa. A beavatkozás engedélyezését nem ellenezték. A II. r. alperes e tárgyaláson méltányos perköltség megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a 12/I. sorszámú végzésében az M. Kft. II. r. felperesként történő önkéntes perbe lépésének engedélyezése iránti kérelmét elutasította. A II. r. alperes perköltsége felől ,,a döntéshozatalt mellőzte'' azzal az indokolással, hogy a perköltségek felől a Pp. 77. §-a szerint a bíróság az eljárást befejező határozatban dönt. A korlátolt felelősségű társaság által előterjesztett kérelem önmagában nem okozott olyan költséget, amely felől a bíróságnak a végzés meghozatalakor döntést kellett volna hoznia. A 12/II. sorszámú végzésben a kft. másodlagos kérelmének helyt adott, és engedélyezte a korlátolt felelősségű társaságnak a felperes pernyertessége érdekében a perbe történő beavatkozását.
A 12/I. számú végzés ellen a II. r. alperes fellebbezett, amelyben az első fokú perköltségei megítélését kérte. Előadta, hogy a kitűzött tárgyalásra a II. r. alperes jogi képviselőjének a perbelépési kérelem kapcsán külön is fel kellett készülnie, és a kérelemre érdemben nyilatkoznia kellett. A kérelmező a perbelépési kérelmét nem jóhiszeműen terjesztette elő, és felesleges többletmunkát okozott, ezért a perköltségben marasztalása nem mellőzhető.
A felperes észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perköltség tárgyában a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. Tekintve, hogy az M. Kft. beavatkozóként vesz részt a perben, a felperes pervesztessége esetén a Pp. 83. §-ának (1) bekezdése szerint marasztalható abban a többletköltségben, amelyet a II. r. alperesnek a beavatkozással okozott.
Az M. Kft. elsődlegesen ,,jogutódként'' kérte a perbe lépésének megengedését. A Pp. 77. §-a szerint a bíróság a perköltség viseléséről az ítéleten és az eljárást befejező határozaton kívül is határoz, ha valamely perbeli cselekmény költségében perben nem álló személyt kell elmarasztalni. Tény, hogy az M. Kft. mint perben nem álló személy végzett az ügyben részben sikertelen perbeli cselekményt. A II. r. alperes annak az ügyvédi munkában kifejezésre jutó többletköltségnek a megfizetését kérte, amelyet ez a perbeli cselekmény okozott.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a II. r. alperesnek olyan költsége, amely kifejezetten a sikertelen perbelépési cselekmény folytán – tehát elhatárolhatóan a sikeres beavatkozási kérelemtől – merült fel, nem volt kimutatható. A II. r. alperes jogi képviselője a perbelépési nyilatkozatot a 12. sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint a 2002. február 28-án tartott tárgyaláson vette át, így a tárgyalást megelőzően e kérdésben semmiféle tevékenységet nem kellett kifejtenie. A tárgyaláson az eljáró bíró ismertette a kft. mindössze egy oldalas beadványát, a II. r. alperes jogi képviselője az érdemi nyilatkozata megtétele előtt megtekintette azt a tulajdoni lapot, aminek az adatait korábban már ismerte, valamint a beavatkozó cégadatait és az apportjegyzéket. Mindez a tevékenység minimális, másrészt a beavatkozási kérelem esetén is felmerült. Arra pedig alaptalanul hivatkozott a II. r. alperes jogi képviselője, hogy a tárgyalás a perbelépési kérelem miatt egy órát csúszott. A tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmazza ugyan a tárgyalás berekesztésének időpontját, az azonban megállapítható, hogy a II. r. alperes jogi képviselője a tárgyalás berekesztését megelőzően eltávozott (a hivatkozott jkv. 5. oldal második bekezdése). A II. r. alperesnek tehát nem merült fel olyan kimutatható költsége, amely az M. Kft-nek kizárólag a perbe lépésre irányuló cselekményével kapcsolatos, ezért a kft. a Pp. 77. §-a szerint perköltségben az elsőfokú eljárásnak ebben a szakaszában nem volt marasztalható.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf.I.31.370/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás