BK BH 2003/352
BK BH 2003/352
2003.09.01.
Ha – az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében hozott – ítélet meghozatala után a terhelt az elfogatóparancs útján kézre kerül, és a tárgyalás megismétlését kéri, a vádindítvány kézbesítésének elmaradása és a megismételt tárgyaláson az ügyész, valamint a védő távolléte olyan súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, amely a megismételt eljárás során hozott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi [Be. 47. § f) pont, 181. § (1) bek., 250. § II/d. pont, 261. § (1) bek., 355/F. §, 355/G. § (3) bek.].
A városi bíróság a 2000. november 8-án kelt ítéletével a korábbi, 2000. október 20. napján kelt határozatának hatályon kívül helyezése mellett a vádlott bűnösségét gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében állapította meg, ezért 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte; az egynapi tétel összegét 250 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A bolgár állampolgárságú vádlott özvegy családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Kertészeti főiskolát végzett, foglalkozása vállalkozó, büntetve nem volt.
Az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet szabályainak megsértése, veszélyeztetés kutyával szabálysértés miatt több ízben elmarasztalt vádlott 4 kutyája továbbra is szabadon kóborolva 1999. november 6-án 17 óra után a gyalogosan haladó sértettet megtámadta. A sértett a kutyák támadását igyekezett kivédeni, és bele akart rúgni az egyik kutyába, így megpróbálta magától távol tartani őket, eközben a nedves úton megcsúszott, és a földre esett. Ennek következtében a bal oldalon a felkar törését és a csukló kisebb rándulását szenvedte el. A felkarcsont-törés 8 napon túli gyógytartamú, a tényleges gyógytartam 6 hét.
A városi ügyészség vádindítványában vádat emelt a vádlottal szemben, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt.
Mivel a vádlott ,,ismeretlen helyen tartózkodott'', ezért a bíróság a vádlottal szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, illetve védőt rendelt ki. Az ügyész indítványozta a tárgyalásnak távollétében történő megtartását, ezért a bíróság a 2000. október 20-án kelt határozatával a vádlottat gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, amelynek egynapi tételösszege 250 forint.
Az elfogató parancs alapján a vádlottat 2000. október 23. napján őrizetbe vették, ezt követően vádlott kérte a tárgyalás megismétlését. A tárgyaláson a bíróság a 355/G. § (3) bekezdése alapján a tárgyalás anyagává tette a tanúknak korábbi tárgyalási előadását, valamint a szakértői véleményt. A tárgyalás eredményeként megállapította, hogy a vádlott elkövette a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (6) bekezdés 1. tétele szerint minősülő gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségét. A sértett sérülését nem közvetlenül ugyan, de közvetetten a kutyák támadása okozta, ez okozati összefüggésben áll a sértett sérüléseivel.
Az ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést felmentésért.
A megyei bíróság tárgyalásán a vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezést fenntartotta.
A megyei főügyész a fellebbezést alaptalannak tartotta, és az ítélet helybenhagyását indítványozta.
A megyei bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a Be. XVII/A. fejezetében meghatározott külön eljárási szabályok szerint folytatta le. Az elsőfokú bíróság az eljárás során azonban olyan súlyos szabálysértéseket valósított meg, amelyek az ítéletet lényegesen befolyásolták.
A városi bíróságon a városi ügyészség vádindítványa alapján indult büntetőeljárás a vádlott ellen, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt.
A városi bíróság az ügy tárgyalására 2000. április 28-ra tűzött határnapot, amelyre a vádlottat – vádindítvány egyidejű megküldésével – írásban idézte. A vádlott idézése ,,nem kereste'' jelzéssel érkezett vissza, ami az irányadó jogszabályok alapján a kézbesítés második megkísérlésétől számított 5. napon szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő, annak ellenére, hogy a vádlott a postai küldeményt valójában nem vette át. A városi bíróság az idézés visszaérkezése után a tárgyalást elhalasztotta, és megkereste a rendőrkapitányságot a vádlott tartózkodási helyének közlése iránt. A rendőrség azt közölte, hogy a vádlott az ismert lakcímén tartózkodik.
A városi bíróság a rendőrségi válasz megérkezése után 2000. június 28-ra tűzött ki tárgyalást, amelyre a vádlottat ismét írásban – a vádindítvány egyidejű megküldésével – idézte. A vádlott idézése és a vádindítvány ismét ,,nem kereste'' jelzéssel érkezett vissza.
A városi bíróság ekkor elrendelte a vádlott rendőri elővezetését.
A 2000. június 28-ai tárgyalásra a vádlott elővezetése nem történt meg, mert – a rendőrség tájékoztatása szerint – a vádlott a lakcímén tartózkodik ugyan, de az elővezetés foganatosításakor nem találták otthon. Emiatt a tárgyalást el kellett halasztani.
A városi bíróság ezután megkérte a vádlott lakcímét és tartózkodási helyét. A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal válaszában csak a már ismert lakcímet tudta közölni.
A városi ügyészség – a bíróság felhívására – a 2000. szeptember 29-én kelt átiratában indítványozta, hogy a bíróság a tárgyalást az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében tartsa meg.
Az elsőfokú bíróság a büntető eljárásjog általános szabályairól – az ügyészi indítványnak megfelelően – áttért a Be. XVII/A. fejezetében meghatározott külön eljárás szabályaira. Ennek megfelelően védőt rendelt ki, és a vádlottal szemben elfogatóparancsot bocsátott ki.
A városi bíróság a 2000. október 20-ai tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele mellett lefolytatta a bizonyítási eljárást, és az ügy érdemében ítélettel határozott: a vádlottat gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre büntette.
Az ítéletet az ügyész és a védő tudomásul vette.
A vádlott távollétében tartott tárgyaláson hozott ítéletet az elsőfokú bíróság a vádlottnak kézbesítette.
A jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül a rendőrség a vádlottat elfogta, és 2000. október 24-én a bíróság elé állította.
Az elfogás után tartott meghallgatásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a városi bíróság a vádlottal közölte az ítéletet. A vádlott a meghallgatáson kérte a tárgyalás megismétlését.
Az elsőfokú bíróság a meghallgatáson az ügy tárgyalására 2000. november 8-ára határnapot tűzött ki, amelyre csak a vádlottat idézte.
A 2000. november 8-i megismételt tárgyalást az elsőfokú bíróság úgy tartotta meg, hogy azon sem az ügyész, sem a védő nem volt jelen. Az elsőfokú bíróság a 2000. november 8-án tartott tárgyalás alapján hozta meg az ítéletét, amely ellen a vádlott fellebbezést jelentett be, és a felmentését kérte.
A Be. 47. §-ának f) pontja rendelkezik arról, hogy a védő részvétele a büntetőeljárásban kötelező – az a)-c) pontokban meghatározott eseteken kívül – e törvényben meghatározott egyéb esetekben. A vádlott távollétében tartott tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező (Be. 355/F. §). A kirendelés, illetőleg – ellenkező megállapodás hiányában – a meghatalmazás hatálya az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséig tart [Be. 50. § (1) bek.].
A vádlott részére a bíróság nem kézbesítette a vádindítványt annak ellenére, hogy az elfogása után tartott meghallgatáson erre lehetőség volt. A bíróság nem élt a hirdetményi kézbesítés lehetőségével, ezért nem lehet azt alaposan vélelmezni, hogy a vádindítvány tartalma a vádlott tudomására jutott. Még abban az esetben is, ha a vádindítvány kézbesítése hirdetményi úton megtörtént, az előkerült vádlott részére a vádiratot kézbesíteni kell, és biztosítani kell számára az általános szabályok szerinti felkészülési lehetőséget.
Ha lett volna hirdetményi kézbesítés, a vádindítvány kézbesítésének elmaradása a szabályszegés súlyát olyan mértékben csökkentette volna, hogy az nem jelentett volna feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, az adott esetben azonban nem volt hirdetményi kézbesítés.
Ezen túlmenően a megismételt tárgyaláson a kirendelt védő nem volt jelen, ami a védelemhez való alapvető jogot sérti.
Kétségtelen, hogy ha a vádlott jelenléte biztosítottá válik, akkor megszűnik a vádlott távollétében való tárgyalás megtartásának az előfeltétele.
A törvény azonban az általánoshoz képest eltérő, speciális rendelkezéseket tartalmaz.
A védő kirendelése nem szűnt meg, mert az eljárás még nem volt jogerősen befejezve.
A megismételt tárgyalást megelőző – a vádlott távollétében lefolytatott – tárgyaláson a védő és az ügyész jelenléte kötelező volt, így arról is gondoskodni kell – illetőleg kellett volna –, hogy az ügyész és a védő a megismételt tárgyaláson is jelen legyen. Az elsőfokú bíróságnak ezért köteleznie kellett volna az ügyészt a tárgyaláson való részvételre, a kirendelt védőt pedig meg kellett volna idéznie.
Minthogy az elsőfokú bíróság a 2000. november 8.-i tárgyalásán az ügyész és a védő nem volt jelen, a városi bírósága tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. Ez a Be. 250. §-ának II/d. pontjában megjelölt ún. feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.
A vádindítvány kézbesítésének elmulasztása a Be. 181. §-ának (1) bekezdése szerinti szabályszegés, mert azáltal, hogy a vádindítvány a vádlottnak nem volt kézbesítve, a vádlott nem szerezhetett arról tudomást, hogy milyen vád miatt folyik vele szemben büntetőeljárás, ezért nem készülhetett célszerűen az érdemi védekezésre, ennélfogva a védelemhez való törvényes jogai gyakorlása korlátozva volt. Ez utóbbi szabályszegéssel a Be. 261. §-ának (1) bekezdése szerinti ún. nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok valósult meg.
A megyei bíróság a fenti eljárási szabályszegéseket észlelte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 250. §-a II/d. pontjának rendelkezése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Az elsőfokú bíróság csak az alapvető eljárási szabályok megtartásával lefolytatott tárgyalás eredményeként kerülhet abba a helyzetbe, hogy az ügyben megalapozott érdemi határozatot hozzon. (Nógrád Megyei Bíróság Bf.l8/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás