• Tartalom

35/2003. (VI. 19.) AB határozat

35/2003. (VI. 19.) AB határozat1

2003.06.19.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Gyömrő Nagyközség Önkormányzatának a kéményseprő-ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 18/1997. (X. 15.) számú rendelete 1. §-ához kapcsolódó 1. számú melléklete alkotmányellenes, ezért azt 2003. december 31-i hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozók az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványukban Gyömrő Nagyközség Önkormányzata képviselőtestületének a kéményseprő-ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 18/1997. (X. 15.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.) módosító 19/2000. (V. 18.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör. 1.) 3. §-ához kapcsolódó 1. számú melléklet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.
Álláspontjuk szerint az Ör. 1.-nek az 1. számú melléklete sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. §-ának a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségére vonatkozó rendelkezését, mert az önkormányzati rendelet a kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás díját a magánlakásoknál – évi kétszeri kötelező ellenőrzés mellett – lakásonként állapította meg, nem pedig a kémények számának és fajtájának megfelelően. Véleményük szerint így részben az egykéményes ingatlanok tulajdonosai fizetik meg a több kéménnyel rendelkező ingatlanok tulajdonosait terhelő kéményseprés díját.
Az indítványozók szerint emellett az Ör. 1.-nek az 1. számú mellékletében foglalt, a gázüzemű kéményre vonatkozó évi kétszeri – a kémények műszaki felülvizsgálatát célzó – kötelező ellenőrzésére irányuló előírása ellentétben áll a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM.r.) 6. § a) pontjával, amely évente csak egy alkalommal történő kötelező kéményellenőrzést ír elő.
A támadott rendelkezés az indítványozók álláspontja szerint az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti, amely szerint önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az Ör. 1.-nek az 1. számú mellékletét (az időközben várossá nyilvánított) Gyömrő Város Önkormányzatának a többszörösen módosított kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 3/2002. (II. 13.) számú önkormányzati rendelete 1. §-ához kapcsolódó 1. számú melléklete (a továbbiakban: Ör. 2.) módosította. Az indítványban támadott előírás tartalmához képest a 2002. március 1-jén hatályba lépett rendelkezés lényegi változást nem hozott, ezért az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendelkezés felülvizsgálatát – a hasonló ügyekben követett gyakorlatának megfelelően (pl. 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457. ) – az Ör. kifogásolt előírására (mellékletére) vonatkozóan végezte el. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján: ,,ha az indítványozó egy új rendelkezés tartalmának az alkotmányellenességét állítja, akkor az Alkotmánybíróság nem az új rendelkezést hatálybaléptető, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magában foglaló (inkorpoláló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg.'' [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABK 2003. március, 90., 94.]

II.

Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések a következők:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.):
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''

3. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:
,,2. § A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás megnevezését, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás (a továbbiakban együtt: szolgáltató) megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit [Ptk. 226. § (1) bek.];
d) közüzemi szolgáltatás (Ptk. 388. §) esetén a közüzemi szerződés létrejöttének módját, valamint a szolgáltatás igénybevételének, korlátozásának, megtagadásának – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) az érintett közfeladattal összefüggő – jogszabályban nem rendezett – helyi önkormányzati hatósági feladatot, hatáskört és szabálysértést;
f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.''
,,4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)
(3) A belügyminiszter rendeletben állapítja meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatás szakmai követelményeit, valamint a tevékenység körét és az ellátásra való jogosultság feltételeit.
(4) …''
,,5. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás tekintetében a díj mértékét a kémény típusa (egyedi, gyűjtő, központi), a tüzelési mód, a kémény igénybevételének jellege (üzemelő vagy tartalék) és a kéményseprő-ipari közszolgáltatáshoz tartozó kéményseprő körzet településszerkezete figyelembevételével kell meghatározni. A közszolgáltatás díjának a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításaira és a működés fejleszthető fenntartásához kell fedezetet biztosítani.
(2) A díj megállapításához a közszolgáltatás ellátója a szolgáltatás módján és rendjén alapuló költségelemzést készít. A helyi önkormányzat a díj megállapításánál a fejlesztési célú költséghányadot figyelembe veheti.
(3) Ha a közszolgáltató szervezet más tevékenységet is folytat, akkor köteles a kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségeit a számviteli előírásoknak megfelelően elkülönítetten nyilvántartani.
(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületeinek a díj megállapításakor ki kell kérnie a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét.
(5) A díjat az elvégzett szolgáltatás alapján – a tulajdonos és a közszolgáltató eltérő megállapodása hiányában – utólag kell megfizetni.''

4. Ptk.:
,,201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.''

5. BM.r.:
,,6. § Gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló
a) egyedi és gyűjtőkémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását évente egy alkalommal ellenőrizni kell, e kéményeket, valamint azok kéménytoldóit, szikrafogóit, bekötőnyílásait – a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével –, kondenzgyűjtőit, koromzsákjait, füstcsatornáit, továbbá a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit, ha szükséges, egyidejűleg tisztítani is kell;
b) …''
,,8. § (1) Ha a kémény szerkezete, a használt tüzelőanyag minősége, a tüzelés módja vagy más ok – tűzbiztonsági érdekből – szükségessé teszi, a kéményt és tartozékait a 4. §-ban és a 6. §-ban előírtaknál gyakoribb időközönként kell ellenőrizni és tisztítani.
(2) A gyakoribb időközönkénti ellenőrzés és tisztítás szükségességét a szolgáltató állapítja meg, melyet írásban kell az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) részére megindokolni. Vita esetén az ellenőrzés és a tisztítás szükségességét az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoksága szakhatósági állásfoglalásának kikérésével az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg.''

6. Az Ör. 1.-nek az 1. számú, hatályon kívül helyezett melléklete:
,,A kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás díja 2000. július 1-jétől
– magánlakásoknál – évi kétszeri kötelező ellenőrzés mellett – 1200 Ft/ingatlan/év, amely összeg az ÁFÁ-t is tartalmazza.
– közületeknél – évi négyszeri ellenőrzés mellett – 100 Ft/kW/év, amely összeg az ÁFÁ-t is tartalmazza.''
7. Az Ör.-nek az 1. számú – az Ör. 2-vel módosított – jelenleg hatályos melléklete:
,,A kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás díja 2002. március 1-jétől:
– magánlakásoknál – évi kétszeri kötelező ellenőrzés mellett – 1320 Ft/ingatlan/év, amely az ÁFÁ-t is tartalmazza.
– közületeknél – évi négyszeri ellenőrzés mellett – 110 Ft/kW/év, amely összeg az ÁFÁ-t is tartalmazza.''

III.

Az indítvány megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az idézett jogszabályi rendelkezések összevetése alapján megállapította, hogy az Ör. azzal, hogy a kéményseprő-ipari szolgáltatás díjának összegét a magánlakásoknál lakásonként azonos összegben állapította meg, nem érvényesítette a Kötv. 5. §-ában foglalt díjmegállapítási követelményeket, amelyek más, tüzeléstechnikai szempontból értékelendő adottságok figyelembevételét is előírják a szolgáltatási díj meghatározásának alapjaként. A Kötv. 5. § (1) bekezdése ugyanis a közszolgáltatási díj mértékét a kémény típusa, az alkalmazott tüzelési mód, a kémény igénybevételének jellege, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatáshoz tartozó, adott kéményseprő tevékenységi körzetet átfogó települési szerkezet figyelembevételével kell meghatározni. Mivel az Ör. kifogásolt rendelkezése e kritériumokat mellőzve csupán az ingatlanok számához igazította a magánlakásoknál a kéményseprő-ipari közszolgáltatás éves díját, vagyis a törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta, ezáltal a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének a Ptk. 201. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezését sértette meg.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a BM.r. a kötelező kéményellenőrzések számát az egyes kéménytípusoknak megfelelően írja elő. Ehhez az előíráshoz képest gyakoribb kéményellenőrzés műszaki-technikai szükségességéről (szakmai kérdésről lévén szó) a szolgáltató nyilatkozik, szakmai álláspontjáról az érintett tulajdonosokat írásban – az adott tüzelőberendezésű kémény esetében a BM.r. 3–7. §-aiban előírtnál gyakoribb ellenőrzést szükségessé tevő okok feltüntetésével – tájékoztatja. Ezáltal minden kéményt a szakmailag szükséges mértékben ellenőriz a szolgáltató. Az Ör. támadott melléklete azzal, hogy egységesen előírta magánlakások esetén – a gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló egyedi- és gyűjtőkéményekre – évente két alkalommal, közületeknél évente négy alkalommal történő kötelező kémény-ellenőrzést, megsértette a BM.r. 6. § a) pontjában foglaltakat.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-nek az 1. számú mellékletét a Ptk. 201. § (1) bekezdésével, a Kötv. 5. § (1) bekezdésével és a BM.r. 6. § a) pontjával ellentétesnek, ily módon az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközőnek minősítette, ezért azt megsemmisítette, mert a támadott rendelkezés magasabb szintű jogszabályokba ütközik.
Az Alkotmánybíróság az indítványban kifogásolt előírás megsemmisítésének határnapját úgy állapította meg, hogy az önkormányzatnak kellő idő álljon rendelkezésre a megsemmisített rendelkezések alkotmányos keretek között történő módosítására, újraalkotására.

A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Alkotmánybírósági ügyszám: 833/B/2000.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére