PK BH 2003/358
PK BH 2003/358
2003.09.01.
Az évtizedek óta fennálló birtokállapot megváltoztatására irányuló igény elbírálásánál vizsgálandó körülmények [Ptk. 98. §, 115. § (3) bek., 341. § (1) bek.; 1977. évi 11. tvr. 8. § (1) bek.].
A társasház magasföldszint 1. számú öröklakás tulajdonosai a felperesek. Ugyanezen társasházban az I. emelet 1. számú lakás tulajdonosai az I-II. rendű alperesek voltak, akik ingatlanukat a peres eljárás során – az 1998. szeptember 15-én kelt adásvételi szerződéssel – a III. rendű alperes részére eladták. Az eladók a vevőt a perről tájékoztatták.
A korábban állami tulajdonú lakóépületet az 1991. évi vagyonátadást követően a kerületi önkormányzat értékesítette a lakók, köztük a felperesek és az I-II. rendű alperesek részére. A felperesek lakásának mellékhelyiségében, a felső légtérbe 80 cm-re benyúlva, egy 110 mm-es szennyvízlefolyó és vele párhuzamosan 1/2"-os ólom hidegvízvezeték húzódik, amelyek a felperesek lakása fölött lévő alperesi lakás mellékhelyiségének vízellátását és szennyvízelvezetését ezzel a műszaki megoldással biztosítják évtizedek óta. A víz-és csatornavezeték műszakilag elavult, az ázás veszélye fennáll.
A felperesek a Ptk. 98. §-ára, 115. §-ának (3) bekezdésére, az 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdésére, 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjára és az alapító okirat IV/6., IV/2. pontjára hivatkozva, valamint a Ptk. 4. §-ának (1) és 5. §-ának (1)–(2) bekezdésére hivatkozva, módosított keresetükben azt kérték: a bíróság az I-II. rendű alpereseket kötelezze arra, hogy 15 napon belül saját költségükön szüntessék meg a felperesek lakásának fürdőszobája légterében húzódó alperesi célú vezetékeket, mert a lakások és a vezetékek a felek külön tulajdonában vannak, és a beázás miatt veszélyhelyzet van. Az alperesek a felperesek tulajdonában és kizárólagos használatában álló helyiséget jogosulatlanul használják.
Az elsőfokú bíróság a módosított keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint az évtizedek óta kialakult használat megváltoztatására nincs mód, mert a perbeli esetben a körülményekben olyan lényeges változás nem történt, ami a felperesek lényeges jogos érdekét sértené. Utalt arra, hogy bár a Ptk. 341. §-ának (1) bekezdésére alapítottan a felperesek megalapozottan kérhették volna a tulajdonos III. rendű alperes kötelezését az elavult, beázás veszéllyével fenyegető vezetékszakaszok kicserélésére – a meglévő nyomvonalon –, kereseti kérelem hiányában azonban erről nem rendelkezhetett.
A felperesek fellebbezése és az I-II. rendű alperesek csatlakozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását akként változtatta meg, hogy az elsőfokú ítélet 3. oldal utolsó előtti bekezdéséből mellőzte annak megállapítását, hogy a felperesi lakás mellékhelyiségében húzódó szennyvízlefolyó és víznyomócső szakaszok mint ágvezetékek a III. rendű alperes tulajdonában állnak; egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Álláspontja szerint társasház alapító okiratának értelmezésével megállapítható, hogy a vitás vezetékszakasz a tulajdonostársak közös tulajdonában van. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak – a kereseti kérelem módosítása folytán – nem kellett határoznia arról a kérelemről, miszerint a saját lakásuk fürdőszobájának kizárólagos tulajdonjoga és használati joga a felpereseket illeti. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását kiegészítette azzal, hogy a keresetnek azért sincs jogalapja, mert az I-II. rendű alperesek a felperesek sérelmére károkozó, birtokháborító vagy szomszédjogot sértő magatartást nem valósítottak meg. Az esztétikai kifogás, illetve az a körülmény, hogy a vezetékek a felperesek átépítési terveit akadályozhatják, a kereseti kérelem teljesítését nem alapozza meg.
Az I-II. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmükben új határozat meghozatalát kérték azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság az I-II. rendű alpereseket – 15 napos teljesítési határidővel – kötelezze a felperesi lakásban lévő, ,,kizárólagosan alperesi célú két vezeték megszüntetésére, a III. rendű alperest pedig ennek tűrésére''. Érvelésük szerint az eljáró bíróságok ítéletükkel ,,legalizálták az építészetileg és épületgépészetileg szabványtól eltérő, permanens veszélyhelyzetet jelentő, elavult, állandó kárforrást fenntartó, ...jelentős forgalmi értékcsökkenést hozó alperesi tulajdonú és célú szabálytalan vezetékek sorsát''. Úgy tették lehetővé az alpereseknek a felperesek kizárólagos tulajdonában lévő lakás használatát, hogy arra semmiféle jogcímet nem tudtak megjelölni, annak ellenére, hogy e helyzet megoldására számos műszaki lehetőség van.
Az I-II. rendű alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték arra hivatkozva, hogy a perérték az 500 000 forintot nem haladja meg; másodlagosan a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A III. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem benyújtásakor hatályos Pp. 271. §-ának (3) bekezdése kizárta a felülvizsgálatot olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték (illetve annak a 24. §-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer forintot nem haladja meg. Az adott ügyben azonban a felperesek a kereseti kérelmükben az alpereseknek meghatározott magatartásra kötelezését kérték, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása nem mellőzhető.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztése idején hatályos Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemnek anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértés esetén van helye. A jogszabálysértés azonban csak abban a körben vizsgálható, amely a per tárgyára vonatkozik, mert a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak a per anyagává tett adatok alapján ítélheti meg, hogy a támadott határozat jogszabálysértő-e [Pp. 275. § (1) bek.].
A jogerős ítéletből kitűnően az ügyben eljárt bíróságok azt vizsgálták: megszüntethetők-e a vezetékek az okból, mert a felperesek fürdőszobáján haladnak keresztül, mely igényt a felperesek tulajdonosi jogosultságukra hivatkozva kívánták érvényesíteni. Mindkét fokú bíróság – mindvégig a vezetékek eltávolítását igénylő kereseti kérelmet elbírálva – helyesen foglalt állást úgy, hogy nincs jogszabályi lehetőség az évtizedek óta fennálló állapot megszüntetésére. Az alperesek részéről jogellenességet nem lehet megállapítani, ugyanis a lakásuk rendeltetésszerű használatához szükséges vezetéket használják az évtizedekkel korábban kialakított állapotnak megfelelően.
A felperesek az adásvételi szerződést annak ismeretében kötötték meg, hogy a mellékhelyiségük birtoklását az alperesi lakás rendeltetésszerű használatát biztosító vezeték megléte korlátozza; számolniuk kellett azzal is, hogy kizárólag az a körülmény, hogy bérlők helyett tulajdonosokká váltak, nem eredményezheti az adott birtoklási, illetőleg használati viszonyok megváltoztatását. A lakásuk ebből eredő értékcsökkenését az adásvételi szerződés megkötésekor az eladóval szemben érvényesíthették volna.
A felperesek az eljárás folyamán – kereseti kérelmük indokolásaként – hivatkoztak a meglévő vezetékek veszélyhelyzetet okozó állapotára, azonban jogerős ítéleti rendelkezést – a veszélyhelyzet megszüntetésére irányuló határozott kereseti kérelem hiányában – nem hozhatott a bíróság (Pp. 215. §), ezért nincs e tárgyban olyan határozat, amely felülvizsgálati kérelemmel támadható lenne. Ezért a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a veszélyhelyzet megszüntetésére irányuló felperesi igénnyel nem foglalkozhatott.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre alapítottan a jogszabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor hatályos Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.22.413/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás