• Tartalom

353/D/2003. AB határozat

353/D/2003. AB határozat*

2004.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Balatonvilágos Község Általános Rendezési Tervéről szóló 3/1993. (V. 25.) számú rendeletének 12. §-a és melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtett álláspontja szerint a tulajdonát képező ingatlan a balatonvilágosi önkormányzat 11/1993. (VII. 17.) számú rendeletével elfogadott Általános Rendezési Tervének (a továbbiakban: ÁRT) szöveges részében foglaltak szerint nem minősül erdőterületnek, az ÁRT mellékletét képező térképszelvény értelmében azonban teljes terjedelmében véderdő területen fekszik.
Az ingatlanon egy konténerépület került elhelyezésre. A felállítást követően a polgármesteri hivatal jegyzője az indítványozót arra kötelezte, hogy nyújtson be fennmaradási engedély iránti kérelmet, majd a kérelmet elutasította, és az indítványozót kötelezte a konténerépület elbontására és elszállítására.
A fennmaradási engedély elutasításának alapja az volt, hogy a konténerépület az ÁRT szerinti véderdőterületen került elhelyezésre, ahol kizárólag a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építési Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) szerinti építmények helyezhetők el, és a konténerépület átalakítással sem tehető a jogszabály előírásainak megfelelően szabályossá.
A döntést minden fellebviteli fórum, így a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta, megállapítva, hogy az ÁRT szöveges és térképrésze együtt értelmezve egyértelműen rendelkezik az ingatlan véderdő besorolásáról.
2. Az indítványozó szerint ingatlanának véderdő besorolása sérti a jogállamiság és ennek lényeges elemét képező jogbiztonság elvét, mivel az ÁRT szöveges része és a mellékletet képező térképszelvény egymásnak ellentmond, ezzel kiszámíthatatlanná téve a jogalkalmazást.
A tulajdonhoz való jog sérelmének megállapítását is kéri az indítványozó, mert véleménye szerint a tulajdonjog gyakorlásába történő állami beavatkozásnak az őt érintő esetben nincs ésszerű indoka.
Az indítványozó szerint az ingatlan teljes kiterjedésére vonatkozó véderdő besorolása sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, mivel az állítása szerint azonos jellegű szomszédos telkek nem esnek azonos besorolás alá az ÁRT-ben.
Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítványozó által megjelölt és csatolt önkormányzati rendelet száma valójában 3/1993. (V. 25.), ezért a vizsgálat során a helyes számozást vette figyelembe.
Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ában foglaltaknak, ezért azt érdemben bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során az alábbi jogszabályokra volt figyelemmel:
1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya:
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az OÉSZ indítványozó által hivatkozott rendelkezései:
42. § (4) A területen – a 11. § és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően –
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) szolgálati lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház stb.) és ezek melléképületei, melléképítményei,
c) közösségi vadászházak,
d) közlekedési és szállítási építmények, továbbá
e) termékvezetékek
helyezhetők el.”
3. Az ÁRT indítvánnyal támadott rendelkezései:
12. § (1) Zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közhasználatú része, mely a szabályozási terven közparkként (KP) lett leszabályozva.
(2) A szabályozási tervben jelölt zöldterületeket más rendeltetésszerű területté átminősíteni, csak az ált. rend. terv módosításával lehet.
(3) Közparkban kizárólag az OÉSZ 41. § szerinti építmények helyezhetők el.
(4) Zöldterületeket az alábbi helyen és rendeltetéssel kell kialakítani és fenntartani:
– Petőfi u. és Mészöly G. sétány mentén kialakult park sétány
– Csók I. sétány mentén kialakult sétány
– Vadrózsa u. és Lehel u. között tervezett pihenő, játszópark
– Panoráma kilátó és az Iskola utca között kialakult park, ill. sétány
– Iskola u. és a Harkály köz között tervezett közpark
– Dózsa Gy. út elején tervezett közpark (belterületbe vonással)
– József Al. u. 51. meglévő játszópark
– B.aligai állomás előtt kialakult közpark, erdős terület
– Kölcsey F. u. végén tervezett kis játszópark
– Rákóczi és Zrínyi utak K-i oldalán kialakult sétány, pihenő zöldfelületekkel
– Club Aliga Üdülő területén belül kialakult parti strand és egyéb parkterületek
– Strandterületek: Zrínyi u. 28–31, Csokonai u. 4–6.
– Partalja u. előtti feltöltés csak az előkészítendő környezetvédelmi hatástanulmány függvényében valósítható meg.
– Kinizsi utca eleje, kapcsolódva a Dózsa Gy. úti lakótelephez
(5) Erdőterület a belterületnek a szabályozási tervben erdőként (E, VE) leszabályozott része. Az erdőként jelölt területen más területfelhasználási egységet kialakítani csak az ÁRT módosításával lehet.
(6) Erdőterületeket az alábbi helyeken kell kialakítani, ill. fenntartani:
– Magaspart környezetében kialakult, földtani szempontból védett erdős területek: vasútvonal két oldalán, Club Aliga Üdülő területén belül, Szélső utca Ny-i oldalán.
– Kölcsey u. Ny-i oldalán kialakult erdős területek.
(7) Erdőterületen kizárólag az OÉSZ 42. § szerinti építmények helyezhetők el.
(8) Területigényes zöldfelületi jellegű intézmények (strand, sportpálya, kemping, temető) felsorolását a 10. § (5) pont tartalmazza.
(9) A parti sávban lévő egyes magántelkeken, ill. vállalati üdülők telkén belül vz-vel jelölt területeken építési tilalom érvényesítendő, amely a teleknek csak a zöldfelülettel borított része lehet (nem kisajátításra javasolt területek).”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában megállapította: „A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.” (ABH 1992, 59, 65.)
Az ÁRT 12. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a mellékletben az E., VE. jelzéssel ellátott terület erdőterület. Az ÁRT mellékletét képező térképen az indítványozó ingatlana VE. jelzéssel ellátott területen fekszik.
Jelen esetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ÁRT szöveges része és a mellékletet képező térképszelvény egyértelműen, világosan szabályozza a településen az erdőterületet, és jelzi, hogy az indítványozó ingatlana erdőterületen, VE. jelzéssel ellátott véderdőterületen fekszik. Nincs tehát ellentmondás a jogszabály egyes részei között.
2. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni.” [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 380.]
„Föld tulajdonjogából fakadóan senkinek sincs alanyi joga arra, hogy a tulajdonában álló földterületen építkezzen, építés céljára földjéből építési telket alakítson. Az építéshez való jog csak az alkotmányos jogszabályi előírásoknak megfelelően beépíthetővé nyilvánított építési területek tulajdonosait illeti meg alanyi jogosultságként. E területek tulajdonosai is csak az építési szabályok előírásainak megfelelően gyakorolhatják e jogukat. Nem tekinthető a tulajdonhoz való jog alkotmányellenes korlátozásának, ha egy jogszabály a beépített területek növelésének megakadályozása érdekében olyan területekre ír elő telekalakítási és építési tilalmat, amelyek a jog korábbi előírásai szerint sem voltak beépíthetőek.” [13/1998. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1998, 429, 434.]
Az indítványozó erdőtulajdonos tulajdonát erdőként szerezte, és az erdőtulajdonhoz fűződő tulajdoni jogosítványok illetik meg, melyeket zavartalanul gyakorolhat. Ebből következően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó tulajdonhoz való joga nem sérült a szabályozásból fakadóan.
3. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ban foglalt rendelkezése a „jogalanyok közötti olyan alkotmányos indok nélküli megkülönböztetést tiltja, melynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülnek.” (632/B/2002. AB határozat, ABK 2004. február, 120.)
Hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha a szabályozás lényeges eleme tekintetében nem azonos az alanyok elbírálása, jogaik és kötelezettségeik meghatározása [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.]. Nem lehet viszont hátrányos megkülönböztetésről beszélni akkor, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket (881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 477., 191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.).
Az indítványhoz csatolt erdészeti szakvélemény szerint „a helyszínt bejárva ilyen, mint a kérdéses házrész, ahol az erdősűrűség közel 100%-os, nem található.”
Az önkormányzati rendelet az eltérő adottságokkal rendelkező területeket eltérő módon szabályozta, az egymás közelében lévő telkek eltérő besorolása tehát ésszerű indokon nyugszik.
Az indítványozó engedély nélkül építkezett, az illetékes hatóság ezért utasította el a fennmaradási engedély iránti kérelmét. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ügyben eljáró bíróság ítélete nem alapul alkotmányellenes jogszabályon.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2004. április 5.
    Dr. Bihari Mihály s. k.,    Dr. Kiss László s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkománybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére